Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

Rendelő előtt VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! V* " fi \* *<y AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 167. szám Ara 50 fillér 1960. július 16., szombat így is lehet szeretni egy várost Hatvanban mindig adódik irnivaló. Űjabb és újabb érdekességről számolhat be az újság és ez természete­sen nemcsak azokra a hí­rekre értendő, amelyek a kulturális eseményekről ad­nak számot egyebek között, hanem magának a város­nak változására, fejlődésére vonatkozóakra is. Most nem csupán a né­pesség szaporodásáról, a la­kosság számának növekedé­séről és vele a város termé­szetszerű nagyobbodásáról van szó. Sokkal többről, mint a lélekszám emelkedé­sével kötelességszerűen együttjáró lakásépítkezések­ről és a lakosság szükségle­tét kiszolgáló egyéb létesít­mények emeléséről, amikor Hatvan terjeszkedéséről, de inkább fejlődéséről beszé­lünk. Mert így igaz: Hatvan szemlátomást fejlődik. Épül és szépül a város, de történt valami lakóival is. A hatvaniak mindig sze­rették városukat, ám semmi esetre sem valami egész­ségtelen lokálpatriotizmus volt jellemző rájuk. Büsz­kén, és valljuk be, jogos büszkeséggel beszéltek min­dig róla. Ez a „mindig” — évtize­dekkel ezelőttire vonatko­zik. Am amíg a régi szere­tet passzív volt, a mostani aktív: a hatvaniak sokat tesznek városuk további szépítéséért. De van még valami, ami az előbbinél fontosabb. Tud­ják, hogy az egyes embe­rek, külön-küjön gyengék. Erő az emberek közös aka­ratában, összefogásában van. A hatvaniak pedig ösz- szefognak. fme, egy jó példa az ösz- szefogásra. A Petőfi Ter­melőszövetkezet tengernyi árpatermését a város főte­rén, a városi tanács előtti nagy kiterjedésű betono­zott térségen szárították. A tsz-tagok a földön dolgoz­tak, tehát mi sem látszott természetesebbnek, mint az, hogy a városi tanács tiszt­viselői, férfiak és nők vál­lalkoztak a gabona időn­kénti forgatására. Ha ziva­tar készült, ők óvták a sze­meket az esőtől. Minden bizonnyal másutt is létezik összefogás, de a közös érdek szem előtt tar­tásának ilyen magától érte­tődő megnyilvánulásaival, mint itt, ritkán találkoznL Hatvanban még nincs működő vízvezeték, közös kútról kell hordani a vizet. Hogy legyen vízvezeték, an­nak érdekében mit tehet egyetlen ember? De Hat­vanban nem is vár senki a másikra, arra, hogy egy em­ber cselekedjék. Az egyik szakaszon például a tűzol­tók, pedagógusok és rend­őrök ásták meg a vízveze­ték árkát. Es most két jellemző szám a hatvaniak összefo­gására: Viszonylag magas tervet állapítottak meg az idei év első felében végzendő tár­sadalmi munkákra. Száz- huszonháromezer forintot terveztek. £s a hatvaniak 225 000 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek! Egri úttörők a felsőtárkányi dombokon Hétfőn nyílott meg az egn Üttörőház úttörőinek kéthetes csapatvezetőképző tábora a fel sőtárkányi dombokon. A tá borozáson 130 úttörő vesz részt Már a táborverés előtti napo­kon megjelentek Felsőtárkány- ban az egri úttörők, hogy min­dent rendben előkészítsenek a táborozáshoz. A táborverést ők maguk, egyedül végezték el. De jutott másra is idejük: Mondákat, régi dalokat, szólá­sokat gyűjtöttek a község öre­geitől. A tábor felszerelése gazdag: televíziójuk, magneto­fonjuk van az úttörőknek. A 130 úttörő részére Egerben fő­zik az ebédet, a vacsorát, s in­nen szállítják aztán Felsőtár- kányba. A tábor élelmiszerel­látását nagyban megkönnyíti az, hogy a kórház és a Tejipari Vállalat kocsija mindig időben szállítja az úttörők részére a meleg reggelit, ebédet, vacso­rát. Dr. Bihari József: AZ ARANYVONAT ★ - Abkarovits Endre: LÄTOGATÄS EGY KORSZERŰ ŰTTÖRÖ- KIKEPZO TÁBORBAN ★ SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ A VARJŰ-ÜGY ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉS ★ HÍREK — SPORT Az atkári kismamák gyülekeznek az egészségház előtt, hogy részt vegyenek a ta­nácsadáson. A babakocsik egész sora áll ilyenkor a rendelő előtt, bent pedig Kopócs Ru­dolf, a község orvosa vizsgálja a csecsemőket. Az atkári egészségügyi dolgozók jó munká­jának köszönhető, hogy a faluban szinte ismeretlen a csecsemőhalál. <AAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^V\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ Az idén több mint 2500 szarvasmarhát vittek a közösbe az új tsz-tagok Heves megye dolgozó pa­rasztságának többsége ez év ta­vaszán végérvényesen elfogad­ta a nagyüzemi gazdálkodási módot, s ennek megfelelően, sok új termelőszövetkezet ala­kult, ezenkívül a régi tsz-ek is jelentősen megnövekedtek. A felfejlődéssel egy időben je­lentősen meggyarapodott a ter­melőszövetkezetek állatállomá­nya, ugyanis az új termelőszö­vetkezeti tagok sok állatot vit­tek be a közös istállókba. Eb­ben az esztendőben 1261 tehén, 885 üsző, 469 egyéb tinó és ökör, azaz összesen 2615 szarvasmarha került az új tsz- tagoktól a szövetkezetek birto­kába. Növekedett az állomány vásárlások útján is. Az eszten­dő során 480 szarvasmarhát, 258 tenyészsüldőt és 470 törzs anyajuhot vettek a tsz-ek. Vállalták — teljesítették Mezőtárkány községben igen szép ajándékot kaptak a közel­múltban a KISZ-fiatalok, ami­kor is megnyitották számukra a tsz ifjúsági klubhelyiségét. A klub avatóján a község fiatal­jai elhatározták, hogy három szövetkezetben összesen 60 hold gabonát aratnak le. Július 3-án a helybeli Sza­badság Tsz gabonatábláin te­vékenykedtek, az elmúlt va­sárnap pedig 32 fiatal az Ezüst­kalásznak, 20 pedig a Dózsa Tsz-nek segített. Ezen a napon több mint 700 csomót raktak és az eddigi munkájukkal már 2500 forintot kerestek. Különö­sen jó munkát végeztek Kürti Tibor, Forgács Márta, Vincze Teréz, Polgár Miklós, Siska Jó­zsef, Horváth László, Salamon Erzsébet és társaik, akik lelke­sen, önzetlenül dolgoztak min­dig. A két vasárnap munkájá­nak eredménye, hogy fogadal­mukhoz híven, learattak 60 holdat. Most pedig az a tervük, hogy a vállalásukon felül a követ­kező vasárnap ismét teljes lét­számmal kivonulnak és to­vábbra is segítik a Dózsa Tsz aratását Július 23 — augusztus 21: Szegedi szabadtéri játékok 1960 Ülést tartott az Egri Városi Tanács végrehajtá bizottsága Ülést tartott az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a következő napi­rendi pontokat tárgyalták: az útkarbantartó részleg munká­ja, az első félévi tanácstagi be­számolók értékelése, és értéke­lő jelentés a nyári mezőgazda- sági munkák állásáról. Ezután a bizottság a soron következő feladatokat tárgyalta meg. Szakelőadások a közegészségügyi dolgozók számára Július 15—16-án Miskolcon nagy jelentőségű tanácskozás­ra gyűlnek össze az ország köz­egészségügyi dolgozói. A higié­nikus vándorgyűlésen Jeney Endre professzor A szocialista mezőgazdaság egészségügyé­nek aktuális problémái címen, Kapos Vilmos, a budapesti KO J ALL igazgatója A VII. pártkongresszus utáni aktuális célkitűzésekről tart előadást. Erre a vándorgyűlésre me­gyénkből is sok egészségügyi dolgozó megy el, ami azt is jelenti, hogy ezen a téren új tapasztalatokkal, új elgondolá­sokkal térnek majd vissza. A nagymúltú szegedi szabad­téri játékokat 1959-ben pártunk és kormányunk hathatós tá­mogatásával, a legkorszerűbb műszaki létesítményeket alkal­mazva, felújították. Az elmúlt esztendőben mintegy 95 ezer ember nézte meg az előadáso­kat. köztük igái sok külföldi is. Ebben az évben még többen gyönyörködhetnek majd neves művészeink játékában. Az öt­ezer férőhelyes nézőteret az idén 2100-zal növelték. Kedves művész-vendégek is érkeznek a szabadtéri játékokra a szovjet balettegyüttes személyeiben. A szabadtéri játékok alkalmával ipari vásárt és mezőgazdasági kiállítást is rendeznek a tisza- parti városban. Az 1960. évi szegedi szabad­téri játékok műsora: Szovjet balette'gyüttes vendégszereplé­se, Erkel Ferenc Hunyadi Lász­ló című 3 felvonásos operája, Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátéka és a Nemzeti Színház művészgárdájának elő­adásában Madách Imre Az em­ber tragédiája című drámája. Az előadások megtekintésére az IBUSZ az ország különböző részeiből különvonatok indí­tását tervezi Szegedre. Pénteken befejezte az aratást a demjéni December 21 Termelőszövetkezet A demjéni December 21 Ter­melőszövetkezet pénteken este befejezte az aratást. A 625 hol­dat — ezenbelül 345 hold búzát — alig egy hét alatt aratták le. A termelőszövetkezeti tagok szorgalmát bizonyítja, hogy több mint 500 holdon kézika­szás aratók vágták le a gabo­nát. A kora reggeli óráktól ké­ső estig aratták a dús kalászo­kat és kötötték a kévét. Nagy segítséget adtak az aratásban a Füzesabonyi Gépállomás és a Felnémeti Fűrészüzem dolgo­zói, akik szabadidejükben segí­tették a betakarítási munkát. Az üzemi dolgozók helytállásáról tanúskodik, hogy többen — kö­zöttük SzuronU Sándor, a Fü­zesabonyi Gépállomás párttit­kára — 10 munkaegységet is teljesítettek 1 nap alatt. Demjénen a termelőszövet­kezet. a nagy munka sikerének örömére, szombaton este vi­dám aratóbált rendez. (ka) Az idén 80 erőgépet vásároltak a megye tsz-ei Megyénk termelőszövetkeze­tei egyre több gépet vásárol­nak, mert a tagság mindenütt belátta, hogy a nagyüzemi me­zőgazdaság alapvető feltételes gép. Az idén az eddigiek során 80 erőgépet vásároltak a me­gye termelőszövetkezetei, azonban az év végéig még to­vábbi 40 erőgép vásárlásara kerül sor. A termelőszövetke­zetek nagyobbrészt a 3004/2-es rendelet gépesítésre vonatkozó intézkedései szerint járnak el a gépvásárlások ügyében. 1500—2000 forint értékű hanglemezt adnak el naponta az egri KERAVILL-ban Naponta sok ember tér be az egri KERAVILL-boltba, ki mosógépet, ki villanytűzhelyet, ki vasalót nézeget. A hangle­mezosztályon jól felszerelt pol­cok várják a vevőket. Kérdé­sünkre elmondotta a részleg­Két nap alatt 83 hold kombájnnal vezető, hogy legjobban kere­sett cikk a mikrolemez, a szá­mok közül pedig Sárosi Kata­lin és Német Lehel lemezeit keresik. Ügy látszik, nemhiába énekelnek ők most a francia Riviérán, vagy éppen azért? Kiváló eredményeket érnek el a Hevesi Gépállomás kom- bájnosai SZK—3-as típusú, ki­tűnő tulajdonságú új kombájn­jaikkal. Annak ellenére, hogy az aratást csupán a múlt hét elején kezdhették meg gépeik­kel, már erősen megközelítik, sőt, többen már túl is haladták a háromszáz holdat. Csontos Miklós és váltótársa Időben befejezik az aratást a hevesi járás tsz~ei Jó ütemben vágják a gabo­nát a hevesi járásban. A járás 54 termelőszövetkezete közül eddig befejezték már teljes egészében az aratást a hevesi Előre, az Egyetértés, a Haladás, a hevesvezekényi Béke, a kis­körei Űj Élet, a pélyi Dózsa, a tamabodi Kossuth termelőszö­vetkezetek. A hét folyamán a termelőszövetkezetek több mint 90 százaléka befejezi az aratást. Az összes aratnivaló területből. 27 282 holdból a csütörtök nsggelj jelentések szerint eddig már 20 240 holdat learattak, az összes aratnivaló 74,1 százalékát. Kombájn ed­dig 6 977 hold gabonát aratott le. aratógép 2 844 holdon vágott kalászost és 1991 aratópár le­vágott 10 419 holdat. Az őszi búza területének 66,6 százalé­ka le van aratva, az őszi árpa teljes egészében, a tavaszi ár­pa 96,3. a rozs 81,5 és a zab 7 százaléka van learatva. Jó munkát végeztek a kom­lói. pélyi, tamaszentmiklósi termelőszövetkezetek, valamint az erdőteleki Kossuth. Arany­kalász és az Űj Élet tsz, ahol az aratás mellett nagyobb mennyiségű zöldségterülettel is rendelkeznek; a szállítást folyamatosan biztosították a MÉK felé. Jó munkaszervezés­sel tudták ezt megvalósítani, bevonták a munkába az idő­sebb termelőszövetkezeti tago­kat és a gyermekeket is. az átányi Kossuth Termelőszö­vetkezet tavaszi árpáját vágta le, most a búzát aratják. An­nak ellenére, hogy rövid, két hét alatt több mint 300 hold gabonát vágott le, a minőség­gel valamennyi szövetkezeti tag elégedett. Kitűnő munkát végez Csintalan János és váltó­társa. ök a tamamérai Béke Termelőszövetkezetben arat­nak, s volt olyan nap, hogy 29 holdról 417 mázsa gabonát arattak le. Teljesítményük erő­sen megközelíti a 300 holdat Kimagasló eredményt ért el Cservári János és váltótársa ifj. Tóth János, a hevesi Arany­kalász Termelőszövetkezet bú­záját aratták, hétfőn hajnalban kezdték meg a munkát, s kedd estig learattak 83 hold kalá­szost. Ezután Erken, majd Za- ránkon arattak. Zaránkon, az Űj Barázda Tsz-nek 70 hold árpáját vágták le csütörtöktől péntek estig. Teljesítményük ezzel 200 hold fölé emelkedett, annak ellenére, hogy csak a múlt hét csütörtökén kezdték meg a munkát új gépükkel. A LOTTO e heti nyerőszámai 7, 8, 15, 23, 61 Égercsehi bányatelepen hallottuk az aknamélyítő Tröszt egyik munkásától... Két ízben történt vele bal­eset. Első ízben'■ amikor az akna mélyén tartózkodott, a fejére ejtettek valami szer­számot; most legutóbb: egyik munkatársa egy ge­rendával leverte az állásról, derekán súlyos ütés érte. A munkás egy ideig nem dol­gozhat. Az üzem művezetője, aki a balesetet vizsgálta, kije­lentette a gyengélkedő mun­kásnak: — Ha még harmad­szor is baleset éri, egy évre kitiltja a bányából! Felelőtlen és meg nem gondolt kijelentés volt ez a mondat a művezető szájá­ból. Mert ilyen nincs: egy munkást kitiltani a bányá­ból azért, mert baleset ér­te?! Ha a baleset az illető önhibájából történt, akkor sem tehet ilyet. A munka törvénykönyvben olvasni lehet erről. Egy művezető­ről pedig feltételezhetjük, hogy ismeri a munka törvé­nyeit. Vagy talán nem is­meri? (pataky)

Next

/
Thumbnails
Contents