Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
19«0. július 15., péntek NÉPÚJSÁG » Megvizsgálták a munkásosztály egészségügyi helyzetét Egerben Az egri városi tanács egészségügyi állandó bizottsága, a tanácsi apparátus mozgalmi csoportja, valamint a Vöröskereszt városi aktívái a közelmúltban beható vizsgálat alá vették, — a párt 1958 októberi határozata szellemében, — a város üzemi dolgozóinak egészségügyi helyzetét. Itt fekszik előttünk a tartalmas beszámoló, melyet a mozgalmi csoport állított össze. A felvázolt körképből, annak pozitív, de negatív oldaláról is, adunk néhány érdekes részletet. Általános volt a megállapítás, hogy a meghallgatott munkások őszintén és bátran mondták el véleményüket és tárták fel a való helyzetet, mert érezték, hogy ezzel, egészségügyi helyzetük tárgyilagos felmérésén túlmenően, a helyzet további javításának a kulcsát is a pórt- és a tanácsszervek kezébe adják. A párthatározat igen komoly pozitív eredményének tudható be, hogy az üzemek vezetői egyre behatóbban foglalkoznak az egészségügyi kérdésekkel, azok megjavításának problémáival. A vizsgálat során talált hiányosságok javarésze annak tulajdonítható, hogy a város ipari üzemei, azok munkáslétszáma és gépi felszerelése nagyobb ütemben fejlődött, mint azok egészségügyi létesítményei. Ez a körülmény is sürge- tőleg követeli, hogy a város belterületéről minél előbb kitelepítsék az üzemeket. A dolgozókkal való beszélgetések során világosan kitűnt, hogy az utóbbi esztendők fejlődési eredményének tudható be az üzemi dolgozók egészségügyi helyzetének határozott javulása. A konkrét vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az üzemek általában biztosítják a szükséges kulturált tisztálkodási lehetőséget. A Dohánygyár kifogástalan mosdó-zuhanyozót épített, — a Faipari Vállalat hasonlóan, — sőt, itt elhatározták, hogy azt tovább tökéletesítik. A Lakatosáru- gyár igen ügyesen, a közeli József fürdőben oldja meg a tisztálkodási lehetőséget. Sajnálatosan rossz a helyzet az Egri Finommechanikai Vállalat Mecset utcai telepén: 47 dolgozó részére, akik pedig szennyes munkát végeznek, egy 3,5-szer 3 méteres helyiség szolgál zuhanyozó gyanánt és csupán 3 tust szereltek fel. A gépállomáson pedig ugyan megépítették a kifogástalan mosdót, azonban azt raktárnak használják. A vizsgálat joggal vetette fel, hogy az egészségügyi követelményeknek minden üzemben eleget kell tenni. A munkaártalmakkal is foglalkozott a vizsgáló bizottság. Ezen a téren általában nem tapasztalható bűnös mulasztás. A Bútorgyárban ugyan megállapítást nyert, hogy sok az eccéma, amelyet a denaturált szesszel való foglalatosság Okoz. A dohánygyáriak is panaszkodtak a pipadohánygyártásnál tapasztalható por miatt, melyet az elszippantó készülék hiányának tudnak be. A Bútorgyár és Lakatosárugyár jói működő porelszívó berendezést szerelt fel. Az Egri Faipari Vállalat is, a lehetőségekhez képest, a legfontosabb gépeknél felszerelte az elszívó szerkezeteket. A védőital és étel juttatása terén panaszt nem észleltek a vizsgálat során. A védőruházat tekintetében is jó a helyzet. Csupán a gépállomáson merült fel panasz: a kovács, noha télen kint a szabadban dolgozott, mégsem kapott vattaruhát, noha az irodai dolgozók részére ilyent kiutaltak. Nem merült fel panasz a terhes, szoptató asszonyok részéről, vagy idősebb, csökken- tebb munkaképességűeknek helytelen dolgoztatásáról, melyekre pedig évekkel ezelőtt még akadt panasz. Megvizsgálta a városi tanács mozgalmi csoportja a táppénzes állományba került dolgozók számának alakulását is. A Dohány-, Lakatosáru- és Bútorgyárban, valamint a Sütőipari Vállalatnál az idei első negyedévben, az elmúlthoz viszonyítva növekedett a táppénzesek száma. A Finommechanikai Vállalatnál is ez a helyzet, de március hónapban már javulás mutatkozott. A táppénzes dolgozók számának növekedése mögött azonban nem a dolgozók növekvő megbetegedése áll, hanem, — amint azt Osváth Gábor dr. kórházi igazgató egy előadásában meg is állapította, — a táppénzes fegyelem és a betegellenőrzés meglazulása! Említésre méltó azonban, hogy a vizsgált üzemekben táppénzcsalás nem fordult elő! Egyes üzemek, igen helyesen, önkéntes ellenőrző brigádokat hívtak életre a táppénzcsalások megakadályozására és leleplezése céljából. Az üzemekben, a párthatározat megjelenése óta, a munkavédelmi berendezések lényegesen javultak. Általában nem merült fel erre vonatkozó panasz a dolgozók körében — a vizsgált üzemekben. A Bútorgyár példamutatóan, negyedévenként munkavédelmi oktatásban részesíti dolgozóit. A Dohánygyár az újonnan felvett dolgozók részére munkavédelmi oktatást nyújt és a technológiai folyamatok elsajátításának mértékében mélyíti el a munkabiztonságra vonatkozó ismereteket! Az Egri Patyolat Vállalatnál is a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás eredményeként, a baleseti százalék igen alacsony. Megemlítendő még, hogy a technológiai eljárást is tökéletesítik a dolgozók egészségének védelmében. így a Dohánygyár a párt- határozat hatása alatt, a dolgozók egészségére káros, ún. gőzölési munkafolyamatokat megszüntette. Vizsgálták a dolgozók véleményét és tapasztalatát az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Súlyos panasz nem merült fel, viszont megemlítették, hogy nagyobb türelmet kérnek az orvosoktól. Általában meg voltak elégedve a betegellátással és a gyógyszerelés kérdésével is. Tagadhatatlan a körzeti orvosok túlterheltsége, — amint ezt Osváth Gábor dr. igazgató főorvos meg is állapította említett előadásában, — ami egyes esetekben ingerültségben, türelmetlenségben nyilvánul meg. Az a vélemény érlelődött meg a vizsgálat során, hogy a dolgozók a lefolytatott vizsgálatban a párt- és a tanácsszervek közvetlenségének újabb, döntő bizonyítékát látják. E vizsgálat nyomán sokrétűbb, teljesebb munkásosztályunk helyzetének ismerete. Sugár István 9 Égi szén, kozmikus zápor, új nyersanyagok a bolygókról Légűrbányászat — »ugarukkal — És ha eljutunk a Marsra, a különböző megfigyeléseken kívül mi lesz ennek a gyakorlati haszna? Az ottanit nyersanyagokat birtokába tudja-e venni az ember? Hogyan használja fel azt a Földön? A kozmikus zápor titka Moszkvában, a Lenin-hegyen működik a világ legnagyobb kozmikus záport felfogó berendezése. Ötezer különféle szerkezet rögzíti a világűrből érkező, óriási energiájú részecskéknek megjelenését a Földatmoszférában, Kozmikus zápor akkor keletkezik, ha a kozmosz-részecskék a levegő atommagjával összeütköznek. Szovjet tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy az át-' moszféra felső rétegeiben atomrobbanások keletkeznek, s ennek kísérő jelensége a nagy energiájú részecskék esője. A „mű-mezon” nevű kozmikus részecskéket — miután a sugáráradat intenzitását auNéhány s%ó egy levélről A napokban egy munkásembertől kapott levelet szerkesztőségünk. A betűk arról árulkodtak. hogy írójuk kemény, kétkezi munkával keresi kenyerét és nem mestersége a toliforgatás. Már az első sorok után érdeklődéssel olvastam levelét, amelyben többek között az áll, hogy nagyon szereti a zenét és vitái vannak munkatársaival a könnyű és nehéz zene problémáiról. — Nem a kocsmában töltjük szabadidőnket, hanem a klubban és a televízió mellett. Rájöttünk jónéhányan, hogy ez az igazi élvezet, szórakozás és amióta rájöttünk, azóta minden szabadidőnket így töltjük el, közösen. Levele további részében leírja azokat az operetteket, operákat, könnyű zenei műsórszámokat, amelyeket látott, vagy végighallgatott a rádió, vagy a televízió mellett. — Nagyon szeretem Wagnert, nem unalmas, s egyre inkább tudom értékelni — írja. Igaz, nem mindenki van még ezzel így, de már egyre több azoknak nak a száma, akik érdeklődnek a zene, az irodalom iránt. A barátom szenvedélyes könyvgyűjtő, éjjel nappal olvas, úgyhogy már morog is érte az asz- szony. Magam sok filmet megnézek, s amikor csak időm engedi. be-bejárunk a színházba is. Jó érzés, amikor már sok mindenhez hozzá tud szólni az ember. Egy levél a sok közül, amelyet levelezőnk írt az újságnak. S e levélhez nem kell sok kommentár. Nem is fontos, hogy ezt és az ehhez hasonló leveleket Simon Imre írja-e, vagy éppen Nagy János, Petőfibányá- ról küldik-e, vagy Felnémetről, hanem sokkal inkább az. hogy a mi munkásosztályunk nemcsak a hatalmat vette birtokába ebben az országban, hanem egyre inkább meghódítja a tudás várát is. (szalay) tomatikus készülékkel lemérték —, az intézet föld alatti laboratóriumában vizsgálják. A megállapítás az, hogyha majd ilyen záporokat mesterségesen, sugarak segítségével előidézhetünk, a világűrből érkező új energiaforrás ma még felbecsülhetetlen segítséget nyújt az emberiségnek. Évi kétezer tonna kozmikus anyag hull a földre Földünket minden pillanatban kozmikus sugarak érik. Ez a sugárzás a világűr bizonyos részén keletkezik, ahol roppant erejű termonukleáris reakciók folynak le. A Föld felületére állandóan nagy mennyiségű kozmikus por szitál, sőt nagyobb meteoritok tömege is érkezik. C. C. Wylie bebizonyította, hogy a Földre naponta több mint öt tonna kozmikus anyag hűli, anélkül, hogy ennek előidézésére bármit is tennénk. Ha viszont a légűrbá- nyászat eszközeivel, különböző sugarakkal a kozmikus záport előidézzük, akkor ezt a men^- nyiséget tetszésünk szerint növelhetjük. A világmindenség tele kihasználatlan energiákkal Van-e erre lehetőség? Reálisan lehet-e számítani arra, hogy az ember a légréteg, a légűr, a távolabbi bolygók ásványi kincseit, energiáit a Föld lakosainak hasznára fordítsa? Kyscsaleer professzor erre a „Perspecta” hasábjain határozott igennel válaszol. A felhúzott gyakorlati példákból egyet: A Földet körülvevő légréteg oxigén-molekulái két atomból állanak, de 100 kilométer magasságban már nincsenek jelen. Ennek az az oka, hogy a kozmikus és ibolyántúli sugarak külön atomokra bontják az oxigén-molekulákat. Az atomok aztán ismét kettesével egyesülnek, de az „égi bombázás” megint szétválasztja őket. Minden atomegyesüléskor energia szabadul fel, épp azaz energia, amely a molekulaképződéskor keletkezett. Ez az energia sugárzásként fedezhető fel. A tétel igazolására rakétakísérletet hajtottak végre. Éjszaka olyan rakétát bocsátottak fel, amelynek rakománya nitrogénoxld volt, vagyis olyan katalizátor, amely kiváltja az oxigénatomok egyesülését. Rádlóirányítással a katalizátort a rakéta 95 kilométer magasságban kivetette, s az égen nyomban nagy csillag jelent meg, amely gyorsan hatalmas köddé változott Olyan erős fény világította meg a Földet, mint a Hold első negyedében. Ehhez hasonló kivilágítást bármikor elő lehet idézni. De az „égi szén” más fel- használása is elképzelhető: például léglökéses repülőgép emelkedik magasba. Ha a gép nagy magasságban száll, üzemanyag helyett nitrogénoxidot kezd az égéskamrába bocsátani. Az oxigénatomok molekulákká egyesülnek és az így felszabaduló energia hajtja a repülőgépet, Ha megakadályozzák a katalizátor szétszóródását, a repülőgép csak felszálláshoz használ üzemanyagot, a továbbiakban már ingyen energiát fogyaszt a levegőből. Kycsaleer professzor kísérletei alapján beszámolt arról a feltevésről, hogy a Mars bolygón hidrogén és szén is található, maga a levegő is tele van kivonható és használható nyersanyagokkal és a sugárbányászat segítségéve! az emberiség néhány évtizeden belül birtokába veheti a kozmosz energiakincseit. Ifjúsági nagygyűlést tarlóit a Budapesti Hajttműgyár egri telepének KISZ-szervezete Július 13-án ifjúsági nagygyűlést rendezett a Budapesti Hajtóműgyár egri telepének KISZ-szervezete. A gyűlésen jelen voltak a városi pártbizottság és KISZ-bizottság munkatársai. Madarast Gyula KISZ-titkár bevezető szavai után Rózsa László, a telep vezetője ismertette az elmúlt félév munkáját, a második félév feladatait. Elmondotta, hogy bízik a fiatalok lendületes munkájában, és véleménye szerint az első félévben még jelentkező hiányosságokat az ifjak a KISZ-szervezet segítségével és támogatásával pótolni tudják. Madarasa Gyula elvtárs küJClt Imm^dizítmize-dík Két nemzedék dolgozik a legtöbb bányában egymás mellett. Két bányásznemzedék: munkában megöregedett, fáradékony emberek és — a munkába most belenövő frissek, a fiatalok. Ez a két nemzedék olykor egy család: apa és fia. Az Egercsehi bányaüzemben sok-sok példát találunk erre: a szülő és gyermeke együtt dolgozik, egy siktába jár, egy bányában, egy ereszkében fejti a szenet. IDŐS TELEK JÓZSEF — rokkant vájár, közel az ötödik X-hez — úgy beszél életének korábbi szakaszáról, eseményeiről, mintha csak tegnap történtek volna. Harminchárom éve dolgozik a föld alatt. 1925-ben kezdte a bányászkodást, Salgótarjánban. Mert itt született, a nógrádi szénvárosban, Albert-aknán. Tanulni nem tanulhatott, csak hat elemit végzett. Dolgozni kellett; Négyen voltak testvérek, szükség volt a kenyérre. Alig tizenhárom éves, mikor a bányához kerül: kocsis gyereknek. Egy táróból fuvarozták a szenet. Tizenkét órát dolgozott naponta, havi 20 koronáért. Tősgyökeres bányászfamília volt a Telek-család Tarjánban. Idős Telek József apja, nagyapja, dédapja és ükapja is bányász volt. Bányászok a testvérei is: egyik öccse a tatabányai X-es aknán igazgató, másik öccse, ugyanitt, a villanyos mozdonyt vezeti. 1942. szeptemberében került él idős Telek József Tarjánból Egercsehi bányatelepre, a lejtősakna lemélyítéséhez. Mikor ezzel a munkával végeztek, már nem mehetett vissza a a Karancs-lejtősaknához, mert az aknából a szén kifogyott, munkahelye megszűnt, ö tehát itt maradt a telepen. Karancs-lejtősakna ... Idős Telek József szomorú, hősi emlékeket idéz... A háború utolsó szakaszában tartott már. Partizánok fészkelték be magukat a bányába, az üres vágatokba. Innen indultak akciókra. A németek körülvették az akna száját; borzalmas vérengzést vittek véghez a partizánok soraiban. Könnyfakasztó gázzal árasztották el a bányát, gránátköte- geket dobáltak a mélybe. A bányász-partizánok egyideig bírták, ellenálltak; aztán előjöttek rejtekükből. Gyilkos sortűz várta őket. Kilenc halálos áldozat maradt az akna szájában. — Kozik Ferenc és Kozik Albert, a két nagybátyám.... ők voltak ott a vezérek — mondja. — ök ma is élnek. Az akna szájánál márványtábla őrzi a partizánok emlékét. Tragikus emlékeket őriz idős Telek József élete. S ezeket a tragikus emlékeket, megrázó eseményeket már Egercsehi adta neki... 1947-ben történt: a II-es keresztvágaton négyméteres beszakadás keletkezett. A széntömeg 2 embert temetett maga alá. Nyolc óra hosszat tartott a mentés. A két embert már nem tudták megmenteni, a nyakukra szorult drótkötél megfojtotta mindkettőjüket ;.: A másik megrázó szerencsétlenség 1948-ban esett: az I-es keresztvágaton két emberre, biztosítás közben omlott rá a szén, 4—5 méteres szakaszon. Csak egyikük életét sikerült megmenteni... Miért történt a szerencsétlenség? Az ácsolatot nem feckézték be; akkor akarták, amikor már mozgásban volt. A mai bánya már biztonságosabb, szilárdabb és jobb a munkafegyelem. Ilyen szomorú eset — mint ez a kettő is — azóta nem fordult elő. Idős Telek József 27 éve vájár. Élete csak negyvenöt után jobbult. Akkor kezdték igazán megbecsülni a bányászembert. Most már nem nagyon bírja erővel: rokkant vájár, beteges. Háromszor csapoltak a lábáról vizet, két csigolyája most is megtámadott a kórtól. Gyakran esik szó mostanában a nyugdíjaztatásról, a nyugdíjba menésről. Idős Telek József nem szívesen beszél erről. — Elhagyni a bányát, nem szállni le az aknán soha többet? Az már a halál lesz .. s Most még embernek érzem magam, kevesebb erővel is, az ötven év árnyékában. Eldolgozgatok az emberek közt. A bányában. Hiszen mindenem odafűz. Ha már nem fűzhet semmi, akkor vége. IFJÜ TELEK JÓZSEF 1955- ben került a bányába. Tizenkilenc éves. Két éve vájár ő is. Vájár, akár az édesapja. Vajácson járt vájár iskolába. Az iskolát jó eredménnyel végezte be és visszajött ide, Eger- csehibe, ahonnan iskolába küldték. Havonta 2500—2700 forintot visz haza. — Többet keres már mint én — mondja büszkén az apja. Újfajta ember ifjú Telek József, eszményekben, gondolatokban, tökéletesebben és teljesebben új, mint az édesapja, akitől lassan és véglegesen átveszi a bányász szerszámot. Apa és fia egy ereszkében dolgoznak az Egercsehi bányaüzemben — a 10-es ereszkei szénmezőben. Az ifjabbik Telek József a 10-es számú csapaton fejti a szenet, Gergely Miklós brigádjában. A Ger- gely-brigád belekapcsolódott a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe; ők már új eszményekért, gondolatokért, a tartalmasabb emberi életért dolgoznak, ők már a szocialista emberréválás útját, az új ember életének útját keresik. Jó erejű, összekovácsolt brigád ez. Múlt hónapban is 113 százalékra teljesítették tervüket. Nem kétséges, hogy becsületes munkájukkal, eredményeikkel sikerül a szocialista munkabrigád címet elnyerniük. Tetteik után megérdemlik. Szabad idejét az olvasás és a sport tölti ki. Évek óta sportol. Az Egercsehi Bányász ifi csapatában rúgja a labdát, a jobbhátvéd posztján. Olvasni együtt szokott édesapjával. Mindketten — apa és fia —, az útleírásokért, ifjúsági regényekért, történelmi írásokért rajong. Kedvenc íróik: Gárdonyi, Móricz, Mikszáth. — Ezek írtak jó novellákat! — mondja az ifjabb Telek. Két bányásznemzedék — egy család. Nap mint nap együtt szállnak le a bányába, egy ereszkébe tartanak Dolgoznak, fejtik a föld mélyének kincsét, a szenet. Kezük munkájának eredményeit egy csille viszi a felszínre, a fényre. Idős és ifjú Telek József — egy bányász família két ága; az egyik kevés erejű már, sokat átélt, sok vihart érzett ág, a másik fiatal és eleven, friss erejű. Névtelenül dolgoznak a hétköznapok lüktetésében, mint any- nyi más ember. Biztos pillérek ők. Bányászemberek. Derék bányászemberek. Pataky Dezső lönösen kihangsúlyozta, a decemberben sorra kerülő KISZ- kongresszus előkészületeinek fontosságát, majd úgy nyilatkozott, hogy .a fiataloknak komolyan kell hozzájárulni a második ötéves terv beindításához is. E két jelentős esemény arra indította a KlSZ-szerveze- tet, hogy versenyfelhívással forduljon a fiatalokhoz. A versenyfelhívás pontjait a következőkben ismertette: 1. Vállaljuk, hogy éves tervünket öt nappal a határidő előtt, teljesítjük. 2. A kongresszusig a selejtszázalékot az első félévihez viszonyítva 30 százalékkal csökkentjük. 3. Az egy főre eső termelési értéket az első félévhez képest öt százalékkal emeljük, újítások és új technológiai eljárások bevezetésével. 4. A vállalt 2000 társadalmi munkaóra teljesítésén felül még ebben az évben 1000 órát fordítunk a termelőszövetkezetek erősítésére, illetve a város- fejlesztési terv sikeres megvalósítására. 5. Vállalatunk minden fiatalja részt vesz egyrészt szakmai, másrészt politikai, vagy állami oktatásban. A KISZ vezetősége javaslatát az ifjúság; nagygyűlés részvevői lelkesedéssel és egyhangúlag elfogadták. A nagygyűlésen részt vett és felszólalt még Báry József elvtárs. a városi KISZ-bizottság titkára és különösen kihangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a KISZ- kongresszusra az itteni fiatalok milyen lelkesen és komoly szándékkal készülnek. Madarasi Gyula elvtárs, az ifjúsági nagygyűlés, befejező részében felhívást intézett az ország összes ifjúmunkásaihoz, hogy csatlakozzanak a versenyhez és minden erejükkel járuljanak hozzá a második ötéves terv sikeres beindításához, valamint a KISZ -kon gr ess zus si- sikeréhez.
