Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hív a strand (Márkusz László képes riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 163. szám Ara 50 tillér 1960. július 12., kedd üsszefog a falu és a város Mezőtárkányban a Duna Cipőgyár dolgozóinak segít­ségével aratásra alkalmassá tették a fűkaszákat. A ter­melőszövetkezetek tagságá­nak ez a segítség nemcsak az aratási munka meggyor­sítását jelenti, hanem mint­egy ezer munkaegység meg­takarítását is. Jelentős volt tehát a segítség, ezrekkel mérhető le értéke. A füzes­abonyi járásban 705 arató­pár jár le a különböző üze­mekből, hogy részben mű­szak után, részben szabad­sága idején segítsen a gabo­na betakarításában. Rózsa- szentmártonban naponta negyven-ötven bányász vág­ja a gabonát, hogy a község termelőszövetkezete mi­előbb befejezze az aratást. Viszneken az aratópárok között még budapesti mun­kásokat is találtunk, akik rokonoknak jöttek le segí­teni, hogy mielőbb zsákba kerüljön a szövetkezet ter­ménye. Nemcsak a megyét, az egész országot mozgósí­totta az aratásra az összefo­gás, a dogozók kenyerének biztosításáért érzett felelős­ség. Már nemegyszer írtak ar­ról az újságok, hogy az üze­mek munkásai milyen lel­kesen segítenek a szövetke­zeti problémákat megolda­ni. Ott vannak, amikor a dolgozó parasztok meggyő­zéséről van szó, amikor az első lépéseket kell segíteni, amikor lerakják az új kö­zös épületek alapjait. Már e példáknak alapján is bát­ran mondhatjuk: a mi or­szágunkban társadalmi ügy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, mint ahogy azzá is kellett, hogy váljék, hiszen a szocializmus to­vábbépítésének feltétele a mezőgazdaság szocializálá­sa. Társadalmi ügy lett, de ilyen hatalmas tömegek, most, az aratás idején kap­csolódtak csak be a termelőszövetkezetek szi­lárdításának nagy mun­kájába. Mert a termés gyors betakarítása jelentős állomás a termelőszövetke­zetek megszilárdításában. Az egész évi munka gyü­mölcsének biztonságba he­lyezése, a megtermett gabona szemveszteség nélküli be­takarítása egyik alapja an­nak, hogy a termelőszövet­kezetekben már az első év­ben is jó jövedelemhez jus­sanak a tagok. De fontos az aratás gyors elvégzése azért is, mert ez lesz az első olyan esztendő, amikor az ország ellátásához szükséges ter­mények nagyobbik részét nem egyéni gazdaságok, ha­nem termelőszövetkezetek szállítják. Az üzemi munkások, akik ismerik a mezőgazdaság át­szervezésében rájuk háruló felelősséget, akik tudják, hogy mint szövetségeseknek segíteniük kell a dolgozó pa­rasztság e nagy problémájá­nak megoldásában, most szinte egy emberként áll­nak a munkák élére. Me­gyénkben ezrével vesznek most részt munkások az aratásban. Ezekben a na­pokban összefog a falu és a város, és a közös összefogás nagy eredménye a kenyér biztosítása lesz. Bányászok segítsége az egerbocsi Szabadság Tsz-nek Lassan beérik az egerbocsi határban a Szabadság Tsz 800 katasztrális holdnyi kalászosa. A 250 hold őszi árpa aratását tegnap megkezdte a szövetke­zet. Fiatal tsz az egerbocsi Sza­badság, s ez lesz az első közös aratása a 246 tagot számláló tsz-nek. Segítenek a szövetke­zetnek a Csehiben dolgozó helybeli bányászok és a szövet­kezetei patronáló üzem, a Bél­apátfalvi Cementgyár munká­sai is. A helybeli bányászok 80, a cementgyáriak 40 katasztrá­lis hold őszi árpa aratására kö­töttek szerződést a tsz-szel. Gépeket a Pétervásári Gépál­lomásról kapnak, a kalászosok nagy részét gépekkel aratják. A hegyoldalakon, ahol nem boldogul a gép, ott kézierővel aratják le a sárgára érett ka­lászokat. Pataky Dezső: KÉT ÉVTIZED A KOCSI BAKJÁN ★ Szemes Piroska: SZERENÁD (Levélben elbeszélve) ★ Kiss János: BOLTOK A MEZÖN ★ Ádám Éva: KIRÁNDULÓK EGERRŐL A termelékenység növeléséért a Mátravidéki Fémmüvekben Ebben az évben lényeges profilváltozás történt a Mátra­vidéki Fémművekben. Több új gyártmányt vettek át a Fém­doboz és Tubusművektől. A gyárban mindenütt építkez­nek, alakítanak, üzemeket és egyes részlegeket szerveznek át, mert folyamatosan külön­böző fémcsomagoló eszközök: tubusok és különböző krémes- dobozok és az eddigiektől elté­rő típusú kombájnláncok gyár­tására térnek át. Az új gyártmányok termelé­sére való berendezkedéss 4 egyidejűleg lényegesen nőtt a munkáslétszám és még na­gyobb arányban emelni kell a termelési értéket. A tömeg­cikkgyártás megköveteli a tech­nológia korszerűsítését, a mun­ka termelékenységének emelé­sét. A gyár ötéves fejlesztési ter­ve az előbb említett követel­ményeket tükrözi, mert a ter­vek kidolgozásánál elsőrendű követelmény a technológia fej­lesztése és a termelékenység emelése volt. A gyár dolgo­zói által elkészített javaslatok szerint az üzemek korszerűsí­tése, új termelőhelyek beállí­tása qs egyéb műszaki fejlesz­tési tervek végrehajtásának eredményeként 25 százalékos termelékenység-emelkedést ér­nek el. Összegezték az ipari vásár üzleti eredményeit Noha a budapesti Ipari Vá­sár már több mint egy hónap­ja véget ért, az itt megkezdett üzleti tárgyalások még néhány hétig eltartottak, s a Külke­reskedelmi Minisztériumban most összegezték az üzleti eredeményeket. A kiállított külföldi áruk 70 százalékát megvásárolta külkereskedel­münk, s néhány cikkből to­vábbi mennyiséget is rendelt, így az importkötések értéke meghaladja a 85 000 000 deviza­forintot. Vállalataink a vásá­ron több mint 400 mil­lió devizaforint értékben adtak el magyar árukat. A legjelen­tősebb exportkötések között található például az NDK-val aláírt, a következő években 3200 autóbusz szállításáról szó­ló szerződés és a Szovjetunió­val kötött megállapodás, amely szerint sok orvosi műszert, többek között 150 röntgengé­pet vásároltak tőlünk. Külke­reskedelmünk lényegében va­lamennyi kiállító céggel kötött üzleteket. (MTI) Két kiló árpát osztottak egy munkaegységre Kápolnán Több mint száztíz hold ta­vaszi árpa ringatta szép kalá­szait még a hét elején a ká­polnái Kossuth Termelőszövet­kezet határában. A szövetke­zetiek tartottak az aratástól, kevés emberük volt a nagy te­rülethez, s a Füzesabonyi Gép­állomás sem adhatott nagy se­gítséget. A Detki Gépállomás adott először öt, majd később két kombájnt az aratáshoz. A gé­pek munkája nyomán szinte ömlött a gabona a magtárnak berendezett régi malomépü- letbe. Két Zetor és két lo­vaskocsi szállított, s a szövet­kezetiek szorgos munkájára volt szükség, hogy meggyőzék a gabona kirakását és szétterí­tését. Szép termést hozott a tava­szi árpa, próbamérések alap­ján 14—15, de inkább 16 má­zsás holdankénti átlagtermést kell elhelyezniük a szövetke­zetieknek. A termés egy ré­szét az említett malomépület­ben helyezik el, míg a másik részéről úgy döntött a tagsag, hogy a július elsejéig ledo'go- zott munkaegységekre, munka­egységenként két kiló árpát osztanak szét. Jól haladnak országszerte az új tanterem-építkezések Az év végéig tanácsi beruhá­zásból országosan mintegy 850 általános és középiskolai tan­terem építését fejezik be. Az új tantermek zöme szeptember elejére, a tanévkezdésre elké­szül. Az építkezések ország­szerte általában jó ütemben haladnak. Az új iskolák több­ségében már festik a falakat. Számolni lehet azzal is, hogy társadalmi erőből és állami tá­mogatással további 350 iskolai tanterem készül el az idén, így iskolahálózatunk ez évben ösz- szesen mintegy 1200 osztály­teremmel bővül. Az óvodahálózatot az idén is jórészt társadalmi segítséggel fejlesztik. Az óvodai férőhelyek száma 1960-ban körülbelül 7000-rel növekszik. A termelő- szövetkezetekben dolgozó pa­rasztszülők közül is mind töb­ben helyezik el gyermekeiket óvodákban. Államunk ebben az évben az óvoda, az álta­lános és középiskolai hálózat továbbfejlesztésére, mintegy 465 millió forintot költ. Az öt­éves terv idején körülbelül két és félmilliárdot fordítanak er­re a célra. Felsőoktatási intézménye­ink fejlesztését az idén több mint 50 millió forinttal segíti az állam. Jelentős összeget köl­tenek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem fejlesztésére. Folytatják a veszprémi Vegy­ipari Egyetem építkezéseit. Az idén tizenhétmillió fo­rintot használnak fel a Fóti Gyermekváros fejlesztésére. Korszerűsítik a Borsod megyei gönci gyermekotthont is. Ti­zenötmillió forintot meghaladó költséggel tovább épül az idén a kőszegi, illetve a somogyvári gyógypedagógiai intézet. A második ötéves terv idő­szakában, az eddigi tervek szerint körülbelül 170 millió forintot fordítanak a gyermek- védelmi intézmények fejleszté­sére. (MTI) Újabb fejlődés az idegenforgalomban Sokkal adósunk még a nyár. A június komoran és hűvösen röppent el, de a július már megajándékozott minket néhány igazi nyári nappal, amikor jólesett lubickolni a strand hűsítő vizében. Nagy Marika szorgalmas látogatója a gyöngyösi strandnak és amikor csak ideje engedi — no, meg az idő —, fürdik egyet. (Folytatása az 5. oldalon) /SAAAAAAAAAA^NAA/NAAAAAA/^^AAAAAAAAAi^wAA/XArfVAAAAA/W S y ^V\AAA\AAVú\AAAAVvVWyAAAŐAVvVVVVWW'A\\^ Szovjet filmfelvételek Egerről Kedves vendégek jártak; vá­rosunkban a közeli napokban. Huszonnégy tagú moszkvai és leningrádi filmező csoport is­merkedett Egerrel. Nemcsak ismerkedtek, hanem felvétele­ket is készítettek a város ne­vezetességeiről. Megállapítot­ták azt, hogy az egy délutánra tervezett tartózkodási idő Egerben — kevés. Megnézték az egri strandot, s a késő délutáni órákban tér­tek vissza Budapestre. Az első félévben tovább fej­lődött az idegenforgalom. Je­lentősen emelkedett a baráti országokból érkezett turisták száma. A baráti országokból jött utasok 1958-ban összes m 100 000, 1959-ben 170 000 napéi töltöttek el hazánkban, az idén viszont az év végére ez a szám előreláthatólag megközelíti a 270 000-et. Hazánkból az első félévben 18 000 turista látogatott el a baráti országokba. A Szovjet­unióba körülbelül 5500, Cseh­szlovákiába 9000, a Német De­mokratikus Köztársaságba 2500 kirándulót szállított' az - IBUSZ, a többiek Lengyelországot és Romániát keresték fel. A ti- zennyplcezres 'szám az év vé­gére körülbelül ötvenezerre növekszik. Ezekben az utazá­sokban az idén jóval több munkás és paraszt vett részt, mint eddig bármikor. Emelkedett nyugati idegen­forgalmunk is. Sok turistát vonzott hazánkba a budapesti Ipari Vásár és jelentősen nőtt azoknak a száma, akik évtize­dekkel ezelőtt vándoroltak ki és az idén rokoni látogatásra jöttek az óhazába. (MTI) Az aratásban is segítik a tsz-eket a Mátravidéki Erőmű munkásai A télen, amikor az erőmű munkásai felkeresték a kör­nyék parasztjait, hogy meg­magyarázzák nekik a nagy­üzemi közös gazdálkodás elő­nyeit, megígérték, hogy a nyá­ron is találkozni fognak a nagy munkák idején. ígéretüket valóra is váltják, mert a tavasszal a kapásnövé­nyek ápolásánál is szervezet­ten segítettek nekik. És most, amikor elérkezett az aratás ideje, nap mint nap ott van­nak a csányi, a herédi és a lő­rinci termelőszövetkezetek ga­bonatábláin és szinte egymás­sal versengve aratnak. Mun­kájuk nyomán egy-egy hatal­mas táblán ott sorakoznak a keresztek, szépen sorjában. Pihenő napjaikon, vasárnapo­kon vidáman, tréfálkozva fo­lyik a munka. Az erőmű dolgozói közül so­kat lehet felsorolni az élenjá­rók közül. Vannak közöttük, akik ebben a munkában járat­lanok, de az akarat, a jó szán­dék, a segítőkészség azokat is ügyessé teszi. A szocialista brigádok kö­zösségi szelleme itt is erősen érvényesül, hiszen a brigádok járnak szervezettség tekinteté­ben az elsők között. Folyik az aratás, dől a dús kalászú gabona és erősödik a munkás-paraszt szövetség. Lévay Andris EGY HÓNAP ALATT 317 EZER FORINT ELŐLEG. — A Dimitrov Termelőszövetkezet­ben rendszeresen osztanak munkaegységelőlegeket a ta­goknak. A Dimitrov Tsz tag­jainak május hónapban telje­sített munkaegységeire nem kevesebb, mint 317 000 forintot osztottak ki előlegként. Legjobb érv a példamu­tatás — tartja a mondás. És e mondást váltották valóra Eger város tanácsának dol­gozói, akik csütörtökön dél után mintegy ötvenen, a hi­vatali munkaidő után a he­lyi Balázs Ignác Termelő­szövetkezetbe mentek el dol­gozni. A dolgozók az egyik leg­nehezebb mezőgazdasági munkát vállalták és egy jó­kora területen elvégezték a kukorica kapálását. Munká­jukért dicséret illeti őket, példájuk követésre méltó. (szalag)

Next

/
Thumbnails
Contents