Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-28 / 177. szám
I960, július 38., csütörtök nEpüjsAg 5 A szellem „robotja“ alól is. • • Mindenki tudta, hol a helye: templomban is, iskolában is, a kocsmában is. S ezeken a helyeken nem névtábla hirdette a beosztást, de a föld, még közelebbről a holdak száma, vagy éppen a számtalansága. Ismeri mindenki jól a parasztság ré- tegeződését, sokan talán még álmukból is feíköltve sorolnák: ... szegényparaszt... kisparaszt ... középparaszt... Nemcsak Indiában dívik a kasztrendszer, de dívott az nálunk is, falun is, s még a vallási törvényeknél is erősebb törvények védték: a kapitalizmus, a törtetés, a magános farkasok vérrel-köföm- mel folyó harcának rettenetes törvénye. Hány tragédiát jegyeztek fel a krónikásók a föld miatt, határmezsgyék, vagy épben Örökség, szerelem, amelyet nem követhet házasság, újabb holdak megszerzésének olthatatlan szómja miatt — ki tudná azt feljegyezni és felsorolni mind? Mert az sem igaz, hogy mondjuk a középparasztság valamiféle egységet alkotott volna, mert a 16 hold az nem 18, és a tíz hold nem tizenkettő. .. És itt nem egyszerűen szám különbségekről van szó, hanem vasbeton korlátokról, amelyek még a középparasztot is elválasztották a középpa- rászttól, amely rendre és állandóan szembeállította apát a fiúval, sógort a komával, testvért a testvérrel, alvéget a felvéggel. S nemcsak parasztmozgalmak jelzik a parasztság történelmét, de a mélyen, vagy a felszínen, egyedében, vagy általánosságában mindig ott1 kísértett az elmúlt évszázadok alatt ez a kegyetlen szemben» állás, amely már alapjaiban megkorhasztotta a parasztság minden forradalmi, nemes törekvését. Ehhez még citálni sem kell a történelemkönyvek tanítását! Mindez ótt jutott eszembe Karácsondon, — de éppenséggel eszembe juthatott volna másutt is —, amikor a szövetkezés gondját, sorsát hántor- gattuk Csomós János elvtárssal, a községi tanács elnökével, meg a fiatal ;Sípos- elvtárssaú aki meg éppen a Dózsa Termelőszövetkezet elnöke. S most nem is az az érdekes, hogy mire jutottunk, ami a szövetkezetek fejlődését, munkáját, a munka eredményét illeti, — bár ez is megérdemelne nem is egy, de két, vagy éppen több cikket. Móst másról szeretnék néhány gondolatot megvitatni magammal is, másokkal is, mindazokkal, akiket csak egy kicsit is érdekel: hogyan izmosodik tovább a szövetkezés, hogyan hozza meg dús kalászait az egy éve vetett mag. Mert szerintem ennek egyik kulcskérdésé, ahogyan ezt hivatalosan nevezni szokták: az egységes szövetkezeti paraszt-^ ság. I Hogyan, hát ha szövetkezet-! be lépett a paraszt, akkor sző-" vetkezeti parasztságról van| szó, nem igaz? — tehetné fel= bárki a kérdést. Dehát az élet| nem ilyen egyszerű — szeren-| cséré is, meg sajnos is —, cok-f kai bonyolultabb, gazdagabb és| összetettebb, mint ahogy csak| úgy gondolná az ember. Ha? egy szobába bevette magát al sült hagyma szaga, jól ki kell? azt szellőztetni, míg csak a' friss levegő át nem veszi vég-; leg birodalmát. Talán kicsit? durva a hasonlat, de az ezred-. éves szembenállást — ezt a szót’ kell használnom, ha tetszik, ha" nem — nem lehet csak egy-? kettőre kiszellőztetni az embe-' ri fejekből, a paraszti érzés és- gondolatvilágból. ? Azt mondják a karácsondiak:— Három szövetkezetünk’ Van. Az egyiknek a neve a’ mezítlábas, a másiké a bakan-? esős, míg a harmadik a csiz-I más... f Ennek a három szövetkezet-” nek becsületes neve különben az előbbi a sorrendben, a Dó-” zsa, amely a legöregebb, s zö-; mében szegény parasztokat tö-| mörít soraiba; a Vörös Hajnal,| amely már a jobbmódúaké,? míg az Aranykalász a volt kö-| zépparasztokból regrutálódott.? Ez még eddig csak valahogy? érthető és tiszta „frontvonal”,= de a Dózsában is vannak kö-| zépparasztők és az Aranyka-r lászban is szegényparasztok. | Ez meg aztán úgy mutat —| t meg kell mondani, elsősor-; ban az asszonyok jóvoltából — hogy például a szőlőben az egyik középparaszt asszony brigád nem állt dolgozni be ugyanabba a táblába, ahol a szegény, vagy kispaíasztok asz- szonyai dolgoznak. — Semmijük se volt, most meg velük közösködjek — mondják az egyjk oldalon. — Szövetkeztünk, most meg bejöttek a készbe, s még a föld járadékot is kapják — mondják a másik oldalon. Közbevetőleg: a munka azért halad, nem lesz panasz a jövedelemre, különösen nem a Dózsában. Dehát fenn tartható így ez az állapot? Semmiképpen sem. S nem is egyszerűen a gazdaság szervezése, a munkabrigádok kialakítása miatt, hanem a szocializmus miatt. Bizöny, hogy amiatt. Mert a szocializmus nemcsak gazdasági, de szellemi vonatkozású is, mert attól még nem igazán szocialista a mi mezőgazdaságunk, ha a szövetkezés az uralkodó forma, ugyanakkor a fejekben, mint Hamlet atyjának szelleme, állandóan ott kísért ez a bizonyos forma előtti régi tartalom. Mi nemcsak a munka robotja alól akarjuk és szabadítjuk fel a parasztságot, de a szellem „robotja” alól is, mi nemcsak új technikát akarunk és adunk a falunak, de, új szemléletet is akarunk, mást, mint a régit, —l mert éz is ellentét, amely ki- egyenlítésre vár. Igaz, hogy most már nagy táblákon dolgozik a gép, de hogyan is tűzhetnénk le a táblát őszintén, ezzel a felirattal: itt a szocializmus, — amikor a gépen ülő, a nagy táblákon dolgozó ember fejében még a kis tábla világa járja makacs, táncát. Ellentét volt, hogy szocialista nagyipar mellett mezőgazda- sági kisüzem él és próbál dolgozni? Feltétlenül! De ellentét az is, hogy szocialista mező- gazdaságot építünk, közben megfeledkeznénk a nagytáblák kialakítása mellett a gondolatok „nagy táblájának” kialakításáról. Minden nyűg alól fel kell szabadulnia a falunak, — s az alap, a szövetkezés, nos, az adva van. .........Tu djuk, hogyne tudnánk,' hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Sőt, még azt sem átallom vallani és kijelenteni, hogy ez még nehezebb és huzamosabb munka, mint a szövetkezetek szervezése. A példánál maradjunk: az ajtót már kinyitottuk a friss levegőnek, de a szellőztetés, a régi, dohos gondolatok, az avitt szemlélet még igyekszik megbújni a fal minden kis repedésébe. No, de ölhetett kézzel várni, hogy majd csak szellőzik az magától, — ostoba dolog lenne. Tenni kell, beszélni kell, újra és újra, a tények erejével is hatni. Megértetni, hogy a szövetkezetben a becsületet rém a bevitt holdak arányában, de a végzett munkaegységek szerint osztják, mégha paradoxon is, így, és nem másképpen. A bevitt földek arányában csak a földjáradék fizetődik. amely jogos és igazságos, hiszen a becsületes, földdel belépő tagok nem lopták, de megkoplalták, megkínlódták a földet. Azok pedig, akik a „készet” védik, valamiféle új kasztszellemet szeretnének, ha tudatlanul is, meghonosítani, ami ellen maguk is küszködtek a tíz és húsz holdak világában, csak most nem akarják észrevenni, az ezer és kétezer holdak világában. A magyar mezőgazdaság a fellendülés első, bár alapvető lépését tette csak meg. Megvan a szövetkezet. Nagyon jó! De ez Csak az alap, amelyre fel lehet és kell is építeni az egész mezőgazdaság nagyszerű épületét, nem feledkezve meg a hombárról sem. S hogy ez a hombár megteljen, hogy a falu ólcsón és sokat termeljen, hogy a szövetkezeti tag gazdag és kulturált életet éljen, hogy munkája korszerűvé váljon és végérvényesen megszabaduljon a robot jellegétől, — éhhez ösz- szefógás kell. Mert ez a szövetkezeti gondolat lényege: az összefogás. Ezt jelenti az egységes szövetkezeti parasztság jelszava. S ezért a jelszóért ugyancsak van még mit tennünk, együttesen is, külön-külön is. örvendetes, nagyon-nagyon örvendetes, hogy akad példa erre is már bőven Karácsondon is, másutt is. Talán akkor leszünk igazán közel a célhoz, ha majd elmondhatjuk,, hogy „akad még példa, ha nem is bőven, de akad, hogy egy-egy szövetkezetünkben még nem egységes a tagság”. Rajtunk múlik, hogy minél előbb így legyen. Gyurkó Géza Aszfalt helyett fagyott Iszap Néhány év múlva könnyen lehetséges, hogy ősszel, vagy télen turista-autóbuszok közlekednek majd a Sarkvidéken. Egy alaszkai útépítő vállalat új módszert talált, melynek segítségével a tundrákon és az északi ritkás erdőségekben rendkívül gyorsan és olcsón utakat lehet építeni. Az út megalapozásához egyszerűen fagyott iszapot és döngölt havat használnak. Ezeken az utakon nyáron természetesen nem lehet közlekedni, de a hosszú téli időszakban kitűnően beválnak. Tekintettel a rendkívül alacsony költségekre, kifizetődnék az ilyen utakat félévenként újból helyreállítani. II Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1960 I. félévi gazdasági eredményeiről A megye szocialista iparának termelése 12,5 százalékkal, a termelékenység 4,7 százalékkal nagyobb, mint 1959. I. félévében volt. — A megye szántóterületé’nek 83,4 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. A kiskereskedelem áruforgalma 13 százalékkal nőtt. A megye gazdasági életének fejlődését, a lakosság életkörülményeinek alakulását 1960. I. félévében az alábbi adátók jellemzik: IPAR, A mégyé szódialista ipara I960. I. félévi teljes termelési tervét 94,7 százalékra teljesítette, azonban 12,5 százalékkal többet térmelt, mint 1959. 1. félévében. Legnágyóbb mértékben a szövetkezeti ipát termelése nőtt. Az állami iparón belül a könnyűipar termelésének növekedése a legjelentősebb: a minisztériumi köny- nyűipar 36,5 százalékkal, a helyi ipar könnyűipari vállalatai 45,7 százalékkal termeltek többet, mint az előző év hasonló időszakában. A helyi ipar élelmiszeripara azonban 3,8 százalékkal kévésebbet termelt, mint 1Ó59. I. félévében. 19*0. I. félévi vállalati teljél termelés 1959. L , félévi a tér- termelő« rt-baű vétóit léi százalékában Minisztériumi Ipar 12*4 998 92,9 112,2 Állami Helyi Ipar 1371*9 101,3 195,9 Szövetkezeti Ipar 65 659 115,8 138,1 lékenység 4,7 százalékos, másrészt a munkáslétszám 8,2 százalékos növekedése segítette elő. MEZÖGAZDASÄG — FELVÁSÁRLÁS. Megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom a félév folyamán tovább szélesedett és erősödött. A termelőszövetkezeti tagok száma ló 755 fővel, földterületük 63 980 kát. holddal nőtt. 1960. június 30-án a szántóterületnek 83.4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. (1959. június 30-án ez az arány 61,2 százalék volt.) A megye állatállománya — a március 1-i összeírás szerint —, kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Legnagyobb mértékben a sertéséi a lóállomány csökkent; A sertésállomány azonban a nyári hónapokban mór szaporodott Ugyanakkor jelentős, és a termelőszövetkezetek megerősödését tükrözi, a közös állatállományuk növekedése: Szarvasmarhaállomány 81,8 százalékkal sertésállomány 154,1 százalékkal nőtt, a terület 26,4 százalékos növekedése mellett. Az állat-férőhelyek növekedése azonban alacsonyabb az állomány növekedésénél: Szocialista Ipar Ossz.: 1 *67 503 9*.7 112,5 A minisztériumi ipar vállalatai közül a Mátrái Ásványbánya Vállalat 71,2, az Egri La- katosáurgyár 44,4, a Hatvani Kóíizéfvgyár 27,7, az Egercsehi Szénbánya 25,3 százalékkal többet termelt, mint 1959. I. félévében. Az állami hélyi ipar vállalatai közül az Egri Finommechanikai Vállalat 58,6, a Szilvásvárad! Mészmű 55,7, a Gyöngyösi Kézműipari Vállalat 25,6 százalékkal növelte termelését 1959 hasonló időszakához képest. Egyes, fontosabb cikkek termelése az alábbiak szerint alakult: Az I960. I. félévi termeié« 1955. L Mértók félévi egység mennyiségben %-ában Egetett tégla 1090 db 33 503 111,5 Egetett cserép 1009 db 5 750 113,7 Egetett mész 1000 U 34 125,9 Cement lOOO t. 121 105,2 Villamos energia 1000 MWO 43« 103,3 Lignit 1000 t„ 570 100,7 Barnaszén íooo t. 1« 121,1 Szivarka v.i. mill, db 380 105,9 Nyersbús d 14 316 93,3 Kolbászfélék d 1 170 36,2 Kenyér 4 101 743 93,7 A termelés növekedését egyrészt a termetóhénti tálló 16,1 süldő- és kocaszállás 49,4 lóistálló 46,2 százalékkal nőtt a félév folyamán. A megye gépállomásai 2,5-szer több gépi munkát Végeztek, mint 1959. I. félévében. A gépállomások traktorállománya a félév végén 52,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvei ezelőtt. / A fontosabb cikkek felvásárlása 1959. I. félévéhez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: (százalék) Kenyérgabona 138,3 Szemes takarmányok 76,0 Vágósertés 126,7 Vágómarba 156,0 Baromfi 70,4 Tojás 83,1 Tej 130,0 Bór MA Áruforgalom. A kiskereskedelem áruforgalma közel 13 százalékkal nagyobb volt, mint 1959. I. félévében. A falusi lakosság vásárlását tükröző szövetkezeti kiskereskedelem forgalmának növekedése (16,8 százalék) meghaladta az állami kiskereskedelem forgalmának növekedését (10,5 százalék). Az összes kiskereskedelmi forgalmon. belül az élelmiszerek forgalma 7,3 százalékkal, a ruházati cikkeké 20,8 százalékkal nőtt. A vegyes Iparcikkek forgalmának növekedése 11,3 százalékos volt. K. S. H, HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGA — ŰJ AUTÓDARUT láttunk Gyöngyösön. Az ÉM Heves megye) Építőipari Vállalat most kapta ezt a nagyon fontos gépet. Sok helyein várják már. Először a gyöngyösi lakásépítkezéshez igényelték, egy másik daru alapjainak elkészítéséhez a súlyos, előregyártott elemeket helyezik most el az új géppel. Növekvő állatállomány A bátóri Hegyi Csillag Termelőszövetkezet tagjai igyekeztek saját erőből biztosítani áz állatok férőhelyét, hogy minél kevesebb hitelt kelljen igénybe venni. Saját erőből hozták rendbe az állatok elhelyezésére alkalmas épületeket, juhhodályt építettek, és elvégezték a legelőkarbantartást is, tekintettel arra, hogy nagyobb mértékben akarnak állattenyésztéssel, ennek keretében juhtenyésztéssel foglalkozz ni. Igyekeztek növelni a meglevő állatállományt is, ebben az évben például már eddig 47 növendéket vásároltak a tagok háztáji gazdaságából. 2. •l.l■lt■lllllall•ll■llllllllllllllau■:lalil!llillllallll!atlalllll•ll■l)«l<lllBllalllll>lllllll!lllalilllflilltllllll•llll!■tllllllt«llllllllllllllllllllllllllltt•lllllllllll«lllllttl1lBlllltlllllllll■n«^tllllllll■ll•lllll•llllllllllllllllllltatlllllllall•ll■JlallllllM•llalllll•lllll|||||1«■||1||||■ll■ll|||||i|ll|jill||!|||lv Igen, nyár van. Ez a rövid megállapítás még nem mond semmi újat. De éppen a nyárral kapcsolatban kell szólnom valamiről, ami bennem a gondolatok sorát és egykori diáknyaraim emlékeit idézi. Gyakran előfordult mostanában, hogy Petőfibányán, a telepet járva, hol innen, hol onnan köszönnek rám iskoláskorú fiatalok: az egyik csoport a park útjait tisztítja, a másik a rózsaágyakat gyomlálja, né- hányan a vaskerítést festik, de olyanok is akadnak, akik az utat söprik, vagy segédmunkás teendőket látnak el. Dolgoznak. Rendszeresen, napi négy, vagy hat órát: életkoruktól függően. A keresetük is ennek megfelelően havi 4Ó0, vagy 500 forint. Érdeklődtem, hogy hol alkalmazták ezeket a gyerekeket és hányán álltak munkába? Így tudtam meg, hogy a Gépüzem nyolc diákot, a Szállító és Szolgáltató Üzem pedig 21 diákot alkalmazott a nyári hónapokra. De még két érettségizett lány van táborban rajtuk kívül. És akkor eszembe jutott az én diákkorom. Amikor az útépítésen, a téglagyárban, a kőművesek mellett, vagy a ládagyárban dolgoztam többed- magammal. Reggeltől estig, napi félóra ebédidővel. Egy napra 60—80 fillért kaptunk, Az egypengős napi kereset már nagy dolog volt. Ha szerencsém volt, este még javítóvizsgára bukott kisebb Pubikákat Miért ne dolgoznának? A diákok nyári munkájáról... és öcsikéket tanítottam havi 10 pengőért. Mert kellett a pénz. Tankönyvre, tandíjra, ruhára, cipőre. És milyen sokan voltunk így, akkori diákok! És ma? Ezek a mai diákok is a szükség kényszerétől hajtva dolgoznak a nyári szünetben? Még a gondolat is milyen nevetséges, ugye? Mi vezeti hát őket, ml indítja őket árra, hogy havi 400—500 forintért (és nem havi 25-30 pengőért) dolgozzanak napi 4—6 órát (és nem reggel 6-tól este 6-ig)? Zsebpénzt akarnak maguknak? Bizonyára ez is megtalálható az okok között. Van, aki fényképezőgépet akar venni, vagy kerékpárra gyűjt. Vagy egy divatos cipő jelenti a célt. Akad olyan is, aki az új tanévben esedékessé váló kirándulás költségeit akarja, a nyári keresettel biztosítani magának. A szülők is elő tudnák teremteni mindezt, de más az, amikc a felnőtté válás első lépései egybeesnek az első keresettel. És más az, amikor a barátok köre együtt marad még a munkában is. A délutáni játék, vagy fürdés együttlé- tének egyre szélesebb körben terjedő, nagyon helyes előzményévé válik így a közösségben végzett munka. És erről is szólnunk kell: a munkáról. Mert bármilyen töredéke is az a néhány óra az egész napnak, mégiscsak dolgoznak egész délelőttön át ezék a gyerekek. Dolgoznak, nem kényszerből, hanem önként, természetes, magától értetődő módon, minden rossz mellékíz nélkül. Mi annak idején kissé kellemetlenül éreztük magunkat, ha útjavítás közben, vagy a malten» láda végén összetalálkoztunk sétáló, vagy kerékpározó diáktársunkkal, aki megütközve szemlélte munkaruhánkat. Pedig abban az időben azt tanították, hogy a munka nem szégyen. De lenézték a fizikai munkát. És azt is mondták, hogy a munka nemesít. Mindig olyanok mondták, akik fizikai munkát soha nem végeztek, és mindig olyanoknak, akik fizikai munkát végeztek. Hát nem furcsa? Ma a gyerekek vidám mosollyal, harsogva köszöntik az ismerőst. Még a nyírfaseprő mögé sem akarnak elbújni. Nem is hall senki még csak kellemetlen célzást sem, legfeljebb néhány dicsérő szót az arra haladók ajkáról. De elgondolkozhatunk azon is, hogy néhány évvel ezelőtt a bányászgyerekek legnagyobb része még úgy nyilatkozott: minek tanuljak, bányász leszek, oda csak erő kell. Ha tanulok, oklevéllel a kezemben még annyit sem keresek, mint egy csillés. Aztán volt olyan idő is, amikor csak a mérnöki és az orvosi pálya felelt meg az elképzeléseiknek és a fizikai munkától még gondolatban is megborzongtak. Az anyák csak öltöztették a lányaikat, még mosogatni sem engedték őket, a fiúk pedig kerékpároztak, harmonikám! tanultak, de a fát az édesanya hordta fel a pincéből. És ma? Mondjuk ki: szépen, divatosan öltözködnek ezek a gyerekek; a kerékpár, a hegedű, a harmonika és a zongora is éppen olyan kedves előttük, mint 3—4 évvel ezelőtt; de megnőtt a becsülete a munkaeszközöknek is! A fiúk is megtanulnak néhány háztartási munkát, és a lányok is megismerkednek a fűrésszel, a kalapáccsal, a harapófogóval. Már bent az Iskolában. Tízéves koruktól kezdve. Megismerik az alkotás örömét, a jól végzett munka utáni siker élvezeté és az Ady-versek mellett, a egyismeretlenes egyenlete mellett az esztergagép is él dekli őket. De a ballisztiku rakéta éppen úgy fogva tartj érdeklődésüket, mint Hruscso ausztriai útja például, vagy a afrikai népek szabadságmoz galma... Nem azt mondjuk, hogy is kódrendszerünk minden kriti kát elbír, de hogy gyerekein az egész-emberré válás útjá haladnak: az élet és az iskol szoros egységgé válásána meginduló folyamatával lé nyegében összefügg. Azok a szülők cselekszene jól, akik szívesen fogadjá gyermekeik nyári munkába ál lását; akik az így keletkéz kereset felhasználását megbe szelik a gyerekeikkel; okc szóval irányítják a helyes fel használásban a gyerekeket, d úgy, hogy a gyerek hasznosa: költse el a keresetét, és érezz az önállóságot is. Nem akarunk mi koravél gyerekeket, csak azt akarjuk hogy a munka, életünk alapja és a művelt ember eszmény képe. szoros harmóniában élje: együtt minden ifjúban. Dolgozzatok csak, gyerekek mi büszkék vagyunk rátok! És dicséret illeti azokat a üzemeket, melyek a nyári mun kák lehetőségével is segítil gyermekeinket az igaz-emberri válás útján. G. Molnár Ferenc \
