Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

I960, július 26., kedd

NÉPÚJSÁG

Szombaton tartotta ülését Heves megye országgyűlési képviselőcsoportja

Szombaton délelőtt Párádon tartotta meg- rendes ülését Heves megye országgyűlési képviselőcsoportja. Az értekezleten megjelent és felszólalt Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke is.

Az értekezletet Rátkai Ferencnél országgyűlési képviselő, a csoport titkára nyitotta meg és ismertette a napirendet. A napirend értelmében ez országgyűlés soronkövetkező ülésszakának kérdéseit, a képviselőcsoport második féléves munkatervét, valamint a Mátra és Eger vidéki Intéző- Bizottság eddigi munkáját, a megye, illetve Eger város idegenforgalmi problémáit tárgyalták meg.

Az ülés súlyponti részét a harmadik napirend képezte, amelynek előadója Papp Sán- dorné elvtársnő, a megyei tanács elnökhelyettese volt.

Papp Sándorné elvtársnő bevezetőben örömének adott kifejezést, hogy a megye Országgyűlési képviselői napirendre tűzték e fontos problémát, majd rátért részleteiben is az ügy előadására. Mindenekelőtt megállapította, hogy Heves megyében az elmúlt tíz év alatt rendkívüli módon megnőtt a kül- és belföldi idegenforgalom. Ezt talán mindennél jobban igazolja az a tény, hogy amíg 1949-ben Eger város idegenforgalma csupán 23 és félezer ember volt, addig ez a szám 1958-ra már 231 ezerre emelkedett. Meg kell jegyezni — hangsúlyozta —, hogy ennyi személy jegyezte be nevét az egri vár vendégkönyvébe, de ezen kívül minden kétséget kizáróan még számos kül- és belföldi vendég látogatta meg a történelmi nevezetességű várost.

A következőkben az előadó arról szólt, hogy a Mátra és Eger vidéki Intéző Bizottság 1953. szeptemberében alakult és azóta fejt ki munkát. Papp Sándorné elvtársnő ismertette az ' országgyűlési képviselők előtt a bizottság hatáskörét és feladatait, majd elmondotta, hogy a bizottság , eddig végzett munkája során . összeállította Heves megyei vonatkozásban a három, majd

tftéves idegenforgalmi tervet

A terv kommunális, közlekedési, vendéglátóipari, valamint az egyéb feladatokat foglalja magában. A továbbiakban a megyei tanács elnökhelyettese részletesen, tételesen ismertette az egyes beruházási összegeket, majd felsorolta azokat a fontosabb helyeket, amelyekét az üdülni vágyók különös szeretettel keresnek fel, és amelyék a legnagyobb idegenforgalmat bonyolítják le, illetve elsősorban fejlesztésre szorulnak. A költségvetés, valamint az eddig megvalósított és tervezett létesítmények megnevezése után külön hangsúllyal Eger, Gyöngyös városok, valamint a Mátra idegen- forgalma került szóba.

Eger városfejlesztési tervét indokolva az előadó rámutatott, hogy Egernek évente átlagosan mintegy 150 ezer bel- és külföldi látogatója van, artie'y az utóbbi időbén sokszor megoldhatatlan problémák elé állította, illetve állítja a várost. A Park Szálló és ä Turista Szálló a forgalmat lebonyolítani képtelen, ezért mindennél inkább szükséges egy 160—ISO szobás, egyben reprezentatív idegenforgalmi szálló építése, amelynek helykijelölése már meg is történt. Az indokolások közé tartozott még a fürdő fejlesztése, az ellátás megjavítása, a vár, valamint a Gárdonyi Múzeum rendbehozatala, a parkosítás kérdései is.

— A Mátra fejlesztésével kapcsolatban mindenek előtt a vízpföblémát kell megoldani, — mondotta Papp Sándorné slvtársnő és részletesén ismertette indokait.

Az alapos és mindenre kiterjedő előadást hozzászólások követték. Hozzászólt Rónai Sándor elvtárs, aki néhány javaslatot is tett az általa is gén alaposnak és részletesnek Yiondott előadáshoz. Javasol- a: fel kell mérni, illetve sta- ásztikát kell készíteni az Egerje látogatókról, milyen vidékről, milyen létszámmal érkeznek munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek a városba. Hangsúlyozta, hogy elsősorban fontos, hogy hazánk dolgozói, a munkások, parasztok, értelmiségiek részére v

biztosítsunk megfelelő pihenési, üdülési lehetőségeket

és ezen túlmenően természetesen a külföldiek részére is. Javasolta továbbá, hogy ä napirend szóban forgó anyagát küldje meg a képviselőcsoport az országgyűlés elnökének, illetve az illetékes szakbizottságokhoz is betekintés, megtárgyalás végett.

Szákasits Árpád elvtárs szintén hozzászólt a napirendhez és indokoltnak mondotta az előterjesztett és megvalósításra váró terveket, amelyeket a bizottság maga elé tűzött.

Ugyancsak a napirendhez szólt hozzá Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is, és hangsúlyozta, hógy egyetért azokkal a tervekkel, amelyeket a MIB maga elé tűzött, de elsősórban és mindenekelőtt azt tartja fontosnak, hogy a megye székhelyének, Egernek idegenforgalmában, illetve ezzel kapcsolatosan teremtsenek rendet.

— A tények azt mutatják, — folytatta hozzászólását Putnoki elvtárs —, hogy az utóbbi Időkben olyan magasraugrott a város idegenforgalma, hogy ezeknek az embereknek az ellátását nem tudjuk biztosítani. Volt már olyan vasárnap is, hogy nyolc-tízezer kül- és belfö'di vendég fordult meg Egerben, akiknek nem tudtunk enni, inni adni, nem is szólva az elhelyezésről.

Ez a tény, ez a valóság, amin azonban sürgősen változtatni kell. A Belkereskedelmi Minisztérium, az IBUSZ és az illetékesek intézkedése olyan legyen, hogy Eger város lakóinak ellátásán kívül megfelelő módon gondóskodhi lehessen a vendégek étkeztetéséről, s egyéb fogyasztásainak kielégítéséről is.

A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban az egri borkóstolók és ún. „maszek” pincék problémáiról szólott.

— Nem engedhető meg — hangsúlyozta —, hogy egyés emberek, borosgazdák hitvány minőségű borral itassák le az Egerbé érkező vendégeket, akik azután ilyen állapotban nem mindig illendő módon Viselkednek. Ezek az üzérkedő emberek pedig nem egy esetben hatvan-hétvenezer forintot is zsebrevágnak havonta „vendégeiktől”.

— Eger történelmi nevezetességű város — mondotta a továbbiakban Putnoki László elvtárs —, és ezt a hírnevet, pz Egri Csillagok hírnevét mi nem tehetjük tönkre hitvány minőségű bikavérrel, vagy módokkal.

— Mi azt mondjuk, hogy inkább ne jöjjenek újabb IBTJSZ-vonatók *Egerbe addig, amíg az említett problémákat meg nem oldják, de a város történelmi hírnevét nem vagyunk hajlandók lerontani.

A továbbiakban a Mátra útviszonyairól beszélt Putnoki elvtárs, majd az egri strand helyzetéről, amely egy-egy vasárnapon már szintén erejét és lehetőségeit túlon-túl meghaladó forgalmat bonyolít le.

Putnoki elvtárs hozzászólását a jelenlevők valamennyien helyeselték, és Olyan határozat született, hogy a MIB jelentéséhez csatolják a megyei párt- bizottság első titkárának hozzászólását és úgy terjesszék az országgyűlés elnöke elé.

A képviselőcsoport látogatást tett a parádsasvári üveggyárban, ahol elbeszélgettek a gyár holgozóival és végignézték az üveggyártás folyamatát.

(Sz)

Megjelent a „Jelenkor" legújabb száma

A napokban jelent meg a Jelenkor, r Dunántúl irodalmi folyóirata III. évfolyamának 3. száma. Ennek a számnak érdekessége, hogy a Baranya megyei Tanáccsal közösen rendezett irodalmi pályázat díjnyertes írásait is közli, többek között Marsall László versét, Mészáros Ferenc, Thiery Árpád elbeszélését. Ezenkívül ebben a számban is változatos olvasmányra találnak a széppróza és a versek kedvélői. Dokumentum rovatában Vörösmarty Mihály egy eddig ismeretlen érdekes levelét közli a folyóirat, a Vita-róVatban újabb hozzászólás bővíti az irodalmi korszerűség kérdéséről folyó vitát, a műméllékle- ten pedig Dési Huber István, Szőnyi István és Kellé Sándor képeit mutatja be a folyóirat. A címlapot Soltra Ellemér rajza díszíti.

'AHUM

... a vörös és fekete,

amely nem regény, mint gondolná a gyanútlan olvasó, s ennek következtében nem is a könyvespolcon keresendő, hanem ing, s'emiatt azon ifjúi testeken keresendő, amelyből számosán akad minden városban és talán nemsokára falun is. Tökéletesen fekete ing, vagy tökéletesen vörös, ez most a divat, annyi más divat után, s ezek a szemszomorító, vagy szemkápráztató ing-csodák, oly hanyag eleganciával viseltetnek, hogy egyenesen megkapó.

Tévedés ne essék, a fekete ing célszerűségét, praktikumát még csak megértem, ha kicsit aggaszt is mártírja sorsa C minapi kánikula idején, de a vörös... uramisten, a vörös! — ez a hóhérpalástból metszett anyag, nos, ennek még a praktikumát sem értem. Divat! De honnan jött és hová tart, meddig él, meddig uralja a puplin ing. az egyszerű fehér, szürke vagy éppen kék ing helyét — ki tudja?

Dehogy jampecos, dehogy huligános, sem a fekete, sem a vötös, csak egyszerűen ízléstelen. S a pirost még a praktikuma sem védi meg a szem ítélőszéke előtt. Talán ezért is hordják, ezért is feszítenek benne kirándulás helyett esti szórakozó helyen és mindenütt, ahöl csak mutogatni lehet ezt a két csodálatos színt, amelyhez csak egy volna fogható: sárga Ing, pepita kockákkal és lila körökkel.

Lehet, hogy most jó tippet adtam?

(gy■■■ ó)

Szereinek táncolni, de művelődni is a péiervásári fiatalok

Vendégek érkeztek Szibériából

. Az elmúlt héf végén Egerbe látogatott egy huszonöt tagú szovjet turista-csoport, akik a távoli Szibéria építkezéseiről jöttek, hogy megismerkedhessenek hazánkkal. Mint annyi más csoport, a szibériai mérnökök és geológusok sem kerülték ki városunkat. Csodálkozva járták a várat, a műemlékeket, A főiskolán a csoportot Mészáros József elvtárs fogadta, ahol a szovjet vendégék találkoztak az MSZBT aktivistáival, jelvényeket, emléktárgyakat cseréltek, és szombaton reggel elutaztak Aggte. lekre.

a pétervásári művelődési ház bejáratánál nagy. színes plakát fogadja a látogatót: „Anna-bál. érdeklődni lehet az igazgatónál.” Kormos Sándort, a művelődési ház fiatal igazgatóját munka közben találjuk. Mikor azt mondjuk, hogy a kinti felirat vonzott ide. élneveti magát.

— Sajnos, plakátjaink nem éppen megfelelőek, mert nem kapunk kellő anyagot Péter- vásárán — de Anna-bál az lesz.

— Szeretnek a pétervásári fiatalok táncolni?

— Igen, szeretnek. Ebben az évben már 14 táncmulatságot rendeztünk nagy sikerrel. De a mi fiataljaink nemcsak táncolni tudnak, hanem segítik kulturális terveink megvalósítását is. Színjátszóinkkal a Nászutazás című darab tízszer került előadásra és 3800-an tekintették meg. Ezenkívül működik 31 tagú énekkarunk is. A KISZ-fiatalokat segítik munkájukban az úttörők is. akik igen jól szerepeltek a babcsoport ttal é® zenekarukkal

— Itt az épületben valamire készülnek, hogy a képek és a feliratok lé vannak szedve a falról?

— Festik majd a helyiséget,

társadallmd munkában. Talán holnap már meg is kezdik.

— És milyen tervek alapján folytatják a munkát az újjáfestett művelődési házban?

— Tervünk a többi között az. hógy párhuzamosan működtessünk prózai és zenés játékot játszó csoportot. Tánccsoportot is szeretnénk alakítani.

A Jól felszerelt művelődési házban meg lehet találni mindent, amire szükség lehet, a televíziót, a lemezjátszót, s ami a különböző szakkörök életéhez szükséges. Éppen ez teszi lehetővé, hogy új szakkörvezető irányításával a már meglevők mellett, nemsokára két újabb — foto- és idegennyelvű szakkör — kezdje meg működését a pétervásári művelődési házban.

Illés Éva

‘ - A SZAKSZERVEZETEK Szakmaközi Bizottsága elismerő oklevelet küldött a gyöngyösi Csemege-üzlet dolgozóinak, amiért a külföldi vendégek fogadásával és ellátásával kapcsolatban elismerésre méltó munkát végezték.

A recski gyerekekért

Az emberek hazafelé indultak a tanácsülésről. Hirtelen fékcsikorgás az .úttesten — kísértetiesén felzúg a gépkocsi motorja, aztán döbbent, néma csend.

— Jaj! Mi történt?

A gépkocsivezető kiugrott a kormány mellől, sápadt homlokán nagy verítékcsöppek gördültek végig, s lehuppant az úttestre, éppen oda, ahol a két gyerek lábanyomát simogatja a Mátra felől fújó enyhe szék

— Nem tud vigyázni? Maga... maga... — Két asszony az öklét rázta.

— Először járok ebben a faluban, semmiféle jelzőtábla nincs. Nem tudhattam, hogy itt iskola van és két gyerek ugrik elém — szabadkozott a gépkocsivezető.

— Emberek, mi is felelősek vagyunk. Űj iskolát építettünk, de elfeledtük, hogy figyelmeztető táblát tegyünk az úttest mellé — mondta valaki a recskiek közül.

A két gyerek most megmenekült. De a jelzőtáblát sürgősen tegyék ki, Recsk községben nagy a forgalom, szűk az utca., iskola, kanyarok... Vajon nem lenne Indokolt a forgalom sebességének csökkentése Is? F. L.

^A^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^»

szállásból csak kis részt tartalékolnak, a többit kiosztják a tagoknak, a háztájiban levő állatok számára.

Most az állatállomány fejlesztését tűzték ki célul. Két hete, itt, a községben, vasárnap Hevesen vásároltak süldőkét. A vezetőségi tagok lelkiismeretesen válogatták ki a legszebbeket, mintha saját számukra . vásároltak volna. Százhárom süldőjük van mái*, s ebből már az idén adnak le hizlaltakat az Állatforgalminak. A törzsállományt a kiskörei Dózsa Termelőszövetkezetből vásárolták meg. Az 51 darab nagy része már hasas;. Részükre építettek két 50 férőhelyes sertéskutricát teljesen saját erőből, építkezéshez értő emberekkel. A szerszámot azonban nem tették le véglegesen a munka után, mert a nagy nyári munkák befejezésekor 50 férőhelyes növendék- szállást építenek. A tégla készítését már meg is kezdték;

Az idén arattak

először közösen

az erdőtelki Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai, de már felveszik a versenyt a régi szövetkezetekkel is.' Tizenegy iiold dohányukról kedden már 50 mázsa levelet törtek le, 400 mázsa zöldbabot adtak át a MÉK-nek, 50 höldas paradi-. :sómuki*ól naponta szállítanak agy vagonnal. Hétfőn és ked- ien elment két vagon, ebből 160 mázsát export minőségben ' vett át a vállalat.

Az eddigi eredmények, kő- iös munkák pedig egyre jobban összekovácsolják a tagságot, s az idei őszön már nem esznek olyan gondok: ki dolgozik?

Pilisy Eletüér

Az idei őszön már másfajta gondokkal küzdenek Erdőtelken

■ értéket majd csak zárszám- : adáskor kapja meg ő is. hiszen i egy munkaegység értéke a ter■ vek szerint több mint 45 forint i lesz.

* Szombaton este, a közös

■ bankettre összejött szövetke- i zetieknek nem a bor, vagy a

sör hozta meg a jókedvet,

■ meghozta azt már napokkal ezelőtt a kiváló terméseredmények híre. Árpából 11 mázsát terveztek holdanként, az átlag nemcsak elérté a tervezettet, hanem jelentősen túl is haladta, 17 mázsa lett. Búzából nyolc mázsát terveztek, de a legsi, lányabb táblán is megvolt a 13—14 mázsa.

Annakidején, amikor 15 vagon műtrágyát hozatott a vezetőség, a tagság pazarlónak bélyegezte őket. Most beismerték tévedésüket, a műtrágya meghozta a kívánt eredményt. Messzemenő bizalmukkal ju-. talmazták a vezetőséget. Gyarapszik a szövetkezét a lelkes munka, a kölcsönös bizalom nyomán.

A fogatók hordják a géppel ] vágott területekről a szalmát, s megkezdték már a gabona behordésát, s cséplését is, most már az okoz gondot, hogy nem , tudják majd elhelyezni a sók , terményt. Biztosított lesz a , jövő évi kenyerük, mert a termény a tartozásén, a vetőma- . gon felül teljesen fedezi a szövetkezetiek szükségletét.

Nem feledkeznek meg az ál- ■ latállományról sem. 1

Az első kaszálásból fedezni j tudják majd az egész évi ta- , karmányszükségletet. Mintegy 100 kocsival raktak kazlakba, 1 a második és a harmadik kabónát. Kalóczkai öttó a MÁV- hál dolgozik, de hazajött 62 aratásra, egy hétig vágta a rendet, s a KISZ-fiatalok közül társadalmi munkában ő 1 vágta le a légtöbbet, 5490 négyszögöl gabonát. Péter Ferenc Salgótarjánból jött haza, hogy arathasson. Társadalmi munkában 4050 négyszögöl gabonát vágott le, de sorolhatnánk a legjobbakat. Valamennyien kitűnően dolgoztak. Becsületet szereztek ezzel a szövetkezet KISZ-szerveze tőnek.

— Nem kértek viszonzásul semmit — folytatja tovább a beszélgetést Rágó Jánosné —, de mi elhatároztuk, hogy megháláljuk segítségüket: klubszobát adunk, s televíziót vásárolunk nékik.

A három fiatal

ezúttal sem bánta meg, hógy itt maradt. Alaposan kivették részüket az aratási munkából. Jakab György és Nagy György, ha kellett, éjjel-nappal segédkeztek a kombájnnal, tizenhat órét is dolgoztak egy nap. Igazán lelkesek voltak, s nem utolsósorban ők is jól járnak. növekszik a munkaegységük száma. S ez nem közömbös dólóg, mért a szövetkezet március óta havonta 15 forint előleget Oszt, s moBt az aratáskor ké+ kiló árpát ad a július 1-ig ledolgozott munkaegységékre, valamint 3 és fél kiló búzát, de lehet, hogy még ennél is többet.

Pintér Lajos például hazaviszi havónta a maga 8Ó0—900 forintos előlegét, de az igazi

. megfeszített. néhány hetes munka után, végre egy estén keresztül, közösén kiszórakoz- tuk magunkat.

őszintén megmondva, féltünk az aratástól. Az aratás . előtti héten három fiatal: Nagy György, Jakab György és éatki Zoltán el akartak menni a szövetkezettől. Csábította őket az építkezés. a hat- fortntos órabér. Bejöttek az irodába, s kijelentették, hogy ők többet nem dolgoznak.

Éppen az aratás előtt tették ezt, féltem, hogv megbontják a rendet. A legjobb fiataljaink elmennek, nem marad munkáskéz a szövetkezetben. Beszéltem velük. Megmagyaráztam nekik, hogy nagy szüksége van a szövetkezetnek rájuk fiatalokra. Kiket küldjünk el például traktoros iskolára, ha nem a fiatalokat?

Beismertték. hogy hibásan akartak cselekedni, elhamarkodottan itt akarták hagyni a szövetkezetét. Az aratás kezdetekor munkát, lehetőséget adtunk nekik, hogy megmutathassák. tudnak ők dolgozni is.

Jakab György egy hétig Síkfőkútön volt. KlSZ-tábor- ban, s mikor hazajött, első dolga volt, hogy összehívta a kiszeseket, s a KÍSZ-gyűlésen elhatározták, hogy munka után levágnak még 30 hold gabonát a szövetkezetnek.

Az első szombaton

és a következő szombat» vasárnap arattak. Húszán voltak kint a határban, s • túlteljesítették Vállalásukat, 36 hold és 284 négyszögölről vágták le a gaI

— Vetni kellene, emberek! — szólt Nagy Miklós, a szövetkezet elnöke. — Itt az ideje és még ném kezdtük meg a munkát. Ha nem dolgozunk, nem lesz kenyerünk a jövő évben. Vetnünk kell, már holnap. Jelentkezzen az. aki legalább egy napig részt vesz a közös munkában! — s várakozóan tekintett szét a közgyűlés részvevőin. A hatást figyelte az arcokon. Találgatta: ki lesz az az ember, <aki jelentkezik elsőnek? Lesz-e ^egyáltalán olyan? Mért ha |nem, akkor is vetni kell. A | gépállomással Vetik el a gabo- snát, de el kell vetni! Merően sfigyelt mindenkit, de nem S mozdult senki sem.

S Agyában a gondolatok százai skavarogtak ez alatt a néhány sperc, vagy pillanat alatt... Szö- 5vetkézetet alakítottunk... a ta- >gok elismerik, hogy ez a the- szőgazdaság fejlődésének útja, >hogy a szövetkezet jobb az >egyéni gazdaságnál... dé mit ér fa szövetkezet, ha ném akar >dolgozni senki...?

S S ekkor felemelkedett vala- 5 ki. Először nem hitt a szeméinek sem, de mikor megszólalt, söröm futott végig az arcán.

< Pintér Lajos volt. Kérte,

<hogy írják fel Őt: egy hétig <részt vesz a közös munkában! < Az első jelentkező megtörte a e többieket is. Nagy-nehezen, dé felvétettek közösen.

\ így emlékeznek l vissza

>a kezdésre, az első lépésre az >erdőtelki Aranykalász Termé- > lősZövetkazetben.

> — Nehéz volt a kezdet — fmöndja Ragó Jánosné, a párt- ? titkár —, dé most már végre 5 helyes vágányra futottunk, «szerdán befejeztük az aratást. «Szombaton bankettet rende- i zünk ennek tiszteletére, ahol a