Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

( VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK Jó szomszédainknál AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 156. szám ARA: 60 FILLÉR 1960. július 3., vasárnap Két nagy jelentőségű határozatról . A Népszabadság szombati számában jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának június 29-én hozott két határozata. Az első a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek bukaresti állásfoglalásával kapcsolatos, a második a vegyipar fejlesztésével, az építőipar feladataival és az ipartelepítés helyzetével foglalkozik. A kommunista és munkáspártok képviselőinek buka­resti eszmecseréjéről, s az ott kifejtett álláspontról Ká­dár János elvtárs. a párt Központi Bizottságának első titkára tartott tájékoztatást, s a Központi Bizottság a je­lentést egyhangúan tudomásul vette, legteljesebb egyet­értését fejezve ki a tanácskozás állásfoglalásaival. Nagy jelentőségű ez a határozat, amely hangsúlyo­zottan rögzíti, hogy a párt továbbra is azoknak az elvek­nek alapján folytatja politikáját, amelyet a kommunista és munkáspártok 1957. novemberi moszkvai nyilatkoza­tukban és békekiáltványukban, a marxizmus—leniniz- mus tanításához híven, s azt alkotóan tovább fejlesztve, megfogalmaztak. A program és békekiáltvány helyessége az elmúlt évek eseményei, a szocialista világrendszer, valamint közöttük a mi hazánk fejlődése, a békeharc si­kerei, eredményei kapcsán már számtalanszor beigazoló­dott. S most az évek tapasztalatai alapján, amikor az is világosan látszik mindenki előtt, hogy az imperializmus természete nem változott, a párt Központi Bizottsága egységesen állást foglalt: tovább folytatja az 1957-ben meghirdetett harcot, anvelyhez akkor is egyöntetűen csat­lakozott. Állást foglalt a jövőben is szükséges kétfrontos harc: az eszmei, politikai tisztaságért, töretlenségért, visz- szautasítva minden torzítást, a marxizmus—leninizmust meghamisító revizionizmust, hogy a tömegekkel még job­ban összeforrva, biztos győzelemre jusson hazánkban is a szocializmus, a béke ügye. De az első határozat mellett nem kisebb jelentőségű, s egyben az első mellett szolgáló bizonyíték is — a má­sodik. Ez elsősorban a vegyiparral foglalkozik, fejleszté­sével, amelynek szükségessége a jövő mind nagyobb fel­adataiból adódik. A határozat már elöljáróban így szól: „Figyelembe véve, hogy a vegyiparnak hatalmas jelentő­sége van egész népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, hogy olyan hagyományos alapanyagok, mint az acél,' a színes fémek, a fa, a bőr, a gyapjú, mind Szélesebben he­lyettesíthetők a vegyipar által előállított olcsóbb és elő­nyösebb tulajdonságú anyagokkal, hogy a vegyipar szá­mos iparág és a mezőgazdaság nyersanyag-bázisát jelen­tősen növeli, a Központi Bizottság megállapítja, hogy a második ötéves terv sikeres teljesítéséhez a vegyipart az ipar átlagos fejlődését jelentősen meghaladó mértékben kell fejleszteni.” E bevezető után természetes, hogy mint azt a hatá­rozat tárgyalja is, elsősorban a műtrágya és gyomirtó szerek, a növényvédő és egyéb vegyszerek gyártásának fokozására kell törekedni a mezőgazdaság munkáját se­gítve. Jelentőségben azonban nem marad el ettől a mű­anyag- és műszáltermelés fokozása, a gyógyszer- és gu­miabroncs-termelés, valamint a szintetikus mosószer-, lakk- és festékanyag-termelés korszerűsítésre sem. A második ötéves tervben az ipari beruházásokra szánt összegnek előreláthatólag mintegy hatodrészét csak a vegyiparra kell fordítani — állapítja meg a határozat, s arról is szól, hogy hogyan. A már meglevő anyagi erő­források leggazdaságosabb kihasználásával a már mű­ködő üzemeket kell bővíteni, rekonstruálni, követni kell a leghaladottabb nemzetközi gyakorlatot, - s ennek megfe­lelően a vegyipari berendezéseknek azt a részét, ame­lyeknél ezt a technológia megengedi, épületen kívül kell felállítani. Néhány fontos, legkorszerűbb üzemet teljes egészében külföldről is hozatunk be, s más módon is biz'r tosítjuk, hogy a már adott feltételeken kívül minden más lehető módon is sikerrel valósuljon meg a határozat. A Központi Bizottság határozata második fejezeté­ben az építőipar feladataival foglalkozik, amelynek a második ötéves tervben ugyancsak nagy terveket kell valóra váltania. Ezért is szól a határozat e témakörökön belül az első helyen a termelés szervezésével, műszaki színvonalával és irányításával, s ebben részletesen a többi között például az előregyártott betonelemek, szerkezetek nagyobbfokú alkalmazásával, ezek szerelésének gépesí­tésével, s általában az egész építőipari munka az eddigi­nél sokkal nagyobb arányú gépesítésével. Nagy teret foglal el a határozatban az építőipar termelési program­jának építőanyagokkal való zavartalan biztosítása, s ez­zel kapcsolatban ugyancsak a műszaki fejlesztés, a kor­szerűsítés és a modern technika fokozottabb érvényesí­tése. A határozat szerint nagy feladat vár a műszaki ter­vezéssel foglalkozókra, hiszen „1965-re el kell érni, hogy a lakás- és kommunális építkezések legalább 60—70 szá­zalékát, az ipari építkezések legalább 15—20 százalékát típustervek felhasználásával valósítsák meg”. A határozat harmadik fejezete ugyancsak iparunk szempontjából fontos kérdést tárgyal: az ipartelepítés helyzetét és várható fejlődését a második ötéves tervben. Megállapítja, hogy a kapitalista társadalmi rendtől ka­pott ipari „örökség” nemcsak fejletlen, elmaradott volt, hanem ésszerűtlen elhelyezésű is. A felszabadulás óta el­telt időszak ebben a tekintetben is sok változást hozott, de még mindig szükséges, hogy a VII. pártkongresszus határozatainak megfelelően eljárva, az összes lehetőséget figyelembe véve, több ipari üzemet telepítsünk vidékre. A második ötéves terv javaslatainak jelenlegi számításai szerint az ipari beruházások több mint négyötöde vidékre jut, s éppen ez adat kapcsán szögezi le a feladatokat a határozat. Ezek mindegyike olyan, amely jobban segíti az ipar- telepítéssel kapcsolatos következetesseget. a meg előfor­duló ellenállás megszűnését, s a további kutatásokat, adottság-felméréseket, növeli a párt- és tanácsi szervek felelősségét is. Ma: Nagy Andor: ŐSZINTE SZÓVAL A Heves megyei írók önálló estje Egerben ★ Szalay István: KIS FALU, KÉT KÖNYVTÁR j ★ Gyurkó Géza: SZÖCSKE ★ GYORSLISTA A LOTTÖ TARGYNYEREMÉNY SORSOLÁSÁRÓL ★ EGESZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ KERESZTREJTVÉNY . ★ HÍREK — SPORT Eli elejtettük, megszámolni, hány lépcsőfok vezet a kosicei dóm tornyába. Sok. De azért megéri a fáradságot, mert kitekintve a torony ablakán, elénk tárni az egész város, csil­logó háztetőivel, szépen rendezett parkjaival, vízsugarat öntő szökőkútjaivál. A tér közepén emelkedik a Nemzeti Színház. Nagyon szép épület. S úgy mondják: jó színészek játsza­nak falai között. Kosice széles utcáival, hatalmas épületeivel, csilingelő villamosaival, igazi nagy város. (Riport a 3. oldalon.) *A'''AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/V\AAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\AAA/VAAAAA#VSAAA/VVNAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAAA^*, KISZ-fiatalok segítsége a termelőszövetkezeteknek Andomaktálya-alsó „József Attila” KISZ-szervezete ko­moly segítséget ad a helyi Petőfi Termelőszövetkezetnek. Az elmúlt hónapban 4 kataszt- rális holdon kaszálták le a lu­cernát, 3 holdon a lucerna for­gatását 10 holdon a széna gyűj­tését végezték el. Nemrégiben a KlSZ-saarve- zet tagsága elhatározta, hogy az aratási munkákból is kive­szik részüket, segítenek a szö­vetkezet tagságának. A KISZ- szervezet szerződést kötött a Petőfi Termelőszövetkezettel. A KISZ-szervezet tagjai ön- feláldozóan és lelkesedéssel vesznek részt a különböző tár­sadalmi munkákban, a terme­lőszövetkezet megsegítéséiből. A legpéldamutatóbbak mégis: Borbás József, Nemesik Lajos, ifj. Tóth József, Kranyicz Jó­zsef és Kővári István KISZ- tagok. akik már rég teljesítet­ték 20 órás társadalmi munká­jukat Varga József. KISZ-titkár. Kiváló orvos lett dr. Ábrányi István, a Kékestetői Állami Gyógyintézet igazgató-főorvosa Pénteken adták át az 1960. évi kiváló orvos, kiváló gyógy­szerész, érdemes orvos, érde­mes gyógyszerész kitüntetése­ket legjobb orvosainknak, gyógyszerészeinknek. Megyénk orvosai közül dr. Ábrányi István, országgyűlési képviselő; a Kékestetői Állami Gyógyintézet igazgató-főorvosa kapta meg a kiváló orvos ki­tüntető címet A káli és a szilaposi honvédség kiszeseinek sikere A káli KISZ-szerveaat és a szilaposi honvédség KlSZ-szer- vezetének vezetői már a ta­vasszal elhatározták, hogy munkájukat összehangolják, kultúrmunkájukat közösen végzik. Közös színjátszó cso­portot. vagy tánccsoportot szerveznek, s közös munkával fáradoznak azon, hogy mind a két KISZ-szervezetnek jó hír­nevet szerezzenek kiváló sze­repléseikkel. Márciusban közös tánccso­portot alakítottak, s azonnal megkezdték a próbákat. Egy népi táncot tanultak be Pong­rác Ernőnek, a szilaposi hon­védség egyik szakaszvezetőjé­nek irányításával. A fáradságos munka, a mun­kaidő utáni próbák meghozták a sikert. Megyei kulturális versenyen a döntőbe kerültek, sőt az első helyet is sikerült megszerezniök. Füzesabony­ban megtartott ifjúsági talál­kozón szintén szerepeltek, s si­kersorozatuk csak folytatódott, az ifjúsági találkozó szépszámú részvevői elismeréssel nyilat­koztak a káli és a szilaposi honvédség KlSZ-szervezetének közös tánccsoportjáról. A siker nem tette elbdzako- dottá a fiatalokat, tudják, hogy táncukon még sokat kell javítani, sok lelkiismeretes gyakorlásra van még szükség, hogy az: országos döntőn is eredményesen szerepeljenek. Fabók Irén Mintegy 8 millió forintba kerül a munkások szállítása Petöfibányán Valamikor a bányászok 8— 10 kilométert is gyalogoltak, hogy munkahelyükre érhesse­nek. Ma már állandó munkás­járatok szállítják a bányászo­kat a környező községekből a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt különböző üzemeibe. A munkásjáratokra az egész havi bérletjegy csupán 40 fo­rint. Ez az összeg elenyésző hányadát jelenti csak a szállí­tási költségeknek. A többi a tröszt fizeti meg a MÄVAUT- nak. Csupán az elmúlt évben 7 899 000 forintot tett ki az az összeg, ami a münkásjáratok fenntartásához kellett. Igaz, hogy ez a tekintélyes pénzösszeg nem szerepel a bá­nyászok keresetében, a fizetési jegyzéken, de ennek ellenére is szorosan hozzátartozik. Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a fenti pénzösszegből két olyan mű­velődési házat lehetne építeni, mint amilyen Petöfibányán áll a bányászok rendelkezésére. És ha még hozzátesszük azt is, hogy a régi „fakaruszokat” modem 36 személyes autóbu­szokra cserélik ki fokozatosan, mindenki előtt világossá vá­lik, hogy társadalmi rendsze­rünk egyre fokozottabban igyekszik biztosítani a bányá­szok kényelmét a munkába- járáskor is. (d. M. V4 ű szovjet kormányfő jelenlétében nyílt meg az orosz—osztrák kapcsolatok történetével foglalkozó dokumentum-kiállítás BECS (MTI): Hruscsov szov­jet miniszterelnök szombaton délelőtt, mielőtt városnézésre indult, részt vett az osztrák nemzeti könyvtár dísztermében rendezett dokumentumkiállítás ünnepélyes megnyitásán. A ki­állítás egykorú írások, okleve­lek és képek alapján mutatja be Oroszország és Ausztria po­litikai, gazdasági és' kulturális kapcsolatainak alakulását a középkor végétől napjainkig. A kiállítás legrégibb írásos anyaga az a beszéd, amelyet Poppel osztrák követ mondott, amikor 1489-ben átnyújtotta megbízólevelét harmadik Iván cárnak. A kiállítás legújabb anyaga Hruscsov miniszterel­nöknek csütörtökön a Schwe- ch-ii repülőtéren mondott be­széde. A szovjet levéltárak a kiállítás rendelkezésére bocsá­tották többek között Juszupov herceg egykorú gyűjteményé­ből Haydn és Johann Strauss több eredeti partitúráját, va­lamint Nagy Péter cár egyik levelét bécsi utazásáról. Hruscsov miniszterelnök né­hány perccel tíz óra előtt ér­kezett meg kíséretével a nem­zeti könyvtárba. Vele volt többek között Furceva asszony, művelődésügyi miniszter is. Osztrák részről részt vett a ki­állítás megnyitásán Raab szö­vetségi kancellár, Proksch népjóléti miniszter, Jonas pol­gármester, Grubhofer állam­titkár, a bécsi külképviseletek több vezetője és sok más sze­mélyiség. Raab szövetségi kancellár megnyitó beszédében röviden visszapillantott az osztrák- orosz kapcsolatok ötszáz éves alakulására. Kiemelte, hogy az osztrák kormány már 1922-ben felvette a diplomáciai kapcso­latot a szovjet kormánnyal, s a Szovjetunió egyike volt ama kevés hatalmaknak, amelyek 1938-ban a legélesebben tilta­koztak az Anschluss ellen és Ausztria hitleri leigázása ed­len. Befejezésül reményét fejez­te ki, hogy a két ország kap­csolatai békésen alakulnak, e kapcsolatokat a két nép barát­sága határozza meg. Hruscsov rövid beszédében kiemelte: a kiállítás anyaga a két nép kölcsönös megbecsülé­séről tanúskodik és bizonyítja, hogy mindkét nép jószomszédi kapcsolatok megteremtésére törekszik. Ennek a szellemnek kell továbbra is érvényesülnie mindkét nép javára és a világ­béke erősítéséré. A vendégek ezután Raab kancellár vezetésével megte­kintették a kiállítást. A kiállítás után Hruscsov miniszterelnök szűkebb kísére­tével városnézésre indult. (MTI) Lottótájékoztató A lottó 27. játékhetére 4 143 578 szelvény érkezett be; Öttalálatos szelvény nem volt Négy találatot 34 szelvényen értek el, ezeknek nyereménye egyenként 91 402 forint. Há­rom találatot 2339 fogadó ért élj nyereményük egyenként 664 forint. Két találatot 84 927 fogadó ért el, szelvényenként 18,30 forintot fizetnek. (MTI) Jl Népújságért Május 1 tiszteletére Eger körzeti, üzemi és hivatali alap­szervezetei Népújság elfizetés- gyűjtést indítottak. A felvilá­gosító munkának meg is lett az eredménye, mert a párt- szervezetek 427 előfizetést gyűjtöttek megyei lapunkra. A városi pártbizottság értékelte az alapszervezetak munkáját. A legjobb eredményeket az ÉM Építőipari Vállalat, . a KISZÖV. a 32. AKÖV és a Ln- katosárugyár alapszervezetei érték el. Ezenkívül még tizen­hat alapszervezetet részesített könyvjutalomban a városi pártházoítteág. Salvatore Dali, a hírhedt francia absztrakt-festő, újabb, észt megállító csele­kedetével vonta magára a nyugati világ közfigyelmét. Ez a delikátesz — leginkább fantasztikus szokásairól is­mert művészegyéniség, új bajusz-divatnak hódol. Ed­dig ugyanis: bajuszát felfe­lé, hegyes-magasra pödörve viselte, bajuszának két ága felnyúlt egészen a szemöl­dökéig. Salvatore Dali most: a bajusz hegyéből legyezőt pödört. Mi is szolgálnánk néhány apró ötlettel: mit lehetne még a bajuszból csinálni? Nagyon sikkes lenne, mond­juk egy öblös palacsintasü­tő, vagy egy krumplinyomó formájú, de nem megveten­dő a szeparátor-forma sem. Esti használatra leginkább Pedró bájos tolvajkulcsá- 5 nak kecses vonalait aján­lom. Aki hallja, adja át! (pataky)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents