Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

6 népújság 1960. július 21., csütörtök Néhány gondolat a Toldi Miklós testnevelési mozgalomról Felnőtt, meglett emberek szájá­ból talán tíz év alatt sem hangzott el annyiszor Toldi Miklós neve, mint az utóbbi hetekben. Félreértés ne essék, nem Arany János elbeszélő költeményé, ha­nem a magyar sport egészét átfogó, új testnevelési mozgalom kapcsán- Az új mozgalom ugyanis a magyar irodalom egyik legnépszerűbb alakjáról, Toldi Miklósról nyerte elnevezését. Arról a Toldi Miklós­ról, aki nemis emberi tulajdonsá­gaival napjaink embereinek is pél­daképe l.ehet, mint az erő és a ha­zaszeretet, mind pedig a bátorság és a becsületesség terén. Milyen lesz ez az új mozgalom? Erről a magyar sport parlament­je a júniusban megtartott teljes ülésén tárgyalt. Majd a mozgalom bevezetésére készült tervezetet az ország sporttársadálma elé bocsá­totta - széleskörű megvitatásra. Természetesen sokaknak akad majd javaslata, figyelemreméltó, hasznos véleménye. Külön öröm — amely egyben a sportéletben ki­alakult demokratizmust is vissza­tükrözi —, hogy e javaslatok közül egy sem kerül majd a papírko­sárba» Ez a mozgalom elsősorban arra hivatott, hogy összefogjon, keretet adjon mindenfajta alapfokú sport- tevékenységnek. Egyben a sport- mozgalomban résztvevőket fokoza­tosan szoktassa hozzá a rendszeres sportoláshoz. A régi MHK egyes, bizonyos sportágakban kijelölt szintjeit akár egyetlen délutánon lehetett telje­síteni. A Toldi Miklós-mozgaíom jelvényét bármilyen sportágban ki­fejtett versenyzéssel, összegyűjtött pontokkal lehet megszerezni. Az úgynevezett vándor-sportok­ban (természetjárás, túra-evezés, autós, motoros-túra) már egy-egy túrán való részvétel is pontszerzési lehetőséget ad. S ami a leglénye­gesebb: nem lehet egyszeri sporto­lással, .egy délutánon megszerezni a Toldi Miklós sportmozgalom jel­vényét. A jelenlegi pontozási táblázat sze­rint évente 20-25 alkalommal kell sportolni, versenyezni a jelvény el­nyeréséért. Húsz—huszonöt alkalommal spor­tolni, a labdát rúgni zöld gyepen, vagy lubickolni az uszoda kékes­zöld vizében — mindez még az ál­mokban is túl szépnek tűnhet. A Toldi Miklós-mozgalom 1961 január­jában elindul falu és város, sőt az egész országot meghódító útjára! * Lapunk az elkövetkezendő idők­ben sorozatosan közölni fogja a Toldi Miklós jelvényszerző mozga­lommal kapcsolatos véleményeket, javaslatokat. A kápolnai KSK legyőzte a Recski Bányászt Kápolnai KSK-Recski Bányász 4:2 (2:2) Kápolna, 400 néző. V: Kohári. A káoolnai csapat a következő összeállításban vette fel a küzdel­met I. osztályú ellenfelével szem­ben: Juhász — Szaloki, Gál, Krij>z- tián — Salamon, Somogyi — Pirók, Kretz, Farkas, Birgenstock, Boni­er* barátságos labdarúgó-mérkő­zés szépszámú néző előtt került sorra. Kezdetben a recskiek veszé­lyeztettek és mintegy 10 percen keresztül jelentős fölényt harcoltak ki. Ezután feljött a hazai együttes, átvette a játék irányítását és a 17. percben Birgenstock védhetetlen lövésével a vezető gólt is megsze­rezte. 1:0. A gólra heves recski ellentáma­dások következtek. Egy . ilyen el­lentámadásnál Salamon a 16-oson belül kézzel ért a labdához és a megítélt büntetőt Bódi értékesítet­te. 1:1. Nem'Sokkal később.a hazai védők csak szabálytalanság árán tudták szerelni a támadásba len­dülő recski csatárokat, a 16 méteres szabadrúgásnak Maruzs futott neki és lövése nyomán a jobbsarokba vágódott a labda. 1:2. A hazaiak lelkesen harcoltak a kiegyenlítésért, előbb Birgenstock gólját les címén nem ítélte meg a játékvezető, majd rögtön utána Szalókl labdájával Birgenstock tört ki és a vetődő kapus mellett a bal alsó sarokba lőtt. 2:2. A második félidő elején hevesen rohamozott a hazai együttes. Pirók lövése a kapufáról vágódott visz- sza, majd a 73. percben a jól játszó Birgenstock a vetődő kapus hasa alatt, védhetetlenül a jobb alsó sa­rokba vágta a labdát. 3:2. Az utolsó gól a 81. percben esett, aráikor Farkas szögletét a jól he­lyezkedő Bonivárt kapásból továb­bította a hálóba. 4:2. A kápolnai csapat — különösen a második félidőben mutatott jó tel­jesítményével —, megérdemelten győzte le I. osztályú ellenfelét. Egyénileg: Bonivárt, Szalóki, Pi­rók és Birgenstock játszott kitű­nően* (pólyák) Oz atlétika helyzete az egri járásban volt: Evellei, Göböly, Pál, Hór- nydk (mind Egercsehi). Végeredményben ez a tíz ver­senyző 61 pontot szerzett az egri járásnak. Még nem ismeretes a já­rások közötti atlétikai pontverseny végeredméiB'e, de biztos, hogy a járások közötti pontversenyben az egri járás jó helyezést ért el. A következő feladat: az országos döntőbe jutott Egyedet, Bóta Lász­lót, Verest, Evelleit és Göbölyt kel­lőképpen felkészíteni, hogy ott Is jól megállják majd a helyüket. SULYOK TIBOR, a jár. atl. szövetség elnöke Chile megváltoztatta a labdarúgó-világbajnokság tervét C. Ditthorn, az 1962-es labdarúgó­világbajnokság rendező bizottságá­nak elnöke közölte, hogy Chile a földrengés borzalmas következmé­nyei miatt több tekintetben is az 1962-es labdarúgó-világbajnokság eredeti tervének megváltoztatására kényszerül. így elsősorban korlátozzák majd az építkezéseket. Közölték a FIFA- val, hogy a chilei népet ért tragé­dia miatt hagyja jóvá, fogadja megértéssel a mellékelt új rende­zési tervet és csökkentse a bevéte­lek után neki járó jutalékot. Csökkentik az eredetileg tervbevett építkezéseket A VB mérkőzések színhelyének sorából törlik Antifagostot és Con­ception városokat, ahol stadionokat akartak építeni. Ezzel több milliót takarítanak meg. Ezzel szemben 100 000 néző számára építenek Santiagoban egy új, nagy stadiont, Aricában, a perui határ közelében kibővítik az ottani, eddig 20 000 né­zőt befogadó pályát, és Vina del Maréban, az átépítés után, 35 000 ember nézheti majd a labdarúgó 1 srnwM A vasárnapi röplabda; kézilabda és teke küzdelemsorozattal befeje­ződtek Heves megyében a falusi dolgozók spartakiádjának küzdel­mei. A vasárnapi versenyekről már részletesen beszámoltunk olvasó­inknak és akkor azt írtuk, hogy az adácsi női röplabdacsapatot súlyos versenybírói tévedés fosztotta meg a jogos első helytől. Az történt ugyanis, hogy az eredménylapon rosszul adták össze a pontokat, s így a tarnaörsiek együttesét hozták ki győztesnek. A rendező bizottság most kivizs­gálta az ügyet és helyt adott az adácslak óvásának. A mérkőzést és egyben a bajnokságot tehát az adá­csi együttes nyerte meg és vesz részt a Salgótarjánban sorra kerülő kerületi döntőkön. A megyei döntő végeredménye tehát a következő: 1. Adács 115:88 szett-arány, 2. Tamaors 109:105, 3. Csány 104:105. A férfi csapatok végeredménye helyesen a következő: L Füzes­abonyi Gépállomás, 2. Mátrafüred, 3. Bükkszék, 4. Tarnaszentmiklós, 5. Csány, 6. Andornaktálya. VB mérkőzéseit. Megnagyobbítják a Rancagua, Talca és Seranaban levő stadionokat is, amelyeknek a nézőterén 25 000 ember fér majd el. A FIFA szabályai értelmében ösz- szesen nyolc stadion áll 1962-ben a labdarúgó VB rendelkezésére. A költséges építkezésektől Chilében eltekintenek és a legolcsóbban vég­zik majcj a tervbevett nagyobbítá- sokat Is. Egymillió nézőt várnak A rendező bizottság kiszámítot­ta, hogy egymillió nézőt fogadnak be a chilei stadionok. A jegyek árai azonosak lesznek a Svédor­szágban 1958-ban rendezett VB je­gyeivel. Egyébként tízféle jegy ki­adására kerül sor. Gondot okoz a vendégek elhelye­zése. Korlátozni kellett az új szál­lodák és más szállások építkezését is. A labdarúgó VB évéig azonban Arivában 150, La Serenaban 300, Valparaisóban 700, Talonban 350 és Santiagóban 3500 elszállásolási le­hetőség áll majd rendelkezésre. Televízió-adás nem lesz Különleges földrajzi helyzete miatt Chile még nem rendelkezik televízió-hálózattal. Nagy akadályt jelentenek a Kordillerák és más magas hegyláncok, így például az Andok is. Ezért közvetlen televízió- adás lehetetlen. Várható viszont, hogy filmet készítenek a fontosabb mérkőzésekről és ezeket repülő­gépen az érdekelt országokba szál­lítják. A földrengés! katasztrófa miatt Chile 1962-ig igen nehéz feladatok előtt áll, de a rendező bizottság elnökének nyilatkozata szerint, ha csökkentett mértékben is, de mé­giscsak megoldja a labdarúgó vi­lágbajnoksággal összefüggő kérdé­seket. Biztosan győzött a Lőrinci Erőmű LŐRINCI ERŐMŰ—JASZAROK- SZALLAS 3U (2:0) A lőrinci csapat a következő ösz- szeállításban lépett pályára: Szűcs — Gregus, Ocskó, Nagy I. — Nagy II., Lőrinc — Kiás, Gubola, Németh, Tóth, Bauer. Jászárokszálláson közepes ér­Mérsékelíen szerepelt Nyíregyházán a mátraf&redi MHS koronglövő csapata Vasárnap nagy érdeklődés mel­lett Nyíregyházán bonyolították le a hat megye koronglövő Bajnoksá­gának újabb fordulóját. A verseny egyben pályaavató is volt, s a korszerűen megépített új tópaiyao az alábbi eredmények ala­kultak kd: 1: Nyíregyháza; 2. Békés megye, 3. Budapest, 4. Mátrafüredi MHS, 5. Borsod megye, 6, Hajdú megye; A legközelebbi fordulót július 31-én Mátrafüreden rendezik majd meg. deiklődés mellett került sor a Lő­rinci Erőmű vendégjátékára. A Heves megyei együttes jól kezdett és a 15. percben Németh hatalmas lövésével vezetést szerzett. Tovább­ra is a Lőrinci Erőmű irányította a játékot és a 25. percben újabb gólt ért-el: Németh nagyerejű lö­vése védhetetlenül jutott a hazai csapat hálójába, 20, A második félidőben a lőrinciek engedtek az Iramból, feljött a ha­zai együttes és sikerült szépítenie. 2:1. Ezután mezőnyjáték folyt, az utolsó tíz percben azonban ismét rákapcsolt a lőrinci csapat és a 80. percben Tóth góljával tovább nö­velte előnyét. 3:1; Jók: Németh (a mezőny legjobb­ja); Lőrinc, Szűcs, Ocskó, Nagy L (bőseik) Ahol a megye termelőszövetkezeti beruházásait irányítják 1959. tavaszán kezdte meg működését Egerben a Termelő­szövetkezeti Beruházási Iroda, amelynek felállítását az tette szükségessé, hogy egységes és szakszerű irányítás alá ke­rüljön Heves megye termelő- szövetkezeteinek egyre na­gyobb iramot öltő építkezése. Tekintve, hogy lapunk hasáb­jain eddig még nem számol­tunk be ennek a fontos szerv­nek a munkájáról. — felkeres­tük az iroda főmérnökét, Bar­na László elvtársat. Kimutatá­sok, tervrajzok, számadások és statisztikai összesítők halmaza fölött találjuk, s két fontos je­lentés megszövegezése között tud csak időt szakítani az in­terjúra. Megtudjuk, hogy a Termelő­szövetkezeti Beruházási Iroda hatalmas munkáját négy rész­leg keretében végzi: majorte­lepítők, tervezők, műszakiak és pénzügyi szakemberek. — Heves megyében pillanat­nyilag 224 építkezés folyik — mondja Barna főmérnök —, s e számból 23 létesítmény máris készen áll, műszakilag át van véve. — további 36 épület át­adása most van folyamatban. Informátorunk elmondja, hogy az építkezések két ütemben folynak. Az első ütemben 45 millió, _ a másodikban pedig 18 millió ér­tékű beruházást bonyolít le az iroda, amely természetesen ha­talmas szervező, ellenőrző munkát jelent, illetve igényel, hiszen a második ütem mun­kálatai máris folynak. — Mely építkezések fejeződ­tek már'be? — kérdem. — A többi között meg kell említeni — mondja a főmérnök — a bélapátfalvi Március 15. Tsz részére épített 400 férőhe­lyes juhhodályt, a besenyőtel­ki Űj Élet 50 férőhelyes növen­dékistállóját, a Honfoglalás 20-as sertésfiaztatóját, az eger- farmosi. kápolnai. mezős2íeme- rei, poroszlói és sarudi tsz-ek- nek, a mezőtárkányi Búzaka­lász, a poroszlói Aranykalász és Haladás termelőszövekeze- teknek létesített fiaztatókat. Ki kell emelni a poroszlói Űj Élet részére épített 300 férőhelyes juhhodályt. a sarudi Petőfi ré­szére létesített 120 férőhelyes hizlaldát, valamint két 50 férő­helyes növendékistállót, me­lyek közül az egyik Tófalun, a Béke, a másik pedig Sarudon, a Haladás tsz állattenyésztésé­nek fejlesztését szolgálja. Meg­tudjuk. hogy az első ütemben 14 magtárpadlásos tehénistál­lót is létesítenek, 50 férőhellyel Makiáron, Poroszlón. Atkáron, Halmajugrán és egyéb helye­ken. Tamaőrsön 102 férőhelyes tehénistálló is létesül. Elismeréssel nyilatkozik a Beruházási Iroda főmérnöke a munkákat végző Gyöngyösi Magasépítő Vállalat, a Gyön­gyösi Építőipari Ktsz, valamint egyéb ktsz-ek dolgozóiról, akik valóban munkájuk legjavát adják ezekbe a fontos beruhá­zásokba, mert hiszen tudják, hogy munkájukkal milyen jelentős mértékben segítik nagyüzemi mezőgazdaságunk mielőbbi kiépítését. Külön felhívják figyelmün­ket arra. hogy a beruházások két forrásból létesülnek: rész­ben állami támogatásból, rész­ben pedig saját erőforrásból. Az állami támogatással épített me­zőgazdasági építkezéseikből népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja; Felelős szerkesztő! Suba Andor; Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat; Felelős kiadó: Tóth Jőzsetí Szerkesztőség! Eger. Beloiannisz U; 3; Telefon: 56-74. 56-78. Postafiók: S3. Gyöngyös, Köztársaság tér lő; Telefon: 697; Kiadóhivatal! Eger. Bajcsy-Zsillnszky utca 1; Telefon: 24-44; Postaűők! 23i Heves megyei Nyomda Vállalat Eger; Bródy Sándor utca 4; Felelős vezető: Mandula Ernő; Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál é? kézbesítőknéL Előfizetési díj: egy hónapra U Ft; 14—20 százalékban maga a ter­melőszövetkezet is kiveszi a részét, fuvarban, anyagban, vagy munkaerőben, illetve, ha erre mód adódik, készpénzben. — Ezen a téren is szép ered­ményt tudnak felmutatni a megye termelőszövetkezetei. — mondja Barna elvtárs — hiszen 1960-ban mintegy 5 millió fo­rintra tehető a fenti 14—20 szá­zalékokból adódó összeg. Ki­magasló a saját erőből épített létesítmények száma, hiszen az a 128-at éri el, ami pedig igen jelentős. Az így emelt épületek költsége mintegy 9 millió fo­rintra tehető! Ez pedig min­denképpen szép summa, és mögötte a közös gazdálkodás szeretete és mielőbbi kiépítése érezhető meg. — A Beruházási Iroda min­den támogatást megad a saját erőből folyó építkezésekhez. — mondja a főmérnök elvtárs. Az úgynevezett majortelepítés és tervezés igen magas költségeit az iroda magára vállalja, — csupán az építkezés műszaki ellenőrzése, művezetése fejé­ben kap 0,75 százalékos térí­tést. Megkérem Barna ’ László fő­mérnököt, hogy tájékoztassa olvasóinkat: hol, merre foly­nak. folytak saját erőből épít­kezések. Kimutatások, összesítő kimu­tatások fölé hajolva olvassa a rengeteg létesítményt a főmérnök, s bizony csak né­hányat tudunk a hosszú sorból ceruzavégre kapni. 300 férőhe­lyes juhhodályt építenek Pé- tervásárán, Egerbocson, Heves­aranyoson, Bükkszenterzsébe- ten. Bátorban a Hegyi Csillag termelőszövetkezetben, . a pé- lyi Űj Élet és Petőfi tsz-nek. a tiszanánai Űj Élet és Petőfi részére. Baromfiól létesül sa­ját erőből 1000—1000 szárnyas­ra Tamazsadányban az Arany­kalász és Boconádon a Búza­kalász tenyészete fejlesztésére, valamint 500—500 férőhelyes a hevesi Kossuth és kömlői Sza­badságban. E termelőszövetke­zetek belátták a baromfite­nyésztés valóban nagy jelentő­ségét. Saját erőből épít sertés- fiaztatót a recski Kékesi Gyo­pár, a hevesi Haladás, a pélyi Dózsa és a tiszanánai Petőfi. Lóistállót emelnek saját erő felhasználásával, az irocla se­gítségével a taxnaszentmiklósi Kossuth Tsz tagjai. A hús- és zsírellátás biztosításának szem előtt tartásával nagyobb szá­mú hizlalda épül saját erőfor­rásból a termelőszövetkezetek részére. így 300 férőhelyes hiz­laldát létesítenek Erdőteleken és Pélyen az Aranykalász tag­jai, — Boconádon a Petőfi 150, a Búzakalász pedig 200 férőhe­lyes hizlaldát épít. Hálmajug- rán az Űj Élet-ben és Nagyré- dén pedig egy-egy 120 férőhe­lyes sertéshizlalda készül. A terménytárolásról sem fe­ledkeznek meg. Öt vagon be­fogadóképességű góré készül Bátorban és Hevesaranyoson is. A rengeteg számadat mögött ott érezzük kiépülő nagyüzemi mezőgazdaságunk kibontako­zásának .lüktetését:- -■> . — Nyújtanak-e a komoly beruházásokon túlmenően egyéb irányú segítséget a ter­melőszövetkezeteknek? — kér­dem. A főmérnök válasza kedve­ző. Elmondja, hogy a tsz-köny- velők részére tartottak a saját erőből folytatott építkezések lebonyolításával és az elszámo­lásokkal kapcsolatos műszaki eligazítást, útmutatást. Folya­matosan pedig körlevelekben közlik 84 termelőszövetkezetek­kel a programmal kapcsolatos változásokat. Ez a módszer jól bevált és állandósítani kíván­ják ezt az egriek. — Hogyan áll a Heves me­gyei Termelőszövetkezeti Be­ruházási Iroda az 1961. évi programmal? — teszem fel a következő kérdést. — Máris készen áll a jövő esztendei prograpi, — adja meg gyorsan a választ Barna elvtárs. Már az év végén kész tervdokumentációt tudunk a termelőszövetkezeteknek ren­delkezésére bocsátani. Számí­tani lehet arra, hogy a téli hó­napokban, amikor a fuvarerő amúgy sincs kellően kihasz­nálva, sokat tudnak már elvégezni az egyes építkezések előkészí­tésében. A magunk részéről azt a reményt fejezzük ki, hogy a Miskolci Tervező Iroda egri részlege kellő időben és kellő számban tudja elvégezni a vál­lalt munkákat és' az építkezé­seket zavartalanul kezdhetik meg megyénk egyre gazdago­dó, épülő-szépülő szövetkeze­tei. Amikor elbúcsúzom Barna főmérnök elvtárstól, műszaki ellenőrök érkeznek vidéki út- jukról, hogy beszámoljanak a megyeszerte folyó munkákról. Lefelé ballagva a lépcsőkön, valahogyan úgy érzem, hogy főhadiszálláson jártam, ahol a szocialista boldog paraszti jö­vendő kiépítéséért folyik a munka: a nagyüzemi mezőgaz­daság kiépítéséért dolgozik ott a lelkes harminckét ember. Sugár István H Apróhirdetések 0 Ez év tavaszán alakult meg az egri járásban a JTST mellett mű­ködő atlétikai szövetség. Az új el­nökség elsődleges feladatként tűz­te ki a falusi spartakiádra való felkészülést és az azon való jó szereplést. Mindez nem kis feladatnak lát­szott, hiszen tudvalevő, hogy az egri járásban évek óta nem volt számottevő atlétikai élet, bár az úttörők mór a múltban is jó ered­ményeket értek el. Ha a tavasz óta eltelt Idő alatt, nem is születtek nagy eredmé­nyek. mégis jelentős fejlődésről számolhatunk be. Több községben, igy Bélapátfair ván, Nagytályán, Makiáron, Nagy- visnyón, Egeresemben, Verpeléten, Felnémeten megrendezték a közsé­gi spartakiád-versenyeket és eze­ken több mint 200 induló viasko­dott egymással, az atlétika külön­böző számaiban. Meg kell jegyez­nünk. hogy az olimpiai jelvény- szerző versenyek alkalmával is több tehetséges atléta került fel­színre. A járási atlétikai spartaldád-dön- tőn mintegy 50 fő vett részt. Saj­nos, ebből a létszámból az indulók mintegy 30 százaléka iskolai tanuló volt, akik természetesen csak ver­senyen kívül indultak el. Mind­ezek ellenére akadtak biztató ered­mények. Az atlétikai szövetség 30 tagú válogatott keretet állított ösz- sze Nagytályáról, Balatonból, Egeresemből, Bélapátfalváról, Fel­németről és Kerecsendröl a megyei spartakiád-döntőre. Ennek ellenére az egri járást mindössze tíz ver­senyző képviselte, de ez a tíztagú versenyzőgárda, várakozáson felül, megállta a helyét. Az egercsehi Egyed József 170 centiméteres eredménnyel nyerte a magasugrást, s úgy látszik, hogy az országos döntőben az első hat közé kerülhet. Az ugyancsak eger­csehi Bóta Ferenc 150 centiméteres magasugrásával holtversenyben a 4. helyen végzett, mig a nagytá­jai Veres István io,14 méterrel megnyerte a súlylökést és a grá­nátdobásban 60 méteres dobással a 8. helyet szerezte meg. Veres tehet­séges versenyző, aki a súlylökés­ben feltétlenül tud 11 métert. Bóta László (Egercsehi) a 100 mé­teres síkfutásban 12,2-vel 2., a tá­volugrásban pedig 529 centiméter­rel ugyancsak 2. helyezést ért el. Távolugrásban indult még a bél­apátfalvi Bársony Miklós, aki 522 centiméterrel 4. lett. De jól szerepeltek a leány-ver­senyzők is. Az egercsehi Evellei Erzsébet győzött a 800 méteres sík­futásban, mig Göböly Mária (Éger- csehi) 400 méteren végzett az első helyen. Nagy erényük, hogy rövid pihenő után a járás női válogatott csapata megnyerte a spartakiád- váltót is. A váltó összeállítása ez

Next

/
Thumbnails
Contents