Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
4 népújság 1960. június 12., vasárnap liinsji Ejha! Vicces fiúk ezek az amerikai újságírók. Itt van például ez a Roberth Toth, a New York Herald Tribune kitűnő munkatársa, aki a közelmúltban olyan lélegzetelállító riportot eresztett meg lapja hasábjain, hogy az egyenesen bámulatos, t,Tavasz Budapesten” címmel Nincs szándékunkban Mr Tóth riportját részletesen olvasóink elé tárni, de engedjék meg, hogy minden különösebb kommentár nélkül közöljünk egy részt ebből az újságcikkből.- Az emberek megfelelően de sohasem elegánsan öltözöttek. Még a város legszebb részeiben is hiába kerestünk egyetlen tűsarkú cipőt viselő nőt is. A kirakatokban látható fehérneműek nevetségesek... Rosszindulat, elmebeli gyengeség, rövidlátás — lehet választani! (— óy) — A HUNNIA Filmstúdióban Makk Károly rendező irányításával már elkészült a Fűre lépni szabad című vígjáték műtermi felvételeinek nagy része. A külső jeleneteket a MÉMOSZ-székház- ban és Veszprémben forgatják.- AZ ÉPÍTŐK napját egy héttel később ünnepelték a gyöngyösi építőmunkások tegnap Mátrafüreden, ahol a rövid ünnepségen 30 000 forint jutalmat osztottak ki és több dolgozó kapott kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet. A vendéglátóipar sátraiban késő éjszakáig tartott a vidám nótá- zás, szórakozás. — A KÖZELMÚLT napokban megyénk 22 községének határában hullott le nagyobb mennyiségű jég. A legtöbb kárt Nagyréde szenvedte. A károk becslését az Állami Biztosító kárbecslői már elvégezték.- A HATVANI Cukor- és Konzervgyár telepén levő lakásokat felújítják és újra festik a belső szobákat. Korszerűsítik a villanyvilágítást is a lakótelepi részen. — KÜLFÖLDI vendégeket várnak a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó ÜV-nél. Az előzetes tájékoztatás szerint e hónap közepén demokratikus és nyugati országok delegációja látogatja meg a gyárat, ahol a korszerű gyártástechnológiával ismerkednek meg. A gyárban megkezdődtek az előkészületek a vendégek fogadására. m EGYHETES sátortáborozásra készülnek a gyöngyösi Xll-es akna KISZ-fiataljai. A sátrakat a III. számú Általános Iskolától és a munkásőrségtől kérik el és a tiszafüredi vadregényes Tisza-parton ütik fel egy hétre. TELEFONBÖVÍTÉS miatt a Szolnok—Heves megyei MÉH Vállalat telefonszámai a következő számokra változtak: Igazgató 25-10, könyvelés 25-11, Kér. Oszt. 24-10, telep 24-11. EGRI VÖRÖS CSILLAG 12—13-án: Hely a tetőn egri brödy 12—13-án: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 12—13-án: Végállomás szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 12—13-án: Vidéki lány GYÖNGYÖSI PUSKIN 12—13-án: A nagy családok HATVANI KOSSUTH 12—13-án: Kocsubej FÜZESABONY 12—13-án: Nagybácsim HEVES 12- én: Törvény az törvény 13- án: Tizenkilencen # PétervAsara 12- én: Nyomorultak (I; 13- án: Nincs előadás GYÖNGYÖSI KERTMOZI 12- én: Spanyol kertész 13- án: Szalmaözvegy műsora Egerben este fél 8 órakor: Elveszem a feleségem {bérletszünet) rész) Beszélgetés a huszonöt esztendeje színész Pálfy Györggyel — A HARMINCAS ÉVEK keserűízű erdélyi dekonjunktúrájából jöttünk át Magyar- országra, Erdélyi Józseffel, a Nemzeti Színház kiváló művészével. Faluról falura mentünk, mert a művészi hivatás és az anyagi gondok kergettek egyik helyről a másikra. Aztán játszottunk az ország minden részében. Én staggione- társulatoknál szerződtem, így jártam be az országot és most, huszonöt évvel a hátam mögött is azt mondom: ha újra kellene kezdeni, akkor is színész lennék és végigjárnám az utat, amely nehéz is volt, küzdelmes is, meg gyönyörű is. Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Székesfehérvár, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba, Győr, Szeged és Eger — nevek, tartózkodási helyek ezen az úton, ezernyi emlékkel, ezernyi alakítással — sorolja a neveket, színigazgatókat, pályatársakat, egyes alakításainak derűs és szorongó emlékeit Pálfy György, az egri Gárdonyi Géza Színház kitűnő jellemszínésze. — Jellemszínész? Tudja, hogy milyen kacskaringós a járda idáig? Kezdő színész koromban mindenáron bonviván-sze- repkörben akartak csak foglalkoztatni, de én akartam az epizódszerepeket, a karakterfigurákat, mert csak a sokoldalú gyakorlat menti meg a színészt az elsekélyesedéstől. Nem ártott nekem sohasem, ha komikust kellett adnom, nem fájt a fejem attól, ha operettet énekeltettek velem, mert a feladatot láttam mindig magam előtt: megkeresni és megmutatni az embert, a jellemet abban, akit alakítanom kellett. És ma is azt vallom: az előadás nemcsak a vezető-színészek miatt hódít vagy bukik hatalmasat, hanem nagyon sok múlik az epizódistákon is. Ha a fűszert a pillanatig felvillanó arc, a mozdulat, szín nem ejti bele a megfelelő pillanatban a\ játék fortyogó fazekába, nem lesz egészen ízes az előadás. — MINT JELLEMSZÍNÉSZ, sok sikeres alakítással vettem ki részemet az ideológiai harcból. Annyi negatív figurát oldottam meg és tettem a helyére a színpadon, hogy egy ideig az államosítás után attól kellett tartanom — és joggal —, hogy beskatulyáznak. Az Orsai csomópontban Krauss hadnagyot olyan elhihető erővel és elemi hatással játszottam meg, hogy partnemőm sokáig hatása alatt állott. Szívesen emlékszem a karakterológiailag ragyogóan felépített degaulleista tanárra Ilja Erenburg Viharjában. — Minden jellem megkívánja a teljes átélést. Nem . igaz az, hogy a negatív figura csak negatív elemekből áll. Minden emberben vegyest keverednek a jellemi tulajdonságok, csak az a baja az egyik embernek, hogy több a rossz tulajdonság mennyiségben is, meg minőségben is, mint a jó tulajdonság és szerencséjük van azoknak, akikben a jó győzött a fejlődés során. Én akkor érzem alakításom hitelességét, ha az alakítandó karakter rossz és jó tulajdonságaival már él bennem. A Megperzselt lányokban tapsolt nekem a közönség, pedig a nekem sem tetsző és undort keltő élveteg gyárost éltem. A gyáros adja a pénzt és kapja a lányokat érte: ezért szabadon ölel egyszerre kettőt is, illetőleg any- nyit, amennyi van. Ki vonja ezért felelősségre őt? A saját lelkiismerete? Aligha. A kapitalista társadalom? Aligha. Sem joguk, sem mércéjük nincs ahhoz, hogy megtegyék, mert önmagukon felül emelkedni nem tudnak a gyárosok, akik a pénzben lubickolva, a törvény fölé helyezik életüket és cselekedeteiket. Mindezt széles gesztusokkal és a gátlástalanságot kifejező méltatlankodó arccal elevenítettem meg. Az öröm ott született bennem, amikor ezek az árnyalt kifejezési formák visszhangot találtak a nézőben. — IBSEN NORAJABAN a férj passzív valaki, akit a tár» sadalom előítéletei és a konvenciók irányítanak. Nem átütő egyéniség, langyos is körülötte minden, mert a polgári rothadásnak olyan korszakában játszódik a dráma cselekménye, amikór a bomlás általános tünetként jelentkezett. Ezt a Torwaldot a lázadás küszöbéig felhozni csak olyan sértés árán lehet, aminő még a szivacsból is betont ereszt: a szavak közén kell ezt a folyamatot lejátszani, hogy aztán teljes erővel dühönghessen a sértett hiúság, a társadalmi haláltól való félelem erőlködése. S az a szégyen nélküli megbánás, az a személytelenné válni akaró vigasztalás, amivel a férj tartani akarja még feleségét, már csaknem a képtelenség határát súrolja. — És milyen töprengéssel, milyen aggodalommal indultam el a bemutatóra, azt kevesen tudják megérteni: minden fellépésem előtt gyermekes szorongással gondolok vállalkozásom kimenetelére, mert a közönséggel való találkozásom fojtott izgalom jegyében zajlik le. S milyen megnyugtató egy karakter megformálása közben, ha a színész a nézőtér csendjét hallja csak, azt a feszültséget érzi, ami nélkül színház és színész nem léteznek. — Egerben vagyok feleségemmel. Olasz Erzsivel, 1957 óta. Szeretjük ezt a várost, ezt a társulatot, a kedélyes ég műértő egrieket, az egri utcákat és épületeket. Talán azért is, mert bizonyos fokig Erdélyt juttatja eszembe, Kolozsvárt, ahol a fiatalságom egy részét töltöttem el. — Mit látok és mit kívánok az ember életútjának felén túl? Közelebb az ötvenhez. mint a negyvenhez, magam is gyakran érzem, hogy a fiatalság múlik és jó lenne már mégko molyodni. Valójában azonban mindig komoly, sóit zárkózott embernek tartottak. Lehet, Ejtőernyős tábor alakul Makiáron Heves' megyében igen jó eredménnyel működik az ejtőernyős szakosztály. Az első ejtőernyős kör még 1951-ben alakult 22 fővel Egerben. Ekkor zajlott le az* első ugrás is: 1951-ben Miskolcon, LI—2-es gépből. Az első ugráson részt vett a mostani ugrásvezető: Vígh László és Császár Ernő, valamint Petrányi János, akik még ma is aktív tagjai az ejtőernyős szakosztálynak. Az egri után hamarosan megalakult a petőfibányai ejtőernyős kör, majd 1957-ben a* hatvani és a gyöngyösi kör. Jelenleg nyolcvan ejtőernyőse van az MHS Heves megyei ejtőernyős szakosztályának. A szakosztályon belül uralkodó fegyelemre és a jó kiképzési módszerekre jellemző, hogy tavaly 500 ugrás volt és egyetlen baleset sem történt. Tavaly egyébként az országos csapatbajnokságon, amelyet Budapesten rendeztek meg, a harmadik helyet szerezte meg Heves megye csapata. Idén is lelkiismeretesen készültek az országos bajnokságra. Eger Il-es csapata a Hajdúszoboszlón megtartott területi válogatón az első helyre került, *a második helyezést Eger első csapata nyerte el az induló kilenc csapat közül. A most vasárnap rendezett országos versenyen Eger Il-es csapatának kapitánya, Acs József elhozta az országos egyéni első helyet. A kitűnő eredmény feljogosítja, hogy részt vegyen a Tatabánya melletti Kecskéden megrendezendő másodosztályú bajnokságon. Az idén már 150 ugrást végeztek a Heves megyei ejtőernyősök. A június 8-i volt a legnagyobb. Ezen a gyakorlaton minden ejtőernyős részt vett. A következő szintén Makiáron, június 18-án lesz s ez egyben a Heves megyei ejtőernyős tábor megnyitója is. A tíznapos tábor célja a kiképzésen kívül még az ejtőernyős sport népszerűsítése és rekordok felállítása, másod- osztályú szint elérése. hogy az vagyok, de ez inkább csak a látszat, magatartásom egy hibája. Szeretem az embereket. értem is őket. mert minden jellemi megformáláshoz az emberektől lesem el azt, amit belülről akarok kialakítani. Egy-egy arc. egy-egy mosoly, egy hang megfog az utcán, vagy bárhol és tudom, hogy mi van mögötte, és talán azt is. hogy mi van benne: az arcban, a mosolyban, a dallamos hangban. Az egész ember érdekel mindig. Meg a kritika, amely elmondja, hogy milyen vagyok a színpadon. Mert az a jó, ha az embernek őszintén és értőn a szemébe mondják, hogy milyen. A színészt a társadalom. a kritikusok és mindenki neveli egészen addig amíg a színpadra akar és tud lépni. Persze, ha nem akar és nem tud már felmenni a deszkákra, az más. Akkor viszont már kiviszik a színészt a temetőbe. És én még ettől távol állok. Ezért kell a jó, az igazságosan sújtó és nevelő kritika. — HUSZONÖT ÉV A PÁLYÁN nem nagy idő, nem is kevés. És ezt a pályát csak elkezdeni lehet, befejezni. nem. Erről kérdezzék meg azokat, akik nálamnál is öregebbek, ök elmondják, hol tartanak és hol szeretnének tartani. •Farkas András Agatha Christie megbukott Agatha Christie, a híres angol detektívregények szerzője, akinek bűnügyi darabjait gyakran évekig adják óriási sikerrel a londoni színházak, most legújabb darabjával első ízben kudarcot vallott. Bűnügyi drámáját már a bemutató után le kellett venni a műsorról. Az egyik londoni napilap színházi kritikusa így írt a darabról: „Ha még tíz percig tartott volna az utolsó felvonás, nem kellett volna keresni a tettest, mert én magam is gyilkoltam volna”. I960. JÜNIUS 12., VASARNAP: JANOS 85 évvel ezelőtt. 1875-ben halt ríieg ANTOINE CASTILHO portugál költő. Írásait (Echo levelei Nárciszhoz. Tavasz, Szerelem és bánat) a harmónia és a tiszta stílus jellemzi. Hazájából száműzték, hosszú időt töltött az Azóri-szigé- ■ teken. Castilho 1800-ban született. 1960. JÜNIUS 13., HÉTFŐ 95 évvel ezelőtt, 1865-ben született WILLIAM YEATS, Nobel-díjas Ír költő, az írek nemzeti megújhódá- si mozgalmának egyik vezetője, az ír nemzeti színház megalapítója. Költészetét az ősi ír hagyományok és a népi költészet ihlette. Drámában és iírában egyaránt kiválót alkotott. Költeményeiből műfordítóink sokat megismertettek a magyar közönséggel. Yeats 1939-ben halt meg. 90 évvel ezelőtt, 1870. június 13-án született JULES BORDET, Nobel-díjas francia bakteriológus, a szamárköhögés kórokozójának, valamint az egyes fertőző betegségek felismerésénél használt ún. komplément-kötési reakció felfedezője. Bordet 1939-ben halt meg. 35 évvel ezelőtt, 1925. június 13-átől július 6-ig a Magyar Állami Gépgyár (MAG) munkásai sztrájkoltak, mert a gyár vezetősége munkabérüket leszállította. Különös tréfa — furcsa következmény Egy angol vendéglős kétezer ember címére a következő szövegű levelet küldte: „Harminc shilling beküldése ellenében hat levelezőlapból álló képsorozatot küldünk önnek. A képeken egy férfi és egy nő a kereve- ten a világ legrégibb játékát játsz- sza egymással”. Százával érkeztek a befizetések, melyeknek ellenében a megadott címre a vendéglős hat képet küldött, amelyeken tetőtől talpig felöltözött pár —> sakkozik egymással. Néhány levél azonban a rendőrség kezébe is került és az ügyet kivizsgálták. A vendéglős azzal védekezett, hogy tréfa volt az egész, ö maga csodálkozott legjobban, amikor ömlött hozzá a pénz. A rendőrség megállapította, hogy a vendéglős nem követett el bűncselekményt, viszont a címzettek lajstromából kiindulva, felfedezett egy olyan bűnszövetkezetet, amely valóban obszcén képeket terjesztett az országban. Furfangosok bajnoksága A Furfangosok országos filmművészeti bajnoksága címmel ismét megrendezik az országszerte kedvelt játékot. Az egri elődöntő június 13-án, hétfőn este nyolc órai kezdettel lesz a SZOT Művelődési Otthonban. Az elődöntő játékvezetője Pálos Miklós, közreműködnek: Gobbi Hilda Kossuth-díjas kiváló művész, Németh Lehel, Szenti Edit és Horváth Sándor gitárművész és együttese. Az elődöntő fő díja kétszemélyes szabadjegy az 1960-as évre az összes helyi moziba. Jelentkezni majd a helyszínen lehet, a részvételi feltételekről a mozikban adnak felvilágosítást. A Furfangosok országos filmművészeti bajnokságának elődöntője iránt igen nagy ér- jdeklődés nyilvánul meg. Mi történik a jó öreg Földdel? Két elmélet a földrengések keletkexéséről Chile déli részén már napok óta tartanak a földrengések, — Újabban Argentínából, Columbiából és Űj-Zélandból is földrengésekről kaptunk hírt. A földrengések története még sohasem jegyezte fel, hogy a földrengések ilyen gyors egymásutánban kövessék egymást, hogy a Föld ilyen soká ne nyugodjék meg, mint Chilében. A földrengéseket még csak súlyosabbá teszi a számos vulkánkitörés, meg a szökőár, mely egészen a japán partokig éreztette hatását, és még ott is embereket, házakat söpört a tengerbe. A legnagyobb földrengések A földrengés előidézte katasztrófák mindig az emberek ezreit pusztították el. Még emlékszünk arra, hogy ez év február 29-ről március 1-re virradó éjszaka az agadíri földrengésben több mint tízezer ember vesztette életét, de feljegyeztek még ennél pusztítóbb földrengéseket is. 1755-ben a lisszaboni földrengésnek harmincezer, 1876-ban az indiai földrengésnek 215 000, 1902-ben Martiniquen 25 000, 1905-ben Törökországban 30 000, 1908ban Messínában 100 000, 1920- ban Kínában 180 000, 1933-ban Törökországban 30 000, s 1939- ben Chilében a földrengésnek 25 000 halálos áldozata volt. Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e jósolni a földrengést, és hogy lehet-e elővigyázatossági intézkedéseket tenni, a tudósok azt válaszolják, hogy egyelőre még nem. Egyelőre tehetetlenek vagyunk. Valójában még a földrengés keletkezését sem tudják pontosan megmagyarázni. Nem is csoda, hiszen a szeizmológia aránylag fiatal, mindössze ötven éves tudomány, és bizony, még számtalan kérdésre kell választ adnia. A földrengés keletkezéséről két elmélet van: az egyik szerint Földünk, mint az aszalódó alma, állandóan zsugorodik. — Ennek a zsugorodásnak az eredménye a Föld felszínének változása, vagyis a hegyek, a kontinensek alakulása. Az elmélet szerint a hegyek ugyanis úgy keletkeznek, hogy a Föld összezsugorodásával keletkező nyomás egyes helyeken gyűrődéseket idéz elő a Föld kérgén. Kiszámították, hogy Skandinávia napjainkban évenként egy centimétert emelkedik. Két elmélet Az első elmélet tehát a földrengések keletkezését ebből a tényből vezeti le. Ügy magyarázza, hogy a hegyek keletkezésénél felfelé emelkedő földkéreg a keletkező hegytől kilométerekre szörnyű nyomást gyakorol a földkéreg alatti folyékony anyagra. Azt mondják például, hogy Izland keletkezése tulajdonképpen az Alpok keletkezésével egybeeső folyamat. Az Alpokot alkotó gyűrődések által a földkéreg alatti anyagokra gyakorolt nyomás az Alpoktól 2500 kilométerre Izlandnál tört ki,, és a Föld belsejéből kiszorított lávatömeg építette Izlandot úgy, ahogy lassan kialakult az Alpok. A másik elmélet szerint a földrengést az idézi elő, hogy a földkéreg alatti folyékony tömeg állandó mozgásban van, évenként körülbelül egy centiméterrel változtatja helyét, és ez a helyváltoztatás szörnyű nyomást gyakorol a szilárd földkéregre. Az így keletkezett energia időnként földrengésben, vagy vulkánkitörésben robban ki. A tudósok mindenesetre, megegyeznek abban, hogy a földrengés tulajdonképpen a földkéregben bekövetkezett repedés következménye. Kiszámították azt is, hogy ez a repedés aránylag rövid. Az agadíri földrengést például alig néhány kilométeres repedés idézte elő. Feljegyezték azonban azt is, hogy a spanyolországi földrengés egy 700 kilométer hosszú repedés következménye volt. Titkok, amelyeket még meg kell fejteni Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy valójában édeskeveset tudunk a. földrengések keletkezéséről. A tudomány pillanatnyilag még az olyan kérdésekre sem tud választ adni: miért van az, hogy Nagy-Britanniánál a földkéreg 30 kilométer, az Alpoknál pedig vagy 60 kilométer vastag. Mivel lehet megmagyarázni ezeket az aránytalanságokat? Milyen folyamatok játszódnak le a földkéreg alatt? Hogyan idézik elő ezek a folyamatok a földrengéseket? Mindezek a kérdések még válaszra várnak. A tudomány azonban napról napra újabb titkokat fed fel, és mindennap egy lépést tesz bolygónk megismerése felé. A Szovjetunióban meg az USA- ban is arra készülnek, hogy a föld alatti robbantásokkal, rakétákkal stb. igyekezzenek minél mélyebbre hatolni a földkéregbe és választ kapni a vele kapcsolatos kérdésekre és még inkább arra, hogy mi történik a földkéreg alatt. Lehetséges, hogy az ember, aki maholnap már eljut a Földünket környező égitestekre, jobban megismeri saját bolygóját is, és így magyarázatot kap a földrengések keletkezésének kép* désére is.
