Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

1960. június 8., szerda NEPÜJSAG s 7000 hold gondviselője IFJABB TÓTH JÓZSEF, a tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke, ma a me­gye legnagyobb termelőszövet­kezetének az első, felelős veze­tője: 7200 hold föld művelésé­nek gondjai és majd 900 ember irányításának feladata neheze­dik a vállaira. Választott veze­tő már tíz esztendeje és Tóth József elnök ezért is érdekes személyiség. Egyszerű dolgozó paraszt és ma sem több ennél, azt mondanám, hogy inkább „kiválasztották” maguk közül az emberek, amikor az elnök­séget rábízták. Tóth József megmaradt an­nak, ami volt, nem igyekezett megszabadulni régi egyénisé­gétől, nem vett fel új gesztuso­kat és már tíz esztendeje el­nök. Találkoztunk néhány alka­lommal és még mindig erősö­dött az a benyomásom, hogy a fajta egyik tipikus egyede ez az ember. Ezért is mondtam azt, hogy „kiválasztották”, mert mindig úgy éreztem, hogy sok hasonló ember közül egyszerű­en kikerült. Megmondom őszin­tén, hogy a „megválasztás” kü­lönleges okait nem tudtam meglelni rajta, nincs benne ugyanis semmi hivalkodó, fel­tűnő, azért is használtam in­kább ezt a másik szót: „kivá­lasztották”. Igen, mást is kivá­laszthattak volna, mert többen, sokan voltak hasonlók. És csak támogatja az elgondolásomat, hogy tíz évvel ezelőtt, az első választása idején, harminc esz­tendős volt és éppen hogy le­tette a katonaruhát, tehát, hogy milyen vezető, mennyire szakember, azt nem is ismer­hették, nem is tudhatták. íme tehát: csak kiválasztották. nincs ______ ebben semmi elmarasztaló, ha azt mondom: tíz évvel ezelőtt ta­lán véletlen folytán lett tsz- elnök. De csak akkor... Hogy azóta is elnök, ez már nem le­het véletlen. Igaz is, elhangzott az előbb, hogy nem változott. Mit jelent ez és mit jelent, hogy tipikus? Kezdjük az utóbbival. Tóth Józsefet nemigen hállani ára­dozni, sokat fecsegni. Nemigen szeret kinyilatkozni, inkább óvatos: majd meglátjuk — mondja legtöbbször. Tényeket mond szívesen, kérdésre meg­fontolt, rövid választ ad. Azt például nem tudta pontosan, hogy mit akarok tőle, miért faggatom, így csak röviden és kissé gyanakodva szólt. Szűk­szavú, csendes ember, itt-ott azonban látni a szemén, hogy gondolatban tovább ment, mint amit kimondott. Amikor összenéz valakivel, van a sze­mében valami cinkos huncut­ság. Lényegében azonban min­dig komoly és gondolkodó. Nos, tipikusnak érzem ezt a mentalitást, sok-sok hasonlóval találkoztam a községeket, fal­vakat járva. És ez az, ami nem AZT HISZEM, változott, ami marandandó ,.. Tíz esztendeje elnök, és nem véletlenül — így mondtam. Itt most azonban anélkül, hogy el- lentmondanánk az előző állí­tásainknak, arról is szó lesz, hogy Tóth József azért, mert megmaradt egyszerű ember­nek, változott is sokat: tanult. Kasza Menyhért, a helyette­se azt mondja róla, hogy bíz­nak benne az emberek, mert gyarapodott a termelőszövet­kezet, amióta ő az elnök. Sze­retik is, persze az lehetetlen, hogy 900 ember mindig, min­denben egyetértsen vele... A többség mellette áll, s ez a fon­tos. Hogy mennyit dolgozik? Amennyit egy vezetőnek kell: reggeltől késő estig. —■ Mi a fő erénye? Vagy tö­kéletes vezető, mindenhez egy­formán ért? — Nem ért mindenhez, de ezt nem is lehetne. Szervezési munkákban nagy gyakorlattal rendelkezik és ez különösen egy hétezer holdas termelőszö­vetkezetben igen fontos dolog — magyarázza az elnökhelyet­tes. ÉS ALIGHANEM ez az, | amit megtanult: szervezni, összefog­ni az embereket, irányítani. És inkább az élet, a gyakorlat ta­nította, a gyakorlati élet iránti fogékonysága segítette. Ö ma­ga is megmondja, hogy egye­dül nem bírná ezt a hétezer holdat. Egyedül nem menne de vannak segítőtársai, agro- nómusok hárman, akik a szak­mai vezetést végzik és az ő feladata az egészen más. El­mondja azt is, hogy mi az, amit az elnöknek el kell végez­nie. — Az mindegy, hogy mekko­ra területtel rendelkezik a tsz, az elnök elsőrendő feladata: a termelési terv ellenőrzése. Ami a tervben szerepel, az csak több lehet, de kevesebb nem, ezt kell minden erővel támo­gatni. Minden erővel... Ebből fő­ként annyi tartozik rá hogy alaposan megszervezni a mun­kát. Járt Turkevén és más, ha­talmas gazdaságokban is. A turkevei Vörös Csillagból a kö­vetkező tapasztalattal tért visz­sza: a brigádvezetőket kell jól képzett szakemberekből kivá­logatni. Lényegében minden ezeken az embereken múlik. Ha mindent pontosan és fő­ként írásban jelentenek na­ponta; a munkában részt ve­vők létszámát, az elvégzett munkát, akkor minden köny- nyebben megy. Most már igazi mezőgazdasági nagyüzemről van szó és nélkülözhetetlen az írás, az adminisztráció. Az el­nök most ennek a munkának, ennek az írásos munkavezetés­nek megszervezésén dolgozik. Az emberek apró-cseprő kis ügyeivel keveset foglalkozik, de ez nem jelenti azt, hogy el­zárkózik tőlük, vagy nem tart­ja feladatának. Inkább arról lehet beszélni, hogy kilencszáz ember minden dolgát nem bír­ja egy számon tantani, így el­osztják hát ezeket a dolgokat a vezetők egymás közt és leg­több belőlük a brigádok veze­tőire hárul. Az elnök csak a nagyobb dolgokba avatkozik bele. így is nehéz ez a beosztás, nem könnyű ez a munka. Itt nem lehet csak kérni az embe­reket, de nem lehet abszolút mi dón parancsolni sem. Egy más módszer kell ide: kérve parancsolni. Sok föld, sok em­ber — sok munka, sok gond. Megkérdeztem, hogy tanul-e Tóth József, elégnek tartja-e a felkészültségét, vagy további ismeretek megszerzését látja szükségesnek? Azt mondta: — Tanulni kell, mert az én ismeretanyagom kevés, azon­ban tavasztól őszig csak ritkán lehet kezemben a könyv. ELGONDOLKODTATÓ: sok, nagyon sok ez a munka, tavasztól őszig a gyakorlat és a tél a tanulás időszaka. Itt bi­zony ma is kevés az idő a pi­henésre. Mikor a népszerűség kérdéséről faggattam, csak le­gyintett: — Az itt nem lényeges, ha az ember dolgozik és jót csinál, akkor szeretik. És ő igyekszik jó munkát vé­gezni ... Kiss János Jól sikerült pedagógusitap volt Adáeson Varga Ferenc, a helyi MSZ­MP szervezet titkára tartott ünnepi beszédet Adáeson, az általános iskolában rendezett pedagógusnapon. Majd kiosz­tották a jutalmakat. Dr. Erdé­lyi Béláné, Mihályi Erzsébet, Tompa Mária, Tari József, Gazdag Béla, Nagyváradi Já­nos nevelő, valamint Földi Er­zsébet vezető óvónő, és Ka­szab Irén óvodai alkalmazott, valamint Vogó József hivatal­segéd részesült jutalomban Az ünnepség végén a diákok köszöntötték a pedagógusokat, majd a szülői munkaközösség vendégül látta őket A község tizenkilenc pedagó­gusa ígéretet tett, hogy az el­következő időben is mindent megtesznek a gyermekek szo­cialista nevelése érdekében, igyekeznek olyan munkát vé­gezni, hogy az ifjúság az életbe kikerülve megállja helyét Cikkünk nyománt Az építőipari vita lezárására HAT VAN (MÄVAtJT állomási INDUL: Érkező és induló autóbuszok Érvényes 1960. október 29-ig INDUL: ára p. jelm. Boodl ára p. jelm. Hová? óra p. jelm Eonnant óra p. te lm. Honnan? 3.50 X Boldog 14.06 0 Nagykökényes 2.52 5 x Boldog 12.45 0 Nagykökényes 5.15 5 Nagykökényes 14.10 7 Rózsaszentmárton 4.55 5 Nagykökényes 12.54 n Budapest 5.20 0 Gyöngyös 14.30 2 Eger 5.08 0 Boldog 13.25 Hort 6.15 X Ecséd 14.35 Budapest 5.25 Hort 13.33 X Ecséd 6.20 Hort 14.47 X Ecséd 5.33 X Ecséd 13.50 6 Lőrinci Erőmű 6.20 0 Budapest 14.55 Hort 6.18 0 Gyöngyös 14.20 0 Petőfibánya 6.28 0 X Lőrinci Erőmű 15.30 3 Eger 6.24 0 Csány 14.20 Gyöngyös 6.35 0 Gyöngyös 15.49 1 Budapest 6.28 0 Boldog 14.25 0 Gyöngyös 6.40 0 Boldog 15.56 0 Eger 6.30 0 Nagykökényes 14.33 Kékestető . 6.40 Budapest 16.00 2 Rózsaszentmárton 6.30 0 Rózsaszentmárton 14.50 0 Boldog 6.40 0 Eger 16.00 2 Nagykökényes 6.35 0 Hort 15.10 0 Nagykökényes 6.45 0 Nagykökényes 16.20 0 X Lőrinci Erőmű 6.38 Eger 15.45 2 Eger • 7.15 Gyöngyös 16.30 0 X Ecséd 7.05 X­Nagykökényes 15.49 1 Galyatető 7.26 Űzd 16.30 0 Hort 7.15 4­Hort 15.54 ft Budapest 7.41 0 Borsodnádasd 16.40 0 Csány 7.21 4­X Ecséd 16.10 n Hort 7.41 4­Lillafüred 16.45 0 Gyöngyös 7_24 Budapest 16.19 0 X Ecséd 7.50 Budapest 16.50 0 Boldog 7-30 0 Hert 17.00 3 Eger 7.56 Mátraszenttmre 16.55 3 X Rózsaszentmárton 7.33 0 Boldog 17.25 0 Lőrinci Erőmű ■párád 17.10 3 Nagykökényes 7.35 0 X Lőrinci Erőmű 17.29 Budapest , 8.15 Budapest 17.31 Mátraszentistván 7.37 0 X Ecséd 17-30 Hort 8.26 Kékes te tő 17.41 űzd 7.40 0 Gyöngyös 17.35 6 Gyöngyös 8.39 Budapest 18.15 0 Boldog 7.40 Budapest 17.37 X Ecséd 8.40 0 X Petőfibánya 18_20 Budapest 7.45 0 Nagykökényes 17.40 Budapest 8.50 0 X Ecséd 18.25 4 Csány 7.48 Eger 17.43 0 Boldog •8.50 1 Galyatető 18.35 X Ecséd 7.54 Budapest 18.18 0 Ózd 9.00 0 Hort 18.45 Hort 8.13 Mátraszentistván 18.18 Kékestető 9.56 Kékestető 19.04 0 Budapest 8.24 Budapest 19.03 0 Borsodnádasd 10.30 0 Csány 19.30 0 Boldog 8.30 0 Eger 19.33 Mátraszentimre 10.48 0 X Petőfibánya 19.35 Budapest 8.38 Ózd 19.33 4* ózd 11.00 0 Boldog 19.40 4­Nagykökényes 8.50 1 Budapest, 19.54 Budapest 11.10 0 Nagykökényes 19.56 Eger 8.50 7 Petőfibánya 20.13 + Lillafüred 11.10 X Ecséd 20.14 4­Budapest 9.54 Budapest 20.45 + Hort 11.20 Hort 20.56 Gyöngyös 10.30 0 Hort 12.56 0 Gyöngyös 21.02 4- X Ecséd 10.39 0 X Ecséd 20.50 4­X Ecséd 13.00 6 Lőrinci Erőmű 21.10 4­Hort 10.42 0 X Petőfibánya 20-54 Budapest •13.55 0 Hort 22.13 X Ecséd 11-30 0 Csány 21-30 Hort 13.55 14.00 0 0 Ecséd Boldog 22.20 Hort 11-35 0 Gyöngyös 21.38 X Ecséd 14.00 0 Gyöngyös 33.26 4­Gyöngyös 11.51 0 Boldog 23-24 Budapest ÉRKEZIK: jepmagyarazat: X Hatvan vasútállomásról Indul. HL oda érkezik 1 = szerdán és csütörtökön közlekedik. I * a hét utolsó munkanapján közlekedik* S «■ a hét utolsó munkanapján és munkaszüneti napokon nem közi. i * a hét utolsó előtti és utolsó munkanapján közi, 5 * a hét első munkanapján közlekedik. S — iskolai előadások napján közlekedik. 7 es szerda és csütörtök kivételével munkanapokon közlekedik; Tanyaközpontot építenek a dormándi kjj Élet Tsz tagjai Dormánd község határában hatalmas építkezés képe, szor­galmas építőmunka irama ra­gadja meg az arra elhaladó emberek figyelmét. Az Új Élet Tsz tagságából alakult ez a lel­kes építőbrigád, s most a nagy nyári munkák idején is kettő­zött szorgalommal építik a tanyaközpontj ukat. Az építkezés külön érdekes­sége^ hogy mindez csaknem, száz százalékig saját erőből történik, s a szövetkezet férfi­tagjai Lakatos Károly kőmű­ves vezetésével nap mint nap itt szorgoskodnak. Jelenleg ép­pen a nagy kőistálló falának felhúzásán fáradoznak. A szövetkezet elnökétől meg­tudjuk, hogy ez lesz a 60 férő­helyes tehénistálló, amelyet egy kezdetlegesebb és kisebb szerfás istállóépületből alakí­tanak át. De ez még nem min­den. Nem messze hozzá készül majd a 300 férőhelyes juh-ho- dály mellette a 120 férőhelyes sertéshizlalda. Az utóbbit a ktsz építi majd számukra. Vé­gül ugyancsak a tanyaköz­pontban nyer elhelyezést egy 1000 férőhelyes baromfi ól is. A tagság természetesen igyek­szik, s még az aratási munkák megkezdése előtt szeretnék be­fejezni a nagy istálló és a ba­romfi ól felépítését. Az ősz fo­lyamán a többi épület elkészí­tésére is sor kerüL „Javítani, tökéletesíteni kell a vezetés módszereit és szervezetét, különösen a be­ruházások tervezésében és ki­vitelezésében, ... ahol ma még komoly hibák vannak”. (Az MSZMP vn. kongresz- szusának irányelveiből.) A közelmúltban többször foglalkoztunk már az épí­tőipar helyzetével: a tervezés, a kivitelezés és az új lakások használatával kapcsolatos hi­ányosságokkal. A problémák nyílt és őszin­te feltárásával az érdekelt szervek és olvasóink is egyet­értettek, mert megérezték, hogy bennünket a segítő szán­dék vezet, még akkor is, ha a vita hevében egyes megállapí­tások és kifejezésmódok han- gulakeltők vagy túlzottak vol­tak. Cikkeink nyomán a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatot folytatott az egri lakásépítkezéseken, majd az Építésügyi Miniszté­rium, az érdekelt vállalatok és szervek vezetői, megvitatták a teendőket. Mivel ez a prob­léma nemcsak az új lakások gazdáit, az építőipar dolgozó­it, hanem azokat is érdekli, akik eddig még nem jutották megfelelő lakáshoz, úgy gon­doltuk, talán nem lesz hiába­való, ha összegezzük a vizsgá­latok megállapításait és egy­két dologra felhívjuk a figyel­met. Építőiparunkra a tizenöt éves lakásfejlesztési terv megva­lósítása során nagy feladatok várnak. Ezért országos vi­szonylatban, de helyileg is szükséges, hogy az építtető, a tervező, a generál-kivitelező és a különböző szakipari válla­latok, sőt az új lakók között is jó összeműködés, az ország­építés ügyét elősegítő új kap­csolat alakuljon ki. Szocializ­must építő hazánk egyik leg­nagyobb problémája a lakás­kérdés, nem egyesek ügye ez, hanem az egész ország gondja, ezért a közvélemény joggal el­várja, hogy szigorú mércét al­kalmazzunk azokkal szemben, akik ezen a területen dolgoz­nak. Bizonyára a Kőzépületter- vező Vállalatot a legjobb szándék vezette, amikor az eg­ri Egészségház utcai lakások­hoz 17.5 centiméteres átmérő­jű thermofor kéményeket ter­vezett és ezzel a megoldással helyet és építési anyagot taka­rított meg De hiába minden rajz és számítás, a gyakorlat azt mutatta, hogy kicsi a ké­mény, vissza ömlik a lakások­ba a füst, tehát jogos a lakók felháborodása és panasza. Az ÉM Heves megyei Építő­pari Vállalat a tervek és s költségvetés szerint építette a kéményeket, sőt a közelmúlt­ban úgy iparkodott a bajon se­gíteni, hogy a kéményekből el­távolították a belső betongyű­rűket, így valamelyest jobb lett a füstelvezetés. Megoldották ezzel a problé­mát, lakhatóvá tették a laká­sokat, tűzrendészeti és egyéb előírásoknak megfelelnek így a kémények? A tervező reméli, az Építésügyi Minisztérium óvatos, utasította az építésve­zetőséget, hogy a légoltalmi és tűzrendészeti szervektől szakértői véleményt szerezzen be, de az építtető műszaki el­lenőre a lakók panaszainak helyt adott, s május 21-én 90 folyóméter kémény padlásszint feletti lebontását rendelte el. Mi nem érezzük magunkat il­letékeseknek annak megállapí­tására, hogy új kéményeket kell-e építeni, vagy nem, de nyomatékosan felhívjuk az illetékesek figyelmét: intézked­jenek még a fűtési szezon és a garanciális határidő letelte előtt. Gyakori jelenség, hogy az új épületekben az ajtó, ablak hamarosan vetemedik, a zá­rak ennek következtében nem működnek, a parketta felpú- posodik. Ennek oka az, hogy építőiparunk nedves faanyag­gal dolgozik, nincs idő kivárni míg légszáraz lesz az anyag. Véleményünk szerint ez a szükséghelyzet rendkívül sok kárt okoz; idő előtt tönkre mennek az ajtók, ablakok, a kivitelező vállalatnak sok ga­ranciális munkát kell elvégez­nie, a lakók pedig dühösen szidják az építőket és talán még államunkat is, amely ilyen lakásokat készített. Ezért az irányító szervek nem mond­hatnak le arról, hogy a lehe- i tőséghez képest jobb anyagel- , látást biztosítsanak, és megfe- i lelő eljárást dolgozzanak ki a feldolgozásra kerülő fűrész­áruk mesterséges szárítására. Ugyanakkor a kivitelezőnek elsőrendű kötelessége, hogy számoljon a jelenlegi nehéz­ségekkel és annál nagyobb fi­gyelmet tanúsítson a techno­■ lógiai utasítások pontos betar- • tására. Mindaddig, amíg ezen a téren valamilyen megoldást nem találnak, az építővállalat­nak az utójavításokat gondo­san el kell végeznie. Erre a kötelességre felhívjuk a lakók, de különösen az építtetők mű- 1 szaki ellenőrének figyelmét. Nem lehet tehát formális és futólagos az átadás után egy évvel megtartott műszaki el­lenőrzés. Fedjék fel a hibákat és idejében elvégzett javítá­sokkal akadályozzák meg a ! nagyobb arányú további káro- ; kát. Anyaghiány miatt — szük- : ségmegoldásként — varratos gázcsövet épített be a vízve­zetékhálózatba az alvállalko- , zó, bár a költségvetés varrat - nélküli horganyozott gázcsö­■ vet ír elő, mert Egerben a szo­kásosnál magasabb nyomással , kell számolnunk. A tervek sze­rint csak a pincei csöveket kell szigetelni, a szellőzőcsa­torna mellett fekvő sträng sza­badon, szigetelés nélkül tör­tént. A télen csak egy-két el­fagyás és csőrepedés történt, de a tervező és alvállalkozó anyagi felelősségét az eddigi tapasztalat és a korábbi nyo­máspróba ellenére továbbra is fenn kell tartant A szénnel égetett mész na­gyon gondos oltást és „pihen­tetést” igényel. Ha a frissen mázolt falon borsószerű púpo- sodások jelentkeznek, majd lepereg a vakolat, azt a válla­lat köteles kijavítani. Az eddig felsorolt problé­mák és hibák bizonyítják* hogy az „objektív” körülmé­nyek, az anyaghiányból adódó szükséghelyzet, komoly fel­adat elé állítja építőiparunk vezetőit és a munkásokat, nem is beszélve arról, hogy megfe­szített erővel, „rohamtempó­val” kell dolgozni, mert min­den építkezés sürgős. Tehát élesen vetődik fel a kérdés: sikerül-e gyökeres fordulatot elérnünk az építkezések mű­szaki színvonalában, a koráb­bi hibák felszámolásában? Építőiparunk jelentős előre­haladást ért el a határidők le­rövidítésében, az építkezések megszervezésében és az ön­költségcsökkentés terén, most a vállalatok közti kooperációt és a munka minőségét kell megjavítani. Hogyan? Az épít­kezések műszaki színvonalá­nak javításával most bőveb­ben nem foglalkozhatunk. Rö­viden csak annyit, három út vezet a kitűzött cél felé: rend­szeres politikai, szakmai okta­tás, az öntudat, és az anyagi érdekeltség fokozása. Milyen segítséget kaphat megyénk építőipara? Buda­pesten 100 millió termelési ér­tékre 36 műszaki dolgozó jut, ezzel szemben megyénkben még 17 sem. Ezen rövidesen változtatni kell. Biztosítsunk lakást, anyagi és erkölcsi elis­merést a vidéki műszakiak­nak, hogy otthon érezzék ma­gukat megyénkben is. Vizsgálataink során kitűnt* hogy az új lakók közül többen nem tudják kezelni a frissen rakott cserépkályhát, költöz­ködés után bő vízzel mossák fel a nyers parkettet, nem szellőztetnek megfelelően és hozzánemértésükkel, figyel­metlenségükkel saját maguk­nak és államunknak is tete­mes károkat okoznak az új épületekben. Az ingatlankezelő és a kivi­telező vállalat ne sajnálja a fáradságot, hogy átadáskor rö­vid röpgyűlésre összehívja a lakókat. Magyarázzák meg a ház kezelésével és gondozásá­val kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, de írásban is adják ki az útmutatót és a házirendet a lakóknak. Pécsett mintaszerűen megszervezték mindezt és a lakók szinte ki­vétel nélkül a magukénak ér­zik és sajátként gondozzák az állami lakásokat. Ügy gondol­juk, hasznos lenne a két vá­ros közötti tapasztalatcsere* ezért javasoljuk azt. A vizsgálat és a tárgyalások során gyakran éreztük, hogy az érintettek között egy külö­nös „érdekközösség” nyilvá­nult meg, a „ne szólj szám* nem fáj fejem” elve uralko­dott, ha pedig az igazság fé­nyénél szembe kellett nézni a hibákkal, akkor mindegyik fél igyekezett elhárítani a fele­lősséget. Cikkeinkben említést tettünk az anyagi felelősség­ről. Ez jogi kérdés és másod­rendű. Most szeretnénk ki­hangsúlyozni, hogy nálunk aá építkezés országos ügy, min­denki egyetemlegesen és első-f sorban a népnek felelős! A lehetőségek megvannak* közös akarattal és szívós mun­kával az építőipar megszün­tetheti a hiányosságokat. Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents