Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-05 / 132. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 132. szám ARA: 60 FILLÉR 1960. június 5., vasárnap Münnich elvtárs Nagyfügeden — Beszámoló dr. Münnich Ferenc elvtárs látogatásáról és beszédéről — Június 3-án, pénteken délelőtt 10 órakor érkezett Egerbe dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. Első útja a megyei pártbizottságra vezetett, ahol fogadására megjelentek a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai. Innét, rövid eszmecsere után, a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezetbe látogatott el Münnich elvtárs. Útjára elkísérték Putnoki László, a megyei párt-végrehajtó bizottság első titkára, Bíró József, a megyei pártvégrehajtó bizottság titkára, dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Tamás László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Libertiny Sándor, a megyei rendőrkapitányság vezetője. Nagyíugeden Rövid autóút után a nagyfügedi tanácsházán dr. Münnich Ferenc elvtársat Szilágyi Sándor, a Dózsa Tsz elnöke köszöntötte, majd ezt követőleg a tanácsházán a megjelentekkel Münnich elvtárs elbeszélgetett. A közvetlen, bensőséges beszélgetésen a falu vezetőin és a megyei kísérőkön kívül részt vettek: Szabó Imre, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első titkára, Hevesi Sándor, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság titkára, Pethes István, a Gyöngyösi Járási Tanács elnöke, Körmöczi József, a gyöngyösi járási rendőrkapitányság vezetője, Protovin Jenő, a Gyöngyösi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A tsz-t patronáló üzemből eljöttek: Fehér János, a Szerszám- és Készülékgyár párttitkára, Budai György, a Szerszám- és Készülékgyár személyzeti osztályának vezetője. A községből e beszélgetésre meghívottak voltak: Szilágyi Sándor, a tsz elnöke, Sípos Károly, a tsz párttitkára, Nagy Béla, a községi tanács elnöke, Hinkó Ferenc, a tsz főagronómusa, Esztergályos István, a tsz elnök- helyettese, valamint Horváth Ernő, a tsz főkönyvelője. A meghitt beszélgetés után Münnich elvtárs kíséretével meglátogatta a termelőszövetkezet majorságát, ahol a helybeli elvtársak az állatállományt mutatták meg. Dr. Münnich Ferenc elvtárs útközben számtalan emberrel beszélgetett és szinte leírhatatlan az a kedves, egyszerű, természetes hangulat, amely az emberekben uralkodott a kormány vezetőjével történt beszélgetés után. Hogy csak néhány példát említsünk ízelítőnek. Odaáll a kormány vezetője elé a tsz kerékgyártója, hogy üdvözölje őt. Azt kérdezi tőle Münnich .elvtárs mosolyogva: — mondja, hány éves maga? — Hatvanhárom, Münnich elvtárs — feleli az egyszerű ember. — No, öcsikém, maga még tényleg fiatal — válaszolja a kormány vezetője —, hiszen én hetvennégy éves vagyok és még fiatal fiúnak érzem magam. Azután Mari néni. Ebédelnek az asszonyok, Münnich elvtárs közéjük ül, elbeszélget velük, s három perc múlva mindenki, aki ott áll, vagy ül, éppen olyan egyszerűen, elfogódástól mentesen viselkedik, mint maga a vezető. Hát még akkor, amikor Münnich elvtárs megcsókolja azt a bizonyos Mari nénit, aki ekkor persze, mégiscsak zavarba jön, hiszen a csók még a kormány vezetőjétől is csóknak számít. Münnich elvtárs is észreveszi a zavart, rögtön meg is nyugtatja az asz- szonyt, hogy azt mondja: — No lelkem, ha a férje féltékeny, mondja, meg nek'i, hogy ez egy amolyan politikai csók volt. De folytathatnánk a példákat, bár úgy érezzük, hogy ez a kettő is fényesen bizonyítja azt a hangulatot, azt a természetes közvetlenséget, mellyel a jelenlegi párt- és állami vezetők —, hogy ezzel a csúnya szóval éljünk — a dolgozókhoz, az egyszerű emberekhez „viszonyulnak”. Egyébként a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezet nem tartozik a megyénkben híres, nagy termelőszövetkezetek közé. Hiszen 1959 tavaszán szerveződtek a község dolgozói a nagyüzemi gazdálkodásra, és csak 1959 őszén fogtak hozzá a valóban nagyüzemi termeléshez. Mégis, úgy éreztük a látogatás alkalmával, hogy nincs mit szégyenkezniök az Itt dolgozóknak. A 4600 holdas nagybirtokon több mint 800 dolgozó paraszt a gazda. És gondos, jó gazdák. A majorság tiszta, jól gondozott istállóban jelenleg több mint 600 sertés csámcsogja az eledelt és az a tervük, hogy jövőre ezt az állományt még 500-zal gyarapítják. De van a tsz-nek 304 szarvasmarhája is és ebből 111 a fejőstehén. A juhból 298-at számolhatnak az arra kíváncsiak. Jól állnak hát, ami az állatokat illeti, márpedig azt mindenki tudja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, a belterjes gazdálkodás, a nagyobb hozamú termés alapja az állattenyésztés. De hogyan keresnek az emberek? Nos, itt sincs semmi takargatni valójuk. Azt mondja az egyik állat- gondozó: — Negyvenkilenc forintot, bizony, ennyit kérésünk, Münnich elvtárs. — Akkor eljövök én is ide tagnak — válaszolja a Minisztertanács elnöke és még hozzáteszi — no persze, csak akkor, ha felvesznek. Bár az idő (egy rövid nap) nem sok és nem futja arra, Pénteken megyénkben járt dr. Münnich Ferenc elvtárs, a magyar forradalmi mun-, kás-paraszt kormány elnöke. Ez alkalomból ellátogatott a nagyfügedi Dózsa Termelőszövet, kezeibe, ahol beszélgetett a szövetkezet vezetőivel és tagjaival. A tsz asszonyaival ebédidői ben találkozott a kormány elnöke. Képünkön: Talicskó Jánosné üdvözli Münnich elvtársat, a földek megtekintése, sok tapasztalatot nyújtott. Kevés volt persze az idő, annál is inkább, mert délután 4 órakor Egerben tartott előadást dr. Münnich Ferenc elvtárs. A búcsúzás Nagyfügedtől éppen olyan kedves és megható volt az emberek számára, mint Münnich elvtárs ott-tartózko- dása alatt. A tsz elnöke néhány keresetlen szó után egy hatalmas, szépre sült házikenyeret A Minisztertanács elnöke a megye, a járás, a község, valamint a termelőszövetkezet vezetőinek kíséretében megtekintette a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezet gazdaságát. hogy mindent alaposan meg-1 nyújtott át Münnich elvtársnézzen a vendég, mégis, a személyes beszélgetés, a majorság, az állatállomány, a növények, nak, aki erre szellemesen azzal válaszolt, hogy no, most már úgy látom, megkerestem a mai kenyeremet. Egerben A főiskola udvarán mintegy 10 ezer ember előtt, nagy taps közepette jelent meg Münnich elvtárs és a tribün elnöksége. Az ünnepi nagygyűlést Ká- csor Jánosné elvtársnő, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, ezután Münnich Ferenc elvtárs tartotta meg beszámolóját, aki a többi között ezeket mondotta: Münnich elvtárs beszéde — Mindig örömmel jövök ebbe az ezeréves városba. Megtiszteltetésnek tartom, hogy népünk történelme egyik leg- dicsőségesebb eseményének színhelyén, a török betolakodók ellen önfeláldozóan harcoló Dobó Istvánnak és hős katonáinak, valamint a bátor és elszánt egri nőknek városában találkozhatok önökkel és beszámolhatok pártunk és kormányunk tevékenységéről, országunk belső és nemzetközi helyzetéről. Néhány nappal ezelőtt nagy jelentőségű belpolitikai esemény zajlott le fővárosunkban. Az ellenforradalom óta első ízben tanácskozott a Hazafias Népfront kongresszusa. Ezen a kongresszuson párttagok és pártonkívüliek, munkások és parasztok, művészek és tudósok adtak számot a népfront-mozgalom több éves tevékenységéről. József Attilának, a nagy proletárköltőnek szavaival élve, a dolgozó nép okos gyülekezetében meghány- ták-vetették közös dolgainkat, sikereinket, gondjainkat. Sokféle foglalkozású, különböző világnézetű, de szocialista rendszerünket magukénak valló emberek hasznos, gyümölcsöző vitákban keresték két napon keresztül: hogyan tömö- ríthetnénk még szorosabb egységbe a magyar haza minden hű fiát, hogyan foghatnánk még jobban össze haladó erőit országunk szocialista építésének, népünk boldogulásának, a szocializmus és a világbéke ügyének tevékeny szolgálatára. A Hazafias Népfront kongresszusa híven tükrözte azt a nagy jelentőségű történelmi tényt, hogy hazánkban a munkásosztály, a párt vezetésével a népfront-mozgalom keretein belül megvalósult a kommunisták és a pártonkívüliek politikai egysége. A népi-nemzeti egység új virágzásának korszakát éljük. A népfront-mozgalom zászlaja alatt egyesülnek mindazok, akik készek a haza szolgálatára, rendíthetetlenül hisznek a szocializmus győzelmében, odaadóan szeretik a népet, felsorakoznak a béke védelmére. A népfront-mozgalom annyi sok akadály, bukdácsolás leküzdése után megtalálta végre őt megillető helyét az ország politikai-társadalmi életében. A népfront-mozgalom felien-: dőlésének alapját is a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd, következetesen elvi politikája teremtette meg. A népfront* mozgalom újjászületése és szé-r les tömegmozgalommá fejlődé-, se elsősorban azért következhetett be, mert az utóbbi években a párttagok és a pártonkívüliek között kialakulj és állandóan erősödött a köl- csönös bizalom, s ez a Hazafias Népfront-mozgalom való^ ságos éltető hajtóerejévé vált. A népfront-mozgalomban dolgozó kommunisták — ugyanúgy, mint az élet más területén is — meggyőző szóval, saját példa- mutatásukkal, gyakorlati munkájukkal igyekeztek és igyekeznek megszerezni és megőrizni a pártonkívüliek bizalmát. A pártonkívüliek az elmúlt években gyakorlati tapasztala« taik . alapján meggyőződhettek arról, hogy pártunknak, minden ,igaz kommunistának legszentebb törekvése, hogy a marxizmus—leninizmus szellemében hűségesen szolgálja a haza erősödését és a néptömegek igazságos, jogos érdekéinek érvényesítését. A Hazafias Népfront kongresszusa is tükrözte azt a kölcsönös bizalmat, amely ma jellemző országunkban a párttagok és pártonkívüliek egymáshoz való viszonyára. Bár a népfront-mozgalom eddigi eredményei számottevőek, most arra kell törekedni, hogy mindenütt sikeresen megoldják azokat a feladatokat, a- melyeket a kongresszus a mozgalom elé kitűzött. Százezrek vesznek részt a népfront-mozgalom tevékenységében, de mi azt szeretnénk, ha a népfront- mozgalom segítségével még több embert vonhatnánk be a közéleti társadalmi tevékenységbe. A munkásosztály vezető szerepe a népfront-mozgalomban is biztosított, mégis kívánatos lenne, hogy munkájában a jelenleginél is nagyobb számban vegyenek részt az ipari munkások. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az értelmiségi dol- (Folytatás az 5. oldalon.) WA népi, nemzeti egység új virágzásának korszakát éljük66 Egerben, a Pedagógiai Főiskola udvarán megtartott nagygyűlésen sok ezer ember hallgatta meg Münnich elvtárs beszédét.
