Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-05 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 132. szám ARA: 60 FILLÉR 1960. június 5., vasárnap Münnich elvtárs Nagyfügeden — Beszámoló dr. Münnich Ferenc elvtárs látogatásáról és beszédéről — Június 3-án, pénteken dél­előtt 10 órakor érkezett Egerbe dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. Első útja a megyei pártbizottságra veze­tett, ahol fogadására megjelen­tek a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai. Innét, rövid eszmecsere után, a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezetbe látogatott el Münnich elvtárs. Útjára elkísérték Putnoki László, a megyei párt-végre­hajtó bizottság első titkára, Bíró József, a megyei párt­végrehajtó bizottság titkára, dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Tamás László, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője, valamint Libertiny Sándor, a megyei rendőrkapitányság ve­zetője. Nagyíugeden Rövid autóút után a nagy­fügedi tanácsházán dr. Mün­nich Ferenc elvtársat Szilágyi Sándor, a Dózsa Tsz elnöke kö­szöntötte, majd ezt követőleg a tanácsházán a megjelentekkel Münnich elvtárs elbeszélge­tett. A közvetlen, bensőséges beszélgetésen a falu vezetőin és a megyei kísérőkön kívül részt vettek: Szabó Imre, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első titkára, Hevesi Sándor, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság titkára, Pethes István, a Gyön­gyösi Járási Tanács elnöke, Körmöczi József, a gyöngyösi járási rendőrkapitányság veze­tője, Protovin Jenő, a Gyön­gyösi Járási Tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője. A tsz-t patronáló üzemből eljöt­tek: Fehér János, a Szerszám- és Készülékgyár párttitkára, Budai György, a Szerszám- és Készülékgyár személyzeti osz­tályának vezetője. A községből e beszélgetésre meghívottak voltak: Szilágyi Sándor, a tsz elnöke, Sípos Károly, a tsz párttitkára, Nagy Béla, a köz­ségi tanács elnöke, Hinkó Fe­renc, a tsz főagronómusa, Esz­tergályos István, a tsz elnök- helyettese, valamint Horváth Ernő, a tsz főkönyvelője. A meghitt beszélgetés után Mün­nich elvtárs kíséretével meglá­togatta a termelőszövetkezet majorságát, ahol a helybeli elvtársak az állatállományt mutatták meg. Dr. Münnich Ferenc elvtárs útközben szám­talan emberrel beszélgetett és szinte leírhatatlan az a kedves, egyszerű, természetes hangulat, amely az emberekben uralko­dott a kormány vezetőjével történt beszélgetés után. Hogy csak néhány példát említsünk ízelítőnek. Odaáll a kormány vezetője elé a tsz kerékgyártója, hogy üdvözölje őt. Azt kérdezi tőle Münnich .elvtárs mosolyogva: — mondja, hány éves maga? — Hatvanhárom, Münnich elvtárs — feleli az egyszerű ember. — No, öcsikém, maga még tényleg fiatal — válaszolja a kormány vezetője —, hiszen én hetvennégy éves vagyok és még fiatal fiúnak érzem ma­gam. Azután Mari néni. Ebédelnek az asszonyok, Münnich elvtárs közéjük ül, elbeszélget velük, s három perc múlva mindenki, aki ott áll, vagy ül, éppen olyan egyszerűen, elfogódástól men­tesen viselkedik, mint maga a vezető. Hát még akkor, ami­kor Münnich elvtárs megcsó­kolja azt a bizonyos Mari né­nit, aki ekkor persze, mégis­csak zavarba jön, hiszen a csók még a kormány vezetőjétől is csóknak számít. Münnich elv­társ is észreveszi a zavart, rög­tön meg is nyugtatja az asz- szonyt, hogy azt mondja: — No lelkem, ha a férje fél­tékeny, mondja, meg nek'i, hogy ez egy amolyan politikai csók volt. De folytathatnánk a példá­kat, bár úgy érezzük, hogy ez a kettő is fényesen bizonyítja azt a hangulatot, azt a termé­szetes közvetlenséget, mellyel a jelenlegi párt- és állami ve­zetők —, hogy ezzel a csúnya szóval éljünk — a dolgozók­hoz, az egyszerű emberekhez „viszonyulnak”. Egyébként a nagyfügedi Dó­zsa Termelőszövetkezet nem tartozik a megyénkben híres, nagy termelőszövetkezetek közé. Hiszen 1959 tavaszán szerveződtek a község dolgozói a nagyüzemi gazdálkodásra, és csak 1959 őszén fogtak hozzá a valóban nagyüzemi termelés­hez. Mégis, úgy éreztük a láto­gatás alkalmával, hogy nincs mit szégyenkezniök az Itt dol­gozóknak. A 4600 holdas nagy­birtokon több mint 800 dolgo­zó paraszt a gazda. És gondos, jó gazdák. A majorság tiszta, jól gondozott istállóban jelen­leg több mint 600 sertés csám­csogja az eledelt és az a ter­vük, hogy jövőre ezt az állo­mányt még 500-zal gyarapít­ják. De van a tsz-nek 304 szarvasmarhája is és ebből 111 a fejőstehén. A juhból 298-at számolhatnak az arra kíván­csiak. Jól állnak hát, ami az állatokat illeti, márpedig azt mindenki tudja, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás, a belterjes gazdálkodás, a nagyobb hoza­mú termés alapja az állatte­nyésztés. De hogyan keresnek az em­berek? Nos, itt sincs semmi ta­kargatni valójuk. Azt mondja az egyik állat- gondozó: — Negyvenkilenc forintot, bizony, ennyit kérésünk, Mün­nich elvtárs. — Akkor eljövök én is ide tagnak — válaszolja a Minisz­tertanács elnöke és még hozzá­teszi — no persze, csak akkor, ha felvesznek. Bár az idő (egy rövid nap) nem sok és nem futja arra, Pénteken megyénkben járt dr. Münnich Ferenc elvtárs, a magyar forradalmi mun-, kás-paraszt kormány elnöke. Ez alkalomból ellátogatott a nagyfügedi Dózsa Termelőszövet, kezeibe, ahol beszélgetett a szövetkezet vezetőivel és tagjaival. A tsz asszonyaival ebédidői ben találkozott a kormány elnöke. Képünkön: Talicskó Jánosné üdvözli Münnich elvtársat, a földek megtekintése, sok ta­pasztalatot nyújtott. Kevés volt persze az idő, annál is in­kább, mert délután 4 órakor Egerben tartott előadást dr. Münnich Ferenc elvtárs. A búcsúzás Nagyfügedtől ép­pen olyan kedves és megható volt az emberek számára, mint Münnich elvtárs ott-tartózko- dása alatt. A tsz elnöke néhány keresetlen szó után egy hatal­mas, szépre sült házikenyeret A Minisztertanács elnöke a megye, a járás, a község, va­lamint a termelőszövetkezet vezetőinek kíséretében megte­kintette a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezet gazdaságát. hogy mindent alaposan meg-1 nyújtott át Münnich elvtárs­nézzen a vendég, mégis, a sze­mélyes beszélgetés, a majorság, az állatállomány, a növények, nak, aki erre szellemesen azzal válaszolt, hogy no, most már úgy látom, megkerestem a mai kenyeremet. Egerben A főiskola udvarán mintegy 10 ezer ember előtt, nagy taps közepette jelent meg Münnich elvtárs és a tribün elnöksége. Az ünnepi nagygyűlést Ká- csor Jánosné elvtársnő, a váro­si pártbizottság első titkára nyitotta meg, ezután Münnich Ferenc elvtárs tartotta meg beszámolóját, aki a többi kö­zött ezeket mondotta: Münnich elvtárs beszéde — Mindig örömmel jövök eb­be az ezeréves városba. Meg­tiszteltetésnek tartom, hogy népünk történelme egyik leg- dicsőségesebb eseményének színhelyén, a török betolako­dók ellen önfeláldozóan har­coló Dobó Istvánnak és hős ka­tonáinak, valamint a bátor és elszánt egri nőknek városában találkozhatok önökkel és be­számolhatok pártunk és kor­mányunk tevékenységéről, or­szágunk belső és nemzetközi helyzetéről. Néhány nappal ezelőtt nagy jelentőségű belpolitikai ese­mény zajlott le fővárosunk­ban. Az ellenforradalom óta első ízben tanácskozott a Ha­zafias Népfront kongresszusa. Ezen a kongresszuson pártta­gok és pártonkívüliek, munká­sok és parasztok, művészek és tudósok adtak számot a nép­front-mozgalom több éves te­vékenységéről. József Attilá­nak, a nagy proletárköltőnek szavaival élve, a dolgozó nép okos gyülekezetében meghány- ták-vetették közös dolgainkat, sikereinket, gondjainkat. Sok­féle foglalkozású, különböző világnézetű, de szocialista rendszerünket magukénak val­ló emberek hasznos, gyümöl­csöző vitákban keresték két napon keresztül: hogyan tömö- ríthetnénk még szorosabb egy­ségbe a magyar haza minden hű fiát, hogyan foghatnánk még jobban össze haladó erőit országunk szocialista építésé­nek, népünk boldogulásának, a szocializmus és a világbéke ügyének tevékeny szolgálatára. A Hazafias Népfront kong­resszusa híven tükrözte azt a nagy jelentőségű történelmi tényt, hogy hazánkban a mun­kásosztály, a párt vezetésével a népfront-mozgalom keretein belül megvalósult a kommu­nisták és a pártonkívüliek po­litikai egysége. A népi-nemzeti egység új virágzásának kor­szakát éljük. A népfront-moz­galom zászlaja alatt egyesülnek mindazok, akik készek a haza szolgálatára, rendíthetetlenül hisznek a szocializmus győzel­mében, odaadóan szeretik a népet, felsorakoznak a béke védelmére. A népfront-mozga­lom annyi sok akadály, bukdá­csolás leküzdése után megta­lálta végre őt megillető helyét az ország politikai-társadalmi életében. A népfront-mozgalom felien-: dőlésének alapját is a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd, következetesen elvi politikája teremtette meg. A népfront* mozgalom újjászületése és szé-r les tömegmozgalommá fejlődé-, se elsősorban azért következ­hetett be, mert az utóbbi években a párttagok és a pártonkívüliek között kialakulj és állandóan erősödött a köl- csönös bizalom, s ez a Haza­fias Népfront-mozgalom való^ ságos éltető hajtóerejévé vált. A népfront-mozgalomban dolgozó kommunisták — ugyanúgy, mint az élet más területén is — meg­győző szóval, saját példa- mutatásukkal, gyakorlati munkájukkal igyekeztek és igyekeznek megszerezni és megőrizni a pártonkívü­liek bizalmát. A pártonkívüliek az elmúlt években gyakorlati tapasztala« taik . alapján meggyőződhettek arról, hogy pártunknak, min­den ,igaz kommunistának leg­szentebb törekvése, hogy a marxizmus—leninizmus szel­lemében hűségesen szolgálja a haza erősödését és a néptöme­gek igazságos, jogos érdekéi­nek érvényesítését. A Hazafias Népfront kongresszusa is tük­rözte azt a kölcsönös bizalmat, amely ma jellemző országunk­ban a párttagok és pártonkívü­liek egymáshoz való viszo­nyára. Bár a népfront-mozgalom eddigi eredményei számotte­vőek, most arra kell törekedni, hogy mindenütt sikeresen meg­oldják azokat a feladatokat, a- melyeket a kongresszus a moz­galom elé kitűzött. Százezrek vesznek részt a népfront-moz­galom tevékenységében, de mi azt szeretnénk, ha a népfront- mozgalom segítségével még több embert vonhatnánk be a közéleti társadalmi tevékeny­ségbe. A munkásosztály vezető szerepe a népfront-mozgalom­ban is biztosított, mégis kívá­natos lenne, hogy munkájában a jelenleginél is nagyobb szám­ban vegyenek részt az ipari munkások. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az értelmiségi dol- (Folytatás az 5. oldalon.) WA népi, nemzeti egység új virágzásának korszakát éljük66 Egerben, a Pedagógiai Főiskola udvarán megtartott nagygyűlésen sok ezer ember hallgatta meg Münnich elvtárs beszédét.

Next

/
Thumbnails
Contents