Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-03 / 130. szám
4 NfiFÜJSÁG I9S0. június 3., péntek Egerben Szabó Pál Kossuth- díjas író nyitotta meg az ünnepi könyvhetet. — AZ EGRI fürdő környékének rendezésére kiírt országos tervpályázat alapján a helyi szakemberek a budapesti tervezőkkel a helyszínen tárgyalták meg a részletes rendezési terveket és alapos megbeszéléseket tartottak ez ügyben. — JELENTŐS összeggel befejezték a Mátravidéki Fémművek siroki legényszállójának festését. Az ízlésesen kifestett munkásszálló lakói újra birtokukba vették az épületet. — EGER város adóhivatala teljesítette 1. negyedéves és a II. negyedév első felének időarányos adóbevételi tervét. A jó eredmények között akad több olyan lakos, aki nem tett eleget államunkkal szembeni kötelezettségének. Most hozzákezdtek. hogy egyénenként felülvizsgálják a mulasztás okát. Szemünk láttára épül-szépül városunk, de további terveink megvalósítása érdekében nem vonhatja ki senki magát a törvényes kötelezettségek teljesítése alól. — SIKERREL zárult a Mátravidéki Fémművekben a májusban megrendezett balesetelhárítási hónap. Az üzemekben csökkentek a figyelmetlenségből származó balesetek, annak ellenére, hogy sók új munkást vettek fel, köztük olyanokat is, akik először dolgoznak ipari üzemben.- EGERBEN, az Úttörő utcában, a Patyolat Vállalat felöl megkezdték a járdaépítést- A zúzottkő-alapra aszfaltburkolatot építenek. A Csákó lakói örömmel fogadták a hírt, örülnek, hogy a „külvárosban” tem kell már sarat taposni. — A VERPELÉTI községi kultúrházban bútorkiállítást rendezett a helyi földműves- szövetkezet vezetősége. Az igen érdekes kiállítást közel ezerötszázan tekintették meg a község lakosai közül. — GÉPKOCSIT VÁSÁROLT A TSZ. — A gyön- gyösoroszi Február 24 Termelőszövetkezet már korábban tervezte, hogy gépkocsit vásárol. A vásárlást a második negyedévre irányozták elő. A gépkocsi a napokban meg is érkezett a termelőszövetkezetbe, a vásárláshoz az állam anyagilag is hozzájárult. — A MÁTRAVIDÉKI Fémművek ax új gyártmányok bevezetéséhez szakemberekkel erősíti meg a műszaki állományát. Legutóbb is három vegyésztechnikust szerződtettek az új üzemrészekbe.- A RECSKI ÉRCBÁNYA KISZ-fiataljai a nyári kirándulások megrendezésén dolgoznak. A tervek szerint a kultúr- előadások bevételének felhasználásával a Balatonhoz látogatnak el. — AZ EGRI Fiúomszerel- vénygyárban dolgozó ipari tanulók tegnap megkezdték az írásbeli vizsgákat. A sikeres írásbeli vizsga letétele után, ma a gyárban, a gépek mellett tesznek tanúbizonyságot tudásukról. Közkívánatra • • • A hatvani irodalmi színpad bemutatója Az 1960-as ünnepi könyvhét keretében friss csemegével kedveskedtek a közönségnek a hatvani irodalmi színpad tagjai: összeválogatva két évi repertoárjuk legkiemelkedőbb és legnagyobb sikert elért számait, egy komoly és víg műsorszámokat egyaránt tartalmazó, kerek és elismerést érdemlő irodalmi előadást rendeztek. Lapozgatom a műsort: Ady, Duhamel, Puskin, Shakespeare, József Attila, Ovidius, Szabó Lőrinc, Villon, Simon István nevei jelzik a műsor változatosságát, sokszínűségét és nívóját is. És aminek legjobban örült mindenki: a rangos szerzők elismert írásai méltó tolmácsolásban kerültek a közönség elé. (S már így bevezetőben meg kell jegyezni, hogy a hatvaniaktól ezen a téren sok irodalmi színpad tanulhat: az előadásra kerülő művek ügyes válogatása és ösz- szeállítása s ezek megjelenítése, tehát az átélés hőfoka és a színpadszerűség megvalósítása terén komoly eredményekkel dicsekedhetnek). „Ember, aki él” — ezt a címet viseli a műsor első része. Az öröm és a szenvedés, az anyai szeretet határtalansága, a küzdelem a jobb és szebb életért, lázadás az elnyomás ellen: ezek azok a lelki tartalmak és emberi alapállások, amelyek szuggesztív tolmácsolására olyan előadók vállalkoztak, mint Szívós József (a színpad vezetője), Lestyán Katalin és dr. Ripka Kálmán, akiknek teljesítményéről csak elismeréssel és jóleső örömmel lehet szólni. A színpad előtti kerek asztalkán hangulatlámpa, könyv és az asztal mellett Tőzsér Ferenc tanár, az első rész összekötő szövegének írója ül. Lapoz a könyvben s szavai nyomán életrekelnek a mai, a tegnapi és a régi költők1 egy- egy mondata felvillantja a kort, az érzést vagy a küzdelmeket, amiről majd hall a közönség. Elalszik a lámpa az asztalon és méltóságteljesen szétnyílik a függöny. Szívós József Lucifer-mono- lógja a bevezető. Sötét háttérben, koncentrált fénnyel megvilágítva óriássá magasodik a tagadás ősi szelleme s szavai az emberi tudás és értelem erőit vallják. Visszhangzó taps hálálja meg az előadó kitűnő teljesítményét. A következő vers Kaffka Margit: Pétiké jár című költeménye. Lestyán Katalin adja elő mély átérzéssel s olyan emberi melegséggel, hogy előadásáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok. József Attila vers következik: A kései sirató. Ami tűz, hit, lelkesedés lehet egy előadásban, azt a színpad vezetőjének átélt, kulturált tolmácsolásában megkaptuk. Egyszerre csapódtak össze a tenyerek a súlyosan nagy költemény végén. Az anyai szeretet könnyet kicsaló vallomása volt Duhamel: Florentin Prugnier című verse, Ripka Kálmán előadásában. A költemény meghallgatása után az volt a véleményem, hogy a vidékre ellátogató pesti előadóművészek is tanulhatnának a hatvaniaktól: megélést és meleg előadást. Ezt az érzést támasztotta még- inkább alá Lestyán Katalin, aki Arany János Zách Klára című megrázó balladáját mondta el. Nem is mondta: szorongta, remegte, félte, kiáltotta: sok előadásban hallottam már, de ennyire lélekbe- tépő szuggesztivitással még soha. A következő szám — hogy csak a legkiemelkedőbbekről szóljak — Karinthy Martinovics című művének egy részlete volt. Megrázó, de egyben kemény szavai a lefittyedt szájú, mindig klerikális és mindig zsarnok Habsburgokat átkozták: Szívós József megint remekelt. Az első rész befejező s egyes akkordjaiban már a második részt hívogató száma Csajkovszkij Canzonettája volt, amelyet Radnóti Tibor és felesége adott elő: összeszokott, értő előadásukat nagy tapssal fogadta a közönség. Ezután jött a tavaszi hangulat: „Nyitnikék.” Szimbolikus díszletű, virágos mezőn vagyunk. Tarkaruhás lányok, sportruhás fiúk újjonganak, kacagnak be a színpadra: „Tavasz van" — idézi Lestyán Katalin József Attila csengő versét: előkerülnek a konzer- vek, a kenyér, a sör: mi is ott vagyunk velük. Ripka Kálmán egy babérkoszorút tesz a fejére, felkap valami fehér vásznat, Ovidius Ars Amatoria című verséből ad elő egy részletet: frappáns a gyors, kiábrándulás-hangulatú öltözködés, s a kacagtató-oktató tanítás az udvarlásról. Zelnik János és Lacik Éva szavalták el a tavaszi délutánon rögtönzött nevetős műsor újabb számait: József Attila Mikor az utcán... és Victor Hugo: Tavasz című költeményét adták elő: velük együtt örült mindenki a tavasznak. S ekkor, egy sötét, rossz köpenyt magára terítve már szavalja is a Villon-verset Szívós József. Ballada a senki fiáról. A másik kóborló költőt, Rimbeaudt. Kanyó Gábor idézi, majd Tóth Árpád verse következik, szintén az ő nyugodt előadásában: A körúti hajnal. S mikor azt mondja meleg hangján, hogy a hajnal „csókot lehel egy munkáslány kezére”, egyszerre csendül fel a taps: köszöni mindenki a verset és a jó előadást. A befejező vers a címadó költeményt: „Nyitnikék”, melyet Lestyán Katalin tavaszi frisseséggel adott elő. Legördül a függöny, s ütemes tapsra mozdulnak a tenyerek és elismerő szavakra a szájak: életes, emberi szavakat hallottunk. Papp Miklós Megjelent a Népszerű Technika legújabb száma A megye ipari munkásai közül igen sokan olvassák a Népszerű Technika havonként megjelenő számait. A megjelent júniusi szám vezető helyen foglalkozik a szovjet szputnyik-űrhajó felbocsátásával, képekkel illusztrálja a most folyó kísérleteket, előretekintést ad, hogy mikor veti meg az ember véglegesen lábát a távoli égitesteken. A lap bemutatja milyen segítséget nyújt a röntgenezés a régészek munkájához, hogyan könnyíti meg egyes leletek korának megállapítását. Igen érdekes és elgondolkoztató a legbiztonságosabb autó prototípusát bemutató cikk- és képsorozat. Komoly cikkben foglalkozik a lap szerszámgépgyártásunk új feladataival, a függővasu- tak gyorsaságával és a tbc- gyógyítás és kutatás korszerű eszközeivel. EGRI VÖRÖS CSILLAG Két emelet boldogság EGRI BRÖDY Az Út vége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Amit nem lehet elfelejteni GYÖNGYÖSI PUSKIN A rabmadár EGRI KERTMOZI A Sas tengeralattjáró HATVANI KOSSUTH Nyomorultak (II. rész) FÜZESABONY Nincs előadás HEVES 106 százalékos alibi PÉTERVÁSARA Nincs előadás GYÖNGYÖSI KERTMOZI Hosszú az út hazáig (széleev.) műsora; I Egerben este fél 8 órakor: Elveszem a feleségem (Gárdonyi-bérlet) (Bemutató előadás 1980. JÚNIUS 3., PÉNTEK: KLOT1LD 2260 évvel ezelőtt, ie. 300-ban halt meg LÜSZIPPOSZ görög szobrász. A természet megfigyelésén alapuló karcsúbb, finomabb szépségideáljával a szobrászat megújítójává lett. Ércszobrokat alkotott, amelyek közül eredetiben egy sem maradt ránk. Lüszipposz ie. 370-ben született. 165 évvel ezelőtt, 1795. június 3-án halt meg K ARM AN JÓZSEF író, a felvilágosodás képviselője. Főműve, a Fanni hagyományai, Goethe Wertherjének hatására írt érzelmes hangú lélekrajz. A Nemzet csinosodása című tanulmánya a nemzeti műveltség hiányának okait kutatja. Kármán 1769-ben született. 85 évvel ezelőtt, 1875. június 3-án halt meg GEORGES BIZET, francia zeneszerző. Első operája: A gyöngyhalász, nem hozott sikert. Későbbi müveit a realisztikus és népi elemek jellemzik. (Daudet: Arlesi lány művének zenéje, az arab motívumokat tartalmazó Djamileh). Főműve, a Carmen című opera, ma is állandó műsoron van. Érdekessége, hogy az újszerű, zenei realizmussal megírt, s a forró spanyol atmoszférát árasztó mű hatásos és színes dallamaival csak szerzője halála után hozta meg a sikert. Bizet 1838-ban született. 10 évvel ezelőtt. 1950-ben, Japánban 240 000 dolgozó a belső reakció elleni tiltakozásul, sztrájkba lépett. I// lakóépület a Hatvani Cukorgyárban Űj színfolttal gazdagodott az egyre bővülő és korszerűsödő Hatvani Cukor- és Konzervgyár telepe. Az 500 ezer forintos költséggel épült hidrogló- busz közelében lebontották a régi, szolgálati lakásként számon tartott épületet, s helyén új lakás építését kezdték meg. A Cukorgyár új szolgálati lakásokat építtetett. Az új épület munkálatait egy hónapja fejezték be, s azonnal át is adták rendeltetésének. Az új épületben négyszer kétszobás ősz- komfortos lakást és két garzonlakást adtak át a gyár dolgozóinak. Az egyensúlyozás királya Helsinkiben Antero Lagst- ron 40 órát töltött a kötélen egyensúlyozva. Ezzel megdöntötte a francia Parry világcsúcsát és ő lett az „egyensúlyozás Világbajnoka”. A kötélen töltött 40 óra alatt csupán egy kevés gyümölcslevet és mézet fogyasztott és néhány cigarettát szívott eh Négyszázhatvanszor bűnözd Bolognában nemrég letartóztattak egy férfit, akinek rövid idő alatt 460 bűncselekményére derítettek fényt; 148 csalást követett el, 29-szer tett csalási kísérletet, továbbá 189 hamisítás és 94 váltóhamisítás terheli a lelkiismeretét. Ilyen volt — ilyen lesz Egerben, a megyei kórház ebédlőtermében van az ország egyik legérdekesebb falfestménye. A XVIII. századbeli alkotás címe Nagycsütörtöki lábmosás. Alkotója Lucas Hutter. A kép az idők során megsötétült, beszennyeződött és több helyen meg is rongálódott. A Nemzeti Múzeum Történelmi Képtárának restaurátora, Lakos Lajos, a közelmúltban kezdett munkához:' restaurálja a híres falfestményt. Képünk a munka egy részletét mutatja be olvasóinknak. A világos rész próbacsík. Ilyen világos lesz az egész festmény. Jól látható a különbség a kép tiszta és még szennyezett részei között. oooooooooooooooooe Az izgalom percei FŐISKOLA. Vizsgaidőszaki A második félév vége: csoda, hogy sápadtak? Csak most ne hagyj el uramisten ... A földrajz tanszék előtti csarnokszerű folyosórészen asztal. Körülötte székek. És a székeken elsőévesek. A fiúk sötét ruhája még csak hangsúlyozza sápadtságukat. Heten vannak. Két lány, a többi fiú. Ahány, annyiféleképpen várja az elkövetkező kollokvium negyedóráját. Lőrincz Éva magol. Tenyerét fülére szorítja. Ajkai hangtalanul mozognak. Szeme valósággal rohan a jegyzet sorain. Azután megrázza fejét és két sorral feljebb újra kezdi. Valamelyik az asztalra csap: — Hagyd abba! Még csak jobban összezavarod. Puskás Éva elrévedő szemmel néz és maga elé mormolja: — Csak a talajtant ne húzzam ... Csak a talajtant ne... Leskovics József nagyot nyel. — Én az áramlásokat tudom, azt meg már kihúzták. — Éppen azt tudod? — lepődik meg az álldogáló Kiss Ottó. — Mert nehéz, mindig csak azt tanultam. De most tudom! Jön a Kovács Balázs. VALAMI fényképeket mutogat. Majálisról. Mind megnézik, de fogadnék, semmit se látnak belőle. Legfeljebb foltokat. Szürkét meg fehéret. Kovács zsebregyűri a képeket, azután beáll a csatasorba. Vizsgázik ő is. Sajnálom a gyerekeket, szeretném megnyugtatni őket. — Miből kollokváltak már? — terelem hát másra a szót. Nagy Emilia felel: — Csak a növénytanból. Most lesz a földrajz, azután állattan, filozófia, pedagógia, állattenyésztéstan, növénytermesztéstan és... Juhász morog: — Mi az, nem elég? — Igaz, persze, nincs más. — A növénytan hogyan sikerült? Juhász István mondja elsőnek: — Elégségesre. Kiss Ottó közepes, Kiss Erika jeles, Nagy Emilia jeles, Lőrincz Éva jeles, Leskovics József jeles, Puskás Éva közepes jegyet kapott. — Csak ez is így sikerüljön — sóhajtoznak. MOST LATOM, hogy Kiss Erika milyen nyugodt. Arca piros. Vidáman, fensöbbséges nyugalommal szól közbe itt is, ott is ... — Ja kérem, én már vizsgáztam. Ebből is jelesre. És most velük drukkolok — szélesen mosolyog. — Bár én is igy lennék utána — vág bele Lőrincz Éva — de veletek éreznék! — Mit kapott? — A gleccsermozgásokat és a talajtípusok tulajdonságait. — Könnyű — legyint Puskás Éva az Erika tételére. Lőrincz Éva már megint magol. — Ne tanulj! — A szavannát meg az indiai monszun éghajlatot mindig összekeverem. — Ki vizsgáztat ma? — Dr. Futó József. Nagyon szigorú, de szeretjük. Igaz, hogy nincs pardon, tudni kell, de nincs pofa sem ... LŐRINCZ ÉVÁT és Leskovics Józsefet nézem. Előrenyújtott kezüket figyelik. Remeg? Remeg. Nyílik a folyosóajtó. — Itt van. Ez az ... Kórusban köszönnek: — Jó napot kívánok ... — Hát kérem akkor az első négyet.., — Fáradjanak be... Látom rajtuk: a hideg verejték lepi el őket. Lőrincz Éva, Kiss Ottó, Juhász István, Kovács Balázs. Indulnak. Persze még kétszer is visszamegy mindenik. És nógatják a másikat: — Te menj elsőnek. Már benn vannak. Szorosan egymás mellé telepednek. Az utolsó remény. És ekkor csodálkozik a tanár: dr. Futó József. — De kérem, miért ülnek egymás nyakára? Hát nem kényelmesebb ha ,.. Milyen nagy ez a terem! Kihúzzák a tételeket. Lőrincz Éva ha lehet, még sápadtabb. Amikor bediktálja a tétel címét, értem az elszíntelenedését. Éttől az egyetlen tételtől félt... A TANÁR IS észrevehetett valamit, mert ezt súgja nekem: — Mintha mágnes vonzaná a kezüket, mindig azt húzzák, amit nem tudnak... — Tessék, Kiss Ottó. Jöjjön ki a térképhez... Mi a tétele? — A zonális sivatagi éghajlat és a tengervíz hőmérséklete. — Tessék ... És Kiss Ottó felel. — Mínusz harminc fok a Szaharában? Ilyet még nem hallottam. Hol mérték ezt, mondja csak? Ajaj, Itt baj van. Érdekes, semmit nem értek az anyaghoz, de az arcokról leolvasni, ki mennyit tud, Vagy tud-e valamit egyáltalában. Elmélkedek. Most jövök csak rá, engem miért rúgtak ki olykor néhány szó után kollokviumról, vagy szigorlatról. Persze: az arcomról bizonyára éppen úgy leolvasta a vizsgáztató, hogy fogalmam sincs az anyagról, mint most, ahogy lesír a... Lőrincz Éva sem szerencsésebb. Aztán a jó tanulók felelnek: Juhász István. Megfontolt, magabiztos felelet. Jó, négyes. Aztán egy még jobb felelet; Nagy Emilia. — Először is szeretnék beszélni a világtengerek tagozódásáról. ; ; Előadást tart. Dr. Futó József arca mosolyog. ; : Minden olyan, mint abban a Karinthy humoreszkben: csak félszavak. De tanár és diák ennyiből is megértik egymást. Élvezet hallgatni. Jeles. Megérdemelte! A FÖLDRAJZ tanszék előtti csarnokszerű folyosórészen asztal. Körülötte székeken elsőévesek fészkelődnek. Sápadtak. És hallgatják a levizsgá- zottak beszámolóját..; — És akkor még azt kérdezte, hogy... Persze nem jutott eszembe. Semmi.;; Valamelyik rávágja: — Pedig könnyű. Én tudom Csak azt kapnám, de már kihúzták ..; Hajaj.; Szántó Istváa