Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

I960, június 26., vasárnap NÉPŰJSÄG s Ötletes, helyi a gabona kezdeményezésekkel oldják meg tárolását az egri járásban Közel 11 000 hold gabona termését betakarítani nagy gond. De nem jelent kisebb gondot ennek a termésnek az elhelyezése sem, különösen ak­kor, ha az elmúlt évinél na­gyobb termés betakarítása vár­ható, s ugyanakkor a magtá­rak befogadóképessége nem nőtt a termésátlaggal együtt. Mindent összevetve, az egri járásban a termelőszövetkeze­teknek 100 mázsa híján 43 000 mázsa gaböna elhelyezéséről kell gondoskodniuk. Ezt a mennyiséget a szövetkezetek­nek abraktakarmányként, ve­tőmagalap és biztonsági tarta­lék címén feltétlen tárolniuk kell. Ezenfelül van még a vár­ható termés többi része, amelynek elhelyezéséről szin­tén gondoskodni kell. Az elmúlt hónapokban, ami­kor a megnövekedett szövet­kezetek problémái újra és újra erőpróba elé állították a szö­vetkezetek, de még a járások vezetőit is, sokszor születtek ötletes helyi megoldások. S mint annyiszor, most sem hagyta cserben a kezdeménye­ző készség az egri járásbelie­ket, mert sok olyan dolog van máris, amivel igyekeznek meg­oldani a gabona elhelyezését. Az egyik ilyen, igen figyelem­re méltó kezdeményezés — amely szükségmegoldás ugyan, de jó — Felsőtárkányban szü­letett. A felsőtárkányi Dózsa Termelőszövetkezet, magtárak híján, úgy döntött, hogy né­hány, erre alkalmas pajtát magtárrá alakítanak át; A ki­szemelt pajtákat saját erőből átalakítják, bedeszkázzák, az asszonyok pedig agyaggal fel­mázolják. Ezekben ideiglene­sen lehet tárolni a gabonát; A makiári, nagytályai ter­melőszövetkezeteknek vala­mivel könnyebb dolguk lesz, mert ott a készen kell csak igazítani. Nagytályán a szö­vetkezet rendelkezésére álló két malomépületet hozzák rendbe, már folyik is a mun­ka. A makiári Béke Tsz tag­jai egy régi vízimalmot hoz­nak rendbe erre a célra. Természetesen nem minden szövetkezet tulajdonában van régi malom, a gabona elhelye­zését pedig ott is meg kell oldani. Több községben — Bükkszentmártonban, Balaton­ban, Mi kóf alván — a megyei pártbizottság tanácsára a tsz vezetői felmérték, milyen pad­lástér, vagy nagyobb hombár van a tsz-tagok tulajdonában. Már fel is keresték ezeket a tagokat, s megegyeztek velük, hogy bizonyos bér fejében a tsz igénybe veszi ezeket a ga­bonatároló helyeket. Mind a három szövetkezetben sikerült nagyjából biztosítani a gabona Fullasztó, őrjítő sors az élő halotté!!! Es az emlékek ilyenkor ezer­szeresen fájnak. Úgy jönnek elő, mint óriások s ha akarod, ha nem, beszélned kell velük. S ezek az emlékóriások most belevájnak az ifjú izzó szívé­be fájón, kegyetlenül, vagy si- mogatóan édesen, örömmel és bánattal szórják tele, kétke­déssel marcangolják. Es az emlékóriás választ vár... Vajon megbántad-e níárcius tizenötödikét?... A z ember az ajtóhoz ug­rik. A reteszt eltolja. Kikémlel az éjszakába. A szél nagy erővel oson el mellette és körültáncolja az égő gyer­tyát. Barátkozik vele. Az éj azonban csendes. Hiába fülel, hiába tapasztja az ifjú keskeny, remegő tenyerét izzó homlokára, nem hallja az előbbi hangot. Mert mintha .z előbb' hívta volna valaki. Vagy csupán képzelődött?... Hát van a hazának még szava?... Előrehajolva figyel a zúgó éjbe. A hangot várja, a kér­dést, amire választ kell adni most rögtön, a hazának, a _eg- szentebbnek, a legnagyobbnak. Vajon megbántad-e március tizenötödikét? Az ifjú keze az ajtót mar- kolássza. Azután visszalép és úgy csapja be, hogy megre­megnek az ablakok. Az asz­talhoz rohan és ír... ír:... »Nem bántam meg, hogy a elhelyezését. A többi községek­ben ezek felmérése, felkutatá­sa most folyik, — de úgy akar­ják, hogy mire sor kerül a cséplésre, minden szem gabo­nának helye legyen. A gabona elhelyezési prob­lémáit sok helyen segítette a Terményforgalmi Vállalat is. Ahol csak mód volt rá, a mag­tárak egy részét a községben levő termelőszövetkezet ren­delkezésére bocsátották. A fennmaradó gabona elhe­lyezésére a járás több terme­lőszövetkezetében, ugyancsak a megyei pártbizottság javas­latának megfelelően, úgy ha­tároztak, hogy bátrabban osz­tanak gabona-előleget. Kere- csenden az Aranykalász Tsz- ben úgy határoztak, hogy az előlegosztásnál nemcsak az ed­dig teljesített munkaegységet veszik figyelembe, hanem a munkában szorgalmasan rész­vevő tagoknak a várható telje­sítményre is osztanak. A szakemberek véleménye szerint az idén ismét jó ter­mésre lehet számítani. A járás termelőszövetkezeteiben az át­lagtermés mintegy másfél—két mázsával lesz nagyobb az elő­ző évi átlagnál. De lesz olyan szövetkezet is —■ Makiáron és Nagytályán —, ahol 14 mázsa feletti átlagtermésre számol­nak. így a szövetkezetek egy részében felmérve a várható termést, most már pótszerző­dést kötnek a Terményforgal­mi Vállalattal, s mivel áru­gabonájukat cséplés után elad­ják, ezzel is csökken a magtár­hiány okozta probléma. Számba véve az egri járás termelőszövetkezeti községeit, van még mit tenni a gabona elhelyezéséért, de mire a csép­lésre kerül a sor, megoldják, részben külső segítséggel — középületek padlásterének igénybevételével — részben öt­letes helyi kezdeményezéssel. — d.— Határszemlén... AZÉRT MENTEM / Túl korán kezdik... Az amerikai rákkutató tár­saság megállapítása szerint minden harmadik egyetemi hallgató rendszeresen dohány­zik; a 20 éven aluliak jóval ko­rábban kezdenek el dohányoz­ni, mint idősebb testvéreik. Kétezer diák közül 28,9 száza­lék naponta 5—9, 24,3 százalék naponta 1—4 cigarettát szív. A fiúk 38, a leányok 29 százalé­ka dohányos. ba, hogy megírjam: miként- ké­szülődik a Petőfi Termelőszö­vetkezet az aratásra. Mivel azonban ez a készülődés a lát­ványosság szempontjából ko­rántsem olyan mutatós, mint egy szüreté, vagy lakodalomé — felkuporodtam az elnök mel­lé a kocsira és elmentem vele határt járni. A Petőfi Tsz 3600 holdja na­gyobbrészt a Budapest—Mis­kolc vasútvonal déli részén te­rül el és négy nagyobb részre oszlik. Nyugatról Keletre ha­ladva így következik: Birinyi- kút. Dormándi-, Budai- és Bo- zsi-részek. Mi valamennyi részt érintet­tük, noha az egészből keveset láttunk. Még bent az irodában meg­mondta Bartha András, a tsz elnöke, hogy az aratás náluk később kezdődik, mert sok eső járt. májusban és júniusban 12 napot nem dolgoztak miatta. Amikor itt megindul az aratás, lesz július is, úgy számítják, hogy az első vasárnapot követő héten kezdik a gabonafélék be­takarítását. Kint a határban meg-meg- álltunk egy-egy tábla szélében, néhány kalászt megbontott Bartha András. j — Látja — mutatta a szeme­A hozzátartozók is segítenek Nem marad el a patronálok buzgalma sem a füzesabonyi járásban Megkezdődött az aratás a füzesabonyi járás területén. Elsőnek a káli Vörös Hajnal Termelőszövetkezet 56 holdas őszi árpa táblájába állt be a Füzesabonyi Gépállomás há­rom aratógépe és a derék traktorosok igyekezetével egy­kettőre kévékben hevert a föl­dön a gazdag termés. Ezzel csaknem egy időben a feldeb- rői Rákóczi Tsz tagjai is hoz­záláttak az aratáshoz, mert már kasza alá érett 50 hold őszi árpa. így kezdődött meg a járás­ban az idei aratás s most már megszakítás nélkül halad to­vább egészen az utolsó kalá­szig. Az őszi árpákat néhány nap múlva követi a tavaszi ár­pa. a rozs, majd folyamatosan a búza. Érett gabonatáblákat ringat már a szél a sarudi és az újlőrincfalvi határban is — egyszóval, van és lesz mit dol­gozniuk az aratóknak. Közel huszonnégy és félezer hold gabona vár learatásra a járásban s ennek zöme, mint­egy 21 ezer hold, a termelő- szövetkezetek tagságára vár. Tetézi még mindezt az 1712 hold borsó, a lencse- és repce­földek termése is. Igen sok az aratnivaló s éppen ezért a já­rás vezetői a szövetkezeti ve­zetőkkel együtt felmérték á helyzetet, mindent megtettek az aratás sikeres lebonyolítá­sáért. A járás területén 20 kom­bájn és 18 aratógép segíti majd a szövetkezetek munká­ját, ezenkívül a szövetkezetek összesen 1710 aratópárt állíta­nak munkába. 1710 pár arató nem kevés, mégis ha a földte­rület nagyságához mérjük ki­tűnik, hogy egy-egy pár kézi kaszára sok aratnivaló jut. A szövetkezetek többsége most, igen helyesen, más munkaerők hozzátartozók bevonásával igyekszik csökkenteni az egy aratópárra jutó munka menny- nyiséget. így a káli Vörös Haj­nal Tsz a hozzátartozók, az iparban dolgozó férjek bevo­násával a tervezett 20 arató­pár helyett negyvenet tud munkába állítani. A dormándi Uj Elet Tsz-ben eredetileg csak 12 kaszás tudott volna munkába állni, de a hozzátar­tozók bevonásával 36 aratópár vágja majd a rendet. A szö­felkelő nap egyik sugára vol­tam. Ha újra kezdenénk, újra szívemet tenném a haza oltá­rára...” Bús bükki felhők! De terhe­sek vagytok! Mit szültök hát. végre a bújdosónak? Nyugtató álmot, vagy önmarcangoló fáj­dalmat? Vagy még forróbb hazaszeretetet ?... Feleljetek! Feleljetek... ★ A ,,Szentlélek-kő” felhő­köpenyben tetszeleg. A „Pogány-oltár” sem kü­lönben. fagyos, .vékonyszálú köd szitál. A Hársas-patak csorogva,, csobogva bámészko­dik a Bükkre. A szélein a be- barnult, rozsdás füvek mellett már hártyás, jégselyem-tető feszül. A faluból a „csutajos”, rőt, ritkás, vékonyderekú mogyo­ró, bükk és tölgy rengetegéből előbukkan a bükki bújdosó. Meleg ködmön, prémes süveg, bagariacsizma az öltözete. Ar­cát már szőr fedi, kezében gö- csörtös botot szorongat. Megáll, visszanéz a falura. „Ahol a világnak nincsen szája.” Szeme megtelik könnyel. A szíve meg szeretettel. Hát mégis megvan a haza? A nép? Az élet? Kemény idők, de acélból van a nép! Tőlük kell tanulni! A hazát szeretni! Es a hazáért élni! A bükki bujdosó megina :1 a ket —. telt, dús kalászok, még csak tejesérésben vannak, ké­sőbb lehet vágni. Az, emberek a takarmányfé­lék betakarítását végzik, s en­nek a munkának láttuk min­den folyamatát. Pásztor Imrét, vagy nyolc- tizedmagával egy jókora, de még mindig csak készülő kazal tetején találtuk. Egy vontató hordja két pótkocsival a száraz vörösherét és a földszintről ugyancsak gép, a kazalozó viszi a magasba. Idősebb emberek, akik a kazalozást végzik, így gépekkel ugyanis könnyebb a munka, no meg a kazalrakás nagy szakértelmet igényel, mert ha beázik később, bizony nagy a kár. tájékoztatja az embereket és AZ ELNÖK ezt -> későbbiek során is meg­figyeltem, hogy rendszeresen, majd mindenkinek beszámol a dolgok állásáról. Itt mindenkit érdekel minden, s ezt az elnök érezteti leginkább. Pásztor Imre egyszerű termelőszövet­kezeti tag, az egyszerű alatt itt az értendő, nincs semmiféle különleges funkciója, mégis az elnök töviről hegyire elmondja neki a takarmányozás jelenlegi helyzetét. Beszél, valami ilyen hangsú’lyal: hát tessék, lássá­tok, itt tartunk. — Aratnak-e az idén? — ér­deklődöm és az emberek csak intenek a fejükkel: ebből már kimaradunk. — Helyettünk a gép dolgozik — mondja Pásztor Imre. — Ma­gam sem bírom a kaszát... Mást mindent- bírok, de ka­szálni nem. — Két kombájn lesz, azaz kettő és fél, mert ha a Szabad Nép Tsz-ben végez a gép. át­jön ide — magyarázza az elnök. Az öregebbek valóban kima­radnak. Az építő munkacsapat tagjai viszont aratnak is. Sándor Fe­renc, a vezetőjük, azt mondja: ott lesz mind a 12 kőműves és az ácsok is mind a hárman. Sőt, még Sándor Ferenc gim­nazista fia is bejelenti a csat­lakozást. Mert dolgoznak a tsz-ben diákok is a nyáron, ez már ha­gyományos. — A könyvelő fia még az egyetemi szünidőben is itt volt köztünk — emlékezik a tsz el­nöke. majd mosolyogva hozzá­teszi: Mégis mérnök lett... Ügy mondja azt: „mégis”, hogy világosan érzik: talán pont ezért... Aratnak a füzesabonyi Pető­fi kőművesei, pedig tennivaló­juk akad bőven a szakmában is. Felépült egy 500 férőhelyes sertéshizlalda, máris a fiazta- tók építéséhez fogtak, másutt az istállók padlóját betonoz­ták és így lehetne sorolni to­vább. No, az igaz, a tsz-elnök is és az egész irodai apparátus is részt vesz az aratásban. BARTHA ANDRÄTj Ferenccel: — Elválik, kié lesz a jobb aratóbrigád. A tennelőszövetkezet nagy jégkárt szenvedett. 700 holdat elvert a jég. gabonát vagy 300 holdat sújtott az elemi csapás, a biztosító 850 ezer forintot fi­zet, de így is nagy a kár. Más helyeken szép és sokat ígérő a vetés. Bár sok búza elpusz­tult, mégis van több. mint 1200 hold aratnivaló. — A gépek végeznek 600 hol­don. ezenkívül 113 pár* arat Vagy 23 pár kell a gépek ki­szolgálásához, a többiek kézi kaszával dolgoznak, ha nem si­kerül valamilyen jobb megol­dást találni — tájékoztat a tsz- elnök. Jobb megoldást ... A mező- tárkányiak átalakítottak egy fűkaszát aratógéppé és azt mondják, igen jól sikerült. A Duna Cipőgyár végezte el a munkát, azonban látni nem en­gedik. Majd csak akkor bocsát­ják közszemlére a gépet, hogy ha elfogadták az újítást. Az idő sürget, siethetnének az effajta újítások elfogadásával — így vélekednek Füzesabony­ban —, sőt. talán ráérnének azt az újítást később is elfogadni. Jó volna már látni ezt az arató­gépet. Nagy István még a lucernát vágja a füzesabonyi Petőfi Tsz egyik fűkaszájával. Ha befeje­zik a takarmánybetakarítást, szeretné átalakítani a fűkaszát aratógéppé. Kiszámították az elnökkel, hogy ha 100 holdat levágnak egy ilyen átalakított fűkaszával, akkor összesen 300 holddal kevesebbet kell kézzel levágni. Ez pedig nagy szó. Az aratásban részt vesznek 42-en olyanok is, akik nem tag­jai a termelőszövetkezetnek. Kovács Imrénének vasutas a férje, ő maga tsz-tag. A férje az aratás idején veszi ki a szabadságát és arat. — Mi is jól járunk, meg a szövetkezet is — mondja az asszony. VÉGIGJÁRTUK A HATART I és most végül még egy olyan dolgot szeretnénk elmondani, ami nem tartozik ugyan a szemle tapasztalataihoz, azaz nemcsak arról szól, hogy szép a vetés, és hogy készülődnek a nyári munkákra — mégis érde­kes. Mikor Bartha Andrással utazgattam, talán azért, mert sok Mikszáth-regényt olvas­tam, nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy az el­nök országgyűlési képviselő. Régi kifejezéssel élve: honatya. Lépten-nyomon megállítják; idősebbek, fiatalabbak: — Mi újság, Andró? Viccelődnek, pajtáskodnak vele. soha még ilyen közelről nem tapasztaltam, hogy mit je­lent a demokratikus választás. A' szólam tartalmát tapintható közelségben érzi az ember: Bartha Andrást maguk közül választották az emberek, tsz-el- nöknek, képviselőnek. Kiss János Emelkedik a világ sörfogyasztása A sörgyárosok szövetségé­nek évi beszámolója szerint a Segítik az új termelőszövetkezeteket Ugyancsak segítséget adott az említett szövetkezetnek a Káli Cementipari Vállalat is, ami­kor 15 embert küldött a szö­vetkezetbe a kapálások idején. A szihalmi Petőfi Termelő- szövetkezet szintén az újak közé • tartozik, és igen sok ne­hézséggel küzdve dolgozik még. Ezt a szövetkezetét B Fü­zesabonyi MÁV Állomásfő­nökség segíti nemcsak a nö­vényápolásokban, hanem az építkezési gondjaik megoldá­sában is. A füzesabonyi vas­utasok salakot adtak a szövet­kezetnek, ezenkívül a kocsi­szín, a sertésfiaztatók és a kut- ricák felépítésénél is ott vol­tak. világ sörfogyasztása 1959-ben 5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az elmúlt öt évben a sorfogyasztás szerte a világon kb. egyharmaddal emelkedett. Megállapították, hogy a világon a legolcsóbb sört Angliában mérik, a sörfo­gyasztás növekedése pedig leg­szembetűnőbb Franciaország­ban volt. Segédeszköz kényelmes rékavadászoknak A norvégiai Hans Leif Han­sen fotocellás berendezést He­lyezett el rókacsapdáiban. A berendezés segítségével Han­sen hálószobájában csengő jelzi, ha rókát fogott a csapda. A kényelmes vadász egyetlen megoldásra .váró problémája, hogy miképpen tartsa távol a csapdától a kóborkutyákat és macskákat, amelyek rókának „álcázva” magukat, megzavar­ják éjszakai nyugodalmátj dérlepte, keskeny csapáson.? Botjával időnként lyukat döf? a levegőbe. Haynauval, az? osztrák pribékkel vitatkozik? gondolatban: ? — "ön az 1848-as lázadás? egyik vezetője volt? ? — Az voltam. ? — On a császár ellen tá-> madt! ? — Az elnyomás ellen! ? — Hazaáruló! ? — A hazám édes gyermeké-? nek hív! < Az ifjú ember arca tüzel. > Botja vágja, kaszabolja a leve-? gőt. A zsandárkirály, Haynau? képe táncol előtte. Fullasztó? vágy keríti hatalmába, hogy? felkiáltson: ? — Hazám! Beszédem van? véled! ? Hó hull a prémes süvegre.? Kicsiny, fehér vattacsomók.? Hó hull a „Hársas-forrás“ tisz-? ta vizébe. Dideregnek a fák a? tél első ruhájától. ? A bújdosó lapos kőre ül.? ^ A hársfa alól bugyogó? < tiszta forrást nézi. ? Mit néz benne? ? Tán a messzi jövendőt, az? emberséges jövendőt látja? ? Végtelen a csend. A hó ne-? szez csuoán. Az ember arca? megbékél. A patak csobogott-e? ! valamit, vagy a rengetegtől? i kapott-e választ? Ki tudja? ? . Leveszi süvegét. Térdre? ereszkedik és forrón odaszorít-? ja arcát az őszi avartól terhes? anyaföldhöz. ? A bükki bujdosó. ? : Jókai Mór. ? ? Igen szép és jó, sőt dicsé- ?retre méltó az, ha egy társa- ? dalmi szerv, vállalat, vagy ré- ?gebbi termelőszövetkezet se- ?gítséget ad a kezdő, gondok- ?kal, bajokkal küzdő új szövet- ? kezeteknek. Ennek a baráti, ? elvtársi segítségnyújtásnak ?szép példái láthatók a füzes- ? abonyi járásban, ahol a káli ? Vörös*Hajnal Tsz a most kez­edé Március 15. Tsz segítségé­ire sietett. A régi szövetkezet ? tagjai közül 20 ember vonult S ki az új szövetkezet földjeire, ? hogy a növényápolásnál segít­séget nyújtsanak. így, az idő- Sgebb testvér segítségével a ? Március 15. Tsz tagsága az Saratás idejére a szükséges hö- ívényápolási munkákat elvégzi. vetkezeteknek nagy segítséget jelentenek, viszont ők is jó! járnak, néhány napi munká­val megkeresik családjuknak a jövő évi kenyérnekvalót, hisz a szövetkezet munkaegység értékben fizet, a szihalmi Pe­tőfi Tsz-ben például 7,5 mun­kaegység jár egy-egy hold le- aratása után. Ha ezt szorozzuk a betervezett 41 forintos mun­kaegység értékével — kiszá­míthatjuk, hogy az arató több mint 300 forint értékben kap gabonát a szövetkezettől. Nem késik a segítség a járás szövetkezeteit patronáló válla­latok, ipari üzemek részéről sem. A budapesti patronáló vállalatok már régebben fel­ajánlották segítségüket. A na­pokban pedig a járási pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyán megjelent több Heves megyei vállalat vezetője s ők is felajánlották segítségüket. A “járás két állami gazdasága — a füzesabonyi és a porosz­lói — 200 hold gabona gépi aratását vállalta, a Finomsze- relvénygyár dolgozói teher­gépkocsit adnak a behordás- hoz, ezenkívül a 32-es Autó- közlekedési Vállalat, az Egri ? Dohánygyár és a Tejipari Vál­lalat vezetői is hatékony se­gítséget ígértek. A dohánygyár > dolgozói közül tíz aratópár se- >gít a járás szövetkezeteinek, az > autóközlekedésiek pedig az í egerf armosi termelőszövetke- .zeteknél vállalták tíz hold le­járatását. S végül nagy segítsé­get jelent még a KISZ-fiatalok > vállalása, akik a járás terüle­tén összesen 1450 hold gabona Jlearatására szerződtek a ter- J melőszövetkezetekkel. A járás > vezetői remélik, hogy a tsz-ta- >gok szorgalma, a gépek segít­sége, valamint a társadalmi > szervek, vállalatok összefogá­>sa, nem marad eredmény nél- ? kül. Cs. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents