Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

1960. június 24., péntek NÉPÚJSÁG s Emlékeztető gondolatok aratáskor Az 1939. júl. 14-én keltezett, a csendőreég nyomozóosztálya parancsnokságának heti össze­sítő jelentése került a minap kezembe. A következőket írja többek között a jelentés. „Nagyfiiged (Heves vm.) községhez tartozó Anna-major- ban foglalkoztatott 63 arató­munkás július 4-én bérkövete­lés miatt sztrájkba lépett. Az ■ügyben a gyöngyöst főszolgabí­ró a helyszínre kiszállt és a sztrájkoló munkásoknak, ígére­tet tett. hogy követelésük érde­kében a szükséges intézkedé­seket megteszi. A sztrájk egye­lőre tart.’1 Ennyit saól szűkszavúan a jelentés azokról az arató- munkásokról, akik megelégel­ték a földbirtokosok által tör­ténő kiszipolyozást és ha csak pillanatnyi érdekért, eiőnyért is, de szembeszálltak a hatal­masokkal. Követték azoknak a példáját, akikről egy másik — 1939. április 28-án kelt 7* ugyancsalt csendőri jelentés így számol be: „Karácsond (Heves vm.) határában levő... gyöngyösi lakosok szőlőtelepe­in foglalkoztatott 146 szőlő­munkás április 1-én béremelé­si követelés miatt a munkát beszüntette...’’. Június 2-án pe­dig azt közli a csendőrség je­lentése: „Verpelét község ha­tárában levő István Béla gaz­daságában 22 summás munkás május 4-én a munkát beszün­tette. mert a munkaadó napkel­tétől napnyugtáig dolgoztatta őket.” Tömören, precízen fogalma­zott sorok ezek és mégis meny­nyi kínlódás, szenvedés és nél­külözés van mögöttük. És mindez a Horthy-uralom 25 esztendejének abban az évé­ben, amikor konjunktúra van Magyarországon, amikor a pro­paganda minden eszközével harsogják, hogy „milyen bol­dog, megelégedett a magyar. Bizonyos mértékig igaz is ez a propaganda. Mert: jól élnek az urak és a papok. Jól él a földbirtokos, a szolgabíró, a jegyző, a főispán és a püspök, és nem rossz a sorsa, nem pa­naszkodhat a gazdag paraszt, e kulák sem. Akinek sok a földje, nagy a vagyona, akinek mások vetnek és máso! -arat­nak — azok jól élnek. life, aki vet és aki arat — az nélkülöz. *A cseléd, a napszámos, az, aki más földjén, másnak görnyed — rosszul éL Csak kínlódik a szegényparaszt, a kisbérlő. és még a középparasztok közül is sokan. Az ő lábuk alól csúszik ki a föld. Az I. világháború utáni 10—12 évben, másfél- kétmillió kisparaszti föld ke­resett új gazdát. És talált is* Az új gazda: a bankár, a föl­desúr, a gazdagparaszt Az adó, az adósság, az árenda és az uzsora azok kezére juttatja a földet, akiknek úgyis van. Az 1932-es évben a tízholdas pa­raszt kétszer annyi adót fizet holdanként, mint a tízezer hol­das földbirtokos. A Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak 1932-ben kiadott harci programja közölte az alábbi adatokat: „A végrehajtó, aki­nek a csendőr az állandó kísé­rője. 1929-ben 3482, 1930-ban 5117 és 1931 első felében 12 000 kisparaszti birtokot árverezett el... A szegényparaszt termé­sét, jószágát potom áron kapa­rintják meg a bankok, amelyek igazgatóságában a nagykeres­kedő. és gyáros mellett ott ül a nagybirtokos is.” Ilyenkor, nyár derekán a földbirtokos, a bankár, a Mát­rában, a Balatonnál, vagy ép­pen az olasz tengerparton hű- sölt. A cseléd, a summás pe­dig, aki elvetett, le is aratott., Be pem magának! És ha valaki csak egy kevés­sel is többet követelt a yerejté- kéért, gyermeke éhínségének enyhítésére, a hatalommal, a csendőrrel találta magát szem­ben. Mert nemcsak a jólét, a szabadság, a jog is azoké volt, akiké a sok föld. a vagyon... Most is aratni készül a falu. Az arat, aki elvetett. De most már magának! Amikor erről a készülődés­ről beszélgettünk, így szólt egy idősebb tsz-tag: Abban az idő­ben ilyenkor már sorban áll­tunk a malom előtt kölcsön- lisztért. Alig várta az ember, hogy kaszát foghasson.és hogy valahol előcséplés legyen. Tőle hallottam azt is, hogy az egyik Tárná menti község­ben a még ki nem hűlt kenyér egy ember halálát okozta. Na­gyon éhes volt és már régen nem evett kenyeret. Szó esett arról is: mennyire vigyáztak minden egyes ka­lászra, minden egyes szemre. Övták a madaraktól, a hullás­tól, sűrűn gereblyéztek és utá­na még kalászt is szedtek és csak ezután engedték az apró jószágot a tarlóra, hogy ha va­lamicske mégis elhullott, ne menjen az sem kárba. Így kellene most is rendbe tenni a gabonát. Nem, nem az éhségtől reszketve, hanem szor­galomból, szívből, ahogy azt a magyar paraszt szokta. A régihez képest másként, könnyebben és gyorsabban aratunk most, gépek segítenek a kaszának, de mindet még nem pótolják. Vannak még olyan szövetkezeteink, ahol nincsenek a gépi aratásra meg­felelő táblák. A legfontosabb most: álljon munkába annyi ■ kéz, annyi kasza és annyi gép, amennyire csak szükség van. És jók legyenek a gépek, szor­galmasak az emberek. A tsz- ben így határoztak: korán haj­nalban kfeadik az aratást. A szövetkezetek nagy része ki­osztja családonként az aratni- valót és segítségül hívják az aratáshoz az üzemekbe járó dolgozókat is. Mindig segítet­tek ők családjaiknak, most is tudnak és szükség is van a se­gítségükre. Általában az a jel­lemző: igyekeznek legjobban megszervezni a munkát, bíz­nák a tagságban és a gépál­lomásokban, azok dolgozóiban. Szövetkezeteink egy része el­ső ízben áll ilyen nagy feladat előtt. De mert a tagság meg­érti, hogy az ország, a mi ke­nyerünkről van szó. és később egyre inkább torlódik a mun­ka, mindent elkövet, hogy szí­vós, szorgalmas munkával, eredményesen végezze el az aratást. Papp János . «.Házasodási fesztivál" Belgiumban A belgiumi Ecaussines fa­lucska világhírt, szerzett azál­tal, hogy minden évben „háza­sodási fesztivált” rendez. A fa­luban a belga lányok százai és számos országból érkező agg­legény gyülekezik, hogy férjet, illetve feleséget válasszon ma­gának. A népszerű fesztiválon éven­te sokan lelik meg párjukat. Ógörög rendelet egj kávéházi asztalon Dr. Michael Jame­son, a pennsylva­niai egyetem klasz- szika—filozófia ta­nára, 50 kilomé­terre Athéntől fontos ókori athéni rendeletet talált egy kávéházi már­vány asztallapba vésve. Jameson szerint a mintegy 400 szóból álló rendelet a híres görög hadvezértől, Themistoklestöl ered. I. e. 480-ban. Themistokles előre látta a perzsák be­törését; a rende­let, amelyet a nép és a tanács jóvá­hagyott, kimondja, hogy Athént ki kell üríteni és nem a szárazföldön, ha­nem a tengeren kell harcolni a per­zsák ellen. Mind­ez új fényt vet a thermopylaei és salamisi csaták történetére. Jameson szerint az asztallapon ta­lált rendelet az eredetinek másola­ta és vagy 150 év­vel a döntő csata után készülhetett. Egy nagyszerű mozgalom bölcsőjénél A villany bevezetését tervezik Akolháton Pély községtói kilenc kilo­méterre van Akolhát, ahol a tanyaközpontban hetven csa­lád él, az Uj Élet Termelő­szövetkezet tagjai. A tanya- központban már eddig is sokat tettek annak érdekében^’ hogy megszüntessék a világtól való elzártságot. Ehhez nagy lépést jelent az a terv, hogy villa­mosítják a tanyaközpontot. Nemrég felmérték, milyen le­hetőségek vannak erre. A ta­nyaközpont melletti fővezeték­hez kell egy trafóházat építe­ni, s ezzel megoldódik hetven család lakásának villamosítá­sa, valamint a tsz és az épülő kultúrház villanyárammal való ellátása is. Gyomlálják a rizst A hevesi járás több termelő- szövetkezetében a kapások ápo­lása mellett nagy feladatot je­lent, hogy erre az időszakra esik a rizs gyomlálása is. Jól szervezett munkával ezt is igyekeznek megoldani, s a já­rás valamennyi rizstermelő szövetkezetében ez a munka is folyik a többi soron levő nö­vényápolási munka mellett. A rizs jó termést igér, igaz ugyan, hogy a hideg idő kissé megsa­nyargatta a növényeket, azon­ban a további meleg idő még sokat javíthat a termésátlago­kon. Új, nagyszerű mozgalom van kibontakozóban me­gyénkben. A „400 holdasok” mozgalmának nevezhetnénk. Kezdeményezői a Horti Gép­állomás kombájnosai, akik így akarnak segíteni a ter­melőszövetkezetek nagy gondján, amit a gabona szem­veszteség nélküli betakarítá­sa okoz. Átlagosan 400 hol­dat vágnak le, és ebben ben­ne van az, hogy a kezdő, fia­tal kombájnosok igyekeznek túlteljesíteni a műszaknor­mákat, s a régi, sok tapasz­talattal rendelkező kombáj­nosok, messze a műszaknor­ma felett teljesítenek, bele­adva a munkába a szívü­ket is. Hogy milyen jelentős az, amire vállalkoznak, annak megértéséhez, léméréséhez talán elég annyi, hogy egy kombájn terve átlagosan 240 hold gabona learatása, el- cséplése. Ennyire számítottak a szakemberek, amikor a gé­peket készítették. De a mi kombájnosaink ehhez a kapa­citáshoz még hozzáadják lel­kesedésüket, az ország ke­nyerének biztosításáért érzett felelősségüket. Azt, hogy tudják, milyen* bizakodva várnak segítséget a gépállo­másiaktól a munkaerőhiány­nyal küzdő termelőszövetke­zetek, azt, hogy egyetlen szem gabonának sem szabad kárba mennie. És hozzászámítják azt is, mire képes egy ember,' ha igazán, szíwel-lélekkel végzi munkáját. Tegnap értekezletet tartot­tak a megye kombájnosai, s amikor a Horti Gépállomás vezetője bejelentette, mire vállalkoztak a horti kombáj­nisták, kiderült, a többiek sem maradnak mögöttük em­berségben, munkakedvben. A mozgalom, amelyben 400 hold aratását tűzték célul kombájnonként, a megye va­lamennyi kombájnosa bene­vezett. Hiszen valamennyien saját ügyüknek érzik agyon* szemveszteség nélküli beta­karítás sikerét. A nagy munka még előt­tünk van. A kombájnosok ezekben a napokban még új­ra és újra megvizsgálják gé­peiket, hogy amikor nekivág­nak a hatalmas tábláknak, ne legyen semmi fennakadás. A gépállomások vezetői még sokat tehetnek ezekben a na­pokban azért, hogy a vállalás teljesítéséhez minden meg legyen: a pontos menetirány­terv, az alkatrész-utánpótlás és biztosítva legyen a szere­lés gyorsasága is. Kombájnosaink bíznak ere­jükben, hogy adott szavukat teljesíteni tudják. De biza­kodva néznek rájuk a szövet­kezetiek Is, mert vállalásaik teljesítése azt jelenti; hogy kevesebb gabona marad a kézikaszásokra, akikből amú- gyis kevés van minden szö­vetkezetben. A kombájnosok kezdemé­nyezése, vállalása, minden dicséretet megérdemel. Sok sikert kívánunk teljesítéséhez. d. — Az egri dalosünnep előtt Az egri székesegyház lépcső­sorára már napok óta építik a színpadot, hogy a kórusok több száz fős serege elférhes­sen rajta. A járókelők kíván­csian szemlélik a nagy sür- gést-forgást, olvassák az ízlé­ses plakátot, amely június 25— 26-ra és július 3-ra egri zenei napokat hirdet, míg június 27- re a János vitéz című balettet irányozza elő. A szervezés szálai az Egri Városi Tanács művelődési osz­tályára futnak össze. Felkeres­tük hát Kiss István előadót és Szállási Gyulánét, hogy az elő­készület méreteiről, részletei­ről tájékoztathassuk olvasóin­kat. — A hagyományos dalosün­nep külsőségeiben is megfelel majd az országos nívónak. Ti­zenöt kórus adja tudását ezen a díszhangversenyen, amely a lépcsősoron zajlik majd le. Sok új vonás jelenik meg az idei rendezésben. A műsor öt számát az összes kórusok ad­ják elő, míg a további számo­kat is egy kivételével több kó­rus együttes fellépése teszi grandiózus hatásúvá. Mind­össze egy számban szerepel egy kórus saját műsorával. En­nek az elgondolásnak az atyja Auer Gyula zenetanár, aki lel­kes rajongással szervezi-ter- vezi a jövő zenei eseményei­nek formáit, eddigi tapasztala­tai alapján. Az idei dalosün­nep köré ugyanis művészi cso­korként zenei napok is fonód­nak és mutatják az egri zene­kultúra további fejlődésének távlatait. — A szervezés és a techni­kai előkészítés és lebonyolítás munkájában mintegy hatva- nan vesznek részt: társadalmi aktívák segítik a rendező bi­zottságot bonyolult munkájá­ban. Az egész teret, a székes- egyház klasszikus homlokza­tát, de a szabadtéri színpadot is nyolc higanygőzlámpa fogja megvilágítani — nappali fé­nyességgel. A város üzemei és vállalatai nagy ügybuzgalommal készül­nek arra, hogy méltóképpen fogadják az általuk patronált kórusokat. Az Egri Lakatos- árugyár fiataljai a zalaeger­szegi pedagógus énekkarnak ajándékképpen az egri mina­ret nikkelezett mását készítet­ték el. — Az ünnepségek azzal kez­dődnek, hogy az énekkarok karnagyaik és a patronáló üze­mék igazgatóival az élen* zászlókkal felvonulnak majd szombaton déli egy órakor a városi tanács épülete elé, ahol a városi tanács VB-elnöke, Kocsmár elvtárs ünnepélyesen megnyitja a dalostalálkozót. Az összkórus Cser: Dal a fel- szabadulásról című művével tiszteleg Eger város vezetői é§ közönsége előtt, majd viszon­zásul tíz egri község népvise­letbe öltözött fiataljai énekel­nek el népdalokat. A patroná­ló üzemek és vállalatok igaz­gatói, vezetői megkoszorúzzák! a kórusok zászlóit, az énekkar rok eléneklik jeligéiket, majd az összkórus zárja be az ün­nepi nyitást. <yí izám h ejfibemk másként számolják az évsza­kokat, nem a naptár szerint, hanem a munkák jellegének megfelelően. Január 1-től jú­nius utolsó napjáig, azaz hat hónapig tart a tavasz, majd in­nen szeptember 1-ig a nyár kö­vetkezik. Aszerint rendeződtek így az évszakok, hogy mettől meddig tart a tavaszi munka, illetve a nyári tennivaló. Most, ebben az időszakban összefolynak az időszakok, mert az igaz ugyan, hogy sok gép a növényápolást végzi, vagy éppen kaszál, ám meg­kezdődött aratás is, már vágják az aratógépek a káli Vörös Csillag Tsz árpáját. A kombájnok még nem érkeztek meg mind, de az 'a kilenc — ami már itt van — a napokban kezdi meg a kivonulást. Arat­nak és ez már a nyári munka. Az aratás a tervek teljesíté­se ■szempontjából nem tarto­zik a tavaszhoz. A tavaszi ter­vet eddig 96 százalékra telje­sítették a Füzesabonyi Gépál­lomás dolgozói és a szezon vé­géig (június 30) meglesz, biztos a száz százalék, sőt még több is. Mindez azokon múlik, akik jelenleg a kapálás, vagy a ka­szálás munkáit végzik. A tervet teljesítik, és ha nem magyarázzák meg, hogy mind­ez mit jelent, akkor is tudják: ezen a helyen elvégezték, amit vállaltak. Ha mindenütt elvég­zik, amit vállaltak, akkor lesz ebben az országban jelentős ipar, virágzó mezőgazdaság, boldogabb élet.. nagyszerű dolog. Ez tehát HA MEGKÉRDEZZÜK Földi Ist­vánt, a Füzesabonyi Gépállo­más üzemgazdászát, hogy mit jelent- a 100 százalék, mit je­lent a terv — a következő vá­laszt adja: — A tavaszi tervünk har­mincezer normálhold, ez je­lenti a száz százalékot, teljesí­tettünk eddig 29 570 normál­holdat, ez pedig a kilencvenhat százalék. Biztosan meglesz a 100 százalék, mert még hátra van egy dekád, azaz tíz nap. Számokban kifejezve, vala­hogy így fest a dolog. Normál­hold, százalék, dekád ... Lai­kusnak keveset mond, a hoz­zá nem értőket untatja. Simon Mihály, a főmezőgaz­dász, már úgy mondta el ugyanezt, hogy határszemlét tartottak és a termelőszövetke­zetek elégedettek a gépállomás munkájával mind a 12 község­ben, amelyek hozzá tartoznak. Nincs lemaradás a tavaszi munkákban. És ez a fontos, a számok leg­lényegesebb mondanivalója. Tizenkét községben, ahol most kezdték a közös munkát, a gépállomás megtette a ma­gáét, nincs lemaradás. Ezek­ben a községekben egyre gya­rapszik a hit, egyre nagyobb a kedv, a munka lendülete. Pár nap és a gépállomás száz szá­zalékra teljesíti a tavaszi ter­vét ... Mert... Mert hatezer normálhold szántás helyett 4200-at teljesí­tettek, háromezer hold szere­pelt a tervben és 4640-et ve­tettek, mert a gépi kapálást nem háromezer holdon, hanem majd négyezer holdon végez­ték el... Mert Bársony Bertalan tel­jesítménye már 620 normál­hold, Dér Gyuláé 650, Török Jánosé 660, Kovács Istváné 590 — és lehetne sorolni to­vább. az em­berek A TELJESÍTMÉNY munkájából adódik, és amikor a szárazon csengő, bonyolult­nak ható számokat vizsgáljuk, olykor meg is feledkezünk er­ről. Először akkor figyel fel az ember a számok jelentőségére, amikor megérti, hogy mindez annyit jelent: a munkákat idő­ben és jól elvégezték. Ebből következik majd, hogy jól dol­goztak az emberek. Mit jelent az, hogy Bársony Bertalan 620 normálholdat tel­jesített eddig? — Annyit jelent, hogy kis híján kétszer annyit végzett, mint amennyit eredetileg meg­határoztok számára — hangzik a szakemberek magyarázata és elmondják, hogy Bársony Ber­talannak mindössze 335 nor­málhold volt az eredeti terve. A gépekre terveznek, nem az emberekre. Megnézik évekre visszamenően* hogy egy-egy gép mennyit teljesített és en­nek alapján határozzák meg a tervét, alig valamivel a maxi­mális teljesítőképesség alatt. Mégis előfordul, hogy meg­duplázzák a normát, túlszár­nyalják és a papíron, a név után ez áll: 200 százalék. Szuromi Sándor, a párttitkár azt mondta: a terv a gépre ké­szült, de a teljesítésből kiderül, hogy milyen az ember... A traktorosok egy része reg­gel négytől este 9—10 óráig ül a gépén és sokszor így megy ez hetekig, még vasárnap sem szüntetik be a munkát. SOKAT KERESNEK, j mán egy Milkó Mihály nevű fiatal traktoros egy hónap után 12 000 forint fizetést vett fel. Éjjel-nappal a traktoron ült és ment. Ez az ember — ahogy mond­ják — gyomorbajjal küszködik és alighahem véglegesen le kell szállnia a gépről. Az anyagia­kért kockára tette az egészsé­gét és ez elhalványítja a nagy teljesítménnyel járó dicsőség fényét Nem szégyen a pénzért dolgozni, — ez igaz, és az is helytálló, hogy a munka után fizetség jár. Ám, mégis meg­gondolja az ember1 pénz, vagy egészség? És akkor inkább az utóbbi, ezzel mindenki egyet­ért. A gépállomás is helyteleníti az emberi erő túlfeszítését, de beleavatkozni, hogy ki mennyi többletmunkát végez, ebbe; nem is tud, de nem is akar. Am a többség esetében nincs; is szükség erre a beavatkozás-; ra, mert sokszor nem a pénz; szabja meg, hogy mennyit vé­geznek a traktorosok, hanem a; munkáltatók igénye. A gépeket kihelyezték a tér-; melőszövetkezetekhez és a ke-; zelőik ott élnek a községben.; Együtt dolgoznak a parasztok­kal, akaratlanul is belelátnak az életükbe, osztoznak a gond­jaikban. A többség már tsz- tag, azaz, amikor ráérnek, dől-; goznak a szövetkezetben, műn-; kaegységre. Ám, aki nem tsz- tag, az is ismeri a tsz-ek gond- ját-baját és segíteni akar, mert; kötelességének érzi. Feldebrőn Dér Gyula vasár-; nap is kaszált, mert látta, hogy: a permetezés sürgős és elma­radnak vele, ha sokáig bajiad­nak a tsz-tagok a szénával.; Megértette, hogy szükség van a; munkájára és vasárnap is dől-; goaott. Másutt, ha az időjárás; leállítja a gépeket, a kedvező; időt messzemenően kihasznál-; ják, utána, vagy kevés a mun­kagép és hogy többre érjenek,; mennek éjjel-nappal a szövet­kezet érdekében. agyo-I mord HA EZT IS MEGÉRZI és bizony megérzi, akkor hő-; si tettet jelent a munka. Nagy szó, kissé fennkölt is,; de itt elmondható, mert igaz: a! százalékok, számok nemegyszer! az ember hősi munkáját takar-! ják. • Kiss János — A szombat esti hangver­seny után vasárnap többének- ;kar Egerben marad, délelőtt I városnézés után bükki és mát* ;rai autóbuszkirándulások te«: ■ szik felejthetetlenné a dalosok ; találkozóját. Sok apró részletet mondtak • el a rendezés vezérkaránál ; azokról a kellemes és művészi ; meglepetésekről, amelyekben ;az egri közönség részesül ;majd a dalostalálkozó alkal- ; mából. A város vezetői áldó-1 jzatkészen és a művészet iránti ; megértéssel vesznek részt az ; előkészítés fáradságos munká­jában és bíznak abban, hogy ‘mindenkinek feledhetetlen él- Iményt nyújt majd ez a dalos- [ ünnep is. Eger közönsége érthető ér­■ deklődéssel várja az országos- ; méretű daloseseményt és nem- •csak a patronáló vállalatok* ; hanem minden egri polgár ; büszkén figyeli majd a magas ; igényű művészi találkozót. Farkas András 100 ezer forint káposztából A makiári Béke Termelőszö­vetkezet az idén többek között korai káposztát is termelt szá­razföldi kertészetében. A ká­poszta szállítását már az el­múlt héten megkezdték, s ed­dig 100 ezer forint bevételt hozott a szövetkezetnek a ko­rai káposzta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents