Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. május 17., kedd inas! h urka&-pedugógia Gyakori látvány: két apró csemete játszik, egy leányka és egy fiú. A leányka öt-, a fiú két és féléves. A játékon hamarosan hajbakapnak és sí­rásba kezdenek. Az ötéves leányka mamája valahogyan így bátorítja gyermekét: — „Tépj a fiilibe! Ne hagyd magad, picikém!” Hogy sokan vannak ilyen szülök, akik megértés és békí- tés helyett újabb marakodásra biztatják csemetéjüket, ha azok játék közben nem egyeznek meg szépen? Nagyon szomorú dolog ez! És ez az említett eset még inkább szomorító, Szomo- rító, mert a lányos mama hi­vatásos tanító, a népi demok­ratikus állam tanítója. Álla­munk gyermekek nevelését bízta rá és ő vállalta ezt. Gyer­mekeket nevel és neveli a sa­ját véréből valót is. Emígyen: „Tépj a fülibe!” Kedves tanító néni! A dzsun­gel törvénye ez. Farkas-peda­gógia ... (— kyd —) — A MáTKAVIDÉKI Szénbányászati Trösztnek Hajdúszoboszlón ízlésesen berendezett saját üdülője van. Jó munkájuk eredmé­nyeképpen családostól üdül­hetnek itt a tröszt bányászai. A nagy nyári szezonra nagy összeggel hozták rendbe az épületet, amelyhez a gyön­gyösi XII-es akna vezetősé­ge 24 ezer forinttal járult hozzá. — MÁJUS 24-ÉN ülést tart a megyei tanács ipari állandó bi­zottsága. Napirenden az 1960. év első negyedévi mérlegbe­számoló és az élelmiszeripari vállalatok ellenőrzési tervének megbeszélése szerepel. — VERPELÉTEN meg­kezdték a Tárná holt ágán egy új, nagy teherbírású híd építését. A munkálatok befe­jezése után a községnek ez a része is közvetlenül kapcso­lódik a főutcához. Az alapo­zási munkák után most a híd vasbeton alkatrészeit szerelik össze.- MA SZÁLLÍTJÁK fel Bu­dapestre az Egri Finommecha­nikai Vállalat és a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat ter­mékeit, amelyeket az ipari vá­sáron mutatnak be. Az egriek többek között vezérlőberende­zés szekrényével és műanyag háztatási termékekkel vesznek részt a bemutatón, míg a gyön­gyösiek zárlatjelző készüléket küldenek és mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos beren­dezéseket, gépeket, így például targoncás permetezőgépet és kétféle virágpermetezőt. — AZ ÉPÍTŐK felajánlá­sa nyomán augusztus 20-ra elkészül Egerben a Rossz- templom melletti új. korsze­rű általános iskola. Az isko­lát — mint megtudtuk — Fa- zola Henrikről nevezik cl.- HATVAN MÉTERREL meghosszabbították az egri strand területét. Az új terüle­ten korszerű napozókat állíta­nak fel, s ugyancsak itt terem­tenek lehetőséget a labdajáté­kok kedvelőinek „szenvedé­lyük” űzésére. Iszapfürdő létesült Petőfi bánván EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy kék országüt (szélesvásznú) EGRI BRODY Lilea GYÖNGYÖSI PUSKIN Montparnasse 19. (szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mennyel pokol HATVANI KOSSUTH Kölyök HEVES Őfelsége kapitánya PETERVASÄRA Rosemarie FÜZESABONY Időzár A Hatvani Háziipari Szövetkezet konfekció-részleges bedolgozó varrókat, gomblyukazókat keres azonnali felvételre. Csökkent munkaképessé­gűek előnyben részesülnek. AAAAAAAAAA ▼▼▼▼▼▼▼▼▼tttttttTTt NEM FEDEZTEK FEL cso­dálatos erejű gyógyforrást, mégcsak árnyas, és üde kör­nyezet sem jelzi a rendelteté­sét, csupán szerény külsejű, egyszerű, modern vonalú épü­let a petőfibányai bányászok részére épült iszapfürdő. Az előtérből nyílik az öltöző, ezt a pihenő követi, legbelül pedig a tulajdonképpeni für­dőrész található. Egymás mel­lett sorjáznak az ágyak, ide fekszenek iszapolásra a keze­lésre szorulók. Az egyik sarok­ban csempézett medence, mel­lette zuhanyozó. Színes szőnyeg sávja fut vé­gig a padlózaton. Mindenütt rend, tisztaság és ápoltság. A pihenőben kényelmesen elhe­lyezkedve fekszik egy fiatal bányász, míg bent, éppen a pa­kolás utáni fürdőben másik két férfit talált. ,k. Egyikük már a tizenharmadik esetben kapott iszappakolást. Miután mindent megnéz­tünk, dr. Lerch Ferenc üze­mi orvoshoz fordulok felvilá­gosításért: Mi indokolta ennek a fürdőnek a létrehozását? — Főként az a tény, hogy bányászok részére épült — kezdi el magyarázatát a fiatal orvos. — A krónikus mozgás- és reumatikus megbetegedés a bányászatban elég gyakran előfordul. Ezt a megbetege­dést az a nagy hőmérsékletkü­lönbség okozza, aminek a bá­nyászok ki vannak téve. Amíg iszappakolást nem tudtunk biztosítani, injekció-kúrával igyekeztünk kezelni őket. Ez egyfelől nem hoz kellő ered­ményt, másfelől viszont a be­tegnek táppénzállományba kellett mennie. Arra, hogy gyógyfürdőbe kerüljön keze­lésre, sokszor várni kellett. Mindezeket a hátrányokat megszünteti a tröszt által léte­sített iszapfürdő. A TOVÁBBI BESZÉLGE­TÉS során kiderül, hogy most már a betegek a kezelés alatt is folytathatják a munkát, és általában kéthetes iszapkúra már komoly eredményt hoz magával. A bányászok éppen- ezért szívesen járnak kezelés­re. Ebben a fürdőben jutnak utókezeléshez a csonttöréses betegek is. — Volt egy érdekes esetünk — folytatja tovább Lerch dok­tor a tájékoztatást. — Az egyik lábszárcsont-töréses bányá­szunk már egy éve volt táp­pénzállományban, mert nem kapott megfelelő utókezelést. Még most is érthetetlen előt­tem, hogyan maradt ki egy évig ez a bányász, de a lényeg az, hogy itt, a fürdőben két hét alatt teljesen rendbehoztuk. Nemcsak az iszappakolás, ha­nem a velejáró masszázs is so­kat segített rajta. önkéntelenül is felmerül a kérdés: Honnan van az iszap? Megtudjuk, hogy Hévízről kapnak havonta 6—8 mázsa iszapot. Ezzel a mennyiséggel naponta átlagban 24 beteget látnak el. Évente körülbelül 600 beteget tudnak kezelésben részesíteni. Az iszap rádiumos, amellett pedig a hőhatása vált ki még gyógyító erőt. Állandó ellenőrző vizsgálatok alapján válogatják ki azokat a bányá­As egészségügyi miniszter első helyettese Egerben műsora. Egerben este 7 órakor: FÖSVÉNY (Petőfi-bérlet) Mátravidéki Erőmű, este fél S-kor: Anyósgenerális szokat, akiknek szükségük van iszapkezelésre. A nyilvántar­tás lehetőséget ad arra is, hogy senki ki ne maradjon, még ak­kor sem, ha saját maga nem is érzi a kezelés szükségét. ELBESZÉLGETTÜNK a be­tegekkel is. Mindegyikük de­rék-, láb- és karfájásról pa­naszkodik. Emiatt voltak kénytelenek a frontfejtést ott­hagyni, és úgynevezett „ura­sági” munkát vállalni, vagy gépkezelői beosztást, ami aránylag kevés mozgással jár. Nyilvánvalóan kevesebb a ke­reset is jóval. Egyébként erős testű, fiatal emberek, akik új­ra a szénfal mellett akarnak dolgozni és ahogy Lerch dok­tor mondja, erre rövidesen le­hetőségük lesz. Ök maguk is bíznak a teljes gyógyulás­ban, miután erre már nem egy példa van, bár a fürdő csupán február közepétől üzemel. Az­óta már 100 bányászt kezeltek, 500 alkalommal. Az üzemeltetés nem volt könnyű feladat, ahogy megtu­dom. Nem kaptak képzett masszőrt, és hat hétig ezt a munkát maga Lerch doktor végezte. Hogy miért? — A gyógyítás a hivatásom — mondja szerényen moso­lyogva. Ahogy a szemébe nézek, el­hiszem. Fiatal orvos, tudom, hogy néhány éve végzett, tele van lelkesedéssel, humaniz­mussal. Megérdemli, hogy ezt megmondjuk róla. Erre kértek maguk a betegek is. Most Harangozó János látja el a fürdő vezetését egy kisegítő közreműködésével. Megkerestem még Halmo- si Pált, a munkaügyi osztály vezetőjét, hogy ennek a létesít­ménynek a keletkezéséről is tájékozódhassunk. A követke­zőket mondta: — MUNKAVÉDELMI BE­RUHÁZÁSBÓL építettük a fürdőt. Összesen 125 ezer fo­rintot használtunk fel hozzá, amiből a berendezésre 15 ezer forintot fordítottunk. Az egész intézmény lényegében házi ke­zelésben van. Legnagyobb elő­nye, hogy helyben tudjuk biz­tosítani a gyógykezelést. Munkavédelmi beruházás­ból.« így válnak az elveink min­dennapi valósággá. G. Molnár Ferenc BOTTICELLI 1960. MÁJUS 17., KEDD PASKÁL 450 évvel ezelőtt, 1510. május 17-én halt meg SANDRO BOTTICELLI, az olasz korai reneszánsz legkiválóbb festője. Főművei: a Venus születése, a Primavera, a Sixtusi kápolna freskói és köralakban ábrázolt Madonna-képei, amelyek női alakjai kiválóan ábrázolják az emberi test és az arcok szép­ségét. Botticelli 1445-ben szüle­tett. 130 évvel ezelőtt, 1830-ban halt meg JEAN DE FOURRIER francia fizikus és matematikus. A hővezetés tanulmányozása révén a differenciál-egyenletek­hez jutott el, amelyek megol­dását trigonometrikus — róla elnevezett — Fourrier-sorba fejtette. Munkássága igen fontos a technikában, a periodikus moz­gás terén. Founder 1768-ban született. 100 évvel ezelőtt született MARTIN KUKUCSIN szlovák költő és író. Egyre többen olvasnak a megyében Egyre népszerűbbek a köny­vek Heves megyében, mind na­gyobb a könyvtárak olvasótá­bora. I960 első negyedében a megyei könyvtár olvasóinak száma csaknem 20 százalékkal, tehát majd 450-nel volt több, mint 1959 hasonló időszaká­ban. A hatvani járásban 402­vel, az egri járásban pedig 415- tel nőtt a könyvtárba beiratko­zok száma. Az olvasók számával együtt természetesen növekedett a kölcsönzött könyvek száma is. Egyedül az egri megyei könyv­tárból 2683 könyvvel kölcsö­nöztek többet. mint tavaly ilyenkor.­— No, Juliskám, jón a könyvhét és megint messzebb ke­rülök tőled... Jgazán mély és őszinte felháborodás­sal vettem immáron fényképben is tudo­másul, hogy micsoda hihetetlen mélyre süllyedt a Nyugat kultúrája, amikor nem rest e címen olyan nőket felso­rakoztatni a nézők előtt, akiken csak annyi ruha van, amennyi éppen ele­gendő ahhoz, hogy azt higgyük: nincs rajtuk semmi. Aha, — mond­tam magamban —, ime, ez a fénykép is mindennél jobban do­kumentálja, hogy baj van a kapitalizmus kultúrájával, de ti­Így kell agitálni tokban azt is meg kellett állapítanom, hogy velem azért nincs baj, mert négy­szer is megnéztem a fényképet. Hiába, ez még polgári csöke- vény bennem. Igazán jó alakú és igazán kevés öltözetű nő volt, aki mélysé­gesen felháborított, s csak a legteljesebb mértékben helyeselni tudtam az Ország- Világ szerkesztőinek elgondolását, hogy saját fegyvereivel ve­ri meg a kapitalista kultúrát, amikor or­szág-világ előtt bi­zonyította e fénykép­pel, hogy mi van ott. De mi ám! így kell ezt csinál­ni. Nem kell szégyell­ni egyetlen pillanatra sem, hogy nálunk nincs ilyen, s ha vé­letlenül fényképen egy újságban van is, az nem más, mint do­kumentáció, csak le­leplezés, csak felhá­borodás és ítélet. ítél­jen mindenki, hogy szabad-e, lehet-e ilyen nőket mutogat­ni, pláne nyugati ma­gazinok fényképein mutogatni, Na ugye, hogy nem szabad. Ac ilyen ledér öltözetű nőket, csak mi muto­gathatjuk az újság­ban, de csakis, kizá­rólag agitációs szem­pontból, antiimperia- lista propaganda­ként, hogy lássák: ná­lunk ilyesmi nincs, nem is lehet, legfel­jebb csak azért, hogy felháborodjunk. Kedves Ország- Világ, én irtóztáló módon szeretek há- borogni, éppen ezért kíváncsian várom a következő számot, amelyben — remé­lem —, egy nudis’.a klubot lepleznek majd le, hiteles dokumen­tációs anyaggal, ere­deti fényképekkel. Különben: én a telt-karcsúakat sze­releml (egri) Néhány kitűnő teljesítmény a KiSZÖV szavalóversenyén csak akkor keletkezik, amikor a cipő itt vagy ott, ebből, vagy abból az okból szorít. Ezt azért kellett így, ilyen őszintén és a kérdésnek kijáró komolyság­gal, a látszólag nem nagy je­lentőségű esemény kapcsán el­mondanunk, hogy az eddigi mulasztásokra rámutassunk és a KISZOV vezetősége a kul- tú rmunkat, az eszmei tisztá­zást ezen a téren a jövőben kezelje jelentősebb feladat­ként. A Heves megyei színeket június 5-én Szolnokon az aláb­bi sorrendben képviselik majd a jelenlegi verseny részvevői: Korompai Ildikó, Lukács Jó­zsef, Simon Ildikó, Dóra György, Ágoston Ildikó, Ko­vács Rezső. A verseny helyezettjei és a részvevők is szorgalmuk és teljesítményük elismeréséül könyvjutalomban részesültek. A könyvjutalmakat Holló Jó­zsef osztotta ki. A selejtező verseny részve­vőinek teljesítményét a bíráló bizottság nevében dr. Farkas András értékelte, aki a vers­mondás kérdéseiről őszinte és baráti vitában elbeszélgetett a részvevőkkel. A vitában fel­tűnt, hogy a gyöngyösi ver­senyzők „öregje”, Kovács Re­zső, milyen nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel beszélt arról a munkáról, amit a fiatalok körében elsősorban ő végez: az eredmények is azt mutatták, hogy a gyöngyösi szavalok jó úton haladnak, hiszen a szép orgánumú Simon Ildikó ezen a versenyen is meglepően han­gulatos teljesítményt nyújtott. A verseny őszinte és csaknem maradéktalan élménye mégis Korompai Ildikó nevéhez fű­ződik, aki Edgar Allan Poe Holló című költeményével a versenyzők színvonala iökt emelkedett. mazványával is fogunk talál­kozni ezen a versmondó dél­utánon. Ez az eset azt mutat­ja, hogy a kultúrforradalom még nem ért el bizonyos réte­geket, még nem általános az eszmei tisztázódás és a múlt­ból ittmaradt hamis, bár jó szán­dékú hangokat megszólaltatni hiba. Nem lekicsinylendően nemes szándékból jött össze ez a szavalóverseny, de a bíráló bizottságnak és a jószándékú hallgatóságnak is az a benyo­mása támadt a végighallgatott kétórás versmondás után, hogy a kisiparosok között szükséges és célszerű az ava­tott kéz vezetése. Mert a tizen­hat szavaló között nem egy ki­tűnő képesség mutatkozott De, de legtöbbjük szemmel látha­tóan küszködött a tolmácsolan­dó vers gondolatvilágával1 az avult mondanivaló mögül „ki­látszott” az átélés hiánya, az a bizonyos félszeg érzés, ami A Kisiparosok Heves me­gyei Szövetsége az egri szék­ház már készen álló kultúr­termében rendezte meg idei szavalóversenyét. A verseny egyben válogatást is jelentett a Szolnokon, június 5-én meg­rendezendő országos szövetke­zeti szavalóversenyre. A selej­tező komolyságát az a tény is aláhúzta, hogy azon megjelent Karnis Pál, a KISZÖV elnöke, Prokai Antal párttitkár és It- tes László, a KISZÖV kulturá­lis bizottságának az elnöke. Tizenhatan indultak a me­gyei vetélkedésben. Az előké­szítő munkálatok elkésése miatt egységes, a modern gon­dolkodásnak, a mai életérzés­nek megfelelő, a mi életünk­kel foglalkozó vers-sorozat el­mondására nem is számítha­tott a rendezőség és az öttagú bíráló bizottság, de azt nem várta és nem várhatta senki, |hogy még Pósa Lajos fogal­egészségügy szervezeti felépí­tésében is. Simonovits elvtárs ezek után a Szovjetunióban tett tanul­mányútja alkalmával szerzett gazdag tapasztalatok alapján ismertette a szovjet egészség­ügy néhány szervezési kérdé­sét. Elöljáróban leszögezte azt, hogy a szovjetunióbeli alap­elv: a megelőzést, az elmélet és gyakorlat összekötését biz­tosítani kell és a magasszín­vonalú orvosi ellátást köze­lebb kell vinni a lakossághoz — ezek változatlanok, de for­máikban már különböznek, szinte napról napra változnak, fejlődnek. A közegészségügyi járvány­ügyi állomások szervezeti fel­építését, feladatkörét ismertet­te először, majd a kórházon kívüli megelőző egészségügyi ellátásról, a járóbeteg-ellátás­ról beszélt. Ismertette a kórház és rendelő egyesülési formát, majd a sztomatológiai ellátás, az üzemorvosi ellátás után a gyermek- és női tanácsadás kérdésére tért rá. A felsőoktatás ismertetése után kihangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egészségügyi fejlő­désének alapja a megelőzés, amelynél: lehetőségét csak a fejlett szocialista társadalmi forma teremtheti meg. Simonovits István dr. értékes ismertető előadását nagy taps­sal köszönték meg a jelenle­vők. majd számos témával kapcsolatos kérdést tettek fel, amelyekre Simonovits elvtárs kimerítő válaszokat adott. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság orvosi szakosztálya és a Megyei Kórház tudomá­nyos bizottsága szombaton dél­után hat órai kezdettel klub­estet rendezett a II. számú kórház kultúrtermében. A me­gye valamennyi egészségügyi létesítményének képviseleté­ben megjelent orvosok szá­mára Simonovits István dr. egyetemi tanár, az egészség- ügyi miniszter első helyettese tartott előadást „A szovjet egészségügy néhány szervezési kérdése” címmel. ,■ Osváth Gábor dr. kórház- igazgató főorvos, az MSZBT szakosztályának elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, majd külön köszöntötte a körükben megjelent Simonovits elvtár­sat. Osváth elvtárs megnyitó szavai után Simonovits elvtárs emelkedett szólásra, s elöljá­róban a következőket mondta: — A szovjet orvosokkal na­gyon jó a kapcsolatunk. A kö­zelmúltban két orvosküldött­ség látogatott el a Szovjetunió­ba, az elsőt Doleschal Frigyes dr., a másodikat pedig jóma­gam vezettem. Tíz évvel ez­előtt ugyancsak jártam a Szovjetunióban, s ha valaki egy országba már másodszor látogat el, akaratlanul is ösz- szehasonlítást tesz az első lá­togatásakor szerzett tapaszta­latokkal. Én is ilyen elhatáro­zással ültem be a TU—104-es repülőgépbe. Már maga az uta­zás is meglepetést hozott, 1949-ben 8 órát, most az út csupán két és félórát vett igénybe. A repülőtér is jelen­tősen megváltozott. A vnuko- vói repülőtérről Moszkvába vezető út mellett épült város­rész is kellemes csalódást oko­zott, a faházak helyét szép, modern formájú épületek fog­lalták el. Az újabb létesítmé­nyek mély impressziókat tet­tek ránk. Az itt tapasztalt változások­hoz hasonlóan nagyarányú fej­lődést tapasztaltunk a szovjel

Next

/
Thumbnails
Contents