Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-17 / 115. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. május 17., kedd inas! h urka&-pedugógia Gyakori látvány: két apró csemete játszik, egy leányka és egy fiú. A leányka öt-, a fiú két és féléves. A játékon hamarosan hajbakapnak és sírásba kezdenek. Az ötéves leányka mamája valahogyan így bátorítja gyermekét: — „Tépj a fiilibe! Ne hagyd magad, picikém!” Hogy sokan vannak ilyen szülök, akik megértés és békí- tés helyett újabb marakodásra biztatják csemetéjüket, ha azok játék közben nem egyeznek meg szépen? Nagyon szomorú dolog ez! És ez az említett eset még inkább szomorító, Szomo- rító, mert a lányos mama hivatásos tanító, a népi demokratikus állam tanítója. Államunk gyermekek nevelését bízta rá és ő vállalta ezt. Gyermekeket nevel és neveli a saját véréből valót is. Emígyen: „Tépj a fülibe!” Kedves tanító néni! A dzsungel törvénye ez. Farkas-pedagógia ... (— kyd —) — A MáTKAVIDÉKI Szénbányászati Trösztnek Hajdúszoboszlón ízlésesen berendezett saját üdülője van. Jó munkájuk eredményeképpen családostól üdülhetnek itt a tröszt bányászai. A nagy nyári szezonra nagy összeggel hozták rendbe az épületet, amelyhez a gyöngyösi XII-es akna vezetősége 24 ezer forinttal járult hozzá. — MÁJUS 24-ÉN ülést tart a megyei tanács ipari állandó bizottsága. Napirenden az 1960. év első negyedévi mérlegbeszámoló és az élelmiszeripari vállalatok ellenőrzési tervének megbeszélése szerepel. — VERPELÉTEN megkezdték a Tárná holt ágán egy új, nagy teherbírású híd építését. A munkálatok befejezése után a községnek ez a része is közvetlenül kapcsolódik a főutcához. Az alapozási munkák után most a híd vasbeton alkatrészeit szerelik össze.- MA SZÁLLÍTJÁK fel Budapestre az Egri Finommechanikai Vállalat és a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat termékeit, amelyeket az ipari vásáron mutatnak be. Az egriek többek között vezérlőberendezés szekrényével és műanyag háztatási termékekkel vesznek részt a bemutatón, míg a gyöngyösiek zárlatjelző készüléket küldenek és mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos berendezéseket, gépeket, így például targoncás permetezőgépet és kétféle virágpermetezőt. — AZ ÉPÍTŐK felajánlása nyomán augusztus 20-ra elkészül Egerben a Rossz- templom melletti új. korszerű általános iskola. Az iskolát — mint megtudtuk — Fa- zola Henrikről nevezik cl.- HATVAN MÉTERREL meghosszabbították az egri strand területét. Az új területen korszerű napozókat állítanak fel, s ugyancsak itt teremtenek lehetőséget a labdajátékok kedvelőinek „szenvedélyük” űzésére. Iszapfürdő létesült Petőfi bánván EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy kék országüt (szélesvásznú) EGRI BRODY Lilea GYÖNGYÖSI PUSKIN Montparnasse 19. (szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mennyel pokol HATVANI KOSSUTH Kölyök HEVES Őfelsége kapitánya PETERVASÄRA Rosemarie FÜZESABONY Időzár A Hatvani Háziipari Szövetkezet konfekció-részleges bedolgozó varrókat, gomblyukazókat keres azonnali felvételre. Csökkent munkaképességűek előnyben részesülnek. AAAAAAAAAA ▼▼▼▼▼▼▼▼▼tttttttTTt NEM FEDEZTEK FEL csodálatos erejű gyógyforrást, mégcsak árnyas, és üde környezet sem jelzi a rendeltetését, csupán szerény külsejű, egyszerű, modern vonalú épület a petőfibányai bányászok részére épült iszapfürdő. Az előtérből nyílik az öltöző, ezt a pihenő követi, legbelül pedig a tulajdonképpeni fürdőrész található. Egymás mellett sorjáznak az ágyak, ide fekszenek iszapolásra a kezelésre szorulók. Az egyik sarokban csempézett medence, mellette zuhanyozó. Színes szőnyeg sávja fut végig a padlózaton. Mindenütt rend, tisztaság és ápoltság. A pihenőben kényelmesen elhelyezkedve fekszik egy fiatal bányász, míg bent, éppen a pakolás utáni fürdőben másik két férfit talált. ,k. Egyikük már a tizenharmadik esetben kapott iszappakolást. Miután mindent megnéztünk, dr. Lerch Ferenc üzemi orvoshoz fordulok felvilágosításért: Mi indokolta ennek a fürdőnek a létrehozását? — Főként az a tény, hogy bányászok részére épült — kezdi el magyarázatát a fiatal orvos. — A krónikus mozgás- és reumatikus megbetegedés a bányászatban elég gyakran előfordul. Ezt a megbetegedést az a nagy hőmérsékletkülönbség okozza, aminek a bányászok ki vannak téve. Amíg iszappakolást nem tudtunk biztosítani, injekció-kúrával igyekeztünk kezelni őket. Ez egyfelől nem hoz kellő eredményt, másfelől viszont a betegnek táppénzállományba kellett mennie. Arra, hogy gyógyfürdőbe kerüljön kezelésre, sokszor várni kellett. Mindezeket a hátrányokat megszünteti a tröszt által létesített iszapfürdő. A TOVÁBBI BESZÉLGETÉS során kiderül, hogy most már a betegek a kezelés alatt is folytathatják a munkát, és általában kéthetes iszapkúra már komoly eredményt hoz magával. A bányászok éppen- ezért szívesen járnak kezelésre. Ebben a fürdőben jutnak utókezeléshez a csonttöréses betegek is. — Volt egy érdekes esetünk — folytatja tovább Lerch doktor a tájékoztatást. — Az egyik lábszárcsont-töréses bányászunk már egy éve volt táppénzállományban, mert nem kapott megfelelő utókezelést. Még most is érthetetlen előttem, hogyan maradt ki egy évig ez a bányász, de a lényeg az, hogy itt, a fürdőben két hét alatt teljesen rendbehoztuk. Nemcsak az iszappakolás, hanem a velejáró masszázs is sokat segített rajta. önkéntelenül is felmerül a kérdés: Honnan van az iszap? Megtudjuk, hogy Hévízről kapnak havonta 6—8 mázsa iszapot. Ezzel a mennyiséggel naponta átlagban 24 beteget látnak el. Évente körülbelül 600 beteget tudnak kezelésben részesíteni. Az iszap rádiumos, amellett pedig a hőhatása vált ki még gyógyító erőt. Állandó ellenőrző vizsgálatok alapján válogatják ki azokat a bányáAs egészségügyi miniszter első helyettese Egerben műsora. Egerben este 7 órakor: FÖSVÉNY (Petőfi-bérlet) Mátravidéki Erőmű, este fél S-kor: Anyósgenerális szokat, akiknek szükségük van iszapkezelésre. A nyilvántartás lehetőséget ad arra is, hogy senki ki ne maradjon, még akkor sem, ha saját maga nem is érzi a kezelés szükségét. ELBESZÉLGETTÜNK a betegekkel is. Mindegyikük derék-, láb- és karfájásról panaszkodik. Emiatt voltak kénytelenek a frontfejtést otthagyni, és úgynevezett „urasági” munkát vállalni, vagy gépkezelői beosztást, ami aránylag kevés mozgással jár. Nyilvánvalóan kevesebb a kereset is jóval. Egyébként erős testű, fiatal emberek, akik újra a szénfal mellett akarnak dolgozni és ahogy Lerch doktor mondja, erre rövidesen lehetőségük lesz. Ök maguk is bíznak a teljes gyógyulásban, miután erre már nem egy példa van, bár a fürdő csupán február közepétől üzemel. Azóta már 100 bányászt kezeltek, 500 alkalommal. Az üzemeltetés nem volt könnyű feladat, ahogy megtudom. Nem kaptak képzett masszőrt, és hat hétig ezt a munkát maga Lerch doktor végezte. Hogy miért? — A gyógyítás a hivatásom — mondja szerényen mosolyogva. Ahogy a szemébe nézek, elhiszem. Fiatal orvos, tudom, hogy néhány éve végzett, tele van lelkesedéssel, humanizmussal. Megérdemli, hogy ezt megmondjuk róla. Erre kértek maguk a betegek is. Most Harangozó János látja el a fürdő vezetését egy kisegítő közreműködésével. Megkerestem még Halmo- si Pált, a munkaügyi osztály vezetőjét, hogy ennek a létesítménynek a keletkezéséről is tájékozódhassunk. A következőket mondta: — MUNKAVÉDELMI BERUHÁZÁSBÓL építettük a fürdőt. Összesen 125 ezer forintot használtunk fel hozzá, amiből a berendezésre 15 ezer forintot fordítottunk. Az egész intézmény lényegében házi kezelésben van. Legnagyobb előnye, hogy helyben tudjuk biztosítani a gyógykezelést. Munkavédelmi beruházásból.« így válnak az elveink mindennapi valósággá. G. Molnár Ferenc BOTTICELLI 1960. MÁJUS 17., KEDD PASKÁL 450 évvel ezelőtt, 1510. május 17-én halt meg SANDRO BOTTICELLI, az olasz korai reneszánsz legkiválóbb festője. Főművei: a Venus születése, a Primavera, a Sixtusi kápolna freskói és köralakban ábrázolt Madonna-képei, amelyek női alakjai kiválóan ábrázolják az emberi test és az arcok szépségét. Botticelli 1445-ben született. 130 évvel ezelőtt, 1830-ban halt meg JEAN DE FOURRIER francia fizikus és matematikus. A hővezetés tanulmányozása révén a differenciál-egyenletekhez jutott el, amelyek megoldását trigonometrikus — róla elnevezett — Fourrier-sorba fejtette. Munkássága igen fontos a technikában, a periodikus mozgás terén. Founder 1768-ban született. 100 évvel ezelőtt született MARTIN KUKUCSIN szlovák költő és író. Egyre többen olvasnak a megyében Egyre népszerűbbek a könyvek Heves megyében, mind nagyobb a könyvtárak olvasótábora. I960 első negyedében a megyei könyvtár olvasóinak száma csaknem 20 százalékkal, tehát majd 450-nel volt több, mint 1959 hasonló időszakában. A hatvani járásban 402vel, az egri járásban pedig 415- tel nőtt a könyvtárba beiratkozok száma. Az olvasók számával együtt természetesen növekedett a kölcsönzött könyvek száma is. Egyedül az egri megyei könyvtárból 2683 könyvvel kölcsönöztek többet. mint tavaly ilyenkor.— No, Juliskám, jón a könyvhét és megint messzebb kerülök tőled... Jgazán mély és őszinte felháborodással vettem immáron fényképben is tudomásul, hogy micsoda hihetetlen mélyre süllyedt a Nyugat kultúrája, amikor nem rest e címen olyan nőket felsorakoztatni a nézők előtt, akiken csak annyi ruha van, amennyi éppen elegendő ahhoz, hogy azt higgyük: nincs rajtuk semmi. Aha, — mondtam magamban —, ime, ez a fénykép is mindennél jobban dokumentálja, hogy baj van a kapitalizmus kultúrájával, de tiÍgy kell agitálni tokban azt is meg kellett állapítanom, hogy velem azért nincs baj, mert négyszer is megnéztem a fényképet. Hiába, ez még polgári csöke- vény bennem. Igazán jó alakú és igazán kevés öltözetű nő volt, aki mélységesen felháborított, s csak a legteljesebb mértékben helyeselni tudtam az Ország- Világ szerkesztőinek elgondolását, hogy saját fegyvereivel veri meg a kapitalista kultúrát, amikor ország-világ előtt bizonyította e fényképpel, hogy mi van ott. De mi ám! így kell ezt csinálni. Nem kell szégyellni egyetlen pillanatra sem, hogy nálunk nincs ilyen, s ha véletlenül fényképen egy újságban van is, az nem más, mint dokumentáció, csak leleplezés, csak felháborodás és ítélet. ítéljen mindenki, hogy szabad-e, lehet-e ilyen nőket mutogatni, pláne nyugati magazinok fényképein mutogatni, Na ugye, hogy nem szabad. Ac ilyen ledér öltözetű nőket, csak mi mutogathatjuk az újságban, de csakis, kizárólag agitációs szempontból, antiimperia- lista propagandaként, hogy lássák: nálunk ilyesmi nincs, nem is lehet, legfeljebb csak azért, hogy felháborodjunk. Kedves Ország- Világ, én irtóztáló módon szeretek há- borogni, éppen ezért kíváncsian várom a következő számot, amelyben — remélem —, egy nudis’.a klubot lepleznek majd le, hiteles dokumentációs anyaggal, eredeti fényképekkel. Különben: én a telt-karcsúakat szereleml (egri) Néhány kitűnő teljesítmény a KiSZÖV szavalóversenyén csak akkor keletkezik, amikor a cipő itt vagy ott, ebből, vagy abból az okból szorít. Ezt azért kellett így, ilyen őszintén és a kérdésnek kijáró komolysággal, a látszólag nem nagy jelentőségű esemény kapcsán elmondanunk, hogy az eddigi mulasztásokra rámutassunk és a KISZOV vezetősége a kul- tú rmunkat, az eszmei tisztázást ezen a téren a jövőben kezelje jelentősebb feladatként. A Heves megyei színeket június 5-én Szolnokon az alábbi sorrendben képviselik majd a jelenlegi verseny részvevői: Korompai Ildikó, Lukács József, Simon Ildikó, Dóra György, Ágoston Ildikó, Kovács Rezső. A verseny helyezettjei és a részvevők is szorgalmuk és teljesítményük elismeréséül könyvjutalomban részesültek. A könyvjutalmakat Holló József osztotta ki. A selejtező verseny részvevőinek teljesítményét a bíráló bizottság nevében dr. Farkas András értékelte, aki a versmondás kérdéseiről őszinte és baráti vitában elbeszélgetett a részvevőkkel. A vitában feltűnt, hogy a gyöngyösi versenyzők „öregje”, Kovács Rezső, milyen nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel beszélt arról a munkáról, amit a fiatalok körében elsősorban ő végez: az eredmények is azt mutatták, hogy a gyöngyösi szavalok jó úton haladnak, hiszen a szép orgánumú Simon Ildikó ezen a versenyen is meglepően hangulatos teljesítményt nyújtott. A verseny őszinte és csaknem maradéktalan élménye mégis Korompai Ildikó nevéhez fűződik, aki Edgar Allan Poe Holló című költeményével a versenyzők színvonala iökt emelkedett. mazványával is fogunk találkozni ezen a versmondó délutánon. Ez az eset azt mutatja, hogy a kultúrforradalom még nem ért el bizonyos rétegeket, még nem általános az eszmei tisztázódás és a múltból ittmaradt hamis, bár jó szándékú hangokat megszólaltatni hiba. Nem lekicsinylendően nemes szándékból jött össze ez a szavalóverseny, de a bíráló bizottságnak és a jószándékú hallgatóságnak is az a benyomása támadt a végighallgatott kétórás versmondás után, hogy a kisiparosok között szükséges és célszerű az avatott kéz vezetése. Mert a tizenhat szavaló között nem egy kitűnő képesség mutatkozott De, de legtöbbjük szemmel láthatóan küszködött a tolmácsolandó vers gondolatvilágával1 az avult mondanivaló mögül „kilátszott” az átélés hiánya, az a bizonyos félszeg érzés, ami A Kisiparosok Heves megyei Szövetsége az egri székház már készen álló kultúrtermében rendezte meg idei szavalóversenyét. A verseny egyben válogatást is jelentett a Szolnokon, június 5-én megrendezendő országos szövetkezeti szavalóversenyre. A selejtező komolyságát az a tény is aláhúzta, hogy azon megjelent Karnis Pál, a KISZÖV elnöke, Prokai Antal párttitkár és It- tes László, a KISZÖV kulturális bizottságának az elnöke. Tizenhatan indultak a megyei vetélkedésben. Az előkészítő munkálatok elkésése miatt egységes, a modern gondolkodásnak, a mai életérzésnek megfelelő, a mi életünkkel foglalkozó vers-sorozat elmondására nem is számíthatott a rendezőség és az öttagú bíráló bizottság, de azt nem várta és nem várhatta senki, |hogy még Pósa Lajos fogalegészségügy szervezeti felépítésében is. Simonovits elvtárs ezek után a Szovjetunióban tett tanulmányútja alkalmával szerzett gazdag tapasztalatok alapján ismertette a szovjet egészségügy néhány szervezési kérdését. Elöljáróban leszögezte azt, hogy a szovjetunióbeli alapelv: a megelőzést, az elmélet és gyakorlat összekötését biztosítani kell és a magasszínvonalú orvosi ellátást közelebb kell vinni a lakossághoz — ezek változatlanok, de formáikban már különböznek, szinte napról napra változnak, fejlődnek. A közegészségügyi járványügyi állomások szervezeti felépítését, feladatkörét ismertette először, majd a kórházon kívüli megelőző egészségügyi ellátásról, a járóbeteg-ellátásról beszélt. Ismertette a kórház és rendelő egyesülési formát, majd a sztomatológiai ellátás, az üzemorvosi ellátás után a gyermek- és női tanácsadás kérdésére tért rá. A felsőoktatás ismertetése után kihangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egészségügyi fejlődésének alapja a megelőzés, amelynél: lehetőségét csak a fejlett szocialista társadalmi forma teremtheti meg. Simonovits István dr. értékes ismertető előadását nagy tapssal köszönték meg a jelenlevők. majd számos témával kapcsolatos kérdést tettek fel, amelyekre Simonovits elvtárs kimerítő válaszokat adott. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság orvosi szakosztálya és a Megyei Kórház tudományos bizottsága szombaton délután hat órai kezdettel klubestet rendezett a II. számú kórház kultúrtermében. A megye valamennyi egészségügyi létesítményének képviseletében megjelent orvosok számára Simonovits István dr. egyetemi tanár, az egészség- ügyi miniszter első helyettese tartott előadást „A szovjet egészségügy néhány szervezési kérdése” címmel. ,■ Osváth Gábor dr. kórház- igazgató főorvos, az MSZBT szakosztályának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd külön köszöntötte a körükben megjelent Simonovits elvtársat. Osváth elvtárs megnyitó szavai után Simonovits elvtárs emelkedett szólásra, s elöljáróban a következőket mondta: — A szovjet orvosokkal nagyon jó a kapcsolatunk. A közelmúltban két orvosküldöttség látogatott el a Szovjetunióba, az elsőt Doleschal Frigyes dr., a másodikat pedig jómagam vezettem. Tíz évvel ezelőtt ugyancsak jártam a Szovjetunióban, s ha valaki egy országba már másodszor látogat el, akaratlanul is ösz- szehasonlítást tesz az első látogatásakor szerzett tapasztalatokkal. Én is ilyen elhatározással ültem be a TU—104-es repülőgépbe. Már maga az utazás is meglepetést hozott, 1949-ben 8 órát, most az út csupán két és félórát vett igénybe. A repülőtér is jelentősen megváltozott. A vnuko- vói repülőtérről Moszkvába vezető út mellett épült városrész is kellemes csalódást okozott, a faházak helyét szép, modern formájú épületek foglalták el. Az újabb létesítmények mély impressziókat tettek ránk. Az itt tapasztalt változásokhoz hasonlóan nagyarányú fejlődést tapasztaltunk a szovjel
