Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-14 / 113. szám
ISffO, Május 14., szombat NfiPŰJSAd 3 Lenini szerénység és lenini büszkeség t1 gyszerű, mint az igaz- ” ság” — jegyezte fel Gorkij egy munkás véleményét Leninről. A lenini szerénységben nyomát sem találjuk a keresettségnek. Leninnek egyszerű volt szerénysége is. Mi csak művein keresztül ismerjük Lenint. Ezek a müvek az ismeretek kimeríthetetlen tárházai; az írások minden sorában ott lüktet Lenin lángoló egyénisége, az eszmékben, a gondolatokban, a mondanivalókban. Leninen és — Majakovszkij szavaival élve — idősebb bátyjain, Marxon és En- gelsen kívül aligha akad történelmi személyiség, akinél a tett, a gondolat, a jellem oly tökéletes teljességgel talált volna kifejezésre a szavakban. Honnan hát e nagy ember szerénysége? Talán Vlagyimir lljiCs, aki mindenki másnál élesebben ítélt, akinek minden tette, minden megállapítása egyedülálló tudatosságról tanúskodik, talán ő ne lett volna tisztában saját munkásságának, harcának jelentőségével? Ez így nem igaz! Fennmaradt egy kérdőív, amelyben Lenin arra a kérdésre, hogy mióta párttag, azt válaszolta: a párt megalakulása óta, sőt: valamivel régebben. Arra a kérdésre, hogy mivel tudja igazolni illegális tevékenységét, ezt írta: a párt történetével. Lenin nemcsak a legmagasztalóbb szavakat utasította vissza, hanem érdemeinek legtárgyilagosabb méltatását is. Egy jellemző eset erre: az SZK(b)P IX. kongresz- szusán, 1920. március—áprilisában a küldöttek egy csoportja azt indítványozta, hogy az utolsó ülések egyikét Lenin méltatásának szenteljék küszöbön álló 50. születésnapja alkalmából. A kongresszus viharos tapssal fogadta a javaslatot. Lenin helytelenítette ezt és arra kérte az egybegyűlt kommunistákat, hogy énekeljék el az intemacionálét. A proletariátus himnuszának el- éneklése után a küldöttek továbbra is kitartottak határozatuk mellett; a szónoki emelvényre egymás után léptek fel az elvtársak, méltatták a párt megalapítójának életét, tevékenységét. Lenin erre — hiába marasztalták a küldöttek —, elhagyta az üléstermet és az ülés egész ideje alatt telefonüzenetekkel és- cédulákkal árasztotta el az elnökséget, hogy vessenek már véget a szónoklatoknak. (Ezen az ülésen határozták el egyébként Lenin műveinek a kiadását,) Amikor néhány nappal később, április 23-án a párt moszkvai bizottsága ünnepséget rendezett tiszteletére, Lenin kérte, mentsék fel az alól, hogy végighallgassa a beszédeket. Csak a gyűlés vége felé érkézéit meg. Beszéde rövid volt: Első mondatában köszönetét mondott a beszédekért és azért, hogy megkímélték a beszédek végighallgatásától. A következő három mondatában a jelenlevők figyelmébe ajánlott egy kitűnő karikatúrát, amelyet egy kiváló művész készített a szokványos jubileumi ünnepségekről, és kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben nem rendeznek hasonló ünnepségeket. Beszéde hátralevő részében a párt soron ievő feladataival foglalkozott és beszédét a következő mondattal fejezte be: „Azt kívánom, hogy pártunkat setnnii szín alatt se juttassuk egy elbizakodott párt helyzetébe”. Lenin szerénysége nem abban nyilvánult meg, hogy aláértékelte volna munkásságának jelentőségét, hanem abban, hogy úgy vélte, ezért nem illeti elismerés. Egész életét a forradalom ügyének szentelte, és ezreket, és milliókat nevelt ugyanerre. Erkölcsi értékítélete csak abban ismert különbségeket, hogy ki milyen állhatatosan, mennyire következetesen szolgálta ezt az ügyet, és nem abban, hogy milyen munkaterületen, milyen személyi képességekkel van megáldva, A lenini szerénység azon- ban nem egyszerűen kivételes személyiség nagyszerű jellemvonása. Ha szabad így mondanom: Lenin állami méretekben kívánta intézményesíteni a szerénységet. Az Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, az oroszországi dolgozó tömegek forradalmi harcának, az őket győzelemre vezető pártnak történelmi érdemeit nem lehet túlbecsülni. Lenin mégis állandóan az elbizakodottságtól, az önelégültségtől óvta a kommunistákat. Kíméletlenül harcolt a „proletárgőg”, a „kommunista gőg”, a hencegés ellen, melyet az írástudatlansághoz és a korrupcióhoz hasonlóan az új szovjet állam fő ellenségének tartott. Megbecsülni a munka apraját, alapos hozzáértésre szert tenni az államigazgatás, a gazdasági és művelődési élet minden területén, minden részletkérdésben, szerényen és kitartóan tanulni, dolgozni — ebben látta Lenin az új társadalom felépítésének biztosítékát. A lenini szerénységnek, Leninnek, a Lenin alapította pártnak köszönhető, hogy a szocialista szovjet állam építői mindenfajta tudatlanságot legyőztek, hogy világviszonylatban is a tudomány, a művelődés élére kerültek, hogy olyan széles tömegalapokon nyugvó demokratikus államrendet építettek, amely méltán vívta ki az egész haladó emberiség elismerését és csodálatát. Lenin nemcsak szerénységre intette a kommunistákat, a dolgozókat. Tudatosította bennük nagy győzelmeik valódi értékét is. Lenin nemcsak szerény •— büszke is volt. Büszke volt az oroszországi munkás- osztály történelmi hivatására, nagyszerű tulajdonságaira büszke volt a népben rejlő hatalmas tehetségre, büszke volt pártjára, mely a történelember először vezette győzelemre a nincsteleneket, mely először valósította meg a proletariátus diktatúráját., büszke volt a világproletariátus forradalmi energiájára, lendületére, a szocialista forradalom nagyszerű ügyére. A lenini szerénység és a le nini büszkeség jellemzi ma is Lenin nagy hadseregét, a nemzetközi kommunista mozgalmat. mindenekelőtt az általa alapított pártot, a Szovjetunió Kommunista Pártját. ,,Kommunista pártunk a kommunis fa világmozgalom élcsapátli egyikének tekinti magát, amely elsőként hódítja meg a kommunizmus csúcsait.” Ez a XXI. kongresszuson elhangzott mondat kifejezi az SZKP lenini szerénységét, s egyszersmind azt is, hogy valódi értékében látja világtörténelmi- érdemeit, hivatását. A kommunisták méltán ^ büszkék forradalmi tevékenységük nagy eredményeire is. A világ összes dolgozói büszkén tekintenek a szocializmus táborára, mint a lenini alapokon folyó forradalmi mozgalom legnagyobb jelentőségű vívmányára. Minden társadalomban az uralkodó osztály ideológiája az uralkódó ideológia, erkölcse az uralkodó erkölcs. A szocialista világ- rendszer országaiban — hazánkban is —. társadalmi méretekben bontakozik ki a kommunista erkölcs, a lenini erkölcs. A leninizmus zászlaja alatt nemcsak az országok gazdasági és politikai rendje formálódott át gyökeresen, hanem ettől meghatározottan emberek millióinak erkölcsi-szellemi arculata is. Az új ember kialakulása — ez a leninizmus legnagyobb jelentőségű vívmánya. Az, hogy Lenin ott él százmilliók tudatában, lelkében, cselekedeteiben, erkölcsi- ségében; ez Lenin halhatatlansága. Fataky Dezső A földrengések borzalmas statisztikája .., hogy a török lapok már jóval a szovjet kormány bejelentése előtt cikkeztek egy amerikai repülőgépről, amely érthetetlen módon „eltűnt?’. Különféle hírek keltek szárnyra a gépről, mindenki igyekezett olyan színezetet adni a dolognak, hogy a szomszédos Szovjetunió hibás ebben az ügyben. A nyugati hírkommentátorok rágalomhadjáratot indítottak. Vesztükre. A Szovjetunió Légfelsőbb Tanácsának ülésén a világ közvéleménye elé terjesztették a diverzáns repülő adatait. A török lapok csak újabb bizonyítékok voltak ebben az esetben, mert az amerikai körök ,,eltévedt gépről, oxigénhiányban elő állt kábulástól” beszélték. .4 dokuménlumokból és az életben maradt pilóta tájékoztatásából előre megfontolt szándékról van szó. A határsértő repülőgépet lelőtték, a szovjet kormányfő nyilatkozatai szétrombolták az amerikaiak „hírkacsáit Hiába, nem lehet az igazság, a békés egymás mellett élés ellen büntetlenül véteni. (— ács) A március elsejei szörnyű ugadíri katasztrófában a földrengés 12 000 ember halálát okozta, kétezren súlyosan megsebesültek, a város összeomlott. Ezt megelőzően az utóbbi évek legsúlyosabb földrengései 1957-ben voltak Iránban, ahol háromezer ember vesztette életét; 1957. július 1-én a Damavand nevű „kihunyt” vulkán körül 60 mérföldes körzetben, a Kaspi-tengeri övezetben 2000 ember halt meg a földrengés következtében. Ugyanazon év december 13-án több mint 1000 embtí éleiét követelte egy nyugat-iráni földrengés, amely hatalmas területen pusztított. 1935-ben Nyugat-Pakisztánban többrendbeli földrengések több mint 25 000 ember halálát okozták és 5 évvel később Törökországban több mint 30 000 áldozata volt egy hasonló méretű katasztrófának. A legsúlyosabb japán földrengés 1923- ban történt, akkoriban 99 000- en vesztették életüket és 43 000 ember eltűnt. Emlékezetes áz 1775. évi lisszaboni földrengés is, amelynek során 15 000 ember halt meg. 1906-ban pedig Sgn Franciscóban jóformán az egész város elpusztult egy földrengés következtében kitört tűzvészben. Az emberiség történelmébén eddig legsúlyosabb földrengés 1556-ban a kínai Sénsi tartományban pusztított. A fennmaradt adatok szerint akkoriban 830 000 ember pusztult él. A X Crrr/cr-LWOffrvmt Az elmúlt héten a következő kérdést tévé fél Lértt= cseng tintakuli Fent-leng Mandarinnak: — Mondd, nagy jó uram, mi áz oka annak, hogy Han-ta, á főnököm, eiyszer békülékenyen fuvolázva, máskór pedig gorombán, órdítva közli vélem véleményét? Fent-leng mandarin végigsimítá néhány szál szőrből állá szakállát, majd imigyen válasZolá: — E2 azért vari így, fiam, mért Han-ta olyan, mint az ócska hegedű. Ügy nyekereg, ahogy mások felhangolják. (Pö-ki) ígér jobb gyümölcs- és zöldségellátásáért Eger város 35 ezer főnyi lakossága és a nyári időszakban itt megforduló idegének részére, igen jelentős kérdés: a gyümölcs- és a zöldségellátás problémája Mivel ezen a téren az elmúlt esztendők során zökkenők mutatkoztak, — felkerestük hát a Heves megyei Szövetkezetek Értékesítő Központját, hogy felvilágosítást nyerjünk a lényegbevágó kérdés pillanatnyi állásáról és várható alakulásáról. Pálinkás Péter, az értékesítési osztály vezetője elmondja, hogy az elmúlt 1959-es évben már jelentős javulás volt észlelhető az azelőttihez képest, az idén pedig lényegesen megjavul a helyzet. Egerben és környékén például barackot és csemegeszőlőt nem tudtak felvásárolni, így társvállalatoktól igyekeztek beszerezni más megyékből, de sikerült. Gyöngyösön, bár kellő meny- nyiségben volt csemegeszőlő, de a kiváló expórtképes minőségű gyümölcs ára 4,95 volt, ezzel szemben az egri piacon a fogyasztói ár 50-ben alakult ki, így lehetetlenség vólt orfrtan idészállítaní ezt a cikkét. Amikór azután hoztak szőlőt máshonnan az égri piacra, a kofák drága, 8 fórttttós árát 5—6-ra szorították le. — Már a múlt esztendőben is jelentősen sikerült érvényesíteni — mondotta Pálinkás elvtárs, — a piaci árakra gyakorolt irányító befolyást, hatást. Mi sem volt jellemzőbb árirányító munkánkra, mint például a karalábé esete, amikór a kofák 3-—4 forintért vesztegették darabját. Erre a MÉK 5 darabos csomóban vetette piacra a friss karalábét, 3,50-es áron. Amikor az idei tervekről érdeklődünk, — megtudjuk az értékesítési osztály vezetőjétől, hogy az idén a fő cél: az iparilag súlypontos helyeknek, s á2 exportnak a teljesítésével együtt, a helyi szükségleteknek maradéktalán kielégítése! Ez a MÉSZÖV megyei vezetőségének is az álláspontja. A termelőszövetkezetekkel, állami gazdaségökkal kötött szerződések révért biztosítani tudjuk az egri piac szükségletét. Míg 1959-ben csak 3700 holdra KÖZELEDIK a tanév vége. Ha másból nem, abból is kitűnik a nagy év végi hajrá, hogy a Füzesabonyi 216. sz. Iparitanuló Iskola harmadéves tanulói egyre nagyobb izgalommal készülnek a szakmunkás- vizsgára,, szorgalmasabban forgatják könyveik lapjait, féltő gondossággal készítik remekműveiket. a vizsgamunkát. A tanítási órák előtt, vagy a tízperces szünetekben egyre több és több szó esik életük fontos, nagy eseményéről, a szakmunkásvizsgáról. Van. aki merészebben vág majd neki, sokan félnek tőle és drukkol nak. de a többség, a jó felkészültség és a jól végzett munka tudatában néz a jövő elé. Bizony, nagy erőpróbájuk fesz Egerben a vizsgák során ezeknek a többnyire mostoha körülmények között, vidéki kisiparosoknál tanult fiúknak, hisz a követelmények évről évre fokozódnak, s a vizsgabizottságot is jól képzett, magas műszaki kultúrával rendelkező emberekből válogatják. Alaposan fel kell tehát készülnie mind a hatván szabadulásra kerülő fiúnak, ámbár nincs okunk az aggodalomra. PÁSZTOR JANOS elvtárs, az intézet igazgatója elmondja, hogy a három év alatt lehetőségeikhez mérten igyekeztek minden tanulónak azt a képzést megadni, amellyel bátran nekivághatnak a vizsgának és utána az életnek. Mit is adott számukra az eltelt három év? A számtanórákon például megismerkedtek a szakmájukba vágó legfontosabb számítási és mérési fel adatokkal A három év alatt alaposan áttanulmányozták a történelem órákon Szakmunkásvizsgák előtt népünk történetét, megismerték munkásosztályunk dicső múltját, legjobbjainak soik-sok áldozatot hozó harcát, a mai boldog jelenéirt. A magyar órákon szép szemelvényeket tanultak haladó íróink tollából. József Attila versein keresztül szívükbe vésték a munkásosztály hivatásáról szóló szép tanításokat. A szakmai és anyagismereti órákon jól képzett mesterek tanították őket szakmájuk mesterfogásaira, s ami még a soksok ismeret elsajátítása mellett igen fontos, sokat fejlődtek öntudatban, emberség és becsület dolgában. Különösen az osztályfőnöki órákat igyekeztek a tanárok a szocialista embernevelés szolgálatába állítani. Ezen belül ismerkedtek meg a szocialista államrendszer felépítésével, az állampolgárok jogaival és kötelességeivel. Ez is az életre nevelté mindannyiukat. Megtudtuk még azt is, hogy az intézet tanulói becsülettel helytálltak a megyei szakmunkásvizsga kiállításon, s több tárgyuk nyilvános elismerésben is részesült, S most pedig váltsunk néhány szót ezekkel a fiatalokkal, beszélgessünk munkájukról, terveikről. A tízperces szünetben fél- karéjban áll az osztály, s a kéményseprőtől kezdve a kovácsokig minden szakmabeli megtalálható itt. Itt van Nagy Imre kárpitostanuló is, aki füzesabonyi és édesapjánál tanul. Ő most nagy eseményre készül, ugyanis második helyezést ért el a megyei versenyen, s az országos versenyre készül. Ha ott is olyan jól szerepel. akkor minden külön vizsga nélkül felszabadítják. Az egyik osztálytársa. Farkas József asztalos szintén az elsők között végzett a megyei versenyen. ő is továbbjutott. s most a budapesti utazás részleteit beszéli meg Nagy Imrével. A kovácsok közül is van megyei helyezett, Riczkó György poroszlói tanuló, aki az első lett a versenyben. SOKAT TANULT a három év alatt Kozma Béla szerelő is. Sarudi fiú. de a Poroszlói Állami Gazdaságnál dolgozik, ott is lakik. Ügyes hannonikás, KISZ-tag. tevékenyen részt vesz a gazdaság KlSZ-szerve- zetének kulturális munkájában. Rá is büszke lehet az is kola, mivel vizsgamunkája — egy szépen kidolgozott franciakulcs — a megyei kiállításon is szerepelt. Igen szorgalmas és tehetséges fiú Czakó Albert kerékgyártó. Ö ezelőtt három évvel egy besenyőtelki kisiparosnál szerződött le, s most szocialista szektorból szabadul, mivel mesterével együtt beléptek a füzesabonyi Petőfi Tsz- be. Czakó Albert megelégedett a sorsával, s mint mondja, a szabadulás után is a szövetke zetben marad. Milibák Andrásnak az édesapja, de még a nagyapja is kerékgyártó volt. Családi hagyomány ez már nálunk — mondja csendesen. — Én is ezt a szakmát választottam — vall ja nem kis büszkeséggel — és nem is bántam meg. — Jó-jó, de ha már nem lesz szükség a lovaskocsira — kérdik tőle többen is. — Alikor sem jövünk zavarba — feleli mindkettőjük nevében Hadobás György, aki szintén kerékgyártó —, Mert a szabadulás után mind a ketten Pestre megyünk dolgozni, a Karosszéria és Járműgyárba. Akad ott íamunka elég, s mindig megélünk a szakmánkból. A füzesabonyi Vegyes Ktsz három asztalostanulót szabadít az idén. A tanulók. Hegedűs János, Bafáz János és Chugyik Sándor a három év alatt főleg épületasztalos munkákat végeztek a Ktsz-ben, több üzletberendezés elkészítésénél segédkeztek és megismerkedtek a gépi munkával is. Hegedűs és Baráz továbbra is a 'szövetkezetben marad, míg a harmadik tanuló Budapestre készül valamelyik bútorgyárba. Ugyancsak itt maradnak a ktsz kőműves tanulói, Bocsi Tibor és Tasst József. Azt tartják, miért is mennének máshová, amikor itt helyben is megkeresik az 1500—1600 forintot havonta. Sok tanuló marad a régi helyén a szakmunkásvizsgák után, de igen sokat vonz a város. a gyár. a nagyipar, s ezek mind mind üzemi munkások lesznek. Ahány fiú, annyi terv és életsors. mindenki igyekszik oda, ahol legjobban megtalálja a számítását. Itt áll a beszélgetők között egy elegáns, magas fiú. Kőfaragótanuló, a neve Tuza József. Édesapjánál tanul, itt Füzesabonyban, s jó munkáját a vizsgamunkája, a szépen elkészített szobortálap- i zat is bizonyítja. Neki más ’ tervei vannak. Jövőre ugyanis, katonának megy, közben gép-! kocsivezetést tanul, és ha majd , letölti a katonaidejét, csak ak-: kor tér vissza a szakmájába.! Jó szakmát választott még' Bocsi József is, aki kémény- ■ seprőtanulő. Amint mondja,' igen érdemes kéményseprőnek [ szerződni, mert a tanulmányi i idő csak két év, ezenkívül már | most. tanuló idejében, minden | hónapban néhányszázforintos; keresethez is jut. S A TOVÁBBI tervek? Igen sokrétű és változatos minden[ fiú célja és elgondolása. Mindegyiké megegyezik abban, hogy a szakmájukban dolgoznak, a keresetükből szórakoznak, ruházkodnak, motorkerékpárt vásárolnak, egyszóval boldogan, emberi módra szeretnének élni. Természetes, hogy ezek a vágyak már nem elérhetetlenek a mi társadalmunkban. de amíg idáig is eljutnak. előttük áll még az élet nagy erőpróbája, a szakmunkásvizsga. Közben a szünet véget ért. A csengő szavára bevonulnak a tantermekbe, s a szakmai könyvek, fölé hajolva, igyekeznek átismételni, kidolgozni a vizsgatételeket. Hiszen nem kis dologról van szó, valóságos kis érettségi következik mindany- nyiuk számára. S mi most azzal búcsúzunk tőlük, hogy jó tanulást, és sikeres szakmunkás- vizsgát kívánunk a 216. Iparitanuló Intézet harmadéveseinek, az ország leendő Szakmunkásainak. (cs. i.) : kötöttek szerződést zöldségéi* látásra, s ezen belül 750 hóidon tsz-ekkel szerződtek — addig az idén a helyzet ’énye» gesen megváltozott. 1960-ra 6565 hold termését biztosították a tsz-ék vonalán, — ebből 5600 hold vegyes zöldségfélékét, 956 hold pedig burgonyái jelent. Az idei piaci viszonyok után tudakozódva megtudjuk, hogy az áprilisi zavarok felvásárlási problémákra vezethetők vissza. Ugyanis a kofák jelentősen többet adnak a termelőknek a terményért és így „elhalásszak” a MÉK elől az árut. Nap, mint nap előfordul a piacon az a sajnálatos eset, hogy a kofák „ráígérnek” a MÉK-felvásárló által fizethető árra és a termelő a magasabb árért a piaói magánárusoknak adja el terményét, akik azután az állami szektor által kért árnál magasabban értékesítik a zöldség- és gyümölcsféleségeket — a bérből és fizetésből élő vásárlók legnagyobb bósz- szúságára és anyagi kárára. Ezen a területen az illetékeseknek — mondja Pálinkás :elvtárs, — okvetlenül és gyökeresen tenniök kell valamit! [ Régi sérelme az egri háziasszonyoknak, hogy vasárnap [problematikusabb mindig a [zöldség- és gyümölcsbeszerzés. [Ezen könnyítendő, vasárnaponként két standon fog áru- jsítani a földművesszövetkezet [és megoldják a két zöldség- igyümölcs üzletnek felváltva [való nyitvatartását is, hogy könnyítsenek a háziasszonyok ^vasárnapi gondjain. [ Mi lesz a termékektől meg- ikív.ánt frisseséggel és a jó mi- inőséggel? Pálinkás Péter osztályvezető elmondja, hogy a [múltban a kis tételekben való [felvásárlás és az ezzel kapcsolatos ide-oda való szállítgatás [rontott sokat a terményeken. ;Az idén ezen a téren is javulás áll be, mert a termelőszövetkezetekkel való szerződések írévén, egytételben, nagy meny- [nyiségben történik a felvásárlás és minden átrakodás nél- \kül, egyenesen a diszpozíció [helyére szállítják az árut. | Ami a tárolóhelyeket illett. ;Jelenleg az Árnyékszala utcában, egy pincében, illetve Iborházban van egy szükség- íraktár, — de a második öt- [éves tervidőszak keretében [felépül Egerben is egy korszerű gyümölcs-zöldség raktár- iépület. ! Amikor a MEK értékesítési [osztályvezetője kikísér, el- [mondja, hogy a mezőgazdaság [szocializálásával kapcsolatosan [a felvásárlás lényegesen meg- ikönnyebbedik és a kötött [nagyértékű szerződéseknek [megfelelően, zavartalannak [ígérkezik az egri piacnak zöldség- és gyümölcsbeli ellátottsága, [ Sugár István |
