Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

ISffO, Május 14., szombat NfiPŰJSAd 3 Lenini szerénység és lenini büszkeség t1 gyszerű, mint az igaz- ” ság” — jegyezte fel Gorkij egy munkás véleményét Leninről. A lenini szerénység­ben nyomát sem találjuk a ke­resettségnek. Leninnek egysze­rű volt szerénysége is. Mi csak művein keresztül ismerjük Lenint. Ezek a müvek az ismeretek kimeríthetetlen tárházai; az írások minden so­rában ott lüktet Lenin lángoló egyénisége, az eszmékben, a gondolatokban, a mondani­valókban. Leninen és — Maja­kovszkij szavaival élve — idő­sebb bátyjain, Marxon és En- gelsen kívül aligha akad tör­ténelmi személyiség, akinél a tett, a gondolat, a jellem oly tökéletes teljességgel talált volna kifejezésre a szavakban. Honnan hát e nagy ember szerénysége? Talán Vlagyimir lljiCs, aki mindenki másnál élesebben ítélt, akinek minden tette, minden megállapítása egyedülálló tudatosságról ta­núskodik, talán ő ne lett volna tisztában saját munkásságá­nak, harcának jelentőségével? Ez így nem igaz! Fennmaradt egy kérdőív, amelyben Lenin arra a kérdésre, hogy mióta párttag, azt válaszolta: a párt megalakulása óta, sőt: valami­vel régebben. Arra a kérdésre, hogy mivel tudja igazolni ille­gális tevékenységét, ezt írta: a párt történetével. Lenin nem­csak a legmagasztalóbb szava­kat utasította vissza, hanem érdemeinek legtárgyilagosabb méltatását is. Egy jellemző eset erre: az SZK(b)P IX. kongresz- szusán, 1920. március—áprili­sában a küldöttek egy csoport­ja azt indítványozta, hogy az utolsó ülések egyikét Lenin méltatásának szenteljék küszö­bön álló 50. születésnapja al­kalmából. A kongresszus viha­ros tapssal fogadta a javasla­tot. Lenin helytelenítette ezt és arra kérte az egybegyűlt kommunistákat, hogy énekel­jék el az intemacionálét. A proletariátus himnuszának el- éneklése után a küldöttek to­vábbra is kitartottak határoza­tuk mellett; a szónoki emel­vényre egymás után léptek fel az elvtársak, méltatták a párt megalapítójának életét, tevé­kenységét. Lenin erre — hiába marasztalták a küldöttek —, elhagyta az üléstermet és az ülés egész ideje alatt telefon­üzenetekkel és- cédulákkal árasztotta el az elnökséget, hogy vessenek már véget a szónoklatoknak. (Ezen az ülé­sen határozták el egyébként Lenin műveinek a kiadását,) Amikor néhány nappal ké­sőbb, április 23-án a párt moszkvai bizottsága ünnepsé­get rendezett tiszteletére, Lenin kérte, mentsék fel az alól, hogy végighallgassa a beszéde­ket. Csak a gyűlés vége felé érkézéit meg. Beszéde rövid volt: Első mondatában köszö­netét mondott a beszédekért és azért, hogy megkímélték a be­szédek végighallgatásától. A következő három mondatában a jelenlevők figyelmébe aján­lott egy kitűnő karikatúrát, amelyet egy kiváló művész ké­szített a szokványos jubileumi ünnepségekről, és kifejezte azt a reményét, hogy a jövőben nem rendeznek hasonló ün­nepségeket. Beszéde hátralevő részében a párt soron ievő fel­adataival foglalkozott és beszé­dét a következő mondattal fe­jezte be: „Azt kívánom, hogy pártunkat setnnii szín alatt se juttassuk egy elbizakodott párt helyzetébe”. Lenin szerénysége nem ab­ban nyilvánult meg, hogy alá­értékelte volna munkásságának jelentőségét, hanem abban, hogy úgy vélte, ezért nem il­leti elismerés. Egész életét a forradalom ügyének szentelte, és ezreket, és milliókat nevelt ugyanerre. Erkölcsi értékítéle­te csak abban ismert különb­ségeket, hogy ki milyen állha­tatosan, mennyire következete­sen szolgálta ezt az ügyet, és nem abban, hogy milyen mun­katerületen, milyen személyi képességekkel van megáldva, A lenini szerénység azon- ban nem egyszerűen ki­vételes személyiség nagyszerű jellemvonása. Ha szabad így mondanom: Lenin állami mé­retekben kívánta intézménye­síteni a szerénységet. Az Októ­beri Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, az oroszországi dolgozó tömegek forradalmi harcának, az őket győzelemre vezető pártnak tör­ténelmi érdemeit nem lehet túlbecsülni. Lenin mégis állan­dóan az elbizakodottságtól, az önelégültségtől óvta a kommu­nistákat. Kíméletlenül harcolt a „proletárgőg”, a „kommunis­ta gőg”, a hencegés ellen, me­lyet az írástudatlansághoz és a korrupcióhoz hasonlóan az új szovjet állam fő ellenségének tartott. Megbecsülni a munka apraját, alapos hozzáértésre szert tenni az államigazgatás, a gazdasági és művelődési élet minden területén, minden rész­letkérdésben, szerényen és ki­tartóan tanulni, dolgozni — ebben látta Lenin az új társa­dalom felépítésének biztosíté­kát. A lenini szerénységnek, Le­ninnek, a Lenin alapította párt­nak köszönhető, hogy a szocia­lista szovjet állam építői min­denfajta tudatlanságot legyőz­tek, hogy világviszonylatban is a tudomány, a művelődés élére kerültek, hogy olyan szé­les tömegalapokon nyugvó de­mokratikus államrendet épí­tettek, amely méltán vívta ki az egész haladó emberiség el­ismerését és csodálatát. Lenin nemcsak szerénységre intette a kommunistákat, a dolgozókat. Tudatosította ben­nük nagy győzelmeik valódi értékét is. Lenin nemcsak sze­rény •— büszke is volt. Büszke volt az oroszországi munkás- osztály történelmi hivatására, nagyszerű tulajdonságaira büszke volt a népben rejlő ha­talmas tehetségre, büszke volt pártjára, mely a történelember először vezette győzelemre a nincsteleneket, mely először valósította meg a proletariátus diktatúráját., büszke volt a vi­lágproletariátus forradalmi energiájára, lendületére, a szo­cialista forradalom nagyszerű ügyére. A lenini szerénység és a le nini büszkeség jellemzi ma is Lenin nagy hadseregét, a nem­zetközi kommunista mozgal­mat. mindenekelőtt az általa alapított pártot, a Szovjetunió Kommunista Pártját. ,,Kom­munista pártunk a kommunis fa világmozgalom élcsapátli egyikének tekinti magát, amely elsőként hódítja meg a kom­munizmus csúcsait.” Ez a XXI. kongresszuson elhangzott mon­dat kifejezi az SZKP lenini szerénységét, s egyszersmind azt is, hogy valódi értékében látja világtörténelmi- érdemeit, hivatását. A kommunisták méltán ^ büszkék forradalmi te­vékenységük nagy eredményei­re is. A világ összes dolgozói büszkén tekintenek a szocializ­mus táborára, mint a lenini alapokon folyó forradalmi mozgalom legnagyobb jelentő­ségű vívmányára. Minden tár­sadalomban az uralkodó osz­tály ideológiája az uralkódó ideológia, erkölcse az uralkodó erkölcs. A szocialista világ- rendszer országaiban — ha­zánkban is —. társadalmi mé­retekben bontakozik ki a kom­munista erkölcs, a lenini er­kölcs. A leninizmus zászlaja alatt nemcsak az országok gaz­dasági és politikai rendje for­málódott át gyökeresen, hanem ettől meghatározottan emberek millióinak erkölcsi-szellemi ar­culata is. Az új ember kiala­kulása — ez a leninizmus leg­nagyobb jelentőségű vívmá­nya. Az, hogy Lenin ott él százmilliók tudatában, lelké­ben, cselekedeteiben, erkölcsi- ségében; ez Lenin halhatatlan­sága. Fataky Dezső A földrengések borzalmas statisztikája .., hogy a török lapok már jóval a szovjet kormány be­jelentése előtt cikkeztek egy amerikai repülőgépről, amely érthetetlen módon „eltűnt?’. Különféle hírek keltek szárnyra a gépről, mindenki igyekezett olyan színezetet adni a dolognak, hogy a szomszédos Szovjetunió hi­bás ebben az ügyben. A nyu­gati hírkommentátorok rága­lomhadjáratot indítottak. Vesztükre. A Szovjetunió Légfelsőbb Tanácsának ülésén a világ közvéleménye elé terjesztet­ték a diverzáns repülő ada­tait. A török lapok csak újabb bizonyítékok voltak ebben az esetben, mert az amerikai körök ,,eltévedt gépről, oxigénhiányban elő állt kábulástól” beszélték. .4 dokuménlumokból és az élet­ben maradt pilóta tájékozta­tásából előre megfontolt szán­dékról van szó. A határsértő repülőgépet lelőtték, a szovjet kormányfő nyilatkozatai szétrombolták az amerikaiak „hírkacsáit Hiába, nem lehet az igaz­ság, a békés egymás mellett élés ellen büntetlenül véteni. (— ács) A március elsejei szörnyű ugadíri katasztrófában a föld­rengés 12 000 ember halálát okozta, kétezren súlyosan meg­sebesültek, a város összeom­lott. Ezt megelőzően az utóbbi évek legsúlyosabb földrengései 1957-ben voltak Iránban, ahol háromezer ember vesztette éle­tét; 1957. július 1-én a Dama­vand nevű „kihunyt” vulkán körül 60 mérföldes körzetben, a Kaspi-tengeri övezetben 2000 ember halt meg a földrengés következtében. Ugyanazon év december 13-án több mint 1000 embtí éleiét követelte egy nyugat-iráni földrengés, amely hatalmas területen pusztított. 1935-ben Nyugat-Pakisztánban többrendbeli földrengések több mint 25 000 ember halálát okozták és 5 évvel később Tö­rökországban több mint 30 000 áldozata volt egy hasonló mé­retű katasztrófának. A legsú­lyosabb japán földrengés 1923- ban történt, akkoriban 99 000- en vesztették életüket és 43 000 ember eltűnt. Emlékezetes áz 1775. évi lisszaboni földrengés is, amelynek során 15 000 em­ber halt meg. 1906-ban pedig Sgn Franciscóban jóformán az egész város elpusztult egy föld­rengés következtében kitört tűzvészben. Az emberiség történelmébén eddig legsúlyosabb földrengés 1556-ban a kínai Sénsi tarto­mányban pusztított. A fenn­maradt adatok szerint akkori­ban 830 000 ember pusztult él. A X Crrr/cr-LWOffrvmt Az elmúlt héten a következő kérdést tévé fél Lértt= cseng tintakuli Fent-leng Mandarinnak: — Mondd, nagy jó uram, mi áz oka annak, hogy Han-ta, á főnököm, eiyszer békülékenyen fuvolázva, máskór pedig gorombán, órdítva közli vélem véleményét? Fent-leng mandarin végigsimítá néhány szál szőrből állá szakállát, majd imigyen válasZolá: — E2 azért vari így, fiam, mért Han-ta olyan, mint az ócska hegedű. Ügy nyekereg, ahogy mások felhangolják. (Pö-ki) ígér jobb gyümölcs- és zöldségellátásáért Eger város 35 ezer főnyi la­kossága és a nyári időszakban itt megforduló idegének részé­re, igen jelentős kérdés: a gyü­mölcs- és a zöldségellátás problémája Mivel ezen a té­ren az elmúlt esztendők során zökkenők mutatkoztak, — fel­kerestük hát a Heves megyei Szövetkezetek Értékesítő Köz­pontját, hogy felvilágosítást nyerjünk a lényegbevágó kér­dés pillanatnyi állásáról és várható alakulásáról. Pálinkás Péter, az értékesí­tési osztály vezetője elmondja, hogy az elmúlt 1959-es évben már jelentős javulás volt ész­lelhető az azelőttihez képest, az idén pedig lényegesen meg­javul a helyzet. Egerben és környékén például barackot és csemegeszőlőt nem tudtak felvásárolni, így társvállala­toktól igyekeztek beszerezni más megyékből, de sikerült. Gyöngyösön, bár kellő meny- nyiségben volt csemegeszőlő, de a kiváló expórtképes minő­ségű gyümölcs ára 4,95 volt, ezzel szemben az egri piacon a fogyasztói ár 50-ben alakult ki, így lehetetlenség vólt orf­rtan idészállítaní ezt a cikkét. Amikór azután hoztak szőlőt máshonnan az égri piacra, a kofák drága, 8 fórttttós árát 5—6-ra szorították le. — Már a múlt esztendőben is jelentősen sikerült érvénye­síteni — mondotta Pálinkás elvtárs, — a piaci árakra gya­korolt irányító befolyást, ha­tást. Mi sem volt jellemzőbb árirányító munkánkra, mint például a karalábé esete, ami­kór a kofák 3-—4 forintért vesztegették darabját. Erre a MÉK 5 darabos csomóban ve­tette piacra a friss karalábét, 3,50-es áron. Amikor az idei tervekről ér­deklődünk, — megtudjuk az értékesítési osztály vezetőjétől, hogy az idén a fő cél: az ipari­lag súlypontos helyeknek, s á2 exportnak a teljesítésével együtt, a helyi szükségletek­nek maradéktalán kielégítése! Ez a MÉSZÖV megyei vezető­ségének is az álláspontja. A termelőszövetkezetekkel, álla­mi gazdaségökkal kötött szer­ződések révért biztosítani tud­juk az egri piac szükségletét. Míg 1959-ben csak 3700 holdra KÖZELEDIK a tanév vége. Ha másból nem, abból is kitű­nik a nagy év végi hajrá, hogy a Füzesabonyi 216. sz. Ipari­tanuló Iskola harmadéves ta­nulói egyre nagyobb izgalom­mal készülnek a szakmunkás- vizsgára,, szorgalmasabban forgatják könyveik lapjait, féltő gondossággal készítik re­mekműveiket. a vizsgamunkát. A tanítási órák előtt, vagy a tízperces szünetekben egyre több és több szó esik életük fontos, nagy eseményéről, a szakmunkásvizsgáról. Van. aki merészebben vág majd neki, sokan félnek tőle és drukkol nak. de a többség, a jó felké­szültség és a jól végzett mun­ka tudatában néz a jövő elé. Bizony, nagy erőpróbájuk fesz Egerben a vizsgák során ezeknek a többnyire mostoha körülmények között, vidéki kisiparosoknál tanult fiúknak, hisz a követelmények évről évre fokozódnak, s a vizsgabi­zottságot is jól képzett, magas műszaki kultúrával rendelkező emberekből válogatják. Alapo­san fel kell tehát készülnie mind a hatván szabadulásra kerülő fiúnak, ámbár nincs okunk az aggodalomra. PÁSZTOR JANOS elvtárs, az intézet igazgatója elmondja, hogy a három év alatt lehető­ségeikhez mérten igyekeztek minden tanulónak azt a kép­zést megadni, amellyel bátran nekivághatnak a vizsgának és utána az életnek. Mit is adott számukra az eltelt három év? A számtanórákon például meg­ismerkedtek a szakmájukba vágó legfontosabb számítási és mérési fel adatokkal A három év alatt alaposan áttanulmá­nyozták a történelem órákon Szakmunkásvizsgák előtt népünk történetét, megismer­ték munkásosztályunk dicső múltját, legjobbjainak soik-sok áldozatot hozó harcát, a mai boldog jelenéirt. A magyar órákon szép szemelvényeket tanultak haladó íróink tollá­ból. József Attila versein ke­resztül szívükbe vésték a mun­kásosztály hivatásáról szóló szép tanításokat. A szakmai és anyagismereti órákon jól képzett mesterek ta­nították őket szakmájuk mes­terfogásaira, s ami még a sok­sok ismeret elsajátítása mellett igen fontos, sokat fejlődtek ön­tudatban, emberség és becsü­let dolgában. Különösen az osztályfőnöki órákat igyekez­tek a tanárok a szocialista em­bernevelés szolgálatába állíta­ni. Ezen belül ismerkedtek meg a szocialista államrend­szer felépítésével, az állam­polgárok jogaival és köteles­ségeivel. Ez is az életre nevel­té mindannyiukat. Megtudtuk még azt is, hogy az intézet tanulói becsülettel helytálltak a megyei szak­munkásvizsga kiállításon, s több tárgyuk nyilvános elisme­résben is részesült, S most pe­dig váltsunk néhány szót ezek­kel a fiatalokkal, beszélges­sünk munkájukról, terveikről. A tízperces szünetben fél- karéjban áll az osztály, s a ké­ményseprőtől kezdve a ková­csokig minden szakmabeli megtalálható itt. Itt van Nagy Imre kárpitostanuló is, aki fü­zesabonyi és édesapjánál tanul. Ő most nagy eseményre ké­szül, ugyanis második helye­zést ért el a megyei verse­nyen, s az országos versenyre készül. Ha ott is olyan jól sze­repel. akkor minden külön vizsga nélkül felszabadítják. Az egyik osztálytársa. Farkas József asztalos szintén az elsők között végzett a megyei ver­senyen. ő is továbbjutott. s most a budapesti utazás részle­teit beszéli meg Nagy Imrével. A kovácsok közül is van me­gyei helyezett, Riczkó György poroszlói tanuló, aki az első lett a versenyben. SOKAT TANULT a három év alatt Kozma Béla szerelő is. Sarudi fiú. de a Poroszlói Ál­lami Gazdaságnál dolgozik, ott is lakik. Ügyes hannonikás, KISZ-tag. tevékenyen részt vesz a gazdaság KlSZ-szerve- zetének kulturális munkájá­ban. Rá is büszke lehet az is kola, mivel vizsgamunkája — egy szépen kidolgozott francia­kulcs — a megyei kiállításon is szerepelt. Igen szorgalmas és tehetséges fiú Czakó Albert kerékgyártó. Ö ezelőtt három évvel egy besenyőtelki kisipa­rosnál szerződött le, s most szocialista szektorból szabadul, mivel mesterével együtt belép­tek a füzesabonyi Petőfi Tsz- be. Czakó Albert megelégedett a sorsával, s mint mondja, a szabadulás után is a szövetke zetben marad. Milibák Andrásnak az édesapja, de még a nagyapja is kerékgyártó volt. Családi hagyomány ez már nálunk — mondja csendesen. — Én is ezt a szakmát választottam — vall ja nem kis büszkeséggel — és nem is bántam meg. — Jó-jó, de ha már nem lesz szükség a lovaskocsira — kérdik tőle töb­ben is. — Alikor sem jövünk zavarba — feleli mindkettőjük nevében Hadobás György, aki szintén kerékgyártó —, Mert a szabadulás után mind a ket­ten Pestre megyünk dolgozni, a Karosszéria és Járműgyárba. Akad ott íamunka elég, s min­dig megélünk a szakmánkból. A füzesabonyi Vegyes Ktsz három asztalostanulót szaba­dít az idén. A tanulók. Hege­dűs János, Bafáz János és Chugyik Sándor a három év alatt főleg épületasztalos mun­kákat végeztek a Ktsz-ben, több üzletberendezés elkészí­tésénél segédkeztek és megis­merkedtek a gépi munkával is. Hegedűs és Baráz továbbra is a 'szövetkezetben marad, míg a harmadik tanuló Budapestre készül valamelyik bútorgyárba. Ugyancsak itt maradnak a ktsz kőműves tanulói, Bocsi Tibor és Tasst József. Azt tartják, miért is mennének máshová, amikor itt helyben is megke­resik az 1500—1600 forintot havonta. Sok tanuló marad a régi he­lyén a szakmunkásvizsgák után, de igen sokat vonz a vá­ros. a gyár. a nagyipar, s ezek mind mind üzemi munkások lesznek. Ahány fiú, annyi terv és életsors. mindenki igyekszik oda, ahol legjobban megtalálja a számítását. Itt áll a beszélge­tők között egy elegáns, magas fiú. Kőfaragótanuló, a neve Tuza József. Édesapjánál ta­nul, itt Füzesabonyban, s jó munkáját a vizsgamunkája, a szépen elkészített szobortálap- i zat is bizonyítja. Neki más ’ tervei vannak. Jövőre ugyanis, katonának megy, közben gép-! kocsivezetést tanul, és ha majd , letölti a katonaidejét, csak ak-: kor tér vissza a szakmájába.! Jó szakmát választott még' Bocsi József is, aki kémény- ■ seprőtanulő. Amint mondja,' igen érdemes kéményseprőnek [ szerződni, mert a tanulmányi i idő csak két év, ezenkívül már | most. tanuló idejében, minden | hónapban néhányszázforintos; keresethez is jut. S A TOVÁBBI tervek? Igen sokrétű és változatos minden[ fiú célja és elgondolása. Mind­egyiké megegyezik abban, hogy a szakmájukban dolgoz­nak, a keresetükből szórakoz­nak, ruházkodnak, motorke­rékpárt vásárolnak, egyszóval boldogan, emberi módra sze­retnének élni. Természetes, hogy ezek a vágyak már nem elérhetetlenek a mi társadal­munkban. de amíg idáig is el­jutnak. előttük áll még az élet nagy erőpróbája, a szakmun­kásvizsga. Közben a szünet véget ért. A csengő szavára bevonulnak a tantermekbe, s a szakmai könyvek, fölé hajolva, igyekez­nek átismételni, kidolgozni a vizsgatételeket. Hiszen nem kis dologról van szó, valóságos kis érettségi következik mindany- nyiuk számára. S mi most azzal búcsúzunk tőlük, hogy jó ta­nulást, és sikeres szakmunkás- vizsgát kívánunk a 216. Ipari­tanuló Intézet harmadévesei­nek, az ország leendő Szak­munkásainak. (cs. i.) : kötöttek szerződést zöldségéi* látásra, s ezen belül 750 hói­don tsz-ekkel szerződtek — addig az idén a helyzet ’énye» gesen megváltozott. 1960-ra 6565 hold termését biztosítot­ták a tsz-ék vonalán, — ebből 5600 hold vegyes zöldségfélé­két, 956 hold pedig burgonyái jelent. Az idei piaci viszonyok után tudakozódva megtudjuk, hogy az áprilisi zavarok felvásárlá­si problémákra vezethetők vissza. Ugyanis a kofák jelen­tősen többet adnak a terme­lőknek a terményért és így „elhalásszak” a MÉK elől az árut. Nap, mint nap előfordul a piacon az a sajnálatos eset, hogy a kofák „ráígérnek” a MÉK-felvásárló által fizethető árra és a termelő a magasabb árért a piaói magánárusoknak adja el terményét, akik azután az állami szektor által kért ár­nál magasabban értékesítik a zöldség- és gyümölcsfélesége­ket — a bérből és fizetésből élő vásárlók legnagyobb bósz- szúságára és anyagi kárára. Ezen a területen az illetéke­seknek — mondja Pálinkás :elvtárs, — okvetlenül és gyö­keresen tenniök kell valamit! [ Régi sérelme az egri házi­asszonyoknak, hogy vasárnap [problematikusabb mindig a [zöldség- és gyümölcsbeszerzés. [Ezen könnyítendő, vasárna­ponként két standon fog áru- jsítani a földművesszövetkezet [és megoldják a két zöldség- igyümölcs üzletnek felváltva [való nyitvatartását is, hogy könnyítsenek a háziasszonyok ^vasárnapi gondjain. [ Mi lesz a termékektől meg- ikív.ánt frisseséggel és a jó mi- inőséggel? Pálinkás Péter osz­tályvezető elmondja, hogy a [múltban a kis tételekben való [felvásárlás és az ezzel kapcso­latos ide-oda való szállítgatás [rontott sokat a terményeken. ;Az idén ezen a téren is javu­lás áll be, mert a termelőszö­vetkezetekkel való szerződések írévén, egytételben, nagy meny- [nyiségben történik a felvásár­lás és minden átrakodás nél- \kül, egyenesen a diszpozíció [helyére szállítják az árut. | Ami a tárolóhelyeket illett. ;Jelenleg az Árnyékszala ut­cában, egy pincében, illetve Iborházban van egy szükség- íraktár, — de a második öt- [éves tervidőszak keretében [felépül Egerben is egy korsze­rű gyümölcs-zöldség raktár- iépület. ! Amikor a MEK értékesítési [osztályvezetője kikísér, el- [mondja, hogy a mezőgazdaság [szocializálásával kapcsolatosan [a felvásárlás lényegesen meg- ikönnyebbedik és a kötött [nagyértékű szerződéseknek [megfelelően, zavartalannak [ígérkezik az egri piacnak zöld­ség- és gyümölcsbeli ellátott­sága, [ Sugár István |

Next

/
Thumbnails
Contents