Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

mi ills. n„ szerda NÍFCJSAO 3 Egy munkásszálláson [Nagygomboson [ I ESZEMBE JUTOTT | amely Móricz Zsigmond Úri muri című regényéből készült, majd az is eszembe ötlött ké­sőbb. hogy vajon más is g°n dol-e néha hozzám hasonlóan erre a filmre? A Nagygombosi Tangazda ság munkásszállásán nézelőd­tem, kutattam, kérdezősköd­tem, miközben ez a fürn eszembe jutott. Egy képre em­lékszem az Űri muriból: Szakmáry Zoltán cselédei fek­szenek egy hosszú fészerben és rájuk törtek a bortól meg- ittasult urak... Erre a fészerre emlékeztem, no és azon tű­nődtem, hogy a munkásszállá­sok lakói gondolnak-e néha erre a primitív építményre. Meg is kérdeztem egy kis­lányt itt a szálló egyik szobá­jában, de kitért a válasz elől, azt mondta, ezt a filmet,^ nem látta, a gazdaság mozijában legutóbb is mást játszottak. A Nagygombosi Tangazda­ság lényegében állami gazda­ság... Ugyanúgy, mint a töb­bi állami mezőgazdasági nagy­üzemben. itt is árutermelés folyik, csak tanulnak is itt, diákok gyakorolnak a 3200 holdas birtokon. Évente 200-250 embert vesznek fel idénymunkásnak, ezek jő részét pedig a mun­kásszálláson helyezik el. A gazdaság munkásszállásai nyolc esztendeje épültek: mo­dern, nagyablakos házak, négy áll belőlük egy sorban. I KlVOL-BELtH. 1 ahány. Kettőben lányok lak­nak. a többi a férfiaké. Az első látásra szembetűnik: tatarozzák az épületeket, sor­ban egymás után. Külsőleg is rendbehozzák a házakat, mert... Mert bent nagy rend. tisz­taság, kívül kopott külsőség, hogyan nézne az ki? Szabvány itt minden, mégis kedves, barátságos képet ad­nak a szobák. Egyszerű, fehér­re meszelt falak, vaságyak, fémből készült szekrények, egy asztal. néhány szék és kész. Mégis... Az épület fa­elemeit átfestették a tavasz- szal. a falak is tiszták. A vá­zákban a virág, vagy a lányok ágya fölé szimmetrikus rend­ben kiszegezett képeslapok te­szik? — de barátságosak ezek a szobák. Keskeny vászonfüg­göny díszeleg az ablakon, az asztalt fehér kendő fedi. Ez teszi talán, hogy otthon-jelle­ge van a szobáknak. Az ágy mátracos: lepedőt, párnát, pokrócot a gazdaság ad. Két­hetenként cserélik az ágyne­műt. mindig pontosan. Mennyit fizetnek a szállás lakói? — Négy fórintot — mondja Kérő Albert gondnok. — Naponta? — Nem. Egész hónapra négy forint. MEGHÖKKEN AZ EMBER. mire a magyarázat így követ­kezik: — Azért van ez is. hogy vég­tére mégse legyen ingyen. A lakók természetesen elé­gedettek. Lehet tisztálkodni reggel, te te, mert van mosdó minden épületben. Ám für­désre is sor kerülhet, mert egy külön fürdőház épült a szálló mellett. — Sokat foglalkozunk a munkások szociális kérdései­vel és aZ anyagiakat sem saj­náljuk — mondotta Juhász La­jos, a gazdaság építésvezető­je. Az idei esztendőben több mint 15Ö ezer forintot fordítot­tunk az épületeik rendbehozá- sárá és a hiányok pótlására... Azt hiszem, meglátszik ez itt. — És a lakók otthonuknak tartják-e a munkásszállót? — Megbecsülik a berende­zést. ezzel nincs semmi baj — ez a gondnok véleménye. — Versenyeznek... A legtisz­tább, legrendesebb szobák la­kói rádiót és szőnyeget kapnak a verseny kiértékelése után, Sokan szeretnének nyerni. Mit csinálnak, hogyan élnek itt az emberek ezeken a szál­lásokon? Ha beszélget az ember a szálló női lakóival, hamar meggyőződhet róla. hogy azt a fészert, amiről Móricz Zsig mond írt. azt itt már hírből sem ismerik. És nemigen gon­dolnak rá. hiszen egész más­hoz szoktak. Kérdezem Tuza Annát, aki tizenhat esztendős és Egyekről jött: — Mit csinál, amikor nem dolgozik? — Olvasok. Ügy csináljuk itt, ráérünk és olvasunk... Sok könyv van a könyvtárban — szól és Anatole France A lúd- láb királynő, aztán Vitányi Já­nos Főhadnagy Fazekas című könyveit mutatja. Megjegyez­tem, hogy Szatmári Júlia ágyán hét könyvtári könyvet talál­tam. Egyek községből sokan jöt­tek Nagygombosra dolgozni. Egyekre való a kis Bartók Má­ria is. aki ottjárlamkor Jókait olvasott. Ö mondta el. hogy az ebédlőben működik a televí­zió, esténként azt is lehet néz­ni, de hetenként filmvetítés Is van. Ólvasnak, szórakoznak ezek a falusi lányok, akik bizony itt ismerkednek meg igazán a kultúra, a műveltség fogalmá­val. Ráérnek... A munkaidő en­gedi és van lehetőség. A NAPI KOSZTJUK]^”,0 havonta négy forint, a szálló... Keresnek 800—900 forintot, és megmarad több mint fele. Gyűjtik, kupoTgatják a pénzt a lányok bútorra, hozomány­ra ... Bartók Máriának már együtt van háromezer forint. Érkeznek a kvelezőlapok és egyre több és több van már a szekrény aljában, vagy az ágy fölött, a falon ... A lányók pe­dig boldog és szép álmokat lát­nak a munkásszállás ágyain, de ébren is. ha elgondolkodnak a jövőn... Kiss János Hogyan éltek a szibariták ? Olasz régészek megtalálták egy ősi város eltemetett rom­jait, amelyről úgy vélik, hogy ez a régóta keresett Sybaris, amelynek nevét két és félezer év óta a fényűző életmód jel­képeként emlegetjük. Sybaris városában törvény gondoskodott arról, hogy a rab­szolgák súlyos büntetés terhe mellett a késő déli órákig ne zaklathassák éjszaka dorbézoló uraikat. A „szibariták” egyik kedvelt szórakozása volt, hogy táncolni tanították a lovaikat és minden valószínűség szerint ez okozta a vesztüket. A város pusztulása ie. 510- ben úgy következett be, hogy a szomszédos Crotone város had­serege megtámadta Sybarist, amellyel állandóan versengett áz olimpiai babérokért. Syba­ris lakosai elpuhult életmód­juk ellenére kiváló sportolók voltak, akik különösen mint birkózók, futók és lovasok tűn­tek ki hat vagy hét egymást követő olimpiai játék alkalmá­val. Amikor a rivális Crotone hada az emlékezetes csata nap­ján a reggeli órákban táma­dásba lendült, a szibariták a szokásos éjszakai orgiák után mély álmukat aludták. Miután kábultan felcihélődtek és a hí­res lovascsapat már-már ellen- támadásba fogott volna, az el­lenség előőrsei megszólaltatták fúvós hangszereiket. A szibari- ta lovak a jól ismert zene üte­mére táncba kezdtek és a lo­vasság rendje felborult. A Crotone-beliek elpusztították a várost, a férfiakat leölték, az asszonyokat elhurcolták és ab­ban az évben minden esélyük megvolt, hogy — ők nyerjék meg az olimpiászt. lárási tíízoltóversenv lesz Szihalom községben A Füzesabonyi Járási Tűz­oltóparancsnokság a több éves szokásokhoz és hagyomá­nyokhoz híven a jövő vasár­nap rendezi meg a járás köz­ségeinek idei tűzoltóversenyét. Ezen a találkozón a járás 16 községének önkéntes tűzoltó­egyesülete vesz részt és kü­lönböző szerelési, tűzoltási és mentési gyakorlatokkal mu­tatják be ügyességüket, ráter­mettségüket. Mintegy harminc különböző tüzoltócsoport mutatja be itt tudása legjavát, ezek között az állami gazdaságok, a szocia­lista szektorok tűzoltói is be­mutatót tartanak. A verseny külön érdekessége, hogy több úttörőcsapat is indul, s az első helyezést elért csapat tagját kéthetes jutalomüdülésen vesz­nek részt a csillebérci tábor­ban. Nem a véletlen műve az sem, hogy Szihalom községre esett a választás az idei ver­seny megrendezésében. Sziha­lom község tűzoltósága ugyan­is most ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, így hát a verseny eseményeit összekö­tik a jubiláló egyesület ünnep­ségeivel. A verseny rendező­sége kelló gondot fordít a ju­biláló tűzoltócsapat munkájá­nak értékelésére, hiszen dicső múlt áll mór a hátuk mögött. Ez a kis önkéntes falusi tűzol­tóegylet egy fél évszázadon ke­resztül éberen őrködött a falu nyugalma felett, s az ötven év alatt mintegy 80—100 tűzeset megelőzésében vett részt. Külön-külön dicséret és el­ismerés illeti a csapat tagjait, és főleg parancsnokukat, Joó Imre elvtársat, aki idős kora ellenére is példamuta­tóan szervezi és irányítja az egyesület munkáját. Joó elv­társ már több mint 20 éve pa­rancsoka az egyesületnek és rengeteg társadalmi tevékeny­sége, elfoglaltsága ellenére is nagy gondot tud fordítani az egylet vezetésére. A kettős ünnep, a járási ver­seny alkalmából szép jutal­makban részesül majd a szi- halmi tűzoltóegylet, ezenkívül a sportpályán megrendezésre kerülő verseny valóságos nép­ünnepély lesz a községben. OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC I Amikor Gál Mihály 1945- ben a fogság és a hosszas buj­kálás után végre magyar föld­re lépett, s hazafelé tartott, már tudta, mihez kezd maja falujában, Recsken. Helyet ke­resett magának a fiatalok, az új életét kezdő ifjúság táborá­ban. A MADISZ tagja, majd helyi szervezetének titkára lett még ebben az esztendőben. A hozzá hasonló korúak megsze­rették, hallgattak szavára, s a recski ifjúsági szervezet, veze­tése alatt virágozni kezdett. — Valami újat, a réginél egészségesebbet akartunk — emlékezik most vissza a más­fél évtizeddel ezelőtti időkre. — Mindannyian emlékeztünk a leventére, s borzadtunk, ami­kor az ott meghonosított pa­rancsszóra, éneklésre utasítás­ra, erőltetett nevetésekre gon­doltunk. Nem ilyen szervezeti életet akartunk. Sok egykori bányászsorsot láttunk magunk előtt. Apám is az volt. Tizen­két órákat dolgozott, aztán, hogy kis fizetéséhez valamivel többet tudjon tenni, ha a csá­kányt letelte, tovább folytatta más szerszámmal. Kellett a pénz a családnak, s a szórako­zásra még csak gondolni sem mert. A felszabadulás előtt magam is megkóstoltam ezt az életet. Megkeseredett tőle a szám. Mi volt az? Semmi. Ha este végeztünk a munkával és fiatalságunk pihenés helyett ki­hajtott az utcára, két lehetősé­günk volt. Vágy az utcai lám­pa alatt megálltunk beszél­getni. vagy sinkópályát építet­tünk 'miaunknak, azon csúsz­káltunk. kedvünkre. Más szó­rakozást itt nem találtunk. Mindent a fiatalokért Ez, a múltat feledtetni vá­gyó akarat vezette az első nap­tól kezdve Gál Mihály munká­ját. Észrevették, s megbecsül­ték, 1946-ban ezért vették fel a pártba, ezért lett később a SZÍT vezetője, majd kultúro- sa, aztán az ércbánya kultúro­sa, majd 1955-ben a bányász művelődési otthon vezetője. Azóta a nap minden szaká­ban itt található. Takarít, asz­talokat, székeket hord, bevá­sárol, gazdasági ügyeket intéz, szervez, próbákat készít elő, s vezet, táncokat tanít, színda­rabokat rendez, előadásokat köt és bonyolít le, —, s sem­mit sem pihen, hosszú ideig, ha kell. Mindent a fiatalokért. Az új generációért, akik közül, ha születési évét nézzük, „kiöre­gedett”, de akikkel lelkesedés­ben, energikusságban bármi­kor felveheti a versenyt, s akik között éppen ezért, ha kétszer olyan idős lenne is, mindig ott a helye. — Feleségem az első időben nem nézte jó szemmel, hogy sokat vagyok távol otthonunk­tól dolgaim miatt — elevene­dik fel egy újabb kis része életének. — Érthető is, hiszen egy augusztusi vasárnap ösz- szeházasodtunk, s a következő hajnalon indulnom kellett: be­vonultam katonának. Hosszú ideig nem voltam otthon, fia­tal asszonykám jóformán meg sem ismerhette természetemet, s mikor bekapcsolódtam haza­térésem után a mozgalmi munkába, azt hitte, nem ér­zem magam jól a társaságá­ban, családom körében, azért megyek mindig. Ezen a bajon azonban őt esztendővel ezelőtt véglegesen sikerült segíteni. Amikor Gál Mihály átvette a bányász mű­velődési otthon vezetését, meg­kapta az ugyanitt levő szolgá­lati lakást is. Ide költöztek, s felesége rövidesen belátta, fér­jének egyszerűen szenvedélye ez az örökös elfoglaltsággal, tevékenységgel járó munka. Meg is értette, s a férje nem­sokára legodaadóbb segítőtár­sát felesége személyében tud­hatta. Élettársa éppúgy, mint ő, minden munkát vállal, ha a sor úgy adja. Büfés, pénztáros. ruhatáros, küldönc egy sze­mélyben, ugyanazzal a gondo­lattal mint ami férjéé: min­dent a fiatalokért! Megérdemlik, vagy nem Gál Mihály áldozatkészségét a recski fiúk, lányok? Ki vitat­kozik ezen? A művelődési ott­hon vezetője semmi esetre sem. Pedig már érte néhány csalódás. Ott vannak például a fúvószenekar hangszerei. Nem hiányzik a teljes felszerelésből egy darab sem, — csak éppen vállalkozók nincsenek, akik megszólaltatnák valamennyit. Nincs zenekar. Feloszlott a régi, s azóta nem lehet újat összeverbuválni. Pedig kelle­ne, szükség lenne rá. De ha egy kudarc bánatot hoz, a kö­vetkező kis siker kétszeres vi­gasztalásként hat. S gyógyír­nak most itt van a tánccso­port, meg a színjátszó együt­tes. Csupa fiatal szerepel mindkettőben. S dolgoznak. A táncosok a parédfürdói pa­lócnapra készülnek, a színját­szók meg a Majd a papa sike­re után a Pettyes bemutatójá­ra. Gál Mihály ilyenkor boldog. Amikor a művelődési otthon­ban pezseg az élet, amikor mind többen áldoznak szabad idejükben a művelődésnek, kultúrának. Megkérdezni azt, hogy nem érez-e néha fáradtsá­got, nem gondol-e már arra, hogy abbahagyja ezt a mun­kát, — nevetséges lenne. Ilyen gondolata a másfél évtizedes munka alatt egyetlenegyszer sem volt. S nem is lesz, míg csak fiatalok élnek Recsken, akikért tenni lehet... Weidinger László Legfőbb érték as ember T7 álamennyien gyakran halljuk ezt a mondatot: « *' szocialista társadalomban a legfőbb érték az ember! Vannak, akik elgondolkoznak a szavak jelentőségén, mások, figyelmen kívül hagyják. Törvényeink a lég messzebbmenőkig védik az ember életét és testi épségét. Alkotmányunk 47. §-nák (1) bekezdése kimondja, hogy: „A Magyar Népköztársaság védi a. dolgozók egészségét.” ’ És hogy szocialista törvényhozásunk mennyire különbözik a burzsoá államok írott, kasztjellegű és a valóságban sokszor tartalmatlan jogszabályaitól., erre már kiváló ideológusaink is rámutattak. Engels, a „Munkásosztály helyzete Angliában” című munkájában kifejtette, hogy a kapitalista társadalom, tömegesen fosztja meg az emberek millióit a létfenntartás elő­feltételeitől és olyan helyzetekbe, olyan viszonyok közé taszít­ja őket. ahol élni nem lehet. Látható gyilkos nincs, a ,termé­szetes halál” látszata forog fenn. de az a körülmény, hogy á proletárok menthetetlenül idő előtt halnak,— mégis ember­ölés. Népköztársaságunk törvényeit köztük a büntetőjogi tör­vényéket is dolgozóink alkották, az 6 akaratuk emelkedett bennük törvényerőre. Nálunk nem néhány ember, de áz egész dolgozó nép hozta létre azokat a jogszabályokat, ame­lyeket bíróságaink a bűncselekmények elkövetőivel szembén alkalmaznak. éla már egyre kevesebb államunkban a gyilkosság, vagy a szándékos emberölés. A bíróságok hatható•> intézkedéséi, de a dolgozók műveltségének és öntudatának fokozatos elmé­lyítése is fontos szerepet játszottak e téten. A szocialista hu­manitás egyik megnyilvánulása az is, hogy új. szocialista jog­szabályaink bűntettnek nyilvánították az életnek, vagy testi épségnek a foglalkozás szabályai megszegése által való ve­szélyeztetését, a baleset áldozatának cserbenhagyását, stb. Legfőbb érték áz ember! Egészségének, testi épségének megsértése, munkaképességének ilyen formán történő csök­kentése is súlyos bűncselekmény az Ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a büntetőjogi jogszabályok súlyos szankcionálást írnak elő. Sajnálatos jelenség, hogy megye- szerte igen sokan kerülnek a vádlottak padjára azért, hogy a bíróság előtt feléljenek bűnös tetteikért, dolgozótársaik egészségének megrontásáért, testi épségük megósonkításáért. Felelőtlen, a törvényeket nem tisztelő, de embertársaikat sem megbecsülő emberek vannak, akik szándékosán, vagy közvetlen szándék nélkül, a túlzott mértékbén elfogyasztott ital hatása alatt, vagy nem tudva fegyelmezni önmagukat, bántalmazzák embertársaikat, megsértve azok egészségét, testi épségét. Bántalmazva azokat. akiket vár a gép, a bánya, a volán, vagy a munkapad. Emberek kerülnek kórházba, mérhetetlen szenvedéseken esnek keresztül mások felelőtlen­sége miatt, maradnak ki rövidebb, vagy huzamosabb időre a termelőmunkából, az őket ért sértések következtében eset­leg egész éle,ük során magukon viselve a bántalmazások rút bélyegeit. Sajnos, a hatvani járásban is igen elszaporodtak az ilyen bűncselekmények elkövetői. Az ítéletek figyelmeztető hangja azonban, úgy látszik, még nem jutott el mindenkihez. A bíróságok még súlyosabban fogják megítélni a jövőben az ilyen cselekmények elkövetőit. Véget kell vetni a kocsmai verekedé­seknek, a szomszédi viszálykodásoknak, a falusi bicskázá legényvirtusoknak. Ez valamennyiünk érdeke, társadalmi ér­dek. Természetesen nemcsak a bíróságoknak kell ezen a té­ren célratörően eredményeket elérni. A jövőben végre be keil tartani azt a szabályt is az italboltok vezetőinek és kiszol­gálóinak, hogy ittas egyént szeszes itallal ne szolgáljanak ki, mert lehet, hogy még egy pohárka pálinka elfogyasztása az amúgy is ittas embert arra fogja késztetni hogy bicskát vegyen elő. Az illetékes társadalmi szerveknek és a rendőr­ségnek is a jövőben még fokozottabb körültekintéssel keU megakadályozni azt. hogy fiatalságunk helytelen irányban fejlődjék. A hatvani járásbíróság a közelmúltban számos ítéletet hozott olyan elkövetőkkel szemben, akik, megfeledkezve ön­magukról, a törvényekről, vagy nem fejtve ki a tőlük elvárható gondosságot, mások testi épségét súlyosan megsértették. Néhány példa: Kéthónapi börtönbüntetésre ítélte a járásbíróság azt az i-dulatainak parancsolni nem tudó egyént, aki Rózsaszént- mártonban 65 éves apósát az utcán orvul megtámadta, hátul­ról nyakszirten ütötte, mely ütés következtében sértett a földre zuhant és amikor sikerült felállnia, a vádlott állón- csapta. Négyhónapi, végrehajtható börtönbüntetésre Ítélte a já­rásbíróság azt a horti lakost, aki az egyik italboltban italozás közben elhatározta, hogy egyik haragosát bántalmazni fogja. Elhagyva az italboltot, egy vasdarabot vett magához, és mivel tudta, hogy haragosa az egyik lakodalmas háznál tartózkodik, odament, és minden szó nélkül, a vasdarabbal ütlegelni kezdte a sértettet, majd megpofozta. Az áldozat nyolc napon túl. de 20 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Háromhónapi felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a vádlott, aki Rózsaszentmártonban összeveszett szomszédai­val. Először vitatkozni kezdtek, majd ütlegelték egymást és « vádlott, a kezében levő metszőollóval megszúrta a sértett karját, cselekményével nyolc napon túl, de 20 napon belül gyógyuló súlyos testisértést okozott. igen gyakran előforduló jelenség, hogy a dolgozók munkájuk végzése közben nem fejtik ki a kellő gondosságot. A mezőgaz­dasági gépek vezetői sokszor kellő és tőlük elvárható körül­tekintés nélkül végzik munkájukat, tgy fordult elő, hogy a vádlott, aki kombájnt vontatott, nem gondolt a géphez be­osztott dolgozók figyelmeztetésére, és amikor az álló gépen az egyik dolgozó a kasza késeit tisztította, a vontató hirtelen megindult és így a kombájn kései sértett jobb lábát eltörték, bal lábát pedig elvágták. A járásbíróság a vádlottat súlyos testisértést okózó élet- és testiépség gondatlan veszélyezteté­sével elkövetett bűntettben marasztalta el és nyolchónapi, javító-nevelő munka végzésére kötelezte 15 százalékos bér­csökkentéssel. Hisszük, hogy megyénk minden dolgozója megszívleli ezeket a sorokat és a jövőben társadalmunk építése és egész­séges fejlődésünk érdekében nemcsak önmagát fogja foko­zottabb gondosságra és körültekintésre buzdítani, de példa- 3 mutató magatartásával dolgozótársait is mások egészségének, 3 testi épségének megóvására, a társadalmi együttélési szabd- 3 lyok és törvényeink tiszteletben tartására fogja nevelni. Dr. RÖCZEY ÖDÖN, 8 járásbíró Földünk régebbi bolygók széthullott elemeiből keletkezett j Az amerikai Cornell egye­ltem két csillagásza az ameri- jkai tudományegyetem évi csil- ilagászati konferenciájának ladatai alapján kijelentette, ;hogy Földünk minden való­színűség szerint felrobbant (bolygók, vagy egyszerűen „ki­öregedett” csillagok széthulló részeiből keletkezett. Dr. Hans Bethe és dr. E. E, Salpater, a Cornell egyetem tanárai elmondották, hogy a csillagászati konferencián első ízben összesítették mindazt, amit jelenleg a bolygókon ke­letkező elemekről tudunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents