Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-10 / 109. szám
líéO. május 10., kédd népújság 5 Másfél évtized sikerei Ki ne emlékeznék a, lassan huszonkét eszténdéje történt eseményekre, az 1938. szeptember 29-i müncheni árulás napjára, amely fekete foltja a világtörténelemnek. Az árulás évfordulója ez a nap, amikor a csehszlovák nép elvesztette nemzeti függetlenségét, a Csehszlovák Köztársaság megszűnt, a protektorátussá süllyesztett cseh országrészeket német hádsereg szállta meg, Szlovákia pedig bábállammá lett. S ki ne emlékezne a szlovák nemzeti felkelés kirobbanására, amelynek a házai és német fasiitták uralmának megdöntése volt célja, a Jan Drda által megénekelt néma barikád hőseire, akik tízszeres túlerővel szemben is a végsőkig védték szeretett városukat: Prágát. Ki ne hallott volna róluk, s az örömmámorról, a cseh és szlovák nép óriási lelkesedéséről, amellyel tizenöt évvel ezelőtt a felszabadító szovjet csapatokat fogadták országuk legkisébb faludban is. A Csehszlovák Köztársaság népe most ünnepli a felszabadulás tizenötödik évfordulóját. Feledhetetlen dátum az itt élő emberek életében ez a nap'- május 9. A szabadságot hozó új élét, a demokratikus fejlődés, a hihetetlen távlatok megnyílásának napja ez. S 1945. május 9. óta, a másfél évtized alatt a csehszlovák nép ezeket a lehetőségeket ki is aknázta. Sikert siker után értek el az élet minden területén, — nem érdektelen megemlékezni ezúttal néhányukról. fel, ki gondoskodjék a vállal- Ostrava neve kozás pénzügyi részéről és véBárhol ejti ki Csehszlovákiá- gül megvalósult az elképzelés: ban az ember Ostrava nevét, megindult a kuncicei Üj Kohó mindenki az aknatornyokra mellett a hamuból készült épü- gondol, amelyek naponta sok letelemek gyártása. A prágai Vencel-tér ezer fényes, feketén csillogó, kőszénnel telt csillét vontatnak napvilágra, nagyolvasztók körvonalai jelennek meg a szeme előtt, amelyekből fröcskölő, izzó nyersvas folyik, s a kémények magasra emelt ujjai, amelyek korommal és füsttel festik szürkére az eget:.: Ostrava fogalom, amely több más fogalmat egyesít magában: szénét, acélt, vasat, gépóriáSó- kat, vegyipart, port, hamut, füstöt. A munka fővárosa ez, a Csehszlovák Köztársaság iparának szive. A hamuból is épületelemek készülnek itt mind nagyobb mennyiségben. Ma már senki sem tudja, ki volt az, aki először vett elő papírt és ceruzát a( Klement Gottwald Üj Kohón, hogy számolni kezdjen: ha feldolgoznák azt az anyagot, amit az A mozdonyvezető* robot Sötét, borús az éjszaka. A töltésen gyorsvonat száguld. A sebességmérő mutatója lassan emelkedik: 80—90—100 kilométer. A mozdony kéménye szikraesőt szór az éjszakába, a felhőszakadás pillanatnyi megszakítás nélkül dobol az ablak üvegén és szinte átláthatatlan vízfüggönyt borít rá, A mozdonyvezető messze kihajol, de a védőszemüveg sem használ, az esőcseppek a nagy sebesség mellett úgy vágják az arcát, mint az élés homokszemek. De vigyázat! A sínek mellett vörös fény ég, — ez a világ minden részén megállást parancsol. A közeli állomáson minden sínpár foglalt. S most egyszerre a mozdonyvezető fülkéjében is piros fény gyullad, sziréna figyelmeztet. Meg kellene állni. A hatalmas gépóriás vezetője azonban semmit sem tesz. A kétezer lóerő tovább hajtja vad iramban a szerelvényt. Va- laihi baj történt tálán? Végtelennek tűnő másodpercek telnek él, s egyszerre működni kezdenek a fékék, a vonat a piros jelzés előtt még- áil. A tapasztalt mozdony- vezető nyugalma jogos volt: csak az új „autóstop” egyik ellenőrző kísérletét végezték ezúttal A készüléket, amely a mozdonyra viszi át a jelzésekét, Csehszlovákia festői szépségű vidéke: a Magas-Tatra ostfávai kéményék már eddig a levegőbe eregettek, felépíthetnék belőle az ország valamennyi lakóházának és ipari épületéinek falait. Fantasztikus számok jöttek ki. Az erőművek hamuja teljesen pótolni tudná a drágá téglát. Az ötletből aztán hamar megszülettek a teívék és a téttek. Harc indult, tárgyalások, ki legyen a gazdája, hol építsék Dalibór Páspa, csehszlovák mérnök dolgozta ki. Ha a mozdonyvezető a tilos jelzésre bármilyen okból nem kezd fékezni, automatikus berendezés állítja meg a szerelvényt. A csehszlovák „autóstop” a hasonló külföldi berendezéséknél sokkal egyszerűbb. Nincsenek benne elektroncsövek, sém más, györsan elhasználódó alkatrészek. Igen ellenáll« a gőzmozdonyok nagy rázkódásával szemben. Gyártása és karbantartása egyszerű. A mozdonyvezetők ezt mondják róla: „Különösen éjszaka, vagy rossz időjárás esetén válik be ez a jelzőberendezés. Rossz látási viszonyok mellett rendszerint csökkentjük a sebességet, a jelzések átvitele a mozdonyra pedig most lehetővé teszi, hogy jobban tájékozódjunk a vonaton és rossz idő esetén is betartsuk a menetrendet.” A Tesla elektronmikroszkóp Sók évvel ezelőtt, 1939 végén kezdték sorozatban gyártani a Tesla elektronmikroszkópokat. Azóta a kezdetleges típusoktól, amelyek teljesítményüket tekintve, néha alig múlták felül a közönséges mikroszkópokat, a mai elektron- mikroszkópig, amely tízezer pontot képes megkülönböztetni ott, ahol a legnagyobb fény- mikroszkóp is csak egyetlent mutat — hosszú volt az út. A kiváló csehszlovák szakemberek szinte évről évre tökéletesítették a műszert, hiszén fontos szerepet játszik mindenütt, ahol közvetlenül kell megfigyelni Szerves, vagy szervetlen anyagokat, ahol a normális fénymikroszkópok már felmondják a szolgálatot. A Tesla BS 242 asztali elektronmikroszkóp ma már nemcsak a világ legkisebb, hanem legkiválóbb ilyen műszerei közé tartozik s nagyszerű tulajdonságai révén aranyéremmel is dicsekedhet. A brüsszeli világkiállításon érdemelte ezt ki a többi csehszlovák iparcikkel együtt, amelyek összesen harminc aranyérmet szereztek a Csehszlovák Köztársaságnak. Zvirotice két győzelme Néhány rövid évvel ezelőtt még ugyanúgy élt Zvirotice község, mint bármelyik más falu a Moldva mentén. Lakosai részben kis földjükön gazdálkodtak, részben, mint kőfaragók, vagy tutajosok dolgoztak. Házacskáik pedig — az egyik jobb, a másik rosszabb, mint mindenütt. A hozzájuk ragasztott istálló és őlak, sáros udvarok, még kiegészítették a dél-csehországi falucskák szokott képét. Amikor aztán arról kezdtek beszélni itt az emberek, hogy a nehéz és kévését fizétő mezőgazdasági munka egyetlen jövője a szövetkézét, szinte pillanatok alatt mindenki megértette, hogy ez a gondolat nem rossz. „Együttesen majd jobban megy”, mondták az emberek, miközben már mindent meghánytak-vetettek, kiSzámolgatták. Végül aztán mindnyájan, úgy ahogy voltak, közős elhatározásra jutottak: megalakították a szövetkézetet. Az elsők egyikét Cséhszlo- vákiában. Az azóta eltelt tíz, nemsokára tizenegy év alatt annyit tanultak, hogy ma már jól mégy a nagyüzemi termelés, s az élétük is jobb, mint bármikor vólt. Ez volt a zviroticeiék első győzelme. Nem sokkal később újabb, nem kevésbé jelentős vetkezeti földtulajdon ennek alapján hétezer hektárról 4 289 618 hektárra nőtt. A szövetkezetek így a mezőgazda- sági termelés döntő tényezőjévé váltak. A fejlődés világosan bebizonyította, hogy a szövetkezetek messze elhagyták az egyénileg gazdálkodó parasztokat a munka termelékenységének, a termelés növekedésének emelésében, valamint az önköltségek csökkentésében. A szövetkezetek termeléséből a nem mezőgazdasági lakosság ellátására átadott termények lényegesen magasabb százaléka azt bizonyítja, hogy a nagyüzemi termelés nagy előnyt jelent az egész nemzet- gazdaság számára. A csehszlovák mezőgazdaság árutermelékérdésben kellett dönteniük. Elkészülték a tervrajzok, amelyeken magas gát zárta el a Moldva folyó ágyát: a Slapy-i vízierőmű. A gát felett pedig nagy, kanyargós partú tavat tüntettek fel a tervek, amelyeken ott állt Zvirotice is. A falu alig harminc kilométerre feküdt a gáttól, így hát területe a speciális térképeken a tó ágyába került. Hiszen a víznek sok hely kell, hogy alaposan meg tudják forgatni a hatalmas turbinák kerekét. Csakhogy — nem olyan könnyű azt mondani az embereknek: hagyjátok itt a házatokat, amelyben születtetek, amelyben gyermekkorotokban éltetek. ,Ügy hírlett, hogy az állam új házakat épít, valamivel feljebb, a folyó mentén. A házért tehát házat kap mindenki, és mégis. Nehezen döntöttek az emberek. De a végén most is egységesek voltak. Nem akadt, aki félreállt volna az egy- akaratú közösségből. S ez volt Zvirotice második győzelme. Amíg aztán a régi falu utolsó hónapjait és napjait élte, fenn a dombtetőn új házak sora kezdett kinőni a földből. Szépek, csinosak, s a régi lakóhelyek helyett épültek. A zviroticeíek ma már semmiért nem adnák új falucskájukat, de szövetkezetüket sem, amely nagyszerű megélhetést biztosít ma már minden itt dolgozónak. A falucska 160 lakosából ötvenen dolgoznak a szövetkezetben, s erre a számra hét autó és 24 motorkerékpár esik. A mosógépeket és jégszekrényeket okosabb nem számolgatni. Ezek már egészen természetesek minden háztartásban. Jó, jó, vélheti bárki, ez csak egy kis település. Szóljunk tehát a többiekről is általánosságban. .4 termelőszövetkezetek IV. kongresszusa után Erre a nagy jelentőségű eseményre az elmúlt év tavaszán került sor Prágában. Számot adott ülésén a közös gazdaságok eredményeiről, amelyek a csehszlovák parasztság életét tekintve, fejlődését látva, döntő jelentőségűek. 1949-ben ugyanis még csak 28 termelőszövetkezet működött az országban, számuk 1958 végére 12140-re emelkedett. A szöA bratislavai városháza épülete kát. A legújabb alkotás most a traktorüzem részére készült negyvenegy méter hosszú, 17 munkahelyre osztott motorszerelő szalag. Eredménye: 11 és félperc alatt egy traktor készül el a korszerű üzemben. Természetes hát, hogy ilyen segítség alapján sok szövetkezet már ma annyit termel, amennyit I960 végére, sőt, sok esetben 1965-re ír elő a terv. Említsük meg példaként az Ostrava vidéki Hermánk-i szövetkezetét, amely 1958-ban egy hektárra számítva 862 liter tejet, 183 kiló húst és 484 tojást termelt, vagyis sokkal többet, mint amennyit országos átlagban 1965-re ír elő a terv. Vessünk azonban néhány pillantást a csehszlovák nép életének más területeire is. Gondoskodás a legkisebbektől a leg nagy óbbakig Az állam és a szülők közösen gondoskodnak a gyermekekről, valóban a legzsengébb kortól kezdve egészen addig, amikor kész szakemberként kapcsolódhatnak be hazájuk építésébe. A felszabadulás után a megszállók, a kollabo- ránsok legszebb házai lettek a bölcsődék és óvodák. A falusi, nyári bölcsődéket nem számítva, már 1956-ban 6321 óvoda működött az országban az 1937. évi 1753-mal szemben. Az iskolai oktatást az 1948. és 53. évi iskolatörvény egységesítette: bevezette a kőtelező nyolcéves középiskolát a 6-14 éves ifjúság számára. Az ötödik osztály elvégzése után tehát minden gyerek kötelezően megy tovább középiskolába a hat-nyolc osztályba. Az 1953. évi törvény óta egyre emelkedik azoknak a száma, akik a nyolc osztály után elvégzik a középiskola felső tagozatát, a kilenc-tizenegy osztályt is. Az elmúlt évek folyamán már a kisebb városokban is megnyíltak a t’izennégyéves középiskolák. A szakiskolák közül számszerűleg legtöbb a 16 különböző szakágakra előkészítő ipari szakiskola, de ide tartoznak a gazdasági, mezőgazdasági, egészségügyi, iparművészeti* erdészeti, képzőművészeti és népművelési szakiskolák is. A csehszlovák főiskolai oktatás régi és dicsőséges hagyományokra tekint vissza. IV. Károly 1348-ban Prágában alapította meg Közép-Euróba első egyetemét, a Prágai Műszakai Főiskola pedig 1707-ben létesült. Az igazi fejlődést azonban ezen a területen is csak 1945 hozta meg. Míg 1938-ban kilenc főiskola 42 karán 19 000 hallgató tanult, a felszabadulás tizedik évfordulóján már negyven főiskola 106 karán már 51 471 fiatal tanulhatott. Valamit a D. 34. színházról E. F. Burian, a nemrég elhunyt nagynevű csehszlovák művész együttese a D. 34. színház már járt Magyarországon. A Néphadsereg Színházában vendégszerepeit is. Az együttes munkájáról, művészetéről nem kis megemlékezést, oldalakat lehetne írni. A társulat möst nemrégen kezdte meg munkáját új színház helyiségében és évadját a cseh színház megteremtőjének, Václav Klimént Klicpebának: Mindenki tegyen valamit a hazáért című darabjával nyitotta meg. A siker, mint annyi esztendőn át* már számtalanszór, most is nagyszerű volt. A csehszlovák nép, a művészetszerétő emberek ünnepelték művészeiket, a D. 34. színházat, amely minden művében, amelyet színpadra visz marxizmus—leninizmus nagy tanításait magyarázza, azok' érvényre juttatását segíti. Pillanatkép a délelőtti BrnoréJ se, egy mezőgazdasági dolgozóra számítva, ma 114 százalékkal magasabb, mint a háború előtt volt. A munkát természetesen, amennyire csak lehet, gépek segítik. Hogy mennyi, arra legjellemzőbb a következő kis szemléltetés: a legjobb háború előtti évben, 1937-ben 208 traktor készült Csehszlovákiában, 1958-ban viszont 24 601. Ebben a majdnem tizenkétezer százalékos fejlődésben igen nagy része van a brnoi Jan Sverma üzemnek, amely egész sor precíziós gépipari termék mellett a Zetor Super 35. középnehéz kerekes traktorok egyedüli gyártója. A gyárban örökösen tökéletesítik a mun-