Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

4 NßPÜJSAö I960, május 6., péntek Tízparancsolat nélkül... A tízparancsolat is hiányzik ama korszerűsített bibliából, amely Joseph, Macculochnak gondozásában jelent meg Lon­don egyik egyházközségében. A megkurtítot; és imigyen olvas­mányossá modernizált biblia kelendőségéről hírt nem kap­tunk, nem is olvastuk, de azért a tízparancsolatért kár volt. Az be- ne maradhatott volna. Ha­csak nincsenek olyan parancsok a tíz között, amelyek kényel­metlenek lehetnének a modem Anglia bibliaforgató „tömegei” számára. Mert akkor minden rendben. Fő a tapintat! (—6) — 16 318 PÁR bőrtalpú cipót készítettek megyénk cipész kis­ipari szövetkezeteiben az első negyedév folyamán. Az elké­szített cipők jelentős részét export céljára vette át a kül­kereskedelmi vállalat. — A PÉTERVASÁRIJÁ­RÁS hat legjobb tánccsoport­ja, a parádi, recski, siroki, pé- tervásári, bükkszéki, egerbo- csi népi tánccsoport vesz részt május 22-én, a Parádfürdőn megrendezésre kerülő palóc­napon. — PARÁDSASVÁRON közel egy éve ajándékboltot nyitott az ÉM Parádi Üveggyára. Az ajándékboltban kiállított gyö­nyörű készítmények iránt igen nagy az érdeklődés, az üveg­gyárat és a szép vidéket felke­reső turisták havonta mintegy tízezer forint értékben vásárol­nak ajándéktárgyat a kis bolt­ból. — A FÜZESABONYI kul­túrotthon tánccsoportja ké­szül a Hámán Kató kulturá­lis seregszemlére. Rendszere­sen tartanak próbákat, s jó eredményt szeretnének el­érni a bemutatón. — A KIOSZ Heves megyei választmánya május 16-án tartja választmányi értekezle­tét, ahol értékelik a KIOSZ- szervezetek munkáját, meg­tárgyalják a kisiparosság je­lenlegi helyzetét. — A NYÁRI zavartalan hús­ellátás biztosítására a szihalmi földművesszövetkezet hizlaldát létesített. Az elmúlt napokban 42 süldőt vásároltak, amelyek­nek hizlalását már meg is kezdték. — KIVÁLÓ MUNKÁT vé­geztek az idén megyénk ruhá­zati cikkeket készítő kisipari termelőszövetkezetei. Az első negyedévben az Egri Női- és Férfiszabó Ktsz több mint 2200 férfiöltönyt, a Gyöngyösi Fér­fi- és Nőiszabó Ktsz több mint 3800 férfinadrágot készí­tett el és adott át a kereske­delemnek. — IRODALMI MŰSORRAL készülnek Egerben a május 16-án kezdődő párizsi csúcsta­lálkozó megnyitására. A mű­sort a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága és az egri Gárdonyi Géza Színház ren­dezi. — MÁJUS 9., a második vi­lágháború befejezésének év­fordulója alkalmából a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­ga az illetékes szervekkel kö­zösen, leszerelési filmhetet rendez .,Filmmel a békéért, a leszerelésért” címmel. EGRI VÖRÖS CSILLAG Két év után EGRI BRÖDY Nincs előadás. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az aranyvonat GYÖNGYÖSI PUSKIN Égrenyiló «blak (szélesvásznú) HEVES Vörös tinta (szélesvásznú) HATVAN! KOSSUTH A béke első napja PÉTERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este 7 órakor: Anyósgenerális (Bianco-bérlet) Kör.tlőn este fél íí órakor: Az aranyember Épül a televízió reléállomás Kékestetón Dél-Dunántúl, az Alföld déli része után, most északon a sor. A terveknek, a televízió vételi hálózat fejlesztésére hozott ha­tározatoknak megfelelően, ez­úttal az északi országrész la­kói számára épül a TV-vételt erősítő alállomás. Helyét az or­szág legmagasabb pontján, a Kékestetőn jelölték ki a szak­emberek, ami az előzetes szá­mítások szerint is rendkívül nagy előnyöket jelent Heves és Nógrád megye televízió­tulajdonosai számára. A helykijelölés után a két legjobban érintett megye veze­tői tanácskozásra ültek össze, s megállapodtak abban, hogy az építkezéssel kapcsolatos költségeket, valamint a terve­zés és kivitelezés munkáit kö­zösen vállalják. Így történt az, hogy nem sokkal ezelőtt, meg­kezdődött az építőanyagok fel­szállítása a Kékestetőre, majd röviddel ezután megjelentek az első munkások és hozzáfog­tak a reléállomás tornya mel­lé építendő szolgálati épület alapjainak kiásásához. A terméskő alapú házat az ÉM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat építi. Szak­emberei néhány napi munka után már annyira előrehalad­tak, hogy a földhányások, épí­tőanyagok tömege között mesz- sziről kirajzolódnak a kész alapok, s rövidesen megkez­dődhet a falazási munka. Ez számukra annál is inkább sür­gős, mert a meglehetősen komplikált tetőszerkezet és fö­dém építésénél sok időt vesz­tenek majd, s ezt a falazás meggyorsításával kívánják csökkenteni. A téglafalak, mint tervezik, május végére elkészülnek. S ha a födémen is végeznek a munkával, a tetőszerkezet épí­tésénél már nem zavarják a belső szereléseket végző mun­kásokat, akiknek ugyancsak sok feladatuk lesz itt. A relé­állomás üzemeltetéséhez ugyanis egy sor gépi berende­zésre is szükség van, amelyek a most készülő épület legna­gyobb részét elfoglalják majd. A fennmaradó részben a ter­vek szerint, szolgálati lakás kap helyet. Az erősítőállomáshoz szük­séges „üzemi épület” tehát már készül. De mi van magá­val a toronnyal? Ezt, mint megtudtuk, a Ganz-MÁVAG- gyár készíti, szállítja és állítja fel a későbbiekben. Alapjának helyét már kijelölték az üzemi épülettől mintegy 15 méternyi távolságra. Az alap kiemelésé­nek és betonozásának munká­ját ugyancsak a nógrádi építők végzik el, s ők készítik a to­ronyhoz szükséges kihorgonyzó betontömböket is. Ez utóbbiak alapjait már most ássák és rövidesen hoz­zákezdhetnének a betonozás­hoz is, csupán a gyártól vár­ják az úgynevezett kihorgony­zó „tüskéket”, amelyeket be kell építeni a tömbökbe. Az alapkiásásnál egy helyen meg­lehetős gondokkal küszködnek az építők. Ugyanis pontosan a gödör számára kijelölt hely közepén húzódik a közeli üdü­lő vízvezetékcsöve, amelyet most vagy mélyebbre kell he­lyezni, vagy másfelé elvezetni. A munka közben előforduló váratlan meglepetések, nehéz­ségek ellenére azonban, bizta­tóan halad a kékestetői televí­zió erősítőállomás építkezése, Nemsokára elérkezik tehát az az idő, amikor sor kerül a to­rony felállítására, amelynek ideszállítása ugyancsak nem a legkönnyebb feladatok közé tartozik. A hatalmas acélszer­kezetet, amelynek magassága hatvan méter lesz — kétszer olyan magas, mint az egri mi­naret — előreláthatólag külön­leges szállító gépkocsik viszik Kékestetőre, több darabban, s egy-egy rész megérkezése után azonnal összeszerelik, hogy minél hamarabb működhessen Észak-Magyarország televízió erősítőállomása. —ger. Tizenhét mai magyar író úi alkotása, magyar klasszikus, kilenc külföldi mű — összesen ötvenhét kötet, mintegy háromnegyed millió példányban — az ünnepi könyvhét kötetei Május 29-én kezdődik az ünnepi könyvhét. A kiadók Ötvenhét új művet jelentetnek meg a könyvhétre, mintegy hétszáznegyvenötezer példány­ban. A régi magyar irodalom alkotásai közül kilenc, a mai magyar irodalom művei közül tizenhét könyvet bocsátanak közzé. A külföldi irodalmat 9, az ifjúsági irodalmat 8 mű képviseli. Ezenkívül megjele­nik 9 tudományos, ismeretter­jesztő mű, 5 politikai és egyéb kiadvány. A könyvhéten megjelenik Balázs Béla A kékszakállú herceg vára; Jókai Az arany- ember, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán; József Attila Külvárosi éj című kötete; Köl­csey Ferenc összes művei; Pe­tőfi Sándor összes költemé­nyei, Petőfi összes prózai mű­vei és Petőfi összes verseinek népszerű kiadványa. Az új magyar irodalom szá­mos érdekes, jelentős alkotás­sal képviselteti magát az idei ünnepi könyvhéten. Az ellen- forradalom alatti és utáni idő­ket ábrázolja Földeák János Tékozlók című, munkásokról szóló regénye és Zalka Miklós Különös ember című könyve. A termelőszövetkezet kérdé­seivel, a magyar falu átalaku­lásának problémáival foglal­kozik Tamási Áron Szirom és boly, Urbán Ernő Aranyfüst című regénye. Kodolányi Já­nos Válaszúton című könyvé­ben a 19-es Tanácsköztársa­ságról ír és a kommunisták hősiességének állít emléket. Érdekesnek Ígérkezik Fodor József, Jankovich Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Vas István és Kiss Ferenc új versesköte­te. Megjelenik Darvas József Országúton, Várostanyán; Do- bozy Imre Kisregények és el­beszélések; Erdős László A szökevény című műve. Kiad­ják Oravecz Paula Faforgá­csok; Rideg Sándor Kristóf Rózsi; Szabó Magda Disznótor és Barabás Tibor Egy címíró emlékiratai című könyvét. A könyvhét egyik külföldi érdekességének Ígérkezik Ara­gon A nagyhét című világhírű regénye. Megjelenik Tolsztoj Háború és béke című remek­művének új kiadása, Thomas Mann Varázshegy című kötete és Chabrol Egy emberrel töb­ben című regénye. Kiadják a nagy francia kommunista köl­tő, Paul Eluard válogatott ver­seit, Quasimodo, az új Nobel- díjas olasz költő verseit és Gladkov válogatott elbeszélé­seit. Megjelenik Solohov Akik a hazáért harcoltak című, a Nagy Honvédő Háború hősei­ről szóló legújabb regénye és Nyikolajeva Harc közben című műve. A politikai kiadványok kö­zött jelenik meg A vallás tit­kai című érdekes, gyűjtemé­nyes kötet, továbbá Arthur Kahn A besúgó és Heym A kozmikus korszak című műve. A tudományos és ismeret- terjesztő művek között sok, gazdagon illusztrált, szép kivi, telű művészeti, tudományos kötet és érdekes tanulmány lát napvilágot. (MTI) BIHARI: BÍRÓ ELŐTT ' I960. MÁJUS 6., PEN TEK 105 évvel ezelőtt, 1855-ben szü­letett BIHARI SÁNDOR festő. Párizsban tanult és Bastien- Lépagé realizmusa végigkíséri művészetét. A falusi nép kör­nyezetében festett életképei kö­zül a Bíró előtt — nevét már fiatalon ismertté tette. Portréi különös jellemző erejükkel tűnnek ki. Néhány ismert ké­pe: Falu rossza, Az ö nótája. Programbeszéd. Bihari 1906-ban •halt meg. Hatvanöt évvel ezelőtt. 1895- ben született LI GI EN koreai író és szabadságharcos. Regé­nyei (A haza, A föld) hazája szokásait és népét hozzák olva­sói elé. Legjelentősebb, műve a koreai nép szabadságharcának történetéről írt trilógia a múlt század végétől 1945-ig. FILM? Az aranyvonat MAGYARUL BESZÉLŐ SZOVJET FILM A film izgalmas, kalandos történetet mond el: egy me­rész vállalkozás történetét. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutatja be május 5-től 9-ig. Élnek-e értelmes lények más bolygókon? A Nyugat-Virgínia-i Green Bank obszervatórium csillagá­szai 85 láb átmérőjű rádióte­leszkópjuk hatalmas, tányér­alakú „fü .” a világegyetem két csillagára irányították, hogy az onnan érkező esetle­ges rádiójelzések felfogásával megállapítsák, élnek-e ott értel­mes lények? A két csillag, amely felé ér­deklődésük összpontosul, a 11 fényév távolságban levő, sza­bad szemmel alig látható „Tau Zeta” és az „Epszilon Eridani" elnevezésű csillagok. A fiatal csil'apljzokból alakult kutató­csoport abban reménykedik, hogy esetleg sikerülhet-e tá­voli csillagokról kibocsátott rádióüzenetet felfogni. Abból indulnak ki, hogy amennyiben értelmes lények élnek a távoli csillagokon, az általuk leadott rádióüzenetekben szerepelhet­nek olyan fogalmak, mint pél­dául a kör kerületének az át­mérőhöz való viszonya (..pi”), vagy az uránium atomsúlya. Ilyen, vagy más matematikai és fizikai adatokat a csillagá­szok megérthetnének a világűr­ből sugárzott üzenet nyelvére való tekintet nélkül. A FIATAL ORVOS olyan megelégedetten szemlélte mű­vét, mintha valami nagyszerű alkotást fejezett volna be ép­pen az imént, hosszú és nemes vívódás, küzdelmes munka nyomán. Az egész mű külön­ben csak egy tábla volt, lomb­fűrésszel kivágva valami vé­kony falemezből, s rajta tussal a felírás: SZEGÉNYEKET INGYE­NESEN KEZELEK Dr. Szabó A parasztházból orvoslakás­sá előlépett zsúpfedelű vityil- ló kapuján megható és meg­kapó volt a festett tábla, amely mögött messzire nyúlt az üres udvar, egyetlen fáradt eperfá­jával, nyikorgó ásott kútjával és a négy, földbevert cölöpökre rakott deszkával, amely jó idő­ben a várószobát lett volna hí­vatva helyettesíteni. Dr. Szabó azonban mindent csodálatosnak és nagyszerűnek látott és furcsa lelkesedés fo­gott rajta erőt, hogy ebben a faluban, ahová haldokolni jár a hír és a szél, s amelytől a legközelebbi vasútállomás is tán’ tíz kilométerre van, ő lesz a megváltó, ő lesz az, aki meg­vív az ezerfejű hidrával, nyo­morral, betegséggel, piszokkal, szennyel, babonával... Ezer lélek, s mennyi gond, mennyi nyomor. Ezt három nap ' tán is látta már, s az öreg plébá­nos, aki magafőzte szilvórium- mal és kicsit ragacsos pogácsá­val fogadta, csak megerősítette hitét mindabban, ami első be­nyomása volt. — Nézze, kedves doktor úr... GYURKÓ GÉZA: Szegényeket ingyen Én csak a lelkeket gyógyítha­tom ... De látja, ide még káp­lánt se kapok ... Egyedül még a lelkekkel se bírok... Ha ko­rog a gyomor, fázik a test, bi­zony háborog a lélek — tárta szét a karját és rongyos reve­rendájáról gépies mozdulatok­kal próbált leverni holmi por­szemet. — Tisztelendő atyám, ha mi összefognánk __ÉP testben ép lé lek, ahogy mondani szokták .. .A test az én feladatom, s higgye el, bármilyen is itt az élet, nagyon boldog vagyok, hogy végre dolgozhatom, gyó­gyíthatok ... Nagyszerű ter­veim vannak. Megváltozik ez a falu ... Mert mindennek az alapja az egészséges test, győ­zelem a babona, a sötétség fe­lett ... — Rám számíthat, kedves fiatal barátom... Nem harag­szik, ha így hívom, amit tudok, segítek... De sokat ne várjon az úr szegény és öreg szolgáló­jától ... A POSTAMESTER véreres szemével kíváncsian mustrál- gatta végig a fiatal orvost, az­tán harsogva rázni kezdte a kezét. — Nagyszerű, kiskomám ... nagyszerű ... Nagyon jó, hogy idekerültél, kell ide az értel­mes ember... Tarokkozni tudsz ? Kár... Na de, sebaj, megtaní­tunk, kiskomám, oda se nézz... Sok munkád itt nem lesz, a pa­raszt csak akkor megy orvos­hoz, ha már kinyúlt az anyja, vagy a gyereke ... Nagyszerű kiskomám ... nagyszerű ... A jegyző hűvös és kopott eleganciával fogadta savanyú- szagú irodájában és világfáj­dalmas arccal kezdte rögtön panaszolni, hogy itt kell rot­hadnia ebben a sárfészekben, egyszerűen csak azért,... és itt egy Se vége, se hossza történet következett, amelyben a jegy­ző személye volt az áldozat, a mártír és más mindenki a gaz­ember. Dr. Szabó nem hangolódott le a hármas látogatás után. Elege volt a fővárosból, ahol egy évig dolgozhatott az egyik kórházban, fizetés nélkül, ahol özvegy anyja nyakán kellett élősködnie, külföldi szaklapok fordításaiból keresnie valami kis pénzt, hogy el ne veszítse féltőn óvott emberségét. Fel­ajánlották ezt az állást, jött és most fordul be az udvarra, mert a tábla már kinn volt: Szegényeknek ingyen rende­lek. .. TELTEK A NAPOK, elláto­gatott néhány parasztházhoz, megismerkedett a tenyérnyi szobák életével, amelyből egy­szerűen hiányzott a zsír átható szaga, mindenütt elmondta, hogy forduljanak hozzá biza­lommal, az egészség minden­nek az alapja, s mindenki meg­ígérte, hogy elmennek a falu orvosához, ha úgy hozza a sora. De senki sem jött. Napokig egy lélek se. Mindössze Tari Bálint üzent át, hogy megkö­veti a doktor urat, jönne el hozzá, mert beteg lett a lova, nézze meg, mert nagyon ked­ves jószága. Persze, hogy nem ment. Hallotta is másnapra, ho­gyan vélekedik róla Tari Bá­lint: — Városi fattya...' Ahelyett, hogy örülne a jóságomnak, hogy valami tennivalója akad­hat, amin egy kis zsír, liszt ke­rülne, még visszaüzenget ne­kem... Na, hiszen, nem sokat jósolok én a tekintetes doktor úrnak... Már a harmadik hete élt a faluban, egyedül és magára hagyatottan, kétszer visszauta­sítva és ezzel vérig sértve a postamestert, hogy nem, most nem ér rá tarokkpartira... Amikor egyik délután az öreg papot látta a ministránsával, stólával a nyakában, csoszogni végig az úton. — ...A Nagyék legényfia... Azt várja az Űr, oda megyek búcsúztatni... Kár érte, fiatal, derék legény volt — magyaráz­ta az öreg plébános. Vele ment. A kis szoba, ahol a haldokló fuldokló hörgéssel kínlódott a halállal, sötét volt, telve asz- szonyi sírással, s fojtó, nehéz levegővel. Olyan volt, mint va­lami kripta; — így büntet minket az úr­isten... De miért büntet, tiszte­lendő úr? — siránkozott a hal­dokló anyja, öreg, sovány, csu­pa ín, csont öregasszony. — A Ür adta, az Űr elveszi... Nyugodjunk meg isten akaratá­ban, édes lányom — csitította a az asszonyt a pap. — De hát mi baj van? — kérdezte az apától dr. Szabó, aki egy széken ült, s meredten nézett a semmibe. — Már semmi, most már semmi... — mormogta. Büntet minket az isten, haj, de bün­tet... Itt ez a szép, nagy, derék gyerek, micsoda dolgos volt, ajaj, jó istenem, milyen dol­gos... Belelépett a gereblye fo­kába... És itt van ni — ingatta a fejét az apa. — De hát... de hát... — fu­totta el a méreg dr. Szabót — itt vagyok, három hete itt va­gyok már... Orvos van a falu­ban, miért nem hozták, miért nem szóltak?! Ember, mondja! — Miért... miért? Pénz kell ahhoz, még a halálhoz is, nem­hogy az élethez... Honnan ve­gyen én, doktor úr, pénzt, már­pedig magának is élnie kell... DR. SZABÓ a fejéhez kapott, aztán megrázta emberét, in­kább ordította, mint mondta: — Ember... az iste szerel­mére... Hát ingyen is rendelek én... Hát kiírtam a kapura, magam kezével írtam ki, hogy szegényeknek ingyen rendelek. Érti? — Nem tudunk mi olvasni, aranyos doktor úr... Nem jár­tunk mi itt iskolát — rántotta meg a vállát az apa és nyögv# a kezébe temette az arcát:

Next

/
Thumbnails
Contents