Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-31 / 127. szám

196«. asijus SÍ., kedd RÍPC3SA0 S 3> A ssttusservezetek Heves megyei küldöttértekezlete Egerben M@«jválasztották az űj SZMT-i Pénteken délelőtt több mint száz küldött érkezett a Szak- szervezeti Székházba. Fél tíz­kor kezdődött a tanácskozás, ahol megvitatták megyénk szakszervezeti szerveinek négyéves munkáját és javasla­tokat tettek a feladatok meg­oldására. Megválasztották az elnöksé­get, a mandátumvizsgáló, a je­lölő bizottságot, a szavazatsze­dő és a határozatot megszö­vegező bizottságokat, majd Mudriczky János, a szakszer­vezetek megyei tanácsának titkára tartotta meg beszá­molóját. Mudriczky elvtárs a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsa nevében köszönetét mondott az átszervezésben ki­emelkedő munkát tanúsító szakszervezeti aktivistáknak és kérte őket, hogy továbbra is ilyen lelkes felvilágosító nevelő és szervező munkával segítsék a termelőszövetkeze­tek megszilárdítását. A küldötteknek már korábban írásban eljuttatták az SZMT négyéves munkájáról szóló be­számoló jelentést, ezért Mud­riczky elvtárs szóbeli tájékoz­tatójában csupán a legfonto­sabb kérdéseket érintette. Hi­vatkozott arra, hogy pártunk VII. kongresszusa összegezte elért eredményeinket, felhívta a figyelmet a még meglevő fogyatékosságokra és hosszú időre megszabta a párt, a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták s népünk közös nagy feladatait. A legközelebbi években be kell fejezni a szo­cializmus alapjainak leraká­sát, meg kell gyorsítanunk a szocialista társadalom felépí­tését. Kitűzött nagy feladataink megvalósítása érdekében az eddiginél felszámolják, biztosítsák, hogy valamennyi üzemünk éven­ként rendszeresen készítse el a fejlesztés irányának megfe­lelő újítási feladattervét, kü­lönös gonddal ügyeljenek ar­ra, hogy ezekben a tervekben jelöljék meg az üzem terme­lését gátló körülményeket. Nagy megfontoltsággal mérle­geljék a „szűk keresztmetsze­teket”, a mennyiségi tervek teljesítése mellett fokozottabb gondot fordítsanak a minőségi mutatókra: a termelékenység, a minőség javítása és az ön­költség csökkentésére. Az újí­tómozgalom további szélesíté­se érdekében gondoskodni kell az újítók anyagi megbe­csülésén túl az erkölcsi meg­becsülésről is, népszerűsíteni kell az üzem újítóit, ismertes­sék a benyújtott újításokat. A dolgozókat a rendelkezésünk­re álló anyagiakon kívül öntu­datuk növelésével is ösztönöz­zük arra, hogy keressék az újat, a jobb és gazdaságosabb termelés eszközeit, azaz állan­dóan szélesebb munkásrétege­ket vonjunk be az újítómoz­galomba. A szakmai képzésnél a szakszervezet! bizottsá­gok különös gondot fordít­sanak a műszaki dolgozók továbbképzésére, hogy a műszakiak lépést tud­janak tartani a technika fejlő­désével. Használjuk ki azokat a lehetőségeket és kedvezmé­nyeket, melyet kormányunk legutóbb tovább bővített a le­velező oktatás és a műszaki körök és egyéb oktatási for­mák megvalósítása ügyében. A szakszervezetek termelési tömegmunkájának másik igen fontos része, a termelési ta­nácskozások. Ezen a téren to­vábbi eredményeket kell elér­nünk, mert csak így javulhat egész termelési tömegmun­kánk, hiszen a termelési ta­nácskozások színvonala kihat a szocialista munkaversenyre, a műszáki színvonal emelésére és a gazdasági vezetés javítá­sára. Legfőbb feladatunk, hogy a pártszervekkel és a KISZ- szel sem tudják megjegyezni, ha­nem a termelési tanácskozás előadója világos, az üzemre, üzemrészre, vagy a műhelyre vonatkozó termelési eredmé­nyeket és hiányosságokat mondja el. Egyszerű szavakkal mutasson rá azokra a ténye­zőkre, amelyek az eredmények elérésére vezettek. Fedjük fel a gátló körülményeket és ala­posan vitassuk meg a dolgo­zókkal ezek megszüntetésének módjait. Kérjék ki a dolgozók véleményét és segítségét és el kell érni, hogy a ter­melési tanácskozásokon az üzemi demokrácia teljes mértékben érvényesüljön és akkor a dolgozók az üzem gazdáinak fogják érezni ma­gukat: sokkal nagyobb lelkese­déssel, eredményesen fognak dolgozni. A termelési tanácskozásokat fel kell használni a verseny­szervezés és a verseny nyilvá­nosságának biztosítására. Vi­tassák meg a termelés problé­máit, a versenyvállalások lé­nyegét, adjanak segítséget azok teljesítésére. Fontos, de nem elégséges, hogy a termelési ta­és segítenünk kell a gazdasági vezetőket a munkavédelemmel kapcsolatos helyes szemlélet kialakításában. A SZOT V. teljes ülésének határozata szerint a szakszer­vezet eddigi ellenőrző és koor­dináló szerepe helyett operatív irányító munkakört kapott. Ezért a szakszervezetek mun­kájában, egy-egy politikai, gazdasági, vagy szervezési fel­adatok megoldásában össze­hangoltabb tevékenységet kell kifejteni a megyei pártbizott­sággal és a különböző társa­dalmi szervekkel. A megnöve­kedett feladatoknak megfelelő­en tovább kell javítani a szak- szervezetek vezető és irányító munkáját. Elsősorban a koráb­bi határozatok végrehajtásá­nak megszervezésében és el­lenőrzésében kell előbbre ha­ladni, tehát nem új határoza­tokra és újabb vizsgálódások­ra van szükség, hanem a ko­rábbi határozatok jó végrehaj­tására. Az alsóbb szerveknek erre minden segítséget meg kell adni. A felsőbb szervek tevékenysége főleg a helyszí­nácskozásokról jegyzőkönyvet vesznek fel, ahol rögzítik ugyan a javasló nevét, de nem intézkednek a kezdeményezés végrehajtásáért felelős személy kijelölésére. Főleg ez az oka annak, hogy nagyon sok, hasz­nos kezdeményezés elsikkad, nem valósul meg. A szakszer­vezetek feladata, hogy követ­kezetesebben harcoljanak a dolgozók javaslatainak végre­hajtásáért, a szocialista mun­kabrigádok versenyének he­lyes szervezéséért és irányítá­sáért, de nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ne hanyagoljuk el a verseny­mozgalom többi területét, fog­lalkozzunk a munkaverseny régi formáival is. Aggasztó jelenség, hogy az utóbbi időkben a súlyos és fő­leg a halálos balesetek száma szaporodott. A munkavédelem területén a hiányosságok leg­főbb oka az, hogy a műszaki vezetők, elsősorban a műveze­tők, eltűrik a legelemibb biz­tonsági szabályok be nem tar­tását. Az újonnan választott SZMT alapvető feladata kell, hogy legyen a balesetek csök­kenéséért folyó harc. nen való segítségadásra össz­pontosuljon és csak annyi vizs­gálatot végezzenek, amennyi feltétlenül szükséges, illetve, amennyit az ellenőrzés meg­követel. A munka elsősorban a területekre vonatkozó határo­zatok végrehajtására irányul­jon. A vezetés színvonalának emelése érdekében tovább kell fejleszteni a szakszervezeti munka tár­sadalmi, mozgalmi jelle­gét, mivel a szakszervezeti mozgalom alapja a dolgo­zó tömegekkel való szoros kapcsolat. S ennek elengedhetetlen fel­tétele az öntudatos dolgozók bizalmát élvező társadalmi ak­tívák munkája. Minden szak- szervezeti funkcionárius szív­vel és emberséggel intézze a dolgozók ügyes-bajos dolgait, de arra is fordítson gondot, hogy a végzett munkáról ne csak az tudjon, akinek ügyé­ben eljár, hanem vigyék azt nyilvánosság elé, használják ki ennék nevelő hatását. Végérvé­nyesen zet a kommunizmus előiskolá- ja, ezért legfőbb feladata, hogy a marxista-leninista tanítás történelem, és emberformáló erejét mélyítse el. Növeljük a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek felelősségérzetét, imertes- sük meg a dolgozók leg­szélesebb tömegeivel közös céljainkat, mutassuk meg az utat, akkor a dolgozók velünk akarnak haladni, fokozottabb felelősséget éreznek a szocializmus épí­téséért. A marxizmus—lenínizmus tudományára mindenkinek szüksége van. Lehet valaki jó szakember, tud is alkotni, de korunkban egyetlen igazi jó szakember sem nélkülözheti a marxista—leninista tudományt, mert a mai, rendkívül bonyo­lult helyzetben ennek ismerete nélkül egy szakember sem tud helyesen dönteni saját szakte­rületén, de szükség van a marxista ideológiára, azért is, mert élnek még társadalmunk­ban a káros, téves eszmék és ezek ellen minden becsületes dolgozónak küzdenie kell. A legutóbbi események, az ame­rikai imperialista mesterkedé­sek miatt meghiúsult csúcsta­lálkozó példája is bizonyítja, hogy a békés egymás mellett élésnek és a békés gazdasági versenynek újabb problémái kerülnek felszínre, de azt vi­lágosan kell látnia minden em­bernek, hogy csak ezt az egyet­len utat választhatjuk, ezt kö­veteli a világ dolgozóinak ér­deke. Tanúsítson minden szak- szervezeti funkcionárius több emberséget az emberekkel va­ló bánásmódban, mert fejlődé­sünknek ez az egyik legfőbb ru­gója. Hallgassuk meg az embe­reket, vegyük figyelembe vé­leményüket, megfontoltan döntsünk, de akkor legyünk következetesek és határozot­tak. Minden szakszervezeti tag képezze magát politikailag és szakmailag, szervezzék gondo­san a dolgozók oktatását és a. párttal való szoros együttmű­ködés nyomán meglesz mun­kájuk sikere. Dr. Osváth Gábor, kórházi igazgatófőorvos megköszönte az SZMT eddigi segítségét és ismertette megyénk egészség- ügyi hálózatának főbb fejlesz­tési szempontjait. Felhívta a figyelmet a körzeti orvosok túlterheltségére, a táppénzes fegyelem és a betegellenőrzés lazulására. Naponként nagy embertömeget vizsgálnak az orvosok, ezért elengedhetetlen az orvosi kar politikai képzése. Javasolta, hogy az SZMT se­gítse elő a megyei tanács egészségügyi osztálya mellé rendelt egészségügyi együtt­működési tanácsot. Szacsuri István, a KPVDSZ elnöke a bizalom fontosságát hangsúlyozta. Ez nem Valósul­hat meg ott, ahol a gazdasági vezetők és az ÜB-k között nincs jó kapcsolat. Ha nagyobb lenne a helyi szervek iránti bizalom, akkor nem adnának annyi munkát a területi egyez­tető bizottságoknak, a főbb párt- és szakszervezeti bizott­ságoknak. Felhívta a figyelmet a ven­déglátóipar hiányos szociális ellátottságára. Kellő hatású, erélyes intézkedéseket köve­telt. Szabó István, az Egri Do­hánygyár párt- és szakmai ok­tatásáról tájékoztatta a kül­dötteket és üzentük 47 dolgo­zója névében kérte a lakás­építő szövetkézét megalakítá­sát. Utast Mátyás, az egercsehi bányában a szocialista munka- brigádók kialakítása, a ver- senyállásók és azok kiértékelé­se körül mutatkozó rendélle- nességekre mutatott rá. A bal­esetvédelmi oktatás és a szak- szervezeti funkcionáriusok munkájának nagyobb megbe­csülését kérte. Baranyai Tibor, a SZOT ki­küldötte értékelte a Heves me­gyei szakszervezeti aktivisták eddigi sikereit, a pártkong­resszus és a SZOT által kitű­zött feladatok végrehajtását. A jövőben jobban, hatékonyab­ban kell szilárdítani a munkás —paraszt szövetséget, a mun­kásság az értelmiség védelmé­ben sokkal jobban és főleg em­berségesebben kell dolgozni^ minden szakszervezeti funkcio­náriusnak. Csak a párt, vagy a szakszervezet munkájával nem lehet a szocializmust megvaló­sítanunk, ehhez minden egyes dolgozó hozzájárulása szüksé­ges. A szakszervezetek közvet­len irányító feladatot kaptak politikai és egy sor termelési kérdésben. Ezt a munkát a me­gyei pártbizottság segítségével, csak innen, a megyéből lehet megoldani. Ehhez minden szervezett dolgozó segítségére szükség van, ezért fokozott je­lentősége van a bizalmiak ne­velésének és oktatásának. A bizalmi legyen szoros munka­társa, de egyben bírálója is 8 művezetőnek. Fejezzük be si­kerrel hároméves tervünket, hogy biztos alapról és a dolgo­zók aktív támogatásával in­duljunk ötéves tervünk meg­valósítására. Nagy Sándor, a KISZ megyei bizottságának tagja, az ifjúság nevelésének fontosságáról, a gazdasági vezetők, a szakszer­vezet és a KISZ gyümölcsöző kapcsolatairól beszélt a munka- verseny, a takarékoskodás és a politikai, gazdasági élet min­den területén. Brózmánn János, a pedagó­gus megyebizottság nevében indítványt tett, hogy a kül­döttgyűlés üdvözölje a szovjet nagykövetséget és levelében fejezze ki elismerését és he­lyeslését, hogy Hruscsov elv­társ Párizsban következetesen és jól képviselte a világ összes dolgozóit. Heves megye dolgo­zói továbbra is bíznak a bé­kés megegyezésben, de nem akármilyen, nem elvtelen meg­egyezést várnak. Deli István, a Mezőgazdasá­gi és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok dolgozóinak kulturális ellátottságának ja­vítását sürgette. Furucz János, az SZMT el­nöke felszólalásában kifejtet­te: a vezetés színvonalán áll vagy bukik előrehaladásunk, csak tőlünk függ, hogy hogyan és mennyi idő alatt tudjuk el­érni nagy céljainkat. A szak- szervezetek munkájában ed­dig általánosságban nem volt különösebb baj, de nőnek a feladatak, javítanunk kell a munkát. A vezetés sikerének lényege nem az SZMT elnök­ségén, hanem elsősorban az UB-ken és műhelybizottságo­kon múlik. Ne várjanak a fel­sőbb szervekre, a dolgozók vé­leménye és meghallgatása után helyileg oldják meg e helyi problémákat. Elsősorban a vezetés színvonalának kér­dése, hogy javuljon a szák­szervezet és a tömegek kap­csolata és ennek nyomán mindnyájunk élete. A hozzászólásokra Mudricz­ky János adta még a választ, majd a küldöttértekezlet tit­kos szavazással egyhangúlag megválasztotta a szakszerve­zetek új megyéi tanácsát. Az SZMT elnöke: Balázs Sáridór, megyei titkár: Furucz János és titkár: Mudriczky János lett. A küldöttértékezleten Mór- vaí László, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt-bizott­ság titkára elnökölt. A szakszervezetek megyei tanácsának beszámolója A SZMT négy évvel ezelőtt megtartott küldöttértekezlete óta eltelt évek eseményekben igen gazdagok voltak. Vázolta a kül- és belpolitikai helyzetet és a jelenlevők élénk helyes­lése közben megállapította, hogy pártunk és kormányunk helyes politikai munkája és a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló gazdasági intézkedések következtében, a szakszervezeti aktivisták ne­velőmunkájának eredménye­ként a dolgozók széles tömegei felismerték, hogy előrehala­dásunk egyedüli helyes útja a párt által kitűzött feladatok maradéktalan megvalósítása. Dolgozó népünk tömege meg­érti és követi a párt politiká­ját, ezt bizonyítja az a lelkes, odaadó munka, amely a Köz­ponti Bizottság március 6-i határozatának végrehajtása során nyilvánult meg. Ennek eredményeként nemcsak tel­jesítettük tervfeladatainkat, hanem jelentős mértékben túl is teljesítettük azokat. Döntő sikereket értünk el mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében, megyénk is szocialista megye lett. gyorsabb ütemben hell fejleszteni üzemeink technikai színvonalát9 következetesen meg kell való­sítanunk a műszaki fejlesztési tervekben meghatározott cél­kitűzéseket. Emelnünk kell üzemeink technikai színvona­lát, javítanunk kell gyártmá­nyaink minőségét, döntő elő­rehaladást kell elérnünk a munkaszervezésben, a veze­tésben, többet kell törődnünk az újítómozgalommal és emel­ni kell a dolgozók szakmai tu­dását. Az újonnan megválasztandó szakszervezetek megyei taná­csának, a megyebizottságok­nak és valamennyi szakszer­vezeti munkásnak legteljesebb erőkifejtésére van szükség, hogy fejlődésünk útjából min­den gátló akadályt eltávolít- sunk és műszaki-gazdasági ve­zetőink új nézőpontra, mar­xista álláspontra helyezkedje­nek a technológia fejlesztése, a jóbb munkaszervezés és a vezetés színvonalának javítá­sa terén. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy szakszerve­zeteinknek e téren fokozniuk kéll a felvilágosító munkát, el kell érni, hogy a dolgozók és a műszakiak az új eljárásmó­dokban ne a hibát keressék, hanem arra törekedjenek, hogy a meglevő hibák fölszámo­lásával minél előbb ered­ményesen tudják alkal­mazni az új technikát és a modem technológiai el­járásmódokat. A műszaki fejlesztéshez szó­rósán kapcsólódik az újító- róózgalóm. Jelentős eredmé­nyeket értünk már el, és újító- mózgalrúunk nagymértékben hozzájárult az üzemeink által 0 elért gazdásági eredmények­hez, de korántsem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amélyek dolgozóink kezdemé­nyező erejében, az újítómoz- gálómban rejlenek. E téren munkáúk nem eléggé irányí­tott, nem éléggé tervszerű, mért rtem tűznék megfelelő célókátaz újítók elé. Az újón- náh választott szakszervezetek töfékedjének arra, hogy az e téren mutátkozó lazaságokat Of szervezzük ne B2amhaimazókat. elvónt sta­tisztikai adátókat ismertes­eddiginél nagyobb körültekintéssel a termelési tanácskozásokat sünk a dolgozókkal, mert azo­kat egyszen hallás után ügy­fél kell számolni a szakszervezeti munkában az adminisztratív módszereket, fontos feladatnak kell tekinte­ni a politikai nevelőmunka megjavítását. Mindenkor meg­felelő módon, emberséggel ma­gyarázzuk pártunk határoza­tait és egy pillanatra se feled­kezzünk meg Lenin szavairól: „A szakszervezetek a legköze­lebbi és feltétlen munkatársai kell hogy legyenek annak az államhatalomnak, amelynek egész politikai és gazdasági te­vékenységét a munkásosztály öntudatos élcsapata, a kommu­nista párt vezeti”. Ha ilyen szellemben fog dol­gozni az újonnan megválasz­tott szakszervezetek megyei tanácsa, akkor előbbre tudják A hozzászólások Halász (Héber) Ernő Gyön­gyös város szakmaközi bizott­ságának 1959. évi munkájáról beszélt. A tsz-dolgozók gyer­mekeinek napközi otthonban való elhelyezéséről, a szakmai képzésről szólt részletesebben. Ennek során indokolta és to­vábbította Gyöngyös város ké­rését. hogy minél előbb tech­nikumot létesítsenek Gyöngyö­sön. Dr. Kovács András, a Mát­ravidéki Erőmű üzemorvosa a munkavédelemről beszélt és félhívta az aktivisták figyel­mét: hassanak oda. hogy ne csak az állam, de a dolgozó is védje saját maga tésti épségét, özv. Tóth Férencné, Szarvas­kő tanácselnöke a nők nevelő- munkájáról, a gyermeknevelés problémáiról, az új embertí­pus kialakításának szükseges­vinni az egész szakszervezeti munkát, erősítik a szervezet tömegbefolyását, s tovább nö­velik annak tekintélyét, min­den szervezett dolgozó, a ma­gyar nép közös ügyéért, a szo­cializmus megvalósításáért. A beszámolót a küldöttek helyesléssel és nagy tapssal fo­gadták. A számvizsgáló bizott­ság jelentését dr. Iszlai István ismertette. Ezt követően a hozzászólók kiegészítették a beszámo­lót és saját munkaterületükön szerzett tapasztalataik alapján javaslatokat tettek a szakszer­vezeti munka javítása, a dolgo­zó emberek ügyének jobb ügy­intézése érdekében. ségéről szólt. Rékási István ismertette a Vasutas Szakszervezet megyei bizottságának megalakulásával jelentkező űj feladatokat és a dolgozók jobb érdekvédelmé­nek érvényesülését. Bíró József, a megyei párt- bizottság másódtitkára egyet­értett a beszámolóval, felszó­lalásában kifejtette, hogy fel­tétlen szükségünk van a mun­kásosztály hatalmának erősíté­sére. mélyítsük el a szócializ- mus eszméjének legyőzhetet­lenségébe vététt hitet. Ha an­nak fölényét műiden dolgozó tudja és hiszi, akkor biztosí­tottuk a szlócializmüs építésé­nek sikerét. De egyesek ma még ingadoznak, a mi politi­kai-gazdasági rendszerünk fö­lényéről még nem mindenki győződött még. A szakszerve­Javítanunk kell az ellenőrző munkán \

Next

/
Thumbnails
Contents