Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

A földmUvesszövetkezetek heves megyei szövetkezeti központjának heti híradója Ecséden is a jobb élet megteremtésén dolgosnak A földművesszövetkezetek rnóst fejezték be a vásáiiások és részjegyek utáni visszatérl- tééek kifizetését. Ahol az el* thúlt évben jól dolgoztak, szép eredményeket értek el, ami­nek következtében nemcsak p földművesszövetkezet saját alapja növekedett, hanem a visszatérítésekből szépen ré- szésédtek a tagok is. így vólt ez Ecséden is. Az elmúlt évben végzett jó mun­kájuknak meglétt a gyümöl­cse, hiszen a tiszta nyereség­ből több mint 160 ezer forin­tot fizettek vissza részjegy- és vásárlási visszatérítésként. Pe­dig áz elmúlt évben még több beruházást is eszközöltek. Uj épületet vásároltak, ahol móst kórszerű öhkiválasztó vás-fnű- száki üzlet megnyitását készí­tik elő. A korszerűsítés terén is van mivel dicsekedni, mivel mára múlt évben önkiválasztó ruhá­zati és cipőbóltot létesítettek. A községben ezzel mególdot- ták a szakosításokat. Ha még az élelmiszer önkiszolgáló bol­tot is megvalósítják, akkor a község belterületének áruellá­tása biztosított. — Csak még a falu külső részének, az úgynevezett „új­telepnek” kell sokat gyalogol­nia — mondja Király István, a földművesszövetkezet igaz­gatósági elnöke. A falón térkép van, ame­lyén feltüntettek minden egy­séget, ami a községben van. Valóban, az-új településen la­kóknak közel két kilométert kell gyalogolniuk a legköze­lebbi üzletig. — Mit kívánnak tenni a külső részek áruellátásának megjavítására — kérdem —, mert a jelenlegi állapót sok időt rabol el a háziasszonyok­tól? — Már ebben az évben is változtatnak részben ezen a körülményen. A falu egyik ilyen, üzletektől távol eső ré­szében egyszemélyes boltot nyitunk. De minden lehetősé­günk megvan rá, hogy rövid időn belül teljesen megoldjuk a külső részek áruellátását. — A község dolgozói áttér­tek a nagyüzemi gazdálkodás­ra. A földművesszövetkézet hogyan segíti elő a termelő­szövetkezetek munkáját? — Mi nemcsak azóta segít­jük, mióta tsz-község lettünk — mondja az ig. elnök. — A múlt évben a földművesszö­vetkezet dolgozói több mint 320 órát dolgoztak társadalmi munkában. Ebben az évben is segítettünk már a termelőszö­vetkezetnek, igaz, liogy csak az irodai munkában, de ez is nagy segítség volt, mivel a tsz könyvelését teljesen rendbe­hoztuk. A segítés jó példáját mutat­ják a földművesszövetkezet dolgozói. Nem sajnálják ide­jüket, ha társadalmi munkáról van szó. A tsz-ek patronálása mellett van idejük arra is. hogy a főldművesszövetkeze- ten belül társadalmi munkát végezzenek. Ebben az évben két raktárhelyiségét építettek és sók munkát végeztek áz ud­var kőkerítésének felépítésé­ben. Épül és gyarápódik a föld­művesszövetkezet. Ebben a nemes munkában nincs egye­dül a vezetőség. Szorosan ott van mögötte az egész földmű­vesszövetkezeti tagság, hiszen a társadalmi munkájuk mel­lett pénzzel is segítik őket. A közgyűlésen egyhangúlag fel­ajánlották a vásárlási vissza­térítések 40 százalékát. A fel­ajánlások mellett — amely több mint 20 000 fórint — készpénzben is majdnem 3000 forintot fizettek be a részjegy­alapra. Tudják az ecsédiek, hogy pénzüket jó helyre adják. A földművesszövetkezetben min­dig megtalálják számításukat, mert itt van például Zeke Jó­zsef, aki 206 forintot, özv. Vastag Józsefné, aki 218 fo­rintot, Majoros József pedig 236 forintot kapott vissza vá­sárlási visszatérítésként Le­hetne azonban azoknak a földművesszövetkezeti tagok­nak a neveit tovább sorolni, akik 100 és 200 fórinton felül kaptak visszatérítést. így dolgozik az ecsédi föld­művesszövetkezet. Nem tu­dom, hogy sikerült-e bemu­tatni olvasóinknak azt a nagy­szerű munkát, amit kifejtenek a község jobb életének meg­változtatásáért. Azt azonban már a község dolgozói is ér­zik, hogy életükhöz, munká­jukhoz mennyire hozzátarto­zik a földművesszövetkezet. SZ. Tapasztalatok a hevesi ellenőrzésről A MÉSZÖV Igazgatóságá­nak határozata értelmében tagbizottsági hónapot tartottak a földművesszövetkezetekben. A kioktató értekezletek után bemutató ellenőrzésekén ke­resztül ismerkedtek meg a tagbizottsági tagok az ellenőr­zés részleteivel. Az elmúlt hé­ten a hevesi körzeti földmű­vesszövetkezetben tartottak ellenőrzéseket a tagbizottsá­gi tagjaink ezen az ellenőrzé­seken. Ma még sok javítani való van egységeink munkáján, amelyhez nagy segítséget nyújthatnak a jó tapasztalatok hasznosításával. Társadalmi munkásaink ismerik legjob ban a problémákat, hiányos­ságokat és így ők adnak leg­jobb segítséget. A tenki egységben tartott ellenőrzésen például megálla­pították, hogy az italboltban kevés a palackozott italféle­ség, pedig az átmenő forga­lom igen nagy. Hevesen a cuk­rászdában, igen helyesen, az udvariasabb kiszolgálást ész­revételezték. Ugyanezt a hibát tárták fel a hevesi 2. sz. és 6. számú italboltban is. Szigorú, de segítő jellegű el­lenőrzéseket végeztek. Felfed­tek minden hiányosságot, hogy ezek kijavításával is elősegít­sék a vásárlók jobb ellátását. Próbavásárlásokat eszközöl­tek és így állapították meg, hogy melyek azok az üzletve­zetők, akik a vásárlókat súly­csonkítással károsítják meg. Ezen a téren jó tapasztalatok születtek, mert mindössze csak egy üzletben találkoztak ilyen visszaéléssel. A hibák feltárása mellett minden esetben közlik a ta­pasztalatokat is. így tehát az üzletvezetők közvetlenül az ellenőrzés után kijavíthatják a hiányosságokat és láthatják azt is, hogy mi az a munka, amelyet jól végeznek. A tagbizottsági hónap kere­tén belül végzett ellenőrzések azt mutatják, hogy ezt a mun­kát továbbra is napirenden kell tartani. Ellenőrzéseikkel nemcsak megelőzik a vissza­éléseket, hanem segíthetik az áruválasztékok kialakítását is. Egy éve az új gazdaság élén... Most egy éve jártam Adó­csőn. Akkor beszámoltam ked­ves olvasóinknak arról, ho­gyan lépett át a falu az új gazdálkodás útjára. Tavasz volt akkor is és a község dol­gozói az új élet alapjait rakos­gatták. Akkor bizony még na­gyon a kezdetén voltak, sok volt a probléma és mégis biza­kodóan néztek a jövő elé. Most, hogy elmúlt egy év, kí­váncsi voltam, mi a vélemé­nyük a közös munkáról, az új, megváltozott gazdálkodási for­máról; Győri József, az Ezüstka­lász Termelőszövetkezet elnö­ke, ugyancsak egy évvel ez­u borkából összesen mintegy 30 hold területen végeznek ön­tözéses termelést Jó munkát végez a kertészeti brigád. A melegágyakat gondosan ápol­ják és a fiatal palántákat óv­ják a hidegtől. Juhász Ist­ván kertészeti brigádvezető szívesen segít a fiataloknak, hogy elsajátítsák a zöldségter­melés módszereit. A kertészeti és szántóföldi növénytermelés mellett jelen­tős helyet foglal el a termelő- szövetkezetben z állatenyész- tés is. A termelőszövetkezet tanyáján 17 szerződött marha hízik, hógy átadása után hózzájáíuljon a tsz jövedélmé­— Ezek a palánták alkalmasak a kiültetésre — állapítja meg GYŐ­RI JÓZSEF tsz-elnök, BESSENYEI LÁSZLÓ vezetőségi tag, TORDA BENEDEK MÉK-agronómus és JUHASZ ISTVÁN kertészeti brigád- vezető. A zöldségpalánták nagy részét már kiültették és gondos keze­léssel Igyekeznek megvetni a jó termés alapját. előtt került a gazdaságba. Hi­vatalból jött ő is, mivel a föid- művesszövefckezetek gyöngyösi központjának volt a főagronó- musa. Az íróasztalt felcserélte a nagyüzemi gazdaság vezeté­sével. A kertészetben járunk, büszkén mutogatja a kikelt palántákat, a gondosan kezelt melegágyakat és általában mindazt, amit egy év alatt, küzdelmes, nehéz munkával megvalósítottak a termelőszö­vetkezetükben. Ebben az évben új tervek, elképzelések és már eredmé­nyek is születtek; A 2 hold zöldhagyma várja a kiszedé­nek növeléséhez. Ugyancsak jó jövedelemre számítanak a ba­romfitenyésztésből is. Kétezer héthetes csibe növekszik a szomszédos tanyán. Ezenkívül 300 kacsát és 1000 pulykát ne­velnek fel, illetve hizlalnak még ebben az évben. Az építkezés terén is van miről beszélni Már megépítet­ték a korszerű tehénistállót, de még ebben az évben ezer férőhelyes baromfiólat építe­nek 350 ezer forint értékben. Ugyanakkor még a nyár folya­mán házilag elkészítik az ezer férőhelyes csibenevelőt is. En­nek az értéke is meghaladja a A palántanevelés titkaival ismerkednek a tsz-flatalok. Nem csoda tehát, hogy az Időben kiültetett palánták szépen fejlődnek. JUHASZ PISTA BÁCSI, kertészeti brigádvezető leányai ügyesen dolgoznak. BORDÁS ERZSÉBET és ERKI VERONIKA nemcsalt a munkában, ha­nem a jókedvben is élen jár. sét, hogy a gyöngyösi piacokon keresztül város dolgozóinak asztalára kerüljön. A termelő- szövetkezetben egyre nagyobb teret hódít a nagyüzemi zöld­ségtermelés. Ebben az évben úgy tervezik, hogy mintegy 70 hold területen végeznek szán­tóföldi és öntözéses termelést. Tizenhat melegágyban már szépen fejlődnek a paradi­csom-, paprika-, káposzta-pa­lánták. Keli is a palánta, hiszen pap­rikából, paradicsomból és 70 ezer forintot; Amint látjuk, az eltelt egy év szép eredményeket hozott az adácsi Ezüstkalász Terme­lőszövetkezetben. Ha van is még néha valami zökkenő a munkájukban, a tsz-tagok azonban tudják, hogy ez a gazdaság az ő életük alapkö­ve és igyekeznek úgy dolgozni, hogy ez az alap ne inogjon meg soha és nyugodtan ráépít­hessék eljövendő boldog jövő­jüket« Szabó Lajos J^MBIŐGAZMÁGI Időszerű feladatok a kertészetben A kertészet népgazdaságunk­nak — a mezőgazdaságunkon belül — jelentős ágává vált az utóbbi években. Hazánkban a zöldségfogyasztás, különösen a felszabadulás óta, állandóan növekszik. Megyénkben is, különösen a termelőszövetkezetek szám­beli és területi megnövekedésé­vel, mintegy ugrásszerűen emelkedett a zöldségtermesz­tés területe. A nagyüzemi gaz­dálkodás egyre nagyobb teret enged — a helyes munkaszer­vezés — és gépesítésén keresz­tül az intenzívebb gazdasági növénykultúrák termesztésére. A jól szervezett szakszerű zöldségtermesztés nemcsak az árutermelés és ezen keresztül a folyamatos pénzbevételt biz­tosítja termelőszövetkezeteink­nek, hanem egyik legjobban jövedelmező üzemágnak is ígérkezik. Természetes azon­ban, hogy valóban rentábilis üzemággá váljék kertészetünk, ehhez szükséges a hozzáértés és a lelkiismeretes, odaadó munka. Kertészeteinkben legfonto­sabb feladat a már megedzett palánták kiültetése és a már korábban kiültetett és elpusz­tult palánták pótlása. A kiül­tetéskor ügyelnünk kell, hogy a gyökerek meg ne sérüljenek. A kedvező talajnedvességet természetes csapadék, vagy ön­tözés útján biztosítsuk. A pa­lántaültetésre legalkalmasab­bak a borús esős napok. Ültetés után a talajt tartsuk gyommentesen. Különösen a jelenlegi időjárás követeli meg tőlünk a lelkiismeretes növény- ápolást. Az esőzések után ta­nácsos a talaj tömött szerkeze­tét meglazítani, így a földbe került csapadékot tartalékolni tudjuk hosszabb ideig, ezzel egyben öntözést takarítunk meg, amely munkaegység-rá­fordítást és az öntözőgép üzértl- anyagának megtakarítását eredményezi. A helyesen végzett növény- ápolást szükségszerűvé teszi az a körülmény is, hógy a gyom­növények egyrészt gátolják a kultúrnövény fejlődését, más­részt pedig nagyon sok rovar- kártevő elszaporítását segíti elő. Helyes, ha a kertészetben állandó jelleggel dolgozó bri­gádot szervezünk és tagjait az egész munkaidény idején első­sorban csak ott foglalkoztat­hatjuk, így felelősségteljesebb munkát várhatunk és módot nyújtunk egyben a helyes pre­mizálás bevezetésére. Növényápolás után legfonto­sabb feladat, hogy a kertésze­tünket megfelelő vízmennyi­séggel lássuk el. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol még nincs biztosítva öntözé­ses felszerelés, a legsürgőseb­ben szerezzék be. Abban a termelőszövetkezetben, ahol a felszerelés biztosított, a legrö­videbb időn belül javítsák ki és a kijavítás után a kipróbá­lást hajtsák végre. Feladáta továbbá a termelőszövetke­zetnek, hogy az öntözőcsatór- nák úgy legyenek beállítva* hogy abból a terület minden részére elérhessen a víz. Azo­kon a helyeken, ahol esőzte- tést végeznek, vagy pedig ez­után akarják beszerezni a felszerelést, meg kell állapíta­ni, hogy elegendő víz áll-« rendelkezésre az öntözéshez. A kertészetben nemcsak a növényápolás és az öntözés a legfontosabb, hanem el kell végezni a növényvédelmet is. Tóth Pál, agronórfiua Ma Horton alakult meg a takarékszövetkezet Megyénk területén egyre szé­lesebb körben terjed a takaré­kos gazdálkodás megvalósítá­sára irányuló mozgalom. A megye területén évek óta mű­ködő tizenhat takarékszövetke­zet mellé az elmúlt hetekben Poroszlón alakították meg a „falusi bankot.” A jó tapasztalatok hasznosí­tása alapján, valamint a taka­rékosabb élet megteremtése ér­dekében Hort tsz-község dolgo­zói is elhatározták, hogy meg­alakítják a takarékszövetkeze­tet. Az alakuló közgyűlésen is­mertetik az alapszabályt és megválasztják az igazgatóságot Az alakuló közgyűlésen az ecsédi földművesszövetkezet kultúrcsoportja ad színes mű­sort , A megalakulás után az éj takarékszövetkezet azonnal megkezdi működését Naponta hetven újság A tél folyamán beindított sajtóterjesztési kampány szép eredményeket hozott. A „Szö­vetkezett” című lapból föld­művesszövetkezeteink dolgozói és választott vezetői több, mint 2500 db-ot rendeltek. A rende­lések mellett beindítottuk az üzletekben való újságárusítá­sokat is. Ebben a munkában különö­sen kiemelkedő munkát vége» a poroszlói földművesszövetke­zet. A boltokban naponta 70 újságot árusítanak a kereske­delmi egységek, s ezzel hozzá­járultak megyénk sajtóárusí­tásának növeléséhez. Hevesi primőr zöldborsó Egerben Zöldségtermelő termelőszö­vetkezeteink időben végzett ve­tési munkájának eredménye a korai primőráruk jelentkezése. Csütörtökön a hevesi Ezüst­kalász és Búzakalász tsz-ek át­adták az első 200 kg-os zöld­borsó szállítmányukat a MÉK- nek. A primőráru átadása után az egri piaci standon került árusításra. Az első szállítmány után a jövő héten újabb szál­lítmányt küldenek megyénk városaiba. Holnaptól folyamatosan közöljük az I960—61. évre szóló NÄV« és MÁVAUT-MENETREND megyei kivonatát

Next

/
Thumbnails
Contents