Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-21 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mátrafüredi pillanatkép AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 119. szám Ara 50 fillér 1960. május 21., szombat Hasznos seregszemle Az idei Budapesti Ipari Vásár méretében és a gyártmányok minőségében túlhalad minden előzőt. Má­jus 20-tól 30-ig az elmúlt évi 220 ezer négyzetméter he­lyett 260 ezer négyzetméternyi területen, 17 külföldi ország és 290 céggel szemben az idén 19 külföldi ország, és 390 cég hozta el legjobb gyártmányait hazánk főváro­sába és mellettük felvonult a szocialista Magyarország ipara. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy az idei Buda­pesti Ipari Vásár sikeres megrendezésével nagy lépést tettünk előre a rendszeres nemzetközi kiállítás felé. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, hogy a Lágymányo­son építik fel a következő évek végleges vásárvárosát. Magas árbocokon 19 ország lobogója leng a Magyar Népköztársaság zászlaja mellett és hirdetik ország-világ előtt a békés egymás mellett élés és az emberek jólétét szolgáló békés gazdasági verseny magasztos eszméit. De a külföldi részvevők nagy száma, a kapitalista cégek gondos igyekezete, hogy legújabb és legjobb gyártmá­nyaikat hozzák el Budapestre, a magyar ipar verseny­társként való elismerését is jelenti. A Budapesti Ipari Vásárt nálunk a dolgozók ezrei nézik meg naponként, mégpedig nem a kíváncsiskodó járókelők üres tekintetével, hanem a műhelyekben dol­gozó szakemberek éleslátásával, az állandóan tanulni vágyó ember tudás-szomjával. A Csepel Autógyár esztergályosa, vagy gyalusa meg­áll a Vörös Csillag Traktorgyár munkapadjai és termé­kei mellett, hosszú percekig, esetleg órákig néz egy-egy munkafolyamatot, másnap újra visszamegy, mérőszer­számot vesz kezébe, kérdez és vitatkozik, naponta új is­meretségek születnek, rendszeressé váló gyárlátogatások és hasznos tapasztalatcserék sorozatának első lépéseit teszik meg itt munkások, technikusok és mérnökök. De ki merné azt állítani, hogy közömbös a mi mun­kásaink számára az a tény, hogy a vásáron megismerhe­tik hazánk iparának legújabb eredményeit, például: a Láng-gyár diesel-hajómotorját, a Ganz-gyár turbináit, az Ikarusz 303-as autóbuszt. Évről évre lemérhetik a fejlő­dés méreteit, saját szemükkel láthatják, hogy mire vit­ték 15 év alatt, hol tart iparunk a moszkvai kiállítás főpróbáján, és a következő ötéves terv küszöbén. A siker biztos tudata önbizalmat ad az embereknek, a jogos büszkeség megsokszorozza a legjobbak alkotókedvét és a meglevő problémáink sürgős megoldására ösztönöz min­denkit. Az ipar ilyen nagy seregszemléje világméretű tapasz­talatcsere kell, hogy legyen a szakemberek számára, tu­datosan ezt a célt szolgálja a vásár megrendezésének idei formája is. Megszüntették a bazárszerű árusítást, nagy súlyt helyeztek a kiállított tárgyak minél alaposabb meg­vizsgálásának biztosítására, gondoskodtak arról, hogy ki­elégítő magyarázatot kaphassanak az érdeklődők. A vásár nagy nyilvánossága, a különböző országok azonos rendeltetésű gépei, de a gyártmányok különböző minősége mérceként szolgál a tervező és a gyártó szá­mára egyaránt. A Magyar Szabványügyi Hivatal, a minisztériumok­kal, az iparigazgatóságokkal, kutató- és fejlesztő-intéz­ményekkel, valamint iparvállalatokkal együttműködve, megszervezte első hazai kiállítását. Gyakorlati példákkal, grafikonokkal, szóban és írásban magyarázzák, hogy korszerű gyártás, szakosítás és kooperáció elképzelhetet­len szabványosítás nélkül. Csak tömeg- és sorozatgyár­tással biztosítható a termékek bősége, a megfelelő minő­ség és választék, az olcsóbb termelés, azaz a dolgozók életszínvonal emelésének előfeltételei. Ehhez pedig szab­ványosítás kell, mert a gyártmányok és a technológiai eszközök szabványosítása nélkül nincs gépesítés és auto­matizálás, ami az önköltség csökkentésének alapvető fel­tétele. „A szocialista államok együttműködése megsokszo­rozza a szocialista tábor gazdasági erejét” — olvashatjuk csehszlovák barátaink pavilonjában és ugyanezt a gon­dolatot fejezi ki a Szovjetunió hatalmas kiállítási csarno­kának bejáratánál Hruscsov és Kádár elvtársak fényké­pen a baráti kézfogás. A Német Demokratikus Köztársa­ság nagysikerű lipcsei kiállítási anyagának nagy részét szakembereink rendelkezésére bocsátották és azt a buda­pesti szabványosítási kiállításon bemutatják az érdeklő­dőknek. Ilyen módon teljes részletességgel tanulmányoz­hatják szakembereink az építkezések meggyorsításának, olcsóbbá tételének és a minőség javításának lehetőségeit. Ugyancsak sarkalatos kérdés nálunk a kohászati fél- gyártmányok minőségének javítása, gazdaságosabb, új aeélprofílok, a ráhagyások és tűrések szűkítésével elér­hető súly- és egyben sok millió forintos megtakarítás. A kiállítás anyaga felfedi a megoldatlan kérdéseket, megjelöli az előrehaladás útját. Nyilvánvaló a kohászati üzemek és a felhasználó vállalatok, a gyártó és értéke­sítő szervek számára jó alkalom ez a nagy seregszemle, hasznos, és gyümölcsöző együttműködések születhetnek az iparágak jobb együttműködésével. Egyes termékekből csak prototípusokat láthatunk a vásáron, mert a legszélesebb körű nyilvánosság, a ter­vező-gyártó szakemberek és a lakosság baráti találkozó­ján, részletes piackutatás után dönthetik el, hogy az új terméken hol kell változtatni, alaposan ki kell puhatolni a vevők igényeit és részletes gazdasági számításokat kell végezni a szériagyártás megindítása előtt. Az I960, évi Budapesti Ipari Vásár fényesen bizo­nyítja, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus álla­mok szoros gazdasági együttműködése következtében vál­lalatainknak nem kell mindent elölről kezdeniök, a KGST-én belül a tapasztalatok széles lehetősége áll ren­delkezésünkre, a legtermékenyebb módszerekkel dolgoz­hatunk, töretlen lendülettel haladhatunk előre közös cél­jaink megvalósítása felé. HRUSCSOV TALÁLKOZÁSA az NDK Állami és társadalmi vezetőivel ★ Varga Ferenc: NAGYRÉDE TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG KULTURÁLIS ÚTJA ★ ÉRDEKESSÉGEK, HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A LOTTO e heti nyerőszámai A 21. játékhéten 4 721 218 ; lottószelvény érkezett a Sport- : fogadási és Lottó Igazgatóság- ; ra. Egy-egy nyerőosztályra en- ; nek megfelelően 1 770 456 fo- ; rint nyeremény jut. A kazincbarcikai Béke Film­színházban megtartott sorsú- ; láson a következő számokat húzták ki: 60, 69, 76, 77, 88 Az új turnus tagjai. Már kicsomagoltak, igaz ugyan, hogy még nem rakták cl ru­háikat annak rendje és módja szerint, de ki tudná megállni, hogy legalább egy rövid sétát ne tegyenek ebben a ragyogó időben? Már lassan estébe hajlik a délután és besöiétedéskor amúgyis vissza Leli jönni, Mert kezdődik az ismerkedési est... ^AAAAV'AAAAN/VWVAAAAiWsAAAAAAAAAA, A Hazafias Népfront nagy eredménye? hogy mozgósítani tudja nagy célok elérésére tömegeit A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Egerben Tegnap már kora reggeltől gyülekeztek Egerben, a köz- gazdasági technikumban 10 órakor megkezdődött nagy ün­nepségre a Hazafias Népfront megyei küldöttei, hogy egy héttel a népfront II. országos kongresszusa előtt a felada­tokról tanácskozzanak. Az értekezletet az Alpári Gyula Közgazdasági Techni­kum dísztermében rendezték meg. Délelőtt 10 óra előtt dísz­egyenruhás fiúk és lányok fo­gadták a nagy csoportokban érkező vendégeket, akiket az épület kapujában dr. Csernik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke üdvözölt. Tíz óra után néhány perccel nagy taps közepette bevonul­tak az értekezlet díszelnöksé­gének tagjai, amelyben helyet foglalt Szakasits Árpád kép­viselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, az Országos Béketanács elnöke, Otta István vezérőrnagy, Put- noki László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Bíró József, az MSZ­MP Heves megyei Bizottságá­nak másodtitkára, Tóth Sán­dor, az MSZMP megyei bizott­ságának osztályvezetője, dr. Csernik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Horváth Nán- dorné, a megyei Nőtanács tit­kára, valamint a városok és járások népfront-bizottságai­nak képviselői. A terem egyik szögletében a a technikum énekkara állt fel. Amint az elnökség elfoglalta helyét, az énekesek ajkáról felhangzott a Himnusz, majd utána az itt tanulók nevében mondta el egy kislány köszön­tőjét. Ezután dr. Csernik Jó­zsef emelkedett szólásra. Üd­vözölte a jelenlevő vendége­ket, a népfront-küldötteket, majd rövid kül- és belpoliti­kai tájékoztató után Sályi Já­nosnak, a Hazafias Népfront megyei titkárának adta át a szót. Sályi János elvtárs beszéde Tisztelt küldöttgyűlés, ked­ves elvtársak, kedves baráta­im — kezdte beszámolóját Sá­lyi János elvtárs. — Mi most olyan körülmé­nyek között jöttünk össze, amikor rendkívül érdekes és a számunkra rendkívül meg­nyugtató, rendkívüli esemé­nyek zajlanak a világban. Ezek az események a szocia­lista világrendszer amúgy is hatalmas és megdönthetetlen erejét, világtekintélyét óriási mértékben megnövelték. A párizsi események meg­mutatták ország-világ előtt, hogy a hitszegés, a háborúra való spekuláció politikája napjainkban eleve kudarcra van kár­hoztatva, és akik ezt csi­nálják, büntetlenül nem tehetik, a maguk ásta ve­rembe esnek, a népek, nemzetek megvetésétől kí­sérve. — A Szovjetunió politikája a békés egymás mellett élés politikája, az általános és tel­jes leszerelés, az atom- és hid­rogénbomba betiltásának poli­tikája, a világ békéjének poli­tikája. Nincs tehát veszede­lemben a világ békéje, sorsa jó kezekben van. Olyan embe­rek kezében, akik biztosak dolgukban, tisztában vannak küldetésük igazával és az igaz­ság feltétlen győzelmével, még akkor is, ha mások különböző módon igyekeznek annak ér­vényre juttatását akadályoz­ni, mint ahogyan most a csúcs­találkozó létrejöttét igyekez­tek meghiúsítani. A népfront megyei titkára ezután a Hazafias Népfront Heves megyében végzett mun­káját értékelte részletesen. As elmúlt esztendők nagy eredményeiben benne van a népfront-mozgalom munkája — Mind szellemiek, mind anyagiak területén azzal, hogy különféle formáin keresztül segít összefogni a nemzet leg­jobbjait a nagy feladatok el­végzésére, amelyet pártunk tű­zött dolgozó népünk elé. — Az 1956-os ellenforrada­lom után sokszor volt széles körben vita arról, hogy van-e egyáltalán szükség népfront­mozgalomra. Abban, hogy ez a probléma így felvetődhetett, volt sok jogos bírálat, de volt bizalmatlanság, meg rosszindu­lat. És benne volt jócskán az a hatás is, amit az ellenforradal­mi erőknek, a népfronttal kap­csolatos tevékenysége okozott. Szerencsére, az ilyenek voltak kisebbségben. A legtöbben a jóindulatú kételkedők sorából kerültek ki és azt latolgatták, hogy eleven erővé válhat-e egy ilyen minden szervezet­szerű formát nélkülöző mozga­lom. Hathat-e, alkothat-e olyat, ami igazi eredményt je­lent a nemzet életében. — A Hazafias Népfront leg­utóbbi két és félesztendős munkája választ adott a kétke­dők kérdésére. Azon már nem lehet vitatkozni, hogy van-e nálunk népfront-mozgalom és azon sem, hogy van-e érezhető eredménye a párt-vezette nép­front zászlaja mögé felsorako­zó emberek tevékenységének. Ennek az eredménynek úgy­szólván a legfontosabb alapja az volt, hogy a Hazafias Nép­front 1957 októberi tanácsülé­! sén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra határozottan leszögezte 8 pártnak, a mozgalommal kap­csolatos álláspontját. Kijelen­tette, hogy ebben a mozgalomban tö­mörülhetnek mindazok, akik hívei a népi demok­ratikus rendszernek, a szo­cialista társadalom felépí­tésének, a békének. A Hazafias Népfront-mozga­lom éppen arra való, hogy összefogja és a fejlődés ható­erejévé változtassa azt az erőt, amely célazonosságában je­lentkezik és abban, hogy oko­san meg kell vitatni, mi moz­dítja elő hatásosabban a cél el­érését. — Ezek után nem sokkal ke­rült sor a népfront-bizottságok kibővítésére és újjászervezésé­re, amelyhez most már a biz­tos iránymutatást a Politikai Bizottság 1957 novemberi ha­tározata nyújtotta. Ezt a mun­kát 1958 tavaszára befejeztük. Ez a 120 megújult bizottság és közel 5100 tagja jelentette az első bázist, amelyre támasz­kodva megyénkben is megin­dulhatott a munka. Akkoriban sokan elcsodálkoztak azon, hogy milyen gyorsan és meny­nyi leleményességgel láttak dolgukhoz a helyi politikusok* friss közéleti emberek. Pedig (Folytatás a 2. oldalan.t

Next

/
Thumbnails
Contents