Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

4 NÉPÚJSÁG I960. ápfWs 2., szombat I ns I Ülést tartott , a Heves megyei Irodalmi Kör Megtartotta rendes havi ülé­sét a Heves megyei Irodalmi Kör, amelyen Suha Andor, a kör elnöke számolt be az el­múlt két hónapban végzett munkáról. Az irodalmi kör tagjai megvitatták és jóvá­hagyták a negyedéves munka­tervet és számos problémát tisztáztak a megye irodalmi életét illetően. Elhatározták, hogy április 2-án Gyöngyösön megtartandó irodalmi est után legközelebb május közepén Egerben lép­nek fel műveikkel, a Kelemen László Irodalmi Színpadon. — MAI SZÁMUNKBÓL Dr. Áros Tibor Termelőszö­vetkezeti jogszabályok című cikksorozatának mai folyta­tása kimaradt. — A HEVES MEGYE népe a szocializmus útján című kiál­lítás ünnepi megnyitójára áp­rilis 2-án, fél tizenkettőkor, a Pedagógiai Főiskola dísztermé­ben kerül sor. Megnyitó beszé­det Papp Sándorné elvtársnő, a Heves megyei Tanács VB el­nökhelyettese mond. A kiállí­tást a Heves megyei Tanács VB művelődési osztálya, a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége, a KISZ megyei bizottsá­ga és a Dobó István Múzeum igazgatósága rendezi. — A SZABADSÁG Lap­kiadó Vállalat Kormos Fe­rencet, a Népújság kiadóhiva­talának munkatársát, április 4-e alkalmából „Kiváló dol­gozó” jelvénnyel tüntette ki.- TERMELŐSZÖVETKE­ZETI jogi kérdésekről rendez ankétot a Termelőszövetkezeti Tanács Heves megyei Irodája és a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei Csoportja. Az ankétra április 9-én, délelőtt Egerben, a megyei bíróság dísztermében kerül sor. — TIZENÖTÉVES szabad hazánk címmel műsort adnak a hatvani kultúrcsoportok áp­rilis 3-án, este 7 órakor. A felszabadulás ünnepén veszi fel a hatvani fiúkollégium .a Zalka Máté nevet. A névadón az Országos Partizán Szövet­ség elnökének, valamint Zal­ka Máté fiának megjelenésé­re is számítanak. — VASÁRNAP délelőtt fél 11 órakor a városi Művelődési Házban mesedélelőtt lesz, Me­se a halászról és az aranyhal­ról címmel. — A HATVANI Városi Mű- velődési Ház szakkörei, vala­mint a Hatvani Járási Tanács művelődési osztálya foto-, képzőművész-, gyermekra'jz- kiállitást rendez felszabadu­lásunk 15. évfordulójára. — A JÖVŐ HÉTTŐL kezd­ve rendszeres televíziós adá­sokon szórakozhatnak a vá­ros szervezett dolgozói a szakmaközi bizottság székhá­zának különtermében. — ÜNNEPI TERMELÉSI tanácskozást tart a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat. Az ünnepi ta­nácskozást április 3-án. va­sárnap délután tartják a Park Szálló zöldtermében. A napirenden szerepel az 1959. évi munka értékelése, vala­mint a kiváló dolgozók ki­tüntetése és a jutalmak ki­osztása. EGKI VÖRÖS CSILLAG Három csillag EGRI BRODY Idegen gyermekek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az 57-es riport GYÖNGYÖSI PUSKIN Horgász a pácban HATVANI KOSSUTH Két fiú, egy kislány HEVES Arany szimfónia (szélesv.) FÜZESABONY Nyomorultak (II. rész) fétervasara III. Richárd rakor: rgane in Nagy József: A felszabadult Heves megye IS éve MIVEL AZ ÉVFORDULOK általában alkalmasak arra, hogy visszatekintve az elmúlt eseményekre, összefoglaljuk azokat és értékeljük a bekö­vetkezett fejlődést — igaz örömmel vettük kezünkbe a Heves megyei Tanács VB mű­velődési osztálya kiadásában megjelent 72 oldalas, értékes kis könyvet. Helyesen állapítja meg a mű, hogy sokan indo­kolatlanul viszolyognak a hi­vatásos történészek közül a legújabb kor történetének a megírásától, s „történeti távla­tot” emlegetnek. Valóban, a felszabadulás utáni kor törté­netírásának megvannak a ma­ga nehézségei, azonban ezek nem képezhetnek olyan aka­dályt, melyek gúzsba kötik a történetíró tollát. A kis könyv megjelenésének éppen az ad jelentőséget, hogy lépést tart a társadalmi fejlődéssel, érté­keli a társadalmi és gazdasági jelenségeket és megfelelő kö­rültekintéssel igyekszik levonni azokból a megfelelő következ­tetéseket. Az MSZMP VII. kongresszusa feladatának tesz eleget a szerző és a kiadó, ami­kor elemzi és általánosítja leg- újabbkori fejlődésünket, szo­cialista építésünk tapasztala­tait. A szerző jól tagolt fejeze­tekben nyújtja azt a hatalmas adat- és ismeretanyagot, amely megyénknek, a szovjet hadse­reg hősi harcai nyomán való felszabadításától, szinte nap­jainkig tükrözi politikai, tár­sadalmi és gazdasági fejlődé­sünk egyre magasabbra ívelé­sét. Heves megyében lefolyt had­műveletek leírása után, a de­mokratikus újjászületés kezde­téről nyerhet az olvasó tájé­koztatást. Bár a Dunántúlon még folytak a harcok, de a megyében már megalakultak a Nemzeti Bizottságok, s megin­dul az újjáépítés. Az első for­radalmi lépés a földosztás elő­készítése és lebonyolítása volt. Ennek során 121 065 hold föld került 31840 dolgozóparaszt kezébe! A földreform villám­gyors lebonyolítása, még a reakciós erők sorainak rende­ződése előtt sikerrel véget ért. Csakhamar azonban a reak­ciós erők megerősödnek, s en­nek következtében rosszabbo­dott a közellátás, romlott a közigazgatás, meglassult az új­jáépítés lendülete. Egyre több fasiszta elem is előszivárgott — mozgolódásuk elsősorban a gyöngyösi járásban indult meg. Ezzel párirányosan, a demok­ratikus elemek is szorosabbra zárták soraikat, minek ered­ményeként 1946 márciusában létrejött a baloldali blokk — s a reakció elleni általános tá­madás is megindult. A mun­kásság nyomására, a Kisgazda Párt 21 legkompromittáltabb képviselőjét kényetlen volt ki­zárni, de 1947 elejétől egyre élesebbé vált az ellentét a Magyar Kummunista Párt és a Szociáldemokrata Párt jobb- szárnya között is. Maguk az öntudatos Heves megyei szo­ciáldemokraták is követelték az opportunista elemek kizá­rását és az egységes munkás­párt megteremtését. . A MAGYAR KOMMUNISTA Pártnak döntő eredményként sikerült keresztülvinnie a hároméves terv beindítását. Csupán Egerben a tervezett beruházások összege 25 994 000 forint volt. A megyében ipari téren az egercsehi, petőfibá- nyai és nagybátonyi bányák fejlesztésére törekedtek és erre a célra 21 milliónál nagyobb összeget fordítottak. Ebben az időben létesült az első gép­állomás is a megyében. A me­zőgazdasági jellegű beruházá­sok összege több mint 25 mil­lió forintot tett ki. A közle­kedés tökéletesítésére mint­egy 40 millió forintot áldo­zott a hároméves terv. Újjá­épült az egri Irgalmas utcai híd is. Az 1947-es választási győzelem megadta a lehető­séget, hogy nagyobb lépések­kel haladjon megyénk is a szo­cializmus felé. A kormánykoa­líció pártjai közül Heves me­gyében is a kommunisták vit­ték el a pálmát. Egyes bá­nyászközségekben majdnem 100 százalékos volt a párt si­kere. A nagy fordulat biztosí­totta, hogy egyre nagyobb mér­tékben érvényesüljenek a Ma­gyar Kommunista Párt helyes célkitűzései: államosították a 100 munkásnál többet foglal­koztató gyárakat, üzemeket: a hatvani, selypi cukor-, a bél­apátfalvi cement- és az egri lakatosáru-, valamint a parádi üveggyárat. Ezekben a gyárakban aztán lökésszerűen megnőtt a termelés a népi bir­tokbavétel után. Különösen heves harcok folytak az isko­lák államosításával kapcsolat­ban és minden megfélemlítés és lelki terror ellenére is, 1948- ban a nép vette birtokba az egyház iskoláit. A fordulat évére a koronát, a Szociálde­mokrata Pártnak, a jobboldali elemektől való megtisztítása után, a két munkáspárt egye­sülése. egységes munkáspárt létesítése tette fel. 1948. ápri­lis 20-án Egerben, Gyöngyö­sön, és Havanban történt meg az egyesülés, de május 7-én minden községben lezajlott. A MAGYAR DOLGOZÓK Pártjának megteremtése után, az eredeti marxi—lenini esz­mék szellemében szilárdítot­ták meg a szocialista rend­szert. Heves megyében is, a marxi—lenini szellemű forra­dalmi munkáspárttal létrejött a szocialista építés vezérkara. A kommunista vezetés lehető­vé tette, hogy a hároméves terv megyénkben is valóra váljék. 1949 végére és 1950 ja­nuárjában kezdetét vegye az első ötéves terv. Megtudjuk a könyvből, hogy a hároméves terv keretében 64 747 767 fo­rintot fordítottak beruházások­ra, amelynek jelentős része újjáépítés volt. Az értékes könyv részletes áttekintést nyújt megyénk szocialista iparosításának ered­ményeiről. 1953 és 1958 között az ipari beruházások összege meghaladta a 600 millió fo­rintot, az összes megyei be­ruházások 50 százalékát. Je­lentős volt mezőgazdaságunk fejlődése is. Az első megyei tsz-ek 1947—48-ban alakultak meg. Az első termelőszövetke­zeti jellegű megmozdulás Mak­iáron volt. Az 1949-es 19 szö­vetkezet, 1950 végére elérte a 86-ot, 1957-ben a 156-ot, 1959 első felére pedig 196 termelő- szövetkezet működött a me­gyénkben, az összterületnek 74 százaléka. Jelenleg 61 tsz- község és város van Heves megyében. Külön önálló fejezet tár­gyalja a megye lakosságának szociális és egészségügyi hely­zetének egyre tökéletesebbé válását — nem hanyagolva el a kultúrforradalom eredmé­nyeit sem. Az 1956-os ellenforradalom eseményeinek ismertetése után befejezésként, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány tisztult légkörben, egy­re újabb sikerek felé való út­ját vázolja Nagy József mun­kája. AZ AZ ÉRZÉSÜNK, HOGY a kis könyv, szerte Heves me­gyében, értékes szolgálatot tesz majd, mert a gyárak, üze­mek munkásai, az éltető föld parasztjai és az értelmiségi pályán működők, öregek és fiatalok egyaránt hasznosan forgathatják. A politikai ese­mények tömör leírása mellett, a leglényegesebb számadatok világos felsorakoztatása a mű igaz értéke. Nagy József mun­kájában végighúzódik az a tendencia, hogy bemutassa Heves megye politikai, gazda­sági, szociális, egészségügyi és kultúrális felemelkedését, a felszabadulás pillanatától, napjainkig. A valóban hézag­pótló munka — véleményünk szerint — népszerű olvasmá­nya lesz megyénk dolgozói­nak. Sugár István ANDERSEN I960. ÁPRILIS 2., SZOMBAT 15S évvel ezelőtt született HANS CHRISTIAN ANDERSEN dán író. Nevét a Mesék a gyer­mekeknek című műve tette vi­lághíressé, amelyek alapmotí­vumait a népi hagyományokból vette. Művelt 35 nyelvre fordí­tották le. Élete is regényes volt. önéletrajzát Életem meséje cím alatt irta meg. Andersen 1875-ben halt meg. F# íl U\ 'W 120 évvel ezelőtt született ML EMILE ZOLA francia regény­író. A naturalizmus elveit, az \ II élet mélységeinek és rút olda­" Iának bemutatását 20 kötetes regényciklusában tárta olvasói elé. Leghíresebb regényei: Nana, Germinal. Hazájából me­nekülnie kellett Dreyfus védelmére írt „Vádolok” című cikke miatt. 1640-ben halt meg PAUL FLEMMING német lírikus. Keleti utazásai nyomán az ő szonettjei éneklik meg német nyelven elő­ször az orosz tájakat. 30 éve, 1930-ban a gazdasági válság következményeként a mun­kanélküliek Budapesten tüntetést rendeztek. A tömeget a parla­ment előtt rendőrség kergette szét és több mint 60 embert letar­Í tóztattak. 435 évvel ezelőtt, 1525-ben tört ki Németországban Münzer Tamás vezetésével a nagy parasztháború. Tudósítónk jelenti a Kőbányai Sörgyárból; 300 ezer üveggel több „Kinizsi“ készül az idén — Több mint félszáz minta-söröző nyílik Lassan elfelejtjük a tél hi­degét. Napról napra melegeb­bek a délelőttök, langyosak az éjszakák. A Kőbányai Sör­gyárban már hetekkel a ta­vasz megérkezése előtt elkezd­ték a serény munkát, hogy felkészülten fogadhassák a várva várt meleg időt, a sör­szezon beköszöntését. Érdeklődtünk a Kőbányai Sörgyárban: lesz-e bőven ita­luk a szomjastorkú sörivók­nak? A válasz — amit a ki­váncsi kérdéseinkre kaptunk — megnyugtató. — Április első felében tel­jesen megtelnek a sörpincék — mondották. — Az idén száz­ezer hektoliter sörrel többet készít a gyár, mint a: elmúlt gazdasági évben. Bővül a sör­gyár készítményeinek sora: nyolc különféle új készítmé­nyek közül választhatnak a sörivók. És nagy mennyiség­ben gyártjuk az úgynevezett „Kiscsaládi”-söröket. A fo­gyasztóközönség részéről ugyanis sok-sok panasz érke­zett, hogy a kisüveg sör nem mindig elegendő egy kéttagú család ebédje vagy vacsorája mellé, a másfél literes nagy­üveg „Családi” pedig sok. Ezen próbál segíteni most a sörgyár: a nyárra több millió palack „Kiscsaládit” hozunk forgalomba. Gyakran panaszkodtak az utóbbi évek során arra, hogy nem lehet Kinizsi-sört kapni. A sörgyár az idén megkétsze­rezi ennek a közkedvelt sör­fajtának a gyártását is; pon­tosan 300 ezer üveggel több Kinizsit hoznak forgalomba. Nemrégiben kísérletképpen minta-sörözőket nyitott a sör­gyár Móron, Martonvásárhe- lyen és Abonyban. A magya­ros motívumokkal díszített, ízlésesen berendezett minta­sörözők megnyerték a fogyasz­tók tetszését; a kísérlet siker­rel járt, még Móron, az „ezer­jó” hazájában is. Ezért a kö­zeljövőben több mint félszáz minta-sörözőt nyitnak majd az országban. Budapesten öt mi~ ................ :t«rv. Ezek* bi a .. -sí.rözók’icA .mln- d< ■■ ható, í a sörö­zi j v.- sze már. május vé­gére elyiséggal várja m sc.-e va&yá embereket. Megnyugtathatunk tehát mindenkit: sörből nem lesz hi­ány ezen a nyáron, mert a magyar söripar, a Kőbányai Sörgyár, mindent megtesz azért, hogy bebizonyíthassuk: Magyarország is felzárkózott a sörivó nemzetek sorába ... Heves megye tizenöt éve... Április 2-án délelőtt fél ti­zenkettőkor a Pedagógiai Fő­iskola dísztermében kiállítás nyílik. A kiállítás a Heves megye 15 éve címet kapta, amelyen bemutatják azt a fej­lődést, amelyet megyénk elért az elmúlt másfél évtized so­rán. A kiállításon megnyitó beszédet mond Papp Sándor­né, a megyei tanács VB-elnök- helyettese. a.llllllilllllllllllllllll!llll!l|illlllllllllliailllllllllllllllllUlll«lllll»llllllliliiaillliail>lil!lli!l!iaiilii»iiai>llifiilii«íi*.,i.:ii;l.iiiia;:ii:ii;l..i. i ma i 'i::iiiiili:.airaiiiiiaiiiiiBiiaiiai!ii!iiiB!;auauii:a!iiiiii'i>'i::i <iuii maraiiBiiiiiaiiaiiBiiiiiB'iiiiiniiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiaiifnt Káromkodik az irgalmasnővér A férfi érezte, hogy nem mondanak neki igazat, de va­lahogy restellte hangosan is elmondani kételyeit, hátha csak ő a bizalmatlan. — Kérem, itt a folyosón is éppen olyan orvosi kezelést kap a felesége, nyugodjék meg — hallotta a rókaképű fehér­köpenyes ember szavait. — Igen,' de... — fogott a válaszhoz, de ennél tovább nem jutott, mert az orvos köz­bevágott. — Kérem, nekem nincs időm magával értekezni, rám ezernyi munka vár. Nyugodjék meg. Láthatja, érezheti, ná­lunk a folyosón is meleg van. A nővérek itt is kedvesek, szolgálatkészek. Különben is — vetett véget a beszélgetés­nek — csak pár nap az egész, s ezzel faképnél hagyta őt. Felesége mindezt végighall­gatta, s most a kezét fogva mondta: hagyd őket, Béla. Ki­bírom még pár napig. Megcsókolta az asszohyt és elment. Az meg ott maradt a folyosó szélén egy hord­ágyon, — legalábbis a férje ezt a képet vitte magával — elhagyatottan, szerencsétlenül. Már majdnem elszundított, s valahol az álom és ébrenlét ha­tárán azt érezte, hogy ő nem is beteg, friss, egészséges, odahaza SmLékek, lőFiő-k, Lgaziagö k van és éppen zsíros kenyeret ken a kisfiának. De ekkor egy nő nagy hangosan ráköszönt, hogy „szabadság, elvtársnő”, s legalább ilyen hangosan nevén is nevezte őt. Kinyitotta a szemét, s a fölötte tornyosu­ló, egyébként ismerős nő most óriásnak tűnt, hatalmas mell­kasával, széles csípőjével, nagy kerek arcával. Ismerte régebb­ről. Egy körzetben is dolgoz­tak, de most egy kissé ijesztő­nek tűnt, hangsúlyozott mázsá- nyi egészségével, nagy hangjá­val. Az ismerős ebből, vagy nem vett, vagy nem akart észrevenni semmit, az előbbi hangsúllyal és hangerővel mondta a magáét, mintha ez volna a hivatása. S valóban, másodperceken belül kiderült, hogy ez a hiva­tása, ha rossz formában is gyakorolja. Rövid időn belül elhadarta, hogy már egy hete dolgozik a kórházban, amolyan főirgalmasnővéri beosztás­ban, no persze, nem katolikus alapon. — Disznóság! — pattogta —, hogy kerül maga a folyosóra — s úgy kiabált, hogy a beteg kezdte magát rosszul, kényel­metlenül érezni. Bárhogy is történt, 5 perc múlva már egy külön szobá­ban volt. amelyben három ágy állt és ebből kettő üresen. Az orvos is ott szorgoskodott, ró­kaképén a rajtakapott embe­rek rosszul palástolt szégyen­érzete látszott. Magyarázko­dott, mondott valamit a félre­értésről. Olyanokat, hogy nem tudta, hogy kiről van szó. Mi­ért nem szóltak, hát ő magától nem találhatja ki, hogy X elv­társ felesége... Amikor elment a mentőan­gyal, nem éppen angyalhoz il­lő hangon káromkodott még egy nagyot, talán még köpött is, de ebben a beteg nem volt bizonyos. Mindenesetre, tény az, hogy az orvosnak hazudott valami rangot, s most a beteg, egy egyszerű asszony, egy na­gyon egyszerű embernek a fe­lesége, itt fekszik egy külön teremben, amelyet kitalált rangjának köszönhet. De hát amilyen kalappal az orvos kö­szönt ... — gondolta magában az asszony — ha ő hazudik, maga sem várjon mást. Ha ezeknek rang kell, úgy látszik, az irgalmasnővér az elvtársak érdekében kinevezi a betege­ket még walesi hercegnek is, csak jó ellátásban részesülje­nek, ahol ő dolgozik a kórház­ban. Végső fokon — fűzte to­vább gondolatait — nagyon jó­szívű teremtés. De nem sok ideje maradt a gondolkodásra, mert a mentőangyal, mintha csak ki nem mondott gondola­taira akart volna válaszolni, ismét belekezdett a mondóká­jába. ö közben a másik ágy­ban levő asszonyra nézett, s látta, hogy ez mindent végig­hallgat. Ettől kissé kellemetle­nül érezte magát. Mit mond ez most, mi a véleménye — gon­dolta magában — mert jó, egy orvos nem mondott igazat, de a többség mégsem lehet ilyen. S eszébe jutott, hogy mennyi kedves orvost ismer. Azután az jutott az eszébe, hogy vajon a szomszéd ágyban fekvő be­teg nő nem úgy jutott-e külön- ágyhoz, akárcsak ő. S ha igen, akkor vajon miért nem szól. Hiszen az ő titkukat most már ismeri, erről gondoskodott a mentőangyal. Ezt a gondolatát sem tudta végiggondolni, mert mindezek után hozzáhajolt a nővér és úgy suttogta a fülébe a szava­kat, hogy lehet a folyosón is meghallották. — Te, elvtársnő, majd fi­gyeld ezt a nőt, aki itt mellet­ted fekszik, azt hiszem, egy­kori bárónő. Figyeld erősen, hogy nem szólja-e el magát. Ez a mi ellenségünk. Ezeknek jut különszoba, mert jó összeköt­tetéseik vannak. De vigyázz, te ne áruld el magad, ne tudj* meg högy kommunista vagy. Légy éber, játsszd meg az úri­nőt, nem igaz, drágám? S az utolsó szavakat már ő is, mint az úrinőt megjátszó finom kis dáma mondotta. A beteg igent intett, bár jól­lehet, semmit sem értett. Kis­sé elkábult a szózuhatagtól, s halványan csak annyit értett, hogv nem tudja ő megjátszani magát, hiszen róla ez a nő mindent tud, szinte meztelenül fekszik előtte, hogyan marad­jon hát inkognitóban. — No, viszontlátásra, elv­társnő! — rikkantott még egyet a nővér, s aztán elvihar- zott, magára hagyva védencét, furcsa helyzetében, még fur­csább gondolataival. Az asszony pár hét múlva gyógyultan távozott, de még akkor sem értette, mi történik körülötjte. Hogyan is érthette volna, hiszen kevesen' tudták akkoriban, hogy most születik a kori íz új lelke, ilyen egy­szerűd (, hibákkal, sallangokkal tarkít' , amilyen egyszerűsé­gében jhibáival is nagyszerű csak í jiga az élet tud lenni. Suha Andor (• 4ytatása a 6-t szambaitt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents