Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. április 13., szerda >#Í ..... tl flDsl B4RB4ROK... Hiába akarom enyhíteni a kifejezést valami mást keresve — nem találok, mert ez valóban az volt — barbárság. Mert ki másnak fájhatott az, hogy Egerben, a kis Foglár- kerti sportpályával szemben a téglatörmelékes, teherautók kerekeitől felszántott, rendetlen térség helyén, most kis park zöldell és szélén két pad várja az itt lakó pihenni, a tavaszi napsugárban egy kicsit sütkérezni akarókat. Csak azoknak, akik rombolási mániájukban már mást nem tudtak tenni, mint amit tettek: A zöldre festett kis padokat keddre virradóra otromba kátrányos csíkokkal, jelekkel tették tönkre, hogy ne lelhessék örömüket bennük azok, akik felállították, rendbehozták maguknak. Mi ez, ha nem barbárság? (w)- MEGKEZDŐDÖTT A SORTATAROZÁS az egri Széchenyi utcán. A Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei először a Bródy Sándor utca sarkán levő épület felújításához fogtak hozzá, majd hétfőn állványokkal vették körül a Foglár utca sarkán levő épületet is. — EGER ÜZEMI ÉS HIVATALI kultúrfelelőseinek tanfolyamán ma délután a Megyei Művelődési Házban Juhász Tamás, a megyei művelődési osztály előadója tart előadást a dolgozó parasztság körében végzendő népművelési munkáról.- NAGY ÖRÖM ÉRTE néhány nappal ezelőtt az egri Vadászkürt Étterem zenekarát. A kis kollektíva vezetőjét, ifjú Váradi Lajost Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntette ki a Vendéglátóipari Vállalat vezetősége és szákszervezeti bizottsága. — MA ÜLÉST TART a megyei tanács művelődés- ügyi állandó bizottsága. Az ülésen Ebergényi Tibor, a Megyei Könyvtár vezetője számol be a könyvtári hálózat munkájáról.- A KISZ HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA megtárgyalta a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen meghirdetett Hámán Kató felszabadulási kulturális seregszemle eddigi eredményeit és a járási bemutatókkal kapcsolatos feladatokat. — FIÓKKÖNYVTÁR NYÍLT HATVANBAN a Rákóczi úton. Az új könyvtárban mintegy ezer kötet könyv szolgálja az újhatvani munkások és termelőszövetkezeti tagok olvasási igényeinek kielégítését.-< MEGÉRKEZETT az egri könyvesboltba A magyar nyelv értelmező szótárának második kötete. A már nagyon várt nagyszerű munkával együtt sok más újdonság is kapható az üzletben: a Külkereskedelmi kislexikon. Kómár, állatorvosi sebészetről szóló szakkönyve, Szergejenko: Pompei, és Diószegi: Sámánok nyomában, Szi béria földjén című művei. Hasúdnak rendületlenül címmel mutatta be áprilisi műsorát as egri irodalmi ssínpad Az egri Kelemen László Irodalmi Színpad Hazádnak rendületlenül címmel mutatta be áprilisi műsorát a Gárdonyi Géza Színházban, hétfőn este. A műsor címe jelezte azt a nemes hazafiságot, amely fellángolásra, forradalmakra, szabadságharcra vezette a magyarságot az 1514-es parasztmegmozdulástól, Dózsa György hadaitól 1945-ig, végleges fel- szabadulásunkig. A nép, a senyvedő magyarság a nagy történelmi pillanatokban mindig igazsága tudatában emelte fel fejét, fegyverét és erejét a nép elnyomói ellen, és ha akadtak a nemzet fiai között költők és az írás tudói, akik ezt megénekelték, írásba foglalták, akkor az azért volt, mert az igazság keresi és megtalálja a maga szövegezőit. A magyar történelemben Budai Nagy Antal óta az első feljegyzett dátum, amikor a nincstelenek, a földhöz és nyomorúsághoz kötött jobbágyok sereggé alakultak, az 1514-es parasztfelkelés igazságtevése volt. Innen években talán nagy a távolság Rákócziig, onnan az 1848-as szabadságharcig, majd onnan tovább 1919- ig és 1945-ig, de a lélektani törvény magyarázza a forradalmi kitörés csúcsait: a magyarság a XVI. századtól kezdve folytonos küzdelemben állt külső és belső elnyomói ellen. S a középkor folyamán talán nem? A földesurak, a dézsma és a tudatlanság járma egyaránt az elnyomott milliók nyakában kapaszkodott meg, rettenetes teherként. Ennek a felvázolt gondolatnak, ennek a magyar irodalomban oly sokrétűen megfogalmazott drámai kiáltásnak volt töredéke az egri irodalmi színpad műsora. Igaz, hogy a műsort Vörösmarty: Zalán futása című eposzának részleteivel vezették be, annak illusztrálására, hogy Árpád honszerzése a Duna-Tisza táján gigászi méretű küzdelem eredménye és ez a küzdelem Vörösmarty felíógása szerint az erkölcsi igazság diadala volt: az eposz megjelenése korában is tudták azt az igazságot, hogy Vörösmarty a reformkorszak romantikus túlzását írta meg nagyszerű hangzású hexameterekben a történelmi pillanatról, a nagy csatáról, amellyel Árpád hazát szerzett, foglalt népének. Ennek az eposzban foglalt képsorozatnak azonban nem sok köze van a ma bennünk élő történelmi tudathoz, hazafiúi szemléletünkhöz, mert az eposz eseményének indoklása nem tűnik hitelesnek előttünk. A műsor első részén végigvonul a Szózat hangulata, a forradalmi fellángolások idézése, a török elleni küzdelem, a Rákóczi-szabadságharc, a Mar- tinovics-féle összeesküvés megrendítő siratása, Petőfi gyújtó verseinek. Arany balladáinak, Tompa allegóriáinak hangulata, Ady Endre forradalmisága. Ez a rész elevenen varázsolta elénk a magyar irodalom legnagyobbjainak állásfoglalását a magyar nép nagy perében, amit az elnyomók ellen vezetett, évszázados véres-könnyes küzdelemmel. Az 1514-es lázadó paraszttól, a kuruckoron át, a negyvennyolcas szabadságharcig, felvillantak a nagyotaka- rást harsonázó és az elbukást sirató énekek. A műsor második része a Szózat egyik részletével indult, de a kétkedésről szóló szavakat a modern forradalmi lendület, Ady Endre, József Attila gyújtó írásai vették át, míg a záróképben a szocialista tábor erejének apoteózisa fogalmazódik meg: Sanghajtól Hegyeshalomig mindenki a szabadság, a szocialista haza katonája. Azért kíséreltem meg vázlatosan ismertetni az előadott művekben jelentkező tendenciákat, hogy az előadás címében és tartalmában jelentkező hazafias jelleget tisztázzuk. Arról lehet vitatkozni, hogy a magyarság tavaszi ünnepsorozatának befejezéseképpen kell-e a XIX. századi magyarság, Petőfi, Arany, Vörösmarty indulatoktól magasztos írásait, amelyek a kor és a magyarság akkori helyzetében, forradalmi nekihevülésében születtek, ilyen csokorban megszólaltatni, de véleményünk szerint a magyar történelem és a magyar lélek hivatott énekesei ma is hatnak: persze másképpen, mint akkor, az események sodrásában. Az viszont nem ártott volna, ha a mai, modern, szocialista hazafiság- ról több szó esik: a magyar líra Adytól a mai költőkig kitűnő és gazdag mondanivaló- jú rapszódoszokat teremtett ahhoz, hogy akár estét betöltő válogatás adódjék az irodalmi műsorok számára. (Radnóti Miklóst semmiképpen sem lett volna szabad kihagyni a műsorból!) A fentieket el kellett mondanunk a műsort összeállító Abkarovits Endre munkájáról. Abkarovits Endre jószándékkal és a nemes pátoszt kihangsúlyozó felfogásban állította össze az est anyagát: a szándék nemcsak alapja, de korlátja is volt a műsornak. Erénye az összeállításnak, hogy összekötő szöveg nélkül is maradéktalanul tömör hatást ért el a műsor. Az előadást Kozaróczy József rendezte. A rendezés munkája elválaszthatatlan Kocsis Árpád színpadképeitől. A jelzésekből álló színpad hangsúlyozta az ünnepi hangulatot és szemléletessé tette a versek mondanivalóját. A verseket Csapó János, Gyu- ricza Ottó, Horváth Árpád, Kanalas László, Kárpáthy Zoltán, Kozaróczy József, Kovács Mária, Lenkey Edit. Pálffy György és Stefanik Irén adták elő, míg a Gárdonyi Géza Színház kamarakórusa betétszámokkal járult hozzá az est sikeréhez. Szabadi József énekszámai ismét bebizonyították, hogy hangjával jól bánik és kifeje- ző-készsé'ge mélyül. Az összekötő zenét Pethő Gyula szerezte. A közismert dallamokból összeállított zenei betétek jól összekapcsolták a verseket és feleslegessé tették az összekötő szöveget. A kórust Valentin Kálmán dr., a színház karnagya tanította be és vezényelte. A kamarakórus első bemutatkozása azt bizonyítja, hogy életerős kezdeményezések talaja az egri irodalmi színpad és fejlődése helyes irányban halad. A szervezés hibájául kell felrónunk, hogy csak az esti előadást lehetett megtartani, mert a délutáni, ún. diákelőadásnak a propagálásával az illetékesek elkéstek. Nézetünk szerint az irodalmi színpad — még műsora negatívumaival együtt is — alkalmas arra, hogy a fiatalságot nemes érzésekkel telítse, hogy a történelem nagyjairól alkotott képét lelkében elmélyítse, hogy a történelem tanulságait a szép szó ötvözetében szemlélhesse. A szervezésnél több ügyesség és tettrekészség észrevehetően növeli az irodalmi színpad őszinte híveit, nemcsak számban, hanem lelkesedésben is. Farkas András I960. ÁPRILIS 13., SZERDA 265 évvel ezelőtt, 1695. április 13-án halt meg JEAN DE LAFONTAINE (ejtsd: zsan dö láfontén) francia költő. Rímekben irt állátmeséivél mesteri módon a? emberi indulatokat ábrázolja, 12 verseskötete nagy hatással volt az európai irodalomra. Magyarul legutóbb Meséi (1954) és a Mesék és széphistóriák (1957) című művei jelentek meg. Lafontaine 1621-ben született. 45 évvel ezelőtt született STEPHAN HERMLIN, az egyik legjelentősebb élő német költő. ' Verseit a szilárd politikai állásfoglalás és a szayak művészete jellemzi. Beethoven-ról szóló filmjéért 1954-ben Nemzeti Díjjal tüntették ki. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben szabadította fel a szovjet hadsereg Bécset. 1948-ban e napon szavazta meg a román alkotmányozó nemzetgyűlés a Román Népköztársaság új alkotmányát. FILM: Mennyei pokol Az első hazánkban bemutatásra kerülő egyiptomi film, • Mennyei pokol. A történet középpontjában a szegény Ahmed és a dúsgazdag Amal megkapó szerelme áll. Az érdekes ét izgalmas filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház április létől 20-ig tűzte műsorára. Moxik műsorai EGRI VÖRÖS CSILLAG Emberek és farkasok (szélesv.) EGRI BRÖDY Római vakáció GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nyomorultak (I.—II. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN Hegyen-völgyön (Cimborák II. részi szélesv. HATVANI KOSSUTH A Blum-ügy HEVES A matrózok dala (szélesvásznúi FÜZESABONY Akiket a pacsirta eödöér PÉTERVASARA A kapitány lánya (szélesre Szavalóverseny Hatvanban A Pedagógus Szakszervezet, a KISZ-bizottság, a Művelődési Ház, valamint a könyvtár szavalóversenyt rendezett Hatvan városában. A városi döntőbe tizenöten jutottak be, akik közül Kiszely Gyöngyi nyerte el az első díjat. A második díj nyertese Püspöki Győző, tanácsi dolgozó, míg a harmadik díjat Klaussmann Ferencné vitte el. A jól sikerült szavalóversenyről a közönség elismerően nyilatkozott. tuti sora Egerben délután 3 órakor: KORMOS EG (Bródy-bérlet, középiskolás) Este 7 órakor: KORMOS ÉG tíókai-bérlet, főiskolás) 6. A/T ilyen értelemben tagad- juk mi az erkölcsöt? Abban az értelemben, ahogy azt a burzsoázia prédikálta, amely az erkölcsöt az isten parancsolatából vezette le. Ami ezt illeti, ml persze, kijelentjük, hogy istenben nem hiszünk és igen jól tudjuk, hogy isten nevében a papság beszélt, a földesurak beszéltek, a burzsoázia beszélt, hogy kizsákmányoló érdekeiket érvényesítsék. Vagy pedig erkölcsi törvények és isteni parancsolatok helyett idealista vagy félidea- lista frázisokból vezették le az erkölcsöt, amely frázisok lényege szintén mindig olyan valami volt, ami igen hasonló az isteni parancsolatokhoz. Mi tagadunk minden olyan erkölcsöt, amelyet embereken kívülálló, osztályokon kívülálló fogalomból vezetnek le... Mi kijelentjük, hogy a mi erkölcsünk a proletár osztályharc érdekeinek van teljesen alávetve. Mi erkölcsünket a proletariátus osztályharcának érdekeiből vezetjük le... Ezért mondjuk: számunkra az emberi társadalmon kívülálló erkölcs nem létezik; ez csalás. Számunkra az erkölcs alá van vetve a proletár osztályharc érdekeinek... Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társadalom elpusztítását és az összes dolgozók egyesülését a proletariátus körül, amely megteremti a kommunisták új társadalmát. A kommunista erkölcs az az erkölcs, amely ezt a harcot szolgálja, amely egyesíti a dolgozókat minden kizsákmányolás ellen, minden kistulajdon ellen, mert a kistulajdon egyetlen személy kezébe adja azt, amit az egész társadalom teremtett meg Dr. FÖLDI PÁL: Az ateizmus zászlaja alatt munkájával.., Mi nem hiszünk az örök erkölcsben és az erkölcsről szóló mindenféle mesével űzött csalást leleplezünk. Az erkölcs arra szolgál, hogy az emberi társadalom magasabb fokra emelkedjék — megszabaduljon a dolgozók kizsákmányolásától... A kommunista erkölcs alapja a kommunizmus megszilárdításáért és betetőzéséért folytatott harc. Ez a kommunista nevelés, művelődés és tanítás alapja. (Lenin: Marx, Engels, marxizmus című kötet, 420—24. oldal. Id. kiadás.) F rendkívül mély értelmű lenini sorok igen konkrétan meghatározzák a kommunista erkölcs lényegét. De rávilágítanak arra is, hogy mi a kommunista nevelés, művelődés és tanítás alapja. Talán még soha nem kellett ezt any- nyira hangsúlyozni, mint most, amikor a szocializmus gyors ütemű építésének megfelelően az iskolai munkában, az ifjúság kommunista szellemben való nevelését tekintjük fő feladatnak. A vallást Igazolja-e a modern tudomány? A forradalmi marxizmus — materializmus. A vallásos ideológia ellen harcolni kell. Ez az egész materializmus ábécéje, tehát a marxizmusé is. Erre a harcra nem utolsósorban azért van szükség, mert a vallás reakciós világnézet, amely mindig a társadalmi haladás ellenségeinek volt eszmei fegyvere. Különösen a katolikus vallás az elnyomó és kizsákmányoló osztályok kezében alkalmas volt arra, hogy sötétségben, tudatlanságban, elmaradottságban tartsa a dolgozók millióit. A szóban levő vallás hittételei és tanításai révén még napjainkban is mesterségesen fokozza a dolgozókban a kizsák- mányolókkal és elnyomókkal szembeni tehetetlenség érzését, szakadatlan lelki bizonytalanságban és rettegésben tartja az elnyomottakat. A kizsákmányolást és az elnyomást azzal is szolgálja, hogy a túlvilág ígéretére alapozott pszichológiai eszközökkel összetöri a dolgozó emberek önérzetét, és kigyomlálja belőlük saját erejükbe vetett hitüket. Semmi konkrét tartalommal nem rendelkező felebaráti szeretetre, keresztényi alázatra és béketűrésre, gerinctelen jámborságra, elnyomóikkal szembeni megbocsátásra és kizsákmányolóik tiszteletére neveli a néptömegeket. Egyszóval tehát a vallás a magántulajdonon és a kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalom elméleti alapja és ideológiai védőbástyája. Ebben az értelemben teljesen egyet lehet érteni azzal, ' amit Cicero a rabszolgatartó Róma védelmezőiről mondott: „Ti ó, papok, a vallással jobban körülövezitek a várost, mint a falakkal.” (De Natura Deorum, III. 40.) A vallás lényegét és társa- dalmi szerepét Marx A hegeli filozófia kritikájához című munkájának Bevezetésében így foglalta össze: „Németországban a vallás kritikája lényegében lezárult, már pedig a vallás kritikája minden kritika előfeltétele. A tévedés világi létezése kompromittálódott, miután mennyei oratio pro aris et focis-ót megcáfolták. Az ember, aki a mennyország fantasztikus világában, ahol emberfeletti embert keresett, csak önmagának visszfényét (Widerschein) találta meg, nem lesz többé hajlandó arra, hogy csak önmagának látszatát (Schein), csak a nem-embert találja meg, mikor igazi valóságát keresi és kell. hogy keresse. A vallástalan kritika alap- zata: az ember csinálja a vallást, nem a vallás az embert. Mégpedig a vallás annak az embernek az öntudata és az önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette. De az ember nem valami elvont, a világon kívül kuksoló lény. Az ember az az ember világa, az állam, a társadalom. Ez az állam, ez a társadalom termeli a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. A vallás ennek a világnak általános elmélete, enciklopédikus összefoglalása, népszerű formába öntött logikája, spiritua- lista becsületügye, lelkesedése, erkölcsi szentesítése, ünnepélyes kiegészítése, általános vigasztaló és igazoló alapja. A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósága. A vallás elleni küzdelem tehát közvetve küzdelem ama világ ellen, amelynek szellemi aromája a vallás. A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen. A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme. A vallás a nép ópiuma’1. (Marx—Engels Művei, I. kötet, 378. oldal* Budapest, 1957.) Marx fejtegetéséhez nem szükséges magyarázatot fűzni. De ki kell emelni azt a marxi gondolatot, amely szerint a vallásos ember a mennyország fantasztikus világában, ahol emberfeletti embert keresett, csak önmaga visszfényét, aza2 látszatát találta meg. Ez azért fontos, mert ezzel Marx rávilágít arra, hogy bár a vallás a valóságos világot tükrözi vissza, de a látszatot valóságnak. a valóságot pedig látszatnak veszi, vagyis meghamisít-: ja a valóságot. Az a világnézet, amely a látszatvilágot tükrözi, nem lehet igaz. Ha viszont nem igaz, akkor nem tudományos. A vallás teljesen tudománytalan világnézet. 'T’ermészetesen a vallás 1 nem ismeri el magáról, hogy teljesen tudománytalan világnézet. Ez érthető is, mert hiszen ha elismerné, akkor lelepleződne az emberek előtt, s ebben az esetben senki sem engedné egy nyíltan tudó- mányellenes világnézet által félrevezettetni magát. Éppen ezért a vallás igyekszik tudományos látszatot kelteni, vagyis tudományos köntösben lép fel és nem tagadja meg nyíl-: tan a tudományt. Sőt a modern fideizmus — Lenin szavaival szólva — egyáltalán nem véti el a tudományt, csak a tudomány „túlzott igényeit” csak az objektíy igazságra tartott igényét utasítja vissza. (Lenin Művei, 14. kötet. 123. oldal, Szikra, 1954.) (FolytatjukJ
