Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

4

NÉPÜJSÄG

1960. április 8., péntek

íiinzi

1 ihn fór um

Három csillag

Mindennap: kis öröm

Mert vannak nagy örömök is, de most olyan kicsikről van szó, amelyek — ha jól megfontoljuk a dolgot — néha bizony nagy boldogságot is okoznak. Itt van ez a hír: televízió reléállomás épül a Kékestetőn. Sok százra, tán sok ezerre is rúg lassan már a televízió-előfizetők száma Heves megyében is, s ez a szám állandóan növekszik. A reléállomás kedvezőbb vételviszo- szonyokat biztosít a televízió szerelmeseinek. Kis öröm? Nem is olyan kicsi — igaz, kedves televízió-tulajdonos?

(— ó)

— TISZANAnAN május 1- re televízió készüléket kap a helyi általános iskola. Az általános iskola televíziója már a negyedik „távolbalátó készülék” a faluban.

— MA, PÉNTEKEN délelőtt a Hevesi Járási Pártbizottság és a községi pártvezetőség szervezésében értekezleten vitatják meg a legnagyobb termelőszövetkezeti községünk, Heves kulturális életét. Az értekezletet egy alapos felmérő vizsgálat előzte meg.

— KÖMLÖN nagyszabású könyvkiállítást rendeztek április 4-én. A kiállított műveket azokból a könyvekből válogatták össze, amelyek felszabadult népünk életét mutatják be.

— A GYÖNGYÖSI Városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap megtartott ülésén a községfejlesztési feladatok kivitelezésének lehetőségeit, az anyagok beszerzését, a gépkocsik és a kőbánya üzemeltetéséről szóló beszámolót tárgyalta.

— AZ EGRI CIPÉSZ Ktsz exportra termelő részlege korszerű, modern helyiségbe költözött át. Rend és tisztaság van az új műhelyben és fénycsővilágítás jelenti a munkakörülmények javulását.

— CSÜTÖRTÖKÖN általános iskolai szakfelügyelők és szaktanárok egy csoportja országjárásra indult. Ennek során budapesti, székesfehérvári és veszprémi üzemeket látogatnak meg.

— ELKÉSZÜLTEK a palánták a dinnyeneveléshez a dormándi Üj Élet Tsz-ben. A szövetkezet tagjai jelentős jövedelmet várnak a dinnyetermesztésből is.

— A HEVES MEGYEI Tanács végrehajtó bizottsága hétfőn, 11-én VB-ülést tart. Az ülésen megbeszélik a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét és megállapítják a mezőgazdasági lakosság 1960. évi jövedelemadó tételeit.

— FELDEBRÖ községben az idén orvosi lakás, valamint rendelő épül a községfejlesztési alapból. Ezenkívül 100 ezer forintot út- és járdaépítésre fordítanak.

— BEZÁRT az „Imperialista kémtevékenység a Magyar Népköztársaság ellencímű kiállítás. Az egri városi tanácsháza nagytermében megrendezett kiállítást, nyitvatartási ideje alatt mintegy tizenhat- ezren tekintették meg.

— A GYÖNGYÖSI Agro- mechanikai és az Egri Vas- és Fémipari Ktsz gépkocsit vásárolt. Ezután a helyszínen tudják kijavítani a hűtőgépeket és a vállalatok élelmi- szeripari gépeit.

— HATVANBAN, felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére a kultúrház képzőművészeti szakkörének tagjai foto- és gyermekrajz-kiállítást rendeztek a Vörösmarty Kultúr- házban. A kiállított gyermekrajzokat díjazták, amelyeket a fotókiállítással együtt 10-éig tekinthetik meg az érdeklődők.

— Április 14-én délután fél öt órakor a GTE egri csoportja gépjármű-szakosztálya előadássorozatot indít mérnökök, technikusok, gyakorlati szakemberek és gépkocsi-tulajdonosok részére, a kétütemű motorok működéséről. Az előadásokat Egerben, a Szakszervezeti Székházban tartják meg.

Hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója tiszteletére készült és került a közönség elé az egyik legújabb magyar film: a Három csillag. Nem játékfilm a szónak szoros és szakmai értelmében, hanem ennél több is, másabbis, keverék a drámából, a dokumentumfilmekből, híradókból és egy keretből. A film apró riportképekből — ha úgy tetszik —, novellákból, a? élet apró és nagy mozaikköveibő! tevődik össze: a hadiüzem des- pota katonaparancsnokától a Budapest bevételéért harcoló szovjet katonákig sok-sok egyéniség, sok-sok sors jelenik meg a vásznon éppen abban a kritikus pillanatban, amikor a kegyetlenség az emberiességgel, az élet a halállal, az élni- akarás igazsága, a pusztulás méri össze erejét. A filmnek szavak nélkül is ezerszeresen kimondott igazsága, hogy a Hitler-Németország által Magyarországra is rákényszerí- tett második világháború ártatlanok tengernyi szenvedését és halálát okozta. A háború kegyetlen esetlegességein innen és túl, az egyéni életek és a kollektív szenvedés hátteréül a film csatajeleneteket vetít, utcai harcot és szomorúan igaz pillanatokat, amikora hataldm gyáva birtokosai, a nyilas tisztek és beosztottaik teljhatalmukkal visszaélve, emberek életének kioltására törekszenek.

A pergő filmkockák során hiteles képet kapunk arról az elvadulásról, ami a háború folyamán a nagyhatalmi gőgben leledző fasiszta katonákat, azok szívét elkérgesítette. A karácsonyi hangulatot mindenáron megélni akaró, még jobb érzésű német mellett felordit bőszülten a testi és lelki alkatában egyformán pöffeteg náci és tehetetlen dühében rombol. Éles ellentéte a tehetetlen magatartásnak az a segíteni szándékozás, ahogyan a szovjet katona a lázas szülő aszszony vigasztalására a viszontlátás örömét játssza el gyógyításul: ezek a film legtisztább, legemberibb pillanatai. Apostol Karamityev arcán átvilágít a visszaváró és visszahívó szerelem és szeretet titokzatos fénye és melegsége.

A budapesti harcok során, az utolsó percekben, az utolsó métereken múló élet-halál harc érzékeltetésére jól rendezett képek szolgálnak. A színház és a színészek meg a szovjet katonák találkozása oldja fel az izgalmakat, amelyek emlékezetünkben is a kor ismeretéből és az átéltség hitelességével ébrednek újra tudatunkban.

A film alkotói és szereplői a magyar film és a magyar színjátszás élgárdáját állítja csatasorba, hogy hű képet adjon a film az 1944—45-ös eseményekről, a felszabadulás előtti és körüli eseményekről, azok megrázkódtatásairól, a nyilasok tetteiről és a felszabadító szovjet hadsereg győzelmes, életet hozó diadaláról.

A film — csaknem azt kellene mondanom — neorealista módon igyekezett a több novellára bontott és még ezen túl is apró riporteri részletekkel gazdagon összeötvözött eseményt színesen, az akkori napok, hónapok levegőjét árasztó alkotássá magasítani. A nemes szándék sikerült filmet eredményezett, mégis mintha nem lenne teljes élményünk a film végén. A sok kitűnő színész: Básti Lajos, Ruttkay Éva, Kiss Manyi, Gábor •Miklós, Gőzön Gyula, Szabó Ernő, Kállai Ferenc, Bihari József és még sok kitűnő színész — Psota Irén is — egészen Várkonyi Zoltánig, a darab színész-rendezőjéig alig egy-egy villanásnyi ideig adhatják a karaktert és mire hatásuk érlelődne a nézőben, a kép már tovatűnt. A néző idegesen kapkod a benyomások után, pedig szeretné még látni Bihari Józsefet, hallani,

Mozik műsorai

EGRI VÖRÖS CSILLAG Emberek és farkasok (szélesvásznú)'

EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Idegen gyermekek GYÖNGYÖSI PUSKIN Római vakáció HATVANI KOSSUTH A Blum-ügy HEVES

A vasárnap gyilkosai (szélesv.) FÜZESABONY Nincs előadás

PETERVÄSÄRA Nincs előadás

műsort*

Egerben este 7 órakor: KORMOS EG (Vörösmarty-bérlet) Hevesen este 7 órakor: A csodálatos vargáné

hogyan és mit csinál a szovjet katonák társaságában, mert egyéniség és művészet, amit tőle kapunk. De ez a filmben is túlzottan nagy tempó visz- szahat a színészekre is: a figurák ábrázolásában kénytelenek a külsőségek mellett maradni olykor, mert a rendező és dramaturg olyan iramot írt elő, ami mellett nem lehet elmélyülni.

A bolgár vendégszínészeket külön meg kell említenünk: egyszerű, emberi melegséggel alakították a küzdő szovjet katonákat és nem hiányzott belőlük a humor sem, amely e rettenetes időkben is sokat segített a szenvedésben.

A film harcos kiállás a háború és a fasizmus, az embertelenség ellen. Jó emlékeztető azoknak, akik könnyen felfejtenek, vagy akik azt hiszik, hogy a fasizmust végleg kiirtották a világból a második világháború folyamán, (f. a.)

II. RÁKÓCZI FERENC

1735-ben halt meg Rodostóban n. RÁKÓCZI FERENC.

Már fiatalon osztrák börtönben sínylődik, s mikor innen sikerül megszöknie, a kurucok fegyveres felkelésének élére áll. 1704-ben kurucai már Becsig portyáznak. Ez év végén Nagyszombatnál serege vereséget szenved. 1711-ben pedig a majtényi síkon végleg kihull a fegyver kurucai kezéből. Rákóczi a nemesség közül a magyar szabadság ügyének egyik legönzetlénebb hőse volt.

100 évvel ezelőtt, 1860-ban halt meg SZÉCHENYI ISTVÁN. Kossuth mellett a reformkor

legnagyobb politikusa. Eszméit a Hitel, Világ, Stádium című munkákban fejtette ki. Hervadhatatlan érdemei: a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a Vaskapu szabályozása, a Lánchíd felépítése, az első vasút megépítése hazánkban. Kossuth-tal szemben a fontolva haladás, a gazdasági megerősödés híve volt, élete utolsó éveiben azonban a Habsburgok ellen fordult. Széchenyi 1791-ben született;

Április 15-ig marad nyitva a Pedagógiai Főiskolán a „Magyar nép a szocializmus épitése útján“ cimii kiállítás

MINT MAR LAPUNKBAN

jeleztük, április 3-án nyílt meg ünnepélyes külsőségek között az egri Líceumban a „Magyar nép a szocializmus építése útján (1945—1960)” című kiállítás.

A nagy érdeklődést kiváltó kiállítás betölti a Líceum dísztermét. A két méternél magasabb paravánokon és az üvegfedelű kiállítási szekrényekben gazdag anyag mutatja be a felszabadulást megelőző és az azt követő hónapok, évek eseményeit és illusztrálja azokat a nagy horderejű változásokat, amelyeket a népi demokrácia a fordulat évéig, és a fordulat évétől a proletárdiktatúra államhatalma létrehozott. Az idősebb korosztályok még jól emlékeznek arra a nagyhatású és nagyszabású tüntetésre, amely 1942. március 15-én zajlott le a Petőfi-szobornál, Budapesten: a nemzet jobb erői a háború kellős közepén összefogtak a zsarnokság és az esztelen háború folytatása ellen azért, hogy mentsék a nemzet értékeit és figyelmeztessék a nemzet felett akkor kormányzó urakat a bűnök elkövetése előtt azok súlyosságára.

Egykorú fényképek adnak hírt arról a kiállításon, hogyan szabadult fel Eger népe, a megye lakossága és területe, és az egész ország a Hitler-fasiz- mus igája alól.

Az 1944-ben keletkezett sajtótermékek már egy új világ első hírnökei: falragaszok, röplapok, egyoldalas újságok és közrendészeti hirdetések arról beszélnek, hogy a külső és belső elnyomók ellen összefogott a nép. A Ludas Matyi szemelvényei, az inflációs viccek igazmondása tömören adja tudtunkra ma is, hogy az országépítés milyen nehézségek árán indult meg.

A FEJLŐDÉS MAI arányait tekintve, szerény számok sorakoznak abban a füzetben, amely tervbe veszi Eger hároméves újjáépítését. Annak érzékeltetésére, hogy politikailag, gazdaságilag és társadalmilag milyen utat tettünk meg, érdemes elolvasnunk az úttörők forradalmi nyomolvasásának egy-egy beszédes kötetét: a harc nem volt vértelen és nehézségek nélküli, de az öntudatos proletariátus nemcsak 1919-ben vállalta ezt a küzdelmet, hanem legjobbjai a Hor- thy-rendszer üldözését is vállalva, tartották ébren a győzelembe vetett hitet;

A kiállított dokumentumok bizonyítják az ifjúság és az újjáéledő magyarság jókedvű

élniakarását is: már 1945-ben, 1946-ban igényes műsorokon adták elő klasszikusok zeneszámait, József Attila verseit.

A kiállítás túlnyomó része — jelentőségéhez mérten — mutatja be azt a nagyarányú fejlődést, építést és termelést, ami a népi demokráciát és különösen a proletárdiktatúra Magyarországát jellemzi: külön paravánokon és szemléltetően beszélnek a fényképek és a feliratok a bányászat, a nehézipar, könnyűipar, a közlekedés nagy alkotásairól és fejlődéséről. Külön gazdag anyag mutatja be a nagyüzemi mezőgazdasági termelést és eredményeitKedves képek mutatják be az ifjúságot és az üdülést. A képek beleviszik a látogatót a jelenbe is, mert a VII. pártkongresszusról szólva, a képek a kongresszusi célkitűzések megvalósítására is utalnak már;

AJÁNLATOSNAK tartjuk,

hogy ezt a kiállítást az ifjúság tekintse meg; Egyrészt azért, hogy helyi dokumentumok alapján győződhessenek meg a fiatalok a háború barbárságáról, és arról, hogyan jutott el az ország és népünk a szocialista építés mai szakaszához;

lllllllllllllllMUIIIllllilllllllllllllltMllll 1,11*11,llllllllllllllllllll,11111,11,11111111111,11111,11111,,1,111hm!,iitiiiii,I|1H1UIU|||,ii,,|1|,„,||1||1||,||,ul|1|a|1I1|I||1|11||lul|1,1|lul|(i|||ul|1I|,1|1|1B||1HM|||,|||||luI)|I||1|1I||1|1B|1||W11|t||i|11,||1||,||||lsI|M1|1|li|,>,wl,

2.

p1 zek szerint tehát a szo- cialista országokban, hazánkat is beleértve, az egyház üldöztetésnek v„.i kitéve, tehát nincs szabad vallásgyakorlás. Azok a püspökök, papok és hívők, akik nem akarták elhagyni hitüket, száműzetésben, koncentrációs táborban és börtönben vannak. Ezeket mondja a pápa. De mivel bizonyítja mindezt a képtelenséget? Egyszerűen semmivel. Ennek pedig az az oka, hogy nem is bizonyíthatja, mert állításaiból semmi sem felel meg a valóságnak.

Az egyház bizonyos védelmezői — élükön a római pápával —, maguk után ítélve meg másokat, mindenképpen azt híresztelik, hogy a kommunisták, ideológiai felfogásuknál fogva, üldözik a vallás- szabadságot, elnyomják és gyűlölik a hivő embereket. Mindezt a rágalmat nagyon meggyőző formában utasította vissza N. Sz. Hruscsov abban a beszédében, melyet „A népek közti béke megszilárdításáért” nemzetközi Lenin-díj átvétele alkalmából tartott. Ezeket mondotta: „Ateisták vagyunk, de azért senkit sem nevelünk a hívők ellenségévé. Sohasem hirdettük és nem is fogjuk hirdetni, hogy az embereknek vallási alapon gyűlölniök kell egymást, hogy az államoknak ideológiai nézeteltéréseik miatt háborút kell viselniük egymás ellen. Nemcsak türelemmel, hanem megbecsüléssel viseltetünk a hivő ember iránt is. Csak akkor szállunk harcba, amikor arra használják fel a vallást, hogy kárt okozzanak vele az embereknek”. (Pravda, 1959. május 17.)

Hazánkban éppen úgy, mint a többi szocialista országban,

Dr. FÖLDI PÁL:

Az ateizmus zászlaja alatt

szabad vallásgyakorlás van, s az állampolgároknak ezt a jogát az alkotmány biztosítja. Ebből az következik, s ez meg is felel a valóságnak, hogy vallásos meggyőződése miatt az égvilágon senki nem került börtönbe, vagy más, ehhez hasonló helyre. Igaz persze, hogy az egyház néhány „híve” börtönben ül, de ezek akkor is ott lennének, ha semmi közük sem lenne az egyházhoz. Ezek az emberek ui. nem vallásos meggyőződésük, vagy keresztény hitük, hanem közönséges bűn- cselekmények, vagy reakciós politikai aknamunka, ellenforradalmi tevékenység miatt vannak elítélve.

A vallás ellen nem admi- nisztratív eszközökkel harcolunk. Ez a harc a proletár osztályharc szerves része, tehát politikai és ideológiai fegyverek alkalmazásával folyik. Ebből a szempontból távol tartjuk magunkat az erőszak alkalmazásától és óvakodunk az emberi önérzet megsértésétől. Elsősorban a vallás objektív létalapjának, a magántulajdonból és a kizsákmányolásból fakadó félelemnek megszüntetésére, valamint a vallás szellemi bázisának, a tudatlanságnak felszámolására törekszünk. Mindezt pedig azzal kívánjuk elérni, hogy történelmileg igen rövid időn belül, néhány év múlva lerakjuk a szocializmus alapjait és gyors ütemben teljesen felépítjük a szocializmust hazánkban. Végső fokon a vallás feleslegessé válik és eltűnik a történelem színpadáról. Ez

lesz a vallás jövője szerte a világon.

Vallásosság és erkölcsiség

A vallásos apologetika (hitvédelem) a vallás „örök” lét- jogosultságát főleg azzal okolja meg, hogy „hit nélkül nincs erkölcsi érték”, erkölcsiség nélkül pedig nem képzelhető el semmiféle emberi társadalom. Ezt a hitvédelmi koncepciót azzal támasztják alá, hogy az erkölcs nem emberi, hanem „isteni elgondolás”. A katolikus hitvédelem szerint „az erkölcs az a mód, ahogy a szellemi öntudatnak az isteni cél felé kell haladnia”. Enélkül „az emberi lét elvesztené támaszát”.

Ezek szerint tehát az erkölcs lényege az istenhit, amely nélkül „az emberek sorsa szinte hasonlóvá válik azokhoz a lényekhez, akik nélkülözik az értelmet”, vagyis a valláserkölcs híján az emberek már nem is emberek többé, hanem állatok. Ez a merőben hamis koncepció, amely igen sok jóhiszemű embert is megtéveszt, az emberek között egyetlen kapcsolatot tételez fel — a vallási köteléket. Igen megtévesztő a vallás latin elnevezése is: a religió, amely a religáre szóból ered és eredetileg köteléket jelent.

A katolikus hitvédelem ál- ^ láspontja a következőkben foglalható össze: Mind a vallás, mind pedig az erkölcs isteni elgondolás. A kettő lényege azonos: az istenhit. Csupán egyetlen „tiszta” erkölcs létezik, mégpedig az ún. valláserkölcs. Az „igazi” erkölcsiség egyenlő a vallásossággal és megfordítva. Aki vét a vallás ellen, az vét az erkölcs ellen, aki nem vallásos, az erkölcstelen. De elég! Néhány mondat a katolikus hitvédelem álláspontjáról — s már ebben is annyi a zagyvaság, hogy kénytelenek vagyunk a mondottakkal beérni.

A modern történelemku- tatás igen meggyőző módon bebizonyította, hogy sem a vallás, sem pedig az erkölcs nem isteni, hanem nagyon is emberi „elgondolás”. A materialista történetírás eredményei alapján ma már nem vonható kétségbe a vallás és az erkölcs társadalmi eredete, sőt még az is kétségtelen tény, hogy egyik kialakulásában sem játszott szerepet semmiféle isteni elgondolás. Mindez egészen természetes, mert hiszen mind a vallás, mind pedig az erkölcs egy-egy társadalmi tudatforma, vagyis az adott társadalom gazdasági rendjének visszatükröződése. A vallás és az erkölcs azonban a társadalmi tudatnak nem azonos, hanem két különböző formája.

A vallás olyan társadalmi tudatforma, amely meghamisítva, misztifikálva tükrözi az objektív valóságot. A vallás a földi (természeti és társadalmi) hatalmak fantasztikus visszatükröződése az embereik tud* tában; a vallásos tudatban a Eöldi hatalmak úgy jelennek meg. mint földöntúli (túlvilági) Hatalmasságok. Lényegében véve tehát, a vallás a látható, megfigyelhető. ellenőrizhető, tapasztalható, objektív világon kívül fennálló másik — termei szetfeletti — világ létezésébe vetett hit. A vallásos képzelet szülte természetfeletti világ nem mérhető, tapasztalati úton nem ellenőrizhető, gyakorlati-! lag hozzá nem férhető, mert nem létezik. Minden vallás centruma az istenhit. de az isten létezését még soha senki nem bizonyította be. Ez érthető. Ami nem létezik, annak léte nem is bizonyítható. Ez az igazság.

Az erkölcs a társadalmi tűi dat igen lényeges formája, amely a társadalomnak abból a szükségletéből keletkezik, hogy meghatározott erkölcsi normákkal, szabályokkal irányítsa az emberek magatartását. Az erkölcs azoknak a történelmileg kialakult és változó magatartási szabályoknak, elveknek az összessége, amelyek vagy a társadalom egészét, vagy pedig az egyes társadalmi osztályokat jellemzik. Az erkölcsi normák — az erkölcsi jó és rossz, a becsületesség és a becstelenség, az igazságosság és az igazságtalanság, a munkaszeretet és a dologtalanság, a lelkiismeretesség és a lelkiismeretlenség — mindig konkrét tartalommal bírnak és történelmileg változnak.

A milyen a társadalom fej- lettsége. olyan az erkölcs színvonala, s amilyen a társadalom osztályszerkezete, olyan az erkölcs jellege.

(Folytatjuk!