Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
IMA. április A., szerda NÉPÚJSÁG g Ünnepségek - képekben (folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségekre kedves vendég, régi ismerős érkezett Egerbe, Vlagyimir Davidovics Morozov szovjet őrnagy, Eger táros volt katonai parancsnoka személyében. Képünkön Put- noki László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, szeretettel üdvözli a kedves vendéget. Kácsor Jánosné, az MSZMP egri városi bizottságának titkára, Putnoki László, a megyei pártbizottság első titkára, Gubán Dezső, az Egri Járási Pártbizottság titkára és Bíró József, a megyei pártbizottság másodtitkára a párt koszorúját helyezi el a szovjet emlékműnél Hosszú sor áll a szovjet emlékmű előtt. Az üzemek, hivatalok, párt- és tömegszervezetek küldöttei róják le kegyeletüket az elesett szovjet hősök emlékművénél. Hatvanban, a koszorúzást ünnepségen Iglódi Ferenc elvtar s, a járási pártbizottság első titkára, Rabecz Lajos elvtárs, M városi pártbizottság első titkára, valamint a rendőrség képviselői helyezik el a megemlékezés koszorúját. A feldebrői tavasz... Várnak bennünket VT; MÓST, ahogy utólag allózgatok az emlékek és élmények között, eszembe jut, hogy a Feldebrő községből Szármázó néhány írásomban látszólagos ellentmondás Is ; akad. I Elmondtam korábban, hogy j a község egész évben nagy- j szerű munkát végez, úgy dól- goznak áz emberek, ahogy még sosem. Kopogott a föld, tartotta magát erősen a fagy, mégis metszették a szőlőt, jól halad a vetés, szóval elmondtam sok mindent és végül addig jutottam, hogy a jó eredmény legfőbb oka a bizalom. Bizalom a vezetők iránt és bizalom a község, a Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága iránt. Summázva a dolgot: a biza'om, a megértés jegyében születtek a nagyszerűnek mondható eredmények. Ez eddig rendben is van. ám az őszinteség megkívánta, hogy máshol arról is szóljak: mi az, ami egyelőre még sántít, azaz nem a legtökéletesebb, sőt egyenesen rossz. Kiderült, hogy az állattenyésztés körül akad tennivaló, mert nemcsak kenyéren él az ember, és a fel- debrőiek bizony mindeddig nem sokat tettek azért, hogy a kenyérhez hús is legyen. Igaz, gond a férőhely, de lehetne így, lehetne úgy — megtárgyaltunk egynéhány lehetőséget... És hogy miért nem történt eddig különösebb intézkedés? Megint csak a bizalom kérdéséhez nyúltam, de most már negatív előjellel emlegettem a szót. Elmondtam, hogy nem bíznak a szükség- megoldásokban, mert ... Nos. íme tehát az ellentmondás: bíznak — nem bíznak ... Mi hát az igazság? AZ ELMŰLT HÉT ELEJÉN esős idő járt és nemigen lehetett a földeken dolgozni, no meg egy kis lélegzethez jutottak az emberek, mert a közös vetés nagyobb részét időben elvégezték. Ki-ki elmehetett a háztáji földjét művelni, így van ez rendjén, ez is fontos, mert a - háztáji gazdaság éppúgy a falué, - akár a termelő- szövetkezet. Engedett valamit a munkatempó, s ennek megfelelően a brigádvezetők, meg mások is be-benéztek az irodába, s sor került egy kis eszmecserére. — Nem jól van ez így ... — Nagyszerűen indultunk, de most már... Furcsa és érdékes volt hallani ezeket a lehangolt megjegyzéseket. Ha valami nem egyezett a földrendezésné1, mindjárt végzetes következtetéseket vontak le, de másból is. Eszembe jutott, hogy a munka közepén', amikor egymást érik a tennivalók, akkor ugyanezek az emberek intézkednek, szaladnak, dolgoznak és véletlenül se hallani ezeket a hangokat. Nagyobb gond most a pihenő órákban sincs, mint máskor, miért hát, hogy változik a hangnem? — Ki ér rá a munka közepén töprengni? — nevet Bodnár György elnökhelyettes. — Ha engedi az idő. bizony még elelhagyja az embert a mersze ... Megijed, ha van ideje belegondolni, hogy nagy dologba fogtunk. Bíznak, nem bíznak... Igen, így igaz. ingadoznak még egy kicsit, tulajdonképpen ez is azt jelenti: kezdés. Dolgoznak ugyan, de itt-ott változik a szó. Kezdés ez a tavasz... Kezdés és mindnyájunknak az. Ez a sor most ismétlés, mert a cikkek elején már szerepelt egyszer. Mit jelent? Az elmúlt őszön s a tél folyamán sokan eljártunk a falvakba megértetni, hogy itt az ideje, amikor a népünk jövője érdekében meg kell változtatni a mezőgazdaságot, a falunak szakítania kell a múlttal. Segítettünk józan, okos szavakkal, döntő érvekkel, hogy parasztságunk elfogadja az új életet. Ígértünk is. Nem tejjel, mézA gyöngyösi postások április 2-án este rendezték meg ünnepségüket, amelynek keretében kiosztották a különböző jutalmakat. Az éjszakai órákban már jó bor mellett szórakoztak a postások és sűrűn koccantak a poharak. Ezt igazolja ez a felvétel is. Mint ahogy lapunk más részén már arról beszámoltunk, a Hevesi Állami Gazdaság ismét elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A zászlót Sztrehovszki Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatóságának helyettes igazgatója adta át Vaskó Mihály elvtársnak, az állami gazdaság igazgatójának Hevesen a több ezer ember részvételével megrendezett ünnepi nagygyűlésen. A zászló átvétele után Vaskó elvtárs megköszöni a magas kitüntetést és ígéri, úgy dolgoznak, hogy az elkövetkezendő esztendőben U náluk maradjon a zászló. zel folyó Kánaánt, de segítséget ígértünk. És most? FELDEBRÖN MEGFORDULT vagy kétszáz népnevelő az átszervezés időszakában. Szívesen fogadták őket és hallgattak a szavukra. — Azzal mentek el az agitátorok, hogy nagyon vendég- szerető, szívélyes emberek élnek a faluban — mondta Ber- náth Imre, a községi tanács elnöke. Igen, ezzel mentek el... És hányán jöttek azóta vissza? Most nem arról van szó, hogy a járási vezetők és a megyei szervek képviselői nem támogatják a községet a kezdés nehéz időszakában. Hudák Imre, a megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, minden . héten két napot itt van a faluban, ismeri az emberek gondját-baját éppúgy, mint a legfontosabb tennivalókat. Dolgozik, segít, ha tagja lenne a tsz-nek, akkor sem kívánhatnának tőle sokkal többet és ez nem valami könnyelmű, meggondolatlan kijelentés. Az emberek véleménye a faluban, Nem erre a segítségre gondoltam. Melyik üzem patronálja a feldebrői termelőszövetkezetet? Eltöltöttem a községben másfél hetet és nem találkoztam egyetlen gyár, vafv üzem megbízottjával sem, aki arról érdeklődött volna: mi a helyzet, hol segíthetünk? Kérdezősködtem: — Melyik üzem, vagy szervezet támogatja a feldebrői termelőszövetkezet munkáját? — A kápolnai Dohánybeváltó Vállalat — és ezt a tanácselnök onnan tudja, hogy hivatalból tájékozott. Ám Kelemen György, a termelőszövetkezet tagja azt sem tudja, hogy mit jelent az a szó, hogy patronálni... Nemigen hallotta, hogy emlegetnék, a gyakorlatban pedig nem látott belőle semmit. Az agronómus csak int: — még nem láttam itt senkit... A TSZ-ELNÖKHELYETTES: — Patronálás? Az itt nem számít — legyint, amikor arról beszélünk, hogy talán segíthetnének mások is az állatok férőhelyének előállításánál. ■ Ha elmennék a Kápolnai Dohánybeváltó üzemhez, minden bizonnyal elmondanák, hogy mit tesznek a termelőszövetkezetért. Szép terveket hallanék, azt hiszem, és ami az előadását illeti mindennek, abból se •hiányoznék a lelkesedés. Ám mikor értesül ezekről a falu, mikor mondhatják el, hogy ezt, vagy azt az üzemiektől kapták, köszönet érte? Ez a kezdés mindnyájunké, mert kié a kenyér, a hús, a bor? Nem lebecsülés, de talán* ha tennének is valamit a kápolnai dohánybeváltósok, akkor is kevés lenne az az üzem ide. Férőhely kell és sok minden, elkelne bizony ide egy nagyobb vállalat igazi segítsége. Igaz, akad minden portán gond, munka, intéznivaló. Építeni, anyagi segítséget adni, tehetőség kérdése is egyben és jóllehet, ehhez a félté* tel nincs meg. Érdeklődni azonban nem kerül sok pénzbe. Nem arról van szó, hogy akik itt jártak népnevelők Feldebrőn, most ismét nap mint nap jöjjenek, lemondva szabad időről, családról és mindenről. Nem, de néha azért eljöhetnének, derűs vasárnapokon beszélgetni. Jó lenne. Feldebrőn most is szívélyes, barátságos, közlékeny emberek élnek. Idős Kiss János nem állhat egyedül ezzel az irónikusan hangzó véleményével: — Nem volna itt semmi különös baj: az öregek dolgoznak, a fiatalok vezetők. Elmondanák ezt esetleg másutt is a népnevelő elvtársaknak, és azt most éppen úgy fontos megmagyarázni, hogy a vezetés nem jelent munkakerülést, mint ahogy fontos volt korábban a közös gazdálkodás előnyét bizonyítani. Igen, biztosan tudnának példákat arra, hogy milyen fontos és nehéz munkát végez egy vezető, hogy milyen sok múlik rajta és hogy mennyire kell ehhez a munkához a fiatal lendület és erő. Egyszer már igazolódott, hogy van hatása az őszinte és okos, józan, értelmes szavaknak, nem szabad ezeknek elnémulni. BÄTRAN mehet ma bárki Feldebrőre, attól nem kell tartani, hogy az, aki itt a termelőszövetkezet szervezését kezdte, ma nem szívesen látott vendég. Feldebrői tartózkodásom legfőbb tapasztalatainak ösz- szegezéseként hadd írjam ide: kibuggyant itt az új élet forrása, csak még a meder... No, igen, az út göröngyös kissé ... És ezért kell nekünk mindnyájunknak vagy így, vagy úgy, tehetségünk szerint segíteni. (Vége.) Kiss János Konzervkiállítás Heves és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet és a Heves megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat ma és holnap konzervkiállítást rendez Hevesen, a kisvendéglőben. A kiállítást árusítással és kóstolóval kötik össze. Bemutatásra kerülnek főze- lékkonzervek, bel- és külföldi konzervkülönlegességek, beSkiktoitöL üUfUteJgz* Dávid József, Eger: A szabály* sértőkről szóló írását megkaptuk, s azt lapunkban fel is használjuk. Igen hasznos, közérdekű témát dolgoz fel. Kérjük, ilyen és ehhez hasonló írásokkal máskor is keresse fel szerkesztőségünket. Stefán Bertalan, Füzesabony: Az ünnepélyes taggyűlésről szóló írását lapunk „Levelezőink írják4’ című rovatunkban felhasználjuk. További leveleit is várjuk. Kisgyörgy Tamás, Hatvan: A levelében írtakkal nem értünk egyet teljes mértékben. Ha nagyobb figyelemmel olvasná lapunkat, láthatná, hogy nem egy alkalommal foglalkoztunk már öreg veteránokkal, életükkel. A legutóbbi összejövetelről nem volt tudomásunk, s ezért fordulhatott elő, hogy nem vettünk részt a találkozón. Hatvan város anyakőny véből Születtek: Juhász Katalin, Kis Ágnes. Kovács Marianna, Dobos István, Németh — halvaszületett fiú, Balázs Judit Margit. Erki Anna, Jámbor László, Péter Mária. Szabó-Bogár Róbert. Házasságot kötöttek: Varga János —Laczkó Márta. Meghalt: özv. Keresztesi Vendel- né (Chlebnicsán Mária). főttek, húskonzervek, készételek, halféleségek. A kiállítás reggel nyolctól este hétig tart nyitva. Régen az a szólásmondás járta, hogy „Ruha teszi az embert”. Hát persze ez így, ilyen táviratszerű stílusban nem felel meg az igazságnak. De tény az, hogy a jó öltözködés, különösen a nőknél igen lényeges. Csinosan és változatosan kell öltözködni és ehhez — valljuk be őszintén — még nem mindenhol teljes a ruhatár. Éppen ezért nagyon helyes, ha divatékszerekkel egészítjük ki öltözködésünket. Olcsó, szép és főleg nagyon hatásos a divatékszer, olyannyira az, hogy a szép, jól összehangolt divatékszer a régebbi ruhákat szinte „újjávarázsolja.” Most egy pár „bizsutanácsot” adunk kedves női olvasóinknak: Kosztümökhöz (iparművészeti fabizsu, színes' kerámia, gyöngyök, brossok,' klipszek) szövetruhákhoz eloxált alu, kolliék, karkötők, arany és ezüst színben, színes tekla- gyöngyök. Alkalmi ruhákhoz, kristálygyöngyök, strassz garnitúrák. fehér és színes. Öra- és Ékszerboitokban az egész ország területén kapható.
