Népújság, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

f

NÉPÚJSÁG

I960, április 21., csütörtök

Ügy »égben as erő...

Ezt az örökérvényű igazságot lehetne elmondani a tarnazsa- dányi KISZ-fiatalok összefogásáról, amelynek szép példáját az elmúlt napokban végzett társadalmi munka során adták. A helyi tanács községfejlesztési tervében már az elmúlt esztendőben szerepelt egy tánctér megépítése, a megvalósítás azonban valamilyen oknál fogva elmaradt. Néhány nappal ezelőtt most a községi VB-titkár és a KISZ-vezetők között olyan megegyezés jött létre, hogy a tanács biztosítja az anyagot, a munkát pedig a falu ifjúsága végzi el. Amikor a munka megkezdődött, sok KISZ-tag jelentkezett munkára. Kitermelték az építkezéshez szükséges sódert, s már öntik is a tánctér betonját.

Az avatásra május 1-én kerül sor. A jó munka után kellemes szórakozást kívánunk erre- a napra.

(Besenyei Antal)

— MA ESTE a felszabadulási kulturális seregszemle keretében a Megyei Művelődési Ház ifjúsági klubjában Szálkái László és tánezene- karának bemutatóját hallgathatják meg az érdeklődők.

— MEGJAVÍTJA a város lakosainak zöldség-, gyümölcsellátását Egerben az Eger és Vidéke Körzeti Szövetkezeti Központ. A friss áruellátás érdekében több Eger környéki termelőszövetkezettel megállapodott abban, hogy átveszi termékeit, s azt árusítja majd üzleteiben.

— A MÁTRAHÁZI TBC Gyógyintézet KISZ-fiataljainak kultúrcsoportja két táncszámmal nevezett be a 23-án megtartandó kulturális szemlére.

— 192 EZER FORINTOT biztosított tartalékalapjainak növelésére az elmúlt évi nyereségből az Egri Női- és Férfiszabó Ktsz. A szövetkezet tartalékolt még 38 ezer forintot a különleges alapjainak növelésére is, melyet segélyezésre és jutalmazásra kívánnak fordítani az 1960-as évben.

— KÉT BEMUTATÓ lesz szombaton és vasárnap az egri Megyei Művelődési Házban. Szombaton este a Gárdonyi Géza Gimnázium tanulói mutatják be Hans Peiffer Lampionok ünnepe című színművét, vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor pedig a bábszínház új műsorának, az Ezüstfurulya című mesejátéknak örülhetnek a legifjabbak.

— 50 FÉRŐHELYES istállót építenek az idén a sarudi Haladás Termelőszövetkezetben. Az új épületet — az építkezést végző munkások jó munkája eredményeként — az előre megállapított augusztus 20-i határidő előtt átadják rendeltetésének.

— PÉNTEKEN délután hat órakor az egri városi ifjúsági klubban Hevesy Sándor főmérnök tart előadást: Mit kap Eger az ötéves tervtől címmel.

— POROSZLÓ községben a múlt év október 21-én ön- kiszolgáló rendszerűvé építették át a régi típusú vegyes élelmiszer boltot. A legmodernebb árusítási formától eleinte idegenkedtek a község lakosai, de hamar megbarátkoztak vele, s most már ott tartanak, hogy az új üzlet az első negyedévben több tízezerrel forgalmazott többet, mint a régi üzlet az 1959-es év hasonló időszakában.

EGRI VÖRÖS CSILLAG

A 18-as év (szélesvásznú)

EGRI BRÖDY

Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A meztelen igazság GYÖNGYÖSI PUSKIN Téves kapcsolás HATVANI KOSSUTH Nincs előadás HEVES

Nincs előadás FÜZESABONY

Fantasztikus utazás PETERVASARA Nincs előadás

MARK TWAIN

MA, AMIKOR Mark Twain- re emlékezünk, halálának ötvenedik évfordulója alkalmával, gyermekkori olvasmányaim jutnak eszembe; s ezek kapcsán Tom Sawyer, Huckleberry Finn, Polly néni, Joe, az indián, a négerek, Jim, a Mississippi izgalmat keltő szigetével — mert valójában ők juttattak el Mark Twain kacagtató világához, a nia már fogalmat jelentő marktwaini humorhoz. S azt hiszem, így vannak ezzel mindazok, akik — ha egy percre is — meghajtják ma fejüket az emlékezés nap ján e nagy író előtt. Joggal írja e sokszor faragatlan, de mégis kedves humorú gyermek-könyvekről Szerb Antal, hogy „Az élelmes, de azért polgári lelkületű Tom Sawyer és barátja, a javíthatatlanul bohém Huckleberry Finn mindnyájunk életének része, akár Robinson, vagy Gulliver, de sokkal melegebben, sokkal bensőségesebben, hiszen együtt voltunk velük gyerekek. Mindnyájunkat édes és kalandos emlékek kötnek a Mississippihez, az álmos, nagy, gyönyörű folyamhoz, nevének hallatára szívünk elszorul, nyár lesz és a gyermekkor ege süt le ránk.’1

De nem lennénk igazságosak, ha csupán ennyire szűkítenénk Mark Twain életművének jelentőségét. Nem lennénk azok, mert ezek a könyvek is többet jelentenek, mint az ún. „gyermekirodalom”, többet, méghozzá mondanivalójuknál, szereplőik realitásánál fogva. E szereplők mögött pedig. — amint egyik méltatója írja — ott áll az egész amerikai valóság, „Amerika igaz története." S még ez sem teheti teljessé a marktwaini portrét, mert e felnőttek számára is élményt jelentő könyvek mellett ott sorakoznak az olyan nagyszerűen komponált alkotások is, mint az Egy jenki Arthur király udvarában, a Hajósélet a Mississippin, a Koldus és királyfi, Az egymillió fontos bankjegy, nem is beszélve az olyanféle politikai pamflettek- ről. mint a Funston tábornok védelmében című írása. S mindezek az amerikai életforma alapos ismerésének termékei, amelyek beigazolják az írónak a néppel való összefor- rottságát. bár műveinek élét olykor megnyirbálta a „családi cenzúra”: felesége és leánya. De a fiatalkorában mindenféle foglalkozást kipróbáló író, az egykori hajókormányos szókimondását így sem lehetett

III.

Abban az időben épült, amikor z előtte levő téren a régi lakiári kaput lebontották, líres-nevezetes vendégfogadó rolt ez, elsőemeleti nagyter- lében tartották az egykori ólokat és színielőadásokat. Nagyanyám mesélte, hogy ak- oriban még járda sem volt mindenütt a városban, ezért áros időben puttonban szólították a krinolinos dómákat mulatságokba, a „Szarvas- •a”!) Az épület homlokzatát lem a legszerencsésebben ta- arozták az elmúlt évben.

Érdekes épület ebből a koriól az első egri zsidó templom, Hibay Károly u. 7. szám), ké- őbb izraelita kultúrház. 1845 örül emelték, „Schwartz Istán hitközségi elnöksége idein.” Homlokzata ugyancsak .z elmúlt évben került helyre- llításra.

Kispolgári klasszicista lakó- pületeink közül említsük meg Bajcsy-Zsilinszky u. 6. szánó, szép, emeletes házat (saj- os, a homlokzat emeleti rézét és különösen a kapube- árat feletti erkélyt egy ké- őbbi átalakításnál elrontotok), a mintaszerűen kialakí- ott Rózsa Károly u. 14. szám Simány-féle) házat, a Tele- :esy u. 2. számú és a Knézich károly u. 7. számú lakóházait. (Utóbbi épület a 18. szá- ad harmadik negyedében rác skola volt, később lett lakó- láz, 1844 után évekig itt élt Cnézich Károly, az egyik ké- őbbi aradi vértanú.) Előfor- lult, hogy régebbi barokk épü- eteket is átalakítottak klasz- zicista stílusban. Ilyen pél- iául a Jókai u. 4. sz. emeletes akóház, vagy a Dobó u. 29. z. lds műemlékünk, ahol az itcai homlokzat barokk ab- akkeretei fölé készítettek dasszicista ívezeleket. Az „új

megakadályozni, s épp e bátor szákimondás segítette fel az amerikai irodalom csúcsaira, Irving Washington és Whitman. Edgar Poe és Longfellow mellé. Csak, míg amazok közül egyik a szabadverset, a másik a kísértetek világát s a bűnügyi novellát teremti meg, addig Mark Twain felismeri a „nevetséges amerikait’1, megteremti a humor amerikai változatát s voltaképpen Amerika Moliére-jévé válik, akinek művein még századokon át jóízűen kacagnak az emberek.

*

MARK TWAIN (igazi nevén Samuel Langhorne Clemens) 1835-ben született Floridában, egy, még falunak sem nagyon nevezhető kis helységben. Gyermekkorát a Floridától nem messze lakó nagybácsi farmján töltötte, amely „igazi paradicsom volt a gyermekek számára”. Megpróbáltak itt mindent, a denevérfogóstól a folyóban való tiltott fürdésig, este pedig Dan‘l bácsi, az,öreg néger meséit hallgatták, akinek alakját művei Jimjében örökítette meg.

Ez a „felhőtlen gyermekkor” azonban nem tartott soká. A kis Sam korán elvesztette édesapját, s már tizenkét éves korában tanonckodnia kell •egy nyomdában. „Kétszer kisebb voltam a gazdámnál — írja később önéletrajzi jegyzeteiben —. s az ingében (munkájáért fizetségképpen ui. „ruhát’1 kapott) olyan kényelmetlenül éreztem magam, a nadrágot meg egészen a fülemig fel kellett húzni, hogy hordani tudjam.” Nem is marad soká a nyomdában. Előbb végig járja a Mississippi mentén levő városokat, majd beáll hajósnak. hogy munkája közben megismerje „az emberi természet összes elképzelhető változatait."

1864-BEN MÁR San Francisco két lapjának is (The Golden Era, The Californian) munkatársa, ahol kapcsolatba kerül több neves íróval, új • ságíróval; igen sokat olvas Shakespeare, Dante. Chaucert, Cervantes, Rabelais, Sterne, Voltaire, Dickens. Thackeray, Bums és Byron műveit, s az eredmény: három év eltelte után egy sokat ígérő írói pálya kezdete, amelynek írásos dokumentuma A calaverasi híres ugráló' béka és más elbeszélések című kötet. Két esztendő eltelte után pedig napvilágot lát a Jámbor lelkek külföldön, vagy az Űj ZaránHEVESY SÁNDOR:

dokút című könyv, Európával való ismerkedésének nagysikerű levélsorozata.

A 70-es és 80-as évek fordulóján írja meg legismertebb regényeit (Koldus és királyfi, Huckleberry Finn kalandjai, Tom Sawyer kalandjai); majd 1889-ben elkészül az Egy jenki Arthur király udvarában című pamfletregény, „amelyben ... az emberi személyiség elnyo- mottságáról, a népnek arról a jogáról beszél, hogy az államot ö kormányozza. Beszél a kiváltságos osztályok hitványságáról, a vallás és a monarchia hatalmáról, s a törvények kegyetlenségéről a kizsákmányolok államában. Megjelenik aztán egy sor, a pénz sátáni, lélekromboló, zülleszlő, olykor „tekintélyszerző” voltát érzékeltető írás is A kapitóliumi Venus, Él-e még, vagy meghalt?, Az ellopott fehér elefánt, Az egymillió fontos bankjegy, A lóvátett város, stb), amelyekből egységesen csendül ki ez a rendkívüli éleslátást tükröző mondás: „Azegész Amerika pénz után fut.”

Régen óhajtott terve valósult meg, amikor 1895-ben névtelenül kiadta Jeanne d’Arc címen a nagyszerű francia leány történetét, amelyhez naplója szerint tizenkét éven át gyűjtögette az anyagot, amelyről a megjelenés után tizenhárom évvel is ezeket írja: „A Jeanne d’Arcot minden könyvemnél jobban szeretem, valóban a legszebb közöttük és ezt nagyon jól tudom”. Művében Jeannet, mint" a francia nép megtestesítőjét Szerepelteti, akit „észbontó csodának” nevez, de ugyanakkor megmutatja, hogy voltaképpen nincs benne semmiféle csodálatos elem, hanem „a nép hősnőt szült, beléhelyezte a győzelembe vetett szenvedélyes hitét, zászlójává avatta, és követte őt, győzelmet aratott.”

PERSZE MÉG ezzel sem zárul le Twain műveinek sorozata. Szép számmal találunk még ezután is pamfletteket, apróbb Írásokat, amelyeknek mindegyike értékes darab, de a legértékesebb talán az „Ön- életrajz”-a, amely számtalan apró epizódot, eseményt örökít meg életéből, s amelynek feldolgozása, sőt teljes terjedelemben való közlése hátra van. Remélhetőleg az elkövetkező évek folyamán napvilágra kerülnek ezek is, s kerék egészként ott áll majd az olvasók előtt a nagyszerű, kacagtató marktwaini életmű.

Lőkös István

I960. ÁPRILIS *I„ CSÜTÖRTÖK

rzö évvel ezelőtt. 1735-ben született IVAN KULJB1N, lova ló orosz mechanikus: feltaláló. Tehetségét a cári udvar kihasználta, El. Katalin megbízásából 1789-ben eredeti, to.iásalakú órákat szerkesztett. Fényszórót, optikai távírót, tűzijátékot — óraszerkezetet készíttettek vele, a Névára 300 méter hosszú, egyívű hidat tervezett. Legérdekesebb találmánya egy önjáró kocsi volt. Kulibin 1818-ban elhagyottan, nagy szegénységben halt meg.

50 évvel ezelőtt. 1910-ben halt meg MARK TWAIN, északamerikai humorista. Társadalomkritikáiban a monopolkapitaliz- mus nyomasztó hatására eljutott a kritikai realizmusig. Világhírűek ifjúsági - regényei: Tom Sawyer, Egy jenki Artur király udvarában című műve az amerikai társadalmat gúnyolja ki. Mark Twain 1835-ben született.

110 éve halt meg WESSELÉNYI MIKLÓS államférfi. Balítéletek című könyvében bírálta a nemesség passzív magatartását a haladó eszmékkel szemben. Mint a nemesi ellenzék vezérét, perbefogták és'bebörtönözték. 1838-as pesti árvíz idején kitűnt önfeláldozó mentési munkájával.

FILM:

Szaipau utolsó assseouya

Japán tilm

Égy egyszerű asszony házasságának tragikus története során kibontakozik előttünk Szaipan valamennyi asszonyának tragédiája, akiket a háború kegyetlensége, az ősi szokások embertelensége kerget a halálba.

A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be, április 22—27-ig.

Gárdonyi Géza, mint az egri kórházi könyvtár alapitája

A Gárdonyi Gézára vonatkozó kutatás elsősorban nekünk, egrieknek kötelességünk. Ennek a kutatásnak most egy újabb érdekes és értékes eredményét tárjuk a nagy nyilvánosság elé.

Gárdonyi Géza a jó könyvek barátja volt. Hatalmas, gazdag könyvtára ma is ezt hirdeti. De hogy a könyveket nemcsak maga szerette, hanem másokkal is meg kívánta szerettetni,

Eger építészeié a 19. században

stílus” még a külső területeken is hódított: így kapott

többek között a Vécsey völgyi „Glósz-kunyhó” klasszicizáló kiképzést.

A 18. SZÁZAD negyvenes, de főleg az 1848—49. évi szabadságharc után ismét változik az építészeti ízlés. Euró- pa-szerte érzelmes, romantikus irány születik, amint az érdeklődés mindinkább a nemzeti múlt kutatása felé fordul. A figyelem főleg az addig elhanyagolt középkorra irányul. Általánossá válik a vágy, hogy túlságosan kötöttnek érzett klasszicista formaképzés helyett szabadabban alakítsák ki az épületeket: így jelennek meg a homlokzatokon a román és gótikus stílus elemei, az új „romantikus építészet” jellemzői.

Egerben ennek a — különben is rövid életű — stílusnak alig vannak emlékei —, hiszen a nemzeti elnyomás korszakában itt is jóformán teljesen megállóit a fejlődés. Megemlíthetjük mint romantikus épületet az Alkotmány u. 7/a számú házat, a Gerl Mátyás u. 4. számú lakóházat (zöld homlokzata a Dobó István térre néz), vagy a Széchenyi u. 33. számú földszintes épületet. Érdekesebbek ezeknél a Bajcsy-Zsilinszky u. 17. és 19. számú műemlékeink: mindkettőt 18. századi barokk házakból alakították át

1859-ben. Részben romantikus a Kossuth Lajos utca 8. számú kétemeletes (volt „zárda”) épület homlokzata is: az eredetileg egy emelet magasságú Foglár-féle épületet, 1852-ben bővítették a kápolnával és a második emelettel, ekkor kapott a homlokzat romantikus elemeket. Végül tiszta romantikus kiképzésű a Rókus-te- mető alsó kápolnája, amelyet az 1860-as években építtetett Lengyel Miklós nagyprépost. (A kápolnában volt bronzszobor, amelyet Szécsi Antal, a budapesti Baross-szobor alkotója készített, sajnos nincs a helyén).

AZ ÉPÍTÉSZETI stílusok szempontjából olyan változatos 19. század még egy új irányzatot ért meg, a század utolsó negyedében. Ez az eklektikus — magyarul: válogató-stílus. Válogattak az egyes stílusok legmegfelelőbb építészeti elemei között, és egymás mellett alkalmazták a különböző stílusok épületelemeit. Az új stíl í ’ vezette a mind jobban fejlődő városokban a tőkés építkezéseket.

Városunkban is vannak példái ennek az iránynak. Eleinte ezek elég jól belesimultak a kialakult városképbe — nem kívántak kitűnni a meglevő nyugodt házsorok hangulatából.

Ilyen koraeklektikus épületek: a Jókai u. 10, a Kossuth

Lajos u. 7, az 1868-ban épült Kossuth Lajos u. 18, a Szabadság tér 3, a Széchenyi u. 2, a Széchenyi u. 8., stb. házak. Mint érdekességet említjük meg ebben a sorban a Tárká- nyi Béla u. 8. számú épületet, a „Povolny-házat”. A líceum pallérénak egyik későbbi utóda emelte a 19. század talán még 40-es éveiben. Az épület egyik fele klasszicista, a másik romantikus, román és gótikus elemekkel, „mintha az építész a megrendelőnek saját házán kívánta volna bemutatni az építészeti mintakollekciót”.

A század utolsó évtizedében az eklektikus stílus mérsékelt iránya megszűnt: a kapitalizmus zűrzavarában, zsivajában az épületek sincsenek már tekintettel a „kollektívára”. Mint ahogyan mindenki, most már a házak is túl akarják harsogni a többieket, mindegyik ki akar tűnni az együttesből. Ekkor keletkezik a sok nyugtalan tömegű és homlokzatú épület, a sok cifra, indokolatlan kupola, meredeznek a takaratlan tűzfalak, ugrálnak a párkány-magasságok. Talán szerencse most az egyszer, hogy városunk — a lassú fejlődés miatt — ezektől az alkotásoktól mentes maradt. .

HOGY MIT TUD rontani egy-egy szép utca- vagy térkompozíción az ilyen épület, erre példa lehet az önmagában sem sikerült, de a maga helyén bizony erősen kirívó létesítmény: az 1898-ban befejezett „új városháza”, amelyet pedig műegyetemi tanár tervezett és amelyre apáink olyan büszkén tekintettek . . . Ezzel az épülettel búcsúzott Eger a 19. századtól, ezzel búcsúzunk mi is a század változatos építészetének ismertetésétől.

— mint hivatása magaslatán álló és írói hivatását teljes mértékben átérző és átértő író' —, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nagy múltú egri irgalmas kórház betegei részére, egy könyvtárnak vetette meg az alapjait, jelentős adományával.

Gárdonyi Géza 1904. április első felében 100 kötetet adományozott — mint a korabeli jelentés írja, — „az egri irgalmasok kórházában szenvedő betegek részére azzal a kijelentéssel, hogy ezzel a kórházi könyvtár alapíttassék, melyet a nemesen gondolkodók bizonyára gyarapítani fognak könyvadományaikkal.”

A továbbiakban így szól a korabeli közlemény az „Egri Újság” 1904. április 13-iki számában: „...Gárdonyi Géza ezzel az adományával nemcsak újabb tanújelét adta mélyen- járó népnevelői törekvéseinek, de mint aranyszívű emberbarát mutatkozott be, mert aki a szenvedő emberiség kínjait enyhíti, a legnagyobb humanista. A Gárdonyi ajándékából alapítandó kórházi könyvtár nagyban hozzájárul a szegény betegek kedélyállapotának fel- frissítéséhez, s a vidám kedély, a szórakozás a legjobb ír a fájdalmakra. Áldassék neve a szomorúak vigasztalójának.”

További kutatásokkal kellene tisztázni, hogy a könyvtár 100 kötete milyen összetételű volt és mi lett további sorsa az értékes könyveknek.

Említésre érdemes, hogy a nagymúltú kórház papi gazdái, emberöltők hosszú során át nem is gondoltak a betegek szellemi táplálékára, a jó könyvre. Sikerült kutatás révén tisztázni azt a körülményt, hogy a Gárdonyi-féle könyvadományozás előtt nem működött könyvtár az egri irgalmas kórházban.

Eme újabban feltárt adat is bizonyítja, hogy Gárdonyi Géza mennyire átérezte a SZÉP ÍROTT MAGYAR SZÓ teljes értékű jelentőségét és a kórház ágyhoz kötött betegeivel — akik talán máskor csak ritkán vettek addig könyvet a kezükbe —, igyekezett megszerettetni a magyar irodalom értékeit.

A most talált adat új oldalról vet élénk fényt Gárdonyi Gézára, a magyar írott szó nagy mesterére.

S. I,