Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

/ \ * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egy kiváló edsS AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 52. szám Ára 50 fillér 1960. március 2., szerda Biztosítsuk a tavaszi vetőmagot! Megyénkben az elmúlt év októbere óta mintegy 19 ezer parasztcsalád kérte felvételét a termelőszövet­kezetekbe, vagy új termelő­szövetkezetet alakított. Ez­zel megtették az első lé­pést sorsuk megjavításához, azzal a 30 ezer családdal együtt, amely már az el­múlt év őszén kezdte meg a közös munkát. A nagy el­határozás után most már azon kell fáradozni, hogy felkészüljenek az első nagy erőpróbára, az első közös tavaszi vetésre. Termelőszö­vetkezeti községeinkben bárhová is megy az ember, erről beszélnek az új ter­melőszövetkezeti tagok, — ezen fáradoznak a vezetők. Az első lépés ehhez a ve­tőmag biztosítása. És ez nem kis feladat. A termelő- szövetkezetek többségében már kiszámították — az őszi vetések, és munkaerő felmérése után —, milyen növényféleségből mennyit kell vetniük az idén és eh­hez kiszámították azt is, hogy melyik tagnak mennyi tavaszi vetőmagot kell be­vinnie földje arányában. A vetőmagmennyiség ki­számítása azonban még csak az első lépés, most már arra kell törekedni, hogy mindenki hiánytalanul be is szállítsa ezt. Ennek érdekében felvilágosító munkára van szükség, arra, hogy megmagyarázzák a közösség minden egyes tag­jának, hogy a termelőszö­vetkezeteknek ezeket saját erőből kell biztosítaniuk, nem várhatják azt, hogy az állam központi készletekből fedezze az új közös gazda­ságok vetőmagszükségletét. Annál is inkább nem, mert a közösségek új tagjai ta­valy, mint egyéniek tartalé­kolták a tavaszi vetéshez szükséges magvakat, túl­nyomó többségüknél ren­delkezésre is áll. Államunk a legmesszebbmenőkig se­gítséget ad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek minő­ségi, egyöntetű vetőmaghoz jussanak, biztosítja például a magasabb termést adó hibrid vetőmagot, azonban ennek csereértékét a terme­lőszövetkezeteknek maguk­nak kell biztosítaniok. Az elmúlt év tapasztala­tai arra figyelmeztetnek bennünket és a szövetkeze­tek vezetőit is, hogy nem megy ez a munka minden nehézség nélkül — de azért megoldható. És különösen megoldható akkor, ha a szövetkezet vezetői, s a szö- j vetkezetbe lépett kommu­nisták személyes példamu­tatással maguk viszik be elsőnek a vetőmagot, azután felkeresik a többi szövet­kezeti tagot is, meggyőzni ennek fontosságáról. Ehhez a munkához sok segítséget tudnak adni az olyan ter­melőszövetkezeti tagok is, akik, látva a vetőmagbizto­sítás fontosságát és azt, hogy nem várhatnak min­dent az államtól, maguk is elsőnek viszik be a kirótt mennyiséget. Az idei tavaszi munka si­kerétől nagyrészt függ az egész esztendő eredménye, alaposan fel kell tehát ké­szülni rá. A felkészüléshez viszont szorosan hozzátarto­zik az, hogy minden szövet­kezetünk időben biztosítsa a tavaszi vetéshez szükséges 1 vetőmagvakat! Balesetelhárítási ankét Hatvanban A Hazafias Népfront hatva­ni bizottsága, az Állami Biz­tosítóval karöltve, március 4-én délelőtt 9 órakor a hatvani vá­rosi kultúrházban balesetelhá­rítási ankétot tart. Erre ízlé­sesen elkészített meghívókon hívta meg a hatvani járás üze­meinek, intézményeinek szak- szervezeti vezetőit, valamint a balesetvédelmi felelősöket. Az ankéton hír szerint a Pénzügyminisztérium Biztosí­tási Főosztálya is képviselteti magát. Az ankéton a balesetek el­hárításának lehetőségeit tár­gyalják meg. Tárgyalásra ke­rül a dolgozók, valamint a tanuló gyermekek anyagi meg­segítése is baleset esetén. A rendező bizottság az ankét részvevőit megvendégeli. Rab Ferenc: JÜDÁSPÉNZ ★ Hórvölgyi István: TOLLRAJZOK ★ ÉRDEKESSÉGEK. HfREK A VILÁGBÓL ★ Papp János: CSAK KEZDŐBETŰKKEL... ★ NÉHÁNY SZÓ A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL ★ HfREK — SPORT Jól dolgozik Köm lón a nófanács Ezt bizonyítja az a tény, hogy minden gyűlésen, össze­jövetelen sok asszony vesz részt. A nőtanács és a szülői munkaközösség a közelmúltban elhatározta, hogy műsorral egybekötött teaestet rendez. Három héten keresztül minden este szorgalmasan jártak a próbákra az asszonyok, hogy a siker minél nagyobb legyen. Ebben a munkában sok segít­séget nyújtott a nőtanácsnak a KISZ-szefvezet is. A siker sem maradt el, telt ház előtt mutatták be a színvonalas ka­baréműsort. A műsor szereplői között ott találjuk a tsz asszonyait, házi­asszonyokat egyaránt. A kö­zönség nagy tapssal jutalmaz­ta a szereplőket, s elismeréssel nyilatkoztak az előadásról. A műsor után hajnalig tartó tánc volt, éjfélkor tombola-sorso­lásra is sor került". (Szabó Lajosné) Tízmilliós forgalmat bonyolított le az elmúlt esztendőben a Horti Földművesszövetkezet Néhány nappal ezelőtt tar­tották meg a Horti Földmű­vesszövetkezet tagjai évi ren­des közgyűlésüket. Ezen F e- renoz Jenő igazgatósági el­nök és Szabó Rudolf fő­könyvelő számoltak be az 1959 évi működésről. A mérleg 11 millió forintos forgalmat mu­tatott, amely négy szövetkezeti boltban, három italboltban, egy cukrászdában és egy TÜZEP- telepen 556 ezer forintos nye­reséget hozott. A beszámoló után a jelen­levő 300 tag közül számosán szólaltak fel és ezekből, majd a később elmondottakból kide­rült, hogy a Horti Földműves­szövetkezet ebben, az esztendő­ben is legalább olyan eredmé­nyes munkát akar végezni, mint tavaly. Ezért tovább foly­tatják az üzletek korszerűsíté­sét is: 370 literes hűtőgépet ál­lítanak be a cukrászdába, má­jus elsejére önkiszolgáló boltot nyitnak, az 1-es számú boltot textil-, a 3-as számú boltot pedig vasszaküzletté alakítják, át. GULYÁS ISTVÁN esperesplébános Nagy népszerűségnek örvend Egerben Vdlent Gyula, az E. Vasas kitűnő úszóedző* je. Felnőttek és fiatalok, versenyzők és sportbarátok egyaránt tisztelik a közvetlen modo­rú, az úszást rajongásig szerető sportembert, aki nem is olyan régen még a világ legjobb hátúszói közé tartozott. Edzői pályafutása alatt sok-sok nagyszerű versenyzőt nevelt már, köztük nem egyet, akinek nevét az egész világon ismerik. Most — és a nap bármely órájában — megtalálható az egri versenyuszodában, ahol tanítványaival együtt módszeresen és állhatatosan harcol a még jobb eredmények eléré­séért. i MUS-taggyűlés Nagykökényesen Nagykökényes községben ve­zetőségválasztó taggyűlést tar­tott az MHS álapszérvezete. \ gyűlésen megjelent az MSZMP községi titkára, a község KISZ- titkára és mintegy 25 újonnan belépő fiatal. Sziics Ferenc járási el­nök beszámolója után megvá­lasztották az alapszervezet új vezetőségét. Tóth János lett az alapszervezet elnöke, Katona András a kikép­zési felelős, mig a gazdasági felelősi tisztséggel Földi Fe­rencet bízták meg. — TEGNAP kezdte meg pró­baüzemelését a gyöngyösi Vá­góhíd és Húsfeldolgozó Válla­lat újonnan létesített vágócsar­noka. Az új üzemrész hetven szarvasmarha, vagy 200 sertés befogadására alkalmas. A pró­baüzemelés után már rövidesen teljes kapacitással működik a vágócsamok. Milyen a jó kirakat ? M egy az ember az utcán és ráérne, s nézegetné is a kirakatokat, de nincs bennük semmi érdekes. Máskor meg sietne, sürgős az útja, s mégis meg kell áll­nia valamelyik üzlet kirakata előtt. Vala­mi kényszeríti arra, hogy megnézze. Igen, így van ez és a hétköznap embere nem talál magyaráza­tot minderre. Persze, lehet, hogy nem is keres. Megnézte, vagy figyelemre sem méltatta, de tovább ballagott már, s ez­zel számára a lova­giasság szabályai sze­rint, véget ért az ügy... Gondolja ő, pedig — téved. Mert ha jó a kira­kat, akkor... De beszéljen erről inkább a legilletéke- sebb. A kirakatren­dező. Jelen esetben a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat dekorációs részlegének vezetője: Kiss Béla. — Hogy milyen a jó kirakat? Ízlésesés korszerű. Olyan, hogy aki látja, kedvet kap­jon a vásárlásra, kényszert érezzen ar­ra, hogy belépjen a boltba és ott közelről megvizsgálja az árut. A többi már az eladó feladata... — Milyen eszközök állnak a rendelkezés­re? M indenekelőtt a kirakat- rendező jó ízlése, öt­letessége. A többi már csak másodla­gos. Világítástechni­ka, díszítőelemek, grafikák. Általában különböző ötletes szemfogókat helye­zünk el a kirakat­ban. Olyat, ami biz­tosítja, hogy magára vonja a figyelmet és ha ez sikerül, akkor nagyjából már nyert ügyünk van. Az ízlé­ses, de nagyon egy­szerű háttérből való­sággal kiugrik a jól megvilágított áru­cikk, amelyre még a „szemfogó” is fel­hívja a figyelmet. — És milyen a szép kirakat? — Az áru elrende­zésének olyannak kell lennie, hogy a nézőnek még eszébe se jusson arra gon­dolni, most szép ki­rakatot lát. Mert az már nem jó kirakat. Hökkenjen meg a ki­rakatot látva és érez­zen leküzdhetetlen vágyat a kiállított áru megvásárlására. És a kirakat persze, ne legyen túlzsúfolt, mert a sok áru meg­osztja a figyelmet. És mindenkor le­gyen egy kiemelt, úgynevezett sláger árucikk a központ­ban. A többi áru csak segít, csupán dekorál. Az élelmi­szerkirakatnál más az elv: ott mindig a bőségnek kell do­minálni és a jóízlés­nek — természete­sen ... T ehát mi a korszerű ki­rakatrendezés elve? — ötletes legyen a kirakat és az áruk elhelyezése laza, le­vegős, de mégsem szétszórt, hanem le­hetőleg csoportosított az árucikkek fajtái szerint... — És akkor vonzza a... — Igen, így vonzza a szemet és az embe­rek akarva, akarat­lan, megállnak előt­te... És. nem azt mond­ják, hogy na, végre láttam egy szép kira­katot, hanem valami ilyesmit: L áttam egy felöltőt a kirakatban ... Cso­dás. Meg kell ven­nem ... (szántó) A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság konferenciát tart csütörtökön A Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság március 3-án, délelőtt 9 órakor, a megyei NEB helyiségében, a függetle­nített munkatársak és a járási népi ellenőrzési bizottsági el­nökök részvételével konferen­ciát/ rendez. A megbeszélés tárgya a vizsgálatok érdemi és technikai előkészítésének és lebonyolításának módjai, azok jobb megszervezése a jövőben. Megtartotta választmányi ülését a MÉSZÖV A tegnapi napon tartotta vá­lasztmányi ülését a Földmű­vesszövetkezetek Heves me­gyei Szövetkezeti Központja, ahol sor került az 1959. évi munka értékelésére és az 1960-as év feladatainak meg­beszélésére. A Park Szállóban megtartott ülést Bocsi Imre, a választmány elnöke nyitotta meg, majd Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese megtartotta beszámolóját. A beszámolóban részletesen foglalkozott a termelés szerve­zésével és a felvásárlási mun­kával. Beszélt az elmúlt év eredményeiről, a kereskede­lemszervezés és vagyonvéde­lem kérdéseiről, majd az idei esztendő feladatairól szólott. A beszámoló után Árvái László, a MÉSZÖV titkárságá­nak vezetője, a választmányi gyűlés elé terjesztette az 1960. évi pénzügyi tervet, később Molnár Ferenc főkönyvelő előterjesztése után a választ­mány tagjai jóváhagyták az 1959-es esztendei mérleget. A választmányi gyűlésen so­kan felszólaltak, többek között Verner Mátyás tamabodi tsz- tag, az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács tagja, va­lamint Lesták Pál, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályá­nak vezetője, Kollár Lajos, a MÉK Vállalat igazgatója, Ta­más László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Az ülés részletesebb ismer­tetésére visszatérünk. Gyöngyös város községfejlesztési tervéből Megyénk második legna­gyobb városa Gyöngyös. Ha a községfejlesztési tervét vizs­gáljuk, évekre visszamenően megállapítható, hogy a város igen sokat fejlődött. Az ez évi községfejlesztési alap 2 489 000 forint. Az összegből többek között járdaépítésre 300 000 forintot, közvilágítási hálózat bővítésére 700 000 forintot, vízvezeték-hálózat építésére 200 000 forintot terveztek. A város lakosai is részt vesznek a tervek megvalósításában. Vállalták, hogy 140 000 forint értékű társadalmi munkát vé­geznek a tervek mielőbbi megvalósításáért. 3£T A kultúra világossága egyre jobban terjed a fal­vakban is. A művelődési otthonok valóságos hálózata épült ki megyénkben, amelyekben szórakozhat, ta­nulhat napi munkája után minden dolgozó ember. A kultúra terjesztésének egyik legkézenfekvőbb forrása a könyv. A falusi emberek is mind többet olvasnak ma már és egyre növekszik az igényük a jó, a nekik leg­jobban megfelelő könyvek iránt. Olvasom az újságban, hogy a gyöngyösi járás községeiben a földműves­szövetkezeti könyvesbolt könyvárusításokat szerve­zett és könyvankétokat ren­dez majd. Sok száz könyv, sok ezer forint értékben ta­lált gazdára ezekben a na­pokban és nagy az érdek- ’ lődés a majd megrendezen­dő ankétok iránt is ... S ez mindenütt, a megye más ré­szén is eleven tény és éppen ezért úgy gondoljuk: a töb­bi járásban is meg lehetne rendezni ezeket a könyvvá­sárokat és ankétokat. A kultúrmisszió — nevezzük ennek — minden bizonnyal eredményes lenne. (~r)

Next

/
Thumbnails
Contents