Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

I960, március 11., péntek népújság 9 „Nemzetközi munka verseny“ — a Recski Ércbányában A „Szociálist^ munka brigád” cím eléréséért megyénk üze­meiben is számos munkacsa­pat dolgozik — fiatalok, idő­sebbek egyaránt. A cím elnye­résének feltételei nem köny- nyűek. A brigád tagjainak nem csupán a termelésben kell élenjárni. hanem emelletl egész sor célkitűzést kell meg­valósítani a szakmai, politikai művelődéstől kezdve az egyé­ni, emberi magatartás formá­lásáig ... Az Ország öt ércbányája kö­zül elsőnek a Recski Ércbányá­ban alakult meg ilyen brigád, amely a megtisztelő cím el­nyerését tűzte ki maga elé. A brigádnak 26 tagja van, s ve­zetője Varga II. János, az érc­bánya kiváló képességű vájá­ra. A brigád az elmúlt évben is kiváló eredményeket ért el, különösen a párt VII. kong­resszusa tiszteletére megindí­tott szocialista munkaverseny­ben. A kongresszusi munka­verseny eredményeit tovább­fejlesztve Varga II. János bri­gádja most hazánk felszaba- lásának 15. évfordulójára ké­szül, április 4-ét akarja kö­szönteni újabb munkasikerek­kel. Bárki mondhatná az eddigi­ek után, hogy ebben a mun­kában. ebben a felkészülésben nincsen semmi különös, hiszen az országban, s így a megyé­ben is sok brigád — kö2tük számos a szocialista címért küzdő brigád dolgozik így, s készül az ünnepre. Varga II. János brigádja azonban a munkaversenynek egy új for­máját teremtette meg: ver­senypárját külföldön, a Német Demokratikus Köztársaság egyik hasonló ércbányájában dolgozó, hasonlóan a szocia­lista címért küzdő brigádjában választotta meg. A Német Demokratikus Köztársaságbeli „Szocialista munkabrigád“ címért küzdő német dolgozókkal még az el­múlt év utolsó negyedében alakult ki a kapcsolat, az ille­tékes minisztériumi főosztá­lyon keresztül. A verseny fel­tételeit itt dolgozták ki. A Recski Ércbánya a ter­melési értékterv és az össz- üzemj teljesítményterv teljesí­tése mellett jelentős költség- szint csökkentést, kiváló minő­ségi munkát és üzemi baleset­csökkentést vállalt. A globális vállaláson belül Varga II. Já­nos brigádja — a szocialista cím elnyeréséért küzdő bá­nyászcsapat —. az érctermelé­si terv túlteljesítését, a vágat- kihajtási terv teljesítését és jelentős robbanóanyag megta­karítást vállalt; Vállalásukat levélbe foglal­ták s elküldték az NDK-ba. A borítékon ez a cím állt: Wolf­ram — Zinperz — Schtel- grünn (Vogtl)—über Reiohen- bach. A versenyszerződésnek ha­marosan híre ment a megyé­ben és azonos feltételek mel­lett bekapcsolódott ebbe a nemzetközi munkaversenybe a Gyöngyösoroszi Ércbánya szo­cialista címért küzdő munka­brigádja is. A német bányász elvtánsak elfogadták a versenyfeltétele­Ket és ezután már csak abban kellett megállapodni. hogy milyen időszakonként értéke­lik a verseny eredményeit. Az értékelésre — a megállapodás szerint — negyedévenként ke­rül sor, legközelebb tehát ez év áprilisában. Ez a munkaverseny is min­den bizonnyal szép eredményt hoz majd, amellyel a ReCSiC Ércbánya a szocialista címért küzdő brigádja tiszteleg ha zánk felszabadulásának 15. év­fordulóján. És szebbé teszi ezeket az eredményeket az 3 tény, hogy bennük ott tükrö­ződik a szocializmus építésé­ért dolgozó baráti, testvéri or­szágok összefogásának egy ap­ró momentuma is. Folyik a „nemzetközi mun­kaverseny” a Recski Ércbá­nyában s ezzel párhuzamosan a kelet-németországi ércbányá­ban is. A cél egy: építeni az országot, az összefogást, s e cél megközelítése, majd eléré­se teszi még szebbé, feledhe­tetlenebbé felszabadulasuns ünnepét. (—r) Unoka nlán a férj — dolgozzék! Dr. Paul Dudley White, Eisenhowei* elnök egyik házi­orvosa szerint a feleségek jól tennék, ha a munkából haza­térő férjeik számára mindig gondoskodnának fizikai mun­káról. Szerinte az olyan asz- szony, aki hosszú és egészséges életet akar biztosítani férjé­nek, ne engedje, hogy estén­ként. fotelben pihenve, a te­levíziót nézze, hanem küldje ki a ház elé havat lapátó'ni, füvet nyírni, fát vágni, vagy hasonló, munkát végezni. Munkára kész a Káli Cementüzem Szorgalmas hallgatója lett mostanában a rádiónak Már­ton Imre, a Káli Cementüzem vezetője. Különösen az idő­járásjelentés felolvasásánál fi­gyeli feszülten a bemondó sza­vait, ugyan mit „jósol” a me­teorológia? S jómaga is azon igyekszik, hogy a felhők állá­sából. szélirányból megállapít­sa, mikor köszönt be már végre a jó idő? Nem a fiata­lok tavaszvárása tapasztalható nála, hanem az üzem munká­jának megkezdése függ ettől. — Már a múlt héten rásze­dett bennünket az időjárás — mondja most. — Már pénteken úgy hatott, mintha tartóssá válna a kedvező, meleg idő, s mi hittünk ennek, s a hosz- szú téli pihenő után megkezd­tük a termelőszövetkezetek megrendelésére a kútgyűrűk készítését. Szombat délig lé­gyártottunk jó néhányat, s ab­ban reménykedtünk, hogy hét­főn tovább folytathatjuk a gyártást. Vasárnap azonban ide is elért a hideghullám, s a plusz 4 fokot igénylő beton­gyűrűkben jelentős kárt oko­zott. Most már vigyázunk, s nem hiszünk a csalóka időnek. Az üzemben azért nem szü­netel a munka. A homok és a sóder bányászása és szállítása folyamatosan történik. Ho­mokból naponta három vagon­nal szállítanak a budapesti Lenin Kohászati Müvek ré­szére, de innen szállítják el sóderszükségletüket a megye építőipari vállalatai, a posta a kábelfektetéshez, a MÁV pe­dig a vasúti sínpálya javítá­sához. karbantartásához. Az első negyedévre előirányzott 2400 köbméter sóder és homok kitermelése helyett már a 3000 köbméter kitermelésénél és el­szállításánál tartanak, s min­den valószínűség szerint ne­gyedéves tervüket 160 száza­lékra teljesítik. Az üzem egyik fedett helyi­ségében most helyezték át a gépeket, s már a napokban megkezdik szalaggyártási rendszerben a mozaiklapok készítését. Az előzőleg gyár­tottnál szebb kivitelű és ol­csóbban előállított mozaikla­pokból a második negyedév folyamán 5000 négyzetmétert, vagyis 25 ezer darabot állí­tanak elő. Az üzem területén glédában állnak a különböző nagyságú átereszlefolyó csövek, de a fia­tal termelőszövetkezetek kiala­kított központjaiban fúrt ku­takhoz szükséges betongyűrűk­ből nincs készletük. Gyártá­sának megkezdése csupán az időjárástól függ. a megfelelő felkészülést már befejezték. Egy-másfél hónapon belül már szállítanak ebből a nagyságú betongyűrűből is. A tófalusiak- nak már a következő héten leszállítják az igényelt meny- nyiséget, a tiszasülyi Kossuth Tsz tagjai már el is szállí­tották. Az év hátralevő részében 5000 tonna betongyűrűt készí­tenek, amelyből mintegy 25 ezer darab kútgyűrű lesz. A szabadban készül a jár­dalap — készítői szintén az időjárás javulását várják. Gyártásra készen áll a terve­ik alapján a Finommechanikai Vállalat kápolnai részlegénél elkészített rázó-vibrátor asz­tal, amelynek segítségével az eddiginél sokkal jobb minőségű járdalapokat tudnak készíteni és szállítani Nagyút, Űjlőrtnc- falva, Szíhalom, Erdőtelek községek megrendeléseire. Még nem indult be a mun­ka. de már szó esik a bővítési tervekről. Megszűnik az üzem idény-jellege. A tavasszal kez­dik meg az új üzemrész épí­tését, amelyben már az ősz­szel megkezdik a munkát, s a tél folyamán fűtött helyiség­ben. folyamatosan gyárthatják a megrendelt beton készítmé­nyeket. Megoldják a raktár­problémát, beépítik, egy fal felhúzásával és tetökésZítéssel a meg’evő épület kihasználat­lan részét. Építenek egy 60, vagy 80 méter hosszúságú nyá­ri színt, ahol esős napokon is dolgozhatnak. Ennyit az üzem munkájá­ról, a felkészülésről, s arról, hogy miért hallgatja szorgal­masan a rádió időjárásjelen­tését Márton elvtárs. Remél­jük, nem kell sokat várnia, s az üzem megkezdheti a terme­lést. (P‘ E.) FAKÍRÉKNÁL” — Kedves doktorkám, ne­kem napok óta valami úgy szúr az oldalamba... eN ... a kószáló gyerek ...aki éste nyolc után is kint ácsorog az utcán többed- magával. Játszanak, birkóznak, nem egy szer verekedéssé is fajul a játék. Utána kiabálnak fiatal nőknek, sokszor nyomdafes­téket nem tűrő szavakat, s ha egy felnőtt figyelmezteti őket, vagy éppen kérdőre vonja, hogy mit keresnek még ilyenkor az utcán, akkor legudvariasabb válaszuk: „mi köze hozzá?” Mi köze hozzá? Sok. Mert a gyermekekért, akikből e jövő felnőttjei lesznek, felelős mindenki. A szülők, a szom­szédok, az iskola, az egész társadalom. Éppen ezért idő­szerű napirendre tűzni már ezt a kérdést is. Mit keresnek este, sötétedés után kis. sokszor alig nyolc-tíz esztendős gyerekek az utcán, szülői felügyelet nélkül. Hogy sok jót nem tesznek, az biztos. A szülő, aki hagyja, hogy csavarog­jon a gyereke, sokszor csak arra gondol, — legalább egy kis csend van addig, amíg nincs otthon. De később, ami­kor a gyerek tanulmányi eredménye romlik, amikor egy na­pon meglátia szájában az első cigarettát, amikor már súlyo­sabb mulasztások követik egymást, akkor szinte az egész társadalmat felelőssé teszi, s nem gondol arra, ott kezdőd­hetett minden, amikor este felügyelet nélkül csavargóit « gyerek. Tudomásom szerint — magam is iskolás gyermekek édes­anyja vagyok —1 létezik egy olyan rendtartás, mely szerint általános iskolás gyerekek este már csak kísérővel lehetnek az utcán. (Persze vannak rendkívüli esetek, de most nem ezekről van ...ó.) A tanárok, ha találkoznak este tanítvá­nyaikkal, azonnal haza tó irányítják, de hiába minden erő* feszítés, ha otthon a szülő hallgatólagosan jóváhagyja az esti csavargásokat. Sokszor beszélünk arról, hogy össze kell hangolni az iskolai és szülő’ nevelést. Ez csupán egy kis része ennek, T- de fontos része. Mert nem vezet jóra, kedves szülők, az esti csavargás! Nemegyszer bebizonyosodott már ennek igaza — érdemes lenne megszívlelni. —deák-ü Nőnapi ünnepség Gyöngyösön Megyeszerte megünnepelték a nemzetközi nőnap 50. évfor­dulóját március 8-án. A gyön­gyösi vasútállomás párt- és szakszervezete, valamint a Vö­röskereszt közösen rendezte meg a rjpnapi ünnepséget. Karbuczky Károly állomásfő­nök ünnepi beszéde után gim­nazisták és úttörők köszöntöt­ték a vasútállomás női dolgo­zóit. Az ünnepség végén min­den női dolgozónak virágot nyújtottak át, köszöntötték őket a nőmozgalom 50 évei fordulója alkalmával. Nagyrédén megelőzik a tavaszt Reggelente bizony nemcsak a járda, hanem mellette a föld is kopog, fagyós idők járnak talán azért is, mert elkiabál­tuk a minap a tavaszt. Tél­utója még ez, be kell vallani, és a tavasz ígéretnek számít jelen pillanatban. Igaz ugyan, kint a földeken az első napsu­garak csábító hívásának en­gedtek az emberek és kimen­tek dolgozni, odase neki, hogy a naptár szerint még odébb van a március 21. Már meg úgy járnak el, mint ahogy a medve gyertyaszentelőkor — ü Szovjetunió több vajat termel, mint az Egyesült államok A Szovjetunió tavaly, egy lakosra számítva, több vajat termelt, mint az Amerikai Egyesült Államok. Hivatalos adatok szerint egy lakosra számítva. a Szovjetunióban négy kilogramm, az Egyesült Államokban pedig upán 3,7 kilogramm vajat gyártottak. A szovjet parasztok eredmé­nyesen oldják meg azt a fel­adatot, hogy az állattenyésztés terén rövid idő alatt utolérjék az Egyesült Államokat. Érde­kes összevetni a tejtermelésre vonatkozó mutatókat is. A tej össztermelése terén a Szov­jetunió már 1958-ban el­érte az amerikai szintet. Ta­valy a tejtermelésben a Szov­jetunió 62 millió tonnás re­kordteljesítményt ért el: 5 millü tonnával több tejet ter­melt mint az Egyesült Álla­mok. A pincében A/’ alarmkor borospince voLt, de aztán * hosszú éveken át nem talált otthont benne, csak a sötétség, meg a csend. A tu­fába vágott hosszú folyosók és termek vastag fala fölött évről évre kinyílott a tavasz, s or­gonák illatát vitte el messze a virágos május. Egyszer aztán megváltozott minden. A régi városfal felé kapaszkodó orgonásból szorgos diákkezek kiirtották a felső sorokat, hogy he­lyükbe biológiai kertet varázsoljanak. Lent, a mélyben is megindult a nagy tisztogatási munka. Dolgoztak a lapátok, faltörmeléket bontogatott a csákány, s a megtisztult termek, folyosók magasán kigyulladt a villany. Élni kezdett a pince. Trágyából ágyakat viliázott bele a munka szépségét kóstolgató biológiai szakkör, kőporos homokból huzatot húzott rá, hogy jó helyet találjanak benné a sampinyon gombák. Az eredmény nem maradt el. A gomba há­lás, fizet a fáradságért, amelyet érte áldoz­nak. Az elmúlt évben is szép nyári táboro­zást ajándékozott az egri Gárdonyi Géza 12 évfolyamos Iskola növendékeinek. Az idén is nő már. Az ágyak szürke hátán úgy fehérük, mint ezernyi virág. Egyenként, csoportosan dugják ki fejüket, s szinte szem­látomást nőnek, erősödnek. Egy éjszaka, s már reggelre újabb néhány kilogramm elindulhat a Csemegebolt felé. Szép, nagyon szép az a haszon, amelyet ajándékként ad napról napra az uj életet élő öreg pince, de még szebb, fel nem mérhető az az ajándéka, hogy megszeretteti a tanuló if­júsággal a termelő munkát. A harmadik felelő p\ olgozatot javítottunk. Nagyon szép lett az eredmény. A harminchat fo­galmazás közül huszonnyolc lett ötös, öt né­gyes, hármas csak három. A címe volt: „Az én tanító bácsim.” Nem azért lett annyi ötös, mert szépeket írtak rólam, hanem mert való­ban jól dolgoztak. Az óra végén otthoni fel­adatra azt kapták, hogy jellemezzék szóban édesapjukat. Ma aztán, szokásomtól eltérően, nem hív­tam ki felelőt, hanem megkérdeztem az osz­tálytól, hogy ki akar felelni az édesapjáról. Szinte minden kéz a magasba lendült. A csil­logó szemek elárulták, hogy valóban felké­szültek az órára. Csak kettőt akartam feleltetni. Már éppen folytatni akartam a tanítást, amikor a harmadik kisfiú felnyújtotta a kezét. Az arca piros volt, mint a rózsa, a szemében meleg fények égtek.. Valami belém markolt, a torkomat szorongatta. Nem szoktam hármat feleltetni, de most kivételt tettem, a kedvé­ért ... Felállt. Felelni kezdett. Elmondta, hogy az elmúlt nyáron halt meg az édesapja. Leírta, hogy milyen volt a. termete, az arca, a haja, még azt is hozzátette, hogy milyen ruhában szokott járni. — Jó volt, nagyon jó — folytatta megfénye- sedett szemmel. — Minden este megkérdezte tőlem, hogy megtanultam-e jól a leckét... Mindig szeretettel gondolok rá, elfelejteni soha nem fogom ... Csénd lett, nagy csend, egy pad sem rop­pant, s mint szomorú nagy madár, nézett be az ablakon a borongás március elseje ... HÚRVÖLGYI ISTVÁN ha rosszabbra fordult is az idő, csak kint maradnak az embe­rek a földeken, csak dolgoznak tovább... A hideg után — kis türelem —, úgyis jó idő jöhet. Ahogy a műútról befordu­lunk Nagyrédének, jó néhány fogatos ekét látni: szántanak. Bent a faluban a tsz-irodában, szívesen magyarázzák: hozzá­fogtak a föld műveléséhez a nagyrédeiek. — Menjenek fel az Új­hegyre, onnan meglátszik, hogy mozog a határ — mondja Fe­hér István, a Kossuth Tsz párttitkára. — Szántanak, vet­nek, boronáinak ... lóval, gép­pel ... menjenek csak, érde­mes megnézni. Az bizony igaz, nagyszerű látvány. Négy gép, 80 pár ló dolgozik kint jelen pillanat­ban és ez pont elég ahhoz, hogy leírhatja az ember: meg­elevenedett a határ. A „jelen pillanatban” kife­jezésnek is megvan az oka, lesz itt nemsokára 13 gép is, — ahogy elmondják — és lesz elevenebb is Nagyréde kör- j nyéke. ; Megérezte hát a tavasz köze­ledtét a nagy termelőszövet- Jkezeti község. Amikor a belé­pési nyilatkozatokat aláírták. I amikor az első nagy közgyűlést I megtartották, itt is, ott is el- • hangzott a faluban, hogy a nagyrédei Kossuth az ország egyik legjobb termelőszövet- jkezete lesz. Nagyréde a nagy ; lehetőségek községe, a milliók Várományosa ... Most aztán [hozzáfogtak a munkához, dol- I goznak, hadd legyen igaza an- jnak, aki nagy jövőt jósolt, aki j„már akkor megmondta”, hogy |mire viszik. | Nagy a határ: 2500 hold a szántó, 1000 hold a szőlő. ; Vetőmagnak — most a ta­vasszal — majd 400 mázsa szem kell. Lényegében már megvan a vetőmag, összehord­ja a tagság. Bevitték a vető­magot, az abraktakarmányt a közös gazdaságba, az emberek többsége helytállt. Persze, kell még mag, mert a vetőmag- ésere során többért, jobbat kap a tsz és a különbözet még most hiányzik. — No, nem azért, meglesz az is — így vélekednek a tsz vezetői. — Csak jó lenne már az egészet együtt látni — és itt összevonják kissé £».szem­mar öldöküket — ilyenkor nem szabad késni. Igyekeznek a munkával. A tavaszbúza már kikel a föld­ből, 80 holdat vetettek, fogat­tal. Az árpát is elszórják, — pár nap és kész mind a 180 hold, itt már a gépállomás ve­tőgépei is közreműködnek. Négy-öt 50 soros gépet ígért az állomás. Húsz hold borsó alá most készítik a talajt és ha en­ged az idő, mennek a szőlőbe, a metszést kezdeni. Fürgén dolgozik a ceruza és a jegyzetfüzetben szaporodnak a számok, adatok, egyre telje­sebb a tavaszi jelentés. Nagy- rédéről máris sokat lehet írni; sokat lehet beszélni, meyt so­kat dolgoznak. Áztatják a vadvesszőket, megvan a moha, a fűrészpor — az oltványok készítése kez­dődik nemsokára. Az oltványos brigád 250 tagja öt és félmillió oltványt termel ebben az esz­tendőben. Valamennyien nagy­szerű, régi szakértői a munká­nak, maguk vállalták, hogy a termelőszövetkezetben is fog­lalkoznak az oltványokkal, hozzáfogtak, hogy eleget te­gyenek a vállalásnak. — És a kertészet? — Marko­vié s Mártonná, a főkertész fe­lesége így kérdésszerűen emlé­kezteti a párttit^árt, hogy meg ne feledkezzék a palánták ne­velőiről, mert dolgoznak ám a kertészetben is, eredmények dicsérik a munkát. A paradicsom-palánták már „három levélben” vannak. Ez amolyan kertészeti szakkifeje­zés, lényege, hogy erősödnek a kis, zsenge növények a föld­szint felett is. Száz holdon ül­tetnek paradicsomot, 60 hold­ra már elég lesz az a palánta­mennyiség, amely már három levelet hozott a melegágyi te­tők alatt. Elvetették a primőrök mag­vait: bujkál a földből a saláta-, kelkáposzta-, karalábépalánta. Fél holdon zöldségmagvakat vetettek, négy hold földben el- dugdosták a hagymát. Hat hold paprika lesz, nemsoká ki­bújik a földből a paprika­palánta is. Nagyrédén várják a tavaszt, ám ha megjön, ugyancsak meglepődik, mert időközben az emberek megelőzték. Kiss János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents