Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-10 / 59. szám
1090. március 10., csütörtök népújság * H lakosság szolgálatában Találkozunk velük nap mint nap, építkezéseknél, műhelyekben .;. Ha elromlik a zár, vagy elréped a vízvezetékcső, őkét híVják; az Egri Vegyesipari Vállalat dolgozóit. A kőműves. cserépkályhás, lakatos, vízvezetékszerelő. festő, címfestő és dukkózó, asztalos, üve- gés, képkeretező és bádogos részlég dolgozóival a város majdnem minden részén, de még a környék községeiben is gyakran találkozik velük az ember, s nemcsak azért, mert a Kertész utcai központban dolgozó lakatos, címfestő és dukkózó részlegen kívül valamennyi részlegnek másutt van a műhelye, hanem a munkájuk, a vállalat profilja is olyan: szolgáltató vállalat. Már ebben a két szóban is benne van: a lakosság részére végeznék munkát, a lakosság Igényeit hivatottak kielégíteni, de ugyanakkor dolgóznak különböző Vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek számára is. Több kőműves és ács dol- gózik áz egri Nagy József Ter- melőszoyétkézetbén, javítják, tatarozzák a személyzeti lakásokat. Az Építőipari Vállalat megbízásából több épület renoválását végzik el. a lakatos részleg vasajtókat, vasablakkereteket készít vállalatok megrendeléseire. A több mint száz dolgozót foglalkoztató vállalat legjelentősebb részlege a cserépkályha-készítő részleg. Munkájukat nemcsak a városban, vagy a környék községeiben ismerik, küldenek be rendelést a megye egész területéről, sőt a szomszédos megyék városaiból is. Jelenleg például több ózdi megrendelésen dolgoznak. A nagy szakértelemmel dolgozó cserépkályhások havonta mintegy 50—60 cserépkályhát készítenek, s egyre több a megrendelés, a lakásokból egyre gyakrabban száműzik avaskályhákat. hogy helyet biztosítsanak a tartós meleget adó cserépkályháknak. Az elmúlt hónapokban többször jelentkezett anyaghiány, de ezt a problémát sikerült megoldaniok, így a megrendeléseknek maradéktalanul eleget tudnak tenni. Különösen most, hogy a részleg vezetője, Szalóczi Kálmán benyújtotta újítását, amellyel jelentős mennyiségű nehezen beszerezhető csempét tudnak megtakarítani. Ugyanis az ötcsöves hősugárzó cserépkályha szerelvény megvalósításával olcsóbbá válik a cserépkályha építésének költsége, ugyanakkor a kályhák eddigi hátránya teljesen kiküszöbölődik. mert az ötcsöves hősugárzó segítségével a kályha azonnal átadja a meleget a szobának, s később pedig érvényesül a kályha jó tulajdonsága, hosszú ideig tartani tudja a megfelelő szobahőmérsékletet. Szalóczi Kálmán újítása forradalmasítja a cserépkályha- készítést. Az anyagtakarékossággal lehetővé válik, hogy a vállalat nagyobb rendelést tudjon elfogadni. Az újítás jóváhagyása és bevezetése jelenleg folyamatban van. A kultúrteremben építik fel először az újfajta cserépkályhát, s ha a gyakorlatban is beválik a hozzáfűzött remény, hamarosan már ilyen kályha melegíti az építtetők lakását. Sók javítanivaló, megrendelés érkezik a lakatos részleghez is. A munka ütemének nagy lendületet adott az elmúlt évben is a szocialista munkaverseny. Januárban értékelték a kongresszusi munkaversenyt, s megállapították, hogy a vállalat 114,7 százalékos tervteljesítésében jelentősen érezteti hatását. A verseny szelleme nem aludt ki a dolgozókban, a festő részleg április 4-e tiszteletére versenyre hívta ki a vállalat többi részlegeit. Felhívásukra a dolgozók vállalták, hogy az önköltség egyszázalékos csökkentésével 01 ezer forintót takarítanak meg. Három százalékkal növelik az egy főre eső termelési értéket, ami 188 ezer forintot jelent. Az éves tervet túlteljesítik, támogatják az újításokat és ész- szerűsítésekét, a fiatal dólgo- zók szakmai és erkölcsi nevelésével foglalkoznak. A kőműves részlegnél Nagy József brigádja elhatározta, hogy a versenyvállalás teljesítése mellett a szocialista brigád oíméneK elnyeréséhez szükséges feladatokat is megoldják. Elhatározásuk már a tervteljesítésnél érezhető: „kiugrottak“ mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében. A vállalat tervteljesítésével nincs probléma, a kezdeti nehézségek ellenére már a januári terv 16,4 százalékos' túlteljesítése is ezt bizonyítja. A helyes munkaszervezés, irányítás és megfelelő ellenőrzés lehetősége azonban nincs biztosítva a vállalat jelenlegi széttagolt helyzetében, s ez gátjává válik a még jobb munkának. A tarthatatlan helyzeten a városi tanács hamarosan változtat azzal, hogy a Makiári út 5. szám alatti Faipari Vállalatot átkötözteti és helyiségét átadja a Vegyesipari Vállalatnak. Pilisy Elemér Tűzpiros szegfűk között Kertészetben nőttem fel, az apám is az volt és a fiamból is kertészt nevelek — mondja Vándor József és közben gondosan locsolgatja a 12 000 cserépben szépen erősödő paprikapalántákat. Pletyka ... pletyka, az akad fiatalok és idősebbek között is, de a hatvani kertészetből származó pletykának bizonyára mindenki örüln fog. Fürge ujjak pletykát dugványoznak a kis cserepekbe és kedves, szép virá gokat nevel nek belőlük. Hozzájárult a megyei tanács Eger és Felnémet összevonásához A Heves megyei Tanács ülésén hozzájárult Eger és Felnémet összevonásához. A megyei tanács határozatot hozott, amelyben utasította a végrehajtó bizottságot, hogy az ügyet végleges döntés végett terjessze fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. *i.iiiiiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiaiiaiin>«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiii<iii»iii>a!i>iii»>i»iiiii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ibiiiiibiibiibhbiiiiibiisubiíiiibiibiibiibiibubiibiibiibiibiibubiiiiibiibiiiiiihii GYURKÓ GÉZA: Mementó HOGY HÍVJAK? Már nem tudom. Arcára is alig emlékszem vissza, mégis, most már napok óta eszembe jár, nem is tudnám megmondani, miért. Ez talán ama titkok közé tartozik, amelyet a lélektan tudósainak ezután kell majd megfejtenie. Hogy mit akarok én ezek után, egy árnnyal, egy szinte ködformájú képpel, víziószerü emlékkel, hogy miért kell róla szólnom, írnom, miért kell anonymusi emléket állítani bronz helyett betűbe öntve? Mert ember volt. Az embertelenségben. S erre olyan tisztán emlékszem majd tizenhat év távlatából, mintha imént lettem volna tanúja egy eleve vesztésre ítélt birkózásnak, amelyben a vesztes fél, aki tudta, 6, nagyon is tudta, mi vár rá, küzdött, mig küzd- hetett. A Fiumei úti OTI palota pincéje nemcsak óvóhely volt, hol százak gyűrődtek össze, mint megtaposott rongyok, remegve és bízva, hogy talán itt, ebben a nagy épületben, életük megmarad, — de kórház is. Rossz ez a szó. Elsősegély hely? Valahol a kettő közölt kell keresni igaz és találó nevét, ahová behordták a még élőket, kik járni már nem tudtak, azok az élők, kik járni még tudtak. Utcasarkon, fal mellett, házak tövébe összeszedett szerencsétlenek, akiknek csak egy szerencséjük volt, hogy a szükség kórházhoz viszonylag közel érte el őket a halál szele. Ott feküdtek az előtérben, a műtőnek kinevezett vastagfalú pincehelyiség előtt, amelyre valami ajtófélét esz- kábált valaki, ott feküdtek alkalmi hordágyon hörögve, sírva, könyörögve, vérbe, vize- létbefagyva, vagy már némán, sárga arccal, de egyformán tűrve, hogy átlépkedjenek rajtuk azok, akik csak úgy szemre válogattak közülük, ki a legsürgősebb, legsúlyosabb eset, s ki, aki már csak: „melyet” temetni kell. Napi két tányér sárgaborsóból, vagy kőkemény babból főtt levesért ügyködtem ott, lassan fásuló érzésekkel, mint beteghordó és lámpatartó. Mert világítás már nem volt, kocsislámpák fényében folyt a műtét és olyan környezetben, hogy a steril szó kiejtése is már egymagában nevetséges dolognak tűnt volna. AZ ORVOS, az egyetlen orvos, aki itt dolgozott, dehogy is dolgozott, robotolt, a város másik végén lakott. Behoztak egy sebesültet, éppen erre járt, hát idehozták, aztán hozták a másodikat, harmadikat, tizediket és századikat... — Úgysem tudnék elmenni ... Veszélyes — magyarázta a mesterkélt udvarias kérdésre és operált tovább. Kölyökböl pelyhedző kamasz voltam még, nekem akkor idősnek tűnt, de így visz- szagondolva, nem lehetett több harmincegynéhány évesnél. Alit a kezelőasztal mögött, gyanúsan fehér köpenyében, mellette két-három nő, aki közül az egyik képzett ápolónő volt, időnként kifordított kézfejjel megtörölte a homlokát és intett: — Kérem a következőt! — mintha csak a rendelőjében lenne. És hozták a következőt, vitték a bekötözöttet a „kórterembe”, a legnagyobb óvóhelyre, amelyről írni, külön fejezet és talán toliam se lenne hozzá. — Tartsa feljebb ... még feljebb ... Most jó — suttogta, és én tartottam feljebb, még feljebb, míg jó nem volt, a lámpát, melyet tisztán tartani is, az én feladatom volt. Néha akadt megtorpanásnyi szünet, amikor nem hoztak újabb sebesültet, amikor végigjárta furcsa osztályát, amelyen nemcsak ő, de a halál is rendszeres vizitet tartott. S a halálnak sterili körülményei voltak. Ezekben a szünetekben fél órát, egy órát aludt. Egy széken ülve, mert fekvőhely nem volt, mert ami volt, azon vagy a sebesültek vártak csodás gyógyulásra, vagy az életet várók kuporogtak, feküdtek, remegtek, nem kisebb csodára várva. Ült a széken, lehunyt szemmel, kezét ölébe ejtve és én tudtam, hogy valahol csak az álom szélén járhat, az ébrenlét határán, mert ha kellett, egy tűnő pillanat múlva, már ismét ott állt a kezelőasztal mellett, — és gyógyított. Érdekes, a szemére sem emlékszem. Talán azért, mert mindig kicsit behunyva tartotta, s vastagra dagadt szemhéjjal még arcára is mély árnyékot vetettek, az amúgyis sápadt fény világánál. LEHETETT MÁR egy hete is, hogy birkózott és újra birkózott a halállal, reggeltől estig, és estétől reggelig, de még a nevét se tudtuk, azt se, hogy van-e családja, hogy mi a véleménye az életről, amelyet a halál akart elpusztítani, nem is kevés zöldruhás csatlósával ... Semmi glyat nem mondott, amiből véleményt lehetett volna formálni, és mégis, megvoltam győződve arról, hogy valami mélységes undor, valami elkeseredett gyűlölet él benne. Nem egyszerűen a körülményekkel, az éhezéssel, az álmatlansággal, a rossz levegővel, a jajgató, sikoltozó sebesülteket szülő élettel szemben. Mintha egy undorító növénynek a gyökeréig hatolt volna el minden érzése. — Doktor úr, feküdjön le, van egy szabad hordágy és S r/alahogy így: „Erős, izmos, fegyverhez, akasztási ’ hoz, tűzgyújtáshoz értő olyan férfiak kerestetí nek, akik gyűlölik a négereket, zsidókat, kommunistákat, $ általában mindazokat, akiket akkor kell gyűlölni, amikór i parancsolják. Nácikat gyűlölni nem szabad...” * Valahogy így kellene hangzania annak a felhívásnak, j amely biztosan sikert hózna mind a harminc amerikai i államban. Mert toboroz a Ku-Klux-Klan, a hírhedt | fasiszta szervezet, de nem a „tömegek” között, mint ve- J zetöik hangsúlyozzák, hanem a „vezető társadalmi” kö- i rök között. j 1960-ban! Ügylátszik, Könyves Kálmánnak mégsem 1 volt egészen igaza, hogy boszorkányok nincsenek, mert l fekete ördögök azért vannak. Még mindig. Igaz, hogy 5 erről sem a jó Kálmán király, sem a tudomány nem 1 tehet. Erről csak azok a bizonyos „vezető társadalmi r körök” tehetnek. j Az USA elnökválasztásra készül! Az illetlen miniszter \ 'T erületre van szükségünk... A fegyveres erők 99 * utánpótlását és kiképzését célzó bizonyos be- S rendezésekkel be kell hatolnunk az európai térségbe...” f — Ezt Strauss bonni hadügyminiszter úr mondta. Most, i nem 1935-ben, vagy 1940-ben. Most mondta, a csúcsérte- | kéziét előtt, a hidegháború olvadásának idején mondta, I egyelőre a görögországi támaszpontok ügyében mondta. j De ugye, ismerős a megfogalmazás: térség... élettér... j terület. Legalább új szótárt használt volna a nagyra nem í becsülhető bonni hádügyminiszter, már csak puszta í illemből is. j De a hadügyminiszter úgy érzi, hogy neki nem kell t illedelmesnek lenni, illetőleg úgy érzi, hogy már nem 5 kell illedelmesnek sem lennie. Az illetlen gyerekeket ki- j zavarják a szobából, a mellékhelyiségbe, hogy megtanul- i ja az illemet. Ha a felnőtt neveletlen, azzal másképpen i bánnak el a felnőttek társadalmában. j Mert büntetlenül nem lehet illetlenkedni fasiszta i suháncból miniszteri bársonyszékbe emelkedett, európai \ térségről és területről fecsegő Strauss úr! j (látó) l ________________________________________ í r t í t i í T I i r t i \ í i I í i í ! I \ t ! í t í f Z í z S í s ! í i Ta rna-völgyi Vízgazdálkodási Társulat Számos újság foglalkózott már azokkal a nagyszerű kísérleteikkel, amelyek az ősz folyamán megindultak Tarnabod és Boconád termelőszövetkezeti községeikben. Ugyanis ezekben a községekben már évek óta úgynevezett „expressz- kutak”-ból történik az öntözés. Ezek a kutak teljes mértékben kielégítették a kisparcellás zöldségtermelést. Most azon kísér- letezenek. hogy ezt az öntözési formát a nagyüzemi zöldség- termesztésben is hasznosíthassák. Az eredmények alapján, valamint az öntözéses gazdálkodás és a vízhasználás tervszerű felhasználásáért Boconád, Tarnabod. Tarnaörs. Tárnáméra és Zárónk községek termelőszövetkezetei „Tarna-völgyi Vízgazdálkodási Társulatot’ alakítottak. Az elmúlt héten megtartott alakuló ülésen került sor az alapszabály elfogat 'BIIBIlBIIIIIBIIBIIBIlBilBliriBKIllBIIBIIBIIBIIBilBllBliailBIIB aludjon néhány órát — szólt aggódva az egyik ápolónő. Legyintett. — Ha én lefekszem, napokig alszom ... Néhány óra mit sem ér... És úgyis fel kell kellnern ... Sajnos — tette hozzá rezignált hangon, pedig láttuk, hogy csak hihetetlen akaraterővel tud talpon maradni. — Inkább kimegyek egy kicsit a levegőre — mondta és újabb cigarettát dugva a szájába, megindult kifelé és fel a lépcsőn a szürke egű január levegőjére. Egy óra múlva tért vissza, — és mégis elfoglalta a szabad hordágyat. Még eszméletén volt, mikor hozták, s kicsit gúnyos mosollyal tűrte, hogy a szakképzett ápolónő bekösse a hatalmas sebet, amelyből már alig-alig folydogált a vér. — Ne féljen doktor úr, nem lesz semmi baj, én mondom — suttogta az ápolónő. — És ezt nekem mondja, az orvosnak — fintorgott és susogva hozzátette — nem is baj, mondtam, hogy nekem néhány óra alvás kevés ... Most legalább alhatom — és behunyta a szemét, hogy ne lássa a kezelőasztalt, amely mögött most nem állt senki. Senki! KIÜLTEM az előtérbe és buzgón pucolni kezdtem a kormos lámpát, olyan szorgalommal, mintha Aladin csodalámpája lett volna... Mert egy tizenötévet töltött férfiembernek már nem illik sírni. Ma, harminckétévesen sírnék! dására, valamint az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztására. A jelenlevő termelőszövetkezetek képviselői egyhangúlag Berta Jánost, a zaránki Űj Élet Tsz elnökét választották meg a társulat elnökévé. A vezetőségválasztás után ismertették a társulat 1960. évi program-tervezetét. Ebben az évben mintegy hárommillió forintos állami támogatást kap a társulat, a nagyüzemi öntözéses területek megépítésére, valamint új, nagyteljesítményű öntözőgépek vásárlására. Az idén 36 nagy, 16 közepes teljesítményű szivattyút, valamint 80 darab MIA és M1B gyártmányú motort vásárolnak. A tsz-ek nagyüzemi öntözéséhez 16 000 méter csővezeték vásárlását tervezik. Szabó Lajos A szakszervezet | támogatja I pedagógusaink külföldi társasutazásait ; Mint az előző években, az |idén is többen utaznak pedagógusaink közül külföldre. A =Pedagógusok Szakszervezete |Központi Művelődési Otthona |— július 1. és augusztus 15-e kö- izött — Bulgáriába, Csehszlová- |kiába, Lengyelországba szervez itársasutazást. A külföldi uta- ékon előreláthatólag tijöb mint |1200 nevelő vesz részt, négy* íszer annyi, mint az elmúlt év* | ben. A költségekhez mintegy |150 000 forinttal a szakszerve- |zet is hozzájárul. 1 A külföldi kulturális egyez- =ményeink is módot adnak árira, hogy nevelőink tanulmány- =útra menjenek. Az általánosé« la középiskolák pedagógusai kö. |zül az idén 55-en töltenek fmajd három hetet külföldön. I (MTI) MEGLEPETÉS 5 — Mit csodálkozik, nem lódított még kengurut!?
