Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

I\ uu VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ß AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 58. szám Ara 50 fillér 1960. március 9., szerda A béke útja Immár hetek óta a nem­zetközi sajtó és közvéle­mény érdeklődésének kö­zéppontjában állnak Hrus- csovnak az ázsiai országok­ban folytatott tárgyalásai, A szovjet kormányfőt In­donéziától Afganisztánig. Burmától Indiáig minden országban forró lelkesedés­sel. mint a népek barátját, a szovjet békepolitika kép­viselőjét fogadták, akinek beszédei a békés együttélés tiszta szándékát, az embe­riségnek a háború rémétől való megszabadulása szük­ségességét hangsúlyozták. A béke biztosítása. Ez a törekvés kapott hatalmas visszhangot Hruscsov ázsiai körútja során. Nem volt és nincs olyan nézeteltérés, amely beárnyékolhatná ba­ráti kapcsolatainkat — mon­dotta Hruscsov Kabulban. Országaink államformája és társadalmi rendszere kü­lönbözik egymástól, ez azonban nem akadályozza meg. hogy jó szomszédok és őszinte barátok legyünk. A szovjet—afgán viszony a békés együttélés és a kü­lönböző társadalmi és poli­tikai rendszerű államok együttműködésének meg­győző példáját szolgáltatja. Igen jó lenne, ha más or­szágok is követnék ezt a példát. A szovjet kormányfőnek Nehruval. Sukarnóval, Da­ruddal. Ne Vinnél folyta­tott tárgyalásai során kö­zös állásfoglalás alakult ki a legfontosabb kérdések­ben, ami a közelgő csúcs- értekezlet szempontjából is jelentős hiszen ezen az úton került először szóba, hogy a csúcsértekezletet kö­vető találkozókon az ázsiai és afrikai országok is részt vehessenek s közös erőfe­szítéssel segítsenek a leg­fontosabb nemzetközi prob­lémák megoldásában. A baráti segítség, mely a Szovjetunió külpolitikáját jellemzi, ugyancsak jelen­tős tartalmat nyer a Szov­jetunió és az ázsiai népek kapcsolataiban. Ennek az önzetlen baráti segítség- nyújtásnak valóságát min­den meglátogatott ország­ban létesítmények sora hir­deti a bilai vasművektől a kabuli aszfaltgyárig és az Indonéziában szovjet segít­séggel épült nagy ipari vál­lalatokig. A Szovjetunió se­gítsége. önzetlen. feltétel nélküli nem jár nyomában sem támaszpontok építése, sem gazdasági behatolás és kizsákmányolás, mint a tő­kés országok kölcsönei nyo­mán. Egyetlen célja van: megszüntetni a gyarmati rendszer súlyos örökségét, megteremteni a gazdasági­lag elmaradott országok gyors ipari és kulturális felemelkedésének feltétel e- H Elősegíteni hegy a gaz­daságilag elmaradott népek szerepe állandóan fokozód­ták azáltal hogy minél gyorsabban lerakhassák or- szóaj.k gazdasági és kultu­rális függetlenségének alapját. Kézimunka-kiállítás nyílt Tar na mer án Vasárnap délután a tama- mérai általános iskola egyik termében kézimunka-kiállítás nyílt, amelynek már az első napon több mint háromszáz látogatója volt. Az érdeklődők egyöntetűen állapították meg, hogy a Kis Tama menti községben sok olyan ügyeskezű asszony van, akik kézimukáikkal nemcsak lakásukat díszíthetnék, hanem azokat háziipari szövetkezetek útján értékesíthetnék is. A kiállítás megnyitását egyébként összekötötték a nő­napi ünnepséggel, amelynek műsora után a Hazafias Nép­front helyi bizottsága vendé­gül látta a község asszonyait, lányait. Keresztesi Lajos, VB-titkár. Pataicy Dezső: FELLÁZAD a GETTO ★ Weidinger László: MI A BÜNTETÉSSEL NEVELNI AKARJUK AZ ELTÉVELYEDÖKET ★ Gyurkó Géza: GYÖNGYÖS ÉS MUNKÁSAI ★ MEGLEPETÉSEK A MEGYEI BAJNOKSÁGBAN Vécs is oStYánytermelő község lesz Vécs termelőszövetkezeti községben az idén 30 ember je­lentkezett oltványkészítő tan­folyamra. Elhatározták ugyan­is, hogy az abasáriak és nagy- rédeiekhez hasonlóan ők is foglalkoznak majd a nagy jö­vedelmet hozó oltványtermesz- téssel. Volt olyan család is, ahol az apa és a fiú is jelent­kezett tanfolyamra. A hallga­tók most már elvégezték a tanfolyamot, sikeresen tették le a vizsgát. így most már a szövetkezet tervbe vehette az oltványkészítést is, s a tervek szerint 600 ezer oltványt készí­tenek a tanfolyamot végzett szövetkezeti tagok. A Vemet Demokratikus Köztársaság konzuljának baráti látogatása Egerben E hét csütörtökén Egerbe érkeznek Glaser Erich konzul és Zibelius sajtó­attasé elvtársak, a Német De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövetségének mun­katársai. A német vendégek a déli órákban az Egri Faipai’i Vál­lalat dolgozóival találkoznak. Délután a Városi Művelődé­si Ház nagytermében Glaser elvtárs tart előadást az NDK- ról, majd az előadás után az Interjú Berlinnel című színes ■német filmet vetítik le. Az esti órákban a Hazafias Népfront városi titkársága fo­gadja baráti találkozón a né­met vendégeket. A seregszemlére készül az újjáalakult boldogi népi együttes A tél folyamán, újjáalakulta boldogi népi együttes, s jelen­leg már közel negyven tagot számlál, akik közül a legfia­talabb tizenhat éves, a legidő­sebb pedig hetven esztendős. Az együttes tagjai nemrégen megkezdték a Kendővál­tás című helyi hagyományok alapján összegyűjtött lakodal­mas játék próbáit, s ezzel vesznek részt a felszabadulási kulturális seregszemlén. Fejleszti üzlethálózatát, segít a tsz-eknek a kápolnai iöldművesszövetkezet A Kápolnai Községi Tanács március hetedikén ülést tar­tott. Ez alkalommal első napi­rendi pontként a helyi föld­művesszövetkezet 1959. évi mun] iá járói és következő évi terveiről tárgyaltak, Az 1960-as terveket illetően a földművesszövetkezet egy új kisvendéglőt szándékozik nyit­ni, s a 2. számú boltot új, meg­felelő helyiségbe költözteti. A tanácsülésen a tervek jó­váhagyásán kívül határozati javaslatot fogadtak el arról is, hogy az fmsz központi irodá­jának dolgozói minden héten egy napon segítik a környék­beli termelőszövetkezeteket a könyvelési munkák elvégzésé­ben. (Pólyák Pál) Kerekeskút (Márkust László képes riportfa) Nagy feladatot vállaltak Besenyőtelek termelőszövetkezeti község pedagógusai, ami­kor elhatározták, bemutatják Gerencsér Miklós Kerekeskút című háromfelvonásos szín­művét. A vállalkozás sikerrel járt, a közönség sok tapssal jutalmazta a pedagógus színját­szókat. Néhány képet mutatunk most be olvasóinknak az előadásról. Szécsi Ignácot, a ta­nyájához, a megszokotthoz ragaszkodó öreg parasztot Bóta Gyula alakította. Molnár Béla, a Búzavirág Termelőszövetkezet párttitkárát játszotta. (A képes riport folytatása a 3. oldalon.), , vv\AAVWWWVNAAAA/WVW\AAMAAAAAAAMAAAA/WVWVWWWWWvNAőAAVWvVWWAAAAAAA/WWW'/VV\AAA/> II nemzetközi nömozgalom együtt fejlődik és harcol a nemzetközi munkásmozgalommal az egész emberiség felszabadításáért Nőnapi ünnepség az egri Gárdonyi Géza Színházban 1910-ben, a szocialista nők II. nemzetközi konferenciája Klara Zetkin javaslatára, március 8-át a világ asszonyainak nemzetközi ünnepévé avatta. Ezen a napon megyénk asszo­nyai is együtt ünnepeltek a világ asszonyaival, a béke jegyé­ben. Kedves baráti találkozók, bensőséges ünnepségek kere­tében üdvözölték az asszonyokat, s az ünnepségeknek na­gyobb jelentőséget adott az 50. évforduló. A megye kiváló nődolgozói, üzemi munkásnői, tsz-asz- szonyai, értelmiségi dolgozói részére a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a tanács, a nőtanács, a szakszervezet és a KISZ közösén rendezett fogadást Egerben, délelőtt a megyei tanács nagytanácstermében. A fogadáson Sályi János elvtárs, a Hazafias, Népfront megyei bizottságának titkára méltatta a nap jelentőségét, üdvözölte a részvevő asszonyo­kat. Az ünnepség keretében az egri Közgazdasági Technikum diákjai egy-egy cserép virágot adtak át a jelenlevőknek, majd a Hazafias Népfront, a szakszervezet és a KISZ külön- külön is megajándékozta aktíváit. Este a Gárdonyi Géza Színházban folytatódott az ünnep­ség. Az 50. éves évforduló alkalmából Bíró József elv­társ, az MSZMP megyei bizottságának másodtitkára mondott ünnepi beszédet. Bíró József elvtárs beszéde Nehéz szavakba önteni azt a felemelő érzést — kezdte be­szédét Bíró József elvtárs —, amelyet ma a nemzetközi nő­nap 50. évfordulóján az embe­rek százmilliói világszerte éreznek. A nemzetközi nőmoz­galom együtt fejlődik és erő­södik a nemzetközi munkás- mozgalommal, együtt harcol a munkásosztály, a dolgozók életkörülményeinek megjaví­tásáért, az egész emberiség felszabadításáért, a nemzetek függetlenségéért, a békéért, egy szebb, minden kizsákmá­nyolástól mentes, örömteli, boldogabb élet megteremté­séért. Beszéde további részé­ben a munkásosztály harcát méltatta, arról szólt, hogyan Kormánykitüntetés... A fekete ruhán ott csillog a kormánykitüntetés. Büszke tu­lajdonos Lőrincz Gábomé, a MÉSZÖV személyzeti és okta­tási csoportjának vezetője. Részt vett a Budapesten meg­rendezett nemzetközi nőmoz­galom 50. évfordulóján. A megyéből hárman vettek részt Budapesten a SZÖVOSZ Igazgatóságán tartott fogadá­son. Bállá Antalné Adácsról, Hegyi Józsefné Novajról és Lőrincz Gáborné, akit felke­restünk. 1948. óta vesz részt a nő­mozgalomban, munkáját Hor­ton kezdte, mint MNDSZ-ve- zető, később a megyei MNDSZ- nél is dolgozott, ahonnan je­lenlegi beosztásába. a MESZÖV-höz került. — Nagyon szép és emlékeze­tes élmény számomra, hogy részt vehettem ezen az évfor­dulón. Az ünnepségen különö­sen megragadta figyelmem az iraki, francia és a bolgár kül­döttek felszólalása. Valameny- nyien egyről beszéltek, amit minden ember akar: a békéről Részt vett a központi ün­nepségen is?- Igen, a SZÖVOSZ-ból az Erkel Színházba mentünk, ahol a központi ünnepséget rendez­ték. Nagyon tetszett Erdei Lászlóné beszéde, aki elmon­dotta, hogy az asszonyok és lányok a felszabadulás után kaptak először helyet a „jog­nak asztalánál’*. Ma már az országgyűlés minden ötödik képviselője nő. Száz és száz­ezer dolgozó asszony egyen­rangú társa a termelőszövetke­zetekben. gazdaságokban a fér­fiaknak. Mi volt az ünnepség után? —Valamennyien. akik ott voltunk az ötvenéves évfordu­lón, megtekintettük a Gajane című balettet. Ez is nagyszerű élményt nyújtott számomra. — Mi a további terve? — Szeretnék a jövőben is jól dolgozni, segíteni a nőmozgal­mat és megbecsülni azt a ki­tüntetést, amit most kaptam. (kisbé) próbálták a múltban a nőket visszaszorítani a közéletből. Elmondotta, hogy a nők nehéz munkájukért a férfiak béré­nek sokszor csak 50—60, eset­leg 70 százalékát kapták. Ugyanakkor egyre inkább igénybevették a női és gyer­mek munkaerőt az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Részletesen foglalkozott a pa­rasztasszonyok sorsával is. A kapitalista mezőgazdaság nem nyújtott biztos életet a paraszt­asszonynak, a summások tíz- és tízezrei vándoroltak évről évre a nagybirtokokra. De nem sokkal jobb sors jutott azoknak az asszonyoknak sem, akik a kisparcellákon kora reggeltől késő estig gürcöltek. Ilyen volt a múlt, amely a nőknek csak elnyomást, nyo­morúságot hozott. Beszéde to­vábbi részében elmondotta, hogyan jutott el a nő, az egész munkásosztály felszabadítá­sáért folyó harcban az egyen­jogúságig. A proletárforradalom győ­zelmével egy időben megtör­tént a nők társadalmi felsza­badítása is — mondotta. — A szocializmus lényegéből fakad, hogy biztosítja a nők egyenjo­gúságát, munkához való jogát, egyenlő munkáért az egyenlő bért, s azt, hogy megteremtse mindazokat a feltételeket, ame­lyek lehetővé teszik az elvek­nek teljes valóra váltását. — A Szovjetunió népeinek a fasizmus felett aratott világ­raszóló győzelme következté­ben egész sor ország, köztük hazánk is rálépett a szocializ­mus útjára. Közel 15 éve, hogy hazánk felszabadult a kapita­lista kizsákmányolás alól és azóta országunk mélyreható társadalmi, politikai és gazda­sági átalakuláson ment ke­resztül. Hazánkban Is csak­úgy, mint a többi szocialista országban, pártunk és kor­mányzatunk minden erejével azon van, hogy a női egyenjo­gúság elvét- az élet minden te­rületén érvényre juttassa és állandóan fejlessze a nők tár­sadalmi szerepét. A mi rend­szerünkben megtalálhatjuk a nőket az élet legkülönbözőbb területein, a kormányban, a parlamentben és egyebütt. A Horthy-rendszerben mindössze három női képviselő volt. ma 62 asszony vesz részt a legfel­sőbb törvényhozó testület munkájában. Hazánkban az utóbbi kilenc év alatt négyszer annyi nő he­lyezkedett el a népgazdaság különböző területén, mint a felszabadulás előtti 25 év alatt. A dolgozó nő egyenlő mun­káért egyenlő bért kap, s a nők tízezrei előtt nyílták meg olyan pályák, amelyeken az- (Folytatás a 2. oldalon.) * Lepergett a híradó az eg- j l ri Vörös Csillag moziban, s r > megjelenik a vásznon a ’ t szöveg: „Jön! Jön! Követke- j | zö műsorunk!” Részleteket C | látunk a Virrad című új jj i magyar filmből: az 1956-os j 5 ellenforradalom esemény- / ; darabjai elevenednek fel, \ 1 nagyon közeli ez a téma. s * | már az első kockák után ] t elhatározzuk, hogy ha törik. ) 1 ha szakad, megnézzük ezt a £ J darabot. S ekkor rátelepszik í i a képre a nagybetűs felirat: J 1 „Izgalom!” Másik képkövet-i S kezik. megint egy felirat: / . ..Feszültség!” I Bosszantja az embert: mi i ^ szükség van az ilyesfajta ( i ízléstelen reklámra? Mintha \ J csak valami ponyvaregény- I } változatról, vagy cowboy- 5 i filmről lenne szó ... A da- } í rab képei saját maguk he- J ) lyett beszélnek, amelyhez j j nem kell kommentár, külö- j ; nősen nem a fenti módon. I > .........................................(tuza) \ ............... _» ő- $ t, ^ s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents