Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-05 / 55. szám
/ 15*0. Március 5., szombat népújság Hogyan születik újjá az egri történelmi borvidék Egri történelmi borvidék ... Ezt a kifejezést az elmúlt napokban hallottam újra ég már értem lassacskán ennek a három tömör szónak a tartalmát, földrajzilag az egri határ: az Egedet, meg a híres egri dűlőket jelenti, de ide sorolnak Ostoros, Novaj. Noszvaj, Makiár, Andornak, Kistálya, Kere- csend, Demjén, Egerbakta, Felnémet, Egerszalók dombjai, szőlősorai, szőlőtőkéi is. Azért tehát, hogy erről az egri történelmi borvidékről és a vele való foglalkozásról hiteles képet kapjunk, megkerestük Dancz Pált, az Eger— Gyöngyösvidéki Állami Pince- gazdaság egri vezetőjét, aki nagy szakértelemmel ég az ügy iránti rajongással — szeretettel tájékoztatott bennün- két a hamisítatlanul fontos egri Kérdésről. Amit tőle hallottunk, az megdobogtatja a leglassúbb járású lokálpatrióta szívét is és egyben tanúbizonyság is arra. hogy az állam az egri borok ügyében — érdeké- bén milyen nagyszerű távlatokat nyit és valósit meg. — A felszabadult Magyarország 1945-ben már egy meglehetősen elmaradott és leszegé- nyedétt szőlőkultúrát örökölt az úri Magyarországtól. Az értékesítési válságok, a háborús évek okózta károk, a termelési kedvteleftség magyarázzák azt a helyzetet, amelyben az egri és környékbeli szőlőbiíto* késók nem sokat törődtek a fejlődéssel és a fejlesztéssel. A kiöregedett szőlőket nem újították, új telepítéssel nem gondoltak. Ennek a sokrétű feladatnak a megoldása várt ránk. A felszabadulás utáni első évtizedben az ipari fejlődés mögött lemaradt a mezőgazdaság fejlődése és ezen belül is kullogott a szőlőikultúra. Pedig az egri bor kitűnő valuta és nem egy külföldi verseny és kiállítás, kongresszus, díjazás mutatja, hogy az egri bornak igen előkelő hely jut a világ asztalain és a szakemberek tudatában. ^Néhány éWel ezelőtt azonban komoly fordulat, állott be az egri borvidék kérdésében. Az egri borvidék szakemberei, vezetői, az államigazgatás felelős szervei — élükön a pártszervekkel — kidolgozták az egri, borvidék 15 éves távlati fejlesztési tervét. Éveikkel ezelőtt folyt a felmérés: hogyan kell a meglevő szőlőtermő területeket megmenteni a szőlőkultúrának, hogyan kell a tőkehiányokat pótolni, hogyan lehet és kell a talajerő utánpótlását megoldani — figye- lembevéve a talajszerkezetet és szőlőfajtát — hogy aztán megindulhasson a tervszer!, az egri borvidék sajátosságainak és jellegének teljesen megfelelő telepítés. — Szerénytelenség nélkül kell megállapítanom — hangsúlyozta Dancz Pál —, hogy ebben a munkában az állami pincegazdaság vállalta a helyzetéből is adódó oroszlánrészt, de a vállalat dolgozói szakmai kötelezettségükön túl, tudományos és gyakorlati szempontból is egyaránt feljegyzendö és dicsérendő munkát végeztek ■— kitűnő eredménnyel. Ezt az állítását számokkal is alátámasztja Dancz Pál. az egri szőlő- és borkultúra kitűnő szakértője. Amikor a Borfor- galmi Vállalat 1953-ban az elhanyagolt szőlőterületeket kezelésébe kapta, a foghíjas, erőtlen talajon levő szőlőtőkék holdanként 6,2 mázsa átlagot terínetf"'r A tervszerű talajjavítás és a szakszerű szőlőművelés következtében úgyanezeken a területeken 1958—1959-bén az átlagtermés 30,2 mázsára ugrott. de akadtak olyan részek is (például a Merengő úti üzemegység az almagyari részen), ahol az átlagtermés 58- 60 mázsára szökött fel. — A meglevő szőlőterületek felújítása után a szőlőtelepítéséket gondos kutatómunka előzte meg — mondja Danes Pál. — Meg kell említeni e Központi Szőlészeti Kutatóin, bézetet is. Az általuk előkészi tett szőlészeti monográfia sol tekintetben szolgált útmutatóul. A szőlőtelepítési progran egyik fontos lépése ma az Eged és környéke történelmi szőlőKultúrájának a feltámasztása. Nemcsak azért, mert az Eged oldalában egészen 1880-as évekig (akkor pusztította ki az Egeden a filoxéra a szőlőt) a legnemesebb bikavért adó szőlőfajták tenyésztek, hanem azért is, mivel az Eged Eger városának, az egri történelmi borvidéknek látképét és egyéniségét külön hangsúlyozza, jellegzetessé teszi. Az Eged jelentős része ma már nem cserjétől, gaztól borított, hanem a merész és nagy munka eredményeként bikavért csórd i tó vesszők díszlenek a talajon. J Most tehát csupán évek kér- ’ dése és a kopár, cserjés mezők helyét virágzó szőlők veszik át, s a szőlőskertekben újra teremnek majd a legkitűnőbb szőlőfajták, amikből a legmodernebb technikai eljárásokkal, a leggondosabb kezelés mellett érlelik ki a világhírét visszaszerző és öregbítő egri bikavért. — Bizonyára jólesik az egriéknek tudni: az Eged lábánál két mesterséges tó létesült és másfél kilométeres vízvezetéken látják el az egédi szőlőhegyet vízzel. Az Egeden születik még napjainkban az ország legmagasabb szőlőtelepítése — 460 méterrel a tenger szintje felett. Az is az itt tevékenykedő szakemberek munkáját dicséri, hogy az eredés az Egeden telepített szőlőknél 94 százalékos, tehát nem igaz az a régi állítás, hogy az Eged csak cserjésnek „használható“. — A szőlőművelés „anyagellátási, fuvarozási kérdéseit’’ az Egeden drótkötélpálya oldja meg. Amit a technika itt nyújthat a dolgozók fáradozásainak megkönnyítésére, azt biztosítja a jó szervező munkát végző állami gazdaság. A reprezentatív egedi telepítés mellett Egerszalók, Egerszólát határában folyik több száz holdas telepítés. Eger és Egerbakta között, az egri Vécsey- völgyben és a Merengő-része- ken. A telepítések eredményei kitűnőek, 96—98 százalékos sredést mutatnak. — Az egri szőlőgazdaság jelenleg mintegy 1500 holdnyi területen gazdálkodik. Ebben a számban a telepítés alatt álló részek is szerepelnek. Ezeken a részeken az elavult termelési és művelési módszereket fo-^ kozatcsan és tervszerűen fel-| váltják a gépek. Már az üzem-? egységekben, mint például a; Vécsey-völgyi hideg-meleg? folyóvizes munkásszállások-" ban laknak a dolgozók és az| üzemegységek villamosítása is? megvalósult. Az üzemegysé | gek fejlesztése folyamatos, a? haladás a közelmúlthoz képesti óriási. ' | A szőlőgazdaság közepén | élnek, modem épületekben a| dolgozók és a szőlőkul túrában! fontos hélyet foglaló vízellátási csőrendszeren keresztül törté-1 nik. | — Az egri történelmi borvi-i dék folyamatban levő rekonst-? rukciójával még csak egyik, de| igen fontos láncszemét ková-? csoljuk össze annak a célnak,| hogy az egri bor az egyik leg-§ előkelőbb helyet foglalhassa el? minőségileg és mennyiségileg | is a világpiacon. Szükséges,? hogy a megtermelt szőlő fel-| dólgozásához megfelelő bor-? gazdasági létesítmények is szü-I lessenek. Az egri borvidék? egyáltalán nem rendelkezett a" történelmi borvidéket megille-- tő és megkívánt borgazdasági" létesítményekkel. A felszaba- - dulás előtti időben sém a pa-? raszti kisgazda, sem az úri| birtokosok nem fordítottak kü-- lönös gondot, nem készültek és| sok esetben nem is készülhet-? tek fel a szőlő helyes feldől go-* zására, tárolására és — ami? igen fontos — a borok palacko-? zására. Ezen a téren is követ-; kezetes harc folyik a szakem-| berak részéről a nagyarányú! és már megvalósulásban állóterv végrehajtásában. — Ez irányú legfontosabb? létesítményünk — három éve? működik már — a bikavért. adó szőlőfajták feldolgozására épített korszerű üzemünk. A borgazdasági létesítmények egyik legjelentősebb állomása Egerben a borpalackozó * üzem megvalósítása, amelynek révén a nemes minőségű egri borok kerülhetnek palackozásra. A palackozó üzem legkorszerűbb géptípusok beállításával végzi ezt a munkát. — Az egri bor szerepe megnövekedett a piacon. A minőség erősödése annyit jelent, a fogyasztói kereslet — külföldi és belföldi viszonylatban egyaránt — megtöbbszöröződött. Ott tartunk, hogy az egri borvidék a kereslet kielégítését csak úgy tudja fedezni, ha a terméseredményeket minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt tovább növeljük. — Milyen fajtákból sajtoljuk a bikavért? Kadarka, nagyburgundi. medoc noir, cabernet és oporto fajtákat termelünk és telepítünk. A nemes fehér borokat pedig leányka, olasz rizling, muscát- othonell fajták adják. — Melyik borfajta a favorit a piacokon? Az egri bikavér, a medóc noir és a leányka — mondja Dancz Pál. Az egri bor ügyében a fejlődés Valóban óriási. Ha valaki, még az egri bennszülött is — kimegy az Ámyélcszalába és végignézi azokat a létesítményeket, amelyeket az állam az utóbbi pár évben — a foszlófalú, düledező borházak helyén épített — akkór elcsodálkozik. A létesítmények méretei lenyűgözlek: több kilométeres pincerendszer nyeli el a bükki lankák termését, hogy itt a tárolás, a kíérlelés megtörténhessék. Ez a pincerendszer nehéz tölgyfahordókkal van betelpítve, üvegbélóSes beton- hordók között, üvegvezetékeken szállítják a bort. Nemrég még sártengerben sorakoztak a boroshordókkal rakott kocsik, ma aszfalton gördül a szekér és a tehergépkocsi. A forgalom mindig élénk, mert az ámyék- szalai hatalmas pincerendszer valódi központja az egri borvidéknek. A külföldi piac ügyéről és a külföldiek érdeklődéséről kérdezzük Dancz Pált. — Nyugodtan állíthatom, hogy a világ minden részéből érdeklődnek boraink iránt. Különösen a bikavér és a medoc noir „a sláger’1. Svájc, Svédország, a Német Szövetségi Köztársaság. Csehszlovákia, Lengyelország, a Szovjetúnió, Anglia érdeklődik külkereskedelmi szerveinknél és viszi borainkat. De a világ minden tájáról kapunk ajánlatot. Neves külföldi, például francia szakemberek elismerőleg nyilatkoztak fejlődésünkről, boraink minőségéről. Ma az a helyzet, hogy mennyiségileg nem tudjuk kielégíteni a keresletet, de a féjlődés lehetővé teszi már a közeli években e tekintetben a kedvező változást. — 1959-ben mintegy nyolcezer vendég tekintette meg a pincészetet. Miniszterek, egyetemi tanárok, kereskedők és polgári foglalkozásúak, üzletemberek és diplomáciai képviselők jártak nálunk, nyilatkoztak elimeréssel az itt tapasztalt szőlő- és borkultúráról. A Iá-* togatások után leveleket írtak. Legutóbb a belga külkereskedelmi hivatal egy magasrangú tisztviselője írt hosszan arról, hogy véleménye hogyan alakult ki az itt látottakról és dicséretekkel tarkítva tesz összehasonlítást a külföldi pincegazdaságok és a nemes penésszel borított érlelő pincészeteink között. A nemzetközi borhivatal elnöke js elismerését fejezte ki az egri szőlő- és borkultúra irányában. Boraink az 1959-es nemzetközi borkiállításokon aranyérmeket nyertek. Nagyszerű sikert hozott Egernek a brüsszeli világkiállítás is. Befejezésül arról beszél Dancz Pál, hogy a borászati és műszaki gárda az egri Áliami Pincegazdaságban . mindent megtesz annak érdekében, hogy a 15 éves távlati terv az előre megállapított mértéken félüli eredményeket hozzon. És önmagáról nem szólt egy szót sem. Nem beszélt az évek óta folyó munkának arról az oldaláról, hogy a rekonstrukciós terv és a fejlesztési terv valósággá válása nagymértékben az ő nevéhez fűződik. Helyette — igen meggyőzően — a nagyszerű tények beszélnek. Farkas András Másf él évtized... A bélapátfalvi mészmű A bélapátfalvi cementgyár még a felszabadulás előtt épült, de ez a modem mészmű már a tizenöt év alkotásai közé tartozik. Gondok, elképzelések Egerben a színház átépítésének megkezdése előtt Bár hivatalos nyilatkozatok még nem nagyon hangzottak el, mégis egész Eger tudja, hogy nagy esemény készül a Gárdonyi Géza Színházban. Ez pedig nem más, mint az átépítés, korszerűsítés hatalmas munkája, amelynek tervezése már folyik és a kivitelezés ideje is egyré gyorsabban közeleg. És éppen a napok gyors múlása hozza mind közelebb az ezzel kapcsolatos megoldatlan problémák tisztázását, amélyék közül a legnagyobb: hol működjék, hol tartsa előadásait az építkezés tartama alatt a Gárdonyi Géza Színház. A szakemberek körében már számtalan lehetőség felmerült, de ezek közül mi most csak eggyel — a legújabbal — szeretnénk foglalkozni. Ez ugyanis azt mondja, hogy lenne egy olyan megoldás, amely szerint a színház ideiglenesen a volt trinitárius, vagy ahogy Egerben ma legtöbben ismerik, a „rossztemplombá” költözne be ideiglenesen. Az épület a műemlékvédelem jóvoltából lassan. visszanyeri már eredeti formáját, így a megyei tanácsnak csupán a belső rendbehozásról kellene gondoskodnia. A költségeket azonban nem kellene teljesen egyedül fedeznie, mert az ötlet szerint a színház visszaköltözése után az épületben mozit létesíthetnének, ami azt jelenti, hogy a Heves megyei Moziüzemi Vállalat ugyancsak támogatná anyagiakkal a belső építkezési munkák elvégzését. Az elképzelés megfontolásra méltó, annál is inkább, mert a rossztemplom ilyen módon történő belső rendbehozása kettős jót jelentene a városnak. Egyrészt nem veszítené el még időlegesen sem állandó társulatát, másrészt pedig a színház átépítése után, megoldódna a régi gond, a másik, nagyobb filmszínház létesítése is, amelynek megnyitására eddig sehogy sem találtak lehetőséget az illetékesek. A harmadikról, — amely csak valóban a szívek mélyén rejtegetett ötlet —, még korai lenne komolyabb szóval beszélni, bár megoldható lenne, hogy ugyanebben az épületben, a mozi alkalmankénti szüneteltetése árán is, otthont kaphatna a komoly zene, s a hangversenyeket szerető közönség is. Még egyszer: jó lenne, ha a színház, a mozi, a hangversenyek, általában az egész egri kulturális élet gondjait szívükön viselő illetékesek, valóban módot találnának a rossz- templom ilyen irányú kihasználására. Ha az egri közönség egyre nagyobb kultúrszomját figyelembe vesszük: a befektetett költségek kamatostól visszatérülnének rövid időn belül a kulturális színvonal további emelkedésében, s már ezért is érdemes minden lehetőséget megragadni az ötlet valóra váltásához. (w) A Heyde-ügy és ami mögötte van Nyugat-Németországban a közelmúltban letartóztatták dr. Werner Heyde orvost, aki a második világháborúban a koncentrációs táborokban ezreket küldött a halálba. A Heyde-ügy mind az előzményeket, mind a fejleményeket tekintve, általános érdeklődést váltott ki. De hogy világosan lássuk, miről is van szó tulajdonképpen, kísérjük végig a gyilkos orvos tevékenységének folyamatát, nyúljunk vissza a kezdethez. * 1939-ben Berlinben összehívták az orvosok és náci- funkcionáriusok konferenciáját, amelyen az euthanasia problémájával foglalkoztak. (Az euthanasia a gyógyíthatatlan betegek halálának fájdalommentes előkészítése orvosi beavatkozás által.) E konferencián, amelyen Hiller Is részt Tett, az eredeti rendeltetés mellett arról is tárgyaltak, hogy a közelgő világháborúban a birodalom számára szükségtelen elemeknek nem lehet többé életjogosúltsága. A konferencia nyolcvan részvevője között volt dr. Heyde professzor is. A háború kitörésére tehát megtették ilyen szempontból is az előkészületeket. És a második világháború " kezdetén hatályba lépett az „Aktion 14 F. 13” jelzésű titkos parancs, megkezdődött a halálbakül- dendők kiválogatása. Három ártatlan fedőnevű csoportot alakítottak. Az első csoport ; rendeltetése a meggyilkólan- idók gázzal történő elpusztítása volt, a másik a szállítással, a harmadik a kiválogatással kapcsolatos teendőket vette át. Ez utóbbi vezetője volt dr. Heyde SS orvos. A Héyde-féle csoport 1939- től 1943-ig több mint 80 ezer embert ölt meg gázzal, vagy injekcióval, majd az örökölt betegségű csecsemők és gyermekek kiirtásával foglalkoztak a hírhedt „gyermekakció” keretében. Dr. Heyde kivívta a nácik teljes elismerését, és mint szakértő, koncentrációs táborba került, ahol a letartóztatottak és a hadifoglyok halálbaküldését irányította. Dr. Heyde most már az eredeti betegeken kívül egészséges embereket, politikai foglyokat, hadifoglyokat, deportáltakat ítélt halálra. 1941-ben például, mint elmegyógyász jelent meg egy bizottság élén Dachauban, egy nap alatt 100 hadifoglyot választott ki és bár politikai foglyok voltak, gázhalálba küldte őket. 1945 tavaszán, röviddel a háború befejezése előtt Heyde dr. Dániába menekült és több magasrangú nácival együtt orvosi gyakorlatot folytatott. Az angolok egy idő után mégis felfedezték az „euthanasia professzort” és letartóztatták. 1947-ben a Nürnbergben tartott orvosperen kellett volna részt vennie, útközben azonban Würzburgnál megszökött. 1949-ben elérkezettnek látta az időt, hogy a fasiszta állam- apparátussal rendelkező Német Szövetségi Köztársaságban egzisztenciát teremtsen. Előbb, mint sportorvos ténykedett, majd régi jó barátja, egy kipróbált náci segítségével törvényszéki orvos, ezt követően pedig körzeti biztosítóintézeti főszakértő lett. Dr. Sawade (eredeti nevét ugyanis letagadta és ezen a néven működött), akit a Schleswig- Holstein-i biztosító intézet „lelkiismeretes tevékenységéért” 300 000 márka .jutalommal ajándékozott meg, az általa kiállított hivatalos szakvéleményekben mindig azt állapította meg, hogy a kérelmezők egészségügyi állapota nem jogosít járadékra. De dr. Sawade — Heyde túllőtt a célon. Legutóbb egy ízben szakvéleményében egy asszonyt munkaképesnek ítélt meg. És amikor az sími kezdett, felszólította, hogy hagyja abba a szimulálást. Ám, mire a szakvélemény postafordultával a biztosító intézethez megérkezett, a teljesen „munkaképes” asszony már nem volt az élők soraiban. Elég az hozzá, hogy végül is, az 1947 óta körözött Werner Heyde doktor, aki évek hosszú során át a hamis Sawade néven élt, börtönbe került. A rendőrségen hazugsággal kezdte: azt állította, hogy a legutóbbi napoktól eltekintve, nem tudott körözéséről. Számunkra mindenesetre úgy vetődik fel a kérdés, hogy a sokszoros gyilkos náci orvos hogyan lehetett egészen a legutóbbi időkig egészségügyi főszakértő? És amikor kitudódott az ügy, kinek az érdekében akarták homályban tartani? Miért adtak ki a hatóságok előbb olyan utasításokat, hogy ne szellőztessék a leleplezést? Egy müncheni professzor már öt évvel ezelőtt feltárta az illetékes törvényszékkel Heyde bűnös, embertelen üzelmeit, de a levélírót „megpuhították64 és a törvényszéki elnök azt közölte vele, hogy „hivatalból nincs módja eljárni”. Hát miféle jogállam az, ahol hivatalból nincs jog eljárni egy országosan körözött gyilkossal szemben? Amikor az ügy mégis napfényre került, a magasabb körök véleménye az volt, hogy az esetet, mint orvosi ténykedést értékelj ék-fejtegessék és az ne lépje túl egy jogi vita kereteit. És amikor már nem lehetett az ügyet eltussolni és a szociáldemokrata párt egy parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését javasolta, az Adenauer-párti CDU kereszténydemokratapárti többség ezt nem szavazta meg. A gyilkos Heyde most a würzburgi fegyházban ül. ügye aktái azonban a különböző ügyészségek és bíróságok között vándorolnak. Ugyanis a hatóságok közül egyik sem tartja magát illetékesnek és mindegyik megpróbálja a másikra hárítani a roppant kényelmetlen ügy lebonyolítását. Gémes Mikid«
