Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-05 / 55. szám

/ 15*0. Március 5., szombat népújság Hogyan születik újjá az egri történelmi borvidék Egri történelmi borvidék ... Ezt a kifejezést az elmúlt na­pokban hallottam újra ég már értem lassacskán ennek a há­rom tömör szónak a tartalmát, földrajzilag az egri határ: az Egedet, meg a híres egri dű­lőket jelenti, de ide sorolnak Ostoros, Novaj. Noszvaj, Mak­iár, Andornak, Kistálya, Kere- csend, Demjén, Egerbakta, Fel­német, Egerszalók dombjai, szőlősorai, szőlőtőkéi is. Azért tehát, hogy erről az egri történelmi borvidékről és a vele való foglalkozásról hi­teles képet kapjunk, megkeres­tük Dancz Pált, az Eger— Gyöngyösvidéki Állami Pince- gazdaság egri vezetőjét, aki nagy szakértelemmel ég az ügy iránti rajongással — sze­retettel tájékoztatott bennün- két a hamisítatlanul fontos egri Kérdésről. Amit tőle hal­lottunk, az megdobogtatja a leglassúbb járású lokálpatrióta szívét is és egyben tanúbizony­ság is arra. hogy az állam az egri borok ügyében — érdeké- bén milyen nagyszerű távlato­kat nyit és valósit meg. — A felszabadult Magyaror­szág 1945-ben már egy megle­hetősen elmaradott és leszegé- nyedétt szőlőkultúrát örökölt az úri Magyarországtól. Az ér­tékesítési válságok, a háborús évek okózta károk, a termelé­si kedvteleftség magyarázzák azt a helyzetet, amelyben az egri és környékbeli szőlőbiíto* késók nem sokat törődtek a fejlődéssel és a fejlesztéssel. A kiöregedett szőlőket nem újították, új telepítéssel nem gondoltak. Ennek a sokrétű feladatnak a megoldása várt ránk. A felszabadulás utáni első évtizedben az ipari fejlődés mögött lema­radt a mezőgazdaság fejlődése és ezen belül is kullogott a szőlőikultúra. Pedig az egri bor kitűnő valuta és nem egy kül­földi verseny és kiállítás, kongresszus, díjazás mutatja, hogy az egri bornak igen elő­kelő hely jut a világ asztalain és a szakemberek tudatában. ^Néhány éWel ezelőtt azonban komoly fordulat, állott be az egri borvidék kérdésében. Az egri borvidék szakemberei, ve­zetői, az államigazgatás fele­lős szervei — élükön a párt­szervekkel — kidolgozták az egri, borvidék 15 éves távlati fejlesztési tervét. Éveikkel ez­előtt folyt a felmérés: hogyan kell a meglevő szőlőtermő te­rületeket megmenteni a szőlő­kultúrának, hogyan kell a tő­kehiányokat pótolni, hogyan lehet és kell a talajerő után­pótlását megoldani — figye- lembevéve a talajszerkezetet és szőlőfajtát — hogy aztán megindulhasson a tervszer!, az egri borvidék sajátosságai­nak és jellegének teljesen megfelelő telepítés. — Szerénytelenség nélkül kell megállapítanom — hang­súlyozta Dancz Pál —, hogy ebben a munkában az állami pincegazdaság vállalta a hely­zetéből is adódó oroszlánrészt, de a vállalat dolgozói szakmai kötelezettségükön túl, tudomá­nyos és gyakorlati szempont­ból is egyaránt feljegyzendö és dicsérendő munkát végeztek ■— kitűnő eredménnyel. Ezt az állítását számokkal is alátámasztja Dancz Pál. az eg­ri szőlő- és borkultúra kitűnő szakértője. Amikor a Borfor- galmi Vállalat 1953-ban az el­hanyagolt szőlőterületeket ke­zelésébe kapta, a foghíjas, erőtlen talajon levő szőlőtőkék holdanként 6,2 mázsa átlagot terínetf"'r A tervszerű talajjavítás és a szakszerű szőlőművelés következtében úgyanezeken a területeken 1958—1959-bén az átlagtermés 30,2 mázsára ug­rott. de akadtak olyan részek is (például a Merengő úti üzemegység az almagyari ré­szen), ahol az átlagtermés 58- 60 mázsára szökött fel. — A meglevő szőlőterületek felújítása után a szőlőtelepíté­séket gondos kutatómunka előzte meg — mondja Danes Pál. — Meg kell említeni e Központi Szőlészeti Kutatóin, bézetet is. Az általuk előkészi tett szőlészeti monográfia sol tekintetben szolgált útmutató­ul. A szőlőtelepítési progran egyik fontos lépése ma az Eged és környéke történelmi szőlőKultúrájának a feltámasz­tása. Nemcsak azért, mert az Eged oldalában egészen 1880-as évekig (akkor pusztította ki az Egeden a filoxéra a szőlőt) a legnemesebb bikavért adó sző­lőfajták tenyésztek, hanem azért is, mivel az Eged Eger városának, az egri történelmi borvidéknek látképét és egyé­niségét külön hangsúlyozza, jellegzetessé teszi. Az Eged je­lentős része ma már nem cser­jétől, gaztól borított, hanem a merész és nagy munka ered­ményeként bikavért csórd i tó vesszők díszlenek a talajon. J Most tehát csupán évek kér- ’ dése és a kopár, cserjés me­zők helyét virágzó szőlők ve­szik át, s a szőlőskertekben új­ra teremnek majd a legkitű­nőbb szőlőfajták, amikből a legmodernebb technikai eljá­rásokkal, a leggondosabb ke­zelés mellett érlelik ki a vi­lághírét visszaszerző és öreg­bítő egri bikavért. — Bizonyára jólesik az egri­éknek tudni: az Eged lábánál két mesterséges tó létesült és másfél kilométeres vízvezeté­ken látják el az egédi szőlő­hegyet vízzel. Az Egeden szü­letik még napjainkban az or­szág legmagasabb szőlőtelepí­tése — 460 méterrel a tenger szintje felett. Az is az itt te­vékenykedő szakemberek mun­káját dicséri, hogy az eredés az Egeden telepített szőlőknél 94 százalékos, tehát nem igaz az a régi állítás, hogy az Eged csak cserjésnek „használható“. — A szőlőművelés „anyagel­látási, fuvarozási kérdéseit’’ az Egeden drótkötélpálya oldja meg. Amit a technika itt nyújthat a dolgozók fáradozá­sainak megkönnyítésére, azt biztosítja a jó szervező mun­kát végző állami gazdaság. A reprezentatív egedi telepítés mellett Egerszalók, Egerszólát határában folyik több száz holdas telepítés. Eger és Eger­bakta között, az egri Vécsey- völgyben és a Merengő-része- ken. A telepítések eredményei kitűnőek, 96—98 százalékos sredést mutatnak. — Az egri szőlőgazdaság je­lenleg mintegy 1500 holdnyi területen gazdálkodik. Ebben a számban a telepítés alatt álló részek is szerepelnek. Ezeken a részeken az elavult termelé­si és művelési módszereket fo-^ kozatcsan és tervszerűen fel-| váltják a gépek. Már az üzem-? egységekben, mint például a; Vécsey-völgyi hideg-meleg? folyóvizes munkásszállások-" ban laknak a dolgozók és az| üzemegységek villamosítása is? megvalósult. Az üzemegysé | gek fejlesztése folyamatos, a? haladás a közelmúlthoz képesti óriási. ' | A szőlőgazdaság közepén | élnek, modem épületekben a| dolgozók és a szőlőkul túrában! fontos hélyet foglaló vízellátási csőrendszeren keresztül törté-1 nik. | — Az egri történelmi borvi-i dék folyamatban levő rekonst-? rukciójával még csak egyik, de| igen fontos láncszemét ková-? csoljuk össze annak a célnak,| hogy az egri bor az egyik leg-§ előkelőbb helyet foglalhassa el? minőségileg és mennyiségileg | is a világpiacon. Szükséges,? hogy a megtermelt szőlő fel-| dólgozásához megfelelő bor-? gazdasági létesítmények is szü-I lessenek. Az egri borvidék? egyáltalán nem rendelkezett a" történelmi borvidéket megille-- tő és megkívánt borgazdasági" létesítményekkel. A felszaba- - dulás előtti időben sém a pa-? raszti kisgazda, sem az úri| birtokosok nem fordítottak kü-- lönös gondot, nem készültek és| sok esetben nem is készülhet-? tek fel a szőlő helyes feldől go-* zására, tárolására és — ami? igen fontos — a borok palacko-? zására. Ezen a téren is követ-; kezetes harc folyik a szakem-| berak részéről a nagyarányú! és már megvalósulásban álló­terv végrehajtásában. — Ez irányú legfontosabb? létesítményünk — három éve? működik már — a bikavért. adó szőlőfajták feldolgozásá­ra épített korszerű üzemünk. A borgazdasági létesítmények egyik legjelentősebb állomása Egerben a borpalackozó * üzem megvalósítása, amelynek révén a nemes minőségű egri borok kerülhetnek palackozásra. A palackozó üzem legkorszerűbb géptípusok beállításával végzi ezt a munkát. — Az egri bor szerepe meg­növekedett a piacon. A minő­ség erősödése annyit jelent, a fogyasztói kereslet — külföl­di és belföldi viszonylatban egyaránt — megtöbbszöröző­dött. Ott tartunk, hogy az egri borvidék a kereslet kielégíté­sét csak úgy tudja fedezni, ha a terméseredményeket minő­ségi és mennyiségi szempont­ból egyaránt tovább növeljük. — Milyen fajtákból sajtol­juk a bikavért? Kadarka, nagyburgundi. medoc noir, cabernet és oporto fajtákat termelünk és telepítünk. A ne­mes fehér borokat pedig le­ányka, olasz rizling, muscát- othonell fajták adják. — Melyik borfajta a favorit a piacokon? Az egri bikavér, a medóc noir és a leányka — mondja Dancz Pál. Az egri bor ügyében a fej­lődés Valóban óriási. Ha va­laki, még az egri bennszülött is — kimegy az Ámyélcszalába és végignézi azokat a létesítmé­nyeket, amelyeket az állam az utóbbi pár évben — a foszló­falú, düledező borházak he­lyén épített — akkór elcsodál­kozik. A létesítmények méretei lenyűgözlek: több kilométeres pincerendszer nyeli el a bükki lankák termését, hogy itt a tárolás, a kíérlelés megtör­ténhessék. Ez a pincerendszer nehéz tölgyfahordókkal van betelpítve, üvegbélóSes beton- hordók között, üvegvezetékeken szállítják a bort. Nemrég még sártengerben sorakoztak a bo­roshordókkal rakott kocsik, ma aszfalton gördül a szekér és a tehergépkocsi. A forgalom mindig élénk, mert az ámyék- szalai hatalmas pincerendszer valódi központja az egri bor­vidéknek. A külföldi piac ügyéről és a külföldiek érdek­lődéséről kérdezzük Dancz Pált. — Nyugodtan állíthatom, hogy a világ minden részéből érdeklődnek boraink iránt. Kü­lönösen a bikavér és a medoc noir „a sláger’1. Svájc, Svéd­ország, a Német Szövetségi Köztársaság. Csehszlovákia, Lengyelország, a Szovjetúnió, Anglia érdeklődik külkereske­delmi szerveinknél és viszi bo­rainkat. De a világ minden tájáról kapunk ajánlatot. Ne­ves külföldi, például francia szakemberek elismerőleg nyi­latkoztak fejlődésünkről, bo­raink minőségéről. Ma az a helyzet, hogy mennyiségileg nem tudjuk kielégíteni a ke­resletet, de a féjlődés lehetővé teszi már a közeli években e te­kintetben a kedvező változást. — 1959-ben mintegy nyolc­ezer vendég tekintette meg a pincészetet. Miniszterek, egye­temi tanárok, kereskedők és polgári foglalkozásúak, üzlet­emberek és diplomáciai képvi­selők jártak nálunk, nyilatkoz­tak elimeréssel az itt tapasztalt szőlő- és borkultúráról. A Iá-* togatások után leveleket írtak. Legutóbb a belga külkereske­delmi hivatal egy magasrangú tisztviselője írt hosszan arról, hogy véleménye hogyan ala­kult ki az itt látottakról és dicséretekkel tarkítva tesz összehasonlítást a külföldi pin­cegazdaságok és a nemes penésszel borított érlelő pincé­szeteink között. A nemzetközi borhivatal elnöke js elismerését fejezte ki az egri szőlő- és borkultúra irányában. Boraink az 1959-es nemzetközi borkiállításokon aranyérmeket nyertek. Nagy­szerű sikert hozott Egernek a brüsszeli világkiállítás is. Befejezésül arról beszél Dancz Pál, hogy a borászati és műszaki gárda az egri Áliami Pincegazdaságban . mindent megtesz annak érdekében, hogy a 15 éves távlati terv az előre megállapított mértéken félüli eredményeket hozzon. És önmagáról nem szólt egy szót sem. Nem beszélt az évek óta folyó munkának arról az oldaláról, hogy a rekonstrukci­ós terv és a fejlesztési terv valósággá válása nagymérték­ben az ő nevéhez fűződik. Helyette — igen meggyőzően — a nagyszerű tények beszélnek. Farkas András Másf él évtized... A bélapátfalvi mészmű A bélapátfalvi cementgyár még a felszabadulás előtt épült, de ez a modem mészmű már a tizenöt év alkotásai közé tartozik. Gondok, elképzelések Egerben a színház átépítésének megkezdése előtt Bár hivatalos nyilatkozatok még nem nagyon hangzottak el, mégis egész Eger tudja, hogy nagy esemény készül a Gárdonyi Géza Színházban. Ez pedig nem más, mint az átépí­tés, korszerűsítés hatalmas munkája, amelynek tervezése már folyik és a kivitelezés ideje is egyré gyorsabban kö­zeleg. És éppen a napok gyors múlása hozza mind közelebb az ezzel kapcsolatos megoldat­lan problémák tisztázását, amélyék közül a legnagyobb: hol működjék, hol tartsa elő­adásait az építkezés tartama alatt a Gárdonyi Géza Szín­ház. A szakemberek körében már számtalan lehetőség fel­merült, de ezek közül mi most csak eggyel — a legújabbal — szeretnénk foglalkozni. Ez ugyanis azt mondja, hogy len­ne egy olyan megoldás, amely szerint a színház ideiglenesen a volt trinitárius, vagy ahogy Egerben ma legtöbben ismerik, a „rossztemplombá” költözne be ideiglenesen. Az épület a műemlékvédelem jóvoltából lassan. visszanyeri már eredeti formáját, így a megyei tanács­nak csupán a belső rendbeho­zásról kellene gondoskodnia. A költségeket azonban nem kel­lene teljesen egyedül fedeznie, mert az ötlet szerint a színház visszaköltözése után az épület­ben mozit létesíthetnének, ami azt jelenti, hogy a Heves me­gyei Moziüzemi Vállalat ugyan­csak támogatná anyagiakkal a belső építkezési munkák elvég­zését. Az elképzelés megfontolásra méltó, annál is inkább, mert a rossztemplom ilyen módon tör­ténő belső rendbehozása ket­tős jót jelentene a városnak. Egyrészt nem veszítené el még időlegesen sem állandó társulatát, másrészt pedig a színház átépítése után, megol­dódna a régi gond, a másik, nagyobb filmszínház létesítése is, amelynek megnyitására ed­dig sehogy sem találtak lehe­tőséget az illetékesek. A harmadikról, — amely csak valóban a szívek mélyén rejtegetett ötlet —, még korai lenne komolyabb szóval be­szélni, bár megoldható lenne, hogy ugyanebben az épület­ben, a mozi alkalmankénti szüneteltetése árán is, otthont kaphatna a komoly zene, s a hangversenyeket szerető kö­zönség is. Még egyszer: jó lenne, ha a színház, a mozi, a hangverse­nyek, általában az egész egri kulturális élet gondjait szívü­kön viselő illetékesek, valóban módot találnának a rossz- templom ilyen irányú kihasz­nálására. Ha az egri közönség egyre nagyobb kultúrszomját figyelembe vesszük: a befek­tetett költségek kamatostól visszatérülnének rövid időn belül a kulturális színvonal további emelkedésében, s már ezért is érdemes minden lehe­tőséget megragadni az ötlet valóra váltásához. (w) A Heyde-ügy és ami mögötte van Nyugat-Németországban a közelmúltban letartóztatták dr. Werner Heyde orvost, aki a második világháborúban a koncentrációs táborokban ez­reket küldött a halálba. A Heyde-ügy mind az előzmé­nyeket, mind a fejleményeket tekintve, általános érdeklődést váltott ki. De hogy világosan lássuk, miről is van szó tulaj­donképpen, kísérjük végig a gyilkos orvos tevékenységének folyamatát, nyúljunk vissza a kezdethez. * 1939-ben Berlinben össze­hívták az orvosok és náci- funkcionáriusok konferen­ciáját, amelyen az euthanasia problémájával foglalkoztak. (Az euthanasia a gyógyíthatat­lan betegek halálának fájda­lommentes előkészítése orvosi beavatkozás által.) E konfe­rencián, amelyen Hiller Is részt Tett, az eredeti rendeltetés mellett arról is tárgyaltak, hogy a kö­zelgő világháborúban a biro­dalom számára szükségtelen elemeknek nem lehet többé életjogosúltsága. A konferen­cia nyolcvan részvevője között volt dr. Heyde professzor is. A háború kitörésére tehát megtették ilyen szempontból is az előkészületeket. És a má­sodik világháború " kezdetén hatályba lépett az „Aktion 14 F. 13” jelzésű titkos parancs, megkezdődött a halálbakül- dendők kiválogatása. Három ártatlan fedőnevű csoportot alakítottak. Az első csoport ; rendeltetése a meggyilkólan- idók gázzal történő elpusztítá­sa volt, a másik a szállítással, a harmadik a kiválogatással kapcsolatos teendőket vette át. Ez utóbbi vezetője volt dr. Heyde SS orvos. A Héyde-féle csoport 1939- től 1943-ig több mint 80 ezer embert ölt meg gázzal, vagy injekcióval, majd az örökölt betegségű csecsemők és gyer­mekek kiirtásával foglalkoz­tak a hírhedt „gyermekakció” keretében. Dr. Heyde kivívta a nácik teljes elismerését, és mint szakértő, koncentrációs táborba került, ahol a letar­tóztatottak és a hadifoglyok halálbaküldését irányította. Dr. Heyde most már az eredeti betegeken kívül egészséges embereket, politikai foglyokat, hadifoglyokat, deportáltakat ítélt halálra. 1941-ben például, mint elmegyógyász jelent meg egy bizottság élén Dachauban, egy nap alatt 100 hadifoglyot választott ki és bár politikai foglyok voltak, gázhalálba küldte őket. 1945 tavaszán, röviddel a há­ború befejezése előtt Heyde dr. Dániába menekült és több magasrangú nácival együtt or­vosi gyakorlatot folytatott. Az angolok egy idő után mégis felfedezték az „euthanasia pro­fesszort” és letartóztatták. 1947-ben a Nürnbergben tar­tott orvosperen kellett volna részt vennie, útközben azon­ban Würzburgnál megszökött. 1949-ben elérkezettnek látta az időt, hogy a fasiszta állam- apparátussal rendelkező Né­met Szövetségi Köztársaság­ban egzisztenciát teremtsen. Előbb, mint sportorvos tény­kedett, majd régi jó barátja, egy kipróbált náci segítségével törvényszéki orvos, ezt köve­tően pedig körzeti biztosító­intézeti főszakértő lett. Dr. Sawade (eredeti nevét ugyan­is letagadta és ezen a néven működött), akit a Schleswig- Holstein-i biztosító intézet „lelkiismeretes tevékenységé­ért” 300 000 márka .jutalommal ajándékozott meg, az általa kiállított hivatalos szakvéle­ményekben mindig azt állapí­totta meg, hogy a kérelmezők egészségügyi állapota nem jo­gosít járadékra. De dr. Sawade — Heyde túl­lőtt a célon. Legutóbb egy íz­ben szakvéleményében egy asszonyt munkaképesnek ítélt meg. És amikor az sími kezdett, felszólította, hogy hagyja abba a szimulálást. Ám, mire a szakvélemény postafordultával a biztosító intézethez megér­kezett, a teljesen „munkaké­pes” asszony már nem volt az élők soraiban. Elég az hozzá, hogy végül is, az 1947 óta körözött Werner Heyde doktor, aki évek hosszú során át a hamis Sawade né­ven élt, börtönbe került. A rendőrségen hazugsággal kezdte: azt állította, hogy a legutóbbi napoktól eltekintve, nem tudott körözéséről. Számunkra mindenesetre úgy vetődik fel a kérdés, hogy a sokszoros gyilkos náci orvos hogyan lehetett egészen a leg­utóbbi időkig egészségügyi fő­szakértő? És amikor kitudódott az ügy, kinek az érdekében akar­ták homályban tartani? Mi­ért adtak ki a hatóságok előbb olyan utasításokat, hogy ne szellőztessék a leleplezést? Egy müncheni professzor már öt évvel ezelőtt feltárta az il­letékes törvényszékkel Heyde bűnös, embertelen üzelmeit, de a levélírót „megpuhították64 és a törvényszéki elnök azt közölte vele, hogy „hivatalból nincs módja eljárni”. Hát mi­féle jogállam az, ahol hivatal­ból nincs jog eljárni egy or­szágosan körözött gyilkossal szemben? Amikor az ügy mégis nap­fényre került, a magasabb kö­rök véleménye az volt, hogy az esetet, mint orvosi tényke­dést értékelj ék-fejtegessék és az ne lépje túl egy jogi vita kereteit. És amikor már nem lehetett az ügyet eltussolni és a szociáldemokrata párt egy parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését javasolta, az Adenauer-párti CDU keresz­ténydemokratapárti többség ezt nem szavazta meg. A gyilkos Heyde most a würzburgi fegyházban ül. ügye aktái azonban a külön­böző ügyészségek és bíróságok között vándorolnak. Ugyanis a hatóságok közül egyik sem tartja magát illetékesnek és mindegyik megpróbálja a má­sikra hárítani a roppant ké­nyelmetlen ügy lebonyolítását. Gémes Mikid«

Next

/
Thumbnails
Contents