Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

t

népCjság

I960, in-'reins 31., csütörtök

De jó lenne !

Ezzel a sóhajtással nyugtázta sok háziasszony és dolgozó nő azt a kis táblát, mely a vendéglátóipari napok alkalmával az egyik egri cukrászdában csábítóan fogadta. Mert azon a táblán félkész süteményeket hirdettek. Töltetlen csokoládétorta 16 forintért, töltetlen habrolló 75 fillérért, krémeslepény tésztája 8,50-ért, és így tovább. Mikor az ember ránézett, rögtön az jutott az eszébe, milyen jó lenne a közeledő nyárban megszabadulni a sütéstől! Elmennénk pénteken a cukrászdába, megrendelnénk a sütemény töltetlen tésztáját, vasárnap délelőtt csak kikavarnánk gyorsan a krémet, megtöltenénk a süteményt. Reménykedünk abban, hogy a Vendéglátóipari Vállalat mérlegeli, mit jelent egy dolgozó édesanya számára, ha időt takarít meg a sütéssel, s nemcsak „kiállitja”, de „tartósítja” is az elgondolását a félkész torták és sütemények árusítását.

... De jó volna!

(Idám)

— KÁTKAI FERENCNÉ országgyűlési képviselő szombaton délelőtt 8—12-ig fogadónapot tart Egerben, a nő- tanácsnál. (Szakszervezeti Székház, II. emelet.)- FELSZABADULÁSUNK 15. évfordulója alkalmából az MSZBT az egri megyei Művelődési Házban képkiállítást, a Pedagógiai Főiskola melletti vitrinben pedig iparművészeti kiállítást rendezett. A kiállítások, amelyek egész nap megtekinthetők, a Szovjetunió mező- gazdaságának, iparának és iparművészeiének legújabb eredményeit mutatják be.

— A tarnazsadAnyi

KISZ-fiatalok nagy sikerrel mutatták be Garcia Lorca: A csodálatos vargáné című színművét. Ügy tervezik, hogy más községekben is elő- ' adják a darabot és a bevételből rádiót s egyéb felszerelési tárgyakat vásárolnak a KISZ- helyiség számára.- HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 15. évfordulója alkalmából nyereségrészesedésosztással egybekötött ünnepséget rendez az Egri Faipari Vállalat április 1-én, este fél hétkor, a vállalat Knézich Károly u. 38. szám alatti ebédlőtermében.

— HÉTFŐN ünnepélyes taggyűlés keretében kerültek kiosztásra a gyöngyösi Városi Művelődési Ház klubjában az „Ifjúság a szocializmusért”- emlékérmek és oklevelek a pedagógus KISZ-szervezet tagjai között.- A MIND NAGYOBB arányú útépítéssel egy időben, tovább folyik Poroszlón a járdaépítés is. Jelenleg a vasútállomáshoz vezető útszakaszon építenek járdát, előregyártott betonlapokból.

— A GYÖNGYÖSI II. sz. iskola úttörői a felszabadulási kulturális versenybe, többek között felszabadulási em. lékalbum-készítéssel is beneveztek. Az albumot először az iskola áprilisi kiállításán, majd a városi múzeum kiállításán is bemutatják.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Fényes esküvő EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az 57-es riport GYÖNGYÖSI PUSKIN

Horgász a pácban (szélesv.) HATVANI KOSSUTH Két fiú, egy kislány HEVES

Nincs előadás FÜZESABONY Fiú vagy lány pétervasára Nincs előadás

Egerben este 7 órakor:

A csodálatos vargáné és Don Perlimplin

(Bianco-bérlet)

Hatvanban (honvédség) este 6 ó: kormos cg

A népművelés egri tapasztalatai

TAVALY, KORAÖSSZEL

alakult meg Egerben az isko- lánkívüli népművelési munka és művészeti élet összehangolására a kulturális bizottság. Határozott tervvel és elismerésre méltó szándékkal vágott neki a bizottság az 1959/60. tanévben folyó programnak. Egy fél évvel a kezdeti sikerek után, megkerestük a kulturális bizottság titkárát, Kiss Istvánt, a városi tanács művelődési osztályán, és közvetlen munkatársát, Szőllősi Gyulánét, mondanák el az eredményeket és a problémákat, amelyeket a fél esztendő ezen a munkaterületen felszínre hozott.

— A kulturális bizottság aktív munkát fejt ki — hangsúlyozza Kiss István. — Minden hónapban összeül, beszámoltatja a városban működő kulturális vezetőket, a Művelődési Ház és az SZMT kultúrotthon vezetőit, egyeztetni a programokat és a hasznos javaslatokkal segítik a tervek valóra váltását.

Az elmúlt félévben a színházban komoly zenei hangversenyek zajlottak le. jelentős közönségsikerrel — mondja Szőllősi Gyuláné. — A hangversenyek közönsége tömör volt. nem néhány kényszeredett ember ült a nézőtéren, ha nem a zenei élet iránt fogé kony, érdeklődő, és a zené szerető-értő publikum szerve ződik lassan ebben a város ban. Ez bizonyos fokig a cél tudatos, nevelő munkának a eredménye, amelyet a külön böző kulturális szervek fejte nek ki a városban.

— Nem szabad figyelmen ki vül hagynunk az egri irodai mj színpad múlt őszi sikerei

sem. Igaz, hogy fővárosi mű vészek adtak két alkalomma nívós műsort, de a két si keres est nyomán most új be feléled a kezdeményező erő a irodalmi színpad vezetőségé ben.

ÖNTEVÉKENY SZÍNJÁT SZÓINK — az SZMT kultúr otthonban elsősorban — szói galmas munkával készülnek Hámán Kató kulturális sereg szemlére.

Az egri zeneiskola hangle mezekről hangversenyeket a és a spontán művészi élvezete megtoldja azzal a pedagógia val. hogy a zenekari művekrő szerzőikről élvezetes formába tartanak előadást a zeneiskol tanárai.

Kozma Györgyné szorgalma vezetésével bábjátszó csopor alakult és működik. Előadásai igen látogatottak.

— Az énekkari kultúrárc külön kell beszélnünk — föl} tatja Szőllősi Gyuláné. — Egei . ben több. nem is egészen s: • kertelen és eredménytelen ki •

sérlet után ismét fellendülni látszik ez a tömegmozgalom. Az SZMT kultúrotthon keretén belül szorgalmasan dolgozik, és készül műsoraira az ifjúmunkás énekkar, tagjai ipari tanulók. Itt külön ki kell emelnünk Nyíri József munkásságát, aki nagy lelkesedéssel és szorgalommal készíti elő énekkarát a jelentős ünnepeken történő szereplésekre és a Hámán Kató kulturális seregszemlén való részvételre. Nemcsak helyi elismerésben részesült eddig az énekkar, Budapesten is jelentős sikerük volt az elmúlt évben és a versenyben szép helyezést értek el.

A zeneiskolában szervezés alatt áll a zenekar ügye. Remélhetőleg a megfelelő erők összefogása után elindul itt is a szorgalmas és nívós munka.

AZ ISKOLÁNK ÍVÜLI népművelés egyik legfontosabb feladatát látja az ismeretterjesztő munkában a kulturális bizottság. Jelenleg két ismeretterjesztő mozi működik Egerben: az egyik a SZOT kultúr- házában. a másik a Művelődési Házban. Változatos filmműsorunk vonzza a közönséget: gazdag filmanyaggal mutatják be az érdeklődőknek a távoli országokat, azok földrajzi és táji szépségeit, népességét, életét, művészetét és az országok nevezetességeit.

— A Makiári úti iskolában újszerű megoldással kísérletezem — mondja Szőlősi Gyuláné. — Hathetes zenei ismeretterjesztő tanfolyamot indítok. Népszerű és közérthető formában akarom levinni a zeneirodalom anyagát a zenében járatlan emberekhez: magyarázat és bevezetés után magnetofonról lejátszom azokat az alkotásokat, amelyek egy ilyen tanfolyam során érthetőkké válnak a hallgatóság számára.

A kulturális bizottság terveiből kiemelte az idei Hámán Kató kulturális seregszemle megrendezését, az eddigieknél jóval gazdagabb műsor ígérkezik és egyre fejlődő együttesek mutatják majd be tudásukat. A hagyományos dalosünnep idei megrendezése új terveket vetett fel: színessé és nagyvonalúvá akarja tenni a bizottság ezt a találkozót is.

A kulturális bizottság nagy örömmel veszi tudomásul, hogy a Heves megyei írók és költők szervezett formában kívánnak dolgozni: várja a bizottság,

hogy az irodalmi színpad munkájában változás áll be, éppen az írók és költők közreműködése következtében. — Célszerűnek tartanánk — mondják a népművelés vezetői —, ha a hatvani és az egri irodalmi

színpad még ebben az évadban két-két műsort állítana össze és vinne közönség elé. Az is eleven hatású lenne, ha a két irodalmi színpad más városokba és kultúrgócokba is elvinné programját: érlelő és javító hatást jelentene mindenképpen a további munkára.

ÍGY NYILATKOZTAK a népművelés munkájának egri felelősei. A téli hónapok népművelési munkája és annak eredményei nemigen mérhető le számokban és egységekben, mert a munka eredménye a fejekben és szívekben raktározódik. De külső jelekből lehet egyre-másra következtetni: az egri színház- és hangversenylátogató közönség létszáma egyre gyarapszik és a műélvezés kulturáltabb módja is a hozzáértés magasabb fokáról tanúskodik. (farkas)

SZABÓ LŐRINC

1960. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Névnap: ÁRPÁD A Nap kél: 5 óra 26 perckor, nyugszik 18 óra 12 perckor.

1900-ban született SZABÓ LŐRINC költő és műfordító. Líráját ragyogó formaművészete jellemzi. Számos verseskötete és válogatott költeményeinek gyűjteménye jelent meg. Műfordításai szinte az igész világirodalmat felölelik ,'Orök barátaink). Utolsó ver- seskötete a Tücsökzene című volt. Szabó Lőrinc 1958-ban halt meg.

20 évvel ezelőtt, 1940-ben, a szovjet—finn háború befejezése . után alakult meg a KAREL— FINN Szövetségi Köztársaság, a Szovjetuniónak akkori 12. tagállama.

Szabó Lőrinc emlékezete

/'’’sak most lenne hatvan éves. De ő, a költő, a művész, a szavak lenyűgöző mestere, már három éve halott.

A költői pálya, amelyet Szabó Lőrinc 1919 és 1957 között megfutott, nem kicsi. Még élnek a kortársak, akik emlékeznek a „feltűnően magas termetű, barna, csontos arcú”, verselgető, Ady és Baudelaire költészetéért rajongó debreceni diákra, aki csak azért tanult meg franciául is, hogy Baudelaire verseit, a század eleji magyar iskola „tiltott gyümölcsét” eredetiben olvashassa. Vitázó, igazi irodalomért rajongó egyéniségének szelleme ott lüktetett a debreceni gimnázium önképzőkörének ülésein, de egy kisebb irodalom- és művészetszerető közösségben is, amelynek tagjai voltak Gulyás Pál, Törő Imre, (ma akadémikus), Békés István, Béber László, Kardos Pál.

Aztán Pest következik — „November-éj, 18 ősze” (ekkor érkezett meg „mundérban”, „egy koffer könyv”-vel, s „egy kenyér”-rel, mit még édesanyja sütött Debrecenben), egy ideig koplalás, majd állás és „új lakás”, ahol „a háziasszony (Frau Mali ...) elszörnyedt”, látva az ülött-kopott egyetemi hallgatót, akinek bőröndjében „egy ing, három harisnya, két gatya” volt és „könyv, s füzet ... vagy száz”. A könyvek között, a füzetekben lapult az addigi költői termés is, amelyekkel csakhamar kopogtat a Nyugatnál Babits Mihály ajtaján, s remegve, reszketve várja a Mestertől a bíráló szót, amely nem késik soká: „Jók. Közölheti bármely lap, s ön se vall szégyent vele”. De ez

mégsem a teljes siker, a Nyu- gat-ra még várni kell, csiszolódni, fejlődni, bár már ekkor is a forma kitűnő művésze. Most már Babits, a nagy tekintélyű Babits, a proletár állam által katedrára juttatott egyetemi tanár lesz barátja, tanítója, mestere egy személyben.

1/ gy szépen ívelő költői „út kezdetét” jelentette e barátság, amelynek első gyümölcse tán az 1922-ből való „Föld, erdő, Isten”, de ekkor érhetik meg benne tán végleg az elhatározás is: sokat, szépet, szépen és jól fordítani. Mert Szabó Lőrinc életművét lapozva csak erre lehet következtetni. Nyelv — német, angol, francia, orosz, latin — számára nem lehet akadály, legtöbbjét már tudja, s amit még nem tud, könnyen megtanulja. S közben ír, folyvást csak ír, csiszolja nyelvét, formakészségét, hogy beváltsa a Tücsökzenében megírt ifjúi gondolatot: „Még több” lenni, mint Babits. Nem fél a társadalmi problémáktól sem, bár ezeket megérteni, ábrázolni nem mindig sikerül, nem is mindig célja, mégis, sokszor leírja, milyen az emberek

gyarlósága, az élet számos fonáksága. Ezért is válhatott tán művészileg nagyobbá, mint fordító, s nem pedig mint költő — persze egy percig sem vitatva a Tücsökzene, vagy A huszonhatodik év c. művét.

A műfordító Szabó Lőrinc néz felénk inkább most is, Shakespeare, vagy éppen Majakovszkij hű tolmácsolója, aki joggal csatlakozik a XX. század magyar műfordítóinak —• Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső — táborához. Ma már joggal beszélhetünk Szabó Lőrincről az egyéni utakat járó, de mindig valósághű „műfordítóról”, Shakespeare és Goethe, Puskin és Lermontov, Krilov és Tyutcsev,, Baudelaire és Majakovszkij tolmácsolójárói, az örök barátaink megalkotójáról, aki méltán kapta meg 1957 tavaszán a nép megbecsülését, elismerését jelentő Kossuth-díjat. Czabó Lőrinc ma már

^ nem él. Szobája íróasztalán csak emlékei maradtakj három évtizedes kemény munka emlékei, amelyet mi őrizünk kegyelettel.

Lőkös István, a TIT tagja.

fl községfejlesztési tervet tárgyalták Detk községben

Az ez évi községfejlesztési tervből Detk községben a nagyobb arányú útjavítások mellett a villanyhálózat bővítésére is sor kerül. Pénteken tanácsülésen beszélték meg, hogv a községfejlesztési tervből ez évben mit valósítanak meg. Szabó János, a községi tanács VB-titkára javasolta, hogy 3800 méteres szakaszon villanyhálózat-bővítést tervezzenek, amelynek során 25 közvilágítási lámpát kívánnak felszerelni. A költségekre 25 000 forintot biztosítanak.

A tanácsülés második napirendjeként a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Tóth József ismertette a tanácsülés előtt a szövetkezet tavaszi munkájával kapcsolatos feladatokat.

A tanácsülés utolsó napirendjeként indítványok és bejelentések hangzottak el.

III.

Elveszett a vezérfonal

Akkor, azon a vasárnap dé • előtt már a választások 12-i ; órájában voltunk, de még n< ■ hány demonstratív nagygyűli ; hátra volt. Gyönyörű napsi • tésben ott ácsorgott sok ezi r ember a gyűlés helyén. A t emelvényen a város eminer i vezetői, a koalíciós pártok kéj • viselői. Ott ült a polgármestí : úr, a rendőrkapitány, néhán r úgynevezett jobb iparosén - bér, tanárfélék és a mi r< ■ szünkről néhány idős 19-t i elvtárs. Ezenkívül láttak ott i nézelődők egy idegenből jö t úri forma embert is, de í 5 nem nagyon izgatta őket.

Fent az emelvényen a k< t szónok közül a mienk helybe' , az övék budapesti volt. Ez ic i tájt a szónokok között lej - gyakrabban a vita azon foly , hogy ki beszéljen elsőnek.

— Parancsolj, kérlek. 1 ; mégis pesti, központi embi r vagy. Neked illik előbb szól: i — s magában arra gondolt, b - gyan fogja ő ezt a pesti ú i elvtársat „lelőni”, minden é - vét szétverni, esetleg finom? 1 ki is gúnyolni. Mert az iga - ság az volt, s ezt minden v: - lamirevaló pártember tudt .. hogy a végén, utolsónak jó b - szélni. Az az igazi, az a jól - bik pozíció. Aki előre elmom - ta, az már nem szólhat közb :, de aki utána jön, az kedvé: 2 kifigurázhatja az elsőt, bel - köthet, lehúzhatja a sárga fő - dig. Az emberek közben ■ z első szónokok szavait elfele annyian az ügyvéd felé fordultak.

Ott állt teljesen bamba, értelmetlen arccal, kezében nagy rakás géppel teleírt papír, valószínű a beszédvázlata.

— Megvan — kiáltotta —, de hol volt, honnan került ismét a táskába, nézett az elnökség tagjaira, s szeme egyszerre vádló is, kérdő is volt. Senki sem tudott semmiről. Hallgattak. Csupán az egyik öreg veterán jegyezte meg, nagyon heherészve:

— Jó is, hogy elveszett ez a brossára, ha ebbül beszél, eltartott volna, vagy 2—3 óráig. Nem szabad, kedves elvtársam, a népeket ennyire megbüntetni. Különben Jóska is —• s itt a titkárra mutatott — par pír nélkül beszélt, mondhatta volna maga is anélkül! — Ezzel mintha elvágták volna, senki nem törődött többet a megkerült beszédvázlattal és gazdájával.

Csak néhány öreg harcos vitatkozott nagy fröccsözés közben, de csak egymás között. Azt kérdi az egyik: Nem a Jóska gyerek törlesztett valamit a libagázolásért, meg a templomfestésért? Nem ő dughatta el azt a fránya beszédvázlatot? Soha nem lehetett megtudni, hogy a vitában mire jutottak, mert ezek a veteránok még az illegalitásban megtanulták és megszokták, hogy csöndben, mások számára hallhatatlanul beszéljenek.

Suha Andor

A következő folytatás cím«!

KI TUD GÉPELNI?

őndékek, lői'íűk, inaziáaok

ponti torkának. Megfelelhetett, mert mégis elkezdte:

— Kedves hallgatóim, kedves közönség. Tökéletesen egyetértek az előttem felszólaló B. elvtárssal. Nagyon szépen, értelmesen beszélt, higy- gyék el, engem is megfogott, lebilincselt. Ritkán hall az ember vidéken ilyen szép előadást. Nekem jóformán ehhez nincs is semmi hózzátenni- valóm.

Különben is azt tartom, hogy egy politikai beszéd legyen olyan, mint egy női kombiné. Elég hosszú ahhoz, hogy takarja a lényeget és elég rövid ahhoz, hogy érdekes legyen. Pártom programját ismerhetik, ezért én nem tartom szükségesnek azt most ismételgetni. Mindenesetre elvárjuk a józan fejű magyar néptől, hogy ránk szavazzon. — Amikor idáig ért, már szakadt róla a víz, gyakran tö- rülgette homlokát zsebkendőjével és a sós párától, amely ellepte a szemét, alig találta meg a székét.

A templommázoló és libagázoló párt korteseinek, valamint a beépített előtapsolók- nak és vihogóknak leesett az álluk. De a hallgatóság nagyobbik része tudomásul vette a központi szónok kifejtett véleményét a politikai beszéddel és kombinéval kapcsolatban és hazament. Az elnökség is, ott a tribünön szedelőzköd- ni kezd, de egy fájdalmas, bár tompított csataüvöltésre mindszónok mond, csak nézik szép, kemény, markáns arcát a vakító, hófehér ingben feszülő, domború izmait és némelyik magában arra gondol, de kár. hogy ez az ember minden idejét a politikának szenteli.

De ő nem törődik ezekkel a gondolatokkal, hogyan is törődhetne, hiszen mit sem tud róluk, előtte a két kis papír, bele sem néz, csak mondja szépen, tisztán, érthetően. Érzi ő maga is beszéde hatását, az indukációt közte és a tömeg között. Es a hatás, amelyet ő gyakorolt, visszahatott rá. Ettől szinte szárnyakat kap.

Negyven percig, ha beszélt, s még tapsoltak, amikor az elnök bejelentette a pesti szónokot. Felemelkedik a joviális külsejű ember egy kicsit sápadt, de azt lentről nem venni észre. Nagy nehezen odamegy a mikrofon elé, de közben állandóan a zsebében, meg az elegáns aktatáskájában kaparász, kutat, láthatólag mindhiába. Iszik egy kis vizet, köszörüli a torkát, s amikor néhány kortese felkiabál a tömegből, hogy halljuk a központi kiküldöttet, ő egész picit finoman, diszkréten belefúj a mikrofonba, mintegy próbaképp. Érzi, hogy baj van, nagy baj és ezért magabiztosnak, rutinosnak akar látszani, akinek mit számít egy ilyen kis falusi gyűlés. Közben kínjában fújdogálja a mikrofont, mintha tapasztalná, kóstolgatná, megfelel-e az ő pesti, köztik, s a gúnnyal fakasztott jóízű nevetéssel mennek haza a gyűlésről.

Kínálgatják is nagy udvariasan az első helyet egymásnak, mintha az egy ajtó volna, amelyen mást előre engedni tapintat és előzékenység kérdése.

— Nem, nem, öregem — szabódik a pesti ember — te idevalósi vagy, a város egyik vezetője, egész biztos téged akar először hallani a nép. En ráérek utána is.

Közben az elnök megnyitja a gyűlést és a vörösszekfűs ügyvéd örül a győzelemnek, mert hát mégiscsak ő győzött. Csak nem fog ki rajta ez a műveletlen falusi tacskó, ez a pék vagy lakatos, vagy milyen segéd — gondolta jólesően, megelégedetten a művelt polgáremberek gyakori butaságával.

Feláll a mi szónokunk, aki alkalmasint titkárunk is volt ebben az időben. Meghúzza a nadrágját, övénél fogva, kicsit jobbra, kicsit balra, egy kicsit felfelé, de mindezt alig észrevehetően.

Benyúl a zsebébe, elővesz két darabka papírost, belenéz, azután kiereszti szép erős férfihangját, amely határozottan, de mégis melegen szárnyal. A hallgatók érzik, hogy itt most férfi szólal: hittel, a meggyő- ződéses meggyőző erejével. A nők egy része talán nem is hallja, de holt bizonyos, hogy nem érti pontosan, amit a