Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-30 / 76. szám
I860, Március 30., szerda NÉPOJSAG 3 w Zenepedagógusok továbbképzési napja Egerben Ünnepély Mill az egri Közgazda*»:;; ! Technikumban Életünk minden területén szükség van az elméleti és gyakorlati továbbképzésre, a haladóbb, az újabb megismerésére. Ezért határozta el a Heves megyei Zenepedagógusok Szakszervezete, hogy legalább 2—3 havonként — a megyei művelődésügyi osztály segítségével —, összegyűjti azokat a tanárokat, akik. zeneiskolában, vagy munkaközösségben, esetleg magánúton tanítanak Ez a kezdeményezés nyert megvalósulást március 28-án Egerben. A Zeneiskola nagytermében összegyűltek a zenepedagógusok, hogy először is meghallgassák a megyei szakszervezet félévi beszámoló jelentését. Az előadáson a szakszervezeti központ részéről megjelentek Kollár Endre és Almási Tibor elvtársak, ugyancsak eljött Rados Dezső, a Zeneművészeti Főiskola tanára is, aki a délután folyamán szakmai előadást tartott a továbbképzési nap keretében. Bég megértse, ne csak hallja a zenét. Dr. Bereczky György né beszélt a szakmai továbbképzés módjairól, és mert a szakmai továbbképzésnek különösen nagy , jelentősége van abban, hogy a magánokíatókat is bevonják. Még néhány érdékes adatot kell megemlítenünk a beszámolóból: Heves megye zeneiskoláiban 843 növendék, a nyolc munkacsoportban Ö56 növendék, zenei általános iskor Iában 119 növendék tanul zenét. Ez a szám 2500-ra tehető, ami a lakosság 7 százaléka. Ha ezt összehasonlíthatjuk a fel- szabadulás előtti időszak zenét tanuló növendékeinek arányszáméval, nyilvánvalóan mutatkozik a hatalmas előrehaladás. Az előadást hozzászólások követték. Kollár Endre elvtárs, a Magyar Zeneművészek Szakszervezetének küldötte több olyan kérdésről beszélt, amely igen közéiről érinti a zenepedagógusokat. Végül megállapította, hogy Heves megyében jól halad a zeneoktatás, és ebben örvendetesén komoly szerepe van a szak- szervezetnek, amely már nemcsak érdekvédelmi szerv, ámély tapasztalatcseréket és üdüléseket intéz, hanem a szakmai munkában, az irányításban is szerepet játszik. Kiemelte azt a helyes törekvést, amely munkás és paraszt dolgozók zertei kultúrájának, zr- tiei igénytámasztásának érdekében jó utakon halad. Végezetül élmondotta, hogy a szak- szervezeti központ értékeli a Heves megyei zenepedagógusok komoly munkáját. A továbbképzési nap keretében Rados Dezsőnek, a Zeneművészeti Főiskola tanárának előadása következett, majd a délután folyamán növendékhangverseny kamarabemutató következett, amelyet szakmai vita követett. A mindenképpen értékes. • gazdag programú napot a zenepedagógusok hangversenye zárta le. Cs. A. G. Tegnap, kedden délben ünnepélyes keretek között osztották ki az egri Közgazdasagi Technikum diákjainak a KISZ Központi Bizottságának emléklapjait és a jelvényeket, amelyeket az „Ifjúság a szocializmusért’' -mozgalom próbáit sikeresen végrehajtó diákot: érdemeltek ki. Az ünnepség alkalmával adták át a 16 éves diákoknak a személyazonossági igazolványaikat is. Az ünnepi KISZ-gyülésről lapunk holnapi számában adunk bővebb hírt. A kanadai nyelv szótára A kanadai nyelvészeti társaság különbizottsága most készíti élő az első „kanadai— angol” szótárt. A kormány közel háromezer fontot szavazott még a társaság részére, hogy össze- gyűjtsék azokat a sajátosan kanadai szavakat és kifejezéseket, amelyek sem Angliában, sem az Egyesült Államokban nem használatosak. Több mint hétmillió forint nyereségrészesedés A több és olcsóbb szén a bányásznak egyéni érdeke is Dr. Bereczky Györgyné igazgatóhelyettes, a Zenepedagógusok Szakszervezete megyei elnöke, beszámolójában foglalkozott a szervezés kezdeti nehézségeivel, majd elmondotta, hogy ma már a megyei szak- szervezet 34 tagot számlál. A szakszervezeti munka egyre inkább részévé vált az oktatómunkának, így lehetséges az, hogy a szakszervezeti munkaterv középpontjában a párt művelődéspolitikai irányelveinek gyakorlati végrehajtása áll. A széles néptömegek zeneigényének emelésére igen nagy hatású lesz az egri zeneiskola kezdeményezése, különösen akkor, ha előkészítése megfelelő propagandával párosul. Azt tervezik, hogy a Filharmónia által szervezett zenekari esteken bemutatott művekről előzetes illusztrált előadásokat tartanak, hogy a közönHeves megye termelőszövetkezeteiben a baromfinevelés gyors növekedése nagy számú szakembert igényel, amelynek kielégítését eredményesen oldották meg. Egy-egy hetes bennlakásos baromfigondozói tanfolyamot szerveztek Gyöngyösön a termelőszövetkezetek baromfigondozói részére, ahol a megye minden részéről voltak hallgatók. A hevesi járásban a nőtanács kezdeményezésére a járási tanács szintén szervezett tanfolyamot, ahol négy hónapon keresztül hetenMegszoktuk már, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt munkájával kapcsolatban mindig nagy teljesítményekről és nagy számokról halljunk. Ezeken a számokon már szinte alig csodálkozunk, természetesnek tartjuk. De nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a számok mögött emberek vannak, ezeket a számokat a bányászok akarata, erőfeszítése duzzasztja ilyen nagyra. Hogy érdemes jól dolgozni, hogy a több és olcsóbb szén a bányásznak egyéni érdeke is, az csak most derül ki, amikor a forintok, a nyereségrészeseként egy alkalommal vettek részt a hallgatók. A tanfolyam előadásait a megye és a járás legjobb szakemberei tartották. A tanfolyamokon, amelyek nemrég zárultak, mintegy 200 fő vett részt, akiknek csaknem 70 százaléka kiváló minősítést ért el a vizsgákon. A részvevők a tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak, és a termelőszövetkezetek baromfigondozásához nyernek beosztást. dés összegei visszatérülnek azokhoz, akiknek lelkesedésétől, akaratától függött a jó eredmény. Több mint hétmillió forint! Ennyi a tröszt nyereségrészesedése. A tröszt dolgozóinak száma pedig nem éri el az ötezret. Ha csak az átlagot vesz- szük, az is majdnem másfélezer forint. Az elosztás azonban nem ilyen mechanikusan történik. Erről tájékoztat elsőnek Orosz- Rezső, a tröszt főkönyvelője! " "; — A nyereségrészedés elosztásakor két tényezőt vettünk figyelembe: az egyik, az üzemek termelési érték teljesítése, a másik, a költségszintben mutatkozó megtakarítás. Ezek alapján megállapítottuk, hogy a Petőfi-altáró érte el a legjobb eredményt, mert termelési értéktervét 107,6 százalékra, míg költségszintjét 96,2 százalékra teljesítette. Ezért az altárónál 19 napi keresetnek megfelelő összeget kapnak a dolgozók. Utánuk a Gépüzem következik 18 nappal, majd a Szolgáltató Üzem 17 nappal. A többi üzemeknél így alakul ez a szám: Rózsa 12 nap, Szűcsi 16 nap, Gyöngyös 14 nap, Külfejtés 10 nap, a töszt-központ- nál pedig 17,3 nap. A tröszt egyébként az elmúlt évben a termelési értéktervét 103.3 százalékra teljesítette, a költségszintet pedig 97 százalékra használta fel. Érdekel bennünket az is, hogy milyen összegekét kapnak a bányászok? — Meg kell mondanom — veszi át a szót ismét Orosz elvtárs —, hogy a 7 millió 28 ezer forintból már az évközben felhasználtunk 208 ezer forintot a kiváló dolgozók jutalmazására. De gondoltunk még többek között a hajdúszo- boszlói üdülők fejlesztésére is. Erre a célra is tartalékoltunk 150 ezer' foéintőt. Az elmondottak figyelembe vételével a tröszt 17,3 nap keresetnek megfelelő átlagot juttat a dolgozóinak. Név szerint néhányat: Baranyi György 2753, Lőcsei Emil 2492, Nagy János frontmester 2550 forintot kan majd. Mindannyian a Petőfi- altáró bányászai. A Gépüzemből is említhetek: Rezsnyák Mihály lakatos 1570, Horváth István villanyszerelő 1560,, Pe- thes Emil lakatos 1470 forint nyereségrészesedést visz haza. Ezeket az összegeket április 2- án fizetjük ki a bányászoknak. Azt hiszem nem haragszanak érte a tröszt dolgozói, hogy már most nyilvánosságra hozzuk ezeket az adatokat. Egyfelől tájékozódhatnak, másfelől pedig tervezhetnek is, hogy mire használják fel a' jó munkájuk nyomán visszatérülő forintokat. G. Molnár Ferenc Kiváló eredménnyel zárultak a ha rom fi gondozói tanfolyamok I . Április 4-re készülnek az egri Homok úti téglagyárban AMIKOR ELHATÁROZTAM, hogy írok egy kis rövid Cikket az egri Homok úti téglagyár téglaégetőinek odaadó, merész, bátor munkájáról, nem tudtam megállni, hogy az egész üzem eredményéről, dolgozóinak jó munkájáról ne emlékezzem meg. Talán igazságtalanság is lenne, ha nem ezt tenném. Persze, nem szabad illúziókban ringatni magunkat, hogy ezek az eredmények maguktól, valami csoda árán jöttek. Sok gond. nehéz munka volt a befektetésük. És persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy most mór minden rendben van, nem kell tenni semmit. Sok van még,. amit ki kell javítani, például: minőségjavítás, selejtcsökkentés, anyagtakarékosság terén. összehasonlítás végett említem rheg a termelésben mutatkozó eredményt: 1955 1959 Téglagyártás 5 168 000 6 063 000 Téglaégetés 5 343 000 4 604 000 Cserépgyári ás 2 139 000 2 911 000 Cserépégetés 1 810 000 2 579 000 Míg 1956-ban a nyári létszám 115 körül volt, addig 1959-ben 96. Az önköltség 1955-höz viszonyítva 10 százalékkal csökkent. Az egy főre eső termelékenységben az említett éveket figyelembe véve 122.4 százalék emelkedés van, A BORSOD—HEVES MEGYEI Téglagyári Egyesüléshez tartozó hét gyár között levő versenyben az elmúlt három évben legtöbbször első, vagy második helyezést ért el az egri I. sz. üzem. Dolgozóink nemcsak erkölcsi elismerésben részesültek, hanem anyagiakban is, mint például 1959-ben célprémium, jutalom, első helyezések címén összesen 15 800 forintot kaptak dolgozóink. Múlt évben 19 okleveles és hét jélvényes kiváló dolgozó lett és egy-, illetve kétheti fizetés jutalmat kaptak, amely összegszerűen 12 800 forintot tesz ki. Dolgozóink átlagkeresete szépen alakult. A múlt év átlagkeresete 1510 fopint volt. Nem kevés azoknak a száma, akiknek keresete 2000 forint körül van, de akadnak olyanok is, akik 2500—3000 forintot is megkeresnek. Az 1959. évi termelékenység szempontjából is jó volt az üzem, az elsők között végzett. A nyereségrészesedés több lesz, mint 1958-ban. Pedig akkor is elég szép volt, hiszen kétheti keresetnél többet kaptunk. Dolgozóink, a múlt évi sikerek láttán, már az év első napjától kezdve azzal foglalkoznak, hogy még eredményesebb legyen az 1960-as év. Persze számítanak a termelést gátló körülményekre is. Külö- lösen az időjárás befolyásolja és befolyásolhatja a termelés sikerét, például tavaszi és őszi fagyok, valamint a nyári sok eső. Karbantartóink a téli nagyjavítás alkalmával igyekeztek jó munkát végezni a gépeknél, persze munkájuk eredményét végérvényesen csak az év végén lehet megállapítani. Nyersgyártóink is már most megmutatták, az első napokban, hogy megérdemlik a dicséretet és elismerést, mert nem törődve a rossz és esős idővel, végzik munkájukat, például a legutóbbi esős na- ppkon is úgy dolgoztak, mint legjobb napos időben. Ezt a napi termelések bizonyítják, amikor 42 OOO—43 000 téglát gyártottak. Habár szükséges ez az áldozatos munkájuk, mert az idén a termelés késían indult meg, s az I. negyedévi nyerstégla-tervünk teljesítése veszélyben van. DE KEMENCEMUNKÄSA- INK is megteszik kötelességüket. Fia a munka úgy kívánja, akkor még vasárnap is ki- és behordják az árukat, hogy a tűz menete ne csökkenjen. Az égetőink magukévá tették azon elgondolást, hogy a kemencét nem kellene leállítani, kialtatni, hogy a nagy kemencejavítást el lehessen végezni — ez nagy kiesést jelent —. hanem meg kellene próbálni leállás nélkül kijavítani. Ez nagy szó, hiszen 900— 1100 fok között ég a tégla. A füstcsatornákon a forrósággal a gáz is jár, viszont a csatornát is javítani kell. Égetőink vállalták. Kiszámították szakaszonként, mikor lehet lemenni a füstcsatornákba, vagyis mikor legkisebb a hő, a melegség. Nehezítette a munkát, hogy a kémény a kemence végén van — nem a közepén, mint a most épülő újaknál. Így a legveszélyesebb munka a kémény közelében levő szakasz javítása volt. Megfelelő óvintézkedéssel végezték munkájukat, felváltva. Egy személy 5—10 percig tudott lent lenni. Nehéz és veszélyen munka volt, de sikerült. Az égetést nem kellett leállítani. Ezzel 100—120 mázsa, úgynevezett begyújtási, jó minőségű szenet takarítottunk meg. Ezenkívül 200 000-rel több tégla ég ki március hónapban és azonkívül több mint 5000 forint bérmegtakarítás keletkezett. A dolgozók mindezeket április 4-re, a felszabadulás ünnepére vállalták. Bízunk, hogy nemcsak a kemence, hanem a nyersgyártás munkásai is teljesítik vállalásukat, vagyis meglesz a 600 ezres nyerstégla-terv. KOCSIS SÁNDOR téglagyári dolgozó. Újszülöttet köszöntöttek a Mátravidéki Erőmű kiszistái Kedves, bensőséges kis ünnepség színhelye volt a Mátra- vidéki Erőmű KlSZ-helyísége Az erőmű kiszistái rendezésében névadó ünnepséget tartottak Farkas Zoltán újszülött részére. A szülők maguk is KISE-tagok, az apa az erőmű fiatal főmérnöke. A feldíszített KlSZ-terem- ben fiatal és idősebb vendégek hófehér abroszokkal megterített asztalok mellett foglaltak helyet. Az asztalion az ünnepelt kis Zolika feszeng a pólyában édesanyja karján, s időnként diszkrét oázással sürgeti az ünnepség kezdetét. Szilágyi Antal, a helyi pártszervezet titkára köszöntötte a szülőket, sok szerencsét és jó egészséget kívánva nekik és az újszülöttnek. Farkas elvtárs köszönetét mondott a kedves ünnepségért, a jókívánságokért. ígéretet téve, hogy gyermeküket a szocialista eszmék szellemében neveli, hogy társadalmunknak becsületes, hasznos tagja legyen Ezután a KlSZ-szervezet, <t nőtaiiács, az úttörők virágokkal köszöntötték — ahogy azt a kis úttörő üdvözlésében mondotta — a „legkisebb pajtást”, majd egyéb ajándékokkal kedveskedtek. Az ünnepségen jó hangulat volt, majd kedves vendég érkezett, Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke. Rónai elvtárs az erőműnél tett látogatása során tudomást szerzett az ünnepségről és ide is betért. Rónai elvtárs kedvesen köszöntötte a szülőket. (Lévay András) Hónai elvtára látogatása a kápolnai Uj Elet Ternielőaxövetkexétben A kápolnai Űj Élét Termelőszövetkezet a napokban kedves látogatót fogadott Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke személyében. A látogatás alkalmával Rónai elvtárs a termelőszövetkezet eddig végzett munkája iránt érdeklődött és értékelte a tsz éves termelési és pénzügyi tervét, amelyből kitűnt, hogy a tsz gazdasági termelési terve és a pénzügyi terve jó. Helyeselte azt a kezdeményezést, hogy a tsz — aránylag nagy területen ipari növényeket termel. Rónai elvtárs dicséretben részesítette a tsz elnökét, az agronó- must, Zorkóczi elvtársat, valamint az állatgondozókat. Elismerését fejezte ki azért, hogy a meglevő állatállomány tisztán és jól gondozott. örömmel állapította meg. hogy a tagság szívesen dolgo- gozik a közösben, s hogy a tsz vetéstervének eleget tett. Fülöp elvtárs, a tsz elnöke, köszönetét mondott Rónai elvtársnak azért, hogy személyes látogatásával megtisztelte a termelőszövetkezetet és hasznos javaslataival, útmutatásaival elősegítette a termelőszövetkezet távlati termelési terveinek megvalósítását. Rónai elvtárs búcsúszavait azzal zárta, hogy ez nem az utolsó látogatása a kápolnai Üj Élet Termelőszövetkezetben. Kérte a helyi párt- és tanácsvezetőket, hogy adjanak meg minden támogatást és segítséget a termelőszövetkezetnek. A tagságot pedig arra kérte, hogy fogjanak össze, mert csak abban az esetben tudnak kimagasló eredményeket elérni a termelésben, ha egységesen, egy akarattal végzik munkájukat. Kelemen Gyula Kápolna. Több emberséget A tél ezen a záporesős szombat délután búcsúzott. Mindenki siet haza, csalóka még ez az idő. A szilvásvárad—ózdi busz 19 utasa ismerősként szól szomszédjához csak egy-két szót, hiszen hónapokon át együtt teszik meg ezt az utat. Pár perc az út a Fellner utcától a Ráckapu térig. Mindenki tudja, hogy ott naponta megállunk, mert a gépkocsivezetőnket, ezt a kedves, barna fiút, ott várja valamelyik hozzátartozója. Feladja a vacsorát, meg a másnapi reggelijét, mert olyan a beosztása, hogy nem töltheti otthon az estét. Mindenki tudja, itt nincs megálló, csak emiatt a nagyon méltányolható „magánügy” miatt állunk egy percet. Felnémeti, középkorú asz- szony jön az álló kocsihoz. Zörgeti a zárt ajtót. Csak az utasok és a kalauz veszi észre. A vezető a vacsora átvételével van elfoglalva és nem hallja az asszony kérését: „Vigyenek el, Felnémetre megyek, sietnék haza”. Biztatjuk a kalauzt, nyittassa ki az ajtót, hiszen üres a kocsi, a két forint is két forint, az asszony sem ázik az úton. A kalauz azt mondja, amit úgyis tudunk mindnyájan, a lent álló asszony is: Itt nincs megálló, még egy percig várunk, aztán elindulunk. A felnémeti asszony ott marad az esőben. Nagyon szomorú lettem, tudom jól, óránként indul a helyijárat, a mienk távolsági, amely nem szállít helyi utasokat, a kalauz nem vétett semmiféle forgalmi, vagy menetrendi szabály ellen, utasítás szerint járt el. De mégis, mi utasok azt éreztük, hogy néha vannak „erősebb szabályok” is. Lajos — másik nevét nem tudom, semmi egyebet nem tudok felőle, csak azt, hogy ezen a járaton teljesít szolgálatot — bizonyos vagyok benne, került már olyan helyzetbe, amikor erősen kívánta, hogy érdekében tekintsenek el a szabály merev alkalmazásától. Bizony, nagyon sokszor elvárjuk, hogy a mi érdekünkben térjenek el a merev szabályoktól, hiszen ez „a másiknak úgysem kerül semmibe”. Ügy tudom, az úttörők addig nem oldják meg nyakkendőjüket, amíg azon a napon valamely jót nem cselekedtek embertársuknak. El lehetne ezt a mozgalmat terjeszteni a felnőttek között is. Gondoljuk csak meg, milyen szép volna életünk, ha naponta sok-sok tudatos, önzetlen jó cselekedettel gazdagítanánk. Ez a mozgalom csak hasznára lehet mindnyájunknak. Sibelka György Eger Olvasóink válaszolnak Lapunk március 25-i számá- | ban cikk jelent meg „Tarho- nyaléves — á la Matador” címmel, amelyben a cikk írója kifogásolta a hatvani Park Szállóban felszolgált tarhonyaleves minőségét. A cikkre a Park Szálló egyik dolgozója az alábbiakat válaszolta: A Park Étterem dolgozóinak nevében szeretnék a „Tarhonyaleves — á la Matador” című cikkhez hozzáfűzni. Az tény, hogy az említett burgonya ma- tadoros ízű volt, de az is igaz, hogy a burgonyát nem a vállalati raktárban szórták be Matadorral. A nyár folyamán a kolorádóbogár ellepte a burgo| nyaföldeket és a termelők igyekeztek ezt a káros rovart kiirtani. Hogyan és mint végezték ezt az irtást, azt nem tudjuk, annyi bizonyos, hogy a burgonya ezt a kellemetlen ízét ettől kapta. Ezúttal szeretnénk a népi ellenőrzés és a földművesszövetkezet vezetősége figyelmébe ajánlani azt, hogy a burgonya felvásárlásánál igyekezzenek jó minőségű burgonyát átvenni. Amíg ez nem történik meg — sajnos —, csak olyan burgonyát tudunk felszolgálni, amilyet a földmű vesszövetke- zet rendelkezésünkre tud bocsátani. Lugosi Gyuláné
