Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZP'P HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 76. szám Ara 50 fillér 1960. március 30., szerda Igen nagy lelkesedéssel búcsúztatták Hruscsovot Dijonban REIMS (MTI): Hatalmas lel­kesedéssel búcsúztatták ked­den reggel Dijonban a Szovjet­unió miniszterelnökét, mielőtt elutazott volna. A tömeg sür­gető követelésére Hruscsovnak meg kellett jelennie a prefek- túra erkélyén, hogy üdvözölje Dijon népét. 8,21 órakor szállt fel Dijon repülőteréről a Ca- ravaelle, amely a szovjet kor­mányfőt és kíséretét Metzbe szállította. A köd miatt radar­ral irányították a gépet. Ki­lenc órakor Metzben ünnepé­lyesen fogadták a szovjet kor­mányfőt: Jean Laporte, Mo­selle megye prefektusa és Lecoc tábornok, Metz katonai parancsnoka jelent meg a ven­dégek fogadására; Rövid tartózkodás után Hruscsov és kísérete gépkocsi­ba szállt és tíz órakor megér­kezett a verduni győzelmi em­lékműhöz, ahol sok ezren kö- •zöntötték. Hruscsov és kísére­le bejárta az első világháború hírneves csataterét, megláto­gatta a douaumonti katonai temetőt, majd folytatta útját Reimsbe. Kedvezően a párizsi t PÁRIZS (MTI): Francia és szovjet körökben egyaránt megerősítik, hogy a Párizsban folyó tárgyalások igen kedve­zően haladnak. Francia hiva­talos helyen kilátásba helyez­ték, hogy talán már a hét vé­gére létrejön jegyzék váltás formájában a megállapodás a szovjet és a francia kormány között a kereskedelmi árucse­re kérdéseinek rendezésére. Megegyezést készítenek elő a békés célú atomkutatási ered­mények kölcsönös kicserélésé­ül j ónban hétfőn első ízben árusítottak szovjet lapokat. A Pravda, az Izvesztyija és a Trud példányait percek alatt szétkapkodták. (MTI) haladnak írgyalások re. Francia részről a várható egyezményt „eléggé jelentős­nek” minősítik. A. Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhe­lyettese április 1-én mintegy húsz francia ipari és kereske­delmi szakemberrel találkozik, hogy megbeszélje a francia— szovjet árucsere fokozásának lehetőségeit. Valamennyi párizsi lap ki­emeli, hogy a gazdasági és tu­dományos megállapodások kü­szöbön állnak. (MTI) Hruscsov Verdunben Minden perc drága A hatvani Petőfi Termelőszövetkezet földjein dolgozik új gépével Fodor Endre traktoros, a Horti Gépállomás dolgozója. Jelenleg a termelőszövetkezet kertészetének földjeit szántja és mint tőle megtudtuk: kiválóan bevált az új szovjet mintájú univerzális traktor, amely több mint 12 fajta mezőgazdasági munka elvégzésére alkalmas. Van munka bőven és igy, tavasszal, minden perc drága. Ezt tartja Fodor Endre és munkaidejét igyekszik minél jobban kihasználni. ^NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^VVNAAAAAAAAAAAAAA^AAA^^AAA/WVNAAAAAAAAAAAAA^^AAAAAAAAAA^/VNAAA^ VEÄDUV (MTI): A nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Hruscsov miniszterelnök kedden délelőtt Verdunbe ér­kezett Megtekintette a város központjában levő emlékmű­vet, amelyet az első világhá­ború legnagyobb csatájában elpusztult egymillió katona iránti kegyeletből emeltek. Az emlékmű tövében orosz nemzeti viseletbe öltözött kis­lány üdvözölte a szovjet kor­mányfőt és nagy csokor vörös szegfűt adott át neki. Hrus­csov megköszönte a kedves ajándékot, majd kijelentette: Mindent megteszünk, hogy béke uralkodjék a földön, hogy a gyermekek ne tud­ják meg, mi a háború. A város főterén nagyobb tö­meg éltette a szovjet állam­férfit, többen üdvözlő plakáto­kat hordoztak. A plakátokon a következő szavak voltak olvas­hatók: „A verduni csata egy­kori részvevői üdvözlik a sztá­lingrádi hősöket.’' Verdunből a szovjet minisz­terelnök gépkocsin az úgyne­vezett „vörös övezetbe” ment, az első világháború nagy csa­tájának híres színhelyére. E csatamezon — amely tíz kilo­méternyire van a várostól — 1916 óta nincs élet, mindenütt csak a letarolt kopár föld lát­ható. A miniszterelnök megtekin­tette a douaumonti temetőt, ahol harm ncezer kalona nyug­szik ^ ­t tő bejáratánál két­ei jví tömeg üdvözölte ruscsovot. Az üd ■(< vörös zászlókat lengettek, a zászlókon a kö­vetkező felírások voltak: „Él­jen az általános leszerelés!” „A vasbányászok üdvözlik Hrus­csovot!” Az összegyűlt tömeg éltette a miniszterelnököt, éltette a békét. Hruscsov visszaintege­tett az egy begy ült munkások­nak. A csatamező megtekintése után a szovjet miniszterelnök gépkocsin útnak indult Reims­be.. Az AP közlése szerint Reims lakossága izgatottan várja a szovjet miniszterelnököt. A vá­ros nyugodt csendjét lázas nyüzsgés verte fel, több mint száz fényképész, újságíró, tele­vízió- és rádióriporter szorgos­kodik a sajtó „főhadiszállásá­nak” felállításán. (MTI) Dijoni utóhangok PÁRIZS (MTI). Kir kanonok, akit egyházi főhatósága eltiltott attól, hogy polgármesteri minőségben fo­gadhassa Hruscsovot, rejtélyes körülmények között hétfőn dél­ben eltűnt városából. Csak éj­fél előtt tért vissza Dijonba, és nyomban sajtóértekezletet tartott. Hangsúlyozta, igen kellemetlen volt számára a fo­gadás körüli huzavona, s az egyházi körök utolsó pillanat­ban jött tilalma. Kifejezte re­ményét. hogy később mégiscsak találkozhat Hruscsowal. Kir környezetében azt mondják, hogy a kanonoknak már zse­bében van a meghívó a szovjet nagykövetség fogadására. ★ Dijonban történt Hruscsov I egyik ritka találkozása a fran­cia szakszervezetek küldöttei­vé!. A hivatalos program ugyanis általában nem teszi lehetővé, hogy elbeszélgethes­sen a munkásság képviselői­vel. A Dijon melletti rendező­pályaudvaron mégis Hruscsov elé tudott állni Tibaut, a vas­utasok szakszervezeteinek meg bízottja. Négy szakszervezet nevében hangsúlyozta, hogy a francia vasutasok a második világháborúban négyezer tár­sukat vesztették el a harcte­reken. vagy az ellenállás ide­jén, „a sínek csatájában" és nem felejtik, hogy a szovjet nép áldozata és hősiessége a német militarizmus leverésé­ben, hozzájárult Franciaország felszabadításához. Osztatlan érdeklődés a Szovjetunióban Hruscsov franciaországi útja iránt MOSZKVA (MTI): Osztatlan érdeklődéssel kíséri a szovjet közvélemény N. Sz. Hruscsov franciaországi útjának esemé­nyeit. A sajtó, a rádió és a televízió részletes jelentések­ben számol be az út minden áfjomásáról. A sajtójelentések kiemelik, hogy valamennyi, eddig meglátogatott városban rendkívül szívélyesen fogadták a szovjet kormány fejét. Bo-. isz Polevoj író, aki a Eityeratumaja Gazeta külön- tudósifó jaként tartózkodik Franciaországban, hosszú cikk­ben számol be a szovjet kor­mányfő bordeauxi és marseillei tartózkodásáról. A Pravda kedden közölte Sz. Rosztovszkijnak, a lenin- grádi admiralitás hajógyár szerelőlakatosának, a Lenin atomjégtörő egyik építőjének levelét. „Szeretnénk azt hinni, hogy a francia nép és vezetői Nyikita Szergejevics-csel vég­bement találkozójuk eredmé­nyeként jobban megértik majd a szovjet embereket, és kormányunk szándékait” — írja a lap szerkesztőségének a leningrádi lakatos. Hruscsov így válaszolt: „Szí­vem ugyanezt diktálja, mint az önöké. Ami németországot il­leti. meg kell mondjam, hogy visszatartom magam, mert máris azt mondják, hogy né­metellenes propagandát fejtek ki. De mit tegyek? Hazánk húszmillió szovjet embert vesztett a háborúban”. (MTI) Hruscsov Reimsbe érkezett REIMS (MTI): Az AP jelen­tése szerint Hruscsov minisz­terelnök kedden gépkocsin megérkezett Reimsbe. A mi­niszterelnököt a város főterén több ezres tömeg üdvözölte. Megnyílt az Egri Pedagógiai Főiskola tudományos ülésszaka Felszabadul ásunk 15. év-' fordulója méltó megünneplé­sére az Egri Pedagógiai Főis­kola tanárai és hallgatói tudo­mányos ülésszakot tartanak. Az ülésszakon számos előadás mutatja be egy-egy szakterü­let, tudományág, vagy művé­szeti tevékenység fejlődését a felszabadulás óta. Az ünnepi megnyitót hétfőn délután ren­dezték meg nagyszámú érdek­lődő jelenlétében. Dr. Szokodi József, a Peda­gógiai Főiskola igazgatóhelyet­tesének bevezető szavai után került sor az első előadásra, amelyet dr. Némedi Lajos, a főiskola igazgatója tartott A magyar tanárképzés fejlődése a felszabadulás óta címmel. Az értékes előadás be­tekintést engedett nyerni a magyar tanárképzés felsza­badulás előtti állapotába is. A bölcsészettudományi karokon folyó „munkára” jellemző pél­dául az úgynevezett „szabad bölcsészet.” Az autonómia ha­zug jelszavával nagyrészt azt tanították a professzorok, amit éppen akartak. A debreceni germanista például 11 sze­meszteren keresztül csak a Teli Vilmost magyarázta, előbb pedig egy teljes eszten­deig a szabadkőművesség tör­ténetét adta elő. A felszabadu­lás után néhány évig nem tör­téntek döntő változások a fel­sőoktatásunkban. Csak 1949- ben került sor az egyetemek átfogó reformjára. E fordulat­ra az egyetemeken folyó ta­nárképzésben feltétlenül szük­ség volt, hiszen nélküle az egyetemek elmaradtak volna az ország egészének gazdasági és politikai fejlődése mögött. A pedagógiai főiskolák a népi demokrácia új típusú tanár­képző intézményei. Kevéssel az általános iskolai törvény megalkotása' után kezdték meg működésüket, és születésük percétől kezdve az általános iskolák ’ felsőtagozatai' számára képeztek szaktanárokat. Létre­jöttükben szovjet tapasztala­tok és az általános iskola gyor­san kikristályosult érdekei játszottak szerepet. A nagy ta­nárszükséglet rövid tanárkép­zési időt tett indokolttá. A szűk keret eleve eldöntötte a bölcsészeti karok előtt máig kísértő dilemmát: tudós-képzés, vagy tanárképzés. A pedagó­giai főiskolákon csaknem ki­zárólag tanárt lehetett és kel­lett képezni. Ugyancsak a szükségszerűség kívánta meg a főiskolák képzési rendszerének alapos kiegészítését, az általá­nos iskolák igényeihez, tehát az élethez való közelebbvitelé- re. Jelen tanévtől a főiskolák négy év alatt háromszakos ta­nárokat képeznek. Ezek a tan­erők az egyszerűen osztott kis általános iskolákban — ahová ma a legtöbb fiatal tanár ke­rül — sokkal jobban felhasz­nálhatók, mint a két szakosok. Dr. Némedi Lajos igazgató előadása után dr. Molnár Jó­zsef tartott előadást Heves megye oktatásügyi helyzete címmel. Érdekes számokkal, történelmi adatokkal illuszt­rálta beszámolóját a megye oktatási helyzetét ismertetve a 19. század második felétől egé­szen napjainkig. Megyénk múlt századbeli oktatási hely­zetére jellemző példa: • megje­lent egy rendelkezés, amely előírja, hogy egy nevelő leg­feljebb nyolcvan tanulóval foglalkozhat. Hevesben azon­ban a rendelkezést nem lehe­tett végrehajtani, tanerő és tanterem hiánya miatt. Még 1920-ban is csak 117 népiskola volt a megyében, s ezek nagy része, majd mind egy tanter­mes. A Horthy-fasizmus iskola statisztikáit nézegetve jobban s:embetűnik az iskolák jelle­gének sokfélesége és ezen belül is a felekezeti, főleg a katoli­kus : iskolák uralkodó szerepe. 1938-ban Hevesben 199 elemi, mindennapos népiskola' volt, s ebből 139 katolikus. Ez időben a tanköteles korúaknak több mint húsz százaléka nem ré­szesült oktatásban. Az iskolák negyven százaléka csak egy- tantermes, még az 1937—38-as években is. Ez az oka, hogy az államosítások után, de még jelenleg is szám szerint keve­sebb általános iskola működik. 1950-ben 163, 1955-ben 173, 1959-ben pedig 178 a hevesi általános iskolák száma. Ez­zel szemben tíz évvel ezelőtt alig több mint 400 tanterem­ben volt tanítás. Jelenleg 822 általános iskolai tanterem van a megyében, az év végére pe­dig 860 tanterem lesz a terve­zés szerint. A Pedagógiai Főiskola tudo­mányos ülésszakának első nap­ja dr. Molnár József adjunk­tus előadásával ért véget. Panni vagyok, Egerből bizonyára • így mutatkozik majd be néhány nap múlva a hamar nagy szépszerúsé- get kivívott Panni-robogó. Örömmel olvastuk, hogy l április 1-től az Egri Finom- 1 szerelvénygyár készíti ezt a 1 jól sikerült kis motort. Bér- < va és a Panni: vajon a I frigynek lesz-e újszülötte, j azaz tovább korszerűsítik-e l mind a két típust, s főleg, I tovább javul-e minőségük? > Minden bizonnyal, legalább- i is bízunk benne. Nem va- J gyünk elfogult lokálpatrió- S ták, maradhat a név to- | vábbra is Panni, legfeljebb < a bemutatkozásnál ne fe- < lejtsék el megemlíteni: „Ez 1 kérem, Panni. Egerből!” (ó) $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents