Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

lf»so.arrius 3., csütörtök NÉPÚJSÁG s Negyvenkét lány izenegy modern varrógép mellett Riport egy lánycsoport politechnikai oktatásáról Í Az olvasó joggal várja az írás címe után, hogy va­rrni modern munkamódszeri fogásról számol be az új- iágiró, vagy... és ez a rosszabbik eset: a riporter nem jól nézett körül és nem jól számolt. Mért nehezen dOl- gozhat negyvenkét lány egyszerre tizenegy varrógép mel­lett. A negyvenkét lár.y az egri Szilágyi Erzsébet Leány­gimnázium tanulója és a tizenegy varrógép is az inté­zeté, ahol szorgalmasan végzik a politechnikai Oktatást. ] A lányok a gimnázium igazgatójának, Újvári Ottónak, megértő támogatását azzal nyugtázzák, hogy leikésen és nagy szakértelemmel vesznek részt minden kedden a po­litechnikai oktatásban. Két csoportra osztották a negy­venkét lányt. A vidékiek és kollégisták délelőtt, a hely­béliek pedig délután, hat-hat órán keresztül ismerked­nek a szabás és varrás fortélyaival. Mai gondok a füzesabonyi vasútállomáson A varroda — ha jó ez a szó a helyiség megjelölésére, amelyben a lányok tanulnak- dolgoznak — a gimnázium harmadfél emeletén van. Tá­gas terem, mindenütt tiszta­ság. A sarokban próbababák, az ajtóval szemközt próba­tükör, az ablakókkal ellentétes fal mező mellett a szerszámo­kat, anyagokat és a katonás rendben heverő iskolai dolgo­zatfüzeteket tartalmazó szek­rények állnak. Az ablakokon ízléses függönyök, amiket a fiatal lányok — elsőosztályos gimnazisták — készítettek. Látogatásunk első perceiben — dr. Szebeni Lajos igazgató- helyettes és Kocsis Árpádné szakoktató kalauzolása mellett — huszonnégy szorgalmas és hallgatag lány hajolt a gépek fölé. Bár egy-egy varrógép mellett párosával ültek a ser­dülő lányok, egy szó sem röp­pent, nevetés sem csattant, de éreztük, hogy a lányok azért kíváncsiak arra, hogy a mo­gorva riporter kit és hogyan kérdez meg. A szempárok mögött fogalmazódtak a talp­raesett válaszok. S rövid szem­csata után — állták a zavarba nem hozható újságírói tekin­tetet — megoldódtak a nyel­vek: a talpraesett lányok egy­mást túllicitálva ismertették- magyarázták foglalkozásukat, az „asszonyi dolgokban” meg­lehetősen járatlan férfi-érdek­lődőnek. — Kik a szakma legkivá- lóbbjai? — tesszük fel a kér­dést. Mire a válasz felér egy falusi utca hosszúságával. És mert néhány nevet kétszer is hallunk, azokat ideírjuk újabb dicséretül: Bodnár Zita, Örsy Agnes, Némedi Eszter. A beszélgetést csak egyszer- kétszer zavarta meg a varró­gépek monoton hangja, akkor bemutatták, hogyan tudnak bánni már a géptűvel. — A lányok nagyon szorgal­masak és lelkiismeretesen dol­goznak — mondta Kocsis Ár­pádné. Már az év elején úgy MORVÁI LÁSZLÓT, a te­rületi bizottság elnökét kere­sem. Amikor szemben állóik már vele, nem akarom elhin­ni, hogy ő az. Harminc év kö­rüli, vidám kedélyű, jól meg­termett fiatalember. Ilyen nagy tröszt szakszervezeti te­rületi bizottsága elnökéül va­lami idősebb, komoly, megfon­tolt beszédű, tempós bácsit képzeltem el. Ügy látszik, a bányászok bíznak a fiatalokban. Ez he­lyes. De milyen eredményeket értek el a szervezettség tekin­tetében? — 1957 első felében a tröszt dolgozóinak csak 75,2 százalé­ka volt szakszervezeti tag. 1959. augusztusára már 96,2 száza­lékra emelkedett ez az arány. Ennek az aránynak megfele­lően emelkedett például a ki­fizetett segélyek összege is. Az elmúlt évben rendkívüli se­gélyként 33 dolgozónak 10 300 forintot fizettünk ki. Ugyan­akkor 431 dolgozónk részesült rendes segélyben, 98 540 forint értékben. A vállalati szociális segély összege pedig 327 eza forintot ért el. 1308 dolgozónk részesült ebben a segélyben. Egyéb anyagi támogatásban részesülnek-e még a szakszer­vezeti tagok? — így nem lehet leszűkíteni ezt a kérdést. Ha csak arra gondolok, hogy az üzemi kony­háinkon naponta 680 fő étke­válogattuk ki áz osztályt: ki akar Varrni-szabni, vagy főző­tanfolyamra, Vagy cukrász- műhelybe menni. Akik ide je­lentkeztek, nemcsak érzékkel rendelkeznek, hanem fegyel­mezetten dolgoznak is. Tud­ják, hogy ez a foglalkozás az érettségi után szakmát is je­lenthet. — Az év elején a legalap­vetőbb dolgokkal kezdtük. A heti hat óra arra jó, hogy né­gyet a gyakorlati, kettőt pedig az elméleti tudnivalók meg­szerzésére fordítsanak a lá­nyok. Legfontosabb célja az is­kolai politechnikai oktatásnak, hogy a lányok és általában a fiatalság, a kétkezi munkát becsülje meg és szeresse. — Az elméleti oktatás során a lányok széles anyag- és áru­ismeretre tesznek szert, meg­ismerik a kézükbe kerülő anyagok termelési helyeit, fi­zikai és kémiai tulajdonságai­kat. Ízlésük finomodik és lá­tókörük bővül. Megtanulják a szakmai fogásokat: kézi ölté­seket, gépi varrást. Megisme­rik a varrógép szerkezetét, ke­zelését, karbantartását. A sza­bás bonyolultabb műveletét fokozatosan sajátítják el a szakrajzi óra keretében. — Eddigi eredményeink kö­zött büszkén említhetjük, hogy a negyvenkét lány varrta a lánykollégium függönyeit és foltozást is vállaltak. — Hasznos terveink között szerepel, hogy még ebben az iskolai évben a negyvenkét lány munkaruhát varr magá­nak: egy szoknyát és egy blúzt. A tanítás egyébként az ipariskolai beosztás szerint fo­lyik, természetesen, nem ab­ban az ütemben, hiszen a heti egynapos foglalkozás azokat az eredményeket nem teszi le­zik, és csupán ehhez szemé­lyenként 4,25 forinttal járu­lunk hozzá már érthetővé vá­lik az, amit az előbb mond­tam. Vagy nézzük a családi­pótlékként kifizetett összege­ket. Az új\rendelet megjelené­se előtt 210 ezer forintot fizet­tünk ki ilyen címen, az új rendelet után viszont már ugyanannyi családnak 320 437 forintot. Érdemes megnéznünk azt is, hogy naponta átlagban 401 fő részére fizetünk táp­pénzt. A múlt évben erre 4 753 604 forintot utaltunk ki. Munkavédelmi területen mi­lyen tevékenység jut a szak- szervezetre? — Mindenekelőtt a felvilá­gosító munka. Különböző ok­tatási formákon keresztül ta­nítjuk meg a dolgozókat arra, hogyan óvják és védjék meg egészségüket munka közben. Ellenőrizzük a munkavédelmi utasítások végrehajtását, és a berendezések épségét. De ilyen irányú beruházásokat is vég­zünk. Munkavédelmi és egész­ségügyi berendezésekre 1957- ben még csak 1 millió 623 ezer forintot költöttünk. 1958-ban már 4 millió 225 ezer forintot, az elmúlt évben pedig már 9 millió 902 ezer forintot. Azt hiszem, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek. EHHEZ VALÓBAN nem keli semmit hozzátenni. Országósan sok a tennivaló hétővé, mint amiket a szak­ipari tanulóképzés során el kell érni. A lehetőség azonban a célszerű és helyesen felépí­tett négyéves képzés után bár­melyik lány számára nyitva áll: szakvizsga letétele után teljes értékű szakiparos lehet majd. Ebben az irányban is érdek­lődtünk a lányoknál: a gim­náziumi érettségi után ki akar szabás-varrással hivatásszerű­en foglalkozni. S bár a lányok — tizenöt éves fejjél, érthető­én — ezen a kérdésen még nem nagyón törték a fejüket. Saáry Judit mégis felállt és barátnői biztatására elismételte a mór nekik elmondott nyilat­kozatot: ha pedagógus nem lehetek, majd valami oknál fogva, varrónő szeretnék len­ni. Amikor a lányok látták, hogy a dolgaik utáni érdeklő­dés komoly, a nyilvánosságot, a szülőket is érdekli a jövő fiataljainak készülődése az életre, kettőzött lelkesedéssel beszélték dolgaikról. Mutatták, magyarázgatták felszerelései - két. Elmondták azt is, hogy van motoros varrógépük is, de a kezelését még nem ismerik. Minden érdekli őket: bújják a divatlapokat és a ruhák vona­lait, újszerűségét olykor éles- nyélvű kritika alá veszik. Szakszerűen eldicsekedték a meggyártandó egyenruhájukat is: közösen megveszik majd a sötétkék-fehérpettyes szatén- karton anyagot és azt övvel hordható trapéz alakú megol­dásban varrják meg. (Ezt a mondatot mozdulataikkal is magyarázták, hogy a dol­gokban módfelett laikus új­ságíró megsejthesse a készülő­dés igazi lázát. — Még nincs határozott^ dön­tés arra nézve, hogy a minő­ségi kisipari munka irányába fogunk-e haladni, vagy a kon­fekció-munka lesz a megoldás számunkra. Mindkét irányzat mellett és ellen hoznak fel ér­veket. Nézetem szerint mind­két formai megoldással a pe­dagógiai célt maradéktalanul el lehet érni — mondta befe­jezésül Kocsis Árpádné, a negyvenkét fiatal lány szabni- varrni tudásának fő mozgató­ja és ellenőrzője, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. a lakáskérdés megoldásában. Ezen a területen milyen ered- mélyeket értek el? — Mi sem oldottuk még meg ezt a kérdéstteljesen, de tettünk érte valamit. — Hamiskásan mosolyog Morvái László, és ebből a mosolyból megértem, hogy nem csak „valamit’* tet­teik. A következő adatok en­gem igazolnak; — 1957—58-ban körülbelül 60 millió forintot fordítottunk lakásépítésre. Ebből majdnem 500 lakás készült el. Ugyan­akkor még segítséget adtunk 124 magánlakás építéséhez is. A további lakásépítéssel egye­lőre leálltunk. A meglevő la­kások Petöfibányán kielégítik az igényeket, ha nem is tu­dunk azonnal mindenkinek olyan lakást biztosítani, ami­lyet elképzel. De itt már külö­nösebb problémánk nincs. Minden dolgozónak joga van a munka utáni pihenéshez, üdüléshez. Hogyan biztosítják ezt a jogot? — Az elmúlt évben összesen 458 fenőtt; és 149 gyermek üdü­lését tettük lehetővé. Ezen fe­lül a saját üdülőnkben, Haj­dúszoboszlón. még újabb 123 bányász részére biztosítottunk helyet. A bányászoknál elég gyakori a reumatikus megbe­tegedés, ezért létesítettünk Hajdúszoboszlón saját üdülőt. Az idén újabb 150 ezer forin­tot fordítunk majd az üdülőnk A vónatfüttyök, a túlatómoz- dónyok sistergő tüsszentése a szobában tompán hangzik, de az ablak előtt itt nyüzsög a forgalmas állomás lüktető éle­te. A füzesabonyi vasútállo­más dolgozóival és vezetőivél beszélgetünk, szóba kerül ez is, az is. — Nagy ez az épület, mégis szűkösen vagyunk. Különösen a „laktanyában”. Az emeleten alszanak a vonatkísérők: a ka­lauzok, vonatvezetők és féke- zők, mért nálunk nincs nappal és éjszaka, nem a naphoz igazodnak az emberek, haném a szolgálat­hoz. Akik messzebb laknak, itt alszanak az épületben. A forgalom nőtt, a laktanya meg maradt a régi. A televízió a földszintes kis térembén Van, csák az a baj, hogy 80 ember is nehezen fér el. Klubhelyi­ségnek nem használhatjuk, mert akkor zavarnánk az eme­leten alvókat. — Kedvelik a televíziót? — Nagyon. Eleinte Csak a sportközvetítéséket nézték, az­tán a színházi és operaelőadá­sokra is jötték a faluból, csa­ládostól. Kiszorították a vas­utasokat. Pedig ők vették a gé­pet, a saját pénzükön. Tana­kodtunk, hogy mitévők le­gyünk. Aztán égyre nőtt a tö­meg. Saját dolgozóink, főleg a pihenni vágyók érdekében ki kellett írnunk az ajtóra, hogy a televíziós előadást csak azok látogathatják, akik a gép vá­sárlásához anyagi támogatást nyújtottak. Mostanában heten­ként ötször van televíziós elő­adás és mindig zsúfolásig meg­telik a kis szoba. — Nem akadna nagyobb és megfelelőbb helyiség? — Lesz majd, egy-két év Félévenként, vagy talán gyakrabban is, látogatója va­gyok a Gárdonyi Múzeumnak. Hogy minek? Magam sem tu­dom! Talán várok még va'ami titkot, amelynek egy ilyen lá­togatásikor majd nyitjára jö­vök, vagy bepillantást nyerek a halhatatlanság mélységes titkaiba? Nem tudom. De úgy vagyok én ezekkel a látogatá­sokkal is, mint az Egri csilla­gok olvasásával, hogy alig telt el egy esztendő, megint csali kézbe veszem, újból elolva­som azért, hogy — majd ki tud­ja, hányadszor — egy esztendő múltán ismét olvassam. Mindig találok benne újat. újabbat és annyi sok szépséget. A Gárdonyi-ház mostani lá­konszerűsitésére. Szeretnénk, ha a gyógyulás mellett dolgo­zóink a teljes kényelmet is megtalálhatnák saját üdülő­jükben. És kulturális téren fnilyen munkát végez a területi bi­zottság? — Ne kíván ja, hogy mindent felsoroljak. Kezdjük azzal, hogy a petőfibányai kultúrház is szakszervezeti kezelésben van. A szakmunkásképzés és továbbképzés érdekében évente majdnem 100 tanfolyamot szervezünk. Tartottunk még 217 ismeretterjesztő előadást, amit összesen 31138-an hallgattak meg. Könyvtárainkban össze­sen 9257 könyv található. Az olvasók sziáma 939. Kikölcsö­nöztek összesen 53 753 darab könyvet. VARAKOZVA NÉZ rám Morvái László: mit kérdezek még. Semmit. Most már nem csodálkozom azon, hogy a bányászok bíz­nak ebben a fiatal munkásban, aki bár nem olyan külsőleg, mint amilyennek én egy ilyen tekintélyes szervezet elnökét elképzeltem, de csak kül­sőleg különbözik az én elkép­zeléseimtől; Cselekedeteiben, tevékeny­ségében teljesen megegyezik azzal. Hiszem, hogy a bányászok is egyetértenek velem. G. Mólnár Ferenc múlva. Épült itt az állomáson egy 3Ó0 személyes kulúrott- hon, de azt az Építésfónökség használja. Ha tovább költöz­nek innen, mi kapjuk meg az épületet. — No, nincs Ott minden este előadás, és ha összefognának0 Beszéljék csak meg velük a dolgot, biztosan sikerül. — Mond valamit, megpró­báljuk. A vastag bunda rámelege­dett az emberekre, le ve lellek. Komótosan ültek az öblös fo­telekben és beszélgettünk. Én már nem kérdeztem semmit, mondták maguktól is. ahogy éppen jött, egymás után. — Az a baj, hogy nehéz színházjegyet kapni. Az egri és a miskolci társu­lat a járási kultúrházban elég gyakran tart ugyan előadást, sokan bejárnak Egerbe is, de lenne vagy 30 fő, aki egy-egy szép színházi, vagy főleg ope­raelőadásra felutazna Pestre. Legutóbb csoportosan láttuk a Faustot, az Aidát. Szilvesz­terkor meg a Denevért. Csak a jegybeszervezés ne lenne olyan nehéz! Valahogy szóba került a mozi. Igen. eljárnak oda is az emberek, de az csak olyan hétköznapi szórakozás. — Írja csak meg, hogy miért nem tartanak két előadást Fü­zesabonyban. Törik az embe­rek egymást a jegyért. Sokan egy egész sort megvesznek, az­tán a szomszédoknak és a jó barátnak adják tovább. A kívánságnak eleget tet­tem. Nem vizsgáltam a kérdést, de jó lenne, ha az illetékesek utánanéznének, hiszen a kul­túra terjesztése és a vállalati érdek itt egybeesik, talán csak togatásakor azonban semmi szépet sem találtam. Megütkö­zéssel láttam, hogy az utcai bejáratnál egy megtetőzött sze­métgyűjtő és egy bűzös, mos- lélcos hordó fogadja a látoga­tót. A szemben álló óvodaépü­let homlokzata elhanyagolt, vakolata megrongálódott. A nagy fró által lakott épü­let előtti kertrész szemetes, az óvodai személyzet nem ta­karítja. A tornác osz'opairól rtiár levált a vakolat, a vízle­vezető csatornák rosszak, az esővíz az oszlopokra fut. Bent az épületben, különösen az előszoba falai erősen repede­zettek. mintha földrengés súj­totta volna. A hálószoba jobb sarka erősen süllyed, és a fa­lak megnyíltak. A dolgozó- szoba tetőről világító ablakán becsurog a víz és az íróasz­talon áll meg. ott. ahol az örökbecsű művek, az Egri csillagok, az Annuska. a Lám­pás, a Láthatatlan ember és még több mint hetven, felejt­hetetlen szépségű műve szüle­tett. Elgondolkoztam... Valahogy úgy vagyunk mi ezzel, egriek, hogy jól tudjuk mi azt. hogy Gárdonyi Géza, aki a nagy magyar klassziku­sok soraiban méltó helyet ví­vott ki magának, nemcsak a miénk, hanem az egész orszá­gé, a nemzeté. De sírjának, hagyatékának gondozása nem lehet senki más gondja, csak a miénk, egrieké. Már meg­alakult az Egri Vár Barátainak Vállalatunk a nemzetközi nőnap 50. évfordulója alkal­mával „A nők házimunkájá­nak megkönnyítése’’ címmel március 5—11-ig kiállítást és gyakorlati bemutatót rendez Egerben, a Szakszervezeti Székházban. Naponta délután 5 órától háztartási kisgép-, hímzés-, korszerű mosás-be­mutatók, kozmetikai tanács­adás és bemutató szerepelnek a műsoron. Nem kell már Budapestre menni a hatvani és Hatvan környéki motorosoknak! A Le­nin téren nemrég megnyílt Motor, kerékpár és varrógép szaküzletben nemcsak a gé­pek, de az alkatrészek is nagy választékban beszerezhetők; szervezés kérdése az egész. — Aztán lenne még egy pa­naszunk. Bár szűkösen va­gyunk a helyiségekkel, de ren­delőt és lakást adtunk a fog­orvosnak. Recskről idehoztuk, hogy ne kelljen egy-egy fog­húzásért, vagy kezelésért Eger­be utaznunk és az egész pihe­nőnapot feláldoznunk. Tudja mi történt? A MÁV igazgató­ság úgy intézkedett, hogy a mi fogorvosunk Miskolcon dolgo­zik, bejárnak hozzá a környék­ről, csak éppen minket nem kezelhet. És továbbra is Egér­be járunk. Ot-hatszáz vasutas ügye ez A pártszervezet is felvetette azt a kérdést, hogy Füzes­abonyban öt állatorvos van, de emberorvos csak kettő, az egyik meg már régebben be­teg. Szüntessék meg a megkü­lönböztetést, a MÁV- és az SZTK-biztósítottak között, gon­doskodjék a MÁV igazgatóság, hogy legyen általános orvo­sunk és fogorvosunk is, né le­gyünk hátrányosabb helyzet­ben, mint bármelyik biztosí­tásra jogosított. Ügy véljük, igazuk van a füzesabonyi vasutasoknak, és a jelenlegi orvoshíány mellett is lehetne megoldást találni. Eger és Miskolc felől jó a közleke­dési lehetőség, sok orvosnak saját gépkocsija van, ideigle­nesen talán osztott munkaidő­ben is megoldható a vasutasok helyi gyógykezelése. A televízió-, a színház-prob­lémához, úgy véljük, bővebb kommentár nem szükséges. Az a tény, hogy a kulturális igé­nyek ily gyorsan nőnek, igen biztató jelenség és előrehala­dásunk egyik legerősebb mo­torja lesz a jövőben is. FAZEKAS LÁSZLÓ Köre, amely célul tűzte ki ma­gának a várban levő Gárdo­nyi-sír gondozását és a sír környékének rendezését is. Helyes volna azonban, hogy a baráti kör tagjai megszaporí­tanák programjukat annyival, hogy a Gárdonyi Múzeum fel­ügyeletét is vállalnák és időn­ként jelentéssel szolgálnának az illetékes szerveknek az épü­let állagának megóvása érde­kében. Legutóbb nyolc évvel ezelőtt került sor a Gárdonyi-ház res­taurálására. Az elöregedett épület gyakorta kíván tataro­zást. hogy idegenforgalmi szempontból is megfelelő le­gyen és semmi kívánnivalót ne hagyjon maga után. Helyes volna, hogy az épület tatarozá­sa és festése után a hálószo­ba asszimetrikusan elhelye­zett képei — amennyiben nem eredeti helyén vannak — megfelelő hozzáértéssel nyer­nélek elhelyezést. Nyilván van szerv, ahová az épületről, a múzeumról, magá­ról a nagy író hagyatékáról való gondoskodás tartozik. De az idő sürget, az idő tavaszo- dik és mire megindul a nagy idegenforgalom, akkorára a múzeum rendbehozása kívána­tos volna. A Gárdonyi Múze­umnak olyannak kell lennie, mintha az „élő” Gárdonyi gondoskodott volna róla. O. M. Vevő-ankét lesz Hatvanban március 7-én, délután 5 órai kezdettel, a Városi Kultúrott- honban. Vásárlóinkat ezúton is meghívjuk az ankétra és kérjük, hogy hozzászólásaik­kal, javaslataikkal segítsék a kereskedelem munkáját. Az egri Bútorboltunk áru­ajánlata: Kombinált szekrény, NDK, szétszedhető, 3800 forint, háromajtós szekrény, NDK, szétszedhető, 1900 forint, kony­habútor, 6 darabos, mosogató- asztallal, fűszertartóval. 3250 forint. Csővázas, kárpitozott garnitúra, sok színben, ötda­rabos, 7000 forinttól, könyv- szekrények már 700 forinttól kaphatók, háromajtós szek­rény, fényezett, szétszedhető, 2450 forint. (x) Egyeseknek talán úgy tűnik, hogy a riport érdemen felül foglalkozik a nevelés eme új kérdésével. Vélemé­nyünk szerint a nyilvánosság nevelő-ereje is szükséges ahhoz, hogy az ország holnapi gazdái érezzék: az idősebb nemzedék szeretettel figyeli minden lépésüket. t. a. Hogyan dolgozik a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt területi szakszervezeti bizottsága? Az egri Gárdonyi-ház védelmében flz iparcikk Kiskereskedeimí Vállalat hírei:

Next

/
Thumbnails
Contents