Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-03 / 53. szám
lf»so.arrius 3., csütörtök NÉPÚJSÁG s Negyvenkét lány izenegy modern varrógép mellett Riport egy lánycsoport politechnikai oktatásáról Í Az olvasó joggal várja az írás címe után, hogy varrni modern munkamódszeri fogásról számol be az új- iágiró, vagy... és ez a rosszabbik eset: a riporter nem jól nézett körül és nem jól számolt. Mért nehezen dOl- gozhat negyvenkét lány egyszerre tizenegy varrógép mellett. A negyvenkét lár.y az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tanulója és a tizenegy varrógép is az intézeté, ahol szorgalmasan végzik a politechnikai Oktatást. ] A lányok a gimnázium igazgatójának, Újvári Ottónak, megértő támogatását azzal nyugtázzák, hogy leikésen és nagy szakértelemmel vesznek részt minden kedden a politechnikai oktatásban. Két csoportra osztották a negyvenkét lányt. A vidékiek és kollégisták délelőtt, a helybéliek pedig délután, hat-hat órán keresztül ismerkednek a szabás és varrás fortélyaival. Mai gondok a füzesabonyi vasútállomáson A varroda — ha jó ez a szó a helyiség megjelölésére, amelyben a lányok tanulnak- dolgoznak — a gimnázium harmadfél emeletén van. Tágas terem, mindenütt tisztaság. A sarokban próbababák, az ajtóval szemközt próbatükör, az ablakókkal ellentétes fal mező mellett a szerszámokat, anyagokat és a katonás rendben heverő iskolai dolgozatfüzeteket tartalmazó szekrények állnak. Az ablakokon ízléses függönyök, amiket a fiatal lányok — elsőosztályos gimnazisták — készítettek. Látogatásunk első perceiben — dr. Szebeni Lajos igazgató- helyettes és Kocsis Árpádné szakoktató kalauzolása mellett — huszonnégy szorgalmas és hallgatag lány hajolt a gépek fölé. Bár egy-egy varrógép mellett párosával ültek a serdülő lányok, egy szó sem röppent, nevetés sem csattant, de éreztük, hogy a lányok azért kíváncsiak arra, hogy a mogorva riporter kit és hogyan kérdez meg. A szempárok mögött fogalmazódtak a talpraesett válaszok. S rövid szemcsata után — állták a zavarba nem hozható újságírói tekintetet — megoldódtak a nyelvek: a talpraesett lányok egymást túllicitálva ismertették- magyarázták foglalkozásukat, az „asszonyi dolgokban” meglehetősen járatlan férfi-érdeklődőnek. — Kik a szakma legkivá- lóbbjai? — tesszük fel a kérdést. Mire a válasz felér egy falusi utca hosszúságával. És mert néhány nevet kétszer is hallunk, azokat ideírjuk újabb dicséretül: Bodnár Zita, Örsy Agnes, Némedi Eszter. A beszélgetést csak egyszer- kétszer zavarta meg a varrógépek monoton hangja, akkor bemutatták, hogyan tudnak bánni már a géptűvel. — A lányok nagyon szorgalmasak és lelkiismeretesen dolgoznak — mondta Kocsis Árpádné. Már az év elején úgy MORVÁI LÁSZLÓT, a területi bizottság elnökét keresem. Amikor szemben állóik már vele, nem akarom elhinni, hogy ő az. Harminc év körüli, vidám kedélyű, jól megtermett fiatalember. Ilyen nagy tröszt szakszervezeti területi bizottsága elnökéül valami idősebb, komoly, megfontolt beszédű, tempós bácsit képzeltem el. Ügy látszik, a bányászok bíznak a fiatalokban. Ez helyes. De milyen eredményeket értek el a szervezettség tekintetében? — 1957 első felében a tröszt dolgozóinak csak 75,2 százaléka volt szakszervezeti tag. 1959. augusztusára már 96,2 százalékra emelkedett ez az arány. Ennek az aránynak megfelelően emelkedett például a kifizetett segélyek összege is. Az elmúlt évben rendkívüli segélyként 33 dolgozónak 10 300 forintot fizettünk ki. Ugyanakkor 431 dolgozónk részesült rendes segélyben, 98 540 forint értékben. A vállalati szociális segély összege pedig 327 eza forintot ért el. 1308 dolgozónk részesült ebben a segélyben. Egyéb anyagi támogatásban részesülnek-e még a szakszervezeti tagok? — így nem lehet leszűkíteni ezt a kérdést. Ha csak arra gondolok, hogy az üzemi konyháinkon naponta 680 fő étkeválogattuk ki áz osztályt: ki akar Varrni-szabni, vagy főzőtanfolyamra, Vagy cukrász- műhelybe menni. Akik ide jelentkeztek, nemcsak érzékkel rendelkeznek, hanem fegyelmezetten dolgoznak is. Tudják, hogy ez a foglalkozás az érettségi után szakmát is jelenthet. — Az év elején a legalapvetőbb dolgokkal kezdtük. A heti hat óra arra jó, hogy négyet a gyakorlati, kettőt pedig az elméleti tudnivalók megszerzésére fordítsanak a lányok. Legfontosabb célja az iskolai politechnikai oktatásnak, hogy a lányok és általában a fiatalság, a kétkezi munkát becsülje meg és szeresse. — Az elméleti oktatás során a lányok széles anyag- és áruismeretre tesznek szert, megismerik a kézükbe kerülő anyagok termelési helyeit, fizikai és kémiai tulajdonságaikat. Ízlésük finomodik és látókörük bővül. Megtanulják a szakmai fogásokat: kézi öltéseket, gépi varrást. Megismerik a varrógép szerkezetét, kezelését, karbantartását. A szabás bonyolultabb műveletét fokozatosan sajátítják el a szakrajzi óra keretében. — Eddigi eredményeink között büszkén említhetjük, hogy a negyvenkét lány varrta a lánykollégium függönyeit és foltozást is vállaltak. — Hasznos terveink között szerepel, hogy még ebben az iskolai évben a negyvenkét lány munkaruhát varr magának: egy szoknyát és egy blúzt. A tanítás egyébként az ipariskolai beosztás szerint folyik, természetesen, nem abban az ütemben, hiszen a heti egynapos foglalkozás azokat az eredményeket nem teszi lezik, és csupán ehhez személyenként 4,25 forinttal járulunk hozzá már érthetővé válik az, amit az előbb mondtam. Vagy nézzük a családipótlékként kifizetett összegeket. Az új\rendelet megjelenése előtt 210 ezer forintot fizettünk ki ilyen címen, az új rendelet után viszont már ugyanannyi családnak 320 437 forintot. Érdemes megnéznünk azt is, hogy naponta átlagban 401 fő részére fizetünk táppénzt. A múlt évben erre 4 753 604 forintot utaltunk ki. Munkavédelmi területen milyen tevékenység jut a szak- szervezetre? — Mindenekelőtt a felvilágosító munka. Különböző oktatási formákon keresztül tanítjuk meg a dolgozókat arra, hogyan óvják és védjék meg egészségüket munka közben. Ellenőrizzük a munkavédelmi utasítások végrehajtását, és a berendezések épségét. De ilyen irányú beruházásokat is végzünk. Munkavédelmi és egészségügyi berendezésekre 1957- ben még csak 1 millió 623 ezer forintot költöttünk. 1958-ban már 4 millió 225 ezer forintot, az elmúlt évben pedig már 9 millió 902 ezer forintot. Azt hiszem, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek. EHHEZ VALÓBAN nem keli semmit hozzátenni. Országósan sok a tennivaló hétővé, mint amiket a szakipari tanulóképzés során el kell érni. A lehetőség azonban a célszerű és helyesen felépített négyéves képzés után bármelyik lány számára nyitva áll: szakvizsga letétele után teljes értékű szakiparos lehet majd. Ebben az irányban is érdeklődtünk a lányoknál: a gimnáziumi érettségi után ki akar szabás-varrással hivatásszerűen foglalkozni. S bár a lányok — tizenöt éves fejjél, érthetőén — ezen a kérdésen még nem nagyón törték a fejüket. Saáry Judit mégis felállt és barátnői biztatására elismételte a mór nekik elmondott nyilatkozatot: ha pedagógus nem lehetek, majd valami oknál fogva, varrónő szeretnék lenni. Amikor a lányok látták, hogy a dolgaik utáni érdeklődés komoly, a nyilvánosságot, a szülőket is érdekli a jövő fiataljainak készülődése az életre, kettőzött lelkesedéssel beszélték dolgaikról. Mutatták, magyarázgatták felszerelései - két. Elmondták azt is, hogy van motoros varrógépük is, de a kezelését még nem ismerik. Minden érdekli őket: bújják a divatlapokat és a ruhák vonalait, újszerűségét olykor éles- nyélvű kritika alá veszik. Szakszerűen eldicsekedték a meggyártandó egyenruhájukat is: közösen megveszik majd a sötétkék-fehérpettyes szatén- karton anyagot és azt övvel hordható trapéz alakú megoldásban varrják meg. (Ezt a mondatot mozdulataikkal is magyarázták, hogy a dolgokban módfelett laikus újságíró megsejthesse a készülődés igazi lázát. — Még nincs határozott^ döntés arra nézve, hogy a minőségi kisipari munka irányába fogunk-e haladni, vagy a konfekció-munka lesz a megoldás számunkra. Mindkét irányzat mellett és ellen hoznak fel érveket. Nézetem szerint mindkét formai megoldással a pedagógiai célt maradéktalanul el lehet érni — mondta befejezésül Kocsis Árpádné, a negyvenkét fiatal lány szabni- varrni tudásának fő mozgatója és ellenőrzője, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. a lakáskérdés megoldásában. Ezen a területen milyen ered- mélyeket értek el? — Mi sem oldottuk még meg ezt a kérdéstteljesen, de tettünk érte valamit. — Hamiskásan mosolyog Morvái László, és ebből a mosolyból megértem, hogy nem csak „valamit’* tetteik. A következő adatok engem igazolnak; — 1957—58-ban körülbelül 60 millió forintot fordítottunk lakásépítésre. Ebből majdnem 500 lakás készült el. Ugyanakkor még segítséget adtunk 124 magánlakás építéséhez is. A további lakásépítéssel egyelőre leálltunk. A meglevő lakások Petöfibányán kielégítik az igényeket, ha nem is tudunk azonnal mindenkinek olyan lakást biztosítani, amilyet elképzel. De itt már különösebb problémánk nincs. Minden dolgozónak joga van a munka utáni pihenéshez, üdüléshez. Hogyan biztosítják ezt a jogot? — Az elmúlt évben összesen 458 fenőtt; és 149 gyermek üdülését tettük lehetővé. Ezen felül a saját üdülőnkben, Hajdúszoboszlón. még újabb 123 bányász részére biztosítottunk helyet. A bányászoknál elég gyakori a reumatikus megbetegedés, ezért létesítettünk Hajdúszoboszlón saját üdülőt. Az idén újabb 150 ezer forintot fordítunk majd az üdülőnk A vónatfüttyök, a túlatómoz- dónyok sistergő tüsszentése a szobában tompán hangzik, de az ablak előtt itt nyüzsög a forgalmas állomás lüktető élete. A füzesabonyi vasútállomás dolgozóival és vezetőivél beszélgetünk, szóba kerül ez is, az is. — Nagy ez az épület, mégis szűkösen vagyunk. Különösen a „laktanyában”. Az emeleten alszanak a vonatkísérők: a kalauzok, vonatvezetők és féke- zők, mért nálunk nincs nappal és éjszaka, nem a naphoz igazodnak az emberek, haném a szolgálathoz. Akik messzebb laknak, itt alszanak az épületben. A forgalom nőtt, a laktanya meg maradt a régi. A televízió a földszintes kis térembén Van, csák az a baj, hogy 80 ember is nehezen fér el. Klubhelyiségnek nem használhatjuk, mert akkor zavarnánk az emeleten alvókat. — Kedvelik a televíziót? — Nagyon. Eleinte Csak a sportközvetítéséket nézték, aztán a színházi és operaelőadásokra is jötték a faluból, családostól. Kiszorították a vasutasokat. Pedig ők vették a gépet, a saját pénzükön. Tanakodtunk, hogy mitévők legyünk. Aztán égyre nőtt a tömeg. Saját dolgozóink, főleg a pihenni vágyók érdekében ki kellett írnunk az ajtóra, hogy a televíziós előadást csak azok látogathatják, akik a gép vásárlásához anyagi támogatást nyújtottak. Mostanában hetenként ötször van televíziós előadás és mindig zsúfolásig megtelik a kis szoba. — Nem akadna nagyobb és megfelelőbb helyiség? — Lesz majd, egy-két év Félévenként, vagy talán gyakrabban is, látogatója vagyok a Gárdonyi Múzeumnak. Hogy minek? Magam sem tudom! Talán várok még va'ami titkot, amelynek egy ilyen látogatásikor majd nyitjára jövök, vagy bepillantást nyerek a halhatatlanság mélységes titkaiba? Nem tudom. De úgy vagyok én ezekkel a látogatásokkal is, mint az Egri csillagok olvasásával, hogy alig telt el egy esztendő, megint csali kézbe veszem, újból elolvasom azért, hogy — majd ki tudja, hányadszor — egy esztendő múltán ismét olvassam. Mindig találok benne újat. újabbat és annyi sok szépséget. A Gárdonyi-ház mostani lákonszerűsitésére. Szeretnénk, ha a gyógyulás mellett dolgozóink a teljes kényelmet is megtalálhatnák saját üdülőjükben. És kulturális téren fnilyen munkát végez a területi bizottság? — Ne kíván ja, hogy mindent felsoroljak. Kezdjük azzal, hogy a petőfibányai kultúrház is szakszervezeti kezelésben van. A szakmunkásképzés és továbbképzés érdekében évente majdnem 100 tanfolyamot szervezünk. Tartottunk még 217 ismeretterjesztő előadást, amit összesen 31138-an hallgattak meg. Könyvtárainkban összesen 9257 könyv található. Az olvasók sziáma 939. Kikölcsönöztek összesen 53 753 darab könyvet. VARAKOZVA NÉZ rám Morvái László: mit kérdezek még. Semmit. Most már nem csodálkozom azon, hogy a bányászok bíznak ebben a fiatal munkásban, aki bár nem olyan külsőleg, mint amilyennek én egy ilyen tekintélyes szervezet elnökét elképzeltem, de csak külsőleg különbözik az én elképzeléseimtől; Cselekedeteiben, tevékenységében teljesen megegyezik azzal. Hiszem, hogy a bányászok is egyetértenek velem. G. Mólnár Ferenc múlva. Épült itt az állomáson egy 3Ó0 személyes kulúrott- hon, de azt az Építésfónökség használja. Ha tovább költöznek innen, mi kapjuk meg az épületet. — No, nincs Ott minden este előadás, és ha összefognának0 Beszéljék csak meg velük a dolgot, biztosan sikerül. — Mond valamit, megpróbáljuk. A vastag bunda rámelegedett az emberekre, le ve lellek. Komótosan ültek az öblös fotelekben és beszélgettünk. Én már nem kérdeztem semmit, mondták maguktól is. ahogy éppen jött, egymás után. — Az a baj, hogy nehéz színházjegyet kapni. Az egri és a miskolci társulat a járási kultúrházban elég gyakran tart ugyan előadást, sokan bejárnak Egerbe is, de lenne vagy 30 fő, aki egy-egy szép színházi, vagy főleg operaelőadásra felutazna Pestre. Legutóbb csoportosan láttuk a Faustot, az Aidát. Szilveszterkor meg a Denevért. Csak a jegybeszervezés ne lenne olyan nehéz! Valahogy szóba került a mozi. Igen. eljárnak oda is az emberek, de az csak olyan hétköznapi szórakozás. — Írja csak meg, hogy miért nem tartanak két előadást Füzesabonyban. Törik az emberek egymást a jegyért. Sokan egy egész sort megvesznek, aztán a szomszédoknak és a jó barátnak adják tovább. A kívánságnak eleget tettem. Nem vizsgáltam a kérdést, de jó lenne, ha az illetékesek utánanéznének, hiszen a kultúra terjesztése és a vállalati érdek itt egybeesik, talán csak togatásakor azonban semmi szépet sem találtam. Megütközéssel láttam, hogy az utcai bejáratnál egy megtetőzött szemétgyűjtő és egy bűzös, mos- lélcos hordó fogadja a látogatót. A szemben álló óvodaépület homlokzata elhanyagolt, vakolata megrongálódott. A nagy fró által lakott épület előtti kertrész szemetes, az óvodai személyzet nem takarítja. A tornác osz'opairól rtiár levált a vakolat, a vízlevezető csatornák rosszak, az esővíz az oszlopokra fut. Bent az épületben, különösen az előszoba falai erősen repedezettek. mintha földrengés sújtotta volna. A hálószoba jobb sarka erősen süllyed, és a falak megnyíltak. A dolgozó- szoba tetőről világító ablakán becsurog a víz és az íróasztalon áll meg. ott. ahol az örökbecsű művek, az Egri csillagok, az Annuska. a Lámpás, a Láthatatlan ember és még több mint hetven, felejthetetlen szépségű műve született. Elgondolkoztam... Valahogy úgy vagyunk mi ezzel, egriek, hogy jól tudjuk mi azt. hogy Gárdonyi Géza, aki a nagy magyar klasszikusok soraiban méltó helyet vívott ki magának, nemcsak a miénk, hanem az egész országé, a nemzeté. De sírjának, hagyatékának gondozása nem lehet senki más gondja, csak a miénk, egrieké. Már megalakult az Egri Vár Barátainak Vállalatunk a nemzetközi nőnap 50. évfordulója alkalmával „A nők házimunkájának megkönnyítése’’ címmel március 5—11-ig kiállítást és gyakorlati bemutatót rendez Egerben, a Szakszervezeti Székházban. Naponta délután 5 órától háztartási kisgép-, hímzés-, korszerű mosás-bemutatók, kozmetikai tanácsadás és bemutató szerepelnek a műsoron. Nem kell már Budapestre menni a hatvani és Hatvan környéki motorosoknak! A Lenin téren nemrég megnyílt Motor, kerékpár és varrógép szaküzletben nemcsak a gépek, de az alkatrészek is nagy választékban beszerezhetők; szervezés kérdése az egész. — Aztán lenne még egy panaszunk. Bár szűkösen vagyunk a helyiségekkel, de rendelőt és lakást adtunk a fogorvosnak. Recskről idehoztuk, hogy ne kelljen egy-egy foghúzásért, vagy kezelésért Egerbe utaznunk és az egész pihenőnapot feláldoznunk. Tudja mi történt? A MÁV igazgatóság úgy intézkedett, hogy a mi fogorvosunk Miskolcon dolgozik, bejárnak hozzá a környékről, csak éppen minket nem kezelhet. És továbbra is Egérbe járunk. Ot-hatszáz vasutas ügye ez A pártszervezet is felvetette azt a kérdést, hogy Füzesabonyban öt állatorvos van, de emberorvos csak kettő, az egyik meg már régebben beteg. Szüntessék meg a megkülönböztetést, a MÁV- és az SZTK-biztósítottak között, gondoskodjék a MÁV igazgatóság, hogy legyen általános orvosunk és fogorvosunk is, né legyünk hátrányosabb helyzetben, mint bármelyik biztosításra jogosított. Ügy véljük, igazuk van a füzesabonyi vasutasoknak, és a jelenlegi orvoshíány mellett is lehetne megoldást találni. Eger és Miskolc felől jó a közlekedési lehetőség, sok orvosnak saját gépkocsija van, ideiglenesen talán osztott munkaidőben is megoldható a vasutasok helyi gyógykezelése. A televízió-, a színház-problémához, úgy véljük, bővebb kommentár nem szükséges. Az a tény, hogy a kulturális igények ily gyorsan nőnek, igen biztató jelenség és előrehaladásunk egyik legerősebb motorja lesz a jövőben is. FAZEKAS LÁSZLÓ Köre, amely célul tűzte ki magának a várban levő Gárdonyi-sír gondozását és a sír környékének rendezését is. Helyes volna azonban, hogy a baráti kör tagjai megszaporítanák programjukat annyival, hogy a Gárdonyi Múzeum felügyeletét is vállalnák és időnként jelentéssel szolgálnának az illetékes szerveknek az épület állagának megóvása érdekében. Legutóbb nyolc évvel ezelőtt került sor a Gárdonyi-ház restaurálására. Az elöregedett épület gyakorta kíván tatarozást. hogy idegenforgalmi szempontból is megfelelő legyen és semmi kívánnivalót ne hagyjon maga után. Helyes volna, hogy az épület tatarozása és festése után a hálószoba asszimetrikusan elhelyezett képei — amennyiben nem eredeti helyén vannak — megfelelő hozzáértéssel nyernélek elhelyezést. Nyilván van szerv, ahová az épületről, a múzeumról, magáról a nagy író hagyatékáról való gondoskodás tartozik. De az idő sürget, az idő tavaszo- dik és mire megindul a nagy idegenforgalom, akkorára a múzeum rendbehozása kívánatos volna. A Gárdonyi Múzeumnak olyannak kell lennie, mintha az „élő” Gárdonyi gondoskodott volna róla. O. M. Vevő-ankét lesz Hatvanban március 7-én, délután 5 órai kezdettel, a Városi Kultúrott- honban. Vásárlóinkat ezúton is meghívjuk az ankétra és kérjük, hogy hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítsék a kereskedelem munkáját. Az egri Bútorboltunk áruajánlata: Kombinált szekrény, NDK, szétszedhető, 3800 forint, háromajtós szekrény, NDK, szétszedhető, 1900 forint, konyhabútor, 6 darabos, mosogató- asztallal, fűszertartóval. 3250 forint. Csővázas, kárpitozott garnitúra, sok színben, ötdarabos, 7000 forinttól, könyv- szekrények már 700 forinttól kaphatók, háromajtós szekrény, fényezett, szétszedhető, 2450 forint. (x) Egyeseknek talán úgy tűnik, hogy a riport érdemen felül foglalkozik a nevelés eme új kérdésével. Véleményünk szerint a nyilvánosság nevelő-ereje is szükséges ahhoz, hogy az ország holnapi gazdái érezzék: az idősebb nemzedék szeretettel figyeli minden lépésüket. t. a. Hogyan dolgozik a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt területi szakszervezeti bizottsága? Az egri Gárdonyi-ház védelmében flz iparcikk Kiskereskedeimí Vállalat hírei:
