Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

/ \ ‘■""I ¥ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Külföldi híradó SZOVJETUNIÓ: AZ MSZMP HEVES MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 53. szám Ára 50 fillér 1960. március 3., csütörtök Munkavédelem A kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szakszervezete megvizsgál­ta és legutóbbi megyebizott­sági ülésén megvitatta a ke­reskedelmi vállalatok és földművesszövetkezeti dol­gozók munkavédelmi hely­zetét. A vitán számos prob­léma felmerült ezzel a fon­tos témával kapcsolatban. A gyöngyösi földműves­szövetkezet kisvendéglőjé­ben a kávédarálógép nincs ellátva földeléssel, a robot­gép fogaskerék áttételéről a védőburok hiányzik, a szeszfőzde villanyszerelésé­nél és a kapcsolótábla be­rendezésénél teljesen figyel­men kívül hagyták a vizes helyekre vonatkozó elektro­mos szabványokat. Mostanában Gyöngyösön komolyabb baleset nem tör­tént. De egy kis figyelmet­lenség, egy kis szórakozott­ság, vagy a „véletlenek fur­csa találkozása” és a fogas­kerék összeroncsolja a dol­gos munkáskezet, egyetlen villanás, és az áram agyon­sújtja a gyanútlan embert. Egerben nemrég halálos áldozatot követelt az áram­ütés, egy másik dolgozót alig tudtak megmenteni az életnek. És mégis könnyel­műek vagyunk, nem vigyá­zunk sem önmagunk, sem embertársaink életére, testi épségére. Az Egri Vendég­látóipari Vállalat 6-os szá­mú cukrászdájának kávé­darálógépe, a népbüfé bur­gonyahámozó gépének és hűtőszekrényének elektro­mos berendezései sem kifo­gástalanok, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 60. számú Háztar­tási Boltjában a felvonó ak­nánál, az ajtó mellett sem védőrács, sem figyelmeztető felirat nincs. És a gondos vizsgálat talált hiányossá­got a hatvani, a nagyrédei, és a kerecsendi földműves­szövetkezeteknél, de akad másutt is. Miért e sok hiba? Nincs utasítás, megfelelő rende­let, vagy talán a költség- keret merült ki? Dehogyis! Szabványokat, és szigorú rendeleteket adtak ki e té­ren, pénz is lenne, de a kö­zömbösséget és a vétkes könnyelműséget nehéz gyö­kerestől kiirtani. De van megoldás: türelmes, felvi­lágosító munka, szervezett oktatás, példamutatás má­sok testi épségének védel­mében, néldamutatás az emberségben, és ha kell, megalkuvás nélküli felelős- ségrevonás a visszaesőkkel szemben, Az utóbbi időben lénye­ges előrehaladás tapasztal­ható i munkavédelmi elő­írások, a munkavédelmi és biztonságtechnikai fejlődés terén. Az új létesítmények­nél és az átalakított üzle­teknél kellő figyelmet for­dítanak a biztonságos és az egészséges munkaterületek kialakítására. De a felsorolt hiányosságok arra mutat­nak. hogy nemcsak a „ve­szélyes” munkaterületeken, hanem mindenütt, hol em­berek élnek és dolgoznak, — tehát x. kereskedelemben és a vendéglátóiparban is — törőd Mints többet a mun- ' ásókkal. így diktálja ezt a törvény szelleme és az em­berség érzése. Kihasználják a felkészülés utolsó időszakát Tiszanánán Rövidesen megkezdődik a mezőgazdasági munkákban a tavaszi szezon, néhány hét és megindul az élet a földeken, kint a határban. A tiszanánai Vörös Csillag Tsz-ben igyekeznek kihasznál­ni a munkára való felkészülés utolsó időszakát. A brigádve­zetők és munkacsapat-vezetők részére kéthetes házi tanfolya­mot szerveztek. A két hét fo­lyamán a tsz vezetői egész­napos előadásokon ismerked­nek a legfontosabb teendők­kel, a munkaszervezési kérdé­sekkel. A tájékoztató előadá­sokat Nagy Bernát, a tsz el­nöke és Szabó János főmező­gazdász tartják. Rab Ferenc: JÜDÁSPÉNZ ★ Fazekas László: MAI GONDOK A FÜZESABONYI VASÜTÄLLOMASON ★ Lőkös István: AZ EMLÉKEZÉS FÁKLYÁJA ★ Szántó István: AZ UTOLSÓ FÉLÉV Nyolcvan éves a Magyar Távirati Iroda A Magyar Távirati Irodát, a világ egyik legrégibb hírügy­nökségét, 1880. március 3-án alapították és már 1882-bén hírcsere-egyezményt kötött a világ legnagyobb hírirodáival, közöttük az angol Reuter-rel. Az MTI átszervezése szocia­lista szellemű távirati irodá­vá, 1948-bam kezdődött meg. 1951-ben az MTI-hez csatolták a külföldi sajtószolgálatot. 1953-ban új. modem felszere­léssel, korszerű hírközlő gépek kel ellátott székházat kapott az MTI. Három év múlva a Magyar Fotó Állami Vállalat is az MTI főosztálya lett. Min­den megyeszékhelyen működik MTI szerkesztőség. Az MTI-nek húsz hírszol­gálati irodával van szerződése hírcserére, ezek között van a szovjet TASZSZ, az összes népi demokratikus országok ügynökségei, az angol Reuter, az amerikai AP és UPI, a francia AFP, a nyugatnémet DPA, a japán Kyodo és az indonéz Antara. Az öt világrészen ötven kép­ügynökséggel tart kapcsolatot az MTI. Rádióval és telefotó- val ad külföldre és vesz fel képeket. A nagy hírügynöksé­gek képszolgálatain kívül a Keyston amerikai, a New Era tyews ausztráliai, a Publifoto olasz, a Telpraess argentin képügynökségekkel és mások­kal van megállapodása képek cseréjében. (MTI) Moszkvában megrendezték A hétéves terv a megvalósulás útján című művészfoto-. kiállítást. Az első díjat ez a felvétel nyerte, címe: Moszkva fényei. (Folyt, az, 5. oldalonj ’ ^wA«/\A/VVV^/V\A/^/V^^AA/V\/VV\^/VVWVVV^/VVVV^A/\/VV^AAA/VVV^^v^/NA/VV\/V*^AA/VVV^A/VV\^ A Parádsasvári Üveggyárból jelentik: „Újabb munkasikerekkel köszöntjük április 4-éi" két százalékkal Az MSZMP Központi Bi­zottságának felhívására or­szágszerte széleskörű munka­verseny indult felszabadulá­sunk 15. évfordulójának tiszte­letére. A nagy versenymozga­lomból jelentős részt vállalt magára a Parádsasvári Üveg­gyár is. Vállalásaikat az alábbi pon­tokba foglalták: „1. Vállalatunk április 4-re eddigi lemaradását behozza, s a következő három negyedév­ben úgy dolgozunk, hogy éves tervünket 1 százalékkal túltel­jesítsük. Ez összegben 135 ezer forintot jelent népgazdaságunk számára. 2. Vállalatunk exporttervét, éves szinten, túlteljesítjük. 3. Vállalatunk 1959. évi 29,5 százalékos selejtjét április 4-e tiszteletére 28 százalékra, a második negyedév végére 26,5 százalékra, a harmadik ne­gyedév végére 25 százalékra, a negyedik negyedév végére pedig 24 százalékra csökkent­jük. 4. Vállalatunk 1959. évi nye­reségösszegét ez évben 100 ezer forinttal túlteljesítjük. 5. Negyedévenként három új termék gyártásának bevezeté­sét vállaljuk, a választék bő­vítése érdekében. A Parádsasvári Üveggyár vezetősége és dolgozói:’ A kereskedelem a dolgozó nőkért A nőtanács, a szakszerveze­tek és a IJeves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi VáEalat a nemzetközi nőmozgalom 50. évfordulója alkalmából „A nőik házimunkájának megkönnyí­tése" címmel március 5-től 11- ig kiállítást és gyakorlati be­mutatót rendez Egerben, a Szakszervezeti Székház föld­szinti olvasótermében. A megnyitásra ötödi -'én délután három órakor kerül sor. ankét keretében, amelyen A kereskedelem időszerű kér­dései címmel Bittner Ja­nó s n é, az Állami Kereske­delmi felügyelőség vezetője tart vitaindító előadást. A ki­állítás nyitvatartásiénak időtar­tama alatt, mat-pips , ?-én .ház­tartási tósgéphejnutatóra, március 8-án" gépi -hímzésbe­mutatófa,-, március 9-én mo­dern mosásbemutatóra, már­cius 10-én villamosháztartási kisgépbemutatóra,, március 11-, én kozmetikai tanácsadásra és gyakorlati bemutatóra kerül sor, délután 5 és 7 óra között. A kiállítás naponta délelőtt tíz órától este hét óráig tart nyitva. Ma díszbemutatóval megnyílik a szovjet film ünnepe literben is A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége és a Heves megyei Moziüzemi Vállalat kö­zös rendezésében ma, díszelő­adással megnyílik Egerben is a szovjet film 1960. évi ünnep­ség-sorozata. A szovjet film ünnepének megnyitásán Kris­tóf László, a Városi Tanács VB-elnökhelyettese mond be­szédet, majd A béke első nap­ja című, magyarul beszélő szí­nes szovjet filmalkotás kerül bemutatásra. Kultúr- és építészettörténeti filmet mutat be az egri ismeretterjesztő mozi Az egri Szakszervezeti Kul­túrotthon ismeretterjesztő mo­zijának előadásait nagy érdek­lődés kíséri, egyre többen vesz­nek részt a változatos témájú filmek levetítésénél és ismer­tetésénél. A legutóbbi előadást 350 érdeklődő tekintette meg, s, ugyancsak sok nézőre szágiít a rendezőség a március 3-1 előadáson. Csütörtökön este az Urartu állam kultúremlékei és a Szamarkand építészeti emlékei című ismeretterjesztő filmeket mutatják be a Cigánytánc cí­mű kisfilm; és híradó kísérőié^ ben. ■-~ f II tenki Béke tagsága már elveteti 15 hold mákot A tenki Béke Termelőszö­vetkezet tágságá korán hozzá­fogott a tavaszi munkák vég­zéséhez és már tizenöt hold mák vetését befejezték. A ter­\agy mennyiségű hidegkonyhai készítmény érkezik Egerbe Az Országos Csemege Ke­reskedelmi Vállalat 116-os szá­mú egri boltja c közvetlenül a fővárosból kapja különleges áruféleségeit, mint amilyen például a hidegkonyhai és a cukrászati készítmények. Szerdán este újabb, nagy szállítmány érkezett. Különö­sen sok francia- és hússalátát, lengyelgombát, halsalátát és halfélét,, imbiszt, legkülönbö­zőbb ételekből összeállított hi­degtálakat és még vagy ötven­féle készítményt kaptak. Az cÁé ... Hetvenkilenc ipari tanuló „állt rajthoz” Budapesten, hogy el­döntsék, melyikük a legjobb a szakmá­ban. Volt ott ruhá­zati, élelmiszeripari, vegyes, iparcikk, cuk­rász és más szakmát tanuló fiatal. Ott izgult a többi­ekkel négy Heves megyei ipari tanuló is. Az egyik az egri 33-as számú rövid­es kötöttáru üzlet ta­nulója. Kaviák Éva. Tizennégyük közül kellett eldönteni, me­lyikük lesz jogosult a szakma legjobb ta­nulója címre, az aranyjelvény viselé­sére. A vizsgafeltéte­lek: leltározás, áru­rendelés százezer fo­rint értékben, áruát­vétel, áruismeret és kiszolgálás. A vizsgákon már túl vannak. Az ered­mény nem maradt el, mert a Heves me­gyei versenyzők egy első és egy harmadik helyezést hoztak. Kaviák Éva megkap­ta „A szakma legjobb tanulója” kitüntetést és a vele járó arany­érmet, Balog Ilona pedig, a gyöngyösi 80-as számú iparcikk bolt tanulója, harma­dik helyezést ért el. Felkerestük az aranyérem boldog tu­lajdonosát. — Nehéz volt a vizsga? — Nagyon izgul­tam előtte, de érde­mes volt jól felké­szülni. — Segített valaki a tanulásban? — Igen, különösen a KISZ-titkár, Nagy Sándor. A leltározá­si és az adminisztrá­ciós vizsga jó ered­ményét, részben neki köszönhetem. — Mióta ipari ta­nuló? — 1958. szeptember l-től a vizsga napjá­ig, ugyanis, mikor az aranyjelvényt a szak­ma legjobb tanulója címmel megkaptam, egyben fel is szaba­dítottak, s megkap­tam a segédlevelet, de ezenkívül még 500 forint pénzjutalom­ban is részesültem — mondja büszkén. Kezében egy útle­vélkérő lapot tart. — Ez kié? — Jó vizsgám ju­talmául április 25-től 30-ig hatnapos hajó- kirándulásra küld a vállalat. — Mint segédnek, mi a további terve? — Szeretnék to­vábbra is ebben az üzletben maradni ’s segíteni a többi ipari tanuló társamat. (kisbé) egri lakosság francia konyha iránti érdeklődésére jellemző, hogy a legnagyobb szállítmá­nyok is csupán két napra ele­gendőek. Franciasalátából pél­dául 20 kilónál is több, kaszi­nótojásból is mintegy 100 da- • rab fogy el. Különböző cukrászati ké­szítményeket is várnak a Cse­mege dolgozói. Az előrelátha­tólag húszféle sütemény közül különösen a gesztenyerolád, a pálmaszelet és a sokfajta mar­cipános készítmény örvend nagy keresletnek Egerben. Egyébként a megyeszékhelyen igen nagy a sikere a mélyhű-, tött áruknak és a háziasszo­nyok munkájának megkönnyí­tésére félkész, illetve kész ál­lapotban árusításra kerülő hú­soknak. Román - magyar találkozó A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége és a Megyei Művelődési Ház. hazánk felszabadulásának 15, évfordulója alkalmából már több baráti ország képvi­selőivel rendezett ‘találkozót Egerben. Ma délután öt óra­kor a Bródy moziban román— magyar baráti találkozóra ke­rül sor, amelynek keretében filmet is vetítenek a szomszé­dos testvérnép életéről.; melőszövetkezet tagságának ebből a munkából mintegy 100 000 forint bevétele szár­mazik majd. A máik vetése után beállí­tották a vetőgépeket. s most a napokban hozzáfognak 4Ó hold borsó elvetéséhez. Ugyanak­kor 16 melegágyi ablakkeret alatt már bujkálnak a para­dicsom és paprikapalánták. Megkezdődött a tavaszi szezon a tenki Béke Termelőszövet­kezetnél, dolgoznak az embe­rek. ££7 Lassan kialakul kereske­delmünkben is a helyes irány, amelynek elsősorban \ a vásárlók látják előnyét. Esztendőről esztendőre I ugyanis, az előbbi hibákon I okulva, mindig tapasztalni ' valami változást, valami jót I akkor, amikor a legnagyobb gond a téli, vagy tavaszi ruhatár összeszedése, kiala- i kítása. A legtöbb vád ta- j vasszal érte mindig a ke- • reskedelmet, azért, mert a I közönség véleménye szerint \ későn kerültek az üzletek­be a könnyű ruhaanyagok, világos, szép időre szóló ci­pók. Ez a tavasz, amelyik ebben a hónapban köszönt ránk hivatalosan, azonban úgy látszik, e tekintetben \ is hoz valami változást: csak körül kell nézni a me­gye városainak üzleteiben és könnyűszerrel megálla­pítható. hogy akár most be­vásárolhatja mindenki a ta­vaszi. nyári ruházat legna­gyobb részét — pedig hol van még az igazi jó idő...? (w)

Next

/
Thumbnails
Contents