Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-19 / 42. szám
1960 február 19., péntek népújság s Tiszanána, 1960 február Torony iránt Ez a riportsórózat távolról sem azétt íródik, hogy bemutassunk egyet, megyénk sok községe közül, bemutassuk lakóinak életét: gondjaikat, örömüket. Vagy legalábbis nemcsak kizárólag ezért íródik. Tanácsot szeretnénk adni, útmutatást a fiatal termelőszövetkezeti községeknek, a tsz-eknek, hogy miként induljanak mind kevesebb zökkenővel az új és nagyszerű, de korántsem minden tekintetben könnyű, a réginél Ózonban feltétlenül jobb, megbízhatóbb útra... Az útra, amely a felemelkedéshez, a még emberibb élethez vezet. Tlszanánai tapasztalatok következnek, egy találomra választott községben szerzett tanulságok kerülnek az alábbiakban az olvasó szeme elé. Tehát szó lesz hibákról, tévedésekről is, hisz ebben a községben sem megy minden a legnagyobb rendjén, néha itt is meg-megdöc- cen a szekér... Ezt kár is lenne tagadni. Ám szokás mondani: hibából is tanulhat az ember... És mivel mi is lehetünk okosak, tanulhatunk a — más hibájából is. Csupán néhány villanásszerű kép a sok közül, melyekkel lépten-nyomon találkozik az ember. Néhány kiragadott, de jellemző adat. Jellemző, mert hiába, nemcsak a gazdálkodás formájában, egyebekben is az újat keresik, a jobbat akarják a tiszanánaiak. És a kitűzött céljuk felé mennek egyenesen, — toronyiránt... rí tanáén ef intézte Jobb lesz am áramszolgáltatás Sarudon, a Jókai utca és a József Attila utca lakói azzal a panasszal keresték fel a tanácsot. hogy tegyenek valamit az áramszolgáltatás megjavítására. A gyenge transzformátor miatt ugyanis, olyan rössz volt az áramellátás, hogy a lámpák csak kis fénnyel égtek, s a rádiót sem lehetett jól használni. A községi tanács eljárt ebben az ügyben az EMÁSZ-nál, s ott a panasz elintézésére ígéretet is tettek. A napokban, a sarudiak örömére, meg is oldódik a probléma, elkészült az új transzformátorház, s át is adják rendeltetésének. Statisztikai adatokkal a rák gyógyításáért Az északamerikai rákkutató társaság széleskörű környezet- tanulmányokkal igyekszik adatokat beszerezni a rák keletkezéséről. Az adatszolgáltatásban több mint egymillió amerikai polgár vesz részt. Ezúttal nem szorítkoznak például a dohányzás okozta ártalmakra, hanem megvizsgálják az összefüggéseket az elfogyasztott szeszes italok, fagyasztott élelmiszerek. tea, kávé, és kólatartalmú italok, valamint a röntgenterápia és a rák között. A vizsgálatok során azt is igyekeznek megállapítani. hogy miképpen befolyásolja a rákos megbetegedéseket az emberek lelkiállapota, testmagassága és súlya. — MAKLÄRON vasárnap nagy sikerrel adták elő az ostorosi szánjátszók, a „Szegény gazdagok" című darabot, amely az ostorosi Nőtanács munkáját dicséri. 1 XII. szovjet film ünnepén A szovjet film üimepeiről Amikor 1945 tavaszán elhallgattak az ágyúk és megszűnt a szirénák bugása, a felszabadító szovjet hadsereg nyomában megérkeztek hozzánk az eddig ismeretlen szocialista művészet első hírnökei, a szovjet filmek, de még nem volt szó ünneplésről. A Zójó, A párttitkár, a Szivárvány, az Este hatkor, háború után. az alig elcsen- desédett vihar szörnyű emlékét idézték. Aztán egymásután érkeztek el hozzánk háború előtti évtized nagy szovjet filmalkotásai: a Csa- pá jen, a Lenin-filmek, a MaXim-trilógia, a Cirkusz, a Gazdag menyasszony és a többiek, amelyekből kezdtük megismerni a szocialista forradalmat győzelemre vivő szovjet nép életét. A szovjet nép néhány év múltán elküldötte hozzánk egyik legkiválóbb rendezőjét is, Pudovkint. aki hónapokon keresztül azon fáradozott Budapesten, hogy segítse a magyar filmgyártás fejlődését. S eljött hozzánk annak idején Sztyepanova filmrendezonö, aki a magyar filmművészekkel közösen készítette el az Új Magyarország című filmet. A magyar színkronfilm- gyártás nagyon sokat köszönhet GudkovruTk, akinek segítségével és irányításával indult meg a külföldi filmek magyarra való szinkronizálása. De még sorolhatnánk tovább azt a sok segítséget, amit a szovjet filmművészektől kaptunk. Ha csak gondolatban mérjük fel mindazt a gazdagságot és szépséget, amelyet a szovjet filmek adtak nekünk az elmúlt esztendők alatt — biztos, hogy igaz lelkesedéssel, szeretettel, jelentőségét mélyen átérezve tartjuk méü> a szovjet film ünnepét. Szívből köszöntjük ezt az ünnepet. a méreteiben, bensőségé- ben bízvást egyik legwh» gyobbját az eddigieknek. Tizenkettedszer tartjuk meg most a szovjet film ünnepét. Ezek az ünnepi hetek mind annyiszor a szovjet film látó» gatói táborának újabb száz- és százezres növekedését, a szovjet film szeretetének további elmélyülését eredmé» nyezték hazánkban. Csak né» hány számadat: például az 1950. évi III. szovjet film ünnepe 13 napja alatt 1517 ezer látogatója. 1951-ben 8 nap alatt 1755 ezer, 1952-ben 2611 ezer látogatója volt « szovjet filmeknek. Az 1957» ben megtartott filmünnepen majdnem hárommillió néző előtt peregtek a szovjet filmalkotások. tavaly pedig már négymillió nézőt vonzottak. Különösen nagy sikerrel ve» títették a Félkegyelmű és S Kék nyíl című filmeket, ame» lyeket az ünnepi eseménysorozat idején 906 ezren, illetve 873 ezren néztek meg. Évről évre a legkiválóbb művészek is ellátogattak hozzánk. A szovjet film ünnepére most is szovjet filmművészeket vá» rank. A XII. szovjet film ünnepe (megyénkben március 3—9. között rendezik meg) alkal» mából öt szovjet játékfilm kerül a közönség elé. Ezek: A béke első napja, a Kezedben az élet, az Egy kislány keresi az édesapját, a Fan» tasztikus utazás és a Két fiú, egy lány. A XII. szovjet film ünnepe változatos műsora bizonyára minden igényt ki fog elégi» teni. (murai) Ahol hatszáz gyereknek főznek JÓ PAR esztendővel ezelőtt, az egri cifratéri óvodában 100 apró gyerek részére kezdték meg a főzést. A kis tűzhely, a fazekak, a helyiség ezt a létszámot még eléggé jól szolgálta. Ám, bővültek az igények, nőtt a napközis óvodások száma, s az illetékesek úgy vélték, hogy a gyerekeknek egy központi konyhán lesz legcélszerűbb főzni. Így aztán ötszázra, szeptemberben hatszázra kerekedett a főzési létszám. Igen ám, de az apró tűzhely, a kis fazekak, óriási nehézségeket okoztak. Nem is beszélve arról, mit jelentett négy-öt asszonynak a másfélkét mázsa burgonya elkészítése, tisztítása. Mikor ezt a sok kínlódást látta a városi számadó igazgató, elhatározta, hogy segít a bajon. Ezt elhatározni ti;aiiiiiiii>itaiiiiiitiiuaniiiiiiii:iiiaiiii'si!iiii iBiiüiHiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiaiiiiifliiaiiaiiaiiBiiaiisiiai'aHaiiaiiaiiaiiiitBiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiBHaiiaiiitiiiiiita maii bubi ' a nananam nana iiBiiaiiBiiaiiBiiaiiaHaiiaiiiiiaiiiiiaiiBiiaiiaiiaii i A tanítási óráik alatt, amikor csendesek, Képtelenek a folyosók, mindig valami ünnepi hangulat fogja el az emberi az iskolában. A zárt ajtók mögül hangfoszlányok szűrödnek ki, egy tanár hangja, vagy egy-egy diáik felelete, amint elmondja a napi leckét. Klamarik Lajost, a recsiki ol A recski iskolában tat a végösszeg, tékáit ennyibe kerüit az új iskola. a négy tanterem, a? előadóterem és az úttörőszoba. A csinos, modem bútorzatra valamivel több, mint százhatvanezer fool a- igazgatóját irodájában áljuk. Számlákat, elszámo- >okat, tervrajzokat forgat, lelyek az új iskoláról, annak Itségeiről beszélnek.- Az elmúlt év szeptembe- ben vettük birtokba az új tó1 át — magyarázza Klama- i Lajos. — Egymillió hét- ázhuszon hétezer forintot marintot költöttek, de ha mindent felszámolunk, a korszerű, és tegyük hozzá, igen szép recski iskola költségei kétmillió forintra rúgnak. A számlában nem szereplő . tízezer forintokat ugyanis a szülők adták össze, vagy társadalmi munkában teljesítették korábbi felajánlásaikat azért, hogy a régi, öreg iskolát felválthassa a szebb, az új. Nem is olyan régen, a mostani új iskola helyén egy rozzant ház állt, amelyet a szülők bontottak le. és ugyancsak ők szállították el a romokat is, fuvarozták a követ, homokot, fgy azitán, a szülök összefogásával, az állam igen komoly anyagi támogatásával, a recski munkás-, bányász- és parasztgyerekek már az új iskolában kezdhették meg a tanévet. És most. amikor befejeződték az építkezések, fplyiik az új iskolában az oktató-nevelő munka, az iskola igazgatójától a szülői munkaközösség iránt érdeklődünk, azokról a szülőkről. akik a nagy tettek idején is bebizonyították, hogy igazán „szívügyük'’ az iskola, és nem közömbös szamukra, hogy hol és milyen körülmények között tanulnak gyermekeik. — Huszonhét tagú a szülői munkaközösség vezetősége — adja meg a kért felvilágosítást az igazgató elvtárs. — örömmel mondhatom, hogy most. amikor túljutottunk az építkezéseken, a szülök ugyanolyan ambícióval és lelkesedéssel kapcsolódnak be az iskola életébe, segítik elő az oktató-nevelő munkát, mint amilyen szorgalommal dolgoztak a „nagy tettek” idején. Elmondhatom, hogy a szülők közel kilencven százaléka tart fenn rendszeres kapcsolatot az iskolával és eljár a szülői értekezletekre. Ugyanakkor a tizenöt pedagógus is felkeresi a gyermekek otthonait és családi körben beszélik meg a felmerülő problémákat. Az iskola és a szülői ház kapcsolatát nem kis mértékben befolyásolja az a jelenség is. hogy a tizenöt nevelőből nyolc falubeli születésű, maguk is itt jártak iskolába, ismerik a falu gondjait, prob'.émáit. terveit. Az iskolából kikerülő gyerekek ügyéről szólva, megtudjuk, hogy a nyolcadik osztályból mindenki, azaz harminckét tanuló tovább tanul valamilyen iskolában. Heten gimnáziumba, tizenhatan ipari tanulónak, egy gyerek gyors- és gépírói iskolába, nyolcán pedig különböző technikumokba jelentkeztek. A szülők érzik és tudják, hogy mit és milyen sokat Jelent gyermekeik számára az iskola és ezért tesznek meg szíwel-lélekkel érte mindent, saját gyermekeik érdekében. Szalay István azonban sokkal könnyebb volt, mint végrehajtani. Szi- getváry József, akit a pedagógusok is arról ismernek, hogy szívén viseli az intézmények gazdasági gondjait, nyakába vette először a várost, hogy bukóüstöket szerezzen. Talált is egyet a Sütőipari Vállalat telepén, de az használhatatlanná rozsdásodva, igen rossz állapotban volt. Jövés-menés kezdődött Budapest, Eger és Gyöngyös között, míg végre a Gyöngyösi Sütőipartól sikerült két vadonat új, hatalmas bukóüstöt szerezni, amit rövidesen be is állítottak a konyhába. Nem sokkal később megérkezett a tűzhely és a központi konyha dolgozói örömmel tapasztalták, mit jelent ez a korszerű felszerelés munkájukban. Az öröm akkor lett teljes, amikor ugyancsak a gyöngyösiek segítségével, meg- 7 kapták az annyira óhajtott |burgonyahámozó gépet. Hogy 7ez mit jelent? Azt, hogy felére Icsökkent az előkészítő munka, ^legalább a burgonyás ételekénél. | MERT MÉG MINDIG van lelég nehézség. Furcsa ellentét, |de így van: a lelkiismeretességből adódnak a még meg- §levő nehézségek. Mert ezen - a Tjkonyhán olyan gondnok, s - oly an tíz asszony van, akik | maguk is édesanyák, s az étilap összeállításánál nem a bdolgok könnyebbik részét fogdák meg, hanem azt nézik, -hogy a gyerekek étkezése változatos, tápláló legyen. Így Ipéldául nem kész tésztából -adnak főtt tésztát, hanem bejönnek reggel 5 órakor, s meg- -kezdődik a nagy munka, egy- 7mástól alig férve gyúrják a íhatalmas leveleket. Nagyon lelkelne egy gyúrógép. Szigetváry elvtárs jár is utána, de ezt is valami rejtett tartalékból kell majd előkeríteni, mert sajnos, nincs. Amikor pedig nekifognak 1200 darab fánk, vagy palacsinta sütésének, embertelen hőségben forgatják a sütőket, mert a kicsi, korszerűtlen konyhában szinte sülnek a falak is. S ha elkészült az étel, 10 órakor rakják a kocsira, amely Eger összes óvodájának kétszeri fordulásra kihordja az ebédet. Mi történik, ha késik a teherautó? Nos, hát akkor az is előfordul, hogy egyes óvodák 12—1 óra helyett 2 óra felé kapnak ebédet. Akkor, amikor már a gyerekek aludnának, amikor már éhesek nagyon. Míg ez a kérdés megoldódik, míg megkapja a konyha saját zárt kocsiját — amelyet a minisztérium, tanács egyaránt megígért —, addig is jó lenne, ha az autóközlekedés gondot fordítana arra, hogy éppen itt ne késnének az autóval. Ott a város szélén, a kis igénytelen épületben, naponta reggel hat, öt, meg mikor fél négykor megkezdődik a munka, a sürgés-forgás, hogy a hatszáz kis óvodás megkapja a finom ebédet. SOK NEHÉZSÉGEN keresztülvergődött idáig ez a központi konyha. A munka, amit itt végeznek, napról napra ismétlődik, de az anyai szív, amelyik nemcsak anyagiakra gondol, úgy igazgatja ezt az egyhangú munkát, hogy a kicsiknek minden jó legyen. S a fizetés mellett legnagyobb jutalom az udvaron keresztülfutó apróság derűs szava: — Nadon finom vöt a pala- sinta! A. É. I Távirányitott főzés b Amerikában olyan készülőiket gyártottak, amely lehetővé Ítészt, hogy a háziasszony bekapcsolhassa a főzőedényeik ialatt a villanymelegítőt, akár |4Ö km távolságról is a lakás- ftól. Mire hazatér, az ebéd, =amelyet a hivatalában, vagy |kávéházi beszélgetés közben ■„tett fel’*, már kftszen várja. Éne^ő kávéfőzők San Franciscóban legújabb „slágerként” éneklő kávéfőző-, két kínálnak az üzletekben. A kávéfőzőben fejlődő gőz mozgásba hozza a fedőre erő ített hanglemezt — és megs**ial- tatja a zenét. A színjátszó csoport esti próbájára ballagok Tisznána főutcáján és taposom a sarat, a sötét részeken letévedek a gyalogjáróról és néha bokáig . süllyedek a latyakba. Nem szoktam ilyenformán bölcsel- kedni, de most ezt nagyon találónak érzem, ezért írom le a következőket. Férfiember igyekszik előttem. Amikor utolérem, megkérdem tőle. csak úgy tréfás hangon, kissé persze dühösen a sárra: — Itt mindig ilyen ocsmámy sár van? Elneveti magát, mikor válaszol: — Hát a sár az itt is ronda, akárcsak másutt, de nálunk egyre kevesebb lesz belőle ... Hát igen. Néhány évvel ezelőtt még alig-aiig látszott a sártól a gyalogjáró keskeny csíkja. És most? Jelenleg tizenkétezer négyzetméter területű betonjárda van kész, s még a jövőben is, állandóan építik a járdát. Évről évre kevesebb lesz a sár... Mint ahogy mind kevesebb a sötét is. Az idén előreláthatóan újabb öt kilométer hosszúságban bővítik a villanyvezetékeket, amelyek már eddig is behálózzák a község nagyobbik részét. És oszlik a szellem sötétje is, hisz az általános iskola esti tagozatán vagy húsz javakor-, beli ember okosodik az iskolapadokban. Az analfbétizmus minimális, ezzel szemben a ti- szanánai a járás legjobb könyvtára. Maga a könyvtáros mondta el: — Januárban gyakori volt az olyan nap, amikor száz- húsz-százharminc könyvet adtam ki olvasásra. Ezek között aztán van mindenféle: szép- irodalmi a zöm, de sok a tudományos, a politikai tárgyú és a szakkönyv. — Kik olvasnak? — Kérdezze inkább, hogy kik nem. Ezeket könnyebben elsorolhatnám... Azután persze, színjátszó csoport is van. Tagjai pedagógusok, szövetkezeti tagok, irodista lányok, munkások. Szerepel az iskola igazgatója. Csőké Pál is. Az egyik próba közben síikerül beszélnem vele : iskolai dolgokról faggattam. — Az iskolának mi előnye származik abból, hőgy szövetkezeti lett a község? — Sokkal jobb most a beiskolázás, mint ezelőtt bármikor ..: — Miért? — Nincs magángazdaság. A gazdák, a felnőttek egyedül nem tudták művelni a földet és vigyázni az állatállományra. Szükség volt a gyerekkézre is. Ősszel és tavasszal egyre többen maradoztak ki, mind több lett a mulasztás. Most ilyen nincs. A kis háztáji nem igényel annyi munkát, amennyit a felnőttek könnyűszerrel el ne végezhetnének, a szövetkezet pedig még kevésbé kívánja meg a gyerekek közreműködését. — És másik előny? — Hamarabb bővítik az iskolát. Jelenleg három épületben folyik a tanítás, de az egyik már olyan öreg, hogy csak szükségmegoldásképpen használjuk. Megtörtént máraz . új épület telekkijelölése is. Egyelőre négytantermes Iskola lesz, de olyat létesítenek, amelyet könnyen lehet kitoldani másik négy tanteremmel..: És a nyári időszakban nincs gondjuk gyerekeikkel a szülőknek: huszonöt férőhelyes az időszakos bölcsőde. A napközi- otthonos óvőda egész évén át működik.., Felkerestem Kobolák Istvánt, az fmsz elnökét, s a tervek iránt érdeklődtem. Ézt mondta: —* Egyelőre nem bővítjük tovább a bolthálózatunkat... — Hány bolt van a községben? — Nyolc üzlet és öt italbolt. A cukrászdánkat a közelmúltban korszerűsítettük, hetvenezer forintos beruházással. Ez a hálózat megítélésünk szerint bőségesen megfelelő. Inkább szakosítjuk a boltjainkat és a tavasz során egy kisvendéglőt nyitunk. — Hogyan alakul a kereskedelem forgalma? — Mióta termelőszövetkezeti község vagyunk, rohamosan emelkedik. 1959-ben a vendéglátóipar 370 ezer forinttal, a kereskedelmünk pedig egymil- liónégyszázezer forinttal forgalmazott többet, mint előtte való évben. Mtndeki vásárol, mindenkinek van pénze vásárolni ... — Hány televízió van a községben? . — Három. — És hány rádió? — Ezt nem tudnám pontosan megmondani, mert a nagyon drága készülékeket mi nem tartjuk, és vásároltak a városban is ... Tessék megkérdezni a postán ... Megkérdeztem a postán. Csaknem ötszáz rádió van » községben. Pedig igazán nem nagy hely ez a Tiszanána. És van három személyautó, rengeteg motorkerékpár (autója nemcsak az orvosnak van!) És persze most már taxi is áll a tiszanánaiak rendelkezésére. Igazán nem élnek rosszul. Toronyiránt mennek a gazdagodás útján ..; Toronyiránt? Nos, az itteniek nem olyan toronyról beszélnek, mint amilyenre általában gondolni szokás. Ők már egészen más tornyot használnak az előrejutáshoz az eltévedés elleni irányjelzőnek. A közelmúltban épült hidroglobusz tornyát. Azt a hatalmas, ezüst színben játszó gömböt, amely Tiszanána minden más épülete fölé emelkedik. A víztornyot, amelyből már április elején vizet kapnak a vezetékeken át. A torony 350 ezer forintba került, a vízvezeték jóval többe a milliónál.
