Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, február 14., vasárnap Tavaszi hírnök Csípősek voltak az elmúlt napok, az éjszakák különösen, de azért már itt bujkált a ta­vasz. A kósza szél tavaszi sza­gokat is hozott le a hegyek kö­zül, az emberek derűsebben viselték a hideget, mert érezte mindenki, valahol már itt van a közelben a rügyfakasztó ki­kelet. Tegnap aztán a langyo­sodó szellő, a melegedő nap­sugár mellett más üzenetet is küldött a tavasz. Találkoztam az első hóvirággal. A fehér szirmok fázósan bújtak össze, — de már jelezték, nem sokáig lesz úr a tél. (d.) — ÚJ BEMUTATÓRA ké­szülnek a füzesabonyi szín. játszók. Március első felében Farkas Ferenc: Zeng az erdő című dalművével lépnek újra közönség elé — minden bi­zonnyal nagy sikerrel. — SZEDERKÉNYPUSZTÁN is felépül ez évben az új kul- túrház. Az építőbrigád vállal­ta, hogy április 4-re átadják rendeltetésének. Ez évben a községfejlesztési alapból 30 ezer forintot biztosítottak a kultúrház építéséhez, melyhez a község lakosai még 50 000 fo­rintos társadalmi munkát aján­lottak fel. — FARSANGI karnevált rendeznek a füzesabonyi já­rás pedagógusai február 20-án, a járási székhely Utas­ellátó Éttermének helyisé­geiben. — AZ ÉM HEVES megyei Állami Építőipari Vállalatnál a múlt évben 25 munkabrigád dolgozott a kongresszusi mun­kaversenyben. A brigádok a versenyt tovább folytatják ha­zánk felszabadulásának 15. év­fordulója tiszteletére. — ÜJ TÖRPEVÍZMÜ épül ebben az évben a községfej­lesztési alapból Recsken. A 200 000 forintos ráfordítással készülő létesítmény nagy se­gítség lesz majd a község ivóvíz-ellátásának javításá­ban. — AZ EZ ÉVI községfejlesz­tési alapból Sírok községben 600 méteres szakaszon vízve­zeték-bővítést hajtanak végre. A munkálatokra 50 000 forin­tot terveznek. A bővítést a pé- tervásári községfejlesztési bri­gád végzi el. — 480 TRAKTOROST ké­peztek ki az elmúlt hónapok­ban Hevesen a Mezőgazdasá­gi Gépészképzö Szakiskolán egyhetes tanfolyamok kere­tében a kukorica négyzetes vetésével kapcsolatos techni­kai munkákra. — VASÁRNAP délelőtt fél 11 órai kezdettel az egri megyei Művelődési Ház épületében le­vő ifjúsági klubban gyermekek részére mesedélelőttöt rendez­nek. Ez alkalomból a Jancsi és Juliska, valamint a Jó testvé­reket mesélik a gyermekeknek és ezt követően színes diafil­met is vetítenek. — A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészművekben a múlt héten kezdte meg ter­melését a négyes kemence. A nyersoldalon az egyes titán­törő nagyjavítását is nemso­kára befejezik a gyár mun­kásai. Egerben február 16-án, dél­után 5 órakor lesz a Bugát Pál Szabadegyetem nyilvános nagy előadása, amelynek kere­tében Verdi-estet rendeznek. Előadó: Geibinger Sándor, a zeneiskola igazgatója. Az esten közreműködnek Rás­ító Magda és Domahidy László, az Operaház magánénekesei. ★ A szónoki beszéd stilisztikai vonatkozásai címmel tart elő­adást Egerben dr. Lukács De­zsővé kedden, délután 5 órai kezdettej, a főiskola II. em., 56-os termében. ★ Közlekedési bűncselekmé­nyekről tart előadást Környei László százados kedden, dél­után 17 órakor, a főiskola II. tsn., 70-es termében. Lehár: Luxemburg grófja — az egri Gárdonyi Géza Színházban ­Kedves meglepetést, sokfé­nyű vidám ajándékot tartoga­tott és adott az egri közönség­nek farsangra a Gárdonyi Gé­za Színház Lehár Ferenc Luxemburg grófja című ope­rettjének bemutatásával. A fi­náléban fellobbanó tűzijáték mintegy összefoglalja az egész operett hangulatát: a könnyed farsangi vidámságot, a farsang szórakoztató játékosságát. Szükséges-e elmondani, hogy miről szól az operett? Hisszük: nem. Lehár Ferenc muzsikája, sok operettje, közöttük a Luxemburg grófja, bejárta az egész világ operettszínpadait, s mindannyiszor, újra és újra belslopta magát az ezt a mű­fajt kedvelő és szerető embe­rek szívébe. Ha azt mondjuk — mert mondhatjuk —, hogy a Lehár-muzsika meghódította az egész világot, ebben a hó­dításban a Luxemburg grófja meg nem fakulható zenéje is benne van. Az egri közönség jelentős része hódolója az operettek­nek: ezt mutatta a pénteki premier is. Nem azt mondjuk, hogy ennél nagyobb operett- siker még nem volt Egerben — mert Volt —, de azt már­most „megjósolhatjuk": a ter­vezett huszonegynéhány elő­adásra a siker a közönség kö­rében biztosított. A Luxemburg grófja zenéje hadd mondjuk még egyszer — szép, igazi operettmuzsika, s a színház zenekara jól tol­mácsolja ezt a muzsikát. A hangszerelést Gyulai Gaál Fe­renc, a színház kitűnő karna­gya végezte. Nem volt könnyű munkája, mert az eredetileg hatvan tagú zenekarra írt par­titúrát kellett belesűrítenie a szerző muzsikájának sérelme nélkül a színház mindössze huszonkét tagot magában fog­laló orchesterébe. Igazi Lehár- muzsikát nyújt a színház zene­kara, s a karmesteri pulpitu­son vezénylő Gyulai Gaál Fe­rencnek gratulálunk munkájá­ért. A Luxemburg grófját Hor­váth Árpád rendezte — ez volt ílső operett-rendezése. A két­ségtelen közönségsiker az ő bunkóját is dicséri. Az operet- eknél. csaknem valamennyi- icl nagyon fontos a rendező nértéktartása — mert hiszen ;z a műfaj az. amely a leg- iönnyebben kicsúszhat a ren- iező kezéből a nem mindig lelyiss és ízléses törekvés irá­lyába — Horváth Árpád mun­kájában azonban ez a mérték- :artás, a kritikus szemével rézve, kissé túlzottnak ítél- lető. Kevés az ötlet, a szelle- nes helyzetmegoldás, ami a rendező munkáját csillogtatná, írni a megengedett határokon leiül egy kicsit egyénivé ten­MUNKASOTTHON MOZI műsora: február 14-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: ördögi találmány február 14-én, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Gitáros lány (szovjet) EGRI VÖRÖS CSILLAG 14—15-én: A Blum-ügy EGRI BRÖDY 14—15-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 14—15-én: 12 dühös ember GYÖNGYÖSI PUSKIN • 14—15-én: A csodálatos malom (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 14—15-én: A csodálatos malom HEVES 14- én: Távoli partokon 15- én: Régi idők. mozija FÜZESABONY 14—15-én: Szombattól hétfőig pÉTERVASARA 14- én: A tarkák ügye 15- én: Nincs előadás műsora Egérben délután 3 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Ady-bérlet) este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Bérletszünet) né a Horváth Árpád rendezé­sében Egerben bemutatásra ke­rült Luxemburg grófját. Az operett sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyit a rendező kihasznált... Talán éppen ezért — vagy ezért is? — tűnt a premier-előadás kissé vontatottmak. kissé szétesőnek. De mindjárt oldjuk is fel ezt a kritikai megállapítást azzal az előretekintő gondolattal, hogy mindezek a közönség je­lentős része előtt fel sem tűnő problémák fe'engednek. kicsi­szolódnak a későbbi előadások során és az operett megkapja a műfajhoz szükséges tempót. A Luxemburg grófjában — engedtessék meg, hogy ezt a kifejezést használjuk — a szín­ház nagyoperett-gárdája lép a színpadra. René Dupont festő, Luxem­burg grófja szerepében a ki­tűnő tehetségű, az egri és a vidéki közönség körében igen kedvelt Szabadi Józsefet lát­hattuk és hallhattuk. Második nagyoperettszerepe ez az idei évadban, s ez is magán viseli a fiatal művész fejlődésének, művészi előrehaladásának min­den biztató jegyét. A felkészülés fáradtsága azonban kissé érző­dött kellemes tenorján a bemu­tatón. Sir Basil mulattató figu­ráját Kanalas László elevení­tette meg. Szellemesen, sok derűvel, — mint ahogy a derűs szellemességet tőle mulattató szerepkörében már megszok­tuk. Bájos, elragadó, kedves — hirtelen csak ezek a dicsérő és elismerő jelzők szaladtak papírra az írógépből most, amikor Karácsonyi Magda — Angela Didiner énekesnőjéről akarunk néhány sorban meg­emlékezni ... Kellemes, köny- nytsd jelenség, kellemes, köny- nyed hang, finom, az operett hangulatához és zenéjéhez illő játék: ez Karácsonyi Magda, a Luxemburg grófja női fő­szerepében. A másik női fő­szerep — Fleury — Olgyai Magdáé. A kitűnő hangú, de­koratív megjelenésű Olgyai Magda Fleury-je az operett szellemes-kedves szerepe volt. Feladatát magabiztossággal és játékos könnyedséggel oldotta meg. Brissard zeneszerző szerepé­ben Gyuricza Ottót láthattuk. A játékos. bohém figurát könnyed és vidám derűvel hoz­ta a közönség elé a bemutatón. Partnere — Juliette Vermont a végre újra operettben lát­ható Stefanik Irén volt. Arra a játékra, amit tőle a Luxem­burg grófjában láttunk, csak ezek a szívből jövő jelzők il­lenek: sziporkázó hangulat, üde temperamentum, kedves, vidám derű... Antal Lászlót, Fekete Ala­jost, Herédy Gyulát, a három „-ehester”, — Lord Lanchester, Winchester, Worchester — sze­repeiben láthattuk. Mindhár­man helyükön voltak, bár eb­ben a szerepkörben Antal László kissé — úgymond — új­szerűnek tűnt. Croisier-t Hor­váth Géza. a törvényszéki el­nököt Czeglédy Sándor, a fő­pincért Dánffy Sándor játszot­ta sok szellemességgel. A töb­bi kisebb szerepben Kleszó Imrét, Fábián Józsefet, Szegő Zsuzsát. Mátyus Emíliát, Szűry Györgyöt. Sándor Györgyöt, Kocsis Lászlót láttuk a bemu­tatón. összefoglalva tehát: a túl­zottnak ítélhető rendezői mér­téktartáson túl, az operett sze­replői. igyekeztek a legtöbbet — amennyit a műfajon belül lehet — nyújtani, s ezt a be­mutató sok tapsa is honorálta. Az operett koreográfusa Gyuricza Ottó volt. Táncképei, betétei — a második felvonás­beli keringő kép 'kivételével — mintha kissé színtelenebbek lennének a tőle korábban meg­szokottaknál. A tánckar moz­gás-egysége a további előadá­sok alatt minden bizonnyal méginkább kialakul. A díszleteket Szabó Lajos tervezte. Mind a tervezés, mind a kivitelezés szerénységet mutat. A jelmezek Rácz Ilona és Nádassy Géza munkáját di­csérik. Különösen szép volt Angela zöld kisestélyije és fe­hér, tüll'borítású. flitteres nagyestélyije. Ennyit az egri Gárdonyi Géza Színház farsangi megle­petéséről: Lehár Luxemburg grófja pénteki bemutatójáról. A közönség nem lesz hálátlan a sokfényű, vidám meglepe­tésért ... Dér Ferenc I960. FEBRUAR 14., VASÁRNAP Névnap: BÁLINT A Nap kél: 6 óra 54 perckor, nyugszik: 17 óra 03 perckor. 1885-ben halt meg JULES VALLES francia regényíró és publicista, a párizsi kommün egyik harcosa. Tehetségét a nyomor és a társadalom áldo­zatainak szolgálatába állította. Fő műve (Jacques Vingtras) önéletrajz, amely az 1871 előtti forradalmi áramlatokat tük­rözi. Valles 1852-ben született. 1956-ban nyűt meg a Szovjet­unió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa. JULES VALLES 1950. A Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság közötti ba­rátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése. 1960. FEBRUAR 15., HÉTFŐ Névnap: KOLOS A Nap kél: 6 óra 53 perckor, nyugszik: 17 óra 04 perckor. 1835-ben született LUKACSI SÁNDOR színműíró. 1910-ben halt meg ALBERT FUCHS német zeneszerző. Válaszolnak az illetékesek A váraszóiak panasza Február 10-i számunkban közöltük a váraszóiak petró­leum panaszát, amelyre a Föld­művesszövetkezetek Heves me­gyei Szövetkezeti Központja az alábbi választ küldte: „A váraszói pertóleumhiányt kivizsgáltuk és megállapítást nyert, hogy a mulasztást a boltvezető követte el, mivel nem gondoskodott időben a petróleum beszerzéséről. A szükséges intézkedést meg­tettük és a mulasztást elkövető boltvezetőt fegyelmi úton fele­lősségre vontuk. A rablók jól kifogták... Spanyolországban az Oviedo és Grado városok közötti or­szágúton leányokkal megrakott hatalmas autóbusz verte fel a port. Az autóbusznak hirtelen fékeznie kellett, mivel az úton keresztbe drótkötél volt kife­szítve. Az út szélén két álarcos férfi állt: „Pénzt és értéktár­gyakat!” — követelték. A leá­nyok leugráltak az autóbuszról, s ütlegeik pergőtűzként zúdul­tak a rablókra. Kiderült, hogy az autóbuszon női gyeplabda­csapat utazott, s a rablókkal szemben nem sajnálták ütői­ket. „Épnen kapóra jöttek ezek a rablók” — jelentették ki ne­vetve a később érkező rend­őröknek —, ma elveszítettük a mérkőzésünket és úgysem tud­tuk, kin töltsük ki a bosszún­kat!” Néhány szó egy fénykép-pályázatról „A Mezőgazdasági- és Élel­miszeripari Tudományos Egye­sület Borgazdasági Szakosztá­lya és a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Kertészeti és Szőlészeti Társasága, a Magyar Fotóművészek Szövetségével az idei Nemzetközi Borverseny és Borkiállításra történő fel­készülés céljából borgazdásági fotoművékre pályázatot hirdet. A pályázatra beküldhetők a szőlő- és borgazdaság körébe vágó színes és fehér-fek'ete fényképfelvételek." Ennyit röviden a megjelent „Pályázati felhívás“ bevezető szövegéből. Most, hogy mind­erről a Népújság hasábjain is megemlékezünk, ezt azért tesz- szük, mert szeretnénk, ha a fotóművészet — és Eger bará­tai minél nagyobb számmal, és minél több egri tárgyú fel­vétellel vennének részt a ma­gas szintű pályázaton. Az egri szőlőművelés és bor­termelés évszázados múltra tekinthet vissza, az itteni he­gyek, dombok tüzes, csillogó termése messze földön ismert. Mégis hiba volna arra az ál­láspontra helyezkedni, hogy .,a jó bornak nem kell cégér!” Igenis szükségét érezzük an­nak, hogy az egri bor, az egri szőlőművelés propagandá­ja még jobban, még széle­sebb körökben megismertesse értékeinket és különösen egy olyan kiemelkedő alkalom­mal, mint az elkövetkező nem­zetközi borkiállítás, ahol Eger megfelelő mennyiségű és. kü­lönösén magas művészi értékű képanyaiggal szerepeljen. Milyen témakörökre gondo­lunk az elkészítendő, a pályá­zatra beküldendő fényképe­ken? Erre talán az alábbiak­ban adunk néhány elképzelést: — Nevezetesebb egri borter­mő helyek, - jellegzetes dűlők táj felvételei. DVELLUM A napokban érdekes és nem mindennapi esetről olvashattunk a lapokban: két ifjú amerikai — miután összevesztek egy nő miatt —, a párviadal eddig általunk isme­retlen formáját .vá­lasztottd, majd a duellum méltó befeje­zéseképpen egyikük szörnyet halt __ Az történt ugyanis, hogy a felek bérelt léggömbökkel a ma­gasba emelkedtek, majd jeladásra tüzet nyitottak pisztolyaik­ból. Az egyik buta go­lyóbis aztán lyukat ütött a léggömbön, mire az utasával együtt a földre zuhant és porrá zúzódott. ... Erről jut eszem­be, hogy voltaképpen milyen remek egy do­log ez a párviadal. Emlékszem, elsőéves főiskolai hallgató ko­romban meg kellett ismerkedni a duellum minden szabályával, s mi annyira megis­merkedtünk velük, hogy egy hét alatt öt kihívás történt az év­folyamon. A nagybajuszos, idősebb jogász-kollé­gák váltig dörzsölget- ték tenyerüket: — Ez igen! Ez egy fáin osztály lesz ... Hogy mi szolgálta­tott alapot ezekhez a kihívásokhoz? Apró, lényegtelen csacsiságok. Az egyik kollégám például azért akart minden áron „vért inni”, mert valaki azt állította, hogy a Ke­rekes Manci alapjá­ban véve egy buta liba, s ráadásul még kancsal is. K. B-nek viszont azért támadt kedve egy ki» öldöklésre, mert N. J. azt állítot­ta, hogy a Fradi egy hülye csapat, a Henni Géza cirkuszi bohóc, akinek a Zsengellér annyi gólt rúg mezít­láb, amennyit akar... Az sem volt kutya, amikor egyszer Kar­csi, az évfolyam „tu­dósa” lelkes előadást tartott egy óraközi szünetben Malthusról, s közben addig kér­dezgette fontoskodva: „Hát tudjátok, ki volt ez a Malthus?” — míg valaki rá nem vágta a hátsó pád­ból: — Egy címeres ökör!... A kihívások leg- többike azonban — miként a Malthus-féle is, — csak kihívás maradt, s rendszerint azzal ért véget, hogy a delikvensek, — mi­után a segédek napo­kig ünnepélyes arccal jártak-ketíek a nagy­világban — összeta­lálkoztak Kóczián bá­csi vendéglőjében ?s az első liter vörös bor után kibékültek. De volt érdekesebb, nyomosabb oka is a visszalépésnek. K. B. például azért nem párbajozhatott, mert néhány újpesti druk­ker megleste az aka­démia egyik néptelen folyosóján és teljesen hülyére verte... A mi társadal­munk már nem is­meri a párviadalt, mint a megtépázott becsület „férfias” helyreállítási módját. Az afférokat más­képpen intézik el. Nincs kard, vagy pisztoly, nincs ban­dázs, nincs fekete és fehér golyód nincs léggömb — de van józan ész. és ez min­dennél többet ér ... —dy. — Munkaképek a szőlőtele­pítésről, szőlőművelésről, a hí­res egri szüretről. Megörökít- hetők lennének a különféle pinceműveletek. borkezelés, szűrés, palackozás. — Szeretnénk látni a képe­ken a jellegzetes egri pince­sorokat, egyes régi pincék vagy présházak külső és belső fel- 1 vételeit. — Aránylag még kevesen is­merik új eredményeinket: ezért kell szerepelni a pályá­zaton a nagyüzemi szőlőterme­lés és pincegazdálkodás felvé­teleinek, a korszerű gépesítés dokumentálásának. — Érdekesek lennének a ré­gi muzeális eszközök: prések, szűrők, kupák — esetleg öreg poharak, palackok, kulacsok — vagy kovácsoltvas cégérek, to­vábbá a vendéglátó szakma eszközeinek képei. — Nem szabad megfeledkez­nünk az ún. „zsánerképekről”, amelyek szőlőművelőinket, csőszöket, szüretelő lányokat, pincemunkásainkat ismertet­nék. — El tudnánk képzelni igen szép — különösen színes — csendéletszerű kompozíciókat szőlővel, borral, pohárral, stb. ★ A fenti felsorolás természe­tesen nem zárja ki a témakö­röket, inkább útmutatás kí­ván lenni az érdeklődés fel­keltésére! A fotópályázaton a legszebb képek magas díjazásban része­sülnek. Mégis szeretnénk, ha nemcsák ez késztetné a fotó­művészet itteni barátait a pá­lyázaton való részvételre —, hanem elsősorban városunk szeretete és az az igyekezet, hogy — amint az előzőkben már említettük — minél töb­ben, minél alaposabban megis­merjenek bennünket, idehaza és határainkon túl. A fényképpályázat részletei­re vonatkozóan felvilágosítás­sal szolgál Eger város tanácsa VB ipari-műszaki osztálya (Dobó István tér 2. I. em. 12. sz.) és az Egri Fényképész Szö­vetkezet 1. számú részlege: (Széchenyi u. 28. sz.). Hevesy Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents