Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

I960., február 10., szerda NÍPOJSAG 3 Mi újság a gyöngyösi „kereskedő-soron“ A KEMÉNY, februári hi­degben fázósan, pirosra csípett arccal sietnek az emberek. A hőmérő tíz fokkal áll a fagy­pont alatt s aki csak teheti, fe­dél alá igyekszik. Mégis, a ki­rakatok előtt csoportokba ve­rődve szemlélik az ezerféie árut, amelyek csábítóan kelle­tik magukat a csillogó üveg­táblák mögött. A gyöngyösi Főtér — vala­mikor régen a „kereskedő-sor” — az egész tárás kereskedelmi központja. Nemcsak a város, hanem a környékbeli községek vásárlóközönsége is nagy töme­gekben keresi fel. hogy szük­ségleteit kielégítse. És ezek a szükségletek napról napra nö­vekednek. Az igények növeke­désével természetesen, a keres­kedelem is lépést tart, sőt igyekszik azokat megelőzni, hogy az idényjellegű bevásár­lások idején telt áruraktárak­kal és bő választékkal állhas­sanak a vásárlók rendelkezé­sére. Az áruházban kérdésünkre Oroszi elvtárs válaszképpen a raktárba vezet. A mennyezetig érő polcokon alig fér el a sok­féle textiláru, női, férfi fehér­nemű. A nemrég végrehajtott át­szervezés máris érezteti hatá­sát. Az Egri Kiskereskedelmi Vállalat nem tekinti mostoha- gyermekeinek a gyöngyösieket és már most, a tél derekán gon­doskodik, hogy a tavaszi nagy bevásárlások idején mindenki megtalálhassa az ízlése és ■pénztárcája szerint legmegfele­lőbb árucikket. Mivel egyre na­gyobb teret hódít az öltözködés terén a szintetikus fonal fel- használása, máris nagy készle­tet szereztek be mind hazai, mind külföldi nylon- és hason­ló kötöttáruból. A tavalyi hiánycikk, a ballonkabát, máris nagyobb mennyiségben van raktáron, mint amennyi tavaly az üzletbe került. Különféle bőrtalpú és gumitalpú szandál is bőséges választékban várja a jó időt és a vásárlókat. A SZOMSZÉDOS textil­szak üzletben korszerűsítették a világítást. Az egyenletes nap­pali világosságot adó fénycsö­vek természetes színükben mu­tatják a textilárut, nem kell már a boltajtó előtt szemlél- getni. A városi tanács kertészeté­nek virágüzletében nyoma sem található a télnek. A pompázó. Egy kis mozistatisztika A Csehszlovák Népköztársaság­ban 1959-ben 40 hazai film mellett 25 ország legjobb alkotásait vetí­tették. Az országban 3512 filmszín­ház működik, ezek közül 240 szé­lesvásznú filmek bemutatására Is alkalmas. összesen egymllllö- nyolcvanezer filmeiöadást tartot­tak, ezekre közel 170 millió jegy kelt el. üdítő illatú virágok a tavasz benyomását keltik. Érdekes, hogy vidékről is, ahol pedig nyáron minden ház előtt virá­goskert pompázik, ide járnak névnapra, esküvőre virágot venni. A könyvesbolt vezetője, We­ber elvtárs, elégedetlen. Nem az a baj. hogy nincs elég könyv. Van bőven és az újdonságok is kellő számban érkeznek. A vá­sárlóközönség megtalálja az ér­deklődésének megfelelő köny­vet és amióta az önkiválasztó rendszert bevezették, az amúgy is nagy forgalom jelentősen megnövekedett. Kiváló munkát végeznek az üzemi bizományo­sok. akik új tömegekkel szeret­tették meg az olvasást. Tervbe vették egy könyváruház létesí­tését és az antikvár-forgalom megindítását. Ezek a szép ter­vek azonban — egyelőre — he­lyiség hiányában nem valósít­hatók meg. Nagy a forgalom a textil- szaküzletben. A polcok zsúfol­tak és minden felhasználható helyen a sokféle áru tarka vál­tozatossága tűnik szembe. A kis üzletben tolonganak a vá­sárlók és az ajtó úgyszólván ál­landóan nyílik. Érdekes színfolt a Főtérén a Nép művészeti Bolt. A gyön­gyösiek éppúgy, mint a közsé­gek dolgozói 'szeretik az itt kapható cikkeket. Főleg a fo­nottáru és a szádafüggöny ke­lendő. de sokan vásárolnak kü­lönféle népművészeti tárgyakat külföldön élő rokonaik, isme­rőseik számára is. Ez a külön­leges üzlet is sokkal jobban ki tudná elégíteni a vásárlók igé­nyeit. ha nagyobb helyiség áll­na rendelkezésére. A jelenlegi­nek is a felét raktározásra használják és bizony igen gyakran a járdára van kirakva a nagyobb helyet igénylő fo­nott kerti bútor. Örömmel veszi tudomásul a közönség, hogy az Édességbolt egyéves szünet után újból meg­nyílt és a gusztusos, tiszta üzlet nagy választékkal várja a ve­vőket. Itt erősen érzik a meg­szüntetett MÁVAUT-megálló hiányát, de rövidesen eszpresz- szó-gépet szerelnek fel és a kávé vonzza majd a közönséget. Kereskedelmünk felkészült a várható tavaszi, nagy forgalom­ra és telt raktárakkal várja a vásárlóközönséget Gyöngyösön is. Márkus István Újabb emberéletet követelt a vörös kakas... Február 8-án délután 16 óra tájban belső szobatűz keletke­zett Erdőtelken, Fotornai Fe­renc MÁV alkalmazott Szé­chenyi utca 5. szám alatti laká­sában. A tűz emberáldozatot is köve­telt, a 13 hónapos Potornai Fe­rike belehalt égési sebeibe. A vizsgálat megállapította, hogy a/tüzet Potornai Ferenché gondatlansága idézte elő. aki közvetlenül az izzó tűzhely mellé állította a gyermek árvácskáját, majd bezárva a lakás ajtaját, a községbe távo­zott. Rövid idő múlva az ágy tü­zet fogott, s mire a szomszédok a kitóduló füstöt észrevették, csak a tűz tovaterjedését tud­ták megakadályozni, de a kis Potornai Ferikén már nem tudtak segíteni... Az utóbbi időben egyre több ilven tragikus, emberhaláilal végződő tűzesetről hallhatunk, s ez arra int mindenkit: a tél folyamán jóval nagyobb elővi- gilázatra, jóval nagyobb gon­dosságra van szükség, mint ahogyan azt már tűzoltóságunk felhívásában is kifejeztette! Tavaszra késsül a kápolnai Kossuth Tss I A TAVASZ I 1 1 losan is több mint egy hónap múlva kezdő­dik. amolyan télutója ez az idő napsütéssel, tartós faggyal. Ko­rán induló tavaszi munkákról még nem beszélhetünk, azon­ban az biztos, hogy a felkészü­lésnek kedvez ez az időjárás a mezőgazdaságban is. Ez a véle­ménye Simon Istvánnak, a ká­polnai Kossuth Termelőszövet­kezet elnökének, mert mint el­mondta: nincsenek a termelő- szövetkezetek tagjai tétlenségre kárhoztatva. A kápolnai Kc*suth Terme­lőszövetkezet az elmúlt év ok­tóberében kezdett mintegy 711 hold föld művelésébe. Százöt termelőszövetkezeti tag dolgoz­za meg ezt a földterületet. Az őszi vetést időben és jól elvé­gezték, most a tavaszra, no meg az egész első esztendejük­re készülődnek. Elkészítették a termelési tervüket. A gabona­féléken kívül tíz holdon diny- nyét, 15 holdon dohányt ter­melnek. lesz nyolc hold zöld­borsójuk. nyolc hold uborká­juk, 30 holdon mák, 18 hold cukorrépa és takarmányborsó is vagy 15 hold. A jövedelmező növényfélék mellett az állatte­nyésztésre is nagy gondot for­dítanak. A megyei tanács át­adta a termelőszövetkezetnek a község régi malomépületét, ve­le együtt a darálót és jó né­hány gazdasági épületet. Ka­pott a termelőszövetkezet tíz köbméter fát. 110 000 forintot az építkezésre, így aztán saját erőből rendbehoznak egy nyolc­van férőhelyes istállót és egy hizlaldát az állatállomány ré­szére. I SIMON ISTVÁN elmond­ta, hogy a „saját erőből”, arra vonat­kozik, hogy a termelőszövetke­zet tagjai maguk építkeznek, saját építőbrigádot alakítanak ki. Az építkezések lehetővé te­szik. hogy az esztendő végére meggyarapodjon az állatállo­mányuk. Még február folyamán megérkezik 32 fehér hússertés anyakoca. Később a szarvas­marha-állomány is gyarapszik. Az emberek már hozzáfog­tak az építkezéshez és gyara­podnak a munkaegységek. Azok, akik az építkezéseknél, még korábban a vetéseknél is részt vettek a munkában, már 40—50 munkaegységgel rendel­keznek. Havasi József, Magyar Márton, Farkas István vala­mennyien részt vesznek elejé­től fogva a közös munkában, szépen szaporodik a munka­egység a könyvükben. A termelőszövetkezet összes földjeit felszántották az ősz fo­lyamán, elvégezték a talajerő utánpótlását is. A vetőmagjuk megvan, nemrég érkezett meg 15 mázsa borsó. Ha elkészül a pénzügyi terv, a munkaszerve­zéshez fognak. Kialakították a háztáji gazdaságokat is. a ter­melőszövetkezet kevés gyümöl esősét és szőlőjét osztják szét a tagság között. A háztáji földek egy táblában lesznek. A tervek érdekessége, hogy a fiatal tsz még ebben az eszten­dőben vásárol egy univerzális traktort, tehát megteremtik a géppark alapját is. készülnek Kápolnán, TAVASZRA nagy tervekkel indulnak, és hogy megvalósítják a terv pontjait, erre a munkakedvük, a naponta megmutatkozó aka­raterejük a biztosíték. — sss — Az illetékesek figyelmébe A váraszóiak panasza Községünkbe — Váraszón — az Istenmezeje—Eger autóbusz- járat jött be reggel 5 órakor és délután 4,10 órakor indult vissza Egerből. Ez a járat feb­ruár 5. óta községünkbe már nem jön be, azon indokolással, hogy a falunk szélén épülő új híd miatt létesített ideiglenes fahídon a nagyobb autóbusz áthaladása veszélyes. így bi­zonytalan ideig — valószínűleg az új híd felépítéséig — nem is fog bejönni, s addig a község lakosságának hidegben, eső­ben, sárban és vaksötétségben a szomszéd községig kell gya­logolnia, nevezetesen Erdő- kövesdig, s onnan ugyancsak gyalog kell hazajönnie. Mi ezt embertelen intézke­désnek tartjuk, egyrészt azért, mert így egy falut zárnak el a világtól, s kényszerítenek a fáradságos és kietlen út meg­tételére, másrészt a nevezett ideiglenes fahídon már a múlt év nyara óta bejárt a mai na­pig az autóbusz. Nem tartjuk indokoltnak azt sem, hogy a kocsi a fahíd szűk mérete mi­att horzsOlási veszélynek van kitéve. Ügy halljuk, hogy vizsgálat és vita kezdődik azon, hogy ki felelős az ideiglenes fahíd helytelen méretű megépíté­séért. Bennünket a vita — bár­hová is dől — nem elégít ki, a járatot szeretnénk visszakapni. A másik panaszunk, hogy bár községünk Mikófalváoal együtt egyedüli község me­gyénkben, ahová nincs beve­zetve a villany, mégis a köz­ponti elosztószerv hanyag, fe­lületes intézkedése miatt igen gyakran előfordul, hogy köz­ségünk petróleum nélkül ma­rad. Most január vége óta nincs a szövetkezetünkben pet­roleum. Akiknek a villany­áram áldásai rendelkezésükre állnak, nehezen tudják elkép­zelni, mennyi bosszúságot okoz ez nekünk. Szerintünk az ilyen községet előnyben kellene ré­szesíteni a petróleum-ellátás terén. Végül, ugyancsak a villany­nélküliségünkkel kapcsolatos panaszunk. Mi, akik a kultú­rát szeretjük, mégpedig a köz­ség legnagyobb hányada sze­reti, — arra kényszerülünk, hogy telepes rádiót hallgas­sunk. Szövetkezetünkben, sőt a környéken (Pétervásárán) sem tudunk hónapok óta rádió­telepet venni. Ebben megint csak hanyagságot látunk. Sokáig vártunk ezekkel a panaszokkal, gondolván, hogy maguktól is megoldást nyer­nek, de most már türelmünk elfogyott. Ez úton kérjük az illetékeseket, hogy az ő sze­mükben talán nem nagy, de nekünk annál jelentősebb pa­naszainkat orvosolják. Dalos Andor Miért nincs Gyöngyösön autoszifon-patron Ma már igen kedvelt és ke­resett házi felszerelések közé tartósak az autoszifon. Azon­ban Gyöngyösön használatát akadályozza az, hogy patron is kell hozzá és ezt nem lehet be­szerezni. Mindezt annak tulaj­donítjuk, hogy a kiskereskede­lemnek nincs elegendő csere­patronja és így a város 2—3 hétig nincs ellátva patronnal. Jergler József, Gyöngyös. Zenészek ügyében Szövetkezetünk a hevesi kis­vendéglőhöz zenészeket kíván szerződtetni. Ehhez a Heves megyei Zeneművészek Szak- szervezetének kiközvetítése szükséges. Még január 11-én levélben kértük az említett ki- közvetítést. Azóta a zenekar egyik tagja két esetben utazott Egerbe fenti ügyben, de az ígéretek ellenére, még a mai napig nem kaptuk kézhez a szükséges kiközvetítő lapot. A zenekar január 9-től fog­lalkoztatva van, azonban a szerződés megkötése nélkül ré­szükre illetményt nem folyó­síthatunk. Amennyiben feb­ruár 12-ig sem nyerne elinté­zést szerződésük megkötése, úgy körülményes lesz a január havi illetményük kifizetése. Kérjük az illetékes szervet, hogy legyen segítségünkre e szerződés mielőbbi megkötésé­ben. Hevesi Földműves­szövetkezet Vezetősége Több mint hatvanmillió forint megyénk termelőszövetkezeteinek vagyona Megyénk termelőszövetkeze­tei a jó gazda gondosságával tárolják a takarmányt, a vető­magot. A tavaszi indulás fel­lillllllllllltlItlIIIIIMHflllitttltf llllllltlItfHIIIIIIIIIIHIilllllitf llltlIlillllllllilHlltlUlilllllillllllillilllllllllllilllllllilllllHlltlIIIMIflIIIIUIIIIIIIIIIIIIIil lllllillllllllllllll!llhVlI|IIIUI!lllilllllllllllllll«!lll1llllll|ll«lilllllllll|iil|i«tlllll|||ill||||||!l|1lln8'IRIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIUI Seprőn lovagoló boszorká­nyok, jövendőt jósoló^ fehér egér, ellentétéül mindjárt ott a fekete macska — ma már valamennyi mulatságos babo­na. Mosolygunk, nevetgélünk a különös jelentőséggel bíró számokon, álmok megfejtése­in, kártyák jóslatain, egyszó­val inkább szórakoztat ma már a babona, mintsem hideg­lelést, fogvacogást okozzon, mint annak idején. Szórako­zunk tehát a babonák furcsa­ságain és ha már így áll a do­log, akkor szórakozzunk jól. Az egri Park Szálló vezetői­nek legalábbis ez a vélemé­nye és éppen ezért nagysza­bású babonabált rendeznek a Park Szálló összes termeiben. Már jó néhány napja meg­jelentek a város utcáin sejtel­mes vörös és fekete színekkel ható plakátok, amelyek elárul­ják ugyan, hogy babonabált rendeznek, azonban ennél töb­bet nem tud róla az ember; szűkszavú, ,,titokzatos” dolog az egész. Nos, utánajártunk a titok megfejtésének, azonban a lényegét felfedni — előre is megmondjuk — nem sikerült. Mit jelent az, hogy babona­bál? Mit jelent az, hogy bál­ban szórakozunk a baboná­kon? 3lit látunk ma/d? — ezekkel a kérdésekkel for­dultunk Zsabka Endréhez, a Park Szálló igazgatójához. — Meglepetés készül — Milyen lesz az egri babonabál? magyarázza Zsabka Endre és így kíváncsiskodó kérdéseink­nek csak egy részére válaszolt — Reméljük, hogy kellemes meglepetést szerzünk a kö­zönségnek, ugyanis a babona­bál, ahogyan az előkészületek­ből kitűnik, a legsikerültebb farsangi mulatság kell, hogy legyen. Szakítunk a hagyomá­nyokkal, helyesebben a jelen­leg divatos gyakorlattal. Mi­ből áll ma egy szokványos bál? Zenexar, italféleségek, tombola és kész. Ennyi az egész. A babonabál sok meglepe­tést ígér, átalakítjuk az összes termeket, sejtelmes, hangula­tos dekorációval díszítjük fel minden helyiségünket. Egy­előre annyit — ha már babo­nákról van szó, megengedhet­jük magunknak —, annyira megváltoztatjuk a termeket, hogy ha valaki beül egy sötét autóba valahol a város szé­lén s bekötik a szemét és né­mi bolyongás után csak a te­remben veszik le a kendőt, nem tudja, hogy hová került. A díszleteket Pásztor Péter készíti és már eddig körülbe­lül hatheti munkát fordított a festésükre. Különben a bál megrendezésének ötlete onnan ered, hogy szombaton ponto­san 13-a lesz: a dátumhoz sok babona fűződik, tehát ha bált rendezünk ezen a napon, ak­kor legyen babonabáL Fővárosi művészek Így szól az előzetes tájékoz­tatás és azt már csak a ke­resztkérdések pergőtüzében árulta el Zsabka Endre, hogy a fellépő fővárosi művészeken kívül milyen érdekes szórako­zást ígér még a bál.­A babonabálba csak meghí­vóval lehet megjelenni. Na­gyon szép, ízléses meghívót készíttetett a vállalat ebből az alkalomból. összehajtott pa­pírlap között világoskék se­lyem lapocskára írták a meg­hívó szövegét. Innen tudjuk, hogy fellép Svéd Nóra, Balázs Ferenc, a Csinn-bumm cir­kusz hoppmestere és Halász Tivadar konferanszié, ök va­lamennyien fővárosi művé­szek. Amit easnikfvül elárult még Zsabka Endre igazgató, az mindössze annyi: éjfélkor boszorkány süvít keresztül a termeken, a villanyok meg­szűnnek égni és a zenekar a gyertyák fényénél táncoló pá­roknak a Gyertyafóny-kerin- gőt játssza. Külön érdekessége még a báli meghívónak, hogy a hát­lapjára táncrendet nyomtat­tak. A konferanszié mindig be­jelenti. hogy milyén számok következnek, ezt a táncrenden föl lebet jegyezni és ki-ki íz­lése, vérmérséklete szerint vá­lasztja ki a neki legmegfele­lőbbet. A rendező bizottság a kö­vetkező jelszót tűzte ki: A cé­lunk mindenekfelett, űjsxerü módon, kitűnő hangulatot teremteni. A teremben csak sötét ruhá­ban lehet megjelenni A ren­dező bizottság tagjai a leg­messzebbmenő szigorral ra­gaszkodnak a kulturált külső­séghez. Ez nem valami uras- kodó gesztus, inkább annak érdekében történik, hogy va­lóban olyan legyen a babona­bál, amilyen Egerben még nem volt A hangulat érdekében a vendég már az első pillanat­ban koccintással kezdi a bált. A meghívó átnyújtása után mindenki a rendezőség vendé­ge, egy pohárka ital erejéig. Á meghívókat csak a rende­ző bizottságtól lehet igényel­ni s ugyanitt kell az asztalo­kat megrendelni. Elkészítették az étterem pontos térképét, s az asztalok igénylői a térképen jelölhetik meg, hogy hol akar­nak helyet foglalni a bálon. A konyha és a szálló sönté- se is jól felkészült. A szaká­csok különleges farsangi me­nüt állítanak elő, ezenkívül a legváltozatosabb italféléKet szolgálják fel az asztaloknál. A különleges reprezentatív bálra a Park Szálló személy­zete erősítést kapott: rendkí­vül gyors, udvarias, előzékeny kiszolgálásban lesz részük a bálozó vendégeknek.­A babonabál Iránt már most igen nagy érdeklődés mutat­kozik és mint Zsabka Endre igazgató elmondotta, nemcsak az egri közönség figyelt fel az érdekesnek ígérkező rendez­vényre, hanem a budapesti Filmhíradó is érdeklődött. Nem lehetetlen, hogy megje­lennek ők is és filmszalagjai­kon megörökítik a farsangi mulatság eseményeit. A babonabál éjjel három órakor fejeződik be a felső termekben, lent a bárban reg­gel öt óráig tart. — Reméljük, hogy sikerül a vállalkozásunk, jól szórakozik, kitűnően érzi magát az első babonabál közönsége, hiszen mi ennek érdekében mindent megteszünk — mondotta befe­jezésképpen Zsabka Endre igazgató; , — Ha sikerül az első babo­nabál, minden bizonnyal több­ször is megismételjük majd és az évek során hagyományossá válik. Elvégre kipusztultak a ba­bonák, s hagyományai nem folytatódnák, lépjen helyükbe a jókedv. Nem igaz? Kiss János tételeit biztosították, elkészí­tették a mezei leltárt, számba vették a fogyóeszközöket: 104 termelőszövetkezetnek több mint hatvanmillió forint ér­tékű a vagyona. Jellemző ezen iermelőszövefkezetek gazdasá­gi helyzetére, hogy a hatvan- millió forint 41 százalékát semmilyen hitel nem terheli, ez az összeg a termelőszövet­kezetek tiszta vagyonát képezi. A lakosság segítségével... Hazánk egyik legszebb ki­rándulóhelye Szilvásvárad, ezért az üdülők és kirándulók tömegei rendszeresen látogat­ják. A nagy turistaforgalom ellenére azonban a korábbi években keveset foglalkoztak a község rendezésével, szépíté­sével. Egy-két évvel ezelőtt például alig volt utca, ahol betonjárda lett volna, s ennek hiánya az esős időjárás esetén kellemetlenül éreztette hatá­sát. A községi tanács az előző évben úgy döntött, hogy a köz­ségfejlesztési alapból elsősor­ban betonjárdát építenek. El­határozásukat tett követte, 1959-ben már 360 négyzetmé­ter járda épült, 33 000 forint értékben. Becsületesen kivet­ték részüket a társadalmi mun­kából a község lakosai is, mert az elvégzett munka értéke mintegy 10 000 forintot tesz ki. A járdaépítést ez évben to­pább folytatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents