Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

1960. február 9., kedd NÉPÚJSÁG 8 Osztoznak az örömben, osztoznak a gondban is Király Ferenc beteg lett. Ha ez esztendőkkel ezelőtt törté­nik, akkor az aggódás mellé beköltözött volna 1 az anyagi gond is a Király-család portá­jára. mert sokba kerül az or­vos, a gyógyszer, s ki végzi a munkát? Talán még a másik évben is így beszélteik volna egy-egy terv meg nem valósu- lásáról: elvitte az ember beteg­sége ..; Most? Most is nehezen tel­tek az aggódással teli napok, de anyagiakban már kevésbé érezték meg a családfő betegsé­gét. A szövetkezetiek arra az időre, naponta fél munkaegy­séget írtak jóvá Király Fe­rencnek. Ügy gondolkozott a közösség, ha becsülettel dolgo­zott míg egészséges volt, akkor nem hagyhatják magára a csa­ládot most sem. Beköltözött a gyász az egyik szövetkezeti családba. Nehéz napok köszöntöttek rájuk, hi­szen elvesztették a legdrágáb­bat. A szövetkezetiek ezekben a napokban mellettük voltak, s nemcsak puszta szó fejezte ki az együttérzést. 1000 forint segély is, hogy legalább az anyagi terheket könnyebbé te­gyék, ha a lelkek fájdalmát nem is enyhíthetik. Házat épített Tamasi Lajos. Jól keresett a szövetkezetben, de azért mégis gond volt a 120 ezer forintot kiadni. De nem ’s egészen 120 ezret, mert a szö­vetkezetiek találtak módot ar­ra, hogy enyhítsék ezt a kü­lönben örömtelj gondot, a fé­szekrakás gondját. Brigádot szerveztek, kiásták a készülő ház alapjait, csak úgy, szíves­ségből. A szövetkezet vezetői megszavaztak az anyagszállí­táshoz a fuvart. Ma már ké­szen áll a ház — s a közös munka, ha lehetett, még job­ban eggyéforrasztotta Tamásit a közösséggel. Ha valaki érdeíklődne arról, hogyan ért el a gyöngyösi Uj Élet Termelőszövetkezet ló eredményeket, akkor a válasz­ban, amellett; hogy betartotta-i az agrotechnikai szabályokat, hogy jó szaktudással vezettés a szövetkezetét, ezeket az ese­ményeket is fel kellene sorol­ni. Annak is köszönhetik, hogy nincsenek híján az emberség­nek. Egy-egy család gondja, ba­ja, öröme, az egész közösség gondjává, bajává, örömévé vált ebben a szövetkezetben. Ha új honpolgár érkezik vala­melyik családba — az elmúlt évben négy kis jövendő tsz-tag született — amélleit, hogy há­rom hónapon keresztül szülési szabadságot kap az asszony — hogy ez mennyire nagy szó, azt csak a parasztasszonyok tudják — segélyt is kapnak. Ha házasul, vagy férjhez megy valamelyik fiatal, annak is ki­jár 1000 forint értékű gabona­féle, nászajándék címén. (Ügy tudom, az első olyan tsz-lagzi- nak, amelyben a tsz két fiatal tagja köt házasságot, még a rendezést is szívesen vállal­ják.) Ha elveszti a család va­lamelyik tagját, 1000 forint se­géllyel enyhítik az anyagi gon­dokat. De arra is volt már eset, hogy valamelyik tsz-tag házat vett volna — de hiány­zott a pénzből. A Vásár jónak ígérkezett, kihez fordult volna segítségért, ha nem a nagy családhoz. Segítettek is, az év vég; részesedésig kölcsönt fo­lyósított neki a Vezetőség. Le­het, hogy abban a pillanatban pénzügyileg talán nem volt egészen szabályos — de em­berségből igen. Sok apróbb és nagyobb gond­ban segítenek egymásnak a szövetkezetiek. Mint a tsz el­nöke, Pampuk elvtáns mondja, az elmúlt évben 120 mázsa ga­bonafélét adtak ki különbö- segélyek címén. De ebben még A hírnév forrása 5,öreg bútordarabnak” mond­ja magát. Társai csak moso­lyognak a meghatározáson, tudják ők. mit ér főművezető­jük esze és keze. Tudják az­óta. hogy a gyárban megkezd­ték a kerékpárszelepek gyártá­sát. Elegendő csak visszagon­dolni az ötletek, módosítások hosszú sorára, amelyek mind Mogyoró Gyula nevéhez fűződ­nek. Elegendő újításainak szá­mát figyelembe venni, mostani tevékenységét vizsgálni, hogy arra a következtetésre jusson az ember: bárcsak ezerennyi ilyen „öreg bútordarabja” len­ne a gyárnak. Mutatja egyik újítását. Lát­szatra semmi rendkívüli dolgot nem lehet felfedezni rajta. Ügy nevezett adagoló berende­zés. Csak mikor megismerjük hasznát, akkor tekintünk na­gyobb elismeréssel a kis szer­kezetre. Az automatagép eddig minden rézrúdból „elhagyott” egy 10-11 centiméteres dara­bot. A réz értékes import­anyag. minden kilóra vigyázni kell — ezért addig törte fejét Mogyoró főművezető, amíg el nem készült az adagoló, amely­nek segítségével a gép feldöl- gozza az eddig „elhagyott” anyagöt. Így ugyanólyan hosz- szúságú rézrúdból 5—6 kerék- párszelep-alkatrésszel több ké-; szülhet ! Összegben kifejezve az újítás' haszna évenként 41 ezer forint, de az a tény. hogy importanya-; gót ment meg. növeli értékét, j Így vált érthetővé, hogy mi- j ként tudtak 320 ézer forint ér- j tékű — főleg importanyagot —! megtakarítani a múlt évben, s! még érthetőbb, hogy ezért az I ötletéért a gyár vezetői másfél-j ezer forint jutalommal díjazták; a fáradhatatlan újítót. ; Nyolc évi munkája „fekszik” ; az üzemben. Azóta már az újí- j tások egész sorát nyújtotta be j és szinte forradalmasította a, munkát üzemrészében. S most; megint „spekulál valamin”.: ahogyan munkatársai mondják. Nehány elképzelését mi is meg- j ismerhettük, azok is az anyag­takarékossággal függnek össze. A többi géphez is adagolót akar készíteni, hogy a maradékot azok is fel tudják dolgozni. . és az orvosi fecskendők felma­radó anyagát is hasznosítani «karja. Azt mondják, az embert munkája után ítélik meg a gyárban. Ezek után nem cso­dálható, ha Mogyoró Gyula fő­művezető azok közé tartozik, akik nem a szájukkal, de eszükkel és ügyes kezükkel szereztek hírnevet maguknak, s akiknek jó híre egyenes arányban nő munkájuk hasz­nával, a gyárban töltött évek­kel. Reméljük, még nagyon so­káig. K. E. nem merült ki a szövetkezet szociális gondoskodása a ta­gokról. Az öregeknek sok álmatlan éjszakát okoz, mi lesz velük, ha kiesik a munka a kezükből, mit tegyenek, ha belépnek a szövetkezetbe és már nem tud­nak dolgozni. Ki fogja eltarta­ni őket, ha nem íratják kis va­gyonkájukat az eltartóra. Az Üj Élet Tsz öregjeinek nincs ilyen gondjuk — akár van aki a családban gondoskodik ró­luk, akár nincs, a szövetkezet nyugodt öregséget biztosít a munkában megöregedett em­bereknek. Jelenleg hat nyug­díjasuk van, akik a szövetke­zetben töltött évek után most már a jól megérdemelt pihe­nésben töltik napjaikat. Ezek az öregek, megkapják az állam által biztosított nyugdíjat — a szövetkezettől a 600 négyszög­öl háztáji szőlőt, az évi ke- nyémekvalót, és természete­sen a föld járadékot. De van a szövetkézéinek olyan öreg tag­ja is, aki most lépett be. Rá­juk sem vár sanyarú öregség. A szövetkezet biztosítja a 600 négyszögöl háztáji szőlőt nekin is, s a szövetkezet fiatalsága elvállalta, hogy azoknak, akik­nek senki hozzátartozójuk nincs, társadalmi munkában megművelik a háztáji terüle­tét. így pótolja majd sok tsz- fiatal egy-egy öreg emberpár­nak a családot. Hozzátartozik még az embe­rekről való gondoskodáshoz az is, mennyi szeretettel veszik körül ebben a szövetkezetben a fiatalokat. Ahogy számolgat­ják, az elmúlt évben a szövet­kezet közel félszázezer forintot költött arra, hogy megteremtse a fiatalok számára az esti szó­rakozást, hogy otthonossá te­gye a kultúrtermet. Kaptak zenegépet, televíziót, sportfel­szereléseket. Az idén a közpon­ti telepen röplabda-pálya is épül a számukra. A fiatalok, éppen úgy, mint az idősebbe« is, a gondoskodásra munkával válaszolnak: — Jól zárta az évet 1959 vé­gén a gyöngyösi Üj Élet Tsz. Teljesítették termelési tervü­ket, túlteljesítették az áruter­melési tervet, meg vannak elé­gedve a tagok a részesedéssel is. De jól zárták az évet, ha az emberséget vesszük számba, akkor is. Együtt volt a nagy család, részt vállaltak egymás gondjából, osztoztak az öröm­ben .is. És talán azért is sike­rült olyan jól a gazdasági mér­leg! Deák Rózsi Valóban kulturált szóra kosán volt Már hetekkel ezelőtt meg­kezdődött a készülődés az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban a február 7-i nagy farsangi diákbálra, amelynek rendező­sége kettős célt tűzött maga elé. Egyrészt azt, hogy bebizo­nyítsa, milyen jól lehet kultu­ráltan szórakozni, másrészt, hogy a bálból származó bevé­telt a politechnikai oktatás se­gítésére, valamint az úttörők és kiszisták nyári táborozására fordíthassák majd. A gimnáziumban elmondhat­ják, hogy mindkét célt sikere­sen elérték. A több mint ezer bálozó körében nagy tetszést aratott már a két nyitótánc, a keringő és a csárdás. Utána pe­dig táncraperdültek az egyen­ruhás lányok és fiúk — akik közül sokan voltak a város többi középiskoláiból jött ven­dégek — nem kis gyönyörűsé­gére a bálon részt vevő szü­lőknek. A mamák, papák ugyanis ez alkalommal ugyancsak kitettek magukért. Még a vidéken la­kók közül is számosán utaztak be a farsangi diákbálra Egerbe. Részükre —, hogy nyugodtan beszélgethessenek, szórakozhas­sanak, míg a fiatalok táncolnak — a gimnázium igazgatósága a földszinti olvasótermet és a kistanácstermet nyittatta meg A bálra ellátogatott Jászbe­rényből a tavaly még Egérben tanuló tanítóképzősök egy cso­portja is úgy, hogy ezek után végképp nem csodálatos, hogy az egyébként két órára terve­zett zárórát majdnem éjjel há­rom órára kellett elhalasztani a ragyogó hangulat miatt, ami­nek a büfések is örültek, mert az elszámolás idejére sem Ita­luk. sem ennivalójuk nem maradt. A tapintatlan ember Szép számmal vannak még, akik úgy gondolják, hogy csak nekik áll a világ, értük, miattuk van minden széles e kerek hazában. Csak ők, még egyszer ők, aztán úgy Követ­keznek mások. Ezt tartják, tehát önzők is egy kicsit, mert a tapintatlan ember akarva nem akarva egy kicsit önző is, hi­szen nem hajlandó tudomásul venni mások jogait, vágyait, ál­mait, szándékait. A tapintatlan ember hunyott szemmel jár a világban s tapintatlanságával sokszor túlmegy már az udvariatlanság határain is. De nézzük talán közelebbről, ismerjük meg, mu­tassuk be „Ö tapintatlanságukat": A tapintatlan ember késő éjjel is bömbölteti rádióját és fittyet hány arra, hogy mások pihenni szeretnének, A tapin­tatlan ember tolakszik, lökdösődik az autóbuszon, a ruhatár előtt és a moziban nem hajlandó arrébb hajtani fejét, hogy láthasson a mögötte ülő. A tapintatlan ember fittyet hány mások érzéseire, szándékaira és kellemetlen, rossz híreké* is szenvtelen, faarccal közöl. Nincs egy kedves, jó szava akkor, amikor arra éppen a legnagyobb szüksége lenne. Ugyancsak ő az, aKi társaságban élcelődve kíváncsisko­dik nők életkora iránt, s tudni véli azt, hogy kollégája mely okok miatt készül elválni feleségétől. A tapintatlan a választ­ható kettő közül mindig a nagyobbat, a szebbiket, a jobbat választja és sohasem gondol arra, hogy mit szól majd hozzá a másiK. A tapintatlan ember szombat, vasárnap éjjel tizenkettő­kor hangos nótaszóval veri fel az utca csendjét és szorosáé-i- ja ablaka alá érve teletorokkal elkezdi: — Száz forintnak ötven a fele... hejde ... egye meg a fészkes fekete fene... A tapintatlan ember ... — de minek folytassam tovább, hiszen nap mint nap találkozna«: véle, útjukba akad, mégke­seríti, vagy keserűvé teszi perceiket. De ugye. azt is tudják, hogy a tapintatban ember, ha ót éri tapintatlanság, vele szemben figyelmetlen valaki, akkor módfelett fel van háborodva és ha minden jól megy, még ki is kéri magának, levonva az összes konzeKvenciákat... De ha már ismerjük őt, vagy őket, akkor mégiscsak ten­ni kelléne valamit érdekükben, illetve érdekünkben. Hiszen lehet, hogy tapintatlan emberünk dolgos, szorgalmas, egyéb­ként és alapjában véve nem is olyan rossz, „elfajzott” egyéni­ség. csak van egy hibája, egy rákfenéje, amiből segíteni «eil őt kigyógyulni. Rokonai és ismerősei, hozzátartozói és bará­tai azok, akik elsősorban végrehajthatják a „műtétet”, okos, bölcs, példákkal illusztrált, határozott, jóindulatú szóval. Kedves olvasók! Nosza rajta! Fogjunk csak össze a „ta­pintatlanság” ellen, az „ember” érdekében. Próbáljuk meg! Meglátják, sikerülni fog :: \ (ez... y) Miért több a tüzeset télen ? Az emberek, különösen az erős hidegben, tesznek olyan megjegyzést, tűzoltót látva, „remélem, ebben az időben nincs munkátok.” S a valóság az, hogy a hideg idő beálltá­val emelkedik a tűzesetek száma, emelkedik a tűzve­szély. Ennek oka a következő: A hideg idő beálltával fo­kozódik a fűtés és így nagyob­bak a tűzkeletkezés lehetősé­gei. Egyrészt a tüzelőberende­zésekből kiinduló sugárzó hő könnyen meggyújthatja a kö­zelében lévő éghető anyago­kat, de veszélyes a szőnye­gekre vagy más gyúlékony anyagokra kipattanó szikra is. A tűzveszélyes folyadékok (benzin, pertóleum) alkalmazá­sa begyújtáshoz, és tűzélesz- téshez pedig kész tragédia, mert a félmelegedett fűtőbe­rendezésben, de általában a közönséges hőmérsékleten a helyiségben robbanóképes ke­verék keletkezik, amely ké­pes felrobbanni a szikrától is. Nagyon emelik a téli hóna­pokban az említetteken kívül a tűzveszélyt az elektromos hőt fejlesztő berendezések, ezek köstül a hősugárzók, ágymele­gítők. amikor is túlfűtött ál­lapotban helyezik az ágyba, vagy elfeledkeznek annak ott­létéről. A fentiekből látszik, hogy a tűzesetek okai nem az embe­reik akaratától és cselekvésük­től függetlenül keletkeznek, hanem szoros összefüggésben vannak azzal, s helytálló tűz- rendészeti szerveink vélemé­nye, »mély szerint a tűzesetek zöme elkerülhető, ha mun­kánk során gondosan kizárjuk a tűzkeletkezés lehetőségeit. Ambrus Sándor, tü. hdgy. AZ EGRI Finommechanikai és Vasipari Vállalat öt telep­helyén, 16 részlegében 300 em­ber dolgozik, és az érdeklődés legfőbb tárgya: lesz-e nyere­ségrészesedés és hány napot fizetnek? Ezt kérdezik az igaz­gatótól, főmérnöktől és a könyvelésben dolgozó asszo­nyoktól. leányoktól. Ugyanis a Vállalat könyvelésének pa­rancsnoki posztján nő áll, de férfimunkaerőt még mutató­ban sem találunk sem a for­galmi-, sem az anyagkönyve­lésben. I A „gyengébb nem’“ képvi­selői nagy munkában vannak. A leltárban hiány nélkül sze­repel minden egyes gép. szer­szám és anyag, a nyilvántar­tások és elszámolások a fő­könyvi számlákkal úgy „vág­nak”, hogy csuda. A könyve­lés pontosan kimutatta a tar­tozásokat és követeléseket, az álló- és fogyóeszközöket, a ter­melési költségeket és árbevé­telekét, de a most készülő mérlegadatokból már arra is feleletet kapunk, hogy egymil­lió 602 ezer forint volt a vál­lalat alaprentabilitása (terve­zett nyeresége) és kétmillió 20 ezer forint nyereséget ért el a vállalat. Termelési terve 17,5 millió Volt, a teljesítés 17,8 millió forint, tehát 1Ó2 száza­lék. Tavaly 12 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek, az idén is ekörül lesz. Többre nem futja, mert el­vitte a fekbér, a kamat és a kötbér. De a nyereségrészese­désen kívül a jól végzett mun­ka nyomán 45 _zer forint igaz­gatói alap jár a dolgozóknak, segélyezésre, jutalmazásokra, és jóléti célokra. Ezenfelül a vállalat eredményjavulásának Beszédes számok 10 százalékát, tehát 41 ezer forintot vállalatfejlesztési cé­lokra kap. ÉRDEMES egy-két pillantást vetni a féléves mérlegre. Jú­nius 30-ig csak 70 százalékos volt a termelési terv teljesítése és az előírt nyereségtől nagyon lemaradtak. Az első félévi ada­tok és kimutatások sok túl­órát és állásidőt mutatnak. Tehát a termelés nem volt fo­lyamatos, állandó zökkenőkkel küszködtek, aztán hajrá kö­vetkezett. A második félévben nemcsak a lemaradást hozták be, hanem éves tervüket is túlteljesítették. De a mérleg­mellékletek arról is árulkod­nak . hogy a nagy hajrá idő­szaka, a mindenáron váló tervteljesítés sokba került, sok tútótát számoltak el és a bér- ala^túllépés nem válik dí­szükre. — Ebbe őszült bele az utolsó szál hajam is — mondja fia­talos lendülettel Angyal Atti- láné főkönyvelő, de az átszer­vezés. az erősáramú berende­zéseik részlegének a Kocsis Bemát utcába való áttelepí­tése, az ottani építkezések, a folyamatos készárutermelésre való áttérés hosszú időt, és sok költséget vett igénybe. Meg kellett csinálni, mert népgaz­daságunkkal és megrendelő­inkkel szembeni kötelezettsé­geink a tervteljesítésre szorí­tottak minket és ha nem ipar­kodunk teljes erővel, akkor a most elszámolt túlóráknál és többletköltségeknél magasabb lett volna a fizetendő kötbé­rek összege. A bérkartonok lapozgatása közben új neveket fedezünk fel a munkásoknál és a mű­szakiak között is. A harmadik negyedévben új szakembereket szerzett a vállalat. Az erős­áramú vezérlőberendezések gyártásán dolgozó brigádokat ők oktatták a munkafolyama­tok ezernyi fortélyára és a rajzok laborintusainak megfej­tésére. Ma már jól halad a munka és a bérjegyzékek arról tanúskodnak, hogy érdemes von tanulná. íme három mun­kás keresetének alakulása: Szeredi György Farkas Tibor Vas Bernát Május 1986 2228 1918 A VÄLLALAT munkáslét­száma 1958-ban 172 fő, 1959- bén 184 fő Volt. Az egy főre eső termelési érték ugyanezen időszak átlagában 72 ezer 465, illetőleg 97 ezer 201 forint, az egy munkásra eső munkabér pedig 19 ezer 181, illetőleg 20 ezer 255 forint. Tehát a termelési érték emelkedését nem létszámemeléssel, hanem a termelékenység emelésével érte ál a vállalat és ezzél egy­idejűleg növekedett a munká­sok keresete is. Stärk Katalin ujjai villám­gyorsan járnak az összeadó­gépen, és egymásután diktálja az adatokat: a elektromos és erősáramú berendezések 1959. évi termelési értéke tízmillió, füstcső és csatornaszerelvé­nyek másfélmillió, műanyag­cikkek 800 ezer, raktári áll­ványok és egyéb 500 ezer, au­tójavító-gépjárműipar, gumi- javitó, írógép, óra, mérleg, or­vosi műszer, lakatos részleg ötmillió, összes termelési érték 17.8 millió. Elektromos vezér­lőberendezések exportszállítá­sa Indiába, a Szovjetunióba, Len°yelországba és Jugoszlá­viába hárommillió forint. A vállalat tervezett anyag­hányada 47,2 százalék, a tény­leges anyagfelhasználás 45,9, tehát 1,3 százalékos anyag­megtakarítást értek el ebben az üzemben. „Egy százalék: Augusztus December 2100 2308 2260 2776 2328 2510 nem nagy arányszám. De egy­százalékos anyagtakarékosság értéke az iparban 900 millió forint. Hatezer kétszobás la­kás épülhet 900 millióból" — olvashatjuk a Népszabadság február 4-i Vezércikkében. A Finommechanikai Vállalat dol­gozói becsülettel helytálltak és az 1,3 százalékkal 106 ezer fo­rintos anyagmegtakarítást ér­tek el. Hogy csinálták? Az ügyrend és az elszámolások erre is feléletet adnak. Az anyagtakarékosság terén szigo­rú bizonylati fegyelmet való­sítottunk meg. Anyagot a rak­tárak csak az üzemvezető elő­zetes utalványozására adnak ki, készgyártmányokná! előre meghatározott anyagno-mák szerint, szolgáltatásoknál pe­dig a munkaszámokra. Raktá­rosok és könyvelők pontosan vezették a nyilvántartásokat és a rendellenességeket, több­letfelhasználásokat azonnal ie_ lezték a műszaki vezetőknek, vagyis erős kézzel fogták az anyagot. Egy kis találékony­sággal újabb anyagmegtafca- rításokat értek el. A füstcső­gyártásnál keletkező hulladé­kokból csőrózsákat készítettek és a műanyaggyártásnál is ügyesen felhasználták a hul­ladékot és a selejtet. Külön- külön nem nagy dolgok ezek, de sok kicsi sokra megy és az év végén összesen 231 ezer forint anyagmegtakarításról adhatnak számot, ez pedig kö. rülbelül egyheti bérnek meg­felelő nyereségrészesedést je­lent, tehát a dolgozók most meggyőződhetnek róla, hogy az anyaggal önmaguknak takaré­koskodtak. A MÉRLEGBESZÁMOLÓ adatai arról tanúskodnak, hogy a vállalat a kezdeti hi­bákat kijavította, és az elmúlt évben jó munkát végzett. Ter­melése most már folyamatos, pénzügyi helyzete szilárd. A szöveges mérlegbeszámolóba, többek között, ezt írnánk: Ra­gadják meg a gépesítési lehe­tőségeket a munka megkönnyí­tésére, emeljék a technikai színvonalat, használják fel az elmúlt év tapasztalatait, for­dítsanak még nagyobb gondot a szakmai képzésre, legyen közvetlenebb kapcsolat a mű­szaki és a' számviteli dolgo­zók között, értékelek ki kellő alapossággal a mérlegadatokat, támaszkodjanak a termelés irányítói bátran és következe­tesen a könyvviteli adatokra és akkor további lépéseket te­hetnek előre. FAZEKAS LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents