Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
4 nbpojsäg 196ft. február T., vasára»!* süt2 A könyv mindenem... A minap betértem az egyik munkásszállásra. Többnyire tizenhat—tizennyolc év körüli legények fogadtak a jól fütött szobákban. Rádiót hallgattak, kártyáztak, sakkoztak, beszélgettek, kinek mihez volt kedve. Az egyik szobában egy szőke fiú tangóharmonikázott, egy másik legény az ágya szélén ülve könyvbe mélyedt. Megszólítottam. Kérdésemre elmosolyodott, aztán kurtán így válaszolt: — Nekem mindenem a könyv! — Szabad megkérdeznem, mit olvas? — adtam' vissza a szót. — Hogyne. Tessék! — mutatta felém a címlapot. — Móricz: Légy jó mindhalálig — olvastam a vastag, fekete betűket. Bevallom, örültem és nagyon büszke voltam arra, amit láttam ... (sz----y) — A Z ÉM HEVES megyei Állami Építőipari Vállalatnál értékelték az 1959-es év utolsó negyedének kongresz- szusi verseny eredményeit. Az értékelés után 8600 forint jutalmat osztottak ki a győzteseknek. — SZERDÁN ESTE a Méntelep kultúrhelyiségében tartották meg a Gyöngyösön működő munkásakadémia előadássorozatának legutóbbi előadását. A Méntelep dolgozóinak dr. Gaál Istvánná tartott előadást Zenei érdekességek és anekdoták címmel. Az elő- radás színvonalát emelték a magnetofonról bemutatott zenei felvételek és zenei illusztrációk. — A MEGYE ipari üzemeiben igen komoly munkát végeznek az újítók. A múlt évben elfogadott és alkalmazott újítások 20 millió forint többletjövedelmet hoztak a népgazdaságnak. — JÓVÁHAGYTA a heves- vezekényi tanácsülés a községfejlesztési tervet. A jóváhagyott terv szerint a községfejlesztési alap 113 600 forint, amely összegből egy kilométer járdát 43 000 forintos, valamint 400 méter villanyhálózat-bővítést 50 000 forintos költséggel valósítanak meg. A község lakosai a munkához, több mint tízezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. — A TAKARÉKOSSÁGI mozgalomban kimagasló eredményt értek el megyénk bányászfiataljai, mert a helyes faanyag-felhasználással több mint négy millió értéket takarítottak meg a Mátravi- déki Szénbányászán Trösztnél és Egercsehiben. — A HEVESI KÖZSÉGI tanács bővítette községfejlesztési tervét. A tervet mintegy 250 ezer forintos hozzájárulással bővítették, s úgy tervezik, hogy az ily módon felemelt községfejlesztési alapból óvodát építenek. — FEBRUÁR 8-án délelőtt termelési tanácskozást tartanak a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű kőbányájában. A tanácskozáson megtárgyalják az 1960-as év tervfeladatait és a felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny vállalásait. — AZ ELMÚLT hónapban hatvanórás munkaegységszámítási tanfolyamot szervezett a termelőszövetkezeti tagok részére a hatvani Városi Művelődési Ház vezetősége. A tanfolyam előadásainak megtartására megfelelő képzettségű előadókat biztosítottak. Vadat, halat, •a mi jó falat . . . Az elmúlt héttől rendszeresen minden szerdán este vad- és halvacsorákat rendeznek az egri Vadászkürtben. A vacsoraesten minden ételféleségből kis adagokat szolgálnak fel. hogy a vendégek többfélét kóstolhassanak meg.' Különösen nagy volt a forgalom szerdán este. amikor 90—100 adag vad- és halféle fogyott el. A jó vacsorához nem hiányzott a jó zene sejn. amit Szegő Zsuzsa, a Gárdonyi Géza Színház ének- művésznője magyarnótáival tett még kellemesebbé. A f oldgömh még mindig pontatlan Űrrakétákkal kiigazítják a Föld térképét A geofizikai év alkalmából felbocsátott űrrakéták nemcsak a Földet körű vevő légrétegeket vizsgálták, hanem a magasból fényképezték is Földünket. Ezek a fényképek sok meglepetést okoztak a földrajztudósoknak. A legfontosabb megállapítás talán, amely most már véglegesen bebizonyosodott, hogy Földünk nem hasonlít az iskolai glóbuszhoz, hanem inkább körtealakú. Az űrrakéták röp- pályájának méréseiből Kiderült. hogy az Északi-sark tengerszintje 20 méterrel magasabb. a déli-sarki tengeré pedig 20 méterrel alacsonyabb. Ez tehát azt jelenti, hogy Földünk az Északi-sarkon hegyesebb, a Déli-sarkon viszont laposabb. A körteformát hangsúlyozza az a körülmény is. hogy az északi félteke középső szélességeinél a tengerszint az eddigi méréseKkel szemben átlag 10 méterrel alacsonyabb, a déli középső szélességeknél viszont magasabb, tehát bolygónk ott jobban „kihasasodik”. A másik meglepetés az volt, hogy sok sziget nem fekszik azon a helyen, amelyet a térképek feltüntetnek. Az űrrakéták pontos és megbízható röppályájának köszönhető, hogy a szigetek fekvését eddig ismeretlen pontossággal lehet megállapítani. A szárazföldör háromszögelés segítségével pontos méréseket lehet végezni, de az óceánokon ez a módszer csődöt mondott, mert hiányoznák a fix pontok. Ezt a fix pontot most az űrrakéták szolgáltatják, annak ellenére, hogy óriási sebességgel keringenek a Föld körül A legkü lönbözőbb szigeteken megfigyelőállomásokat rendeztek be, ahol meghatározott időben, mikromásodperc pontossággal mérik a sziget felett átvonuló rakéta magasságát. A rakéta űrbéli pozícióját a szárazföldi megfigyelőállomások mérik, illetve számítják ki. Megvannak tehát a háromszögeléshez szükséges pontos adatok. A számítások alapján kitűnt töldra'ztérképeink pontatlansága. A Guam és Wake szigeteknél és a Kvad- jelin szigetcsoportnál (valamennyi a Csendes-óceánban fekszik) két kilométeres eltérést állapítottak meg. Az űrru- kétás háromszögelés viszont olyan pontos, hogy legfeljebb tízméteres eltérés lehetséges. A térképészek jól tudják, hogy munkájuk távolról sem tökéletes. Csak a laikus hiszi, hogy a térképek megbízhatók. Már Ptolemaius, a térképészei? ősatyja kereken 14 0t)0 kilométerrel számította el magát amikor megállapította a Föld kerületét. Ennek köszönhető, hogy Columbus, amikor nyugat felé elindult Indiába, felfedezte Amerikát. Amikor német és angol hosszútávú ágyús a csatornák felett egymást lőtték 1940-ben, sehol sem okoztak igazán komoly kárt, mert a térképek pontatlanok voltad. Ugyanilyen okból a tengerbe dobták terhüket a távolból irányított ameriKai bombázók is, amelyek 1944-ben olasz kikötőket támadtak. Az amerikai irányító központok ugyanis Korzika szigetén voltak és a sziget térképészeti helyzet pontatlan volt. A földgömb felületének eddig csupán egynegyedét sikerült térképészetileg olyan pontosan felmérni, hogy az a valósághoz teljesen hűnek mondható. A földmérések pontatlansága kiderül a különböző atlaszokból és tudományos évkönyvekből is, amelyekben a földtömegre vonatkozó adatok erősen eltérnek egymástól. Megállapították például, hogy a Panama-csatornától néhány „repülőpercre” 100 mérföld hosszú, középmagasságú hegylánc húzódik, amely eddig ismeretlen volt. Kuba a térképeken 30 km-rel „odébb” feküdt eddig, mint a valóságban. Brazíliában és Peruban sok hegy. folyó és kisváros másutt fekszik, mint a térképen. Sok gondot okoz a térképészeknek az Alaszka partjai előtt fekvő Bagaszlov-sziget is. Az elmúlt száz esztendő alatt a sziget többször eltűnt, majd újra felbukkant, s állandóan változtatta alakját. Bagaszlov orosz kutató, aki a szigetet fölfedezte. egyike ama keveseknek. akik szemtanúi lehettek egy sziget születésének. Óriási füstoszlopot látott, majd a tengerből lassan hatalmas fekete sziklák emelkedtek ki. A brit tenger na °vi hivatal ezeket a szigeteket „D. D.” betűkkel jelöli, ami azt jelenti, hogy létezésük kétséges. Üj-Zélandtól északra fekszenek a Tonga-szigetek. A hozzájuk tartozó Sirály-sziget már három ízben eltűnt. Amikor legutóbb ismét felbukkant, a Tonga-szigetek miniszterelnöke nagy kísérettel áthajózott ide. de csak éppen annyi ideje volt. hogy kitűzze a zászlót, mert a sziget újra elsüllyedt. Néhány évvel ezelőtt a japán kormány a Csendes-óceán déli részében fekvő három szigetet adott el egy amerikai . tőkecsoportnak, gyapottermelés céljaira. Mire az expedíció gépekkel és telepesekkel megérkezett a helyszínre. a szigetnek nyoma sem volt — eltűntek a tengerben. Névadó ünnepség Hatvanban Kedves ünnepség színhelye volt néhány nappal ezelőtt a hatvani városi tanács első emelet, 13. számú szobája, a házasságkötő terem. Névadó ünnepséget tartottak. Tizenegy óra volt, amikor a névadó szülők, Ungi István és felesége, Horváth Zsuzsanna megérkezett, s megkezdődött a liivatalos aktus. Hatvani György, a városi tanács VBelnöke kérte fel a két szülőt, hogy két tanú jelenlétében tegyék le a fogadalmat. A fogadalom letétele után—amelyben Erika utónevet adtak az újszülöttnek — Hatvani elvtárs néhány szóval megemlékezett a kis ünnepség jelentőségéről, majd tolmácsolta jókívánságait, a szülőknek és az újszülöttnek. Tóth János mo. február j., vasArnap Névnap: TÖDOB A Nap kél: 7 óra OS perckór, nyugszik: 16 óra S3 perckor. 1885-ben született SINCLAIR LEWIS észak-amerikai író. Regényei: Fő utca, Atrowsmith, Ann Vickérs, Babbit, az amerikai életforma szatirikus ábrázolásai, anélkül, hogy írójuk felfedné kora társadalma feleségeinek okait. Ez nálunk nem lehetséges című regényében 1935-ben, a később részleteiben valóra vált fasiszta Amerika képét rajzolta meg. A Nobel- díjas, haladó író 1951-ben halt meg. SINCLAIR LEWIS 155 évvel ezelőtt született LOUIS BLANQUI francia kispolgári szocialista. Részt vett az 1830—1870. közti párizsi forradalmakban, követői nagy szerepet vittek az 1871-es Párizsi Kommun ldéjérn. Taiialt Lenin éles kritikának vetette alá. Blahqui I88l-4>étt halt meg. I960, FEBRUAR HÉTFŐ Névnap: ARANKA A Nap kél: 7 óra 05 perckor, nyugszik: 16 óra 54 perckor. 1948. A Koreai Néphadsereg megalakulása. 1895-ben született CSOJBALSZAN marsall, a mongol nép vezére. 1920-ban halt meg R. DEHMEL német költő. EGRI VÖRÖS CSILLAG 7—8-án: Merénylet EGRI BRODY * 7—8-án: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 7—6-án: Kilenc élet GYÖNGYÖSI PUSKIN 7—8-án: A megfelelő ember (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 7—8-án: Halál a nyeregben HEVES 7- én: Egy dal száll a világ körül (szélesvásznú) 8- án: Rose Bernd (szélesv.) FÜZESABONY 7—8-án: Rendkívüli történet (n rész) PETERVASARA 7- én: Pár lépés a határ 8- án: Nincs előadás MUNKÁSOTTHON MOZI Február 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Gyöngyvirágtól lombhullásig Február 7-én, délután 5 és 7 ' órai kezdettel: Emberek, vagy őrmesterek (olasz) Egerben kedden délután 5 órakor a Pedagógiai Főiskola 22-es termében Csehov-est lesz az író születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezést dr. Némedi Lajosné, gimnáziumi tanár tartja. • Elektronikus számológépek és a technika automatizálásáról tart előadást Egerben, kedden délután 5 órakor, a főiskola II. era. 70-es termében Nagy Ernő gépészmérnök. Egerben vasárnap délután 3 és este 7 órakor: NÓRA (bérletszünet) J p/-|j‘\~j,vvvvvv>|*\jVV‘u*UVV*u*in/8AG'VV‘U~U~lJ~ljTIf Magda már az első napokban észrevette, hogy a tónus sokkal szabadabb, mint eddigi munkahelyein, annak ellenére, hogy vele mindenki udvarias, szívélyes volt. Zárkózottsága megnyitotta a szíveket, viszont nem kívánták, hogy ő is beszéljen magáról. Amolyan lelki szemétláda lett, amit neki mondtak, arról bölcsen hallgatott, s megnyerte mindenkinek a bizalmát. Akárcsak az egyetemen, ahol jóval idősebb volt társainál. Jóval? Mindössze hat évvel. Viszont húsz-hu- szonkétévesek között ez a kor- különbség sokkal több, mint itt, ahol tizenhat éves a legfiatalabb és hatvan körül jár a legöregebb munkatárs. Az egyetemen is mindenki hozzáfordult, ha valami gondja volt, neki mondták el még a pletykákat is, mivel sohasem hallottak tőle senkiről semmit. Még azt sem tudták, hogy ki volt a férje és miért váltak el. Megkérdezni pedig nem merték. Magda a válással tulajdonképpen újra árvaságra jutott. Korán meghaltak a szülei és érettségi után nyomban férjhez ment első kérőjéhez, aki egyetemi hallgató, ugyancsak árva fiú volt. Magda dolgozott és segítette férjét, aki mérnökké képezte magát, s amikor állásba ment, új kapcsolatokat talált, s háromévi házasság után azzal állt elő: váljanak el. Sokáig kínlódott egyedül, aztán elhatározta, beiratkozik az egyetemre, megmutatja: mégis lesz belőle valaki. Két éve végzett, mérlegképes könyvelő, szépen keres, jól öltözködik, van egy barátnője, minden vasárnap elutazik hozzá. Az is magányos, amolyan félig özvegy, mint ő. Persze, itt sincs egyedül, mert ahogy életében igazán soha, sehol nem volt magányos, hiszen mindig, mindenütt voltak jó barátai. Amikor idejött, úgy döntött, nem mondja el senkinek, hogy elvált. Az első munkahelyén SZEMES PIROSKA: ugyanis nem csinált belőle titkot és egyik-másik férfi munkatársa úgy tekintette, mint szabad prédát. Az állami gazdaság meglehetősen messze esik a várostól, kis tanyai település, néhány száz lakossal, munkások, tisztviselők, műszakiak, agronómu- sok. Magda nagyon szerette a könyveket. Külön szobát kapott a gazdaságtól, s berendezkedett. Lehozatta könyveit, kedvenc díszpárnáit, néhány bútorát, s egy maszatos, ferdeorrú kabala-oroszlánt, amelyet annak idején vizsgákra vitt magával a táskájában és zsebébe dugott mindannyiszor, amikor valami nagy elhatározás előtt állt. Nem mintha kizárólag tőle hitte a sikert, hanem mert megszokta, még férjétől kapta, régen, ismeretségük kezdetén. Ma már nem rá emlékezteti, nem régi ajándékvolta, hanem kedves, hangulatkeltő lénye miatt szereti. Egyik délelőtt az igazgatója kérette. Közepes termetű, fejtetőn kissé kopasz, irdatlan mély hangú ember, akinek tulajdonképpen suttognia kellene ha beszél, mert másként, aki nem ismeri, azt hiszi, dühös valamiért. Határozott fellépésű, vasalt csizmájának koppa- nása ezt még jobban aláhúzta, mackós külseje azonban kedvessé tette. Sokat adott arra- hogy jó véleménnyel legyenek róla, így szerették is a beosztottak. — Hát, hogy van minálunk, menyecske? — kedélyeskedett Magdával. — Nem hiányzik a férjemuram? Magda megrázta a fejét, mosolygott, majd elfoglalta a felkínált helyet. Tudta, most nem térhet ki az elől, hogy elötyai jósóq mondja családi állapotát. Ezt egyébként az igazgató előtt nem is akarta eltitkolni, csak eddig még nem volt módja rá, hogy beszéljen erről. Azzal kezdte az igazgató: úgy szeretne beszélni, mint apa a lányával. Mert aki ilyen fiatal, nem ismerheti még az életet, különösen ezt az elzárt világot, ahol mindenfélének ki lehet téve, aki ilyen tapasztalatlan és csinos. Többek között a nyers szavaknak. Mert a természet lehántja a szóról a sallangot, itt nem finomkodnak egymással az emberek, hiszen a hétköznapi munka hétköznapi szavakat kíván, finomkodni csak vasárnap, ünneplőben szokás. Aztán, ha itt egy fiatal nő nem vigyáz, könnyen félreértik, s úgy kezelik, mintha mindent lehetne vele csinálni. Mert ahol ennyi férfi van együtt, mind azt nézi, mikor jön egy csinos, szabad, fiatal nő. Pláne, ha tudja, hogy özvegy, vagy elvált. Egyszóval: figyelmeztetni akarja, hogy itt vannak felelőtlen emberek is, akik nem törődnek semmivel, ha valakit meg akarnak kaparintani. És ő nagyon félti Magdát, nehogy majd méltatlanra pazarolja érzelmeit. Mert már napok óta nézi, milyen szerény és hogy nyüzsögnek körülötte, attól fél, hogy egyszer csak kelepcébe csalják, mert a magányosságot is meg lehet unni... És ha valami problémája van, nyugodtan forduljon hozzá, ő, mint főnöke, de mint magánember is, megérti, hiszen azért is kérte ide, hogy feltoluló, gyengéd érzelmeit tudtára adja. Mert... hogyis mondjam ... — pislogott —. énrám mindig számíthat, ha nagyon egyedül érzi magát... Magda szó nélkül hallgatta, időnként bólogatott hozzá, mosolygott is lesütött szemmel, s egészen megindult, amikor meglátta, hogy a fényes, sima fejtető kínjában gyöngyözni kezd. Akkor meg is szólalt: — Hát nagyon szépen köszönöm a sok jó tanácsot, és... ha nagyon egyedül leszek, biztosítom róla az igazgató elvtársat, első lesz... Pár nap múlva, este, kopogtatnak a kis szoba ajtaján, Magda éppen olvas, és ültében kiszól, hogy szabad. Azt hitte. Horvainé jön a könyvelésből, ő ugyanis a leggyakoribb látogatója, aki, ha elunja magát, átszalad. — Keziccsókolom! nyílt ki az altó. s az állatorvos lépett be. — Hát egyedül, egyedül? Mindig csak egyedül? Egy ilyen szép kis asszonyka nem únla magát? — Nem — mosolygott Magda. — Foglalton helyet. Mi járatban? — Hát csak úgy... Megnéztem. mit csinál, amíg elálmoso- dik. Más ilyenkor bemegy a faluba, udvaroltat magának... Gondoltam, hozom a kocsit, hátha kedve támad kiruccani. Fél óra alatt a városban vagyunk ... — És otthon, nem várják magát? Az állatoryos. magas termetű férfi, elszomorodott és lemondóan legyintett. Otthon?— Otthon bizony nem várják őt Mert neki nincs otthona. Évek óta beteg a felesége, de különben. amíg egészséges volt. addig sem éltek jól. A házasság is csak azért jött létre, mert nem merte megvallani az asz- szonynak, hogy tévedett, sajnálta. Tudja, hogy van az? ... Pedig iobb lett volna akkor, mint most. hiszen ha az ember fiatal korában mindig tudná, mi a helyes, nem követne el életre szóló ballépéseket... Ha akkor találkozott volna egy ilyen kedves, okos asszonnyal, minden másképp történik, de így... Üres az élete, vágyódik valami szépre, nagy érzésre. Már napok óta készült, hogy megvallja ... Mert látja. Magda is magányos, biztosan vágyik társaságra, és ő boldog lenne, ha az egyedüllétet megoszthatná vele... Magda a meghatottság kifejezését öltötte magára. — Sa jnos, még nem érzem magam ; egyedül... Viszont biztosítom róla. hogy ha maid egyszer nagyon magányosnak találom itt az életet, maga lesz a második, akinek szólok ... Az elsőséget ugyanis már elígértem az igazgatónak ... Ezzel felállt, mosolyogva ajtót nyitott — Viszontlátásra! Amikor berregni hallotta a kocsit, kitört belőle a. neveié».
