Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
t NÉPÚJSÁG 1960. február 27., szombat íiiDct A tavasz jelző Hahaha és még egyszer ha- haha. Olvasom az újságban, hogy a szegedi Fehér-tóra megérkeztek a tavasz első hírnökei, a bíbicek, dankasirályok és a vadludak ... Márhogy ők volnának a tavasz első hírnökei? Ki hiszi ezt, ki meri állítani ezt? Én már egy hónappal ezelőtt tudtam, hogy jön a tavasz, olyan csalhatatlan jelei voltak, amelyek messze túltesznek holmi bíbicmadáron. A feleségemet elkapta a Karinthy által felfedezett betegség: a megállómánia. Mániákusan megáll minden kirakat előtt, s a kirakatokban ruhák vannak ... Tavaszi ruhák! Hogy jön egy vadlúd az asszonyok tavaszt jelző kirakatjárásához! (—ó) — ..A VILÁG TÉRKÉPE ELŐTT” címmel előadássorozatot tartanak az újlőrinc- falvi KISZ-szervezetben. A tanfolyamon a KISZ-tagok mindannyian részt vesznek. — MEGKEZDTÉK a tavaszi vetőmagvak összehordását a parádi Vörös Október Termelőszövetkezet új tagjai. Már az első napon mintegy 22 mázsa különböző tavaszi vetőmag ffyűlt össze. — 300 MÁZSA KENYÉR- GABONA és 120 mázsa árpa értékesítésére kötöttek szerződést az állammal a sarudi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai ebben az esztendőben. Ezenkívül még 1000 mázsa burgonyát is eladnak az államnak. — KÖNYVVÁSÁRRAL EGYBEKÖTÖTT KÖNYV AN KÉTOT rendez a Földművesszövetkezetek Járási Központja Nagyrédén. Az előadást Torda Benedek, a MÉK járási ag- ronómusa tartja. — NAPKÖZÍ OTTHON felállítását tervezi a három gyöngyösi termelőszövetkezet, úgy, hogy a szövetkezetek részben saját erőből fedezik ’vä szükség srfeöífeéireí; Tésabefi állami támogatást kérnek. — BEFEJEZTÉK az állatok felleltározását a pétervásári Ezüstkalász Termelőszövetkezetben. A leltár szerint az új termelőszövetkezet tagjai 600 juhot, 124 lovat és 43 fejőstehenet, valamint 12 növendékmarhát visznek be a közösbe. — NYOLC FIATALT KÜLDENEK “traktoros iskolára a boldogi Béke Termelőszövetkezet tagjai, így biztosítják a szakembereket a traktorokra. — TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOKON vitatják meg az új esztendő tervfeladatait a Mátrai Állami Erdőgazdaság dolgozói. A tanácskozásokon felajánlások is születtek a tervfeladatok túlteljesítésére.-BEMUTATÓRA KÉSZÜLNEK BESENYŐTELKEN. A községi művelődési otthon színjátszói szombaton este adják elő a Kere- keskút című háromfelvonásos népszínművet. — MÁSFÉL EZERNÉL több fiatal nevezett be a hatvani járás területén az „Ifjúság a szocializmusért” címmel a fel- szabadulásunk 15. évfordulójára indított mozgalomba. A benevezettek közül 750 KISZ- en kívüli f iatal. A járás KISZ- alapszervezetei most azon dolgoznak, hogy minden vállalást maradéktalanul és időre teljesítsenek a fiatalok. ; Shaw Szent lohannája amerikai filmen AZ ANGOLOK kemény csizmával taposnak Károly Franciaországában: a nép nyög, az urak, főpapok és világiak egyformán abban lelik örömüket, hogy a pipogya, gyáva és testi-lelki fogyatékosságában nevetséges trónörököst kijátsszák, hatalmából és vagyonából kiforgatják. És a francia nép eme kegyetlen történelmi szorítójában faluról jön egy lány, Johanna, aki katonaruhát hord, az egek Urának küldötteként lép fel, mert hangot hall belülről, parancsot, amit Franciaországért, meg a királyért teljesítenie kell. Hogy ennek a szép és makacs falusi lánynak hitele legyen, a várparancsnok makacs tyúkjai tojni kezdenek, a szemtelen katona szörnyethal a lány jóslata után, a szél megfordul Orléans előtt, diadalt követ diadal, míg a pipogya Károlyt Reimsben — az ősök szokása szerint, az ősökhöz méltatlanul — királlyá koronázzák. Ez a csúcs, ameddig a lány, Johanna, eljuthatott, mert itt, ezen a veszélyes fordulón mindenki megáll, habozni kezd, terhessé válik a szokatlan iram azoknak, akik olykor még az átlagig sem tudnak felérni, annyira menekülnek az erkölcsi és érzelmi kötelességek elől. Johannának törvényszerűen a máglyán kell végeznie életét azok miatt a kegyetlen okok miatt, amik a korban — a feudalizmus, az egyháziak skolasztikus szófacsarása és a jog verejtékes alkalmazása, a feudalista rend kiskirályainak ösztönös kapzsisága — megfojtották a haladást és az emberi élet lehetőségét. Az angol gróf és az angol páter csak árnyalata — igaz, durva és erős árnyalata — ennek a társadalmi és gondolkodási rendszernek, amit Shaw pellengérre állít. OTTO PREMINGER filmje — kitűnő szereplőkkel — úgy vitte vászonra a nagyszerű történelmi eseményt, Johanna dicsőségét és tragédiáját, ahogyan azt Shaw megálmodta, összegondolkodta. A színpadadta lehetőségeket — sajnos — a reimsi koronázás jelenetéig nem cserélte fel a széles vászon méreteivel: a cselekmény mozgalmassága, a népnek a lány iránti rajongása elmarad a film kockáiról és Johanna legszebb pillanatai szürkék maradnak. Azt a varázslatot, amikor az egyszerű falusi lányból, a tudatlan rajongóból. a látszólag értelmetlen és érthetetlen történelmi események következtében a királyt helyére ültető hatalommá növekszik, a film nem nyújtja, pedig ezek a lehetőségeik Shaw drámájában nemcsak érintve vannak, hanem a szöveg szerint adottak is. így nem lehet életszerű és feszült az a vitatkozás sem, ami a koronázást követi: nincs az a feszültség a jelenetekben, amely a tragédia hűvös szelével fújna az arcunkba. A rendező az első résszel ellentétben, nagyszerűen dolgozta fel — igaz, itt Shaw a legotthonosabban mozgatja a cselekményt és a történelem rúgóit — az inkvizíciós eljárást. A franciáknak jellemes, de a hatalmi küzdelemben embernek gyenge püspök menteni kívánja a lányt, de egyháza előírásai, a lélek felületes ismerése őt is vétekbe sodorják: nem csoda, ha halála után elMiért nősültem meg Életrajzíróim közül számosán fordultak már hozzám azzal a kérdéssel, magyarázzam meg: miért nősültem én meg? S miután az-életvajzfcók a -tfcmegek véleményét fejezik ki, kötelességemnek tartom, hogy erre a kérdésre a nagy nyilvánosság előtt válaszoljak, hogy eloszlassak minden kételyt, oktalan kíváncsiságot, mohó érdeklődést, amelyet ugyan személyem kétségtelen nagyságából kiindulva, végeredményben is meg lehet érteni és bocsátani. A nagy emberek átka — sajnos —, hogy magánéletük sem lehet titok, sőt magánéletük még érdekesebb, mint közszereplésük. Erről beszelminap Picassóval, az angol királyné coctail-partyján, mert én ilyeneken is részt szoktam venni, s Picasso a maga rendkívül szellemes modorában meg is csóválta a fejét és azt mondta, hogy c ... c / Már ez is igazolja, hogy menynyire igazam van megállapításaimban, mert Picasso nem akármire szokta mondani, hogy c... c, igaz, hogy én se, hogy ejnye... ejnye, pedig ezt mondtam. Miután ilyen szellemesen elcsevegtünk, odajött Bort- -dsr”Mík—és ő -is kifejtette véleményét az ügy kapcsán, amit ezúton is a legteljesebb mértékben osztok ... Izé... hogy... szóval, miért is nősültem én meg, ugyebár, ebből indultunk ki... Fogalmam sincs! Kérdezzék meg a feleségem. Ezen a földön ő az egyetlen, aki ezt tudja! (egri) égetik a püspök testét is. A főinkvizítor csiszolt eszének minden világosságával látja a hatalom' kezében csak jogi és vallási komédiának látszó eljárás lényegét és mégsem mer, vagy akar önmaga szerepénél többre vállalkozni. Üde folt a kegyetlen eljárásban, ahogyan az inkvizíció szabályai szerint kirendelt fiatal dominikánus „észre akarja téríteni” a megátalkodott, de önmaga hitében bátor és biztos lányt. A kegyetlenség így nyilvánvalóbb. a történelem vak erői önmagukat ítélik e] tetteikkel. Johanna (Jean Seeberg) a szenvedő lány tragikumát megrendítően érzékeli— érzékelteti. Felejthetetlen kockák azok is a filmből, amikor egy nyúlfarknyi jelenetben, a máglya elhamvadása után, az angol gróf és a város hóhéra találkoznak: az egy tőről szabadult gyilkosok gőgjével köpik szavaikat egymás elé, amikor az angol, nagyúri hóhér lenézni merészeli a kisebb származási ranggal születettet. SAJNÁLJUK, hogy Otto Preminger a történelemalakító nép csodálatos szerepét — dramaturgiai sűrítés és a vitathatóan fontos szcenikai hűség miatt — a legkevesebbre zsugorította: a máglya körül ődöngő franciákat is csak madártávlatból látjuk. Ez bizonyos fokig a késő kor gyermekének üres tapintata, vagy meg nem értése a kor és Shaw iránt, de a dráma és Johanna sorsa, egyénisége a nép megmutatását kívánta volna. így hitelesebb és nagyszerűbb lett volna ez a film, amely így is — különösen az inkvizíciós eljárás részletekbe menő, csaknem elemző feldolgozása miatt — megrendítő hatású. FARKAS ANDRÄS vt ijivkA SOTTHON Mozi műsora: február 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Siker útján február 28-án, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Gyermekbíróság (francia) EGRI VÖRÖS CSILLAG Szent Johanna (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Merénylet GYÖNGYÖSI PUSKIN Kálvária (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Menekülés az árnyéktól HEVES Kölyök (szélesvásznú) FÜZESABONY Csillagok PÉTERVASÁRA Még sötét a hajnal JÓSIKA MIKLÓS 1968. FEBRUAR 27., SZOMBAT Névnap: SÁNDOR A Nap kél: 6 óra 31 perekor, nyugszik: 17 óra 24 perckor. Kilencvenöt évvel ezelőtt. 1865-ben halt meg JÓSIKA MIKLÓS író, a történeti regények megteremtője. Regényei (Abafi. Csehek Magyarországon, Bátori) a szabadságharc előtti irodalmunk legünnepel- lebb írójává tették. 1849 után emigrálnia kellett. Művei 25 kötetben jelentek meg. Jósika 1794-ben született. 1880-ban jelent meg Oroszországban a Munkás Hajnal című 'orradalmi újság. 1915-ben kezdődött az Orosz Szociáldemokrata Párt berni konferenciája, amely élesen állást foglalt az akkor dúló imperialista háború ellen. Angol óra a TIT-ben Nagyrészt nők és néhány diákfiú. Ott ülnek a TIT-klub egymáshoz tolt asztalai mellett és olvassák a szöveget. A ceruzák hegyezetlen vége láthatatlan vonalat húz a sorok alá. Befejezték az olvasást. Most valami más következik. A tanárnő, Békési Pálné szól: — Peter, go the blackboard! Senki sem mozdul. A hallgatók magyarul ismétlik: — Péter, menj már a táblához! Végre indul az egyik fiú. Kiballag a falhoz támasztott táblához és boldogan rikkantja: — Nincs kréta! A tanárnő fejét csóválja. Hangján is érződik, rosszallja Péter magyar szavait: — Peter, Peter... We have no chalk! Szerencsére Ildikó, a kis általános iskolás, hozott magával krétát. Véletlenül. És Péter mégis írhat... Rátérnek az új anyagrészre. Mindenki olvas egy mondatot. Most a későn jövő háziasszonyon a -sor, szövege ez: good bye, Mother... így ejti ki: — Gud bej. A tanárnő kopog. A háziasszony újra olvas. És ismét így: — Gud bej... — Báj — javít a tanárnő. — Bej — mondja a hallgató. Mindenki nevet. Csak a tanárnő komoly: — Nem bej, hanem báj... A háziasszony csodálkozik: — De hiszen én is ezt mondtam! És az óra végén énekelnek. Valami kedves gyerekdalt... És hónuk alá csapják a könyvet és a füzetet, búcsúznak. Tizenhatan vannak: ipari tanuló, tisztviselő, technikus* diák, munkás, háziasszony. Októberben még többen voltak: huszonnégyen kezdték. És a többiek? Nos, elfáradtak, vagy ahogy a jó angol mondaná: he got tired ... Másoknak a családdal (with the family) kellett törődniök, gyereket nevelni, vagy mosogatni és ezért nem jöhetnek, a férfiak közül néhányan az angol óra helyett talán szívesebben vesznek magukhoz italt (drinks something) a pincében* vagy egyszerűen csak a megélhetést kell biztosítaniok (earn a living) még az esti órákban is és ezért nem jöhetnek... De a többiek, ők tizenhatan most már megmaradnak. És befejezik az évet. És szorgalmasak (többes harmadik személy). De mondhatnám ezt jövő időben is. Hogyan hangzik! ez angolul? (ín englisch?) (szántó) Műsoros farsangi mulatság Kápolnán A kápolnai KISZ-szervezet színjátszói már egy hónapja készülnek a február 28-án, vasárnap megrendezésre kerülő műsoros farsangi táncmulatságra. Négy egyfelvonásos vidám jelenetet, szavalatokat és énekszámokat adnak elő. A község KISZ-szervezete es alkalommal rendezi meg első ízben, a máshol is nagy érdeklődéssel fogadott szellemi öttusát. A nyertes fiatalokat értékes tárgyakkal jutalmazza meg a zsűri. OLIMPIAI REJTVÉNYPALYAZAT Február 28-án indul a Népújság nagy, nyolcfordulós — vasárnaponként közölt — olimpiai keresztrejtvény-pályázata. A nyolc forduló helyes megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. Kísérje figyelemmel a Népújság nagy, olimpiai keresztrejtvény-pályázatát. inasom . Egerben este 7 órakor: Luxemburg: grófja (Sianco-bérlet) EMLEK A HÁBORÚ SZELE mái-í*- elérte a falut. Az ágyúk dübörgésé; egyre tisztábban le- hetelt haliam és a Sztálin-or- gora hangja, morajlása éjszakánként megrázta az ablakokat. Az asszonyok sóhajtozva, kisírt szemekkel járkáltak és az új hírek szinte pillanatok alatt bejárták a falut. A java embereket a frontra vitték, a leventéket valami három hete hurcolták el a rémetek, és most a német, meg a kakastollas tábori csendőrök uralták a falut. A háború vérszaga benne volt a levegőben és senki sem tudta, hogy holnapra mire virrad. Az egyik éjszaka elvágták a telefondrótokat, de reggelre mégis új és új hírekkel lett tele a falu. — Miskolcot, Egert bombázták... a kis Sánta Szabónéura odaveszett a fronton, ketten is látták, amikor ráhúzták a földet... a leventéket az ország határánál megtizedelték a nácik ... három nap még és itt vannak az oroszok ... Ezek és ilyenek voltak a hírek, a nappalok gondja, beszédtémája, éjszakánkért pedig titkos, de lázas sietséggel ástak, dugtak mindent a föld alá, ami csak értéknek számított. Zsírosbö- dönök zsákba dugva kerültek a kút fenekére, rejtett, elfelejtett pincék mély éri titkon húr zódtak meg a ládák, kosarak i tele ruhával, meleg holmival- élelemmel. A német tisztek or- giákat rendeztek és hajnalonts- ordítva, lövöldözve felverték s- falut, a táboriak pedig mini jóféle kopók, szimatolták vé- gig a házakat. 1 ★ t AZ UTOLSÓ ELŐTTI éj- szakán nyolc fiata] " gyerek, elhurcolt levente —- köztük jómagam is — érke- 3 zett vissza a faluba. Kölcsön - 3 kért civilruhánk rongyokban ' lógott rajtunk és szemeink kö- 5 ré sötét, mély karikákat gyűrt ! az álmatlanság és az éhség. ■ Már az első hét végén megszöktünk és azóta az éjszaká1 kát téve nappallá, bujkáltunk 5 hazáig. Az első háznál meg■ tudtuk, hogy hányadán1 áll a dolgunk, és az autók dübörgé■ séből, a fel-felhangzó ordítozá- i sokból megértettük, hogy > „csendben kell maradnunk”. ■ Keserves talán a legkeserve- ; sebb volt ez a három nap, ■ amit a falu határában húzódó t erdőségben töltöttem társaim- s mai együtt és az fájt legjob■ ban, hogy még anyámnak sem , adhattam hírt magamról, hogy : idehaza vagyok. : Az éjszakák kegyetlenül hű: vösek voltak már, szinte tart■ hatatlan volt további helyze- i tünk, amikor egy reggel gép• puskák ugatására, géppiszto• lyok kattogására, aknák rob:, bánására ébredtünk. Egy út- L, közben szerzett távcsővel £i- gyeltük a helyzetet, aztán, a amikor a németek menekül- a tek, lassan, egyenként beszál- t lingózfcunk a néhány óráig ser- ki földjének számító faluba. Anyám, az ismerősök, szomszédok a pincékben voltak és . sírtak, zokogtak, örültek, saj- 1 róttak, amikor közéjük ve- _ gyűltem. — Mennyien jöttetek, jött-e . Kovács Feri, igaz-e, hogymin- ■j den tizediket agyonlőtték a . nácik, varnák-e még a falu- l ban németek... és ki tudná el- sorolni a tengernyi kíváncsi 1 kérdést, pedig nekem akkor . minden vágyam az volt, hogy c ehessem, hogy egyszer levet- . hessem magamról a vastag, de 5 sáros, piszkos gúnyát, hogy . meleg vízzel egyszer jól meg- . mosakodhassam. Ennivalót f kaptam, de mosdóvizet nem, ruhát sem, mert nem számítva . jöttömre, elásta anyám. Azon , az éjszakán szörnyű harcot 3 vívtak a faluért a szovjet ka- . tórák. A nácik valamiféle . stratégiai okok miatt erősen 3 tartották magukat és csak haj- r nalra hangzott fel az utolsó hurrááá! És reggel, amikor végre nap- világra jöhettünk a dohos, pe- nész szagú pincéből, ké telned- ve, hunyorogva tekingettünk- egymásra, meg arra a szovjet- katonára, aki ott állt a pince ajtajában; — Kaput germán... szabad lenni... élni... pasli domoj ... tördelte a szavakat és a pince népe valóban hazafelé indult. A HAZAK KÉMÉNYEI újra pipálni kezdtek, összeszedtük a szanaszét kó- borgó állatokat és rendet próbáltunk térni a feldúlt, golyóktól tépett házakban. Néhány szalmazsúpos ház leégett, néhányat akna vágott szét, de a hajléktalanok mégis gyorsan' otthonra találtak. Másnap előszedtük a ruhát, az elrejtett élelmet és tiszteletemre anyám levágott egy tyúkot. Soha azelőtt, sem azóta nem ettem olyan jót és úgy éreztem, hogy a meleg étel visszahozza erőmet, elfeledteti velem az elmúlt hetek gyötrelmeit, a háborút, a szörnyű napokat. Az udvarokon tengelyig ért a sár és vastag pufulykás szovjet katonákat szállásoltak be a házakhoz. Villany nem volt, esténkért petróleumlámpásnál diskurálgattunk, beszélgettünk, kóstolgattuk a káposztalevest, s derültünk nagyokat a katonák szavain. — Káposzta, hogyma ... pu- rádics, kartocska ... — új, közös nyelvet tanultunk s néhány nap múlva már egészen jól megértettük egymást. — Hatvan kaput... Ózd... Salgótarján tózse kaput... magyarázta a fiatal tiszt és a térképét kiteregette az asztalon. Ezt a tisztet Boriszriak hívták és annyira tapintatos, derék gyerek volt, hogy anyám kezéből kivette a vödröt, amikor a kútra igyekezett. Esténként átjárt hozzá, illetve hozzánk egy másik tiszt, egy gyönyörű, szőke lány, akit Tamarának szólított. Szobájába be nem mehettünk, csak ajtónyíláskor pillanthattuk meg őket, amint az asztalnál ülve beszélgettek. vagy lemezeket hallgattak, miközben jóízűen szürcsölték a csáját. Borisz jó volt hozzánk, szerettük mindnyájan, de egy napon nekem úgy tetszett, mintha megváltozott volna. Nem kínált meg teával, gyanús pillantásokat vetett rám. Bántott a dolog, de szólni nem akartam, nem is tudtam, csak vártam a fejleményeket ... Egy este — lehetett úgy hét óra, amikor a kijárási tilalom kezdődött — két fegyveres katona jött értem és szabály szerint letartóztattak..; — Kommendatura ... parancsnokság ... mondták és a géppisztoly csövével kifelé mutattak az ajtón. Megijedtem; Anyám keservesen zokogott és kétségbeesve köryörgött. hogy ne vigyenek el, hiszen semmi rosszat nem csináltam. A KATONÁK AZONBAN ^ hajthatatlanok maradtak és csak ezt mondták: Da- vaj, Kommendatura. Ködös, térdig sáros november végi este volt. Az utca kihalt és a katonák csizmája vészt jóslón kopogott a kövezett úton. — No, most eltesznek láb alól — gondoltam és hirtelen eszembe jutott annak a kis vörösképű had apr ódőrmesternek