Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

t NÉPÚJSÁG 1960. február 27., szombat íiiDct A tavasz jelző Hahaha és még egyszer ha- haha. Olvasom az újságban, hogy a szegedi Fehér-tóra megérkeztek a tavasz első hír­nökei, a bíbicek, dankasirályok és a vadludak ... Márhogy ők volnának a tavasz első hírnö­kei? Ki hiszi ezt, ki meri állí­tani ezt? Én már egy hónap­pal ezelőtt tudtam, hogy jön a tavasz, olyan csalhatatlan jelei voltak, amelyek messze túl­tesznek holmi bíbicmadáron. A feleségemet elkapta a Karinthy által felfedezett be­tegség: a megállómánia. Má­niákusan megáll minden ki­rakat előtt, s a kirakatokban ruhák vannak ... Tavaszi ru­hák! Hogy jön egy vadlúd az asszonyok tavaszt jelző kira­katjárásához! (—ó) — ..A VILÁG TÉRKÉPE ELŐTT” címmel előadássoro­zatot tartanak az újlőrinc- falvi KISZ-szervezetben. A tanfolyamon a KISZ-tagok mindannyian részt vesznek. — MEGKEZDTÉK a tavaszi vetőmagvak összehordását a parádi Vörös Október Terme­lőszövetkezet új tagjai. Már az első napon mintegy 22 mázsa különböző tavaszi vetőmag ffyűlt össze. — 300 MÁZSA KENYÉR- GABONA és 120 mázsa árpa értékesítésére kötöttek szer­ződést az állammal a sarudi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai ebben az esztendőben. Ezenkívül még 1000 mázsa burgonyát is eladnak az ál­lamnak. — KÖNYVVÁSÁRRAL EGY­BEKÖTÖTT KÖNYV AN KÉ­TOT rendez a Földművesszö­vetkezetek Járási Központja Nagyrédén. Az előadást Torda Benedek, a MÉK járási ag- ronómusa tartja. — NAPKÖZÍ OTTHON fel­állítását tervezi a három gyöngyösi termelőszövetkezet, úgy, hogy a szövetkezetek részben saját erőből fedezik ’vä szükség srfeöífeéireí; Tésabefi állami támogatást kérnek. — BEFEJEZTÉK az állatok felleltározását a pétervásári Ezüstkalász Termelőszövetke­zetben. A leltár szerint az új termelőszövetkezet tagjai 600 juhot, 124 lovat és 43 fejős­tehenet, valamint 12 növen­dékmarhát visznek be a kö­zösbe. — NYOLC FIATALT KÜL­DENEK “traktoros iskolára a boldogi Béke Termelőszövet­kezet tagjai, így biztosítják a szakembereket a traktorokra. — TERMELÉSI TANÁCS­KOZÁSOKON vitatják meg az új esztendő tervfeladatait a Mátrai Állami Erdőgazdaság dolgozói. A tanácskozásokon felajánlások is születtek a tervfeladatok túlteljesítésére.-BEMUTATÓRA KÉSZÜLNEK BESENYŐ­TELKEN. A községi művelő­dési otthon színjátszói szom­baton este adják elő a Kere- keskút című háromfelvonásos népszínművet. — MÁSFÉL EZERNÉL több fiatal nevezett be a hatvani járás területén az „Ifjúság a szocializmusért” címmel a fel- szabadulásunk 15. évforduló­jára indított mozgalomba. A benevezettek közül 750 KISZ- en kívüli f iatal. A járás KISZ- alapszervezetei most azon dol­goznak, hogy minden vállalást maradéktalanul és időre telje­sítsenek a fiatalok. ; Shaw Szent lohannája amerikai filmen AZ ANGOLOK kemény csizmával taposnak Károly Franciaországában: a nép nyög, az urak, főpapok és vi­lágiak egyformán abban lelik örömüket, hogy a pipogya, gyáva és testi-lelki fogyaté­kosságában nevetséges trón­örököst kijátsszák, hatalmából és vagyonából kiforgatják. És a francia nép eme kegyetlen történelmi szorítójában falu­ról jön egy lány, Johanna, aki katonaruhát hord, az egek Urának küldötteként lép fel, mert hangot hall belülről, pa­rancsot, amit Franciaországért, meg a királyért teljesítenie kell. Hogy ennek a szép és makacs falusi lánynak hitele legyen, a várparancsnok ma­kacs tyúkjai tojni kezdenek, a szemtelen katona szörnyet­hal a lány jóslata után, a szél megfordul Orléans előtt, dia­dalt követ diadal, míg a pi­pogya Károlyt Reimsben — az ősök szokása szerint, az ősök­höz méltatlanul — királlyá ko­ronázzák. Ez a csúcs, ameddig a lány, Johanna, eljuthatott, mert itt, ezen a veszélyes for­dulón mindenki megáll, ha­bozni kezd, terhessé válik a szokatlan iram azoknak, akik olykor még az átlagig sem tudnak felérni, annyira mene­külnek az erkölcsi és érzelmi kötelességek elől. Johannának törvényszerűen a máglyán kell végeznie éle­tét azok miatt a kegyetlen okok miatt, amik a korban — a feudalizmus, az egyházi­ak skolasztikus szófacsarása és a jog verejtékes alkalmazása, a feudalista rend kiskirályai­nak ösztönös kapzsisága — megfojtották a haladást és az emberi élet lehetőségét. Az an­gol gróf és az angol páter csak árnyalata — igaz, durva és erős árnyalata — ennek a társadalmi és gondolkodási rendszernek, amit Shaw pel­lengérre állít. OTTO PREMINGER filmje — kitűnő szereplőkkel — úgy vitte vászonra a nagyszerű történelmi eseményt, Johanna dicsőségét és tragédiáját, aho­gyan azt Shaw megálmodta, összegondolkodta. A színpad­adta lehetőségeket — sajnos — a reimsi koronázás jelenetéig nem cserélte fel a széles vá­szon méreteivel: a cselekmény mozgalmassága, a népnek a lány iránti rajongása elmarad a film kockáiról és Johanna legszebb pillanatai szürkék maradnak. Azt a varázslatot, amikor az egyszerű falusi lányból, a tudatlan rajongó­ból. a látszólag értelmetlen és érthetetlen történelmi esemé­nyek következtében a királyt helyére ültető hatalommá nö­vekszik, a film nem nyújtja, pedig ezek a lehetőségeik Shaw drámájában nemcsak érintve vannak, hanem a szöveg sze­rint adottak is. így nem lehet életszerű és feszült az a vitat­kozás sem, ami a koronázást követi: nincs az a feszültség a jelenetekben, amely a tra­gédia hűvös szelével fújna az arcunkba. A rendező az első résszel ellentétben, nagyszerűen dol­gozta fel — igaz, itt Shaw a legotthonosabban mozgatja a cselekményt és a történelem rúgóit — az inkvizíciós eljá­rást. A franciáknak jellemes, de a hatalmi küzdelemben em­bernek gyenge püspök mente­ni kívánja a lányt, de egyháza előírásai, a lélek felületes is­merése őt is vétekbe sodorják: nem csoda, ha halála után el­Miért nősültem meg Életrajzíróim közül számosán fordultak már hozzám azzal a kérdéssel, magya­rázzam meg: mi­ért nősültem én meg? S miután az-életvajzfcók a -tfc­megek véleményét fejezik ki, köteles­ségemnek tartom, hogy erre a kér­désre a nagy nyil­vánosság előtt vá­laszoljak, hogy el­oszlassak minden kételyt, oktalan kíváncsiságot, mo­hó érdeklődést, amelyet ugyan személyem kétség­telen nagyságából kiindulva, vég­eredményben is meg lehet érteni és bocsátani. A nagy emberek át­ka — sajnos —, hogy magánéletük sem lehet titok, sőt magánéletük még érdekesebb, mint közszereplé­sük. Erről beszel­minap Picassóval, az angol királyné coctail-partyján, mert én ilyeneken is részt szoktam venni, s Picasso a maga rendkívül szellemes modorá­ban meg is csó­válta a fejét és azt mondta, hogy c ... c / Már ez is iga­zolja, hogy meny­nyire igazam van megállapításaim­ban, mert Picasso nem akármire szokta mondani, hogy c... c, igaz, hogy én se, hogy ejnye... ejnye, pe­dig ezt mondtam. Miután ilyen szel­lemesen elcseveg­tünk, odajött Bort- -dsr”Mík—és ő -is kifejtette vélemé­nyét az ügy kap­csán, amit ezúton is a legteljesebb mértékben osz­tok ... Izé... hogy... szóval, miért is nősültem én meg, ugyebár, ebből in­dultunk ki... Fogalmam sincs! Kérdezzék meg a feleségem. Ezen a földön ő az egyetlen, aki ezt tudja! (egri) égetik a püspök testét is. A főinkvizítor csiszolt eszének minden világosságával látja a hatalom' kezében csak jogi és vallási komédiának látszó el­járás lényegét és mégsem mer, vagy akar önmaga szere­pénél többre vállalkozni. Üde folt a kegyetlen eljárásban, ahogyan az inkvizíció szabá­lyai szerint kirendelt fiatal do­minikánus „észre akarja térí­teni” a megátalkodott, de ön­maga hitében bátor és biztos lányt. A kegyetlenség így nyil­vánvalóbb. a történelem vak erői önmagukat ítélik e] tet­teikkel. Johanna (Jean See­berg) a szenvedő lány tragiku­mát megrendítően érzékeli— érzékelteti. Felejthetetlen koc­kák azok is a filmből, amikor egy nyúlfarknyi jelenetben, a máglya elhamvadása után, az angol gróf és a város hóhéra találkoznak: az egy tőről sza­badult gyilkosok gőgjével kö­pik szavaikat egymás elé, ami­kor az angol, nagyúri hóhér lenézni merészeli a kisebb származási ranggal születettet. SAJNÁLJUK, hogy Otto Preminger a történelemala­kító nép csodálatos szerepét — dramaturgiai sűrítés és a vi­tathatóan fontos szcenikai hű­ség miatt — a legkevesebbre zsugorította: a máglya körül ődöngő franciákat is csak ma­dártávlatból látjuk. Ez bizo­nyos fokig a késő kor gyer­mekének üres tapintata, vagy meg nem értése a kor és Shaw iránt, de a dráma és Johanna sorsa, egyénisége a nép meg­mutatását kívánta volna. így hitelesebb és nagyszerűbb lett volna ez a film, amely így is — különösen az inkvizíciós el­járás részletekbe menő, csak­nem elemző feldolgozása miatt — megrendítő hatású. FARKAS ANDRÄS vt ijivkA SOTTHON Mozi műsora: február 28-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Siker útján február 28-án, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Gyermekbíróság (francia) EGRI VÖRÖS CSILLAG Szent Johanna (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Merénylet GYÖNGYÖSI PUSKIN Kálvária (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Menekülés az árnyéktól HEVES Kölyök (szélesvásznú) FÜZESABONY Csillagok PÉTERVASÁRA Még sötét a hajnal JÓSIKA MIKLÓS 1968. FEBRUAR 27., SZOMBAT Névnap: SÁNDOR A Nap kél: 6 óra 31 perekor, nyugszik: 17 óra 24 perckor. Kilencvenöt évvel ezelőtt. 1865-ben halt meg JÓSIKA MIKLÓS író, a történeti regé­nyek megteremtője. Regényei (Abafi. Csehek Magyarorszá­gon, Bátori) a szabadságharc előtti irodalmunk legünnepel- lebb írójává tették. 1849 után emigrálnia kellett. Művei 25 kö­tetben jelentek meg. Jósika 1794-ben született. 1880-ban jelent meg Oroszor­szágban a Munkás Hajnal című 'orradalmi újság. 1915-ben kezdődött az Orosz Szociáldemokrata Párt berni konferenciája, amely élesen ál­lást foglalt az akkor dúló im­perialista háború ellen. Angol óra a TIT-ben Nagyrészt nők és néhány diákfiú. Ott ülnek a TIT-klub egymáshoz tolt asztalai mel­lett és olvassák a szöveget. A ceruzák hegyezetlen vége lát­hatatlan vonalat húz a sorok alá. Befejezték az olvasást. Most valami más következik. A tanárnő, Békési Pálné szól: — Peter, go the blackboard! Senki sem mozdul. A hallgatók magyarul ismét­lik: — Péter, menj már a táblá­hoz! Végre indul az egyik fiú. Kiballag a falhoz támasztott táblához és boldogan rikkant­ja: — Nincs kréta! A tanárnő fejét csóválja. Hangján is érződik, rosszallja Péter magyar szavait: — Peter, Peter... We have no chalk! Szerencsére Ildikó, a kis ál­talános iskolás, hozott magával krétát. Véletlenül. És Péter mégis írhat... Rátérnek az új anyagrészre. Mindenki olvas egy mondatot. Most a későn jövő háziasszo­nyon a -sor, szövege ez: good bye, Mother... így ejti ki: — Gud bej. A tanárnő kopog. A házi­asszony újra olvas. És ismét így: — Gud bej... — Báj — javít a tanárnő. — Bej — mondja a hallgató. Mindenki nevet. Csak a ta­nárnő komoly: — Nem bej, hanem báj... A háziasszony csodálkozik: — De hiszen én is ezt mond­tam! És az óra végén énekelnek. Valami kedves gyerekdalt... És hónuk alá csapják a köny­vet és a füzetet, búcsúznak. Tizenhatan vannak: ipari ta­nuló, tisztviselő, technikus* diák, munkás, háziasszony. Októberben még többen vol­tak: huszonnégyen kezdték. És a többiek? Nos, elfárad­tak, vagy ahogy a jó angol mondaná: he got tired ... Má­soknak a családdal (with the family) kellett törődniök, gye­reket nevelni, vagy mosogatni és ezért nem jöhetnek, a fér­fiak közül néhányan az angol óra helyett talán szívesebben vesznek magukhoz italt (drinks something) a pincében* vagy egyszerűen csak a megél­hetést kell biztosítaniok (earn a living) még az esti órákban is és ezért nem jöhetnek... De a többiek, ők tizenhatan most már megmaradnak. És befejezik az évet. És szorgal­masak (többes harmadik sze­mély). De mondhatnám ezt jö­vő időben is. Hogyan hangzik! ez angolul? (ín englisch?) (szántó) Műsoros farsangi mulatság Kápolnán A kápolnai KISZ-szervezet színjátszói már egy hónapja készülnek a február 28-án, va­sárnap megrendezésre kerülő műsoros farsangi táncmulat­ságra. Négy egyfelvonásos vidám jelenetet, szavalatokat és ének­számokat adnak elő. A község KISZ-szervezete es alkalommal rendezi meg első ízben, a máshol is nagy ér­deklődéssel fogadott szellemi öttusát. A nyertes fiatalokat értékes tárgyakkal jutalmazza meg a zsűri. OLIMPIAI REJTVÉNYPALYAZAT Február 28-án indul a Nép­újság nagy, nyolcfordulós — vasárnaponként közölt — olimpiai keresztrejtvény-pá­lyázata. A nyolc forduló he­lyes megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. Kísérje figyelemmel a Népúj­ság nagy, olimpiai kereszt­rejtvény-pályázatát. inasom . Egerben este 7 órakor: Luxemburg: grófja (Sianco-bérlet) EMLEK A HÁBORÚ SZELE mái-í*- elérte a falut. Az ágyúk dübörgésé; egyre tisztábban le- hetelt haliam és a Sztálin-or- gora hangja, morajlása éjsza­kánként megrázta az ablako­kat. Az asszonyok sóhajtozva, ki­sírt szemekkel járkáltak és az új hírek szinte pillanatok alatt bejárták a falut. A java embe­reket a frontra vitték, a le­ventéket valami három hete hurcolták el a rémetek, és most a német, meg a kakastollas tábori csendőrök uralták a fa­lut. A háború vérszaga benne volt a levegőben és senki sem tudta, hogy holnapra mire vir­rad. Az egyik éjszaka elvágták a telefondrótokat, de reggelre mégis új és új hírekkel lett te­le a falu. — Miskolcot, Egert bombáz­ták... a kis Sánta Szabónéura odaveszett a fronton, ketten is látták, amikor ráhúzták a föl­det... a leventéket az ország határánál megtizedelték a ná­cik ... három nap még és itt vannak az oroszok ... Ezek és ilyenek voltak a hírek, a nap­palok gondja, beszédtémája, éjszakánkért pedig titkos, de lázas sietséggel ástak, dugtak mindent a föld alá, ami csak értéknek számított. Zsírosbö- dönök zsákba dugva kerültek a kút fenekére, rejtett, elfelej­tett pincék mély éri titkon hú­r zódtak meg a ládák, kosarak i tele ruhával, meleg holmival- élelemmel. A német tisztek or­- giákat rendeztek és hajnalonts- ordítva, lövöldözve felverték s- falut, a táboriak pedig mini jóféle kopók, szimatolták vé­- gig a házakat. 1 ★ t AZ UTOLSÓ ELŐTTI éj- szakán nyolc fiata] " gyerek, elhurcolt levente —- köztük jómagam is — érke- 3 zett vissza a faluba. Kölcsön - 3 kért civilruhánk rongyokban ' lógott rajtunk és szemeink kö- 5 ré sötét, mély karikákat gyűrt ! az álmatlanság és az éhség. ■ Már az első hét végén meg­szöktünk és azóta az éjszaká­1 kát téve nappallá, bujkáltunk 5 hazáig. Az első háznál meg­■ tudtuk, hogy hányadán1 áll a dolgunk, és az autók dübörgé­■ séből, a fel-felhangzó ordítozá- i sokból megértettük, hogy > „csendben kell maradnunk”. ■ Keserves talán a legkeserve- ; sebb volt ez a három nap, ■ amit a falu határában húzódó t erdőségben töltöttem társaim- s mai együtt és az fájt legjob­■ ban, hogy még anyámnak sem , adhattam hírt magamról, hogy : idehaza vagyok. : Az éjszakák kegyetlenül hű­: vösek voltak már, szinte tart­■ hatatlan volt további helyze- i tünk, amikor egy reggel gép­• puskák ugatására, géppiszto­• lyok kattogására, aknák rob­:, bánására ébredtünk. Egy út- L, közben szerzett távcsővel £i­- gyeltük a helyzetet, aztán, a amikor a németek menekül- a tek, lassan, egyenként beszál- t lingózfcunk a néhány óráig ser­- ki földjének számító faluba. Anyám, az ismerősök, szom­szédok a pincékben voltak és . sírtak, zokogtak, örültek, saj- 1 róttak, amikor közéjük ve- _ gyűltem. — Mennyien jöttetek, jött-e . Kovács Feri, igaz-e, hogymin- ■j den tizediket agyonlőtték a . nácik, varnák-e még a falu- l ban németek... és ki tudná el- sorolni a tengernyi kíváncsi 1 kérdést, pedig nekem akkor . minden vágyam az volt, hogy c ehessem, hogy egyszer levet- . hessem magamról a vastag, de 5 sáros, piszkos gúnyát, hogy . meleg vízzel egyszer jól meg- . mosakodhassam. Ennivalót f kaptam, de mosdóvizet nem, ruhát sem, mert nem számítva . jöttömre, elásta anyám. Azon , az éjszakán szörnyű harcot 3 vívtak a faluért a szovjet ka- . tórák. A nácik valamiféle . stratégiai okok miatt erősen 3 tartották magukat és csak haj- r nalra hangzott fel az utolsó hurrááá! És reggel, amikor végre nap­- világra jöhettünk a dohos, pe­- nész szagú pincéből, ké telned­- ve, hunyorogva tekingettünk- egymásra, meg arra a szovjet- katonára, aki ott állt a pince ajtajában; — Kaput germán... szabad lenni... élni... pasli domoj ... tördelte a szavakat és a pince népe valóban hazafelé indult. A HAZAK KÉMÉNYEI újra pipálni kezdtek, összeszedtük a szanaszét kó- borgó állatokat és rendet pró­báltunk térni a feldúlt, go­lyóktól tépett házakban. Né­hány szalmazsúpos ház leégett, néhányat akna vágott szét, de a hajléktalanok mégis gyorsan' otthonra találtak. Másnap elő­szedtük a ruhát, az elrejtett élelmet és tiszteletemre anyám levágott egy tyúkot. Soha az­előtt, sem azóta nem ettem olyan jót és úgy éreztem, hogy a meleg étel visszahozza erő­met, elfeledteti velem az el­múlt hetek gyötrelmeit, a há­borút, a szörnyű napokat. Az udvarokon tengelyig ért a sár és vastag pufulykás szovjet ka­tonákat szállásoltak be a há­zakhoz. Villany nem volt, es­ténkért petróleumlámpásnál diskurálgattunk, beszélget­tünk, kóstolgattuk a káposzta­levest, s derültünk nagyokat a katonák szavain. — Káposzta, hogyma ... pu- rádics, kartocska ... — új, kö­zös nyelvet tanultunk s né­hány nap múlva már egészen jól megértettük egymást. — Hatvan kaput... Ózd... Salgótarján tózse kaput... ma­gyarázta a fiatal tiszt és a tér­képét kiteregette az asztalon. Ezt a tisztet Boriszriak hív­ták és annyira tapintatos, de­rék gyerek volt, hogy anyám kezéből kivette a vödröt, ami­kor a kútra igyekezett. Estén­ként átjárt hozzá, illetve hoz­zánk egy másik tiszt, egy gyö­nyörű, szőke lány, akit Tama­rának szólított. Szobájába be nem mehettünk, csak ajtónyí­láskor pillanthattuk meg őket, amint az asztalnál ülve be­szélgettek. vagy lemezeket hallgattak, miközben jóízűen szürcsölték a csáját. Borisz jó volt hozzánk, sze­rettük mindnyájan, de egy na­pon nekem úgy tetszett, mint­ha megváltozott volna. Nem kínált meg teával, gyanús pil­lantásokat vetett rám. Bántott a dolog, de szólni nem akar­tam, nem is tudtam, csak vár­tam a fejleményeket ... Egy este — lehetett úgy hét óra, amikor a kijárási tilalom kezdődött — két fegyveres ka­tona jött értem és szabály sze­rint letartóztattak..; — Kommendatura ... pa­rancsnokság ... mondták és a géppisztoly csövével kifelé mu­tattak az ajtón. Megijedtem; Anyám keservesen zokogott és kétségbeesve köryörgött. hogy ne vigyenek el, hiszen semmi rosszat nem csináltam. A KATONÁK AZONBAN ^ hajthatatlanok marad­tak és csak ezt mondták: Da- vaj, Kommendatura. Ködös, térdig sáros novem­ber végi este volt. Az utca ki­halt és a katonák csizmája vészt jóslón kopogott a köve­zett úton. — No, most eltesznek láb alól — gondoltam és hirtelen eszembe jutott annak a kis vö­rösképű had apr ódőrmesternek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents