Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

4 nepüjsäg I960, február 23., k«MI liinclí Mégiscsak jön a tavass Tavasz! Ezt jelzi a levegő, a izéi, az első tavaszi virágok, és még egy: házunk előtt meg­kezdődött a motorosok vonu­lása. Berregő jószágaikkal is­mét felverik az utca csendjét, este túráztatják, éppen akkor, amikor a család már félálom­ba szenderül, s veszettül du­dálva, ébresztenek reggel, óra helyett. Itt valahol, ott valahol két motoros összehajol, megtár­gyalni az újabb esélyeket, fel­frissíteni a KRESZ szabályait, megbeszélni, hogy vasárnapra már tervbe lehet venni egy kis kiruccanást, csak ide a kö­zeibe. Pontosabban, mint az első fecskék, jelentkeztek te­hát „idegeink rongálói”, a mo­torosok. De csuda tudja, most még haragudni sem tud az ember rájuk, hiszen ők is a tavaszt jelzik. — d. — — KÉTHETENKÉNT tarta­nak KISZ politikai oktatást a Bélapátfalvi Cement- és Mész- mű KISZ-szervezetében. Je­lenleg a hallgatók a termelő­szövetkezeti mozgalom műkö­dési szabályzatával ismerked­nek. — HOSSZABB HALLGA­TÁS után ismét fellendült a színjátszó-élet Egcrbocson. A község fiataljai Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című művének bemutatására ké­szülnek. — NAGYSZABÁSÚ kiállítá­sokkal emlékeznek meg me­gyénkben a felszabadulás 15. évfordulójáról. Legfőként fo­tókon és grafikai munkákban mutatják be a kiállítások me­gyénk eredményeit. Az Eger­ben megnyíló központi kiállí­tás rendező bizottsága már megalakult. — SZOCIALISTA KOLLÉ­GIUMOKKÁ nyilvánították az egri József Attila leány- és a Foglár utcai Petőfi Sán­dor fiú-diákotthonokat. A közös avatóünnepségre előre­láthatólag márciusban kerül sor. — A BÉLAPÁTFALVI Köz­ségi Tanács végrehajtó bizott­sága hétfőn ülést tart. Ez al­kalomból a község kezelésében levő malom munkáját és az ezzel kapcsolatos problémákat beszélik meg. — MEGYÉNKBEN fokoza­tosan valamennyi járási és városi művelődési házat el­látnak keskenyfilmvetítő gép­pel, televízióval és magneto­fon készülékkel, hogy a nép­művelési tevékenységben rendelkezésre álljon a leg­korszerűbb technika minden vívmánya. — A MŰVELŐDÉSÜGYI és a Földművelésügyi Minisz­térium február 29-től kéthetes tanfolyamot szervez a termelő- szövetkezetek kulturális fele­lősei részére. A tanfolyamon megyénkből négyen vesznek VéS2?t. — ÜJ ÜZEMHAZÁBA köl­tözött a gyöngyösi Épület- és Bútorasztalos Ktsfc. A szövet­kezet megfelelő keresetet, kellemes munkahelyet tud biztosítani, dolgozóikat meg­illetik az összes szociális jut­tatások és a fizetett szabad­ság. Ebben az évben még több bútort szeretnének gyár­tani. A szövetkezet kapui nyitva állnak a gyöngyösi és a környékbeli kisiparosok előtt. — MUCSI SÁNDOR megyei tanácstag, a gyöngyösi X-es körzet tanácstagja, ma délelőtt 9 órától 12-ig fogadónapot tart Gyöngyösön, a városi tanács elnöki szobájában. Ugyanaz­nap délután fél 3 órától 5-ig Mátrafüreden, az általános is­kola helyiségében tart fogadó­napot Mucsi Sándor. KIWI Egri közúti Igazgatósága közli A 215. számú felnémet—vád­nál főközlekedési út 7,8—8,9 km közötti szakaszát, Szarvas­kő és Egercsehi elágazás kö­zött 1960. február* 23-án, ked­den délelőtt 10 órától 12 óráig mindenféle közúti forgalom elől lezárjuk az út korszerűsí­tésével kapcsolatos sziklarob­bantás miatt. KPM igazgatóság. Az „Érdekházasság66 Hatvanban Nagysikerű, emlékezetes be­mutatóvá teljesedett a hatvani szövetkezeteik öntevékeny szín­játszóinak hosszú hetek, sőt hónapok során tartó kemény munkája, a nappalok kenyér­kereső fáradozását követő es­téli próbák végtelen sora. Szombat este bemutatót tar­tottak Hatvan művelődési há­zában. Színre került Csizma- rek— Semsey—Nádasi— Csanak háromfelvonásos zenés vígjá­téka: az Érdekházasság, me­lyet alig fél évvel ezelőtt a hivatásosok, a Gárdonyi Szín­ház művészei játszottak me­gy eszerte nagy közönségsiker közepette. Könnyű fajsúlyú ez a víg­játék. Komikus helyzetekkel tűzdelték tele a szerzők és a régi, jól bevált recept szerint íródott. Találni benne ud­varlók vetélkedését, papucs­férj praktikáját a házsártos feleséggel, a központban azon­ban a látszatházasság áll, melynek mindent legyőző, oda­adó szerelem a vége. A régi keretbe ez alkalom­mal — kissé erőszakolt módon ugyan —, de mai történetet il­lesztettek a vígjáték alkotói. Fiatalokról szól a darab, akik félnek a falutól, a vidékre he­lyezéstől az egyetemi évek után. míg csak a szerzők jó­voltából meg nem szeretik a falusi életet... Az történik, hogy a pesti maszek szabó lánya sikerrel szerzi meg gyógyszerész dip­lomáját és az egész család ta­lálgatja, melyik nagy fővárosi patikában kap helyet lányuk, Éva. És most jön a meglepetés: csak vidékre mehet, nincs fő­városi hely. Az Évát alakító Szűcsi Mária szerepének kü­lönösen ezt a részét éli mé­lyen át: amikor a fiatal pesti lánynak a falusi élettől való rettegését érzékelteti. Köny- nyek gyöngyei csillogtak sze­mében ... Csak ilyen játék teszi némiképp elhihetővé az egész érdekházasság históriát. Ám létrejön a házasság, Éva az őt valóban szerető, nagyon rokonszenves Szilágyi Feri (Tóth János) felesége lesz és Rudi (Dézsi Zoltán), a másik udvarló, közmegelégedésre, kiesik a nyeregből. Éva tehát elérte célját, a házasság révén most már Pes­ten maradhat. Azaz maradhat­na, de az ifjú férj furcsa nászajándékkal kedveskedik. Bejelenti: vidékre kérte ma­gát és az áthelyezést már meg is kapta. Ugyanabban a köz­ségben lesz körzeti orvos, ő, ahol Éva gyógyszerész. Csak névházasságról van szó: a fiú hónapokon át a pa­tika pultján alszik, másik szo­bában a felesége. A faluban persze megindul a pletyka a különös házasságról. Néhol már fárasztó a sok félreértés, de végül is tisztá­zódik a helyzet, Éva megsze­reti férjét, a papucsférj is szóhoz jut otthon ... Boldog házassággá válik az érdek- házasság. Sok szereplőt igényel a víg­játék, olyanokat, akik a szín­padon nem csupán életre kel­teni tudják a jól, vagy ke­vésbé sikerültén megrajzolt figurákat, ám énekelni, sőt táncolni is. Gondolom, még a nagy Heves megyében is ke­vés az olyan színjátszó együt­tes, amelynél rendelkezésre áll ilyen összeforrott, régi és tehetséges tagokból összeková- csolódott színjátszó gárda, mint amilyen a szövetkezetiek együttese. Kitűnő alakítást nyújtottak mindannyian: te­hát nemcsak a főszereplő Tóth János és partnere, Szűcsi Mária, vagy Dézsi Zoltán, ha­nem a többiek, még az epi­zódszerepek alakítód is. A szülőket: Venczelt, a ma­szek szabót és feleségét Várko- nyi Zsigmond és Bartsch Sán- domé elevenítette meg. Külö­nösen az első felvonásban tet­szett a kettősük; könnyed, fia­talos volt a táncuk is. Az apá­nak azonban óvakodnia keÜ a sok, felesleges mozgástól, gesz- tikulációtól. Misi — Halmos Tibor — a nagyszájú kamasz életteli, üde figurájával megnyerte magának a közönséget. A hár­mas: Misi, a lány és Jani (Pete Borbála — Vénis György) bűbájos együttese megérde­melten kapta a vastapsot. Asztalos László (Szabó) és Gyarmati Jánosné (Ilonka) át­gondolt. jó alakításával vonta magára a figyelmet, míg Mak­rainét megszemélyesítő Po- povits Antalné nagyon elhi- hetően formálta meg a falusi házvezetőnőt. A kedélyes Tó­dor, a mindig részeg borbély (Gyarmati János) sokat ne­vettette a közönséget és Vaníc András is a lehető legtöbbet nyújtotta néhányszavas sze­repében. A kis zenekart Radnóti Ti- bomé néhány egészen apró hi­bától eltekintve, kifogástala­nul vezette, a táncokat Szabó János tanította be. Még kell néhány előadás, hogy a szereplők teljesen ösz- szeforrjanak és a rendezés hi­báit kijavítsák, ám egybevet­ve: öntevékeny együttestől ennyire kidolgozott, jó elő­adást, mint az övék, csak na- gyon-nagyon ritkán lehet látni ... — szó — Újfajta tüdőrák-műtét Bostonban egy újrendszerű géppel, amely a műtét tarta­mára átveszi a szív és a tüdő működését, meg tudnak ol­dani egy olyan tüdőrák-műté­tet, amely eddig nem volt keresztülvihető. Olyan esetekben, amikor a rosszindulatú daganat elzárja a mindkét tüdőlebenyhez ve­zető légzőutakat, a beteg mű­tét útján való megmentése eddig tehetetlen volt. Az or­EGRI VÖRÖS CSILLAG Kálvária (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Az utolsó visszatérés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Svejk (I.—n. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN Tamangó (szélesvásznúi HATVANI KOSSUTH Vörös tinta HEVES Felfelé a lejtőn FÜZESABONY Lángok a határon PÉTERVASÁRA Főnyeremény műsora i Egerben este 7 órakor; Luxemburg grófja (Bianco-bérlet) vosok becslése szerint a tüdő­rák eseteknek kb. 15 száza­léka ebbe a kategóriába tar­tozik. Az új típusú gép alkalma­zásával a beteg légzését egy teljes órán keresztül a gép biztosította és ennek követ­keztében sikeres műtétet tud­tak végrehajtani. A műtéti technikát dr. Wilford B. Nep­tune és dr. James A. Bougas, a bostoni Overhold klinika tüdősebésasi dolgozták ki. A sikeres műtét során a rákos beteg két tüdőlebenyéhez ve­zető légzőutak egyikét telje­sen eltávolították és plasztik csővel pótolták. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Kiss Gabriella, Báti Juciit Eszter, Zsiga Ilona, Bankos Ferenc József, Nagy Tibor József, Topics Ilona, Dolányi Zoltán Jó­zsef, Molnár Gábor István, Oláh Ernő, Kővári János, Mácsár Judit, Holecz Ildikó. Házasságot kötöttek: Hegedűs János—Baranyi Erzsébet; Meghaltak: özv. Schrei Jánosné (Jankovics Anna), özv. Zsákai Andrásné (Pári Mária), Korom István, özv. Zalán Józsefné (Ke­resztes Erzsébet), Menaty Irén, Karácsony János. 19W). FEBRUÁR 23., KEDD Névnap: ALFRÉD A Nap kél: 6 óra 38 perckor, nyugszik: 17 óra 19 perckor. 1945-ben halt meg ALEKSZEJ TOLSZTOJ szovjet regényíró, & szocialista realizmus le^elleg- zetesebb képviselője. Műve5 kora minden társadalmi rétegé ról, a munkás-paraszt tömege'1 életéről, az értelmiség útkere séséről nyújtanak körképei önéletrajzi ifjúsági regénye Nyikita gyermekkora, főműve a Golgota trilógia. Tolsztcr 1883-ban született. 1685-ben született GEORG HANDEL, a barokk legna­gyobb zeneszerzője. Művei kö­zül a leghíresebbek oratóriu­mai (Messiás. Makkabeus Jú- dás), operái (Xerxes, Julius Caesan és orcror>aversenyei. Händel 1759-ben halt meg. 1440-ben született HUNYADI MÁTYÁS magyar király. Dina­mikus külpolitikáján kívül maradandót alkotott a reneszánsz művészetének támogatásával. Február 23., a szovjet hadsereg és hadiflotta napja. Február 29-ig lehet jelentkezni az Agrártudományi Egyetem előkészítő tanfolyamára A gödöllői Agrártudományi j részvételi díja 320.— forint. amelyet az első foglalkozás al­kalmával kell befizetni. A jelentkezéseket írásban az Agrártudományi Egyetem Me­zőgazdaságtudományi Kar Dé­káni Hivatal, Gödöllő címre kell megküldeni. A jelentke­zéshez mellékelni kell az érettségi bizonyítványt, vala­mint a munkaadó nyilatkoza­tát arról, hogy az előkészítő tanfolyamon való részvétellel egyetért. A tanfolyam helyéről és idő­pontjáról a jelentkezők külön értesítést kapnak. Jelentkezési határidő: 1960. február 29. Egyetem Mezőgazdaságtudo­mányi Kara felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamot szervek, olyan egy, vagy több éve érettségizett dolgozók részére, akik a kar nappali, vagy leve­lező tagozatára szándékoznak felvételre jelentkezni. A fel­vételi korhatár nappali tago­zatnál harminc, levelező tago­zatnál negyven év. Az előkészítő tanfolyamot 1960. április 1. és június 30. között rendezik meg, a mate­matika és fizika tárgyaiból az egyetem székhelyén és a je­lentkezésektől függően néhány vidéki városban. A tanfolyam 4 XII. szovjet film ünnepe A béke első napja A film művészetté válásá­ban a klasszikus orosz néma- és korai hangosfilmrendezők­nek felbecsühel tetten szere­pük volt. Hatásuk az egész világ filmművészetére világo­san kimutatható. A második világháború után a szovjet filmgyártás mintha megtor­pant volna ezen az úton, de most — jó néhány kitűnő film bizonyítja — a megújhodás, az új virágzás korába lépett. Ta­lán a Zsurbin család című film volt a nagy fellendülés elindí­tója. Attól kezdve fordul a szovjet filmművészet fokozot­tabban a bensőségesebb témák felé és keresi a társadalmi kér­dések válaszát az emberek ma­gánéletében is. Ugyanez a törek­vés vezette Szegelj és Kulidzsa- nov rendezőket, a Múló évek (A ház. amelyben lakom) al­nélkül a h al­kotó it is. Szépítgetés ábrázolják filmjükben mincas évek szovjet társadal­mának légkörét, sajátos voná­sait, emberi konfliktusait. A Múld évek a brüsszeli vi­lágkiállításon a rendezés nagy­díját nyerte el, s hazánkban is nagy sikert aratott annak idején. A szovjet film ünnepe egyik kiemelkedő eseménye lesz A béke első napja, J. Szegelj első önálló alkotása. A fiatal rendező ebben a film­ben sajátszerű, élestótású, a legbonyolultabb emberi érzel­mek legfinomabb rezdüléseit is megragadó művészként mu­tatkozik be. Szegelj a szovjet filmművészet tipikus figurái­nak sorozatát új hősökkel gyarapította, amiben nagy része van az először felvevő­gép elé álló tehetséges Lud­milla Butyenyiná-nak és Va- lerij Vinogradov-nak. Butye- nyina a Mojszejev-együttes táncosnője volt, Vinogradov pedig a Művész Színház stú­diójának hallgatója. A film a négyesztendős há­ború — a nagy németországi csata — záróakkordját mutat­ja be. A nemrég még ellensé­ges német városban, a háború befejezésére adott banketten találkozik először Ólja, aíz egészségügyi nővér és Plato­nov, a szovjet parlamenter. Ekkor valami váratlan, elő­ször nehezen magyarázható dolog történik, a két fiatal egymásba szeret. Találkozá­suk első pillanatában — úgy látszik, mindörökre. De Ól­jának már van vőlegénye, aki nem más, mint Platonov tiszt­társa és barátja. Két, nagy­szerű érzés csap össze, ami a filmmese alapvető konfliktu­sa: a szerelem és a barátság. Vajon a háborúban olyan szo­rosan összekapcsolódó katona­barátság győzedelnieskedik-e a megbonthatatlan szerelem felett? A finom gyengédséggel és mély emberi érzésekkel meg­rajzolt történetnek Szegelj rendező első. önálló alkotásá­nak nagy sikere van külföl­dön. Nagy várakozással tekin­tünk a hazai bemutatója elé is. A közös munka egy nagy családdá kovácsolta össze őket (Riport a bükkszentmártoni iskolából) nyak, asszonyok lennének. A fiúk fúrnak, faragnak, de nem esik tőlük távol a varrás „művészete” sem. Bodnár Béla VII. osztályos tanuló például, Sándor öccse ingét foltozta ér­kezésem előtt. Sok-sok olyan hasznos dol­got láttam, hallottam még, amely jó néhány általános is­kolának, szülői munkaközös­ségnek követendő példaként szolgálhatna. Itt a pedagógusoknak nem­csak az a céljuk, hogy a gyer­mekeket megtanítsák jól írni, olvasni, számolni, hanem ezen túl. az életre nevelnek. Meg­annyi apró törekvésben lát­szik ennek nyoma, és ez tesz: munkájukat még értékesebbé. Munkájukat a község lakói is látják, nagyra becsülik és mindenben támogatják. Nem a véletlenek műve. hogy a szülői munkaközösségnek több olyan aktív munkása is van, kinek gyermeke már jó né­hány éve kinőtt az iskola pad­jaiból és mégis úgy dolgoznak tovább, mintha ez kötelessé­gük lenne. Közös munkájuk és az ennek révén felmutatha­tó eredmények egy nagy csa­láddá kovácsolta össze őket és ebben rejlik eredményeik tit­ka; fvarjú) múlt hetekben került átadásra egy kétszoba összkomfortos ta- , nítői lakás, amelynek értéke i körülbelül 100—120 ezer forint és ebből mintegy 50 ezer forint értéket képvisel a község la­kóinak társadalmi munkája, i Ezekkel azonban még nem ért véget a megvalósított létesít- , mények sora. Joggal büszkén beszélhetnek az ugyancsak ; nemrégen elkészült kultúrhá- ; zukról, amelyet jobbára helyi : : erőforrásokból építettek. Nincs azonban megállás, a . fejlődés, az élet gyors üteme, Itt is egyre többet követel. < Másfél évvel ezelőtt a szülői munkaközösség úgy döntött, . hogy televízióra gyűjtenek. : Gyűltek a forintok és ma már : együtt van a készülék ára. ÉRDEKLŐDTEM TOVÁBBI terveikről is. Nagy lelkesedés­sel beszéltek a megvalósítandó . politeohnikai oktatásról, : amelyhez a szükséges helyisé- ■ geket tavasszal építtetik meg. Szakköri foglalkozásaik iránt ' is nagy a tanulók érdeklődé- . se. A lányok főzni, varrni ta­nulnak. Vajon hol? Mi sem ; természetesebb, mint az .4 gaz- i gató néni" lakásán. Egy héten ■ egyszer birtokba veszik a ' konyhát és olyankor munka < közben úgy érzik magukat, 1 mintha már felnőtt nagyíá­uralkodó mindenhol. A tanter­mek falai olyanok, mintha a napokban végeztek volna a festéssel, a parkett, ha nem is ragyogóan fényes, de meglát­szik rajta a gondos kezek munkája. A tanulók teszik ilyenné, persze igyekeznek is megkímélni azt; Ahova tekin­tek, mindenhol szőnyeg és sző­nyeg, még a falra is jutott bőven belőle. Az ablakok előtt rengeteg virág fürdik a nap­fényben, alkalmasabb helyet talán nem is találhattak vol­na számukra. Mindez szokat­lan jelenség, különösen isko­lában, ahol nap mint nap sok gyermek fordul meg. BESZÉLGETÉS KÖZBEN megtudtam, hogy itt nagyon sok köszönhető a szülői mun­kaközösség áldozatkész mun­kavállalásának. Szinte példát­lan az a segítem akarás, amely a szülői munkaközösség tevé­kenységét jellemzi. A szőnyeg, az iskola kifestése, külön-kü- lön ivópohár, mind az ő ál­dozatkész munkájuk eredmé­nye. Ahogy bonyolódik a beszél­getésünk fonala, egyre többet tudok meg a szülői munkakö­zösségről. Alig két évvel ez­előtt, egy 11 ezer forintos ve­títőgépet vásároltak. Állami segítséggel készült el és az el­A FESTŐI SZÉPSÉGŰ Bükk közvetlen szomszédságában a szelíd dombhajlatok között, mint valami kígyó kanyarog Bükkszentmárton termelőszö­vetkezeti község egyetlen ut­cája. Meglátszik, hogy nem az építkezési szakemberek, ha­nem a természet által rend- szertelenül elhelyezett dimbek- dombok szabták meg az utca irányát. Az utat, mint valami elválaszthatatlan jó barát, fe­nékig fagyott árok kísér, an­nak bizonyításául, hogy még mindig tart a tél. A fiatalabb korosztály ki is használja a szükség-jégpálya nyújtotta lehetőséget. A régi fehérre meszelt kis- ablakos házak mellett hival­kodva, délcegen emelkednek a modern új épületek, amelyek száma évről évre egyre növek­szik. Utam az iskolába vezet. Is­kolájuk 1954-ben épült és a já­rás egyik legszebb, legjobban felszerelt iskolája. A folyosón falba épített szekrények rejtik magukba a gyermekek kabát­káit. Érkezésemkor fejeződött be a tanítás, a felsősök éppen sorakoztak; A pedagógusokkal folytatott beszélgetés alatt volt időm megtekinteni az iskola minden zugát. Rend és tisztaság az

Next

/
Thumbnails
Contents