Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

i960, február 23., kedd

NÉPÚJSÁG

8

Vízre, szállodákra, utakra van szükség

Nyilatkozat a Mátra idegenforgalmáról

Balaton után feltétlenül a mátrai üdülőhelyek a legismertebbek és legkedveltebbek. Szívesen keresik fel a természet szépségeit kedvelő turisták, az üdülést és pihenést kereső dolgozók és a gyógyulást váró betegek. És nem utolsósorban a hazánk érdekességeivel, jellegzetes tájegységeivel ismerkedő külföldi vendégek.

A gyöngyösi Mátra üdülőhelyei a Gyöngyösi Városi Tanács hatáskörébe tartoznak. Lapunk munkatársa felkereste Varga Ferenc elvtársat, a városi tanács elnökét, aki az alábbi nyilatkozatot adta a Mátra üdülőhelyeiről, az idegenforgalom jelenlegi helyzetéről:

— Tavaly hányán üdfll- tek a Mátrában?

— A városi tanács ipar-műszaki osztálya vizsgálatokat végzett és pontos kimutatást készített arról, hogy tavaly hányán keresték fel a gyöngyösi Mátrát. E szerint megállapítható, hogy Mátrafüreden, Mátraházán és Kékestetőn csaknem 800 ezer üdülőnapot tölx töttek a vendégek. Ebben a kimutatásban csupán a beutaltak szerepelnek, ehhez még hozzá kell számítani a filléres vonatokkal és a külön autóbuszokkal érkezőket és azokat, akik magán járművekkel utaztak a Mátrába. Együttesen több mint egymillió vendég látogatta az elmúlt év során a gyöngyösi Mátrát.

— Zavartalan az idegen- forgalom lebonyolítása?

— Távolról sem. Három igen fontos probléma kínoz bennünket: a vízhiány, a szállodák hiánya és a korszerű közlekedés kiépítésének szükségessége .:.

— Közismert tény, hogy a Mátra-hegyáég vízben nagyon szegény. Az eddig megépült üdülők vízellátása is igen' száz személyes szálloda, kettő

rossz, úgyannyira, hogy az üdülők jelenleg felületi vizeket gyűjtő forrásfoglalásokból nyerik ivóvizüket. Ez a módszer közegészségügyileg már eleve kifogásolható volt, $ a közelmúltban be is igazolódott ennek az eljárásnak a tarthatatlansága. Hovatovább úgy vetődik fel a kérdés: vágy lesz víz, vagy be kell szüntetni az üdültetést a gyöngyösi Mátrában. Ez pedig népgazdasági szempontból sem közömbös.

— Van-e valami elképzelés a vízhiány leküzdésére?

— Két tervet is kidolgoztunk már. Az egyik az, hogy a gyöngyösi vízműtelepről átemelőtelepek segítségével megfelelő mennyiségű vizet lehetne a mátrai üdülőkbe juttatni. A vízellátás megoldása mintegy százmillió forintot igényel. A másik terv kivitelezése is hasonló összegű beruházást kíván. E terv szerint Mátraházán központi vízműtelep létesül. Az utóbbi elképzelés megvalósítása több időt venne igénybe, de a rendeltetési helyére juttatott víz köbmétere csupán három forintba kerülne, míg a gyöngyösi telepről szállított ivóvíz tizenöt forintba!

— Hasonlóan súlyos a szállodahiány is?

— Igen. Kiépített üdülőszállók jelenleg csupán a beutaltak részére állnak rendelkezésre. Az átutazó vendégek számára elszállásolási lehetőség nincs, így a kirándulók vagy_ Gyöngyösre utaznak éjszakára, vagy hazatérnek. Már készült ugyan egy szálloda terve, de a kivitelezés késik.

— Hány szállodára lenne szükség?

— A Mátra látogatottságát tekintve, kellene három kétMátraházán, egy pedig Mátrafüreden. Három darab, ugyancsak kétszáz-kétszáz személyes turistaszálló: egy Kékesen, kettő pedig Mátraházán. Ideiglenes megoldásnak elfogadható lenne a Balatonnál alkalmazott, előregyártott elemekből épített motel is.

— A közlekedés megjavításának lehetőségein

is gondolkodtak már?

— A KPM illetékesei foglalkoztak ezzel a kérdéssel és tudomásunk van arról, hogy tervek is készültek, melyek alapján a jelenlegi útviszonyokat meg akarják javítani. Kívánatos az utak szélesítése és a pormentesítés. Fel kell újítani a turistautak jelzéseit, de egyébként is elhanyagolt állapotban vannak. A közlekedés zavartalansága érdekében Mátraházán, Kékesen, Gályán és Párádon korszerű autóbuszpályaudvart kell létesíteni. Érdekességképpen mondom el, hogy a Műszaki Egyetem Városépítési Tanszéke tavaly diplomamunkaként jelölte meg a mátrai üdülőhelyek regionális tervének elkészítését. A térv a mátrai közlekedés megjavítására helikopter-járatok

rendszeresítésére tesz javaslatot: Helyes elképzelés!

— Milyen kilátások vannak: mikorra oldódnak

meg e problémák?

— Sajnos, pillanatnyilag

semmi megnyugtatót nem mondhatok. Pénzt kell szerezni, és nyomban hozzálátni a munkához — fejezte be nyilatkozatát Varga Ferenc elvtárs, a gyöngyösi városi tanács VB elnöke. Sz. 1.

Az első lépés a megoldás felé...

A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai és a tanácstagok nyugtalan emberek, mindig azon törik a fejüket, mivel és hogyan fejleszthetnék Gyöngyöst, mit kellene még építeni, hogy szebb legyen a város, és kulturáltabb az emberek élete.

— Hát ez csak természetes, mi ebben a rendkívüli?

— Az a lelkesedés, rátermettség. ügyes szervező munka és határtalan szívósság, ahogyan elgondolásaikat végrehajtják.

Nemrég elterjedt a hír, hogy a Nagysástót idegenforgalmi nevezetességgé, a dolgozók hétvégi pihenőjévé építik ki.

— Ah, miikor lesz abból valami, honnan veszik rá a pénzt? — Semmi esetre sem a város lakóinak pótadójából — nyugtatták meg az akadékos- kodókat.

— Nos, mi újság a Sástó környékén?

A városi tanács ipar-műszaki osztályg, elkészítette a mátrai üdülőhelyek fejlesztésének részletes tervét, és azt az Országos Idegenforgalmi Tanács nagy tetszéssel fogadta, de ennél sokkal fontosabb, hogy 300 ezer forint beruházási hitelt biztosított a munkálatok elkezdéséhez, és a megyei tanács idei költségvetésében 345 ezer forintot hagytak jóvá erre a célra.

— Mire telik ebből a pénzből?

— Először is kitisztítjuk az évtizedek óta korhadó kákát és nádat, megerősítjük a tó partját, utat és villanyhálózatot építünk. A mintegy 10 holdnyi ősmocsár helyén csó- nakázásra alkalmas utakat nyitunk, a hétvégi kirándulók részére, camping-táborokat létesítünk. Ennél ideálisabb és szebb helyet nehezen találnánk az országban.

A Sástó a Mátra déli oldalán 500 méter magasan fekszik, szelíd völgy védi a széltől és portól, az 5000 négyzet- méternyi összefüggő vízfelületet lágyan simogatja a napsugár, ha megelégelte a fürdőzést. megpihen az erdei tisztás szélén és mielőtt álomra hunyná szemét, bájos mosoly- lyal gyönyörködhet a megfiatalodó Gyöngyös és termékeny Alföldünk boldog ölelkezésében;

— Mindig arról panaszkodtunk, hogy vízszegény a Mát-! ra. Nem szökik majd el a tói vize?

— Az eddiigi vizsgálatok

megállapítása szerint a tó fe-í lületá csapadékvizekből táplál-; kozik, de olyan altalaja van,! hogy a környező hegyoldalak] kristálytiszta csapadékvizei egész évben megtartja és eddig a legszárazabb esztendőben sem apadt el a vize. Valószínűnek látszik az a feltevés, is, hogy forrásvíz is táplálja a tavat, majd megtudjuk ezt is hamarosan — mosolyog a város főmérnöke. Aztán nagy lelkesedéssel magyarázza,

hogy milyen nagy lehetőségeket nyújtanak a Mátra termé-: szeti kincsei.

— Később strandmedencét, kabinokat és csónakházakat, 200 személyes motelt, esetleg turistaházat építünk a tő partjára és ha ezt megvalósítjuk akkor négyévszakos üdülést ési állandó kirándulóhelyet bizto-| sítunk a gyöngyösieknek, de: az ország távolabbi vidékéről sőt a külföldről érkezőknek is. Higgye .el, csak szálloda kérdése, hogy a téli sportok szerelmesei után a tavasz; kirándulók, nyáron a strandolok és csónakázók. ősszel a vadászok paradicsoma legyen a mi vidékünk.

— Bárcsak minél előbb: valóra válnának terveik!

— Lehet, hogy hamarább, mint gondolnánk. A városi KISZ-bizottság, a kékestetői szanatórium fiataljai és a környékből több vállalat és társadalmi szervezet jelentkezett, hogy önkéntes munkájukkal elsőbbségi jogot biztosítsanak a tóparti üdülésre. Alig várjuk már, hogy eltakarodjék a tél, összehozunk egy 50 fős kubikos brigádot, aztán gyorsan nekilátunk a munkának.

Ugye mondtam, hogy türelmetlen embereik a gyöngyösiek. Akár Sástó, akár Barátság tava lesz az új üdülőtelep neve, mindenképpen a Mátra gyöngye lesz az.

Fazekas László

Vdiaszolnak az illetékesek

Lapunk február 21-i számában „Olvasóink panaszolják” cím alatt közöltük a Bükk- fennsíkon dolgozó erdőmunkások panaszát, amely szerint az ott dolgozókat az elmúlt évben mindennap gépkocsi vitte a munkahelyre és visz- sza. Ezt a járatot ebben az évben a Nyugatbükki Erdőgazdaság beszüntette.

A Nyugatbükki Erdőgazdaság igazgatója az alábbiakban adta meg a választ fent említett panaszra.

„Az 1958—59. gazdasági évben az erdőgazdaság anyag- szállítási viszonyaival összeegyeztethető volt a munkások szállítása. Ugyanis a szállítások a Bükk-fennsík—Szilvásvárad viszonylatban történtek hosszú időn keresztül, s így összeköthető volt a munkás- szállítással.

A jelen gazdasági évben ez nem egyeztethető össze, s így a munkásszállítást csak a Munkatörvénykönyv által engedélyezett keret mértékéig lehetséges. Így a folyó gazdasági évben, ha a dolgozók nem hajlandók megtéríteni a szállítási költséget, csak a ledolgozott 24 munkanap után tudjuk őket lakhelyükre, illetve munkahelyükre szállítani.”- teljesen függetlenítették az eddig heti tíz ófát tanító népművelési felügyelőkét. Most már egész munkaidejüket a kulturális munka fellendítésére fordíthatják a népművelési felügyelők községeinkben.

Ab elhésők

Ügy szokás mondani, hogy az ujjunk sem egyforma, így különböző minden ember is, egyik ilyen, a másik olyan. Vannak pontos és pontatlan emberek, olyanok, akik mindenhonnan lekésnek és olyanok, akik mindent idejében csinálnak, végeznek.

Mindjárt elöljáróban nem árt leszögezni, hogy az elké- sök nem porttos emberek és hogy ez a tulajdonságuk általában „krónikus betegség”. Az elkésők éppen pontatlanságuk miatt igen sok kellemetlenségnek teszik ki magukat. Többek között: sorozatosan megbírálják őket. Izgulniok kell, hogy amikor a munkakezdés után néhány perccel „befutnak”) vajon meglátja-e őket az igazgató, vagy a főnök. És ami igen kellemetlen, az ilyen emberek nemcsak a munkahelyről késnek el, de lekésik a vonatot, a mozit, színházat, autóbuszt, a randevút és megint csak egy sor kellemetlenséget okoznak maguknak. A kellemetlenségek között nem utolsósorban jön számításba az, hogy az elkésőket bizonyos mértékig „megbélyegzik”.

— A Jancsi? A Jancsi még a saját esküvőjéről is lekésik, — mondják az ilyen emberre nem kis iróniával és... szóval, az elkésés, a pontatlanság nem előnyös egy ember megítélésében.

És most felvetődik a kérdés. Gyógyítható betegség-e mégis a pontatlanság, lehet-e segíteni a notórius későkön? A válasz egyértelmű: igen. Igaz, nem könnyen, de lehet. És ha lehet, hogyan? Erős akarattal, komoly elhatározással) önmagunk szoktatásával, nevelésével. Mert ugye, tegyük fel, hogy valaki „lassan készül” akkor tízperccel, negyed órával korábban kell kelnie és akkor máris behozta azt a tizenöt percet, amelyet rendes körülmények között késni szokott. A notórius késő állandóan és rendszeresen ellenőrizze, nap mint nap szoktassa magát a rendhez, a pontossághoz mindaddig, míg végül is szokásává, második énjévé válik a pontosság és megszűnik a késés, a rohanás, a kapkodás.

A késés, a pontatlanság nem fő jellembeli fogyatékosság ugyan, de kellemetlen tulajdonság és egyáltalán nem tartozik a fegyelmezett ember tulajdonságaihoz.

(SZ...P)

Minden segítségei megadnak

Napjainkban igen fontos kérdés az, hogy nincs elég mérnök. Mérnökök kellenek, mégpedig nemcsak diplomás, hanem alapos tudású mérnököket vár az ipar. Mindjárt a mérnökképzés mellett emlegetett a másik nagy fontosságú szakembercsoport — a főiskolát végzett pedagógusok kérdése. Itt természetesen nem a fiatalok rendszeres főiskolai képzéséről, hanem a levelező hallgatók minél alaposabb, négyesztendős felkészítéséről van szó. Az Egri Pedagógiai Főiskola magyar-ének szakos hallgatóinak egy része az egri konzultációs központban kapja meg a kéthetenkénti tananyagot a gyakorlatigényes énekből. Áprilisban már vizsgázni fognak az első év anyagából Sajnos, a jegyzeteket csak január végén kapták kézhez, így

aztán érthető volt az ijedelem a hatalmas anyag láttán. A hallgatók a marxista és pedagógia tanszék vezetőit megkérték arra, hogy tekintettel a rövid felkészülési időre, segítsenek a levelezőknek. Mindkét tanszék a tőle telhető legmesz- szebbmenő támogatást ígérte oly módon, hogy a konzultációs napokon átveszik az anyagot a hallgatókkal. Azt hiszem, ez a segítség, a vizsgára való előkészületeket nagyon meg fogja könnyíteni. Ha a levelező hallgatók igyekezetét, s a főiskola segítőszándékát figyelembe vesszük, megnyugtatóan elmondhatjuk, hogy a levelezőhallgatók végre nem „gyorstalpalók”, hanem komoly és alapos tudású általános iskolai tanárokká válnak a négyéves tanulás után.

(ádám)

Névadó ünnepség volt Petőiibányán

Bensőséges ünnepség színhelye volt a petőfibányai Művelődési Ház kisterme. Kovács János, a helyi tanács kirendeltségének vezetője, meleg hangú szavakkal köszöntött két újszülöttet, Kiss Gyulát és Horváth Eleonóra Tündét, akiket névadó ünnepségre hoztak el szüleik és a névadó szülők. Az ünnepségen Rom- hányi Borbála, a Nőtanács, Varga István pedig a Művelődési Ház vezetősége nevében ajándékokat adott át a szülőknek. A hivatalos ünnepség után a klubhelyiségben fehér asztal mellett az első pohár bort az újszülöttek egészségére ürítették a meghívottak.

(G. Molnár Ferenc)

Uj vezetési módszerrel igyekszik éves terve teljesítésére a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat

A termelési bizottság efnlí- tett február eleji ülésén a szakszervezet megyei szerveinek képviselője is megjelent és értékes hozzászólással és az ülés anyagához fűzött megjegyzéseivel hasznos támogatást nyújtott a vállalat vezetőségének.

FONTOS RÉSZE VOLT a

megbeszélésnek a vállalatnál beindított és április 4-e tiszteletére rendezett munkaverseny ügye. A párt és tömegszerve- zetek bevonásával Cseh Sándor főmérnök irányítja az éves időtartamra szóló versenyt, amelyben az építésvezetőségek, jól megszervezett brigádok vesznek részt. A versenynyel igyekeznek erősíteni a munkafegyelmet, a minőségi munkát, a befejezési határidője tartását, és az anyagtakarékosságot. Külön kérdésként kezeli a versenyt kiértékelő bizottság a munkavédelmi feladatok végrehajtását.

A negyedéves és éves kiértékelés után a legjobb eredményt elérő brigádokat — félévenként a vállalat pénzjutalomban részesíti. Elhatározták azt is. hogy a munkaverseny eddigi nyilvánosságát szélesítik, hogy a vállalat minden munkahelyén lássák az eredményeket és az esetleges lemaradásokat.,

A vállalat dolgozói remélik, hogy a kedvező időjárás elősegíti majd a megalapozott tervek valóra váltását.

(f. aa

zelni, az építési és felmérési naplókhoz értsenek, azokkal tudjanak bánni. El kell érni, hogy a vállalatnál dolgozó felelős helyi művezetők teljes felelősséggel és megbízhatósággal dolgozzanak és vezessék az építkezést.

Intézkedéseket határozott el a termelési bizottság a felfutó termelőszövetkezeti beruházások tervszerű és zökkenőmentes lebonyolítására: a tervben szereplő istállók, juhhodályok és egyéb gazdasági építKezé- sékhez a terveket és az anyagot sörön kívül igyekeznek biztosítani.

A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az előjelek szerint felkészült az ez évi feszített program végrehajtására. A terv adatai jelentő® kivitelezési növekedést irányoznak elő 1959-hez Képest. A létszám biztosított, az anyag- beszerzési nehézségek elhárítására hathatósnak látszó intézkedések történtek. A munkafegyelem és a bérfegyelem megszilárdítására az ellenőrzés és a gyakori kiértékelés rászorítja majd a vállalat részlegeit. Ügy tudjuk, az elmúlt év negyedik negyedére prémiumot fizet -a vállalat és az éves termelési eredmények, illetve vállalati nyereség után a vállalat dolgozói nyereségrészesedést is kapnak. Mindez együtt olyan előjel, amely az 1960. éves terv teljesítésére buzdítja a tanács építőipari vállalatát;

tént. Határozatokat hozott a termelési bizottság annak kivizsgálta tására. hogy néhány munkahelyen — egri építkezéseknél — miért magas a bér- felhasználás.

Elfogadta a termelési bizottság azt a fontos javaslatot is. hogy március hónapban ne engedjenek szabadságra — a lehetőségekhez és a körülményekhez Képest — senkit, mert az építőipar lendületbehozása a tavaszi időjárás beálltával képzelhető csak el. Különösen fontosnak tartja a vállalati termelési bizottság, hogy a szétszórt vidéki munkahelyeken, különösen a termelőszövetkezetek részére történő építKezéseknél, az építkezés megkezdése előtt a teljes anyagi és szervezési előkészület befejeződjék, hogy a művezetők lássák az előttük álló feladatokat.

SOK SZÓ ESETT a létszám- kérdésről és a brigádok szervezéséről. A munkacsapatoK helyes megszervezése, az azok részére kiadott munkák elszámolása és átvétele a munka- fegyelem megerősödéséhez vezet.

A termelési bizottság a műszaki oktatás kérdését külör. hangsúlyozta. Elhatározta hogy a téli időjárásban még rövid tanfolyamot rendez a művezetőK részére, ahol a szükséges, alapvető műszaki és adminisztratív tudnivalókat átismételteti a művezetőkkel: azt akarja a termelési bizottság, hogy a művezetők a tervdokumentációkat tudják keA HEVES MEGYEI Tanácsi Építőipari Vállalat vezetésében új munkamódszer kezd érvényesülni. A vállalat igazgatója termelési bizottságot hozott létre a vállalat vezető Központi dolgozóiból — főmérnök, főkönyvelő, főépítésvezető, terv- és statisztikai csoportvezető, munkaügyi csoportvezető és a három építésvezetőség vezetőjéből. Ennek a területi bizottságnak az a feladata, hogj' a jelentős mutatók szerint megvizsgálja minden hónapban és negyedévben az elért eredményeket és a tényszá- mok alapján mondjon bírálatot az egyes területeken végzett munkákról. A termelési bizottság a végzett munka gyors és alapos ellenőrzése mellett megbeszéli és előkészíti a következő hónap és negyedév munkáját és intézkedéseket, határozatokat hoz a nehézségek leküzdésére.

A termelési bizottság első félnapos értekezlete február 9-én zajlott le. Ez alkalommal az egri, füzesabonyi és gyöngyösi. építésvezetőségek vezetői — Lájer József, Miskolczy István és Széles József — az ellenőrzött adatok birtokában beszámoltak arról, hány százalékban végezték el a havi ütemként megkapott építési feladatot, melyig munkahelyen mennyi bért használtak fel és a termelékenység hogyan alakult januárban. Általában elmondották, hogy a komoly fagyok nem kedveztek az építőiparnak, a terv teljesítése mégis arányosan megtör