Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

1960. január 20., szerda NfPOJSAG 5 Készül az új esztendő terve V ámosgy örkön (Tudósítónktól.) A KIS TAN VACS OPOR'i épületei között kövér hópely­heket kerget a januári szél. Kollégám, Misi István mező­gazdász biztosan megbánta, nógy kísérőmnek ajámKozot;, de most már kár lenne vissza­fordulni, hiszen mégérkeztünK Dermesztő hideg van. Ami­kor nekivágtunk az útnak, az állomás hőmérője mínusz li fokot mutatott, de a maró le­vegőt akkor éreztük igazán, amikor a falut elhagytuk. Kint a Haladás Tsz központi tanyáján álmosan hunyorog­nak a villanyok. Embert sehol sem láttunk és ha a tehénis­tálló felől nem halljuk a jószá­gok láncainak a csörgését, azf gondoltuk volna, hogy üres a tanya. Az irodában nem a legnyu­godtabb kép fogad bennünket. Könyvelők, mezőgazdászok ül­nek az asztalok körül, egy-egy lepedőnyi nagyságú kimutatás fölé hajolva. Ügy vesszük ész­re, nem nagyon örülnek jöve­telünknek, de azért a kölcsö­nös üdvözlések után helyet foglalunk. A vámosgyörki Haladás nem fiatal szövetkezet. 1951. őszér. alakult 12 taggal, 300 holdon. Az alapító tagok egytől egyig summás- és cselédembere k voltak a Horthy-rezsim alatt. A felszabadulás után földet káptak, amin derekasan dol­goztak.' Jövedelmük jó részét azonban elvitte az igauzsora, mert fogatuk nem volt. Ami­kor aztán terebélyesedni kez­dett a szövetkezeti mozgalom, ők Is a társas gazdálkodás út­ját választották. TARTOZNÁNK az igaz­ságnak, ha nem mondanánk el, hogy milyenek voltak az első évek. Igavonó jószág és más haszonállat nélkül bizony nem volt könnyű a kezdés. Gondoskodni kellett vetőmag­ról, műtrágyáról, gazdasági fel­szerelésről. Ezeken az akadá­lyokon a párt segítségévei gyorsan túltették magukat, de később jött a fluktuáció. Ha statisztikát készítenénk, körül­belül úgy festene a helyze: hogy megfordult itt 3—4>H) ember, akiknek nagy része azért jött. hogy lakást, meg kenyérnekvalót kapjon. Eze< a „vándormadarak“ addig ma­radtak, amfg a néhány mázsa búzából tartott, aztán ú ra to- vábbálltak, mint a mesékben, szerencsét próbálni. Csoda-e, hogy ilyen körül­mények között a Haladás nem tartózik a messze földön híres szövetkezetek közét Csoda-é. hogy amikor egy tagra 15—20, vagy még ennél is több föld megművelése jutott. Olykor­olykor nem tudtak megbirkóz­ni a növényápolással. Nehéz évek voltak ezek, de a kis szövetkezet törzsgárdá­jának a helytállása bebizonyí­totta a kollektív gazdálkodás életrevalóságát. Ennek a leg­beszédesebb bizonyítéka az a közös vagyon, amivel ma ren­delkeznek. Pl. a többi között villam-stiották a gazdaságot, artézi kutat fúrtak, magtárt és víztárolót építettek. Helyreállí­tottak és építettek egy 240 fé­rőhelyes sertéshizlaldát, egy 34 férőhelyes sertésfiaztatót, valamint egy 56 férőhelyes szard asmarha-istállót. Jelen­leg 50 szarvasmarhájuk, 10 te- nyészkocájuk és 30 hízottser­tésük van. Szarvasmarha-te­nyésztésükkel a törzsállatte­nyésztő szövetkezetek közé küzdöttek fel magukat. Álla­taik most olyanok, hogy sok más szövetkezet példát vehet­ne róluk. Darálójuk 5—600 mázsa vámkeresménnyel járul hozzá minden évben az állattenyész­téshez. Funérlemezvágó üze­II debreceni MIT szimfonikusok Egerben Az egri zenei élet kimagasló eseményei közé tartoznak a rendszeresített filharmóniai koncertek, amelyek nem kis élményt nyújtanak Eger zene­igényes közönségének. Így kell megemlékeznünk arról a ragyogó hangverseny­ről is, amelyet a debreceni MÁV szimfonikusok adtak az elmúlt este Rubányi Vilmos karnagy vezényletével. A mű­soron Smetana: Moldvája, Ko­dály: Páva variációi és Brahms: IV. szimfóniája szerepelt. Smetana Moldvája szinte elénk varázsolta a Csererdőben — az egyik vidáman szökellő és a másik hűvösen, lassan csörgedező játékos patakok mozgását, amelyet ragyogó tisztasággal tolmácsolt a hár­fán és hegedűn kísért két fu­vola hangja. A zenei festmény teljes szín­pompájában ragyogott a klari­nétok és brácsák, majd a tel­jes vonóskar bekapcsolódásá­val, amikor hozta az egész kompozíción végigvonult, lá­gyan ringó témát. Az est fénypontját Kodály: Fölszállott a páva ősi pentaton dallamára írt nagyzenekari variációja képezte: .a Páva variációk. A téma eredeti népi formá­jában jelenik meg a mű elején, majd 16 variációban egyre ha­talmasabb erővel bontakozik ki, hogy a dinamikai tetőpont­ra érve, ismét halkan szólhas­son az oboa hangja. E változatokat újabb népi téma váltja fel, friss táncdal­lam formáiéban, amely először csak csellókon hangzik. Tökéletesen kifejezésre jut e műben a magyar nép szabad­ság utáni vágyakozása. A mű gyors csodával végződik, mikor is a teljes zenekar hozza a már diadalmasan zengő páva témát. Bámulatos az a színesség, gazdagság, változatosság, e mű dinamikájában, mit Rubányi Vilmos karnagy produkált a zenekarával. Ezután -Brahms IV. szimfó­niája került bemutatásra. Sor­rendben az utolsónak írt szim­fónia, amely a legnépszerűbb s állandó műsorszáma a szim-1a fonikus hangversenyeknek. < Melankolikus hangulatú, a zeneköltő saját leikéből vett képeket jelenít meg hangok­ban. A fő témák a ballada hang­ján szólalnak, melyeket csen­des melankólia majd szenve­délyes fellobbanás vált fel. Brahms mondanivalóját négy tételben tolmácsolja, szíve leg­teljesebb gazdagságával, a mu­zsika hangján. Itt sem csalódtunk Rubányi karnagy produktív erejében, sem a debreceni MÁV szimfo­nikusok zenekarában. Azt hiszem egy ideig felejt­hetetlen zenei élmény részesé­vé vált Eger maroknyi, ko­moly zenét kedvelő, lelkes kö­zönsége, Sz. Böröndy Ida műk pedig a jászsági asztalos­üzemekben szerzett hírnevet a szövetkezetnek. És a tagok? Nem kellett a szomszédba menni kenyeret kérni — válaszolják mosolyog­va, aztán gyorsan hozzáteszik. — Motorkerékpárt, rádiót vá­sároltak valamennyien. Szóval. emberséges módon élünk! MOST ISMÉT TERVEK KÉSZÜLNEK. Az ld én 156 hold búza, 54 hold őszi árpa, a ka­pásokból 91 hold, ezen beliil 84 hold szerződött növény megműveléséről kell gondos­kodni. Ha már a terveknél tartunk, meg kell említeni, hogy a ter­vek készítői számoltak a nagy­üzemi gazdaságban rejlő lehe­tőségekkel. Szarvasmarha-ál­lományuk 18. tenyészkoca-ál- lományuk 10, hízottsertás-állo- mányuk pedig 80 darabbal fog növekedni az év végére. A nö­vekvő állatállomány számára már ebben az évben újabb fé­rőhelyekről gondoskodnak. 800 ezer forint értékben építettek egy 50 férőhelyes magtárpad- lásos, önitatós tehénistállót, egy kukoricagórét és 10 darab melegházat. Növénytermesztés­nél 13 mázsa búza és 15 má­zsa májusi morzsolt kukorica termelését tűzték maguk elé, a szorgalmas szövetkezeti tagak. Ezek a tervek szépek és meré­szek. Végrehajtásukhoz adva vannak a feltételek, egyrészt az akaratban, másrészt az anyagi eszközökben. Terveik valóra váltásánál nagyon fontosnak tartják azt a barátságot, ami az Ű 'pesti Bőr­gyár és a szövetkezet tagjai között az elmúlt nyáron ki­alakult. A gyár vezetői és munkásai, testvérként patro­nálják azóta is a vámosgyörki Haladás Termelőszövetkezetet. A nyári építkezéseknél 15—20 főből álló brigádok jöttek Új­pestről és együtt húzták fel a falakat a szövetkezetiekkel. A könyvelő kiszámította, hogy több mint 100 ezer forintot tesz ki az az összeg, amit a bőrgyár dolgozói és vezetői anyagiakban és munkában nyújtottak a Haladásnak. A bőrgyár mellett sokat se­gítettek a helyi vasútállomás dolgozói. Megkértek bennün­ket, hogy ez úton is tolmá­csoljuk köszönetünket az őket patronáló munkásoknak, akik­nek nagy szerepük volt abban, bogy a múlt évi terveiket ma­radéktalanul teljesítették. A HOSSZÚRA NYÚLT be­szélgetés alatt észre sem vet­tük, hogy bealkonyodott. Az esthomályban sűrű hó esett, de a hideg alábbhagyott.. A jó­szággondozók befejezték az etetést, fejest és átadták he­lyüket az éjjeliőröknek. Ami­kor Misi István barátommal visszafelé ballagtunk, akkorra a tanyák beleblvádtak a hó­esésbe. „Utazás a nagyvilágban“ előadása Január 21-én délután 3 és 5 órakor Utazás a nagyvilágban címmel tart előadást á Buaá* Pál Ismeretterjesztő Mozi (Bródy-mozí). Az előadás kere­tében a néző képzeletben be­járja Egyiptom tájait, a Volga deltá'át, ,a Monguzok sz;getét. az A’.dunát és utazik a sporto­lókká! Athénből Helsinkiig. A legyek elővé'e'.ben a TIT- titkárságon. illetve a he’vszínen vál'ha’ék. Az ifjúsági előadásra 1. a felnőtt e’őadásra 2 forin* a be’épődíi A titkárság meg- ’-e-d‘e a bérletek árusfását is február hónapra. Februárban a mozi műsorán szerepel: A nő­nek barátsága Minden csü'ór- ‘ökön más-más köve'ség kü'di le fi’mieit és előadó't. Az is- me-e‘ter)"sztő moz! következő műsora rianuár 281 Knnr'kusok albuma, Vidám farsang. 1 60-ban liu'Iúrház épül Na»;TÍtn}ón Minden olyan községben, amelynek nincs kultúrháza, vágya és óhaja, hogy mielőbb felépüljön a kultúra „felleg­vára“. Az elmúlt években me­gyénk számos községe bebizo­nyította, hogy saját erejéből is nagy eredmények elérésére ké­pes és nem egy helyen a köz- ségfejlesztési alapból, társa­dalmi munkával építették kul­túrháza t. Nagyvisnyó községben feb­ruár végén kezdik meg ugyan­csak községfejlesztési hozzájá­rulásból egy kultúrház alapo­zási munkálatait és a tervek szerint a kultúrház még ez év végére felépül. (Váraljai) 'é^Me,*sz^dkezeítÍíe^f^ Állattenyésztéssel pótolták a rossz gyiimö-cstermésből eredő kárt Az ivádi Dózsa Termelőszö­vetkezet nagyszerű példajá: mutatta be annak, hogy milyen jövedelmező az állattenyésztés A gyümölcsös az elmúlt eszten­dőben nem adta meg azt, ami­re számítottak, elég gyenge termés Volt. A termelőszövetke­zet, hogy behozza a gyümöl­csösből eredő kárt. á!la‘tenyész- ését fejlesztette. Érdekes meg­nézni néhány adatot, amely száz katasztrális holdra eső árutermelés mutatójából való. A száz katasztrális holdra 62 vágómarha iut. sertés 81 darab és 30 hektó tej. Az állatte­nyésztés fejlesztésével sikerült a tagságnak elérni, hogy a zár­számadáskor több mint 30 fo­rintot osztottak egy munkaegy­ségre. Megtartotta sár számadó közgyűlését az atkári Kossuth Tsz Atkáron a Kossuth Term elő­szőve.kezet megtaríot'.a az első záró közgyűlését. A termelő- szövetkezet 1958 óta most tar­totta az első zárszámadását, ahol a régiek, újak több mint 300-an megjelentek. Az elnök' beszámoló után sok hozzá­szólás következett. Bagi Károly, az ellenőrző bizottság elnöke, beszámolt az ellenőrző bizott­ság munkájáról, beszélt a munkafegyelem jelentőségéről, S arról, hogy a sikerek alapját a közös munka jelenti. El­mondták a felszólaló termelő­szövetkezeti tagok, hogy jó eredményt értek el az elmúlt esztendőben és ezt annak kö­szönhetik, hogy szorgalmasan dolgoztak. Beszéltek arról, hogv a iövő esztendőben uevancsak jó munkát kell hogy végezze­nek. csökkenteni fogják az ön­költséget. Az 1959-es esztendő­ben egy munkaegység után 77,10 forintot fizettek, de sot került a zárszámadó ülésen a földi áradék kifizetésére. Fehér Miklósáé 180 aranykorona ér­tékű föld után 1903 forintot ka­pott. A közgyűlés után barát! beszélgetés alakult ki a terme­lőszövetkezet tagjai között, 8 vidám, jó hangulatú mulatság következett. Naponta ezer 1 tér tej A viszneki Béke Termelőszö­vetkezetben felépítették az is­tállókat és ma már mindkét is­tállóban „telt ház” van. A ter­melőszövetkezetbe ‘ belépett új tagok bevitték a háztájin kívüli szarvasmarháikat a közösbe és máris megkezdték a termelő- szövetkezet teheneinek a feje­sét. A viszneki Béke Termelő- szövetkezet naponta ezer liter tejet ad át a csarnoknak. Fejtőkalapács után — tankönyv A CSÁKÁNYHOZ és a csil­letoláshoz idomult ujjak ügyet­lenül fogták a ceruzát, vala­hányszor az újításának lerajzo­lásához kezdett az apám. Re­megő kezével, mint a robban­tások erejét mérő szeizmográf, úgy húzta hullámos, ki-kihe- gyesedő vonalát a szerinte el­képzelt gurító bunkernak. — Nem megy, sehogy sem megy — csapta le idegesen a ceruzát, hogy az kacsázva az asztal alá repült. S ilyen perceiben nagyon sokszor megbánta már, hogy a hat osztály utáft abbahagyott mindent, pedig akkor úgy fo­gott az esze, mint a borotva. Hogy nem tanult idejében, ennek nem ő volt az oka. Az ölfavágás, majd a szilikózist lehelő ércbányái munka fel­őrölte erejét. A nyolc—tíz órai kemény csillézés után örült, ha lepihenhetett a kályha mellett álló dikóra, s amikor lehetett volna már tanulni, akkor kicsit késő volt. De mégis belefogott. Ezek a képek, emlékek vil­lantak fel bennem, amikor Klamarik Lajossal, a Recski Általános Iskola igazgatójával beszélgettünk az esti iskolába járó bányászokról, munkások­ról. — Most jelenleg 66 „öreg diákunk” van, akik az általá­nos iskola hiányzó éveit pótol­ják. Két csoportban járnak, az egyik csoport, akik az ötödik és a hatodik osztályt végzik, pénteken, a másik, amelynek hallgatói a hetedik és a nyol­cadik osztályból vizsgáznak majd, szombaton. HATVANHAT munkás tanul a Recski Általános Iskolában. Munkaidő után, ha műszakból felszállnak, délután négy óráig van idő pihenni, mert ezt a hat órai munka megengedi. Az iskolába járó kőbányászok is előbb hagyják abba a munkát, hogy a délután négy órakor kezdődő esti iskolán ott legye­nek. Az ablakfára akasztott hő­mérő higanyszála a huszas szám felé kúszik. Metsző jeges szél fütyülve hordja a havat. De legyen az a legkeményebb hideg is, akkor sem tudja visz- szariasztani a Mátraderecské­Beszámoltunk arról, hogy Aidebrő község dolgozó népe egységesen szakított a megszo­kott, régi életmódjával és mint annyi más falu parasztsága, ők is elszánták magukat egy egé­szen új életre. Termelőszövet­kezeti község néhány hete Ai­debrő is és most az eltelt né­hány hét után mindennél jobb bizonyíték az a lelkes munka, amit végeznek — annak igazo­lásául, hogy saját elhatározá­suk. iózan megfontolás alapján írták alá a belépési nyilatkoza­tot. Aldebrőn régen, évekkel ez­előtt alakult az első termelő- szövetkezet, száz hold földön gazdálkodtak néhányan, akik legkorábban megértették az új idők szavát. Ez a termelőszö­vetkezet most készíti a zárszá­madását. hatvan forintot fizet­nek egy-egy munkaegység után és amikor elkészítették a lel­tárt, már azzal fogtak a mun­kához, hogy ez most már az egész falu új életének az indu­lásához adalék. Az Új Élet Termelőszövetkezet megnöve­kedett; 545 tag 2500 hold föl­dön dolgozik. a jövőben. Az 1, egész falu csatlakozott a régi, maroknyi csoporthoz. Nehéz volt dönteni, de túl Aldebrőn már rakják az új élet alapjait ezen a vívódási korszakon most már egységesen, mindenki a jövő kialakításán munkálkodik. Tárnáczi Márton, a termelő­szövetkezet elnöke beszélt er­ről. Tőle tudjuk, hogy ez a csatlakozás nem azt jelentette, hogy csak valami eszmei kö­zösséget vállaltak az emberek a régi tagokkal, hanem igenis, valamennyien dolgozni akar­nak, építeni egy új világot, egy igazi nagyüzemi gazdaságot. Alighogy lezajlott az első nagy közgyűlés, mindjárt meg­kezdték a munkát azzal az el­gondolással, hogy nem szabad tovább késlekedni, ha igazán jobbat és szebbet akarnak a ré­ginél. Számba vették, hogy mennyi munkaerőre számíthatnak és kinek hol lesz a helye. Megálla­pították. hogy a termelőszövet­kezetnek 221 férfi tagja van és 324 nő. Feljegyezték azt is, hogy kinek mennyi futja az erejéből, azaz, hogy melyik korosztályba tartozik és eszerint hét brigádot alakítottak. Az asszonyok elvállalták 707 ka- tasztrális hold kukorica nö­vényápolási munkáit, de vál­laltak 64 hold cukorrépát, sőt szőlőmunkát is és 28 hold do­hány művelését. Számba vették az állatállományt Egymás után hozták a gaz­dák a lovakat és végül is úgy döntöttek, hogy 152 marad, majd ugyanannyit értékesítet­tek. A megmaradt lóállományt 12 istállóba helyezték el egye­lőre. Ugyanakkor megkezdték a takarmány összehordását is. mert nyilvánvaló, hogy az ál­latoknak enniök is kell. A ter­melőszövetkezet 76 tagjából ío- gatos válik. Egyelőre ezek az emberek gondozzák, ápolják a lovakat, később ők dolgoznak velük. Megkezdték egy kétezer köb­méteres silónak az elkészítését. Ehhez a munkához már bölcs előrelátásból fogtak hozzá, mert őszre jelentős szarvas­ről, Párádról, a kőbányai lakó­telepről és a tanyákról érkező, tanulni Vágyó munkásokat. Amikor engedi az idő, kerék­párral, motorkerékpárral men­nek az iskolába. De a januári hideg ugyancsak megtépázza őket, leszállítja a motorról és a kerékpárról. Nehéz feladatot vállaltak magukra. Kiss István Mátraderecskéről jár be gya­log, vagy valamilyen alkalmi közlekedési eszközzel. Pribula László, Peidl Antal mellett az ő nevét is a kitűnő tanulók kö­zött emlegetik a tanárai. Szabó Imre és Vaskó Pál még egyszer sem hiányzott* mióta megkezdték az iskolát. Szorgalmasan járnak, pedig mind a kettőjüknek van mun­kája bőven. — A bizonyítvány? — Eddig még nem kaptak. A negyedévi tájékoztató jellegű kérdezgetéseken tapasztalt fel­készüléssel elégedett vagyok — adja meg a választ az iskola igazgatója. — Közeledik már a félév és az „öreg iskolások” előmene­tele örvendetesen javul. A jö­vő hónapban lesz a félévi be­számoló, amire ugyan jegyet nem kapnak, csak nekünk, ta­nároknak ad tiszta képet. Bi­zonyítványt csak az év végén adunk. Az eddigi tapasztalatok sze­rint csodálni lehet azt a lelke­sedést, igyekezetét, amit a munkások tanúsítanak az órá­kon. Minden érdekli őket, néha alig győzzük válasszal a kér­déseket. Kezdetben még sok bizonytalanság volt bennük, de ahogy haladunk az anyaggal, úgy tisztázódik minden és az egyenlet-rendszerek, is meg­oldható feladatot jelentenek a számukra. Eleinte kicsit könnyedén vet­ték az iskolát, de később, ami­kor látták az anyagot, amit meg kell tanulni, komolyan kezdtek a tanuláshoz. A FÉLÉV MÁR nincs mesz- sze, szorgalmasan készülnek az „öreg diákok”. Vannak olya­nok is, akik a tankönyvvel kel­nek, fekszenek, mert erős aka­rattal kell szembenézni az el­szállt idővel, a korral. S ha nehezebben is barátkoznak az X, Y-nal, bonyolult képletként fogadják a kémiai cserebomlá­sokat, savak, lúgok egymásra hatásának szerkezeti és taoasz- talati képleteit, mint a fiata­lok, de mindig megoldiák a feladatokat. Nem akarnak szé- gvenben maradni a fiatalok előtt. Kovács Jáno» marha-állományt akarnak ki­alakítani. Vásároltak eddig 22 üszőt, valamennyit a termelő- szövetkezet régi istállójában helyezték el, de őszre megnö­vekedik ezeknek az állatoknak a száma, s férőhelyet úgy biz­tosítanak, hogy két nyolcvan férőhelyes istállót építenek. Az emberek már kitermeltek nyolc köbméter fát, amit, jászolnak és egyéb gazdasági felszerelés anyagának szántak. Mihelyt kedvezőre fordul az időjárás, megkezdik a vetési munkákat, a tagság már hozzáfoqott a vetőmag összehordásához. De a mezőgazdasági munkák holtszezonját is igyekeznek ki­használni és a fiatalok a Tárná menti gyümölcsösök gallyazá­sát végzik. Most a napokban megtörténik a földrendezés, kialakul a termelőszövetkezet határa, és elkészíthetik az 1960-as esztendő termelési ter­vét. Aldebrő községben hozzáfog­tak az új élet megteremtéséhez és szíwel-lélekkel dolgoznak a termelőszövetkezet tagjai mindahányan. hogy az eredmé­nyekkel ők bizonyítsák be el­sősorban azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyösebb, jobb a régi, egyéni gazdálkodásnál. K Kájé ~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents