Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

4 népújság I960, janttár 19., kedd „Tudósok“ Soha nem tapasztalt lelkese­déssel tanulnak az üzemek, bá­nyák fizikai munkásai. Estén­ként, vagy munka után a könyv fölé hajolnak, hogy meg­ismerjék a Föld történeti ki­alakulását, az élet kifejlődését a Földön. Egercsehiben mun­kásakadémiát szerveztek, Gyön­gyösön szaktanfolyamokra jár­nak, a Mátravidéki Erőműben pedig idegen nyelveket tanul­nak a munkások. A legválogatottabb témakör­ben képezik tovább magukat. Legyen az csillagászat vagy az atomrombolás, mindegyik felé érdeklődéssel fordulnak. Tudá­sukat akarják bővíteni, meg akarják ismerni azt a Földet, ahol élnek, tudósai akarnak lenni a mindennapi munkájuk­nak. S ezért nem sajnálnak semmi áldozatot. (—ács) — HEVES MEGYEI Tanács VB Művelődésügyi Osztálya szerdán délelőtt mozi-műsor­politikai bizottsági értekezle­tet tart a művelődési osztá­lyon. Az értekezlet keretében megbeszélik a Heves megyei Mozüzemi Vállalat 1959. évi tervteljesítését, az 1960-as év tervfeladatait, majd a Szovjet Ünnepi Filmhét műsorát.- A HEVESI JÁRÁS ter­melőszövetkezeteinek jelen­tős része már elkészítette az 1960-as termelési tervét, s azt felülvizsgálat és jóváha­gyás céljából már benyújtot­ták a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának. A mező- gazdasági osztály szakembe­rei eddig tíz termelőszövet­kezet tervét vizsgálták felül és hagyták jóvá.- SZÁN- ÉS SITÜRÄT szer­veztek a Mátrába vasárnap a gyöngyösi IV. számú általános iskola úttörői. A népes és jó­kedvű csoport tagjai ifivezetők kíséretében a legjobb lesikló- helyeket választva, kitűnően érezték magukat.- A gyöngyösi városi ta­nács végrehajtó bizottsága ma tanácsülésen tárgyalja az 1960. évi városfejlesztési tervjavaslatot. A tervjavaslat előterjesztése után a tanács­ülés az elhangzott javaslatok figyelembevételével a város 1960. évi tervét elfogadja. — A HATVANI JÁRÁSI ta­nács végrehajtó bizottsága csü­törtökön VB-ülésen értékeli a termelőszövetkezetek zár­számadását és az idei terve­ket. Második napirendként a szerződéskötések és az állami felvásárlások helyzetét vitat­ják meg.- A FÜZESABONYI Gép­állomás dolgozói megkezdték a felkészülést a nyári mun­kákra. A gépek javítása mel­lett több újítást is megvaló­sítanak. Többek között elké­szítették egy kombájn szalma­lehúzó berendezését, amely teljesítményében négyszere­sen felülmúlja a régit.- AZ EGRI GÁRDONYI GÉZA Színház 5-6 éves fiú­gyermekeket keres színpadi szereplésre. Jelentkezni a szín­ház titkárságánál lehet dél­előtt 10-14 óráig. Telefon: 22-30. EGRI VÖRÖS CSILLAG. Hruscsov Amerikában EGRI BRÖDY Hárman az éjszakában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A nagybácsim GYÖNGYÖSI PUSKIN , Sortüz az égbe HATVANI KOSSUTH TIT. Richárd PÉTERVASÁRA Ismerték egymást HEVES Hárman jöttek az erdőből FÜZESABONY Kék nyíl Egerben este 7 órakor: Hawai rózsája (Bianco-bérlet) Bükkszenterzsébeten este 7 órakor: Arc aranyeml)® Új bemutatóra készül a Gyöngyösi MÁV Kitérögyártó Üzemi Vállalat színjátszó csoportja A Szocialista Kultúráért Ér­demérem elnyerése nem jelent pihenőt a kitérőgyári színját­szók életében. Hivatalosan még át sem adták a kitünte­tést, amikor Jankovics Jenő rendező már az új darab ki­választásán fáradozott. Az új darab kiválasztásánál az a cél vezérelte, hogy a darab színre- hozatala új állomás legyen a csoport működésében és min­denképpen fejlődést jelentsen a korábbi vállalkozásokhoz ké­pest, ugyanakkor elnyerje a közönség tetszését és felhívja, illetve fokozza érdeklődését a komoly drámai színművek iránt. így esett a választás Max Frisch „Es a holtak újra éne­kelnek’1 című kétrészes mo­dern színművére. Az általunk kevésbé ismert svájci író, művét 1945 január­jában, közvetlen a II. világhá­ború befejezése előtt írta, ami­kor a kétvállra fektetett né­met fasizmus az utolsókat rúg­ta. és utolsó pillanatig tartó vérengzésekkel dühöngte ki magát. Max Frisch humanista pá- toszú, finom zenei-lüktetésű műben, merész írói eszközök­kel vetíti elénk a háború ál­dozatainak sorsát. Ugyanak­kor a megrázó emberi sorsok­ba élesen rajzolja bele a gyil­kosok és — akiket a fasizmus méregpohara megmérgezett — a „gyilkos áldozatok” alakjait. Bár az író látszólagosan kis­sé elvontan, tér és idő pontos meghatározása nélkül, a köl­tői fantázia keretébe helyezi hőseit, mégis olyannyira sike­rültnek mondható a mű, mint egy váratlanul készült fény­kép, amely meghamisíthatat- lanul rögzíti a valóságot. Hu­szonegy ártatlan túszt végez­nek ki egy faluban, s ők éne­kelnek, miközben lövések dör­dülnek és egymásután elhulla­nak. Valahányszor lövés hang­zik, a földön újra és újra föl­hangzik a holtak éneke, fel­idézve ártatlan halálukat. Kari, a felébredt lelkiisme­retű katona, a fasisztává alja- sult tiszt, Herbert parancsára sem tudja már kivégezni az általa agyonlőtt túszok elhan- tolóját, a félelmében hamisan megesküvő pópát. Végül is az öngyilkosságba meneKül. Az otthoni hozzátartozók pincékbe bújva átkozzák az ellenséget, és nemcsak a sziré­nák hangja és a bombák tart­ják őket rettegésben, hanem a fasizmus polgári megbízott­jai, a házparancsnokoK is. Kari apját, a kispolgári ál­humanista tanárt fia halála megrendíti és újra emberré avatja. A fasizmus ostora rajta is csattan, s legjobb volt tanít­ványa, Herbert végezteti ki. Kari feleségét a háború őrü­letbe kergeti. Az ellenség re­pülői bevetésre készülnek, s míg áldozataikat romok teme­tik be, maguk is áldozatokká válnak, mert az éjszaka sötét­jében lezuhannak. A halottak egy igazságosabb és szebb világ földöntúli má­sában, a modern túlvilágon ta­lálkoznak, ahol észreveszik el­rontott életüket és minden vá­gya k az, hogy az élők más­képpen rendezzék be életüket. A valóság és elvont miszti­ka ellentéte még reálisabbá avatja a művet és emeli ki a háború szörnyűségeit. Mint ahogy a dráma kiváló fordító­jától, Ungvári Tamástól meg­tudjuk, a szerző Requiemnek keresztelte művét. Szerintünk a mű több mint a háború áldozataiért felhang­zó sirató ének. Kifejezése annak a ténynek, hogy a háborúkban csak vesz­tes népek vannak, aggódás az emberiség jövőjéért, sejtetése a feledésbe menő háború utáni békeidő közönye mögül lesel­kedő új háborúnak. Az írói aggódás megalapo­zottságát sajnos éppen napja­ink eseményei igazolják, ami­kor az újraéledő fasizmus ho­rogkeresztjei jelentek meg a falakon. Ha valakiben felvetődik a kérdés a mű aktualitását ille­tően, azt felelhetjük, hogy a mának szól, emlékeztet és fi­gyelmeztet bennünket és ha határozott programot nem is ad számunkra, rajta keresztül olyan írót ismerhetünk meg,- akinek hangja — Ungvári Ta­más szavaival élve — mindig újra szól, ahányszor az embe­riség szép eszményeit sötét ve­szélyek kísértik. A mű mind rendezés, mind alakítás szempontjából komoly feladat elé állította a csoport tagjait. A napi munka után, éjszakába nyúló próbákkal ké­szülnek a január 23-i bemu­tatóra. Az előkészületek fáradságos, munkájába nagy segítséget nyújt Horváth Árpád, az egri Gárdonyi Géza Színház ren­dezője, aki mint művészeti ta­nácsadó, lelkiismeretesen tá­mogatja a csoportot. Bízunk benne, hogy a közös munká­nak meg lesz az eredménye és a siker nem marad el. Papp Nándor. MÁV Kitérőgyártó UV. I960. JANUAR 19., KEDD Névnap: SÁRA A Nap kél: 7,26 órakor, nyugszik: 16,24 órakor. 1865-ben halt meg PIERRE PROUDHON francia kispolgári sza- eialista, .az anarchizmus ideológiájának megszövegezője. A tudo­mányos szocializmus tanaival ellentétben azt hirdette, hogy a ka­pitalizmus reformokkal békés úton is megdönthető. Elképzelt gaz­dasági rendjének alapjait Marx: A filozófia nyomora című híres munkájában döntötte meg. Proudhon 1809-ben született. 15 évvel ezelőtt jelent meg a felszabadulás óta az első napilap Magyarországon, a SZABADSÁG. A MOSZKVAI népszerű-tu­dományos filmstúdió érdekes új filmet készít Lenin kézira­tai címmel. Az eredeti kézira­tok és újságok, történelmi do­kumentumok alapján készülő film Lenint, a lánglelkű publi­cistát idézi elénk, bemutatja, hogyan írta meg cikkeit, ho­gyan készült egy-egy lenini kézirat, az első sortól az utol­sóig. ★ Thomas Mann-nak a Bud­denbroock családról írt regé­nyét megfilmesítik. A filmet ünnepélyes Külsőségek között mutatják be Thomas Mann szülővárosában, Lübeckben. A film főszerepét Nadja Tiller* Lisalotte Pulver és Alfred Weidemen alakítja. ★ Két lengyel operatőr és Ta- deusz Jaworski filmrendező féléves afrikai körút után visszatért hazájába. Mintegy húszezer kilométert tettek meg tengeren, tizenötezret a dzsun­gelben. Útjuk eredménye 15 000 méter filmszalag, né­hány ezer fénykép és részletes útinapló. Művéssek vagy őrültek?! „Spiraloid** U ezdetben vala a bar- ^ langfestészet. Őseink mívelték, akik bőrzekében, ál­lati bőrökből készült ágyékkö­tővel jártak, mammuthúst et­tek és mitsem tudtak még az űrrakétáról, a nylonzokniról. Kővel meg korommal rajzol­tak különböző ábrákat, jeleket sziklába vájt odúik falára. Azóta nagyot lépett előre az emberiség. Ma már — sok más mellett — van ceruza, kecses formájú paletta, meg pamacs, pemzli és ecset is. Hogy egye­sek miket tudnak művelni ezekkel a szerszám okkal ?! Az ember szinte szélütötten áll egyik-másik „modern“ művész „zsenialitása” hallatán; Mint a lapok művészeti ro­vatai közük: a hamburgi Fritz Hundertwasser osztrák származású „festőművész“ és négy, hozzá hasonlatos művé­szi elveket valló barátja elha­tározta volt, hogy a hamburgi képzőművészeti akadémia egyik termének falára „a vi­lág leghosszabb vonalát” húz­zák. Elgondolásuk az, hogy egy vörös pacndból kiindulva ceruzával, szénnel, tintával és olajfestékkel egyetlen véget nem érő vonallal töltik meg a terem négy hatalmas falát. Hundertwasser rögvest nevet is adott e különös műalkotás­nak, mégpediglen azt, hogy: ,sp:iraloid“. Hundertwasser szerény állítása szerint „a mű komoly művészeti irányzatot Képvisel“* öt emberről van szó, akinek kedve szottyant egy kicsit el- firkálgatni a falon, vonalat húzni tintával és ceruzával, szénnel és temperával; körben- körben. Ezért még nem lehet elmarasztalni őket — ha ez nekik jó, csak hadd csináljáK. De hogy mindezt a művészet nevében művelik — ez már sok egy kicsit. Igaz, annak idején mi is szó­rakoztunk ilyesmivel. Hat­nyolcéves karunkban. Krétá­val, Kátrányos bottal, szuroK- darabokkal rajzoltunk hason­ló, Hundertwasser-féle vonalat a parókia deszkakerítésére ba­rátaimmal. És hogy miért ép­pen oda? Mert a faluban más­hol nem volt erre alkalmasabb hely* Mi, persze, gyerekeik lévén, még nem tudtuk, nem gondol­tuk, hogy ezzel a tettünkkel modern „művészeti irányt’’ alapítottunk. Afféle játéknak éreztük a rajzolást is, mint az indiánosdit vagy a bigézést... Szegény „modern" nyugati művészet! Nagy-nagy válság­ban lehet, ha már az ilyen Hundertwasser-féle alakok is üj irányzatokat alakíthatnak; Mert igazság szerint valame­lyik elmegyógyintézetbein len­ne a helyük; Gyermekkorom kedvenc já­téka ma is divatos még. Üd­vös lenne tehát, hogy néhány gyereket akik, teszem azt Verpelét, vagy Visznek keríté­seire festenek „spiraloidokat”, kiküldjünk Hamburgba. Talán ,elhoznák a modern festészet jez évi legnagyobb díját... ] C alvadót Dali, a különc­> ^ ségéről inkább hírhedt« jmint híres modem francia fes­tő új alkotásáról tudósít egy imásik híradás: Az illusztris művész egyik „festményét” a jkanadai múzeumnak ajándé­kozta. A kép érdekessége, shogy festék helyett legyekből készült. Dali a legyek szár­nyát, lábát, fejét és potroháját sragasztotta a vászonra. > ] Elképzelem a festőt. Micso. da lelkesültséggel, micsoda ih- iletettséggel hajkurászta sze­gény a legyeket, míg össze- !gyűlt a kép anyaga. Szenvedé­lyes elszántsággal, őrült tem- jpóval dolgozott. Dehát érthető; jsok légyre volt szüksége; •Mamája, Dali néni, csípőre jtett kézzel figyelte fia fárado­zását a haliból. „Milyen paj­kos gyerek ez a Salvadóri! Pe- jdig már benőhetett volna a jfejelágya’1 — gondolta magá­dban szegény asszony. Es mi­ikor egy ügyesebb légy, látva jDali lendülő karját, szemtele­nül átinalt a vitrin tetejéről tegy másik szekrényre és a Smegingó, lihegő festő ,fájdal- imas üvöltéssel bezuhant a re- íkamié mögé, Dali mama ször- Snyűkodve csapta össze tényé­két „C-cü! Hogy te milyen igyámoltalan vagy, fiú!“’ i Most találgatással telnek ^lapjaim. Vajon melyik rovást- ífajtát szemeli ki legközelebb iDali, hogy segítségével bizto­sítsa helyét Da Vinci, Michel­angelo, és teszem azt, Goya mellett...? Talán a lótetű . .< (vagy esetleg a patkányok lesz* ínek legközelebbi képének ab kötőelemei? Igaz, azok kissé 'harapósak — de egy igazi művész, alkotásának siKere ér­cekében a legnagyobb áldoza­tokra is képes. Dali a légyfo­gás fárasztó művelete után tá­blán a patkánymarás fájdalmát jis elviseli. tu ÉGER VÄROS tanácsa 1959. december 19-én tárgyalta a 6/ 1959. számú rendeletet, „egyes, a városkép szempontjából fontos útvonalakon levő üzlethelyisé­gek megfelelő kialakításáról”. Az azóta jogerőssé vált tanácsi rendelet nagyjelentőségű a vá­ros szépítése érdekében, ezért kívánjuk azt most olvasóink­kal megismertetni. * A kapitalista idők üzleti szelleme nagy pusztítást vég­zett városaink általában jól ki­alakult, szép utcaképei terén. A tőkés vállalkozók, építtetők igyekeztek létesítményeiket minél cifrábban, szerintük „művésziebben” kialakíttatni, ezzel is kérkedve hatalmukkal, gazdagságukkal. Ékkor szűnt meg egymásután számos, a XIX. század közepéig jó érzék­kel, helyes mértéktartással ki­vitelezett szép, régi épületünk, hogy helyettük — bizonyítanunk sem kell — művészileg silá­nyabb, olcsó gipsz-díszektől terhes, szecessziós homlokzatú „alkotások” bontsák meg vá­rosképeink hangulatos egysé­Még ott is, ahol nem került sor új épületek emelésére — igy a megmaradt jó homlok­zatokon is — pusztított, ron­gált ez a felfogás. A kapita­lista verseny különösen han­gossá vált a boltok területén, ahol a „többit legyőző” vetél­kedésben, az egyénieskedő, a többitől való elkülönülést hangsúlyozó portálokkal szét­dúlták nemcsak utcáink, tere­ink harmóniáját, de az egyes épületek achitektonikus érté­ny ÁROSUNKBAN Egerben a fejlődés a XIX. századi, a XX. század eleji stagnálása, visz- szaesése következtében ez a fo­lyamat nem volt olyan mér­tékű, mint néhány hirtelen át­alakuló magyar nagyvárosban, pl. Budapesten, Debrecenben, vagy Miskolcon. Mégis a kü­Egy új tanácsi rendeletről lönféle bolt-portálok, az össze­vissza méretű, színű cégtáblák, a falsíkra merőlegesen kiugró, mázolt, ízlést rontó reklámtáb­lák nálunk is kifogásolható helyzetet teremtettek. Fokozza a nehézséget, hogy az utcai, kimondottan bolthelyiségeket sokszor olyan célra használják (irodák, műhelyek, stb.), ame­lyek semmiesetre sem kívána­tosak. Eger közvilágítása is — leg­alább a főútvonalakon — a fénycső-lámpák bevezetésével, lassanként eléri a megfelelő szintet. Ezekkel a berendezé­sekkel kell lépést tartani az üzletek világításának, egyrészt a kirakatok, másrészt a rek­lám-feliratok ún. „neon” ki­képzése útján. Szívesen ven­nénk — megfelelő helyen és megfelelő kialakítással termé­szetesen — a tetőkre, házfalak­ra szerelt, nagy méretű neon­berendezéseket, amelyek ma már egy város modem, esti képének elengedhetetlen kel­lékei. Végül a főútvonalak rende­zésének feladatai közé tartozik az itt történő árusítás szabá­lyozása. Helytelen az, hogy reprezentatív utaink mentén ma is sok, oda nem való bódé éktelenkedik, és „similabda”, vagy egyéb árusok molesztál­ják az utcán járó-kelőket. EZEK A FŐBB szempontok vezették a város tanácsát, hogy a hiányok kiküszöbölése érde­kében megalkossa az említett tanácsi rendeletét és annak végrehajtási utasítását. Most pedig nézzük az egyes rendel­kezéseket. A 2. § határozza meg, hogy a rendelet hatálya melyik út­vonalakra terjed ki és hogy az egyes intézkedéseket milyen időpontig kell végrehajtani. Megállapíthatjuk, hogy a fel­sorolásban a belváros összes lé_ nyegesebb utcája, tere szere­pel, ahol már vannak boltok, vagy ezek létesítése várható. Ami a határidőket ilháti: 1960. december 31-ig meg kell való­sítani a teendőket a Szabadság téren, a Mártírok terén, a Kos­suth Lajos utcában, végül a Széchenyi utca Szabadság tér és Csíky Sándor utca közötti szakaszán. A további ütemezés az 1961. és 1962. évek között oszlik meg. Egyébként a munkálatokat sor-tatarozás szerint kell vé­gezni. A bolt-helyreállítások is össze lesznek hangolva az egyes útvonalakon egyidejűleg elkészítendő épület-felújítá­sokkal, közvilágítás-átalakítás­sal, stb. így kétségtelenül a leggazdaságosabban lehet dol­gozni, és a munkák befejezté­vel egy-egy útszakaszunk a teljes felújítás képét fogja mu­tatni. A RENDELET ugyanezen paragrafusa mondja ki, hogy az üzlethelyiségekben nem sza­bad olyan tevékenységet foly­tatni, amely a városképet ron­tó és zavaró használattal jár. (Pl. tilos itt hulladék kereske­dések, MÉH vállalati átvevő­helyek fenntartása, hangos és bűzös ipari tevékenység foly­tatása, stb.). A kijelölt útvo­nalra néző üzlethelyiségeket a későbbiekben nem lehet majd iroda, kultúrotthon, munkás- szállás és lakás céljára hasz­nálni. A 3. paragrafus szerint már az üzlethelyiség kiutalásakor kötelezni kell a bérlőt (hasz­nálót) a szükséges munkála­toknak határidőn belül vaió elvégzésére. A 4. paragrafus kimondja, hogy az érintett területen minden kirakat, bolt­bejárat, hirdető-berendezés, vi­lágító-reklámok stb. készíté­séhez, átalakításához előzetes építési engedély szükséges. Az 5. paragrafus intézkedik a be­rendezések tisztán és jókarban tartásáról, amivel biztosítjuk az elhanyagolt és piszkos ki­rakatok, kitámasztható vászon­redőnyök és hasonlók hiányos­ságainak megszüntetését. A 6. paragrafus előírja, hogy az üzleti feliratokat, hirdető­berendezéseket korszerű vilá­gítási megoldással kell kiala­kítani. Meg kívánjuk szüntetni ezek alapján a helyenként óriási méretű, az épület jelle­gét teljesen tönkretevő, régi felirati táblákat és helyettük fénycsöves reklámberendezé­seket szándékozunk biztosítani. IGEN NAGY JELENTŐSÉ­GŰ a 7. paragrafus, amely le­hetővé teszi a meglevő — nem megfelelő — portálok, kira­katok, boltbejáratok tatarozta- tását vagy átalakíttatását. Ezek­re a munkákra a mindenkori bérlőt (használót) kell köte­lezni, a tulajdonos (kezelő) pedig az elrendelt munkák el­végzését tűrni tartozik. A 8. paragrafus emlékezik meg a közterületi árusítások­ról. Ezek szerint a jövőben csak hírlap-, dohány-, virág-, esetleg könyvárusításra lehet ilyen engedélyeket kiadni, a meglevő engedélyeket pedig — amennyiben azok a rendelettel ellentétesek — vissza kell vonni. A rendelet — a megszokott forma szerint — a büntető- szankciók felsorolásával zárul. Reméljük, ezekre nem kerül sor, mert az érdekeltek maguk is belátják, hogy az intézke­désekre valóban szükség van. Eger város tanácsa szakigaz­gatási szervei mindenesetre megteszik a kellő intézkedése­ket, hogy az új rendelet segít­ségével is eredményeket érje­nek el a város további fejlesz­tése, szépítése terén. Uevcsy Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents