Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

VILÄO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ragyogó első nap. • • AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 3. szám Ara 30 fillér 1960. január 5., kedd 0 megye szabadegyetemei Bármerre jár-kel az em­ber, mindenütt azt tapasz­talja, hogy a dolgozók szé­les rétegei tanulnak, külön­böző fokú iskolákra irat­koztak be. Igen örvendetes jelenség, hogy az általános és középiskolákon, egyete­meken kívül, egyre többen keresik fel többek között a TIT által szervezett Szabad- egyetemeket is. Megyénkben az 1959/60 oktatási évben két város­ban működik szabadegye­tem, nevezetesen Egerben és Hatvanban. A két egye­temen a hallgatók létszáma csaknem eléri a háromszá­zat, ami arra mutat, hogy a dolgozók szívesen élnek az állam által nyújtott le­hetőségekkel és mind töb­ben és többen akarnak ta­nulni, művelődni. Ha a szabadegyetemek egyes tagozatait vizsgáljuk, akkor könnyen megállapít­hatjuk, hogy különösen a filozófia, a lélektan, tech­nika, valamint a művészet- történeti szakok iránt igen jelentős az érdeklődés. Ter­mészetesen a felsoroltakon kívül még számos más ta­gozat is működik, — csúpán az egri egyetemen kilenc. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy megyénk szabad- egyetemein szorgalmas munka folyik, a hallgatók \ komolyan veszik a tanulást, a foglalkozásokon való rész­vételt, noha valamennyien még a napi munkát is lelki- ismeretesen látják el, illet­ve végzik. A szabadegyetemek hall­gatóinak 65 százaléka nő ami szintén örvendetes és dicséretre méltó. Nem hiá­ba való tudni azt sem, hogy a hallgatók zömében közép­korúak, akik sok esetben a fiatalokon is túltesznek szorgalom és igyekezet te­kintetében. Mindezeken túl­menően azonban számunk­ra talán a legjelentősebb az a tény, hogy a szabadegye­temek hallgatóinak zöme ipari munkás, akik elsősor­ban a múlt hibájából adó­dó hiányos, vagy hézagos műveltségüket iparkodnak pótolni, és olyan tagozatra iratkoztak be, amely érdek­lődési körüket legjobban kielégíti. A szabadegyetemeknek az a célja, hogy magasabb fokú ismeretterjesztést nyújtson, valamint az, hogy a technika legújabb vívmá­nyaival, eredményeivel is­mertesse meg a hallgató­kat. Ez a tevékenység si­kerrel is jár, hiszen néiji államunk segítsége és tá­mogatása mellett garancia­ként ott van a dolgozók lel­kesedése, tanulni akarása és igyekezete. Általánosság­ban elmondható, hogy a hallgatóság legnagyobbik része érettségivel rendelke­zik, így nem okoz különö­sebb nehézséget az anyag elsajátítása és megértése. II hevesi járás tsz-eiben már a munkaszervezést végzik A hevesi járás termelőszö­vetkezetei az 1960-as esztendő terveit készítik. Meg kell je­gyezni azonban, hogy nem csupán a termelési tervek ké­szülnek ebben az időben, ha­nem egyben a munka szerve­zése is folytatódik. A tsz-ek vezetőségei a brigádvezetőkkel és a munkacsapat-vezetőkkel együtt pontosan kiszámítják, hogy egy-egy termelőszövetke­zeti tagnak mennyi munkát kell elvégezni az esztendő so­rán. Minden termelőszövetke­zeti taggal pontosan megbe­szélik, hogy hány négyszögöl területen kell elvégezni a nö­vényápolási múmiákat, azaz, hogy milyen teendők jutnak a számára az esztendő folyamán. — CSÖKKENT a panaszok és a fegyelmi ügyek száma a Hatvani Cukorgyárban. Az elmúlt évben mindössze két ügyet tárgyalt a gyár Egyez­tető Bizottsága. Lovászi Ferenc: KÍNAI ÜTIJEGYZETEK ★ Szalay István: SZERETNI KELL AZ ERDŐT\ ★ Farkas András: GOETHE FAUSTJA ÜJ FORDÍTÁSBAN ★ G. Molnár Ferenc: BOGÄRSZEMÜ ★ TÉLI NAPOK A LUDASI ÜJ ÉLET TERMELÖSZÖVET-J KEZETBEN ★ ÚTTÖRŐÉLET ★ HÍREK — SPORT 4z ország leggazdaságosabban termelő kőbányája A Bélapátfalvi Cement- és Mészművet a bélkői kőbánya látja el nyersanyaggal. A bá­nyászok országos viszonylat­ban a leggazdaságosabban termelik itt a követ, legkeve­sebb a pakszátfelhasználásuk. A nemrég Bélapátfalván járt jugoszláv kőbányász kül­döttség elismeréssel nyilatko­zott arról, hogy egy tonna kő kitermeléséhez mindössze 5— 5,5 dkg robbanóanyagot (pak- szitot) használnak. Ezt a jó eredményt nagyrészben a ked­vező helybeli adottságoknak, és a kőbányászok szakértel­mének lehet betudni. Száz Iájel omlást tart megyénk termelőszövetkezeti községeiben az egri Gárdonyi Géza Színház Az elmúlt esztendőben fá­radhatatlanul látogatták me­gyénk községeit az egri Gár­donyi Géza Színház művészei. 1959-re 150 tájelőadást tervez­tek és 160-at tartottak. A fa­lusi előadásoknak nagy sikere volt. A Szélvihar-t 25-ször játszották, s táblás ház volt mindenütt a Megperzselt lá­nyok, az Érdekházasság, a Warenné mestersége előadá­sain is. Amint Kozaróczy József, a színház titkára elmondotta, elsősorban a termelőszövetke­zeti községekkel kívánják ki­építeni a szoros és baráti kap­csolatot. Erre az évre ismét 150 tájelőadást terveztek s ebből legalább 100-at a terme­lőszövetkezeti községekben tartanak meg. A múltévi ta­pasztalatok alapján a nagy­operetteken kívül az idén is minden darabot elvisznek vi­dékre, amelyet Egerben bemu­tatnak. Máris nagyon jó kap­csolatot építettek ki az állami gazdaságok dolgozóival. A Hevesi Állami Gazdaság dol­gozói például két ízben egész- napos látogatásra hívták meg a színészeket, ők pedig december végén csoportosan nézték meg Ábrahám Pál nagyoperettjé­nek. a Hawai rózsájának fő­próbáját, amikor egy újévi malacot hoztak ajándékba a színészeknek. — NAGYSIKERŰ szilvesz­teri bált rendezett a füzes­abonyi KISZ-szervezet. A reggelig tartó bálra majdnem ezer jegy kelt el. . .A.,V'V • • Szinte hihetetlenül tavaszias, ragyogóan napfényes idő köszöntött Egerre újév első napján. Üde kép tárult a főutcán járókelők elé: két fiú kötött görkorcsolyát a lábára, s száguldottak, futottak a sima aszfalton... Számukra különösen boldogsággal jött meg az újesztendő.,. Jelentős beruházások az egri járásban állami költségvetésből 1960-ban az egri járásban újabb jelentős összegeket for­dítanak állami, költségvetésből az utak, hidak,- tanácsházák, iskolák rendbehozatalára. Makiáron például félmillió fo­rintos költséggel építik fel a Rima-hidat. A járás több községében rendbehozzák a tanácsház épületeit, iskolákat is. Eper- csehiben ebben az évben 120 ezer, Szarvaskőn 156 ezer fo­rintot költenek iskolaépítésre. Ugyancsak Egercsehiben 150 ezer forintos állami költség­gel hozzák rendbe a kultúr- otthont is. Jelentős összegeket költ ál­lamunk a vízgazdálkodásra is, így csupán Tamaszentmária községben 400 ezer forintot. Az állami költségvetésből eredő összegeken kívül min­den faluban a községfejlesz­tési hozzájárulásból igen tete­mes összegeket fordítanák még ugyancsak az említett célokra. A községfejlesztési tervek jóváhagyása azonban még csak a közeljövőben vár­ható. Csak így tovább ... A petőfibányai művelődési otthon az utóbbi időkben színes és gazdag műsorral örvendez­tette meg a közönséget. Bemu­tatták többek között az Anna Frank naplója című drámát, amellyel tavaly az országos bá­nyászfesztiválon második he­lyezést ért el a csoport. Az elmúlt évben betanulták és előadták Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című három- felvonásos vígjátékét, a Sport­szerelem című vígjátékot, és karácsonykor mutatták be nagy sikerrel az Érdekházasság-ot a petőfibányai közönségnek. Az Érdekházasság bemutató­ját négyhónapi kemény munka előzte meg. Minden dicséretet megérdemelnek a színjátszókor tagjai, akik úgyszólván minden szabadidejüket feláldozták. hogy alapos felkészültséggel áll­janak a közönség elé. Kará­csonykor zsúfolásig megtöltötte a közönség a színház nézőterét és amint a függöny szétnyílt, máris felcsattant a taps, ami elsősorban a csinosan, ízlésesen berendezett színpadnak szólt. A közönség a felvonások végén percekig tartó tapssal jutal­mazta a szereplőgárdát. Min­den egyes szereplő igen nagy lelkesedéssel, tudása legjavát nyújtotta, de legnagyobb sikere talán mégis a 17 éves Söregi Károlynak volt. aki kereskedő tanuló az egyik népboltban. De nem maradt el mögötte Parádi Jánosné — Éva szerepében sem, aki kitűnő énekszámaival nyerte meg elsősorban a nagy- közönség tetszését. Hálás szere­pe volt Nagy Sándornak, a ré­szeges Todor szerepében, vala­mint Répást Marikának a Mak­rainé szerepben. De minden di­cséret megilleti D. Szabó Júliát, Parádi Jánost, Széli Ferencet, Vendel Gyulát, Vendel Magdát, Túri Jánost, Szeibert Máriát, Bodzási Brúnót is. A zenei kí­séretet, valamint a kultúrház zenekarának kisegyüttesét is. A darab sikeréhez nem kis mér­ték tien járult hozzá Andráskó Tibor zongorista, aki az ének­és táncszámok betanításánál fá­radhatatlanul működött közre, s igen nagy segítségére volt a rendezőknek. A nagysikerű darabot a pető­fibányai színjátszók Szilvesz­terkor megismételték. Kulcsár Mihály Növekszik a gépkocsipark A 32-es AKÖV gépkocsiál­lományát — amely az 1959-es évben már alig volt képes le­bonyolítani az állandóan nö­vekvő forgalmat — az idei évben jelentősen, körülbelül 40 százalékkal bővítik. Ezzel egyidejűleg új tehergépkocsi- javító garázsok építését is megkezdik. Nyereséges év Az új évet szép eredmé­nyekkel köszöntötték a Bél­apátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói. Az éves tervüket jó­val a határidő előtt teljesítet­ték, eleget tettek vállalásaik­nak, csak a mész termelés nem volt zavartalan, mert a kőbá­nya nem tudta mindig a leg­megfelelőbb nyersanyagot szállítani. A cementgyárban fennakadás nélkül mentek a gépek és a több cement terme­|lése jelentős összeget hozott a nyereségrészesedés számlájára. Az évi mérleg még nem ké­szült el, végleges számot nem lehet mondani, még nem tud­ni biztosan, mennyi pénzt osz­tanak nyereségrészesedés cí­mén a Bélapátfalvi Cement­es Mészmű dolgozóinak, de az igazgató tájékoztatása szerint remélhető, hogy a múlt évhez hasonlóan meghaladja a félha­vi bérnek megfelelő összeget. Az Aranyember Füzesabonyban Az egri Gárdonyi Géza Színház bemutatta Füzes­abonyban Jókai: Aranyember című drámáját. A kitűnő da­rab és a színészek még kitű- nőbb játéka meghódította a közönséget. Igaz, hogy a ko­rábbi, más előadások is telt ház előtt játszódtak de ehhez hasonló sikerre már régen nem volt példa. A füzesabonyi közönség még sok ilyen dara­bot vár a színháztól és a szí­nészektől. Kisipari szövetkezeiét szervező bizottság alakult Csányban A Csány községi kisiparosok a közelmúltban — a KISZÖV küldöttjének részvételével — közös megbeszélésen tárgyal­ták meg a kisipari szövetkezet alakításának lehetőségét. A megbeszélésen részvevő 21 kisiparos alapos vita után úgy döntött, hogy a közeljö­vőben kisipari termelőszövet­kezetet alakítanak. Az alakuló közgyűlést meg­szervező bizottságba beválasz­tották Kékesi László motor- szerelőt, Mészely László szabót, Burián László szerelőt, Piri János motorszerelőt és Király József festő kisiparost. Polgár Miklós Van valami az emberek egymás közötti viszonyá­ban, ami az égvilágon sem­mibe sem kerül —, de ha az emberek rendelkeznek és kölcsönösen élnek is vele, sokkal értékesebbek. Ez: az udvariasság. Olyan valami ez, ami nem az emberrel születik, hanem el lehet, el kell sajátítani, amit meg kell tanítani mindenkivel. Apró személyes élmény: A vonat, az utazófülke zsú­folt. Az egyik állomáson középkorú asszony száll fel gyermekével a kocsira. Va­lahogy besodródik a fülké­be is és reménytvésztétten néz körül az ülő utasok kö- ) zött. Vannak, akik elfordít- ) iák a fejüket is ... Egy né- $ ma perc... és a sarokban egy hatéves forma kisfiú áll fel: „Tessék, néni. leülni a helyemre . . .” Piros volt az arca a jótettől, a körülötte ülőké pedig a szégyentől. Hadd simogassuk meg a hajadat, így, te kisfiú ... (— r.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents