Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

2 NEPOJSÄG 1980. január SÍ., vasárnap Az országgyűlés szombaton befejezte ülésszakát (Folytatás az 1. oldalról.) Vényhozó testületé. E határo­saiban kifejezett megnyilatko­zásunkkal a békéért, a bizton- I erősítjük — mondotta, majd Ságért, a tartós béke megte- felolvasta a következő határo- remtéséért harcolók sorait | zati javaslatot: Határozati javaslat, a magyar országgyűlés és a forradalmi munkás-paraszt kormány válasza a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozatára és felhívására. A magyar országgyűlés és a, forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar néppel együtt, szívből köszönti a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsát abból az alkalomból, hogy nagy jelentőségű törvényt al­kotott a Szovjetunió fegyveres erőinek újabb jelentős csök­kentéséről és felhívással for­dult a világ minden népe kor­mányához és országgyűléséhez a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítése érdekében. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ez a határozata való­ban az emberiség életének leg­időszerűbb és leglényegesebb ügyét érinti. Előrehaladásunk a tartós béke útján, az általá­nos és teljes leszerelés, s a há­ború végérvényes kiküszöbölé­se felé, lényegese» befolyásolja a jelenlegi és jövendő nemze­dékek sorsát. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a fegy­veres erők létszámának újabb nagyarányú csökkentéséről szó­ló elhatározása hatalmas erejű példamutatás a nyugati hatal­mak számára. Ez a példamutatás szerves része és újabb nagy eseménye annak a harcnak, amelyet a Szovjetunió, a többi szocialista országgal és a világ valameny- nyi békeszerető népével együtt, a háborús veszély végleges el­hárításáért, a tartós békéért vív. Boldogok vagyunk, hogy kortársai, tanúi és részesei lehetünk ennek a történelmi jelentőségű, sorsdöntő ese­ménysorozatnak, amelynek a legutóbbi időben kiemelkedő állomása az ENSZ-ben beter­jesztett szovjet javaslat íz általános és teljes leszerelésre és most. példaként a többi nagyhatalom számára, a szov­jet. hadsereg létszámának egy­oldalú, újabb, nagyarányú csökkentésére. A Szovjetunió az a hatalmas ország, az a nagyszerű nép, amelynek csodálatos tudomá­nyos eredményei az első, em­beralkotta csillaggal gazdagí­tották a világmindenséget és a Föld lakóinak kézjegyét ide­gen égitestre juttatták el, most ismét az egész emberiség sor­sára kedvezően ható, nagyje­lentőségű cselekedetet hajt végre. A Szovjetunió elhatározása és annak követése, az általá­nos és teljes leszerelés nagy programjának megvalósítása lehetővé tenné, hogy óriási anyagi és szellemi erők szaba­duljanak fel az emberhez mél­tó élet megteremtésére a Föld egész kerekségén. A szovjet ^ példa minden kormányt, min­den népet, elsősorban a nyu­gati hatalmakat, arra hív, hogy nem várva meg a leszerelésre vonatkozó nemzetközi megálla­podások létrejöttét, induljanak el tényleges léptekkel a lesze­relés felé vezető úton. A Szovjetunió elhatározása és felhívása nagy erőt sugároz a Szovjetunió hatalmas politi­kai, gazdasági, tudományos és haditechnikai sikerei őrizték meg eddig a világot a harma­dik világháború kirobbantásá­tól. A Szovjetunió az újabb nagyarányú leszerelésre vonat­kozó határozatot most is úgy hajtja végre, hogy közben ^ a világ népei békéjének megőr­zéséhez és megvédéséhez szük­séges hatalmas erők rendelke­zésre állnak. A Szovjetuniónak erkölcsi és anyagi ereje tudatában szü­letett elhatározása lényegesen hozzájárul a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez, a köl­csönös bizalom légkörének erő­södéséhez. A népek láthatják, hogy a Szovjetunió javaslata az általános és teljes leszere­lésre vonatkozóan reális és a béke őszinte szándékától vezé­relve, egyoldalú, gyakorlati lé­péseket is lehet tenni a javas­lat megvalósításához vezető úton. A dolgozó magyar nép a vi­lágnak ahhoz a részéhez tarto­zik, amelynek vezető ereje a , nagy Szovjetunió, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának határozata és felhívása bizo- zonysága annak, hogy békés fejlődésünk fő biztosítéka a szocialista tábor ereje, amely lehetővé teszi a különböző rendszerek békés egymás mel­lett élését, megnyitja békés verseny kibontakozását és a tartós béke korszakát. A Ma­gyar Népköztársaság számára a Szovjetunió és a többi baráti ország ereje és együttműkö­dése a béke védelmében, lehe­tővé teszi, hogy költségvetésé­nek csak mintegy négy és fél százalékát fordítsa honvéd“!- mi célokra, s az így megtaka­rított összegeket a dolgozó nép gazdasági, szociális és kultu­rális felemelkedését szolgáló célok gyorsabb megvalósításá­ra használhassa fel. Ezután a kormány nevében dr. Sík Endre külügyminiszter emelkedett szólásra: másként ez nem is lehet, mert a forradalmi munkás-paraszt kormányt minden lépésénél a magyar nép életbevágó érde­kei vezérlik: a magyar népnek pedig legfőbb, legéletbevágóbb érdeke országa független­ségének megóvása, a szo­cializmus építése, a béke védelme. Ez a politika vezet bennünket akkor, amikor mindent megte­szünk, hogy egyre szorosabbri fűzzük kapcsolatainkat, széle­sítsük és elmélyítsük együtt­működésünket a kommuniz­must építő Szovjetunióval és valamennyi szocializmust épí­tő országgal, amelyek a béke megszilárdításáért harcolnak. A szocializmus útját csakis a szocialista tábor valamennyi országával karöltve járhatjuk. Ez biztosítja felemelkedésün­ket, ez ad szilárd támaszt ah­hoz, hogy minden beavatkozá­si kísérletet, függetlenségünk és szocializmust építő rend­szerünk ellen irányuló minden cselszövést meghiúsíthassunk — Ez a békepolitika vezet bennünket, amikor mindent megteszünk, hogy biztosítsuk a békés egymás mellett élést a világ valamennyi országává1, függetlenül azok állami és tár­sadalmi rendszerétől, s norma­ls záljük kapcsolatainkat a ka­pitalista országokkal. örömmel üdvözöljük a Szov­jetunió kezdeményezését és felhívását s tőle annaK a lég­körnek az erősödését várjuk, amelyben létrejöhettek magas­szintű találkozók, s amelyben a készülő kormányfői értekez­let — a többi magasszintű ta­lálkozóval együtt — a nemzet­közi feszültség további enyhü­léséhez vezethet. A magyar országgyűlés, a forradalmi munkás—paraszt kormány a magyar néppel együtt bizalommal és forró lel­kesedéssel csatlakozik a Szov­jetunió felhívásához. Kedvező visszhangot vár a világ minden tájáról. Üdvözli a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, kormá­nyát, népeit. További sok si­kert kíván a népek felemelke­déséért, függetlenségéért és békéjéért vívott harcukhoz. A külügyminiszter ezután ar­ról a következetes békepoliti­káról beszélt, mely a Magyar Népköztársaság más államok­hoz fűződő viszonyát meghatá­rozta. Ez a következetes béke­politika vezetett és vezet ben­nünket, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a nemzetközi politikai élet más fórumain együttműködünk mindazokkal az országokkal, amelyek a béke megszilárdítá­sáért. az agresszív hideghábo­rús imperialista politika meg­hiúsításáért, a gyarmati rend­szer maradványainak felszámo­lásáért. a népek önrendelkezési jogának megvalósításáért küz­— A foradalmi munkás-pa­raszt kormány örömmel, lelke­sedéssel és teljes egyetértéssel üdvözli a szovjet állam követ­kezetes békepolitikájának leg­frissebb bizonyítékát, a szovjet hadsereg létszámának újabb, nagyarányú csökkentését Egyetértésünk és lelkesedé­sünk azon alapul, hogy tudjuK és érezzük: ez a politika lépés­ről'lépésre előbbre visz ben­nünket a különböző társadal­mi rendszerekben élő államon békés egymás mellett élésének végleges kialakulása, a tartós béke biztosítása, tehát az em­beriség szebb és boldogabb jö­vője felé vezető úton. Egyetértünk ezzel a politiká­val és teljes erőnkből támo­gatjuk, mert kormányunkat ugyanazok a célok és elves vezérlik, mint a Szovjetuniót és a magunk eszközeivel és ereiével mi is e politika sike­réért küzdünk, denek. Együttes erőfeszítéseink­nek meg is van az eredménye. Szólott arról a hatásról, me­lyet Hruscsov elvtárs ENSZ- ben elhangzott beszéde és ja­vaslata kiváltott. Rámutatott: Hruscsov javaslata új sza­kaszt nyitott a világbéke végleges biztosításáért folytatott harcban, új re­ményeket keltett az egész békeszerető emberiség szá­mára. Voltak, és még mindig akadnak politikusok, akik tagadják a szovjet javaslatok realitását. Itt-ott hivatkoznak a régi ró­maiak közmondására: „Si vis pacem, para bellum: — békét akarsz, készülj a háborúra!” Ez a közmondás a valóság helyes összefüggéseit tükrözte a ki­zsákmányoló osztályok uralmá­nak valamennyi típusú társa­dalmában. De az a világ, amelynek egyetlen, mindent átfogó társadalmi rendszere á kizsákmányolás rendszere volt, örökre és visszavonhatatlanul a múlté. A szocializmus győzel­me egy országban, de még- inkább a szocializmus világ- rendszerré válása, új korszakot nyitott meg az emberiség tör­ténelmében: lehetővé vált, hogy a háborúkat, mint a nemzétkö- zi vitás kérdések megoldásának eszközét, egyszer s mindénkor- ra kiküszöböljük a nemzetközi életből. Ezt az új helyzetet, ezt az úi valóságot tárta fel a szovjet leszerelési javaslat, ezért beszélhetünk teljes joggal arról, hogy e javaslat minden kétséget kizáróan, megalapo­zott és reális. — A Szovjetunió kormányá­nak legutóbbi intézkedése kézzelfogható és cáfolha­tatlan bizonyítéka a Szov­jetunió őszinte békeakara­tának és annak az eltö­kéltségének, hogy az eny­hülés folyamatát tovább­fejlessze. A Szovjetunió szeptemberben tette meg javaslatát az általá­nos és teljes leszerelésre. Ja­nuárban már egyoldalúan, anélkül, hogy megvárná, míg javaslatát elfogadják, vagy akár csak érdemben tárgyal­ják, máris egyharmadával csökkenti hadseregének lét­számát. Meg sem várva az enyhülés szakaszának teljes kibontakozását, a Szovjetunió de facto megteszi az első lé­pést a teljes leszerelés felé — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg lét­számának csökkentése, a bé­keakaratnak, a nemzetközi fej­lődés kedvező irányába vetett bizalomnak cáfolhatatlan bizo­nyítéka. S ezt jól tudják az emberek százmilliói szerte a világon. Ezért megbecsüléssel és tisztelettel, egyre széleseb­ben kibontakozó rokonszenv- vel kísérik figyelemmel a Szovjetunió erőfeszítéseit. 4 forradalmi munkás-paraszt kormány kü.politikája, a béke külpolitikája, Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság fegy­veres erőinek létszáma évek óta csupán annyi, amennyi határaink védelméhez múlha­tatlanul szükséges. Honvédelmi kiadásaink a most beterjesztett költség- vetésnek mindössze 4,G százalékát teszi ki. Ezt számunkra egyedül az te­szi lehetővé, hogy a Szovjet­unió vezette szocialista tábor tagjaként élvezzük a szocia­lista rendszer erejének óriási ütemű fejlődésének az élet minden területén ható áldá­sait. Büszkék és boldogok va­gyunk, hogy ehhez a győzel­mes táborhoz tartozhatunk. Bízunk abban, hogy a többi ország követni fogja a Szov­jetunió példáját és boldogok leszünk, amikor eljön a nap, hogy hadseregünket a többiek­kel együtt megszüntethetjük és országunk valamennyi fia a békés építőmunkának szen­telheti erejét, képességeit. Kor­mányunk nevében kijelentem: teljes szívvel csatlakozunk a szovjet lépéshez, üdvözöljük és támogatjuk azt. (Nagy taps.) A Szcrvjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívására vonat­kozó határozati javaslat vitá­jában elsőnek Szakosíts Árpád országgyűlési képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta: soha még nem nőtt meg így a népek remény­sége egy jobb, békés és derűs korszak eljövetelében, mint napjainkban, s ez a remény­ség még magasabbra szökkent a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának legutóbbi határozata nyomán. A világpolitikának ez a nagy eseménye arról győzhet meg mindenkit, hogy a sxovjelisisió szaval és cselekedettel között nincs és nem Is leltet szakadék. — Az imperia1isták — foly­tatta — azzal érvelnek, azzal törekszenek megtévnszteni a tömegeket, hogy a fegyverek erejére, milliós hadseregek-e, atom- és hidro"én bombákra, általában az erőpol'tikára a béke biztosítása érdekében van szükség. Valaha talán célt érhettek ilyen, a józan észt megcsúfoló szólamokkal, állításokkal, de ma már senkit meg bem té­veszthetnek a „fegyveres bé­ke” szükségességének és a „Keletről fenyegető veszede­lem” hangoztatásával. Minden értelmes ember tisztában van azzal, hogy a fegyverkezéssel, hidrogénbombákkal, hideghá­borús hadjárattal nem a béké% hsínem a háborút szolgálják. — A népek öntudatra éb­redtek, recsegnek, ropognak a gyarmati birodalmak. Tekinge­tünk ezekben a napokban Al­géria felé fordul, ahol drámai eseményeket indítottak el a militarista fasiszta lázadók. A Francia Kommunista Párt nyi­latkozata ezzel kapcsolatban világosan kifejti: bebizonyoso­dott, hogy az algériai háború a leggonoszabb veszélyekkel fenyegeti Franciaországot és népéneK szabadságát. Vala­mennyi francia azt kérdez:: mikor vetnek már véget a há­borúnak? Az algériai lázadás a legreakciósabb és a legva­dabb gyarmatosítóknak azt az akaratát tükrözi, hogy semmit sem engedjenek középkori ki­váltságaikból. Bizonyosak va­gyunk, hogy a bátor és hősies algériai nép végül is kivívja a szabadságát és ebben segít a Francia Kommunista Párt egy­re szélesebben kibontakozó ak- cióegysóg-mozgalma és az arab népek, de minden nép szolida­ritása és támogatása. A felszólaló többek között beszélt még a csúcstalálkozó jelentőségéről, az égető nem­zetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának fon­tosságáról, Walter Ulbricht- nak, a Német Szocialista Egy­ségpárt titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság első miniszterelnökhelyettesének újabb békekezdeményezéséről. — Mi akkor szolgáljuk leg­jobban a béke ügyét, s egy­úttal hazánk felvirágozta­tásának ügyét is, ha a pártkongresszus szellemé­ben cselekszünk, ha annak határozatait szenvedélyes buzgósággal teljesítjük, ha meggyorsítjuk hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. A beterjesztett határozati ja­vaslatot a párt, a külügyi bi­zottság és a maga nevében el­fogadta. Dr. Beresztóczy Miklós kép­viselő, protonotárius kanonok volt a következő felszólaló. Arról szólt, milyen helyeslés­sel, egyetértéssel fogadja min­den becsületes magyar ember a szovjet leszerelési javaslatot. Ezer esztendő természetes népszaporodását bőven meg­csapolta nálunk az összegezve évszázadokat kitevő háborúk sora. Nemzeti kincseinket és értékeinket rommá tette, vagy külföldre szórta a harcok pusz­títása, gyarmati helyzetünk és néha főuraink tékozlása. S amikor fiaiban, értékeiben megfogyott nemzetünk új éle­tet kezdett a romokon, és az új élet már virágjába is kelt, le­het-e békét és hazáját szerető ember, aki viharcsináló kedv­vel örülne a fegyverkezési haj­szának? — Esztergom és környéke az én kerületem. Szeretem és fél­tem a gyönyörű bazilikát, de szeretem és féltem az ottani szerszámgépgyár munkásait is, alkotásaikat, amelyeket csodá­lok, s amelyek Brüsszelben vi­lágsikert értek el. A maróti pa­rasztokat, szeretem és féltem a csevieket, akik alig várják a tavaszrafordulást, hogy meg­kezdődjenek a közlekedésügyi miniszter által akkorra ígért útjavítások (Derültség.), mert ez védelmet ad a por és sár el­len villasornak is nevezhető házaiknak, könnyíti az autó­buszközlekedést. Sorolhatnám szűkebb hazám mindén új, féltve őrzött alkotását és alko­tóikat, és végeláthatatlan fel­sorolásba kezdhetnék a nyer­gesújfalui Viscosától Kazinc­barcikáig, a Pécs melletti új bányáktól, a szabolcsi almás­erdőtől, a Balatontól a debre­ceni Nagyerdőig ... Szeretem és féltem valamennyit, s ezért szinte pajzsként ajánlom éle­tem minden percét védelmük­re a háború ellen. — Amit szűk hazánk szere- tetéről elmondtam, megismé­telhetem világviszonylatban: nem akarok háborút és köszön­tőm a leszerelési javaslatot, mert szeretem és féltem a ró­mai szent Péter bazilikát éppen úgy, mint a leningrádi Ermi- tázst; délafrikai elnyomott bennszülötteket éppúgy, mint a kínai kohók felszabadult öntőit. — Mint katolikus és pap is elismeréssel és helyesléssel szólhatok a leszerelési javaslat­ról, amelyben a humanitásról szól a vizsgakérdés a többi nagyhatalomhoz. Nehezen ne­vezheti magát embernek, tisz­teletbeli emberi közösségnek magát az, aki és amely erre a kérdésre nemmel tudna vála­szolni. — A magyarországi római ka­tolikus püspöki kar szilveszteri szózatában a dokumentumot az általános leszerelésre tett nagy­szerű javaslatnak nevezi. A magyar katolikus papság nevé­ben a katolikus békeszervek nyilatkozatot fogadtak élj amelyben kijelentik: Állást foglalunk az általános' és teljes leszerelési javaslat mellett Kívánjuk, hogy valóra váljék és hogy a szavakat kövessék a tettek, mire a Szovjetunió kor­mánya a minap is követendő példát adott. Magyar paptár­saim nevében kijelentem, hogy nem tartjuk a katolikus pap lelkiismeretével összeegyeztet- hetőnek a megegyezések és a békés megoldások ellen izgató szavakat, amelyek a hideghábo­rús propaganda egyházi vetü- leteként elhangzanak akár egy római bazilikában, akár egy müncheni katolikus értekezle­ten, akár a messzeség könnyű védelmében patetikus rágal­mazásoktól sem riadozó disszi- dens papok olcsó önfelajánlá­saiban, akár egy-egy hazai el­aggott. vagy fiatal titánunk makacs, vagy meggondolatlan magatartásában. Mi a reakciót elszigeteliük magunktól és ar­ról akarunk tanúságot tenni: ha van is akár határainkon túl, akár idehaza olyan pap, aki az erkölcsiséggel, az evangéliufti- mal összeegyeztethetőnek tart­ja a békétlenség szolgálatát, az nem ismeri az evangéliumot, az erkölcsöt és a papi hivatás igazi elveit. — Mint magyar, mint em­ber, mint katolikus pap, egy­aránt csak elismeréssel szólha­tok a szovjet leszerelési javas­latról. Ennek a bermső meggyő­ződésemnek nyíltan és lelkiis­meretem szavát követve, tanú­ságát adón és az előterjesztett határozati javaslatot elfoga­dom — fejezte be felszólalását nagy taps közben dr, Beresz­tóczy Miklós. Dr. Ortutay Gyula Budapesti képviselő a határozathoz szól­va emlékeztetett a második vi­lágháború mérhetetlen szen­vedéseire, s rámutatott arra: helyi és világpolitikai okok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy ne feledjünk, utalt azokra a fasiszta jelensé­gekre, amelyek egyre foko­zódó ■ erővel nyilvánulnak meg Nyugat-Németországban és az ottani fasiszta szerveze­tek révén — amelyekben nem kis szerepet játszanak a disszi- dens magyar fasiszták, a nyi­lasok is — a Nyugat más or­szágaiban is. Bármennyire igyekszik is tagadni Adenauer, bár­mennyire igyekszik Strauss hadügyminiszter a maga provokációs szervezetével elfordítani á gyanút Bonn- ról, mégis mindenki előtt világos, hol van a provoká­ció székhelye, központja. Hallhattuk — sezt nem tekint­hetjük egyébnek,mint újabb hi­degháborús és fasiszta provoká­ciónak—az angol rádió adásában péntek este és szombat reggel is azt a hírt, hogy hazánkban százötven fiatalkorút végeztek volna ki a napokban. A BBC itt bécsi tudósítójára hivatko­zik, s az nem más, mint Fábi­án Béla, aki előttünk ismeret­len dollárösszegekért mindig hajlandó nyilatkozatokat, ada­tokat és neveket szolgáltatni újabb és újabb hidegháborús provokációkhoz. Mi. a magunk részéröl nem tulajdonítunk Fábián Bélának semminemű fontosságot. Hiva­talos helyről elhangzott már ebben a kérdésben több nyilat­kozat. Tudhatja az egész vi- lá-f hogy hazánkban fiatalko­rúak nem ülnek börtönben, po­litikai cselekményekért, fiatal­korúak kivégzésével Magyaror­szágon nem foglalkoznak. Azt hiszem. az egész parlament ne­vében kijelenthetem, hogy megvetéssel utasítjuk vissza ezeket a vádakat. (Helyeslés.) Ezután arról szólt, hogy a legrégibb korszakok népeinek gondolatában is fellelhető a béke eszméje. Az emberiség jobbik fele vágyakozott a bé­ke után. amelyről sok szép szólam hangzott el az idő­számításunk előtti hétszázadik évtől, sőt még régebben és az­óta is, csak éppen a béke nem valósult meg. Világpolitikai lehetőséggé azóta lett. amióta a szocializmus rendszere elő­ször a Szovjetunióban, majd utána a szocialista államokban megvalósult, amióta ezt a bé­kevágyat az erő és a fölény koncentrációja kíséri, arm ól a olyan erő áll a Szovjetunióban és a szocializmus országaiban a béke gondo’ata mellett, amelynek van módja, energiá­ja. és bölcsessége ahhoz, hogy ezt a békét az ellenkező kapi­talista, imperialista erőkkel szemben is megva'ósítsa. Ez a le nagyobb 4 éten ' »égé ennek a békeajánlatnak. a mai bóke- (Folytatása a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents