Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
4 ngpojsäg 1960. január St., szombat Emlékezés Iszaak Dunai evszkij re Névnap: MARTINA A Nap kél: 7,15 órákor, nyugszik: 16,40 órakor. 1015-ben halt meg GOLDMARK KAROLY magyar zeneszerző. Keleties jellegű Sakuntala nyitányával már világhírre tett szert, stílusa azonban teljes pompájában a Sába királynője című operájában bontakozott ki. Zenekari művei közül a Falusi lakodalom szvitjét és a Tavasszal című nyitányát ma is gyakran játsszák. Goldmark 1030-ban született. 1795-ben halt meg JEAN JACQUES BARTHÉLEMY francia író. Legérdekesebb műve (Anacharsis utazása) a múlt század kedvelt iíjúsági regénye volt, amelyben a modern útleírás eszközeivel a IV. századbeli Athént és a görög szigetek életét túrja fel. Barthé- lemy 1716-ban született. 1900-ban született ISZAAK DUNAJEVSZKIJ szovjet zeneszerző. Ismertek a szovjet életet ábrázoló tömegdalai (pl. Az ifjúság dala). Több filmmuzsikát írt, legismertebb a Szabad szél című operettje. A kétszeres Sztálin-díjas művész 1955-ben halt meg. Kampány záró ünnepség a 70 éves Seäypi Cukorgyárban Inunk a szövetkezet székháza Tíz esztendővel ezelőtt a szövetkezetek szegényes felszereléssel indultak a nagy útra, s ez jellemző volt az irodákra is. Kis sötét szobácskákban, kölcsönkért, rozoga asztalok mellett születtek meg a tervek, amelyek végrehajtásából nőttek naggyá a szövetkezetek. Ez jutott eszembe a napokban, amikor betértem a tiszanánai Petőfi Tsz székházába. A középső szobában két fiatal kislány. — a szövetkezetek adminisztrátorai. a balra nyíló ajtón tábla: *Tsz-elnökA másik szobán: *Agronómia”, a harmadik nyíl: „Brigádelszámolók”. Mint ahogy egy igazi nagyüzemben dukál. Milyen messze is jutottunk a kis kezdő szövetkezetek gondjaitól. Ez a székház is ezt jelképezte. —d.— — A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban megbeszélést tartottak a ..szocialista munkabrigád” címért dolgozó brigádok vezetői. A megbeszélésen az 1960. évi tervet és a kitünteiö cím elnyerésének feltételeit tárgyalták meg. — SlKFÖKŰTON a hét elején újabb tanfolyam kezdődött a termelőszövetkezet tagjai számára. A tanfolyam hallgatói a korszerű talajerőgazdálkodásról hallgatnak előadásokat. A tanfolyam egyhetes időtartamú, s mintegy 40 részvevője van. — EBBEN AZ ÉVBEN 14 közkút építését vállalták az egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat munkásai. A munkát az építkezéshez szükséges anyagok megérkezése után azonnal megkezdik. — EBBEN AZ ÉVBEN csaknem 400 állami lakást adnak el a magánosoknak megyénkben. Az eladást előkészítő műszaki és egyéb munkálatokat már megkezdték. — A TIT Heves megyei Szervezete elnökségének vasárnap délelőtt a TIT klubban ülése lesz. Napirendi pont „Az MSZMP kongresszusa által megjelölt feladatok, ezen belül főleg a hazaszeretetre való nevelés, s a nacionalizmus elleni harc kérdése, és a természettudományos ismeretterjesztés helyzete, különös tekintettel a világnézeti nevelésre” lesz. M A, A SZÜLETÉSNAPI tortán 60 gyertya fátyolos fénye jelezné Dunajevszkij éveinek számát, a művész azonban öt esztendeje csak könnyed muzsikájában, film- és operett- zenéjében van velünk. Lapozzuk vissza emlékezésképpen a nagy szovjet zeneszerző élet- történetét, elevenítsük fel alkotásainak legjavát... Az édesapa, Iszaak Oszipo- vics muzikális ember volt. Mindkét fiának korán zeneszerszámot ad kezébe. Az idősebbet zongorához ülteti, Iszaak Dunajevszkij pedig hegedűi kap. Talán azért, hogy apját meg ne bántsa, talán mert van benne némi szimpátia a hegedű iránt is, szorgalmasan hegedül, azonban mindig barátságosabban néz bátyja hangszerére, a zongorára. A szerető édesapának színre egyetlen gondja, hogy fiaiból rendes, sőt, kiváló embert neveljen. Ezt el is érte. Dunajevszkij nagyszerű zenei hajlamot árul el már fiatalon, éppen ezért minden nehézség nélkül belkerül a harkovi konzervatóriumba, hol neves mesterek tanítják. Csupán 19 esztendős, mikor búcsút mond a konzervatóriumnak, befejezve zenei tanulmányait. Munkásságát a harkovi színházban kezdi meg, amelynek előbb zenekarában dolgozik, majd a színpadi betétszámok kompanálója. végül a karmesteri dobogón láthatja a közönség. Moszkva, Leningrad életének főbb állomásai. Több színházban mint karmester működött. A színházi munka kedvező számára és nagy jelentőségű életművében. Elsajátítja a színházakban azt a technikát, amelynek később igen nagy hasznát veszi. Az 1920-as években írja meg első operettjeit. A szovjet operett egyik megterem tő jeként is szokták nevét emlegetni. Sokat foglalkozik az operett megújításának szükségességével. Leningrádban egy dzsesszze- nekart irányít. Ezen a téren is újít. Népzenei elemekkel és lírai dallamokkal frissíti fel a dzsesszt. 1932-TÖL A FILMHEZ szegődik és ott marad egy-egykis kitérővel haláláig. 1934-ben a Vidám fickók című film zenéjével mutatkozik be a filmszínházak közönségének. Kosz- tya da1-' amely a Komszomol indulój idézi fel, ma is kedvelt énekszám. Első filmjétől kezdve erős szálak fűzik Gri- gorij Alexandrov rendezőhöz, kivel általában együtt alkotta filmjeit. A következő állomás A három legény című film, amelynek zenéje ugyancsak meghódította a közönséget. Talán életének legszebb dalát A cirkusz című filmbe írta meg Dunajevszkij. A Dal a hazáról című gyönyörű zeneköltemény halhatatlanná tette nevét. Ma is gyakran felcsendül a világ sok-sok rádiójában a dal, de még gyakrabban hallhatjuK mint a szovjet központi rádióadás szünetjele: „Drága föld, szülőhazámnak földje". Nagyon sok és egyre több barátja volt.de nem feledkeztek meg róla sem a gáncsoskodók, kik művészetét lebecsülték, sőt akadtak olyanok is, akik a Drága földet selejtes alkotásnak nevezték. A Széles út, majd a Volga-Volga című filmek dalai is dicsérik a mestert és egyben új oldalról ismertetik meg a közönséggel. Szinte tömegdalszerűek ezek a széles áradású dalbetéteit. 1938-tól 1948-ig a vasutasok moszkvai központi kultúrháza ének- és táncegyüttesének művészeti vezetője, de közben a filmhez is dolgozik. Alig van olyan esztendő, amikor ne jelenne meg neve a filmvásznon egy-egy új film előtt. A filmek sorából kiemelkedik a Grand kapitány gyermekei című film Kapitány, kapitány című dala. A Világos út című film zenéje közvetlen a háború kirobbanása előtt született. Líraisá- gával, könnyű melódiáival hamar slágerré vált sok dala. A háború véres éveiben is alkot. Ekkor írja nálunk is ismert és közkedvelt dalát, amelyben a szeretett fővárosit, Moszkvát dicsőíti. ÉLETÉNEK UTOLSÓ évtizedét az operettek világában tölti el. Ezekben az években komponálta a Szabad szél és A bohóc fia című operettjeit, majd egy-két régebbi operettjét frissítette fel új átdolgozással. Operettjei sorából különösen a Szabad Szél emelMUNKÄSOTTHON MOZI műsora: Január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Éjjeli őrjárat Január 31-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Trapéz (amerikai) EGRI VÖRÖS CSILLAG A megfelelő ember (szélesv.) EGRI BRODY A tenger törvénye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó visszatérés GYÖNGYÖSI PUSKIN A Blum-ügy HATVANI KOSSUTH Hetedik kereszt kedik ki, mely pompás humorával, áradó lírájával, fülbemászó melódiáival hamar bejárta a világot. A nagy színházak mellett gyakran vállalkoztak bemutatására műkedvelő csoportok is. Akadnak talán még olyanok, akik emlékeznek az egri dobós diákok Szabad szél bemutatójára. Ez az operett jelzi talán munkásságának csúcsát. A zenés filmvígjátékai közül kiemelkedő alkotás a Vidám vásár, amelynek zenéje a legfilmszerűbb, legkifejezőbb. Az Aratók dalára emlékezzünk csak. amely felidézi elénk a hullámzó búzatengert. a kubá- ni tájat. Közben egymás után érik a munkásságát elismerő köszöntések, kitüntetések. Sosztako- vics nagy elismeréssel nyilatkozik, de az elismerés mellett kitüntetik az OSZSZSZK népművésze címmel, kétszer kapott Sztálin-díjat (1941-ben és 1951-ben), a Szovjetunió számos érdemrendjével és érdeméremével tüntették ki. Az első választáskor tagja lett az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának is. 1955 nyarán a Fehér akácok című operettjén dolgozik, amelynek színrekerülését azonban már nem érhette meg. 1955. JŰLIUS 26-AN a TASZSZ közli a világgal, hogy július 25-én válatlanul elhunyt Iszaak Dunajevszkij. a kiváló szovjet zeneszerző. Napjaink egyik legismertebb zeneszerzője, az egyszerű dallamok költője, az őszinte emberi érzések tolmácsolója — nem komponál többé. Korán ment el közülünk, hisz még sok-sok szép dallal megajándékozhatta volna a világot, de életműve így is lezárt egész, amelyet szeretnek és ápolnak mindenütt, ahol szeretik a muzsikát, szeretik a szépet. Nagy Andor PÉTERVASARA Rendszáma H—B. HEVES Szombattól hétfőig FÜZESABONY Rendkívüli történet (I. rész) Egerben este 7 órakor: Nóra (Madách-bérlet) Szombaton este bensőséges ünnepélyre gyűlnek össze a Selypi Cukorgyár munkásai, a gyár finomítóhelyiségéber., hogy megemlékezzenek a gyár 70 éves munkájáról, történelméről. A felszabadulás után szinte évenként korszerűsödött a gyár, munkatermeket építettek, gépeket vásároltak. A korszerűsítés azt a célt szolgálta, hogy több cukrot adjanak a népgazdaságnak. Január 30-án kettős ünnepélyt tartanak a Selypi Cukorgyárban. Ezen a napon fejezik be a cukorgyártási kampányt, A bennfentes . • • A bennfentes, különösen, ha színházi bennfentesről van szó: mindent tud. Tudja, hogy a hősnőnek azért sikerülnek jól a fáradt léptek, mert tyúkszeme van. Tudja, hogy a bon- viván ma azért indiszponált, mert tegnap éjjel néhány kör rum-bát lejtett és Kucskó Amália nem szereti a nylon holmit, mert olyan finom bőre van, hogy azt csak Vendrei Alfonz tudja, milyen finom, aki állandó partnere a vígjátékokban. A bennfentessel tíz percig beszélni kész felüdülés, mert az ember megnyugszik: nem lehetnek különösebb problémák a világpolitikában, nem lehetnek érdekes dolgok, izgalmas és pletykás események hazai életünkben. Hisz egy bennfentes végeredményben arról is tudna, s nemcsak arról, hogy a primadonna fúrja azt a szőke kis statisztát, mert féltékeny rá, mert annak jobb hangja van, s valamikor a primadonna is statiszta volt és így csak tudja, hogy van miért félnie. A bennfentes különben állandóan megdicsőült arccal, és suttogva beszél, finom gesztusokkal, köny- nyed, intim kacajokkal kísérve előadását, amely he- lyenkint vetekszik egy jól sikerült premierrel, de mindenképpen egyenértékű bármilyen bemutatóval. Érthető, ha ezek után, a legteljesebb alázattal és őszinte kíváncsisággal kérdeztem meg a nagy bennfentest a minapi bemutató után: — Bocsásson meg, ha zavarom... Mondja kérem, mi a véleménye a darabról?... Már úgy értem, maga szerint, mit akart itt az író elérni, mert bevallom, én egy kicsit zavarba vagyok ... — Hogy az író? — húzta fel szemöldökét a bennfentes. — Mit érdekel engem az író. Hagyjon békén ezekkel a hülyeségekkel, ellenben — kezdett el suttogni és közelhajolva elmesélte, hogy a fővilágosító unokanővérének három udvarlója is van. Pedig már hatvan • éves! Hiába, ez a színház! (egri) Mozik műsora: VIII. — Értsél meg, Miklós ... suttogta s láttam. hogy szeméből Kibuggyannak a könnycseppek. •— Nekem sókkal nehezebb. Élnem kell, különben ebben a világban elpusztul az ember. Mindenki ott keresi boldogságát, ahol tudja. Nekem van pénzem, annyi, amennyit akarok. Sok idő eltelt, míg ezt elértem. Az én életem mindig veszélyben volt az utóbbi éveKben. Te nem tudod, mit jelent egy idegen országban a „nagy ügyet" szolgálni ... Soha nem tudtam mikor törnek rám, mikor kell bevennem a mérget, vagy mikor kell lőnöm, esetleg mikor lőnek belém... Te nem tudod még, mit jelent kilométereket hasoncsúszva megtenni sárban, piszokban, hóban, fagyban azért, hogy valamelyik keleti állam határán átcsúszva, megérkezzél végre haza, a lakásodba, hogy aztán a megérdemelt jutalmadat nyugodtan feléljed hónapok alatt... A lányt most már rázta a zokogás, ölembe roskadt, átkaroltam, vártam, hogy megnyugodjék. Később odavittem a franciaágyhoz. lefektettem, odavittem a konyakos üveget is, ittunk, aztán leültem Gréti mellé. Már nem sírt, csak a kezemet szorította, miközben mesélt. Gréti nem is osztrák származású. Olasz lány, apja ügyvéd volt Bolognában, amikor a németek az egész családot Németországba cipelték. Valami politikai ügy miatt, de Gréti nem tudja máig sem, hogy apja tulajdonképpen mibe keveredett bele. Gréti akkor készült az egyetemre, azon a nyáron, — amikor elvitték őket a németek. Apja, anyja elpusztult Dachauban, Gréti megmenekült. A háború befejezése után Münchenben, az egyik repülőtéren felszolgáló lány lett az amerikai tiszitiklubban. Másfél év múlva Párizsba utazott, távoli rokonai felkutatására. Anyja családjának néhány leszármazottja él Párizsban, Az egyik nagybácsi már akkor a Deuxieme Bureau beosztott tisztje volt. Gréti így került a titkos szolgálat kötelékébe. Egy éve él Bécs- ben, itt irányít egy több főből álló csoportot, amelynek tagjai a keleti államok területén végzik hírszerző szolgálatukat. Gréti az ösz- szekötő, azelőtt ő is átjárt Csehszlovákiába és Magyarországra. — S velem mi volt a szándékod? — kérdeztem a lánytól. — Semmi. Akkor még semmi, amikor azon az estén a Shüttelen megszólítottalak. Játszattam .;. jó kedvem volt. Előtte nap hajnalban érkeztem haza a határról, örültem, hogy utam sikeres volt. Akkor este az Arizonában vacsoráztam és így akadtam rád. Különösebb célom nem volt. Érted te ezt? Nem tudtam mire gondoljak, azért bólintottam. — Utcalányosdit játszottam. Kiváncsi vol tam, mit szólnak ilyenkor a férfiak, ha ráju1 csimpaszkodik egy nő az utcán. Sokszor láttam ilyesmit és akkor én is mepróbáltam. D- te nem mondtál semmi olyant, amin később nevethettem volna. Nagyon szerencsétlenül néztél ki, sajnáltalak. Különben nem hoztalak volna fel a lakásomba. — Megbántad? Gréti a fejét rázta: — Nem. Most már nem. Csak akkor, amikor a pénzt a Kezembe nyomtad. Akkor meg tudtalak volna ölni. Nagyon megalázó volt, azt hitted, hogy prostituált vagyok. Igaz? — Igen. Mert úgy viselkedtél ... <— feleltem; — Nem vagyok az. — Azt hiszed, hogy az tisztességtelenebb játék? Felült az ágyon; — Miért? — csattant fel a hangja. — Hét nem az? Én nem bocsátom magam áruba, amíg az eszemet használni tudom. — Elmehéttel volna valamelyik hivatalba dolgozná, vagy éppenséggel haza, Olaszországba. Gréti nevetséges fintort vágott: — Hivatalba? Ugyan...! Nem mondom, hogy gyermekkori álmom volt ez, amit most csinálok. Belekeveredtem és megszerettem. Ehhez is kell annyi tehetség, mint mondjuk a színpadhoz. A fiatal lányok kétharmadának a film és a színpad az álma. Ha már csinosaK, jó alakjuk van, bújják a filmgyárak apróhir detéseit. Balgák ... azt hiszik az minden. — És ebben a „szakmában”? — faggattam. — Ml a közönség kizárásával dolgozunk. Hidd el nekem, hogy sok ünnepelt filmcsillag meghalna ijedtében, ha egy viharos éjszakán tüzet nyitnának rá a határőrök ? j, Nem sokat teketóriáznak az emberrel. — Vad vagy Gréti — mondtam a lánynak: — Gondolod? Pedig nem. De élnem kell. Szintén megmondok valamit neked. Ezt a kis medvét... tudod ... ezt a játékot, amit neked ajándékoztam, nem Frankfurtból hoztam .„ — Hanem? — Tölts egy kis konyakot .Töltöttem. — Még...! Egészen tele... Másféldecis volt a pohár, teletöltöttem; Gréti egyetlen hajtásra kiitta. Utána végig- nyújózkodott az ágyon. — Kapcsold be a rádiót. Miklós. Valamelyik olasz adón melodikus táncszámokat fogtam. A szobában hangulatos fényt árasztott a kis színes ernyőjű asztali lámpa. Gréti csodálatosan szépnek tűnt most. Szeme csillogott, blúzát végig kigombolta és hosszú, fekete hajával játékosan takarta el keblének domborulatát... Életem legszebb éjszakája volt. Reggel Gréti taxiért telefonált. — A kocsi csak a háztömb sarkáig jön el. Nem akarom, hogy itt szállj be a ház előtt... Négy hét múlva találkozunk... Kituszkolt az ajtóig, megöleltem. Eszembe jutott valami: — Nem fejezted be, amit tegnap este elkezdték — Micsodát? — A medvét... — Igen ... igen — megdörzsölte homlokát, sápadt volt most kissé. — Nos, nem is voltam Frankfurtban. A magyar határon voltam. Elmentem a futárom elé, át is léptem a határt, vagy nyolcszáz méterre, a megbeszélt helyre. Visszafelé jövet egy határőr tüzet nyitott ránk ... Nálam géppisztoly volt, visszalőttem. — Meghalt? — Persze — felelte egykedvűen. — A jái- őrtáskában találtam ezt a játékszert. Gondoltam elhozom neked.;: Furcsa érzéssel néztem meg a játékmedvét, amikor leértem a béház kapujához. Egyszerű kis játékszer .. . Ügy tűnt, mintha annak a határőrnek ezért a nyavalyás játékmackóért kellett volna meghalnia, hogy aztán Gréti nekem elhozza. Hülyeség... (Folytatjuk^
