Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
1980. január 89., péntek NÉPÚJSÁG 5 r Uj mozgalom bölcsőjénél Ahol a datálok második szakmát tanulnak Rövid közlemény a rádióban, néhány sor az országos lapokban, máris országhódító útjára indult egy mozgalom. Sikerének titka: megfelel a kor követelményeinek, egyaránt hasznos az egyén és társadalom számára. A Borsodnádasdi Lemezgyár karbantartó műhelyében, ahol megszületett a gondolat, nem csak elképzelésekben van meg, de valósággá vált a fiatal szakmunkások mozgalma, miszerint a meglevő szakmájuk mellé legalább még egyet megtanulnak két év alatt. Aki itt jár a hét elején, és ismeri a műhelyeit rendjét, furcsának találja, hogy kettesével dolgoznak a fiatal és idősebb szakmunkások, Az egyik végzi a valóban nagy szakmai képzettséget igénylő javítást, a másik pedig, minden mozdulatát figyelve, mesterének „keze alá dolgozik“’ és az apróbb munkáknál segédkezik. Amint Vitális Lajos művezető elmondotta, a fiatalok elhatározása után nyomban megindult a második szakma elsajátítása, mégpedig gyakorlati módón. — A fiatalok önként vállalták. hogy hétfőn, vagy más napon még egy műszakra bejönnek, ahol a választott szakma mesterével dolgoznak. Így heti nyolc órán át tanulhatják a másik szakmát. — Két éven keresztül — égé. gzíti ki a mozgalom egyik részvevője. — De nemcsak heti nyolc órán át gyakorolunk — szól közbe Kormos Imre fiatal kovács. Én is, meg a többiek is, ha nincs munka, kézbevesszük a második szakma szerszámait és dolgozunk... Vagyis tanulunk dolgozni — igazítja helyre sajátmagát. Ez a fiatal balatoni szakmunkás, aki nemrégen „szabadult” a kovács szakmában, most a lakatosságot tanulja, de a többi balatoni fiatal — akik elindítói voltak e mozgalomnak — lelkiismeretesen járnak a gyakorlati és a két óra elméleti oktatásra, amelyet szintén hetenként tartanak meg. Az érdeklődés változatlanul nagy — így tájékoztatott bennünket Kormos Lajos, a gyár íib.-titkára, akinek szavait megerősítették a karbantartó üzem fiataljai, akik közül egyre többén csatlakoznak ehhez az igen hasznos mozgalomhoz. Mert ki vitatná nem is egy, de többszörös hasznát ennek a kezdeményezésnek? Elromlik egy gép. Lakatos kezd a javításhoz, de némi villanyszerelőnek való munka is van rajta. Az eddigi gyakorlat szerint ilyen esetben a lakatos elmegy villanyszerelőért - ez nagy időveszteség —, s ha szükség van még más szakmabelire is — újabb időveszteség. Ezt a felesleges gépáhást okozó futkosást akarják megszüntetni a borsodnádasdi fiatalok, azzal, hogy több szakmát szereznek és a kovács, vagy hegesztő mesterség mellett: megtanulják a bádogosságot, villanyszerelést és más foglalkozások minden tudományát. — Hasznos ez a mi számunkra is — folytatta az érveket Kormos Imre —, mert mlrket is értékesebb embernek tartanak két, vagy három szakmával... ahogy szokták mondani, két kézzel kapnak az ilyen emberek után. — S nem kíván nagy áldozatot a második szakma elsajátítása? — Azt éppen nem. De egy kis plusz munkát, meg tanúson. Ezt viszont nem sajnálják a kiszisták, akiknek kezdeményezésére a KlSZ^en kívüli fiatalok közül is többen jelentkeztek a második szakma elsajátítására, akiknek szemében a mozgalom megindítása óta nagyot nőtt a KlSZ-szer- vezet tekintélye. Vas Ferenc, KISZ-titkárt, akit a mozgalom elindítójának tartanak az üzemben, azóta sokan állítják meg azok közül is. akik még nem rendelkeznek szakmai képesítéssel és szeretnének legalább egy szakmát megtanulni. Ez még egyelőre megoldatlan kérdés, de a tárgyalások már megkezdődtek, hogy azok számára is lehetővé váljak valamely szakma elsajátítása, akik nem ipari tanulóként végezték. Ezt ha'lottuk, láttuk a mozgalom bölcsőjénél, a Borsodnádasdi Lemezgyár karbantartó műhelyében és azzal a remény- nyei adjuk közzé, hogy a Heves megyei üzemekben is követőkre talál a kiszisták példája. A lehetőség a megye üzemeiben adva van, tanulni vágyó fiatal is szép számmal található — erre vall az ifjúmunkás aktívaülés legutóbbi határozata is, miszerint minden fiatal a tanulás évének tartja az 1980-as évet. Ilyén lehetőségek és ilyen akarat birtokában, nálunk is virágzásnak Indulhat e mozgalom, amelynek egyaránt hasznát látja a tanuló fiatal, éppen úgy, mint a társadalom. Kovács Endre TSbb építőanyagot biztosítanak a családiház-épitöknek Hazai építőanyagiparunk az idén újabb berendezésekkel, a régiek korszerűsítésével növeli termelését. Nemcsak a nagy állami beruházásokhoz, hanem a lakosság magánépitkezéseihez is több anyagot gyártanak. A kislakásépitők ebben az évben mintegy kétszázmillió forint értékű anyaggal szerezhetnek be többet, mint tavaly. Ezek elkészítéséről és szállításáról úgy gondoskodik az Építésügyi Minisztérium. hogy az anyag túlnyomó része április és október között az építkezők rendelkezésére álljon. A tégla- és tetőfedőhiány jórészt már tavaly megszűnt, s az idén még bőven jut a lakosságnak a TÜZÉP és MÉSZÖV raktáraiba kerülő tetőfedőpala például mintegy 15 000 családi házhoz elegendő, tetőcseréppel pedig ötször ennyi épületet lehet befedni. Vasbeton födémgerendából 110 000 méterrel, parkettából 9000 és hajópadlóból mintegy 50 000 négyzetméterrel, égetett mészből 9000 tonnával nagyobb az 1960, évi előirányzat. Cementből is több jut. de ez még nem fedezi a Szükségletet. Ebben az évben olyan építőanyagokat is vásárolhat a lakosság. amelyet a belkereskedelem eddig nem árusított. Most már vásárolhatnak BH jelű födémkitöltő betonelemeket. ami nagyobb, könnyebb és erősebb a korábban használt födémbélés-testeknél. Megkezdik a háztáji istálló, tyúkól és más melléképületek befedésére alkalmas hullámlemez árusítását is. Mezőgazdasági tájkutatás 3,5 millió holdon A mezőgazdasági szervezési intézetben az ország valameriv- n.yi községe részére elkészítik a termelési viszonyokat feltüntető talaihaszncsítás! —. és ennek alapián a közgazdasági tényezőkkel is számoló tájgazdálkodási térképet. Ezzel együtt kimutatják, hogy az egyes községek adottságainak legjobban megfelelő növények termesztése és állatok tenyésztése milyen hozam- növekedést eredményezhet a mostanihoz képest. A mezőgazdasági szervezési Megkezdte munkáját a Pedagógus Képzőművészeti Stúdió Egerben Az elmúlt év májusában Budapesten tartották meg az első raiztanári. fajzpedagógiai kongresszust. Ezen a kongresszuson többek között foglalkoztak a rajztanárok feladataival, a pedagógia és a művészet terén egyaránt. Ez adta a gondolatot ahhoz, hogy a pedagógus szak- szervezet területi bizottsága mellett működő raiztanári tagozat. amely a pedagógiában országosan is kimagasló eredményeket ért el, most művészi vonalon is elmélyült munkához kezdjen. A Képzőművészeti Stúdió célja, a tagok egész évi állandó szakmai gyakorlatának biztosítása. valamint a korszerű szocialista-realista művészet kialakításában való részvétel lehetőségeinek megteremtése. A Pedagógus Képzőművészeti Stúdióban a megye legjobb rajztanárai és festőművészei vesznek részt. A stúdió munkájához az illetékes szervek minden támogatást megadnak. intézetben tavaly csaknem egymillió holdat felölelő 173 helység részére készítették el a 'álgazdálkodási térképet. Sok helyen már hasznosítják ezeket: a mosonmagyaróvári járás termelőszövetkezetei az idén már a térképek alapián állítják össze üzem terveiket. Ebben az évben csaknem hétszáz helység, több mint három és félmillió hold anyagát dolgozzák fel és további két és negyedmillió holdról gyűjtik össze az adatokat. Az ország mezőgazdaságilag művelhető telies területének feltérképezését 1903-ban fejezik be. Áprilisig tart a munkaverseny a felnémeti örlöüxemben A fiatal fennállásra visszatekintő felnémeti örlőüzem munkásai tovább folytatják a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyt hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára. Az első negyedéves tervüket a vállalásaik szerint 102 százalékra teljesítik, folyamatos gépkarbantartással megakadályozzák. hogy elromoljanak a termelőgépek és ebből állásidő, termeléskiesés keletkezzen. A munkaversenyben dolgozó örlőüzemi munkások olyan lelkesedéssel dolgoznak. hogy nemcsak a napi tervüket, hanem az üzem múlt évi lemaradását is nagyrészben teljesítik. A munkaverseny megszervezésében Aranyosi Tibor művezető és Eged András üzemi párttitkár végzett jó munkát, de az őrlőüzem valamennyi munkását, műszaki dolgozóját dicséret illeti a munkaversenyben végzett eddigi jó munkáért. Férfi ízlés, női divat — Egerben persze, most nem arról 1 akarok írni. hogy ezekben a napokban milyennek találni az egri férfiakat és nőket. Merthogy úgy mondjam: ez nem téma... A férfiakon kucsma, vagy svájci sapka, nagykabát és csizma van, a nőkön pedig ázott kalap, fázósan összehúzott kabát és sárral telefröcskölt harisnya, <s tocsogó cipő... Így hát jobb megoldás, ha végigjárom a divatszalonokat és hadd meséljenek az egri ízlés irányítói, illetve kiszolgálói arról, hogy mi tetszik Egerben. Kezdjük . a férfiakon. Ez könnyebb... Könnyebb? Majd meglátjuk. Itt van például elsőnek a fodrász. Az egyes fiók vezetőjétől kérdem: — Melyik a divatos férfifrizura? —1 Nincs általános hajdivat. Ahány vendég, annyi kívánság. Legfeljebb a diákok hajlanak az uniformizálásra... r— Hogyan? — Seregestöl jönnek és azt kérik, hogy elöl két centisre, hátul pedig tíz-tizenöt centisre vágjuk... A mérték utáni férfiszabóságban már jobb hírrel örvendeztetett meg a részlegvezető: —i Az úgynevezett olasz fazon megy. Háromgombos, egyenes hátú zakók és az ötcentis hajtókás nadrágok... •— Bőségük? — 22-23 centiméter. Elegáns. A felöltők a térd alatt tíz centire érnek... A férfiak többsége kész cipőt hord. Kényelmeset, olcsót. A különlegességek kedvelői a ktsz-ben készíttetnek maguknak lábbelit. Nyújtott, kes- kenyorrút és leginkább csau- színűt. Sokan rendelnek kétszínű, úgynevezett betétes cipőt is. A Divatház vezetője. Fülöp Károly, ezt árulta el a férfiízlésről: — Nyakkendőben a keresztcsíkos nylont keresik, az ingek között azonban már kezd kimenni a divatból a keresztcsíkos. A sima ingek jobban tetszenek. — A kézzel festett nyakkendők? — A pálmafás, meg a többi ilyen? — Igen. —i Senkinek... Most nézzük a nőket. Persze, ne olyankor, amikor a fodrász- nál éppen szépítés közben találjuk őket. Mert az — enyhén szólva —. illuziórombóló... Az úgynevezett Józsi fodrászatban érdeklődtem, Kalauz Józseftől. — Jelenleg mi a női hajdivat? T, — Kalap alá még a hollandi frizura megy. A fülre fésült középhosszú. — És mi várható? — A hattyúfrizura. —Az milyen? — Egész rövid, öt-hatcentiSj hullámnélküli, csak vonalakkal ... — És mi a kedvelt hajszín? — Még mindig az egész világos. A svédszőke, az ezüstszín és a nylonszinek. Tudják kedves nőolvasók, hogy mi is az a kazakos ruha? Igen? Én sajnos, csak most ismertem meg. A rendelt szabóság női részlegében. Cseh 1st- vánné. a vezető, új francia divatlapot mutatott: — Ez a kazakos. Az egyik oldalon vékony nő, rajta az ötven év előtti divathoz hasonló „modem” szabású kosztüm. Azaz. hogy nem is kosztüm, hisz épp ez az érdekesség. Nagyon szűk alj. s felette valamivel rövidebb egybe- ruha. A szoknyából csak tenyérnyi csík látszik ki. — Hát ez lesz a divat «ni mondja Csehné. s hozzáteszi —* és a kétrészes, angolos, idegen színnel paszpollozott ruhák. A szoknyák rövidek. A Divatházban Bertha An- dómétól vásárolják kalapjaikat az egri nők. — Most. akárcsak Pesten, ez :a kétféle fazon hódít. A tokkalap és ez... i — Ennek mi a neve? \ — Hogyis mondjam... A ;nők egymásközt nem éppen il- ; domos névvel illetik. Mi inkább I nevezzük fazéknak ... I — Milyen színek? | — Világos, egészen világos, i vagy fekete. | — És a táskák? ! — A doboz fazon. Műanyag, 1 műbőr. 1 A holland frizurára nyo- ! mott kalapokat vedig hosszú, egyenesnyélű. világos mintás esernyőkkel óvják a csapadéktól, s a latyak a feke- tecsikos. világos nylonharisnyákat maszatolja be. Cipők közül pedig a középmagas sarkú betétes cipők — mennek az egri aszfalton ... Hát igen. ez van a — téli- kabátok alatt. Szántó István l — De Kalocsai bácsi... — Tudom... tudom — tartotta tel a kezét az öreg. mint a kőből faragott, áldást osztó szentek. — Tudom, a szövetke- j zetek szervezésében kiváló ; munkát végeztek — mondta kenetteliesen. — Hát vak vagyok én. hogy ne tudnám, a kutya mindenségit... De miért csak akkor, amikor kampány van, miért csak akkor, ha fent- ről szólnak, a kutya mindenségit... Hát elveszett belőletek a kezdeményező erő... Hát magatoktól semmit? — vörösö- dött bele az öreg a magacsinálta hevébe. Sólymos hallgatott egy ideig, töprengett azon. amit az öreg Kalocsai harsogott itt neki. már a falu szélső házai között, néhány arra iáró nem kis cső- j dálkozására. s egy-kettő el sem titkolt örömére. Mert igazsága van. azaz. hogy van igazsága az öregnek, hogyne volna. Na- gvonis van De miért kell ezt az országúton, meg a faluban elharsogni? Hát nem volna iobt szépen beiönni a pártiro- dára. s ott nyugodtan megvitatni a kérdést... A pártirodán? Hm ... Lehet, hogy ez a hivatalosság éppen a kényei-; mességet jelenti... Hát ezen még gondolkodni kell. —VISZONTLÁTÁSRA - dör- rent az öreg hangja. Sólymos egyedül maradt, még egy ideig nézte, hogy széles, kicsit már hailott hátával, mint tűnik el a házban Kalocsai, aztán nekiindult a falu főutcájának: hazafelé. — Ha még tíz percig beszél a titkár, akkor fuccs a haza- iövetelnek — mormogta magában. — ... hát akkor mit akar? Dolgozom én éppen eleget ahhoz. hogy jogom és jussom legyen annyihoz.-mint bárki más nak ebben az országban. . Annyim nekem is legyen, ha több nem is. de annyi igen ... Miért egyek hagymát puliszkával. mikor disznót vágtam? Vagy járjak rongyos ruhában, mint 45-ben? Vagy egyáltalán csak éjfél után tántorogjam haza az éhségtől, csak azért, hogy ne legyek elpuhult? Maga is most vette ezt az új. bundával bélelt kabátot, vagy nem? — tette hozzá alig titkolt kaiánsággal. KALOCSAI hallgatott egy ideig. ment. előre tartott fejjel, mintha homlokával kellene utat nyitni a nyirkos levegőben. Hirtelen megállt, hogy Sólymos majd beléfutott... — Ostoba vagy. Mit gondolsz, annak idején csak virtusból po- foztattam magam a csendőrrel? De mégis. igen. a virtus hiányzik most belőletek ... Emlékszem. 45-ben összejöttek a kommunisták.. Nem tudtam csendet teremteni, mindenkinek szava volt. vitázott.. Mit? Dehogyis vitázott, veszekedett ... S félóra múlva már ahánvan, annyifelé voltunk Most? Elvtársak, szóljunk már hozzá .. Elvtársak, kinek van valami mondanivalója... Elvtársak így. elvtársak úgy. s az elvtársak a fülüket vakarják, ha valamit csinálni kell.. . Erről van szó kedves fiatal elvtársam... Erről! lanatra. Mint mindig, most is meghökkentette Kalocsai gondolatmenete, amely a lagtávol- állóbb témáról úgy ugrott át egy másikra, Olyan gyorsan, hogy az egy légtornásznak is díszére vált volna. — Miért volnék én, vagy miért volnánk, ha úgy tetsziic. mi, kényelmesek, csak azért, mert haza sietünk? — kérdezte kicsit csodálkozva, kicsit ingerülten. — Eh, mit érted te ezt... Ez a baj, hogy még csak nem is érted, se te, se a többiek... Kényelmesek vagytok ég igen. elpuhultak... Majdnem polgárok — rántotta meg a vállát Kalocsai és egykedvű arccal felnézett az égre, mintha arra volna most leginkább kíváncsi: eső lesz-e, vagy hó? Sólymos megcsóválta a fejét, s azon tűnődött, hogy mieg- sértődjön-e, vagy sem. Aztán döntött. Nem. megsértődni ostobaság lenne, felesleges éles Vita, veszekedés, hadd öntse ki a lelkét az öreg, mi nyomhatja, mi piszkálja olyan nagyon. Óvatosan válaszolt vissza: — Hát azért most. éppen most — intett a messzire nyúló egybefüggő táblák felé —. nem éppen megokolt dolog kényelmességgel vádolni... Majdnem polgárok... De kedves Kalo; csai elvtárs. hát mit akar mar ga ... Játsszuk meg az illegális ■ forradalmárt, rejtőzzünk el. tartsunk titkos sejtgyűlése■ két... ! — ... Badarság — hökkent • közbe Kalocsai... te az örég, közbe azt figyelte, hógy lomha szárnyalással, mint emelkedik magasba a varjúhad, hogy aztán kissé odább, előre csapott szárnyakkal fékezve, ismét visszaereszkedjenek ä csatakos hóra. — Neked sincs nagy szavad — intett a varjak felé. — Látód, már megint letelepedtek. Olyanok, mint a gyászhuszárok — morgolódott tovább Kalocsai. Nem szerette a varjakat, pedig minden állatot szeretett, a madarakat különösképpen, még a vércsét is, pedig az rendre megszedi a vámot az asszony csirkéi között... — Ingyenélő dögök ... Ezek még arra se képesek, hogy megküzdjenek a begyükért, s feketék, mint. az ördög — fejtegette haragja okát. — No, nem key mindenben osztályharcos szempontokat keresni, Kalocsai bácsi... Hasznos a varjú is, semmi sincs ok nélkül a természetben — szállt vitába Sólymos, közbe halk szitkot morzsolt szét a fogai között, sikerült belelépnie egy teknőnyi pocsolyába. — OKTASS CSAK, azért vagy titkár gúnyolódott vissza az öreg. — Még anyáddal etettél savanyút, mikor ér ! már akkora pofont adtam égj ■ csendőrnek, hogy öten tudta'* • csak visszaadni, mármint at ■ őrsön... Igaz, hogy akkor nerr • izgultam azon, hogy hazaérek• e még aznap, amikor a városba találkoztam az elvtársak . kai... Kényelmesek vagytok Sólymos megtorpant egy PilKÉT EMBER baktat az állomásról, be a faluba. A határban csak egy vigasztaló van, hogy tűnnek, tűnnek a mezsgyék, mint ha valami csodás, nagy varázsló fekete színt ontó ecsetjével kente volna fel a határ nagy vásznára az egybeolvadó föld színét. Különben az ilyen engedő tél olyan, mint a vajúdás: nem szép. de életet ígér, ijesztő, de győzelmet hoz. A két ember, felhajtott kabátgallérral capiat a sáros országúton, a járásról jöttek, valami aktívaülés Volt ott délelőtt, s éppen elérték a vonatot. — Ha még tíz percig beszél a titkár, akkor fuccs a mai hazajövetelnek —így a fiatalabb, aki gyűrött kalapját homlokára húzva olyan elszánt komolysággal lépkedett az idősebb mellett, hógy most az se hitte volna, hogy az imént még nyujat kergetett, mint valami gyérek. — Ezt már mondtad — jegyezte meg kicsit gúnyosan, mint mindig, ha érezte, hogv ez a fiatal ember, ez a titkár valami baklövést követ el, legyen az legkisebb is. Sólymos úgy tett, mintha nem vette volna észre a megjegyzés élét, megrántotta a vállát: — Jólesett még egyszer mondani. mert annyi a dolgom, hogy tényleg nagyon örülök a korai érkezésnek ... Nézze már micsoda csapat varjú, hogv honnan jönnek össze eny- nyien ... Aktívát tartanak — tette hozzá kamaszos vigyor- ral és nagyot rikkantott... - Hé ... hó... hopp! — NÉ RIKOLTOZZ már mert megsiketülök — dörmögGYURKÓ GÉZA: Ha még tíz percig...
